Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Jegyzet A múlt üzenete A helytörténet és annak építészeti emlékei üzenet a múltból, mely előtt mély tisztelettel meg kell hajol­nunk, de elandalodni rajta kár. Megmenteni kincse­inket, a múlt tanulságain felépíteni a jövőt: Ez a fel­adatunk. Ebben lehetne megfogal­mazni a városi tanács vég­rehajtó bizottsága legutób­bi ülésének gondolatát. A város vezetői megértették a múlt üzenetét. Erről a leg­illetékesebb, az ülésen részt vevő Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa adott bizonyítékot, amikor elmondotta: Igaz, hogy az ország 3 ezer 122 települé­se közül műemlékeket te­kintve ez a város „csak" a 14. helyet foglalja el, mé­gis mindenütt, az előtte ál­lóknak is Vác példáját mondom el. Amikor műemlékeink még gazdátlanul koptak, itt a város vezetősége már rendszeres műemlékvédel­met folytatott. E tevékeny­ség alatt nemc&ak az épít­mény védelmét, de célsze­rű használatát is értették és körülötte megfelelő zöld környezetet alakítottak ki. Most is példásan szervez­ték meg a testületi ülést. Azt megelőzték az intéz­ményeknél (például: levél­tári kiállítás), társadalmi szerveknél (például: Váci Múzeumi Egyesület) rende­zett ezzel kapcsolatos ese­mények. Ahol a múlt tanulsága nélkül építik a jövőt, ott nincsen fundamentum. Ép­pen ezért ne romboljuk to­vább azt, amit az idő amúgy is kikezdett, de ne is misztifikáljuk őseink ha­gyatékát. A helytörténet népünk történelmének szerves része, történelmi kincseink nemcsak a szűk pátriánké. Az, hogy mű­emlékekben a 14. helyen állunk, nem büszkeség, ha­nem kötelesség: Vigyázni kell rájuk. Biztos, hogy a lakosság többsége felszisz- szenne, ha a csákány sebet ütne az egyik vagy másik műemlékileg védett ház falán. Az ünnepi hangulatot árasztó levéltárban, ahol a testületi ülés volt, bölcs mértékletesség uralkodott, mintegy ellentétként a tü­relmetlen sürgetőkkel szemben, akik gyakran fel­teszik a kérdést. — Miért nem építünk gyorsabban? Hozzuk rendbe a Pannó­niát. a Vörösházat, d Zsi­nagógát! M. Gy. Gödi előkészületek Vár a tábor Göd-alsón június 15-én nyi-tja kapuit a járási úttörő­tábor, melynek területén a já­rás KISZ-fiataljai jelenleg társadalmi munkában rende­zik a terepet és egy játszóte­ret is kiépítenek. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1982. JÚNIUS 1., KEDD iehéz mesterség folytatói Gépegységek messzi országokba A megrendelést mindig teljesítik A szigorú tekintetű hölgy arra emlékeztetett a KAEV váci gyáregységének portáján, hogy pár évvel ezelőtt egy alkalommal nem akart beengedni az üzembe. — Tetszik tudni, vigyázunk mi, nehogy valótlant ír­janak rólunk. Megköszöntem a „bizalmat”, de azért most is úgy, mint annak idején, csak körülnéztem odabent, s mint kiderült, az itt dolgozók semmit sem titkolnak a láto­gató elől. Mit visz a kamion? Kovács Ferenc igazgató szakszerű tájékoztatást adott a nagy munkacsarnokban, ahol a korábbi látogatásom óta hengersoron utaznak már a munkadarabok, nem kell, hogy az emberek cipekedje­nek, nehéz kézikocsikat tolo­gassanak. Gázok és gőzök a levegő­ben. Itt a formázók lapátol­ják, igazítják sablonba he­lyezett minta köré a fekete salakot, amott tűzpiros folya­dék ömlik be a formák nyí­lásain, a sor végén pedig kesztyűs kézzel szerelik szét az átforrósodott vaskereteket, így látom én, aki nem ismeri, csak csodálja, s mélységesen tiszteli e mesterséget és foly­tatóit. Mint hallom, a legne­hezebb posztokon, például az öntésnél a havi 10 ezer forin­tot is megkeresik manapság. Hát persze, ha valaki sokall­ja, próbálja ki, mennyit kell itt dolgozni érte — gondolom magamban, miközben időről időre megszólal egy kétütemű motor hangjára emlékeztető présgép, sistergés, magas és mély hangok, éles és tompa puffanások hallatszanak. A magasban emelődaru ingázik, s szétszóródik a figyelmem, alig tudom az igazgató ma­gyarázatát követni. Az embe­reket is szeretném néhány dologról megkérdezni, de csak a barátságos üdvözlésig, köl­csönös mosolygásig jutunk el, nem sikerül megtalálni a kapcsolatot teremtő szavakat. Ezt részben a bennünket el­választó hengersornak, a szo­katlan zajszintnek tulajdoní­tom, s még inkább annak, hogy úgy érzem: az egymásra utaltság itt mindenkitől üte­mes munkát kíván, a folya­matot megállítani illetlen do­log. Egyetlen képes levelezőlappal megnyerheti a Váci Búcsúban felállított poszterpavilonunkat Dobja be június 5-én vagy 6-án a képeslapot a sorsolási kerékbe, vagy küldje el június 4-ig postán, a neve és a címe megjelölésével. Címünk: POSZTERHÁZ Vác, 2600 Sorsolás június 6-án 19 órakor. Képzőművészeti Kiadó A közvetlen beszélgetések helyett így az itt dolgozók munkájáról adhatunk infor­mációt, s ezek az adatok ön­magukért beszélnek. Az egy­kori Bodenlos gyár, ahol nemzedékek adták át és sze­rezték meg a mesterség tudo­mányát, ma a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat nyolc gyáregységének egyike. A fő profil szövőipari gépegységek és cipőipari gépek alkatrészei­nek készítése a KGST kereté­ben zajló kooperációs gép­gyártáshoz. A szovjet gépgyá­rak egyikéből érkező Sov- transvo kamionokat szinte mindennap láthatjuk a gyár előtt. — Itt minden hazai anyagból készül — hangsú­lyozza Kovács Ferenc —, s ez fontos dolog az impörtgazdál- kodás szempontjából. Hazai anyagból Tavaly 170 millió forint termelési értéket hoztak létre a Csikós József utcai üzem­ben. A nyereség 18 millió fo­rint volt. Az idei terv 190 millió forint termelési érték előállítása, s ezt épp oly tár­gyilagosan közli a gyáregység igazgatója, mint azt, amit első hallás után újra megkérde­zek, s másodszor is megis­métli. A nyereségterv 150 ezer forint. Nem azért, mintha drágábban termelnének, mint tavaly, vagy kevesebb lenne az exportjuk, hanem azért, mert az új szabályozók miatt ennyit lehet elérni. A tekin­tetéből azt olvasom ki, hogy nincs ezen mit csodálkozni. Ez van, mert ez lehetséges a mai körülmények között. Csak hát tessék ebből fejleszteni, bért emelni, valamennyire is fékezni az elvándorlást, sőt utánpótlást is nevelni. Mert ami igaz, az igaz. Ha van egyáltalán munkaerő-tartalék, az nem ebbe az iparágba áramlik. Ma már nem öntő­nek, formázónak, mintakészí­tőnek, fémcsiszolónak, önt­vénytisztítónak jelentkeznek az emberek, s a keresettebb foglalkozásokkal is megtalál­ják a számításukat. Fejlesztés azért volt. Ami pedig a folytatás lesz, az V. öt­éves tervben kezdődött és nö- videsen befejeződő üzemi re­konstrukciónak, azt szinten- tartásnak nevezik. A rekonst­rukcióról lapunkban többször adtunk tájékoztatást. Ennek eredménye a hengersor is, a gyártás folyamatossága, mert korábban a formázás, az ön­tés és a rámolás fázisait kü- lön-külön műszakonként kel­lett megoldani. Növekszik a termelékenység is, aminek az első bizonyítéka, hogy tavaly 2 ezer 500 tonna öntvényt ter­meltek, s ezzel szemben az idei terv 3 ezer tonna. Hama­rosan a gépi formázóban is komoly berendezések könnyí­tik meg a munkát. Befejeződtek a bérfejleszté­si viták is, megszületett a döntés. Ma már mindenki tud­ja, mennyivel több a fizetése. A tavalyi 7 százalékkal szem­ben az idén csak 6 százalék­ra alakulhatott az átlagos bér- növekedés, kevesebb lesz 900 ezerrel a célfeladatokra ad­ható mozgóbér. Tőkés export A váci gyár forintban át­számítva kapta meg tőkés exporttervét, amit a tavalyi 27-tel szemben az idén 38 millió forintra kell teljesíte­ni. A nyugati partner hosszú évek óta az NSZK-beli In- terhages cég, amely jó minő­ségű árut vár, s 22 tonnás ka­mionjai havonta nyolcszor, tízszer is fordulnak. Eredmények és gondok, ked­vező és kedvezőtlen tényezők egyaránt írható a kisüzemnél valamivel nagyobb gyár mér­legének mindkét oldalára. A munkaversenyben 23 szocia­lista brigád vesz részt, ők patronálják a hallássérültek iskoláját, s tavaly 9 ezer órát dolgoztak társadalmi munká­ban, különböző közösségi cé­lokért. A kommunista mű­szakokból 80 ezer forintot utaltak át a tanács szociális kiadásaira és a mozgássérül­tek támogatására. A munka folyamatosságát néha fékezi az anyaghiány, de a megren­delőket mindig kielégítik. Több munkáskéz kellene, de nincs. Ráadásul nagy a moz­gás, hiányzik az utánpótlás, s ezzel kapcsolatban ma még csak a kérdés világos: — Mi lesz, ha senki sem akarja ezt a szakmát megtanulni? A lengyel Varimex nevű vállalattal kialakított együtt­működés keretében 25 lengyel szakmunkás is dolgozik az öntésnél. Magyar kollégáikkal egyetértésben, barátságban. Fél mondatokból, jelekből, gesztusokból is értik egymást, tudják a dolgukat. K. T. I. Utcák szépségversenye Ez az utca méltó nevet kapott Mezei Attila felvétele Verőcemaros 8-as számú vá- ták az útvonal szépítését. Cser­lasztókerületéhez tartozik a Béke utca. 1974-ben. jelentős társadalmi mimikával elültet­ték a házak elé a tanácstól kapott 100 meggyfát. A fák megerősödtek, s idén tavasz- szal mór virágba is borultak. A Béke utca lakói folytat­vitzky László tanácstag támo­gatásával járdát építettek a két házsor elé. A helybeliek és az odaérkező turisták elismerése kapcsán szeretnék megpályázni az ott lakók a „Verőcemaros legszebb utcája” címet. P. R. Megjelent a hetedik szám Két érdekes tanulmány A napokban megjelent a Művelődés — a Pest megyei Művelődési ' Központ és Könyvtár Tájékoztató és Mód­szertani Kiadványának — he­tedik száma. Máté György a tartalmas ki­advány szerkesztője. A 11 tanulmányból kettő váci vo­natkozású. Rápuly Emil, a vá­ci Vak Bottyán Múzeum igaz­gatója Múzeumi egyesületek és a honismereti mozgalom cí­mű írásában ismerteti a helyi múzeumalapítás gondolatának a kibontakozását, s az első — 1896-ban — s a második — 1980-ban — megalakult Váci Múzeumi Egyesület életrehí- vását. A múzeumvezető ígére­tet tett, hogy a korábbi, ne­mes hagyományok folytatása­ként forráskiadvány-sorozatot jelentetnek meg, s lehetőséget biztosítanak az egyesületi ta­gok legjobb munkáinak a megjelentetésére. R. Mátyus Ottilia, a Váci Vá­rosi-Járási Könyvtár olvasó- szolgálati csoportvezetője kap­csolódik e gondolatkörhöz, s közli, hogy a könyvtár 1963 óta gyűjti a városra és kör­nyékére vonatkozó irodalmat. Együttműködésük jó a mú­zeummal, de nem mondható ez el valamennyi helyi közgyűj­teményről, művelődési intéz­ményről. Gazdag bibliográfia egészí­ti ki a Művelődés 7. számát, melyben találkozunk sok váci és váci járásbeli vonatkozású szerzővel és írással. Könyvtári találkozások Június 4-én este 6 órakor Nagy Gáspár, az Írószövetség titkára találkozik az olvasók­kal a Városi és Járási Könyv­tárban. Az ünnepi könyvhét eseményére felkészült munka­társak nagy érdeklődésre szá­mítanak. Weisz Gábor igazgatótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy festési munkálatok miatt jú­nius 7. és 21. között az épület gyermekrészlegében szünetel a kölcsönzés. A munka azonban határidőre ’ elkészül és 21-e után egész nyáron, s azután is hívják, várják a gyerekeket, akik kellemesen tölthetik sza­bad idejüket a könyvek, hang­lemezek társaságában és a fo­lyóirat-olvasóban is. Sporthíreki A listavezetők sikerei A FORTE NB II-ben sze­replő csapata a lebonyolított hét fordulóban öt győzelme és egy döntetlené mellé mindösz- sze egy vereséget szenvedett és a tabella második helyét foglalja el. Az egy osztállyal alacsonyabban játszó IZZÖ férficsapata pedig eddig vala­mennyi találkozóját megnyer­te és három pont előnnyel ve­zeti a megyei bajnokság ta­belláját. A legutóbbi forduló ered­ményei : Váci FORTE—TAURUS 21-18 (6-9) Vác, 250 néző. Forte: Béké­si — Lukács, Herédiné 6, Oláh 1, Oroszkiné 3, Kurdi 8, Farkas 3, csere: Pomoziné, Brezovszki, Vonó. Idegesen, kapkodva és ren­geteg hibával kezdte a váci csapat a találkozót és ez a rossz játék végigkísérte őket egy félidőn keresztül. Ebben az időszakban eladott labdák, kihagyott helyzetek jellemez­ték a játékot. A második félidőben mint­ha egy másik csapat jött vol­na ki a pályára, a lányok rendkívül lelkesen és fegyel­mezetten, fokozatosan csök­kentették hátrányukat, előbb kiegyenlítettek, majd a veze­tést is megszerezték. A ven­dégcsapat nem adta fel a küzdelmet, így élvezetes és iz­galmas párharcot láthatott a szombat délelőtti kezdés elle­nére is szép számú közönség. Megszerezték a két bajnoki pontot. A következő fordulóban a FORTE ismét hazai pályán szerepel. Ellenfele a Kecske­mét együttese lesz. A találko­zót 29-én, szombaton 16 óra­kor játsszák. Az IZZÓ férficsapata a baj­nokság hetedik fordulójában a tabella harmadik helyén álló Csepel Autó együttesét fogad­ta. Eredmény: V. IZZÖ—CSEPEL AUTÓ 25-19 (9-8) Vác: 250 néző. Izzó: Kovács — Oroszki, Kovacsics, Kiss, Modróczki, Pápa, Bayer, cse­re: Földvári, Rixer, Rozmann, Csabuda. Jól kezdett az IZZÓ, foko­zatosan húzott el ellenfelétől, és a félidő közepétől már nagyarányú váci győzelemre lehetett számítani. A vendég­csapat ekkor lecserélte két nagy lövőjét, ez azonban nem további váci gólokat, hanem a Csepel Autó felzárkózását jelentette. A második félidőben az IZZÓ a szünetben kapott fej­mosás eredményeként lero­hanta ellenfelét és pillanatok alatt' meggyőző fölényt har­colt ki. A ÍÉélidő közepén már 21-11 volt az eredmény, ek­kor azonban ismét visszaesett a csapat — igaz a nagyarányú vezetés biztos győzelmet mu­tatott —, de ez is kevés volt ahhoz, hogy a vendégek akár csak közelükbe is kerüljenek a váciaknak. Végeredményben az IZZÓ megérdemelten nyerte meg újabb bajnoki találkozóját, és győzelmével biztosan vezeti a bajnoki tabellát, örvendetes tényként lehet elkönyvelni, hogy a csapat egyre jobban játszik és ezzel arányban egy­re nő a mérkőzésre kilátoga­tó szurkolók száma. A követ­kező fordulóban igen nehéz ellenfél, a Budakalász ottho­nába látogat a váci gárda. A mérkőzésre szombaton kerül sor. További eredmények: Megyei női felnőtt bajnok­ság: FORTE II—Érdi KSK 28-22. Megyei ifjúsági bajnok­ság: IZZÓ ifi-7-Csepel Autó ifi 25-21. Serdülő bajnoki eredmények: I. korcsoport: V. IZZÓ—Bp. Spartacus 19-18, II. korcsoport: V. IZZÓ— TAURUS 11-13. Az összevont váci—gödöllői járási női bajnokságban: V. forduló: Vácduka—Do- mony 14-13, Isaszeg—Galga- völgye 15-9, Galgahévíz—Ve­resegyház elhalasztva. A baj­noki tabella állása: 1. Verőce­maros 8 pont, 2. Vácduka 8 pont, 3. Isaszeg 6 pont, 4. Do- mony 2 pont, 5. Galgahévíz 2 pont, 6. Veresegyház 2 pont, 7. Galgavölgye 2 pont. — nyári — . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents