Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
4 ’xMtiap 1982. JÜNIUS 17., CSÜTÖRTÖK 0 Allamvizsgavizitben, Zsámbékon Ősztől már a katedrára állnak Könyvek serege áll a hátuk mögött A „vallatószékcn" fiive felel m vizsgabizottság kérdéseire László Szilvia tanítójelölt... Halmágyi Péter felvétele ■ Heti filmtegyzetk Ez Amerika Női iszapbirkózó mérkőzés az Ez Amerika című filmben ;,Az államvizsga a komplex pedagógiai ismeretek befejező i- a tanítói képesítés megszerzéséhez szükséges — szóbeli számonkérése. Tartalmi követelményeit az államvizsgatételek tükrözik... A diploma minősítését az államvizsga, a szigorlatok, a záróvizsga-tanítások és a szakdolgozat érdemjegyeinek átlaga adja...” A többi között ez áll az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatának tájékoztatójában. Kabalaruha és önállóság Bállá Györgyi elsőként áll ipa a bizottság elé: — Este még megnéztem a focimecs- qjset a tévében, láttam, .« JÍO-l-et, azután éjjel, 1-ig. Jug'! sjzélgettünk a szobatársaimmá! a kollégiumban. Mindenről szó volt, csak a vizsgáról nem. Halványlila szoknyát* vajszínű blúzt vettem fel, mert eddig szerencsét hozott. A zárótanításom rajzból és magyarból ötös, a szigorlataim átlaga négyes, a szakdolgozatom — az olvasóvá nevelésről írtam — szintén jó. Bízom benne, hogy ma sem kapok rosszabb jegyet. Bár... sok a 26 tétel, szinte mindent tudni kell, amit három év alatt tanultunk filozófiából, pedagógiából, lélektanból. Egy teljes hónap jutott a felkészülésre, s ebből legalább egy hetet tanultam is...Az ajtón tábla: 2. számú államvizsga bizottság. Körülnéz az Izguló, várakozó 13 tanító- jelölt. Az asztalon fekete indexek halma, odébb szépen elrendezve a tételek, fehér lapok, rajtuk a főiskola pecsétje, s egy váza tarka mezei csokorral. Dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, a vizsgabizottság elnöke: — Szeretnénk, ha ma minél többen tennének sikeres államvizsgát. Ez azon is áll: önállóan készítsenek vázlatot, s mondják el a tételről mindazt amit tudnak. Szeretnénk keveset kérdezni... S hogy miért? Az elnök — míg az első három jelölt a feleletre készül — suttogva mondja: — Nemcsak a szakmai ismeretekben való jártasságot, a módszertani kulturáltságot, a jó áttekinthetőséget várhatjuk el a leendő tanítóktól, hanem az önállóságot is Nevelési rendszerünk arra épül, hogy óvodás korától felnőtté válásáig mind nagyobb önállóságra késztesse a fiatalokat. A követelmény kétszeresen is áll a pedagógusokra hisz másokat autonóm szemé lyiséggé formálni csak önálló emberek képesek. Végül sikerült Az iskola és az úttörőmozgalom kapcsolata, ennek elvi. politikai, pedagógiai jellemzői A mozgalom történeti fejlődé se és mai szervezeti rendje nevelő munkája. A tizenhatos tétel Bállá Györgyié, aki már a vallatószékbe ülve felel: — Az úttörőmozgalom célja ugyanaz, mint a szocialista nevelésé, a sokoldalúan fejlett személyiség formálása. Sajátos feladata a gyermekek KISZ-tagságra való felkészítése ... És pereg a szó az őrsök, rajok, csapatok, szakkörök életéről, a közösségi, erkölcsi arculat alakításáról. Nyílik az ajtó, kilép Györgyi, de még felsóhajtani sem marad ideje, megrohanják a többiek: — Melyik tételt húztad? — Az úttörőmozgalmat. — Rendesek? — Igen... — De jó neked... És sikerült? — Nem tudom, talán négyes... S már az újságírónak: — Most megvárom a- többieket, délután lesz- az eredményhirdetés. -Azután i visszaadom a könyvtári köteteket, este ünnepel a csoport, holnap pedig utazom haza. Júliusban, a diplomaosztás után férjhez megyek, ősztől pedig otthon tanítok, Pomázon. Tanítók lesznek Nyolcvanheten kezdték három esztendeje tanulmányaikat Zsámbékon. Ketten lemorSOKAN kétségbe vonták már az író—olvasó találkozók értelmét, beszéltek formális jellegükről, s arról, hogy az egyszeri találkozás alkalmával, a viszonylag rövid idő alatt úgy. sem teremthető igazi kapcsolat az író és olvasói között. Igaz, voltak már — s bizonyára' lesznek még — formális, nemigen sikerült író—olvasó találkozók. A többség mégsem ilyen. Legtöbbjük az ilyesfajta rendezvények értelmét erősíti. Ahol igazán érdeklődő társaság gyűlik össze, ott kétirá. nyú kapcsolat alakul ki a beszélgetés során; a közönség éppúgy tanulhat az írótól, mint ő a megjelent, érdeklődő olvasóktól. S hogy egyszeri találkozás nem szülhet igazi kapcsolatot? önmagában valóban nem, de befejezheti annak kialakulását, megerősítheti azt. író és olvasója között ugyanis nem akkor kezd kialakulni a kapcsolat, amikor először találkoznak személyesen. Alakul ez attól kezdve, amikor valaki az első írást, az első könyvet elolvassa valamely írótól. S minden újabb olvasással erősödik. A személyes találkozás aztán arra jó, hogy feltárja az alkotások születésének körülményeit, az írói-témabeli hátországot, megerősítse az olvasásból már ismert művek mondandóját, pontosítsa gondolati sugallataikat. S arra is jó, a másik oldalról nézve, hogy az író lemérje, úgy hatott-e, segített-e a könyve, ahogyan azt szerette volna, s valóban az zsolódtak, hárman jöttek, többen más évfolyamon, más főiskolákon folytatták az ismeretszerzést. Most 69 nappali tagozatos tanítójelölt tesz államvizsgát, s idén először 137 levelező is. A 69 nappali diák közül huszonkilencen szerződést kötöttek a Pest megyei Tanáccsal, de nemcsak ők állnak tanítóként katedrára a megyében, hanem a friss diplomások közül még harmincán, akik pályázat útján kerestek, keresnek állást. S, hogy milyen tanítók lesznek? Csak sejthető: kétméteres könyv- és jegyzethalmon rágták át magukat, hátuk mögött 30 vizsga, 50 órányi iskolai gyakorlat. Szigorlataik átlaga 3,8, vizsgatanításaiké 4,5, szakdolgozataiké 4,6. Évfordulók gyűrűjében élünk. Az elmúlt esztendőben Bartók és Picasso, az idén Kodály és Stravinsky születésének centenáriumát üljük. Milyen jó érzés, hogy hazánkfiai társaságában felvonul a nagyvilág, s az egyetemes kultúra nemcsak megérint bennünket, hanem művelődéstörténetünk szerves részét is jelenti. Arról a zeneszerzőről, aki a század tízes éveiben Bartókkal és Schönberggel együtt a zenei újjászületés egyik úttörője volt, s akinek a születés- napi évfordulóját június 18-án ünnepeljük, jegyezte meg Leonard Bernstein, a kiváló karmester, hogy a Tavaszi áldozat a hétköznapi vulkanikus mesterművek egyike. Sorolhatnánk az opuszokat: a Zsoltárszimfóniát, az Oedipus rexet, A katona történetét, az operákat, a baletteket, a kamara- és szimfonikus műveket, amelyek azt érzékeltetik, hógy Igor Stravinsky mindig más és más arcát mutatta meg az emberiségnek. Aligha csak szerepeket játszott, mert nagyon belülről érzett. Egyszerre tiltakozott és kétségbeesett, embereket ma érdeklő kérdésekhez „szólt-e hozzá” vele. Annak kapcsán gondoltam végig mindezt, hogy a sziget, halmi gyártelepen, a Csepel Autógyár Művelődési Központjában meghallgattam Kertész Ákos szerzői estjét. Ez a találkozás is megerősítette, hogy szükség van ilyenekre Pedig nem is a szokásos keretet választották a találkozónak, hanem a hangosan illusztrált formát (ezért is használtam a szerzői est kifejezést), de utána, beszélgetésünk során az ottani könyvtáros elmond, ta, hogy így is választ kaptak mindazokra a kérdésekre, amelyek Kertész Ákos műveit olvasva bennük megfogalmazódtak. Választ kaptak éppen úgy, mintha előre összegyűjt tötték, leírták volna a kérdéseket. Pomogáts Béla írta a Makra című regény kapcsán: „Abból lesz jó regényíró, szokás mondani, aki jól és közelről ismeri az életet. Aki változatos körülmények között szerzett bőséges tapasztalatot. Korunk sikeres írói többnyire az élet. tel foglalkoznak először, és csak aztán az irodalommal. Kertész Ákos írói sorsa is így alakult.” Igen, érettségizett, majd üzemekben dolgozott karosszérialakatosként. fizikai munka mellett kezdett írni Hát hogyne lenne értelme találkozni olyan íróval, aki azok közül indult, akik most, mint olvasói ülnek szemben vele?' író és közönsége teljes megelégedését hozta az autógyári találkozó. Ennek során is felKárpá tálján Magyar kórus A negyvenezer példányban megjelenő kárpátaljai magyar nyelvű napilap, a Kárpáti Igaz Szó munkájáról, néhány érdekes kezdeményezésről írt a szovjet újságíró szövetség folyóiratába, a Zsurnalisztbacik- ket Bállá László, a lap szerkesztője. A Kárpáti Igaz Szó kezdeményezésére például ma. gyár kórus alakult. Marton Istvánnak, az Ukrán SZSZK érdemes művészének vezetésével. A kórus, amelynek karnagya Árpa István zeneiskolai tanár, gyakran szerepel a közönség előtt a lap olvasótalálkozóin, más rendezvényeken. Megalakítására a Kárpáti Igaz Szóban jelent meg felhívás és sok olvasó jelentkezett. Ugyancsak a lap kezdeményezésére jött létre a területi fiatal magyar íróknak József Attila Irodalmi Stúdiója, az Igaz Szó munkatársainak irányításával. A cél az volt, hogy megfelelő írógárdát alakítsanak ki kárpátaljai magyar nyelvű írókból a lap mellett. örült és tombolt az életért. Ügy szemlélte a világot, hogy egyszerre tudott kívülálló lenni és mindenbe belelátni. Többen zenei kaméleonnak tartották, ám nem köpönyegforgatónak, mert az már sértés lett volna. Amihez hozzáfogott vagy hozzányúlt, abból mindig emberi érzés, harmónia csendült ki. Stravinsky zenei bölcsessége — miként Bartóké is — az ösz- szeütköző erők súrlódásában rejlik. Azt tette mindig, amit akart, s ez csak a legnagyobbaknak adatik meg. Ez a látszólagosan kivívott önállóság a gondolkodás szabadságát jelentette, de nem a tettét, miként ő is kénytelen volt kompromisszumokat kötni. Stravinsky őszinte perceiben levette az álarcot, amit a század aggatott rá, s nem hősként, hanem egyszerű emberként az alkotás sokszínűségében mutatta be magát. Egyszerre volt támadó és ironikus, s ezt népzenei indíttatásából merítette, a Petruska és a Tűzmadár forrásvidékéről. M. Zs. erősödött az, ami Kertész Ákos írásaiból már ismert: szimpátiája mindig azoké, akik megőrzik magukban az ember, séges embert, ápolják érzéseik őszinteségét, tisztaságát. És voltak persze kérdések is. Amint utána Kertész Ákos az érdeklődő krónikásnak mondta: „azokat a kérdéseket szeretem, amelyek nem a magánembert létre vonatkoznak”. Azaz nem az író személyes, mindennapi, az alkotómunkához tulajdonképpen nem kötődő ügyeire; hanem valóban az írásra, a művekre vonatkozókat. Hiszen az írások azok, amelyeken keresztül kapcsolatba kerül egymással az író és az olvasó. Ezért fogadta szí. vesen Kertész Ákos azt a megjegyzést a találkozó utolsó negyedében, hogy az utóbbi időben mintha erősen szexuális érdeklődésűvé vált volna a témáiban. (Kasparek című könyvére gondolhatunk Itt például.) Szívesen fogadta, mert ennék kapcsán elmondhatta, hogy nő és férfi kapcsolatával azért foglalkozik gyakran, mert ezt a fajta kapcsolatot olyannak érzi, mely révén nagyon sok közérdekű kérdésben állást foglalhat. Természetesen az írói általánosítás szintjén, irodalmi átlényegítés formájában. ÖRÜLNÜNK KELL az olyasfajta találkozók szaporodásának megyénkben, mint amilyen a szigethalmi is volt Az ember másfajta igénnyel, belső figyelemmel ül le utána könyvet olvasni. M. L Hányféle képe mutatható fel egy tájnak, városnak, országnak? Alignanem annyiféle, ahányan nézik. Ugyanarról a térről, házról, folyóról, ugyanarról a hegyről, utcáról, ugyanazokról az emberekről mindenki mást jegyez meg, mást és máshogyan lát fontosnak, jellemzőnek, szépnek, csúfnak, elandalítónak, ijesztőnek, tragikusnak, mulattató- nak. Amerika, az USA,, óriási ország. Azaz hát: egyáltalán nem egyetlen ország. A keleti part nagyvárosai és a nyugati part városai között nagyobbak a különbségek, mint Osló és Róma között. Chicago és New Orleans: külön világ. A Vadnyugat ma is beláthatatlan prérije meg a detroiti gyárország: mintha nem is ugyanazon a bolygón lennének. S az emberek legalább ennyire különbözőek. Egy bennszülött kaliforniai és egy bennszülött texasi gon'dolko- dásmódban, sőt még nyelvében is oly erősen eltér egymástól, hogy a különbözőségek szinte nagyobbak, mint az azonosságok. S mégis: vannak (lehetnek) jegyek, jeiek, vonások, melyek az amerikaiakra úgy általában jellemzőek — bár ők maguk úgy vélik, hogy először ennek vagy annak a városnak a polgárai, másodszor emennek vagy amannak az államnak a polgárai, s harmadjára amerikaiak — azaz USA- vagy álla- mokbeliek. Még a bemutatkozásnál is rendszerint elmondják: — John Smith, Phoenix, Arizona, USA. Nos, ha valaki filmet akar készíteni Amerikáról, nagyon el kell döntenie, mit foglal bele egy akár több órás alkotásba is. Általában Amerikáról beszélni lehet ugyan, de ez meglehetősen felületes benyomásokat közvetít csak a nézőknek. Amerika, mint külön fogalom, nem létezik. Létezik viszont Amerika ezerféle arca, ezernyi fajta embertípusa, ezer meg ezer tája, ezer meg ezer különböző furcsa, mások számára különleges, netán mulatságos szokása, A mama Carlos Saura spanyol rendező új filmje egy régebbi alkotásának a folytatása — de nem olyan formában, hogy önállóan élvezhetetlen, követhetetlen lenne. A régebbi film az Anna és a farkasok volt. Anna, a különös-bogaras csalódhoz került nevelőnő históriája itt önmaga konkrét képe fölé emelkedett: általánosabb gondolatokat közvetített, s valósággal a Franco-fasizmus alatti Spanyolország keresztmetszetét adta. A történet most időben közelebb került hozzánk: Anna visszatér a furcsa, öreg birtok közepén álló öreg, rejtelmes házba, vissza a ma már teljesen az ágyához kötött, s éppen a századik születésnapja megünneplésére kéNem a dánok sorozatának, az Olsen bandának egy újabb folytatását látjuk ebben a filn.ben — már csak azért sem mert svéd alkotás —, de a színvonal és a sztori olyan, mintha az átlagosnál sokkal ütődöttebb Olsen-cég ruccant volna ót a svéd télből a Kanári-szigetekre, Las Palmas- ba, a délszaki nyárba. Ami az amerikai élet megszámlál« hatatlanul gazdag variációja. Ebből a tengerből a csak közepesen jó szemű dokumentumfilmes is könnyedén meríthet egy film terjedelméhez elegendőt. Még különösebben rendszereznie sem szükséges az anyagát, mert ha elég érdekes dolgokat rögzít a kamerája, ez az érdekesség is elegendő lehet az anyag összefogásához. S valamiképp, valamilyen szinten ez is jellemző lesz Amerikára. Romano Vanderbes rendező egy normál filmhossznyi dokumentumfilmet készített Amerikáról, Ez Amerika címmel. A film jellegzetesen az Amerikára rácsodálkozó nem amerikai szemével készült alkotás. Vanderbes elsősorban a különlegességeket, a kuriózumokat, a meglepő szamárságokat vagy a felháborító drámákat pécézi ki. Olyasmiket rögzít, amiket máshol, a világ más tájain valóban aligha lát- ni — mert ugyan hol van még egy karateiskola apácák számára, vagy hol látható olyan női iszapbirkózás, mint e filmben (azaz: Amerikában)? Hol divat autózúzó versenyt rendezni, hol természetes, hogy attrakció az öngyilkosok halálugrása a Golden Gate hídról San Franciscóban, hol jut minden második állampolgárra egy szabadon vásárolható, viselhető (és használható) lőfegyver, satöbbi, satöbbi? Természetesen Amerikában, melynek különleges, ijesztő és nevetséges arculataiból Vanderbes érdekes képsorokat Villant fel. S hogy a szociográ- fus is előbújik a rendezőből, azt az a megdöbbentő részlet igazolja, melyben a legpatinásabb (és persze a legdrágább) New York-i szálloda, a Waldorf Astoria alatti csatornavilág tárul fel. Mindezekkel együtt is azonban: az Ez Amerika pontosabb címe ez lehetne: Ez is Amerika. Méghozzá eléggé a felületen maradó módon megrajzolt Amerika — ám legalább nem túlzó, torzító, hamis vagy hazug, s már ennyi is eredmény. százéves szülő mamához és a csodabogár családhoz, az egész fura, nagypolgári-nemesi tenyészethez, mely életképtelenségével, dekadenciájával, erkölcsi lazaságával most nem annyira a politikai reflexiókat hívja elő Saura művészetéből, mint inkább a groteszkbe átváltó humor, a felbomló világ tra- gikomikumát keserűen és fölényesen bemutató irónia színeit. Saura — aki, mint máskor is, ezúttal is maga írta a forgatókönyvet is — nem sok illúziót táplál a spanyol társadalom eme rétege iránt. Pedig hát származását tekintve maga is oda tartozna — ia nem szakított volna már régen a családi örökségként kapott társadalmi körrel. egy ilyesféle filmben sablon, ezerszer látott geg, kötelező idegenforgalmi snitt és bágyadt. végelgycngiiléscs viccek formáiéban előfordulhat, az itt mind jelen van. Zord. havas-jeges januárban talán némi örömöt okozna a Las Palmas-i nyár — de hát most itt is nyár van ... Takács István fró — olvasói között Ápolni érzéseink tisztaságát Vasvári G. Pál Stravinsky születésnapján A sokarcú művész Kéjutazás Las Palmasban
