Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
%Mnt<W 1982. JÚNIUS 13.. VASÄRNAP Kiállítás a táborban Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda verőcemarosi nemzetközi ifjúsági táborában a napokban nyílt meg, s a szezon végéig, októberig látható az újpesti képzőművészeti kör amatőr festőinek kiállítása. A tárlatot nemcsak a tábor vendégei, hanem a környék lakói és kirándulók is megtekinthetik nar ponta 10 és 11 óra között. Erdösi Agnes felvétele Vastaps Gödöllőn Bemutató turné előtt Az a majdnem telt ház, ami ** a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét fogadta szerdán este a gödöllői művelődési központban, azt fémjelezte, hogy a közösségi műfajok iránt fogékony közönség figyelemmel kíséri a hadseregben folyó művészeti tevékenységet. A néphadsereg művész- együttese azokat a törekvéseket reprezentálja, amelyek a hagyományápolást összekötik a kísérletezéssel: műsorukban klasszikus hangvételű kórusmű, modern koreográfia éppúgy megtalálható, mint az eredeti folklór. A róluk alkotott gyorsfénykép ezek ismeretében válik teljessé, hiszen közönségük szerteágazó, szerepléseik révén eljutnak az ország szinte minden szegletébe. A gödöllői előadást főpróbának is tekinthették: a katona művészek a közeljövőben csehszlovákiai turnéra utaznak. A nyitókép mindjárt impozáns volt: Szervánszky— Novák örökbecsű darabját, a Honvéd kantátát állították színpadra. A két táncos szólista: Bangó Erzsébet és Szoó István teljesítménye nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is jó hangulatot teremtett. Ezután három katonadal hangzott el Kövesdi Istvántól, Victor Mátétól és Naszvagyi Vilmostól, Kosaras György, Sárkány Kázmér, valamint Kővári Csaba tolmácsolásában. Az oratorikus rendezés alkalmas a keretjátékra, ám a szólisták mozgását célszerű lenne élettelibbé tenni. A vendégszereplésre megtanult csehszlovák dal frisseségével, harsányságával tűnt fel. Pzután felforrósodott a né- zőtér: Fodor Antal Repülés című koreográfiája a mai katonaéletbe vezetett el, mintegy bizonyítva, hogy a tematikus táncok is mély emberi kapcsolatokról szólhatnak. A hétköznapok történetisége, apró kis drámáival is helytállást követel. Bangó Erzsébet most is remekelt, akárcsak partnerei: Gantner István és Horváth István. Hidas Frigyes Interkozmosz kompozíciója az énekkart állította feladat elé, dallamossága az internacionalizmus jegyében született, éppúgy, mint Donigoid Ferenc Boldog jövőt című kórusműve. amelynek szólóját Szalai Sarolta és Bárdossy István énekelte. EDlklórt láthatott a köA zönség a műsor második felében. A tánckar a legjobbak közül való, magáénak érzi és tudja anyanyelvét. Műsorukból Tímár Mezőségi táncokja és Novák Tiszaháti csárdása emelkedett ki. A Röpülj páva verseny győztese, Balogh Márton énekművészeiével ragadtatta el hallgatóságát, s remekelt a népi zenekar is a Széki muzsika megszólaltatásával. Különleges élmény jelentett a kórus hangzása. Olyan pianót produkáltak hogy azt a legnemesebb énekkari hagyományokkal rendelkező országokban is megiri gyelnék. Kodály-műsorukat kiváló szakember, Zámbó István karnagy vezényelte. Zámbónak különös adottsága van a hangszínek keveréséhez. Mindezt úgy éri el, hogy szinte a szélsőségig jut el, hogy aztán mixeljen, s az Esti dal lírája a maga teljességében csendüljön fel, a Karádi-nóták feszes ritmusa férfias erőt és karaktert adjon a kórusnak. Wzép, emlékezetes este volt a ^ gödöllői. A műsort Herényi Miklós Gábor rendezte, a zenekart Kührner György dirigálta. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Dallal, táccal című műsorát kedden este a Csepel Autógyár művelődési központjában is bemutatja. M. Zs. Sikert hozott A népzene mesterei Szombat este Kaposváron rendezték meg a Kodály Zoltán országos népzenei találkozó bemutatóját. Az est a fo- nyódligeti citeratábor résztvevőinek műsorával kezdődött, majd tizenöt népdalkor, cite- razenekar, népzenei együttes és asszonykórus szerepelt. Huszonöt év Kórus j ubileum Huszonöt éve, 1957 júniusában, szinte a munkásőrséggel egy időben, alakult meg a Munkásőrség Központi Férfikara. A jubileum alkalmából szombaton a csepeli munkás- otthonban bensőséges ünnepséget tartottak. A jubiláló férfikart az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, a Művelődési Minisztérium képviseletében Korcsog András államtitkár köszöntötte. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka ez alkalomból zászlót adományozott az együttesnek, amelyre szalagot kötöttek a testvérkórusok képviselői. Az ünnepségen többen kitüntetésben, jutalomban részesültek. A budapesti munkásőregy- ségek tagjainak, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói képviselőinek, valamint a kórustagok hozzátartozóinak részvételével rendezett ünnepi esemény koncerttel ért véget, amelyen a Munkásőrség Központi Férfikarával együtt fellépett több más ének- és zenekar. Tartalmas találkozások Az olvasás gyönyörűsége Az ünnepi könyvhéten és azt követőén megsűrüsöd- tek az író—olvasó találkozók. Közülük ragadtunk ki kettőt, tetszés szerint. Igaz, örömünkre szolgált, hogy nem protokolláris randevúkon, hanem ízig-vérig tartalmas összejöveteleken vettünk részt. Élményeinket megosztjuk olvasóinkkal is: mind többem részesüljenek a találkozók sokszor kívánt meghittségéből, s egyben az olvasás gyönyörűségéből is. Emberszagot érző óriás Kezdek abban hinni, hogy a mindennap olvasó, a könyvet rendszeresen fogyasztó ember a legjobb kritikus. Persze nem abban az értelemben, ahogy a hivatásos ítéletalkotó elmondja véleményét. Nagy tömegben a megítélés személytelenné válik, de ha az olvasó szemtől szembe kerül az íróval, mindjárt a saját életével hasonlít össze, meggyőződésével vet egybe minden leírt történetet, s azt tudakolja^ hogyan alakul a látott s 'megélt világ verssé, novellává, regénnyé, hangjátékká, filmmé? Hogyan függ össze a valóság a képzelettel, mit kever boszorkány- konyhájában az író, amíg az üres papírlaptól eljut az olvasók által kézbe vett könyvig? Meghallgatván Vészt Endrét — beszélgetőpartnerként Szegedi Pált, s mindazokat, akik véleményt fűztek írásművészetéhez, vagy kérdésekkel igyekeztek kiszedni belőle írószobája titkait —, a járási könyvtárban ötvenedmagam- mal arra kellett gondolnunk, amit Faragó Vilmos tíz esztendeje leírt hőseiről: összeroppannak a felismeréstől, belepusztulnak a kapcsolathiányba, az emberhiányba, a szere- tethiányba, az önmegvalósulás hiányába. Hogy sorsukkal bennünket figyelmeztetnek: szabaduljunk föl, váljunk emberré, éljünk értelmesen. Amíg nem késő. Ez az éljünk értelmesen az író fejlődésrajzában is nyomon követhető: hogyan jutott el a kőbányai szappanfőzőmester segédleveles vésnök fia a Kossuth-díjig, hogyan válhatott belőle a világszerte játszott és díjakkal honorált Angi Vera című film írója? És Vészi Endre magától értetődő természetességgel válaszolt. Elmondta, hogy a budapesti, Attila utcai ötödik emeleti lakása nemcsak írói menedékhely, hanem afféle kilátótoPolitikai kiadványok Az iparfejlesztés közelről Szekér Gyula könyve, az Iparfejlesztés — műszaki fejlesztés című —, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg — rendkívül komplex módon tárgyalja a témát. Felrajzolja a hátteret, s belőle kiindulva határozza meg az iparfejlesztés szerepét gadzasági pozíciónk megtartásában és javításában. Szükség van ilyen könyvre, mert sokoldalúan mutatja meg, hogy mi a tennivaló, s ez annál is érdekesebb, mert maga a szerző egyben az ipar- és műszaki fejlesztés cselekvő részese és aktív irányítója, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A kötet előszavában mindjárt leszögezi, hogy az ipar az elmúlt időszakban, jelenleg és a jövőben is gazdaságunk vezető szektora volt és marad, amelynek döntő szerepe van az egész műszaki fejlődésben, a termelékenység emelésében, s hozzá teszi, hogy az iparpolitika a jövőben sem kerülhet meg olyan alapvető kérdéseket, mint az alapanyag- és feldolgozóipar viszonya; az energetika szerepe a termék- és alkatrésztermelés viszonya és helyzete; a termelésfejlesztés fő irányainak kijelölése; a-termelési és termékszerkezet korszerűsítése; a hazai és a nemzetközi specializáció és kooperáció; a tudomány és a termelés kapcsolata: a műszaki fejlesztés megfelelő üteme és lehetséges gyorsítása. Ezután a magyar ipar és gazdaság helyét a világban vizsgálja. Megállapítja, hogy a világgazdaságban végbe ment és végbe menő változások új, magasabb követelményeket támasztanak gazdaságunkkal szemben. Ezek a változások érzékenyebbé is tették a magyar gazdaságot a külső követelményekkel — különösen a műszaki fejlesztés és minőség követelményével — szemben. Majd a megváltozott feltételeket vázolja fel. a termelési és termékszerkezet további fejlesztésének fő irányait. Ismerteti Magyarország részvételét a szocialista ipari és gazdasági együttműködésben, hangsúlyozva, hogy igen hasznos, bár a szocialista országok gazdálkodási mechanizmusa számos ponton egymástól eltérő, ezért szükség van a kölcsönös gazdasági és nemzeti érdekek egyeztetésére. A továbbiakban pedig iparpolitikánk és iparfejlesztésünk módszereivel foglalkozik; sorra veszi az egyes iparágakat, egészen részletesen elemzi a szakfejlődést, a lehetőségeket, a műszaki fejlesztési feladatokat. Közben hangsúlyozza a társadalmi és emberi tényezők szerepét és jelentőségét e sokszínű innovációs munkában. A könyvet tanulmányozva kitűnik, hogy a műszaki poli tika nemcsak a vele közvetlenül foglalkozók ügye. hanem az egész társadalomé, mert ahhoz, hogy a műszakiak eredményt érjenek el. szükség van az egész társadalom készségére és támogatására. Vannak azonban olyanok — mondja —, akik úgy vélik, hogy napjainkban túlságosan is teret nyer a ..gazdaságcentrikus” irányzat. Akik ezen a nézeten vannak szem elől tévesztik, hogy társadalmunk életének valamennyi területe valamilyen módon a gazdaságtól függ — állapítja meg a szerző. Nem a gazdaságközpontú szemlélettel van tehát a baj, hanem azzal, ha az nincs tudományosan megalapozva, nem méri fel a gazdasági döntések társadalompolitikai és emberi kihatásait. Befejezésül a szerző a gazdaságirányítási és társadalompolitikai tennivalóinkról szól. hangsúlyozza: a gazdasági és műszaki vezetőknek az eddigieknél is önállóbbaknak kell lenniük, és úgy dolgozniuk, hogy a központi és a népgazdasági érdekekkel összehangolt fejlesztési döntéseket hozzanak. Ezáltal olyan új fejlesztési mechanizmus alakulhat ki. amely megfelel a XII. párt- kongresszus határozatainak és a hatodik ötéves tervtörvényben megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtásának, egész társadalmunknak. A könyv időszerűségét tehát nem kell hangsúlyoznunk, hiszen köztudott, hogv jelenlegi gazdasági helyzetünkből is csak a magasabb termelékenység, a jobb minőség, a javuló hatékonyság jelenti a kiutat. S mindebben nagv és növekvő szerepe van a műszaki fejlesztésnek. Gáli Sándor ronyként is szolgál, mert ide is felérnek a mai valóság konfliktusai. Nevezhetnénk harc- álláspontnak is, mint annak az Akácfa utcai ötemeletes ház katlanmélyét, amelynek a gangjára kiülve suhancként — jobb oldalán egy tányér zsíros kenyérrel, bal oldalán verseskötetekkel felvértezve — készült az írói magaslatok meghódítására. Vészit indulásakor mesterei szeretettel, ám szigorúan fogadták. Babits, Illyés, Szabó Lőrinc, Sárközi György egyengették az útját. Lesznai Anna a Nyugatban írt kritikájában egy olyan óriáshoz hasonlítotValló Bonifác vallomása Talán a vihar volt az oka, talán az érdektelenség, de csak húszán gyűltünk össze a halásztelki könyvtárban rendezett író-olvasó találkozón. Akik távol maradtak, sajnálhatják, akik ott voltak, azok viszont örülhettek a kellemes, baráti légkörben lezajlott beszélgetésnek Hegedűs Gézával. Az író az idén töltötte be hetvenedik évét és nyolcvanegy megjelent kötetet mondhat magáénak. A köztudottan nagy mesélő most sem tagadta meg önmagát, s a kezdeti feszélyezett légkört közvetlen modorával hamar föloldotta. Arról szólt, hogy az olvasóban önkéntelenül fölvetődik a kérdés; honnan ismeri az író a világot, önmagából. A világ olykor próza, olykor vers, olykor dráma, vagy szatíra, s ezt a változó világot az írástudó dolga közölni. A jelenlévőket az olvasás gyönyörűségéről írt könyve érdekelte, s az, hogy jutott el ennek a felismeréséig, ötéves korában megtanult olvasni az utcai cégtáblákról, s édesapjával málnaszörppel koccintott ennek örömére. Hamar nyiladozott fantáziája is. Amikor gyermekkorában Nagyváradon látott egy nyulat, szüleinek már oroszlánról számolt be ... Négy nemzedék által gyűjtött könyvek között nőtt föl, s ez rányomta bélyegét a további életére is. Ha egy nap nem olvashat legalább három órát, éhesnek érzi magát. írói, tanári tevékenysége mellett immár negyvennégy éve a rádió /munkatársa, ahol szívügyével, az ismeretterjesztéssel foglalta tehetségét, aki emberszagot érez. Ezt a tulajdonságát Vészi mindmáig megőrizte. Novellái, kisregényei bizonyítják; valóságanyag nélkül ma sem tud létezni. A csöppet sera protokolláris író-olvasó találkozó résztvevői ezt honorálták,' Azt, ahogy az írástudó felelősségével, bátorságával, érzékenységével észreveszi a társadalmi fejlődés egyes embereknél jelentkező ellentmondásait. Ám bármennyire is tiszta képletekkel dolgozik — mint például az Angi Verában: bemutatja. hogyan deformálódik az emberi lélek a történelem satujában —, minden küzdelmet elsősorban önmagának kell megvívnia. Hogy hőseinek boldogtalanságát elfeledjék, az esti harangszót követően talán ezért is hallgatták szívesen Vészi Endrét a megjelentek, mert nem okoskodást, hanem meleg, együttérző, érzelmeket dúsító szavakat kaptak; Molnár Zsolt kozik, főleg hangjáték formájában. A Színművészeti Főis-i kola tanára. Hégi tanítványai: színészek, rendezők keresik fel mind a mai napig és igénylik, hogy megbeszélje velük a darabot, vagy a szerepet, amire készülnek. Van egy állandó novellafigurája, Valló Bonifác. Hegedűs Géza most leleplezte a titkot: Valló Bonifác ő maga. A név onnan ered, hogy saját életéről vall és Bonifác napján született. Élni, dolgozni zene nélkül nem tud: Magyarország legperfektebb lemezjátszó játékosának tartja önmagát. A muzsika ma is életeleme, akárcsak a képek, a szobrok. Hegedűs Géza — mint oly sok pályakezdő a harmincas években — a szórakoztató, illetve ismeretközlő szépirodalomban találta meg a feladatát. Általában ifjúsági, történelmi és életrajzi regények, illetve humoros karcolatok kerültek ki tolla alól. Az ifjúsági és életrajzi műfajnak közvetlen pedagógiai haszna volt: a történelmi ismeretterjesztésben kapott fontos szerepet. Legnagyobb írói vállalkozása az Európa közepén című regénysorozat, amely a hazai értelmiség történelrpi útját mutatja be. A háromszoros József Attila-díjas író legtöbb írásának hátterében azonban a mese, a monda, a mitológia húzódik meg. Az évezredes regék újraértelmezésével legmaibb közgondjainkat elemzi, történelmi köntösben. Körmendi Zsuzsa Rádiófigyelő RÁDIÖNAPLÓ a gazdaságról. A hetvenes és a nyolcvanas éveknek az egész magyar politikai struktúrára ható irányítási rendszerét röviden csak mint új mechanizmust szokás emlegetni. Ennek az új politikai, mindenekelőtt természetesen gazdaságpolitikai eszmerendszernek az egyik megteremtője, jó néhány évig közvetlen irányítója is volt Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Vele készített akár korképnek, a mai magyar valóságot hitelesen tükröző do- Kumentumának is beillő műsort a csütörtök délutáni Rádiónapló. A gazdaságpolitikai propaganda része volt ez a műsor, ráadásul a legjobbak közül. S ebben a szókimondó, az ellentmondásokat egyaránt nem takargató Nyers Rezsőnek éppúgy része van, mint az ez alkalommal ritka alapossággal felkészült, a vitaalapot szolgáltató, riportokat jól összeválogató Gálik Mihály szerkesztő nek, s a két műsorvezetőnek. Bolgár Györgynek és Farkas Zoltánnak, akik egyenrangú partnerek, a közvéleményt érdeklő kérdésekre gyorsan reagáló riporterek voltak. CSALÁDI TÜKÖR. Ha tükör, akkor ugyebár magunkat kellene látni- benne. Legalábbis ezt sugallják a műsor alcímei, a rádióújságban: Szerelem az első látásra: Én tartsam el a te szüléidét?! özvegyi fátyol helyeit gyerekes dolgok. Juhász Judit és Németh Miklós Attila műsorvezetők azonban óvakodnak attól, hogy intim- pistáskodjanak, vagy fogadat- lan prókátorként adjanak lelki tanácsokat. Az óvatosság ebben a valamikori Lányok—asszonyok helyét elfoglaló műsorban már túlzott. Mert az információk a lábadozó betegek tornájáról, a helyes nyári táplálkozásról, a vásárlást megkönnyítő mérettáblázatról, a kullancsveszély- ről bár nem haszontalanok, de nem is különösebben érdekesek, s legalább még 20 ilyen összeállítást találhatunk a heti programok között. Szóvá tettük már: megsokasodtak a rádióban a szolgáltató műsorok. Ez nem baj, sőt dicséretes. Az azonban sajnálatos, ha valamennyi egy kaptafára készül, csak éppen a címük különbözik. Csulák András
