Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
0 ‘xj&fíím 1982. JÚNIUS 16., SZERDA TANÁCSOK Az ösztönző nyugdíjpótlékról • Egy éven belüli táppénzjogosultság • Változások a gyes feltételeiben fl Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Alkalmazkodni kell! Az esti, hajnali záporok után a vizek partján az átlagosnál jobban lehűl a levegő. Elkel Ilyenkor a stégen is a meleg pulóver és a dzseki Erdős! Agnes felvétele Az utóbbi években a társadalombiztosítás alapvető rendelkezéseit több jogszabály kiegészítette, illetve módosította. Ezekről folyamatosan mindig adtunk tájékoztatást. Természetesen teljes részletességig egy-egy kérdés kapcsán, hely hiányában sem dolgozhatjuk fel a teljes anyagot, és így előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolása, az arra adott jogi válasz egy másik, nem ugyanolyan, de hasonló ügyre már nem alkalmazható teljes egészében, mert a másik konkrét ügy esetleg további jogismertetéssel világítható meg. így van ez az ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatban. Az egyik esetben az volt a kérdés: • Elvisz-« u Ösztönző nyugdíjpótlékra való jogosultság, ha arra a jogot 1980. évben megszerezték. Válaszunk az volt, nem. Most néhány olvasónk ebből, nem tudni, miért, azt a következtetést vonta le, hogy 1981. január 1. után is lehet szerezni ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultságot, más olvadónk pedig azt kövekeztette — helytelenül —, hogy a nem fizikai munkakörben a régebbi rendelkezések szerint szerzett ösztönző nyugdijpótlékra váló jogosultság nem illeti meg a nyugdíj megállapítása nélkül továbbdolgozót. A téves értelmezések elkerülése végett, most nem a konkrét esetekre, hanem általánosságban kiemeljük, hogy bár 1980. december 31-ig valóban járt ösztönző nyugdíjpótlék az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után a nyugdíj megállapítása nélkül munka- viszonyban vagy szövetkezeti tagként munkában töltött évek után, 1981. január 1-től a nem fizikai munkakörökben ösztönzésre nem kerül sor, és így csak a fizikai munkakörökben lehet ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szerezni. A jogszabály szerint tehát az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából az 1980. december 31-ét követően munkában töltött időből Amikor a házastársak elválnak, a közös gyerek valamelyikük háztartásába kerül. A szülői felügyeleti jogot ez a szülő gyakorolja. A másik sem veszti el a gyermek nevelésével kapcsolatos jogát, no és persze a tartása iránti kötelességét sem. Az utóbbi alól sajnos jó néhányon kibújnak. Az is előfordul, hogy valóban fizetés- képtelen lesz valaki. A gyermekét egyedül nevelő szülő anyagilag nehéz helyzetbe kerülhet a másik támogatása nélkül. Előzetes vizsgálat Hétéves az a jogszabály, amely lehetővé teszi a gyermektartásdíjnak az állam általi megelőlegezését. Ennek feltétele, hogy a tartásdíjat bírói ítélet vagy határozat állapítja meg, de az behajthatatlan. Gyakran tapasztalom, hogy a kérelmezők türelmetlenek. Sokan azt gondolják, elég egy beadvány, és kezdődik a pénz rendszeres utalása. Az állam „zsebe” sajnos nem nyújtható a végtelenségig, ezért alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban a leg- rászorultabbaknak jut-e az erre tartalékolt alapból. Az állámi segítséget kérőnek előbb meg kell próbálnia fizetésre bírni á kötelezettet. Erre fel kell szólítania. És amikor kérelmét előadja a bíróságon. Igazolnia is kell, hogy megtette ezt. A bíróság ezután megvlzsa fizikai munkakörben töltött Időt lehet figyelembe venni. Az 1980. december 31-ig megszerzett jogok azonban nem vesztek el, azok tehát, akik az öregségi korhatár elérése után — a nyugdíj igény- bevétele nélkül — nem fizikai munkakörben tovább dolgoztak az 1980. december 31-ig eltöltött időre járó ösztönző nyugdíjpótlékot akkor Is megkapják, ha öregségi nyugdíjuk megállapítására a későbbiekben kerül sor. Reméljük, hogy az ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatos korábbi tájékoztatásunk ezáltal teljesebbé vált, mett kiemeltük az általánosan legfontosabb — és nem az egyes konkrét, feltett kérdésekre vonatkoztatva — feltételeit az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság megállapítására. • Mennyi Időre kaphat táppénzt az, aki egy éven belül már részesült táppénzben? Annál a biztosítottnál, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven — gümőkóros megbetegedés esetén két éven — belül már táppénzben részesült (ez az ún. előzmény), ennek tartalmát az újabb keresőképtelenség álapján járó táppénz időtartamának a megállapításánál figyelembe kell venni. Az előzmény figyelembevétele a keresőképtelenség különféle eseteitől függően a következőképpen történik: Ha a biztosított betegség — ide nem értve a gümőkóros megbetegedést —, terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen és e keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt már részesült táppénzben, ennek tartamát — gümőkór miatt folyósított táppénz idejét kivéve — a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Gümőkóros megbetegedés esetén azt az időt kell előzményként figyelembe venni, amely alatt a biztosított a megbetegedését megelőző két gálja a kérelmet, majd kiállítja a végrehajtási lapot. Előfordul, hogy sikerül behajtania az adóstól a tartozást. De jelentheti azt is a végrehajtó, hogy a jogosult a másik szülőt azért nem találja, mert az börtönbe került. Ha az ügyeskedő elköltözött (sokan épp a tartási kötelezettségük miatt szeretnék eltüntetni a nyomukat), a végrehajtó megkeresi a lakcímhivatalt. A vizsgálat eredményéről jelentést tesz a bíróságnak. Ha az semmi eredménnyel nem jár, a bíróság helyszíni szemlét tart, hogy megvizsgálja a gyermektartásdíjra jogosult körülményeit. Ha a családban egy személyre nem jut egyezerhatszáz forint, akkor indítható el az előlegezés. Ez a bíróság gazdasági hivatalától várható. Két példa Nézzünk most néhány példát. Házasságon kívül született egy gyerek. Az apaság megállapítása után határoztak a tartásdíjról. Az apa kilépett a munkahelyéről. Az anya mindenütt kereste, hogy megpróbálja jobb belátásra bírni. Sehol nem találta. Feljelentette a rendőrségen tartásdíj elmulasztása miatt. Eljárás indult a férfi ellen. A rendőrség már elő tudta keríteni. A bíróság felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte. Égy ideig fizetett, majd ismét kilépett munkahelyéről és eltűnt. Ekkor fordult az asszony a bírósághoz az előlegezés iránti kérelmével. A bíróság újra keéven belül gümőkór miatt részesült táppénzben. Az egyévesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült. Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként figyelembe venni nem lehet. • A gyermekgondozási segély feltételeinek változásáról. Ebben az ügyben is sok kérdést kaptunk, így arról, hogy a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek hány éves koráig vehetik igénybe a szülők a gyermekgondozási segélyt, és mi a helyzet a mezőgazdasági szövetkezeti tagok, illetve az itt munkamegállapodás alapján munkát végző családtagok esetében. a) A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek hatéves koráig (és nem hétéves koráig) vehetik igénybe a szülők a gyermekgondozási segélyt. b) Csak a mezőgazdasági szövetkezeti tagok, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetben munkamegállapodás alapján munkát végző családtagok esetében van olyan jogosultsági feltétel, hogy akkor jogosultak a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek születését megelőző két éven belül kilencven napon át részt vettek a közös munkában. A bedolgozó és részmunka- időben foglalkoztatottak esetében a jogosultsági feltétel másként van szabályozva. Erről majd legközelebb adunk tájékoztatást. Dr. M. J. restette az apát — eredménytelenül. Az anya 2200 forintot keresett. Nem volt meg az egy főre az 1600 forintjuk, így megkapta azt a 600 forintot, aminek fizetésére annak idején az apát kötelezte a bíróság. Az előlegezett összeg soha nem lehet magasabb, mint a megállapított tartásdíj. Most nézzünk olyan példát, amelynél — bár az előbbi feltételek megvoltak — mégsem rendelte el az előlegezést a bíróság. Az anya egy gyereket tartott. Élettársa disszidált. Az asszony nem vállalt munkaviszonyt, és a biróságnak arra a kérdésére, miből él, nem volt hajlandó válaszolni. Le kellett mondania az állami segítségről. Azáltal, hogy nem helyezkedett el, a bíróságnak nem állt módjában felmérni, képes-e megfelelő tartást biztosítani gyermekének. Nem volt konkrét összeg, amihez viszonyítani tudtak volna. Előzetes vizsgálat Hangsúlyoznunk kell, hogy az állam a kötelezett helyett nem átvállalja a gyermektartást, hanem ideiglenesen előlegezi, amíg az a kötelezettől be nem hajtható. Tehát csak olyan esetben számíthatnak rá a jogosultak, amikor van kin „bevasalni” a kifizetett pénzösszegeket. Ha a tartásra kötelezett meghal vagy gyógyíthatatlan elmebetegként gyógyintézetbe kerül, a megelőlegezést az állam nem vállalhatja. 1 'TíZ NAP . I Rendeletéiből I A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Magyar Közlöny 31. számában jelent meg az 1982. évi 10. számú törvényerejű rendelete. A beruházási illetékről a Magyar Közlöny 32. számában tették közzé a pénzügyminiszter 18/1982. (VI. 1.) PM. számú rendeletét. (E szerint a beruházási' illeték forrása a vállalat fejlesztési alapja. A rendelet közli a beruházási illeték mértékét is.) A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról, adózási rendszerükről, szintén a Magyar Közlöny 32. számában találják meg az érdeklődők az ezzel kapcsolatban kiadott 19/1982. (VI. 1.) PM. és a 20/1982. (VI. 1.) PM. számú rendeleteket. Az alkatrész-felhasználás és-elszámolás szabályairól a pénzügyminiszter 23/1982. (VI. 1.) PM. számú rendelete intézkedik ugyanitt. Az 1983. évre megpályázható munkaügyi vonatkozású külföldi ösztöndíjakról a Munkaügyi Közlöny 6. száma adott tájékoztatást. Foglalkoztatottak szama Magánkereskedelem A belkereskedelmi miniszter végrehajtási rendelete szerint ez év július elsejétől számottevően bővül a magánkereskedelemben foglalkoztatható alkalmazottak (segítő családtagok, szakmunkástanulók) köre. A vendéglőt, kávéházat, kifőzdét, panziót, kempinget üzemeltető magánkereskedő kilenc, az egyéb magánkereskedő öt alkalmazottat, valamint segítő családtagot, illetve három szakmunkástanulót foglalkoztathat. Lényeges előírás azonban, hogy segítő családtagként csak a magánkereskedő közeli hozzátartozója, valamint a vele legalább hat hónap óta igazoltan együttélő élettárs foglalkoztatható. Az alkalmazottak és a segítő családtagok együttes létszáma a tizenkét főt semmiképpen nem haladhatja meg. Az új jogszabály szerint ezt mindenképpen legfeljebb '3 évre állapítják meg. (Aztán újabb felülbírálat következhet.) A szigorítást az tette szükségessé, hogy bár a tartásdíjra jogosultaknak kötelességük volna bejelenteni, ha a folyósítás feltételei már nem állnak fenn, sokan elmulasztották a bejelentést, és visz- szaéltek a segitő szándékkal. Hosszú időn át jogalap nélkül élvezték az államtól kapott összeget. Akadt, aki nem jelentette, hogy a tartásra kötelezett meghalt. Mások „elfelejtették” jelezni, hogy az állam kétszeresen gondoskodik a gyerekről, mert küldi a tartásdíjat, miközben a gyereket állami gondozásba vették. Volt, aki arról hallgatott, hogy a külföldre távozott kötelezett (ilyen esetben is van lehetőség előlegezésre az államok közti egyezmények alapján) jelentkezett, sőt rendszeresen gondoskodik gyermekéről. Így aztán két helyről érkezik a pénz. A magát eltartó gyerek után is jogtalan az állam által előlegezett tartásdíjat felvenni. Attól az időtől kezdve, amikor a hatóság értesül az indokolatlanul elfogadott tartásdíjról, a további folyósitást megszüntetik. Aki csak az államtól kapta a tartásdijat, de erre való jogát elvesztette, annak nem kell visszafizetnie. Aki azonban két helyről is kapta a pénzt, az köteles az államnak megtéríteni a jogtalanul felvett összeget, és ha rosszhiszeműsége bebizonyosodik, büntetőeljárást indítanak ellene. Érdemes elkerülni ezt a szankciót. Dr. Kertész Éva A makacsság nem előnyös tulajdonság. Ezt számtalan esetben tapasztalhatjuk, mi horgászok is, mégis sokan akadnak, akik úgy ragaszkodnak képzelt igazságukhoz, régi módszereikhez, horgászhelyeikhez, mint a szentíráshoz. Pedig épp a legjobb szakírók hangsúlyozzák a kísérletezés, a bátor változtatás szükségét a minél gazdagabb zsákmány reményében. A vízparti öreg rókák pedig csak somolyognak azon, aki tanácstalanul toporog, hol az egyik, hol a másik szomszédjának siránkozva. — Nem értem, itt a múltkor úgy ment a hal. Ugyanezzel a csalival, felszereléssel horgásztam ... Nem értem. Sok mindent nem értünk, nem tudunk mi horgászok, bármennyire nagy is az önbizalmunk egy-egy szép fogás után. Egy idős ismerősöm azt mondta: — Nem akkor kunszt fogni, ha megy a hal, hanem ha „döglött” a víz. S ő általában olyankor is kivarázsolt néhány szép, szákba való példányt. Megváltható Lezajlottak mindenütt a horgászismereti pótvizsgák is, a papírok szerint nincs olyan sporttársunk, aki meg ne mérettetett volna. A vizek partján járva ennek ellenére gyakran elkeserít, milyen sok megkövesedett nézet, hiedelem, már-már babona tartja magát közöttünk. Lehet, hogy még több népszerű, érthető ismeretterjesztő kiadvány kellene de így is érthetetlen, hogy miért nem saját kárán tanul sok horgász. Hiszen ahogy a törvényszerűségeket, a halak szokásait megismertük, ugyanúgy felismerhetjük a változásokat is. Persze, nem borozgatás, az éjszakába zengő nótá- zás közben. A megye vizeibe kerülő halak szinte teljes egészében tógazdaságokban nevelődnek. más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a saját vízben kikelők. Sajnos, sok horgász azt várja el ezektől a jószágoktól, hogy hozzá, s ne pedig a tó. vagy folyó tükre alatti életkörülményeikhez, a természet törvényszerűségéhez alkalmazkodjanak. ők azok, akik úgy gondolják, az engedély árának befizetésekor megváltották az összegnek megfelelő mennyiségű halat is, s ha nem akad horogra. akkor azt a vezetőségeken kérik számon. Pedig a horgászat senki számára sem kötelező elfoglaltság ... Új vendég A minap a rádió horgászrovatában panaszkodott egy budapesti sporttársunk, hogy a délegyházi tavakon a tilalom feloldása óta nem kap a pisztráng. Kétségtelen, sokakat csalódás ért. hiszen eddig azt lehetett hallani, tapasztalni, hogy ez az „új vendég”, amíg vissza kellett dobni, még az üres horgot is bekapta. Remélhetőleg azt senki sem hiszi, hogy szegény pisztrángokat betanították, A magyarázat szinte restellnivalóan egyszerű: megszokták új otthonukat, megtalálták búvóhelyüket és vadászterületüket, megnyugodtak, s épp ezért óvatosabbá váltak. Ez egyébként így történik telepítés után a legtöbb halfajjal. A tanulság ezúttal is az: nekünk kell alkalmazkodni hozzájuk, keresni őket, s megtanulni azokat a speciális módszereket, amelyekkel másutt is horgásznak a tavi pisztrángokra. Verseny Június 20-ig lehet benevezni az Optima horgászcikkgyártó cég által alapított vándorserlegért és horgászfelszerelésekből álló díjakért rendezendő versenyre a MOHOSZ Budapest, pf. 1611. 1373. címén. A horgászversenyt július 4-én tartják a tihanyi belső távon. Nagy bajuszos Ceglédről érkezett a hír, egyelőre azonban a helyi egyesület vezetői még nem erősítették meg. Az egyik, úgynevezett „harcsás” téglagyári gödör vizéből körülbelül 26,5 kilós nagybajuszát fogtak ki. A környéken köztudott, hogy ebben a kis tóban ugyan elszaporodtak a harcsák, az egyesület szorgalmazza is horgászatukat, de kevés, igazán szép példányt sikerült még kivenni. Rendszeresen — évről évre — rendeznek harcsafogó versenyt is, de olyankor a bajszos öregek úgy látszik, éhségsztrájkot tartanak. A mostani fogás mindenesetre eloszlathatja a tamásko- dók kételyeit. Tanulságok A múlt héten mindenütt panaszkodtak a horgászok: nemcsak hogy nem evett, nem is igen fürdött a ponty. Ennek valószínűleg az időjárás alakulása volt az elsődleges oka. Néhány tanulság azonban levonható azok elbeszéléséből, akik fogtak halat. A szebb példányok általában partközeiben akadtak horogra. Ezúttal sem a kukorica, sem a pufóka nemigen vált be. az úgynevezett Antos-féle máiéval azonban sikert lehetett elérni... Még néhány fontos feltétel: a bőséges. de célszerű etetés, a vékony zsinór, viszonylag kis pontyozóhorog, apró csaligyurma. Ha ponty mégsem jött volna az etett helyen, a keszegzsákmány annyival tetemesebb volt. Esélyek Szerintem az utóbbi napokban beváltak a szolunáris táblázat előrejelzései. Sajnos, meglehetősen alacsony volt a légnyomás, túl magas volt a hőmérséklet is. Reméljük, a jövő hétre várható jó esélyek valóra is válnak. A táblázat szerint ugyanis mától 17-ig jó, 18-tól 24-ig pedig kifejezetten kiváló időszak következik. Vereszki János Türelmetlen kérelmezők Gyermektartás államkasszából I
