Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1982. JÜNIUS 16., SZERDA Magukénak érzik a községet Tervszerűen fejlődő település teglédbercelen mindenki összefog A ceglédbercell emberek ko­molyan veszik a munkát, meg­becsülik az ebből származó pénzt, és családjuk gyarapítá­sára fordítják. Szép summát őriznek a takarékszövetkezeti fiókban, de jut belőle nagy értékű cikkekre, bútorra, ház­tartási gépekre, televízióra, au­tóra is. A lakásépítési kedv­ben sincs hiba: az 1979-ben parcellázott 72 házhely szinte mindegyikén áll már az épü­let, illetve folyik az építkezés. Minden évben általában 20— 25 új otthon gazdája kapja meg a lakhatási engedélyt. Hosszú a lista Minden település életét, fej­lődését meghatározza az ott élő emberek munkakészsége, közéleti gondolkodásmódja, igénye, a társadalmi közremű­ködésben megnyilvánuló ön­zetlensége. Így van ez Cegléd- bercelen is, ahol az utóbbi másfél-két évtizedben számos új közintézmény született Anélkül, hogy megkísérelnénk a teljes listát összeállítani, a művelődési házról, a 2-es és a 3-as számú óvodáról, az egész­ségházról, a vízműről, az isko­laépítésről és a tornateremről, meg az ABC-áruházról min­denképpen szólni kell. A fel­soroltak mellett a járdaépítést és a villanyhálózat korszerűsí­tését sem lehet elhallgatni. Mindezek ékesen bizonyítják, hogy a lakosság nemcsak egyé­ni boldogulását tartja fontos­nak, hanem lakóhelyének előbbre jutását is. A párt járási végrehajtó bi­zottságának testületi ülésein időnként a pártmunka mód­szereivel is foglalkoznak. Leg­utóbb éppen a ceglédberceli. kommunisták adtak számot ar­ról, hogyan érvényesül a tele­pülésfejlesztésben a pártirá­nyítás? Az erről szóló beszá­molóból kitűnt, hogy számos fontos, alapvető szempont fi­gyelembevételével dolgozzák ki a község középtávú fejlesz­tési tervének irányelveit. Számba veszik a lakosság óha­jait, javaslatait, a helybeli és Ki kézzel, ki rázva Pirosló gömböcskék Gyümölcsszedés kicsiben, nagyban „Érik a meggyfa, hajlik az ága, / Alatta van egy / Barna kisleányka...” — közli a ked­ves helyzetképet a nógrádi Etesen hallott népdal. Rég­múlt, bizonyos szempontból le­tűnt idők romantikus gyü- mölcsszedési szokására utal. E dalnak sok variánsa van, így ezekben alma, körte, cseresz­nye és szilva szerepel leggyak­rabban. Házikertekben még általános a kézi gyümölcsszedés. Okai ismertek. A nem együtt érő gyümölcsök színelve szedhe­tők, tetszetősebb áru állítható elő, jobban eltartható — nincs vagy alig van törődés, a mi­nőségi áru magasabb bevételt eredményez. Feltéve, ha meg is kapja a termelő ... Baj, ha törődik A nagyüzemek azonban a kényes gyümölcsfajok esetében is kénytelenek rázni a gyü­mölcsöt, noha a kézi szedés sokkal jobb, bár igen nagy munkaerőigényt jelent. Ezért szoktak nyári építőtáborokat létrehozni erre a nagyüzemek. A rázott őszibarack, kajsziba­rack, a puha húsú meggyek, néhány kényes almafajta és a körte bizony, nem nagy örö­met okoz a fogyasztóknak ütő- dötten, barna foltosán. A törődési károk abból adód­nak a rázógépes betakarítás esetén, hogy a gyümölcs tehe­tetlensége az éréskor a mére­tével arányosan nő, így a nagy gyümölcsű fajták eleve hát­rányban vannak. Nincs az a rugalmas ernyő, amely az ütés okozta erőhatástól megvédené a gyümölcsöt. A kézi szedés viszont drága. Költséges az a kiskertben is, akárcsak a nagyüzemben. Ko­rai gyümölcsöknél azonban feltétlen számolni kell vele, hisz a korai cseresznye, meggy esetében megéri. Segítő Rol-fruct Ismerünk vegyszeres érés- serkentőt, mellyel 4—6 nappal előbbre hozható a szedési idő, könnyebben rázható a gyü­mölcs. Rol-fruct a készítmény neve és az Agrokernél vásá­rolható. Hektoliterenként 1—2 deciliter szer gyors érést ered­ményez. A koraiság előidézé­sében, továbbá a dinnye és uborka termős virágképzésé­nek fokozásában nagyon hatá­sos a Rol-fruct. Használata még nem általá­nos, pedig megéri. A korai meggyek most kezdenek színe­sedni ... E rövid eszmefutta­tás a szedési lehetőségeket kí­vánta számba venni, semmi­képpen sem az egyik, vagy másik módszer kritikátlan di­cséretét. Hisz még ma is so­kan úgy vannak a gyümölcs­csel, hogyha megérik, majd le­esik, vagy megrázzák a fát, esetleg bottal verik le azt. Örkény István, az író, kitű­nő groteszkben csúfolta ki a feledékeny meggyszedőket. Négy magyar egy meggyfa alatt tanyázik. Azon tanakod­nak, hogy mint gyümölcssze­dők, miféle emléket állíthatná­nak maguknak. A fa tetején észrevették egy szem megy- gyet. Elhatározták, leszedik, ne aszalódjon árván. Hogy menje­nek érte? Hát gúlát alakíta­nak. Alul a legerősebb, a leg­gyengébb fölül. Föl a fára „Sípos üggyel-bajjal föl Is ért, ki is egyenesedett a há­rom társából álló oszlopon. De mire fölért, elfelejtette, hogy miért mászott oda. Egyszerűen kiment a fejéből. A többiek kiabáltak ugyan, hogy hozza le azt az összeaszott meggyet, Síposnak azonban hiába kia­báltak. Most aztán se föl, se le, se té, se tova. Néha mind a négyen egyszerre kiabáltak, de így sem tudták a helyzetet megoldani. De úgy maradtak, ahogy voltak, egyik magyar a másikon.” Remény van rá, hogy a jó árak minden termesztőt arra sarkallnak, hogy ne ilyen csú­fos szervezésben szedjék le a meggyet és minden más gyü­mölcsöt, hanem ügyesebben, céltudat és a lehetőség isme­retében ... Surányi Dezső a várható központi erőforráso­kat, meg azt a társadalmi hoz­zájárulást, amely egy-egy léte­sítmény felépítésekor elvárha­tó. A rangsort a sürgősség és a fontosság szabja meg. Az irány­elveket határozat szentesíti, amelynek végrehajtása a tele­pülés bármely területén dol­gozó kommunistákra nézve kö­telező. Kisebb egységei az öt­éves koncepcióknak a köz­ségpolitikai cselekvési prog­ramok, amelyeket összevont taggyűléseken vitatnak — és erősítenek meg. Ajánlások Ezek figyelembevételével dolgozza ki a községi tanács a fejlesztési terveket. Az irány­elvek helyességét mutatja, hogy a tanács végrehajtó bizottsá­ga és maga a tanácstestület is egyetért ezekkel, s az egész ta­nácstagság megvalósításukon munkálkodik. A pártvezetőség szervező, mozgósító tevékeny­ségével motorja a célok való­ra váltásának. Megszabja a pártszervezetek tagjainak ez­zel kapcsolatos feladatait, aján­lásokat fogalmaz meg a tö­megszervezetek és -mozgalmak számára. A termelőszövetke­zet, az, áfész és a többi mun­kahely — teherbírásának mér­tékében — munkával és anya­giakkal egyaránt bekapcsoló­dik a településfejlesztésbe. A gyermekintézmények hálóza­tának kifejlesztésében a nép­front és a KISZ aktívái, tag­jai is részt vettek. A falu gazdái Az iskola és a tornaterem felépítése, a sok járda, az óvo­dák, mind a társadalmi mun­ka értékét és eredményét jel­zik. A sikeres mozgósításnak is része volt abban, hogy néhány éve a megyei településfejlesz­tési versenyben harmadik he­lyezést érdemeltek, az azzal já­ró 200 ezer forinttal együtt. Az egységes szemlélet mind a lakosság, mind a vezető testü­letek körében kialakult. Ez nemcsak a feladatmegjelölést könnyíti, hanem a végrehajtást is. T. T. Gőzölő helyett vibrátor A hetedik a szerencsés kezű A kozmetika története egy­idős az emberiséggel. A bőr ápolása, arc szépítése már ősidők óta foglalkoztatja a nőiket. Már időszámításunk előtt 1500 évvel az ókori Egyiptomban az előkelő nők fehér és piros festékkel ken­dőzték arcukat, körmeiket pi­rosra festették, vagy aranyoz­ták. A kozmetika tudományos megalapítói az arab orvosok voltak a középkorban. Téte­lük: — a szépség szempontjá­ból döntő jelentőségű az egész szervezet egészséges állapota — ma is érvényes. Finom kézzel Csak a XIX. században ter­jedt el a higiénikus testápo­lás, s századunkban a mai ér­telemben vett kozmetika. Még 40 évvel ezelőtt is szégyen volt, ha egy asszony kozmeti­kushoz járt. Nagy merészség kellett hát, akkoriban hogy egy fiatal lány felkeressen egy ilyen szalont. Ilyen körülmé­nyek között kezdődött Váró- czi Erzsébet nyugdíjas kozme­tikus kisiparos pályája. A Bercsényi utcai öreg ház­ban két meglepetés vár. A műhely, min.t valami kalocsai szoba. Eredeti — kézzel hím­zett — párnák, futók, térítők. Mindegyik más, a leheletfinom pókozást is Kalocsa mellett készítették. — Ez már szenvedély, hogy újabb és újabb darabokat ve­szek, de sokat kaptam aján­dékba is — mutatja kincseit vendéglátóm, akinek másik meglepetése, hogy arcbőre si­ma, feszes, korát meghazud- tolóan fiatalos. — Valóban véletlenül lett kozmetikus? — Cegléden 1937-ben egyet, len Budapestről jött kozmeti­kus volt. Mint fiatal lány me­részkedtem el hozzá, mert mitesszeres volt a bőröm. Mi­vel úgy képzeltem az életem, hogy önállóan a magam ere­jéből élek, s ez a szakma meg­tetszett, jelentkeztem tanuló­nak. A mestervizsgához szük­séges gyakorlatot az első ma­gyar kozmetikus, Gáog Aranka rokonánál szereztem meg. — Milyen volt akkor egy kozmetikai szalon? — Csak jómódú nők enged­hették meg maguknak, hogy rendszeres kezelésre járjanak. Főnökasszonyom nagy fegyel­met követelt, sokat tanultunk tőle. A glicerin képletét soha nem felejtem, megtanultam a masszírozást is, hiszen gyako­roltam eleget a térdemen, hogy lágy, könnyű mozdulataim le­gyenek. A főnöknőm így mondta: — Te masszírozz Pö. szikém, mert a többi csak ka­par! De hiába beszélek a koz­metikus munkájáról, tessék a székbe ülni! Késik egy ven­dég, bizony nem várunk rá. Hiába a tiltakozás, hogy nem szépítkezni jöttem, már rózsa­szín fényű meleg lámpával si­mítja arcom. — Hogyan sikerült a mes­tervizsga? — próbálom felven, ni a beszélgetés fonalát. — Tíz tagú bizottság előtt 1940-ben sikeres mestervizsgát tettem, így önálló lehettem. Testvéreim segítségével nyi­tottam meg itt a szülői ház­ban a kozmetikát, én vol­tam az első ceglédi kozmeti­kus. — Hamar kialakult a ven­dégkör? — Alig hogy elkezdtem a munkát, édesanyám kérésére, hogy bajban együtt legyen a család — Dunántúlra költöz­tünk egyik testvéremhez. A háború után szomorú kép fo­gadott. Sok munkával rendbe­hoztam a lakást, a berende­zést szerencsére megmentették a szomszédok. Hamarosan jöttek is a vendégek, ki liszttel, ki babbal fizetett. — Milyenek voltak akkor a nők? — A harmincas, negyvenes években közel se voltak olyan szépek, mint a maiak. Sok volt az elhanyagolt bőr, a mitesz- szernek nekiestek, s csupa heg maradt a bőrük. Ha egy nő csak a száját festette, meg­szólták érte. Valóban titokban jöttek hozzám, a piacra, üz­letbe menet tértek be ide. — mondja, miközben a masszíro­zást előkészítő krémet vibrá­torral juttatja a bőrbe. Elektrokozmetika — Miben változott a mes­terség? — Egyre jobban előtérbe ke­rül az elektrokozmetika. De hiába vannak az okos gépek, ma is elengedhetetlen a kéz munkája. — Hová lett a gőzölő beren­dezés? — Felkerült a padlásra, mert az újabb kutatások nem tart­ják jónak. Mi inkább rászán, juk az időt, vibrátorral dolgo­zunk, hogy jobb hatást ér­jünk el A négy évtized alatt annyi arcot tisztítottam, hogy két mutatóujjam eldeformáló­dott, de más foglalkozási árta­lom nem ért. — A szép, sima bőrnek mi a titka? — A nyugodt, kiegyensúlyo­zott élet. A pihentető alvás, a mozgás. — Ki folytatja az ipart? — A vendégek 10—20—S0 éve járnak ide, azt mondják, nem tudnak megcsalni. Katika húgom, a testvérem lánya, szí­vesen jött mellém érettségi után tanulónak. Nyugdíjasán is — Annak is már 15 éve — mondja Nyíriné Jónás Kata­lin, de közben egy pillanatra, se áll meg a keze. Én is mes­tervizsgát tettem, többféle tanfolyamot végeztem. Itt a legújabb szerzeményünk, ez a készülék. Próbálja ki — ültet másik székbe, miközben a vi- taminos ampullákat, méhpem- pős fiolákat mutatja. — Az iontoforézis lényege — foly­tatja, — hogy a vastag réteg­ben feltett krémet elektromos úton juttatjuk a bőrbe, így na­gyobb mennyiségű hatóanyag jut a mélyebb rétegekbe. — Szinte hihetetlen ugye1 — tartja elém a kezelés végén a tükröt Váróczi Erzsébet. — Beszívódott a sok krém. — Másfél éve vagyok nyug­díjas — mondja a mesternő —, de tovább dolgozom. A va­sárnapok nehezen telnek, el se tudom képzelni az életem munka nélkül. Azért van egy szenvedélyem: focirajongó vagyok, méghozzá Fradi-druk­ker. Győrffy Annamária A megyei bajnokságon Tizenhat aranyat nyertek Gyors lábú serdülő atléták A serdülő atléták B kor­osztályának megyei egyéni bajnokságát Cegléden rendez­ték meg. A Ceglédi VSE fia­taljai jól megállták a helyü­ket; a tizenhat első hely mel­lett számos dobogós helyezést is szereztek. A lányok szere­peltek jobban, akik közül Szűcs és Németh három, Ho- bony J. két aranyérmet nyert. A fiúknál csak Szeme- rédinek sikerült dupláznia. A fiúk harmadik aranyát Ma­gyar nyerte. A jobb eredmények: Lányok: (1968-as születé­sűek) 100 m síkfutás: 1 .Szűcs Anita 13,4 mp. 2. Oláh 13,7 mp. 200 m síkfutás: 1. Földi Mária 28,7 mp. 800 m síkfu­tás: 2. Mess 2:31,5 mp. 3. Ha- bony K. 2:43,2 mp. 1500 m sík­futás: 1. Habony Katalin Lucernát vág, rakodik a gép Lucernát vág a gép a ceglédi határban, a közös gazdaságok földjein. A képen: a 4-ea fő­útvonal mentén a Kossuth Termelőszövetkezet gépei takarítják be^ jó.^““slndö^fe'iíéte^e^’ 5:24,6 mp. 2. Sági 5:40,8 mp. 80 m gátfutás: 2. Mess 15,5 mp. 4X100 m váltófutás: 1. CVSE A (Németh, Szűcs, Ba­kos, Oláh) 54,4 mp. 3. CVSE B (Szabó, Füle, Hajdú, Nagy) 57,1 mp. Súlylökés: 2. Zsikla 921 cm, 3. Kakulya 887 cm. Diszkoszvetés: 1. Szabó Ibolya 24.06 m, 3. Zsikla 18,68 m. Ge­relyhajítás: 2. Szabó 20,94 m. Magasugrás: 2. Hörömpő 130 cm. Távolugrás: 1. Szűcs Ani­ta 495 cm, 2. Oláh 488 cm. Hat­próba: 1. Vörösvárszky And­rea 2827 pont. 2. Vigh 2364 pont. 1969-es születésűek: 100 m síkfutás: 1. Németh Noémi 13.6 mp. 2. Szabó 14,4 mp, 3. Füle 14,5 mp. 200 m síkfutás: 1. Németh 29,2 mp. 400 m sík­futás: 2. Hajdú 71,6 mp, 3. Kiss 72,9 mp. 800 m. síkfutás: 1. Habony Judit 2:37,8 mp, 2. Kiss 2:46,1 mp. 1500 m síkfu­tás: 1. Habony J. 5:23,7 mp. Súlylökés: 3. Rossi 720 cm. Diszkoszvetés: 1. Vatta Rita 18,72 m, 2. Rossi 17,82 m. Ge­relyhajítás: 2. Vatta 17,18 m. Távolugrás: 2. Vörös 434 cm, 3. Nagy 422 cm. Hatpróba: 1. Király Katalin 2779 pont. Fiúk: (1968-as születésűek) 100 m síkfutás: 3. Nagy 13,6, mp. 200 m síkfutás: 2. Szeme- rédi 26,1 mp, 3. Öze 27,4 mp. 400 m síkfutás: 1. Szemerédi László 59,3 mp, 2. Magyar 59,8 mp, 3. Ecsedi 60,6 mp; 800 m síkfutás: 1. Magyar László 2:32,2 mp, 2. Gyikó 2:36,7 mp. 100 m gátfutás: 2 Ecsedi 15,8 mp. 4 X 100 m vál­tófutás: 1. Ceglédi VSE (öze, Szemerédi, Ecsedi, Szeidl) 53,0 mp. Gerelyhajítás: 2. Sima 26,96 m. Magasugrás: 3. Faze­kas 140 cm. Távolugrás: 3. Sindely 494 cm. 1969-es születésűek: 100 m síkfutás: 2. Szeidl 13,4 mp, 3. Tornyai 13,6 mp. 200 m sík­futás: 3. Bene 28,4 mp. 400 m síkfutás: 3. Ficzek 67,5 mp. 1500 m síkfutás: 2. Erős 5:17,4 mp. Diszkoszvetés: 2. Erdei 23,00 m. Távolugrás: 2. Bognár 476 cm, 3. Bene 474 cm. V. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents