Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

OGI TANÁCSOK

Kétféle nyugdíj között választhat • Szolgálati idő lehet a családtagként ledolgozott év is

• Szerezhet-e jogot az özvegyi nyugdíjas ösztönző nyugdíjpótlékra?

Az özvegyi nyugdíjasok közül ösztönző nyugdíjpótlékra az szerezhet jogot, aki öregségi nyugdíjra is jogosult. Az ösztönző nyugdíjpótlék csak az öregségi nyugdíjhoz jár. Az özvegyi és öregségi nyugdíjra egyaránt jogosult özvegy öregségi nyugdíjához a következő esetekben kaphat ösztönző nyugdíjpótlékot:

Az özvegy megszerezte az öregségi nyugdíjra a jogosultságot, de nem kéri annak megállapítását, hanem tovább dolgozik. Az ilyen özvegy — függetlenül attól, hogy özvegyi nyugdíjban részesül — úgy szerezhet jogot ösztönző nyugdíjpótlékra, mint az a dolgozó, aki nyugdíjban még nem részesül.

Olvasónk 50 éves volt, amikor férje meghalt. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosult. Korkedvezményes alapon jogosult öregségi nyugdíjra is, mivel 23 éve szövőnői munka- viszonyban van. Ennek alapján 5 évi korkedvezmény illeti meg. A kétféle nyugdíj közül választhat. Tovább akar dolgozni, ezért az özvegyi nyugdíjat választja. Az öregségi nyugdíja megállapítását tehát nem kéri, bár ez — számítása szerint — 4—500 forinttal több lenne az özvegyi nyugdíjnál.

Olvasónk még 6 éven át — 58 éves koráig — szövőnőként akar tovább dolgozni. Ez alatt a 6 év alatt a férje halála hónapjának első napjától számított egy éven (12 hónapon) át az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, majd az 55. életéve elérése hónapjának első napjától az állandó özvegyi nyugdíjat folyósítják részére. Az özvegyi nyugdíj ugyanis a foglalkoztatásra, keresetre és jövedelemre tekintet nélkül folyósítható.

Az öregségi nyugdíj megállapítására az özvegy 56 éves korában kerül sor. Az özvegye^ ösztönző nyugdíjpótlék 48. életévének az elérése után munkában töltött ideje alapján illeti meg, mivel 55. életévéig összesen 28 (23+5) évet dolgozott korkedvezményes munkakörben, így 7 évi kor- kedvezmény illeti meg az ösztönző nyugdíjpótléknál. Az özvegy a 48. életéve és a nyugdíjazása (56. életéve) között 8 évet töltött munkában, ezért 8 év alapján illeti meg az ösztönző nyugdíjpótlék. Attól a naptól, amikortól az öregségi nyugdíjat megállapítják, az özvegyi nyugdíj folyósítását megszüntetik, mivel az öregségi nyugdíj meghaladja azt az ösz- szeghatárt, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. (Ez az összeghatár 1982-ben havi 2050 Ft.) Az özvegy öregségi nyugdíjának ösztönző nyugdíjpótlékkal növelt összege egyébként annyi, mint a nyugdíj alapját képező átlagkeresete, összes szolgálati ideje ugyanis 31 év (23+8) év, melynek alapján öregségi nyugdíjalap-összege az átlagkeresetének 69 százaléka, ösztönző nyugdíjpótléka pedig ennek 56 százaléka, amelyek együtt többet tesznek ki az átlagkeresete 100 százalékánál, ezért öregségi nyugdíjként az átlagkeresetének megfelelő összeg illeti meg. Ehhez hozzájön még a kétszázalékos, de legalább havi 100 Ft pótlék.

• Milyen esetben számit szolgálati időnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött idő?

Mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként 1967. január 1-e előtt eltöltött időből azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyekben a férfi legalább 120, a nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Ennél kevesebb munkaegység teljesítése esetén a naptári évből annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 10, a nő pedig 7 munkaegységet teljesített. A termelőszövetkezetbe belépés és kilépés évéből — az első belépés évét kivéve —, illetőleg abból a naptári évből, amelyben a termelőszövetkezeti tag nem volt egész éven át tagja a mezőgazdasági szövetkezetnek, ugyancsak annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 10, a nő 7 munkaegységet teljesített.

Ezen a címen a tagsági idő tartamánál hosszabb időt — az első belépés évét kivéve — figyelembe venni nem lehet. Az első belépés évét a tagsági idő tartamára és a teljesített munkaegységek számára tekintet nélkül egész évi, vagyis 365 napi szolgálati időként veszik számításba.

Az 1966. december 31-ét követően mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként eltöltött időből azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyekben a férfi legalább 150, a nő pedig legalább 100 munkanapot teljesített. Ennél kevesebb munkanap teljesítése esetén a naptári évből annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 13, a nő pedig 8 munkanapot teljesített. A termelőszövetkezetbe 1966 utáni belépés és kilépés évéből, illetőleg abból a naptári évből, amelyben a termelőszövetkezeti tag nem volt egész éven át tagja a mezőgazdasági szövetkezetnek, ugyancsak annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 13, a nő pedig 8 munkanapot teljesített. Ezen a címen a tagsági idő tartamánál hosz- szabb időt figyelembe venni nem lehet.

Mezőgazdasági szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. december 1-e előtt eltöltött időből azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a szövetkezeti tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján jogerős határozattal nyugdíjévnek ismert el a társadalom- biztosítási igazgatóság (kirendeltség). Az 1970. december 31-e utáni időből azok a naptári évek vehetők szolgálati időként figyelembe, amelyekben a férfi legalább 150, a nő pedig legalább 100 munkanapot teljesített. Ennél kevesebb munkanap teljesítése esetén a naptári évből annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 13, a nő pedig 8 munkanapot teljesített. A mezőgazdasági szakszövetkezetbe belépés és kilépés évéből, illetőleg abból a naptári évből, amelyben a mezőgazda- sági szakszövetkezetnek,

ugyancsak annyiszor 30 nap számít szolgálati időnek, ahányszor a férfi 13, a nő pedig 8 munkanapot teljesített. Ezen a címen a tagsági idő tartamánál hosszabb idő nem vehető figyelembe.

Nem számítható szolgálati időnek a szakszövetkezeti tagként eltöltött az az idő, amely alatt a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy a tagot 1975. július 1-e előtt a nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.

A mezőgazdasági szövetkezeti tagnál szolgálati időnek számítanak, azok a segítő családtagként eltöltött évek is, amelyeket a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) 1982 előtt hozott határozattal nyugdíjévnek, illetőleg szolgálati időnek már elismert. Az a szövetkezeti tag, aki a segítő családtagi évek szolgálati időként történő elismerését még nem kérte, az a 17/1975. MT. szr. 130. §-ában foglaltak szerint kérheti azt.

Dr. M. J.

Halad éktalanul jelenteni kell

Az atomenergia alkalmazásának rendészeti felügyeletét a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitánysága látja el — rendelkezik az egyik legutóbbi belügyminiszteri rendelet. Ennek során ellenőrzi a közrend és a közbiztonság védelméhez szükséges előírások megtartását, a nukleáris és radioaktív anyag fel- használását, tárolását, közúti, vasúti, légi, valamint vízi szállítását, a hulladékanyag elhelyezését, a nukleáris létesítmény biztonsági védőberendezését, őrzési feltételeit. Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris, illetőleg rádioaktív anyag, ionizáló sugárzását létrehozó berendezés vagy készülék illetéktelen személy birtokába kerül, illetve ilyen küldemény őrizetlenül marad, vagy az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos rendellenességet észlel, ezt köteles a rendőrségnek, .határterületen pedig a határőrségnek is haladéktalanul bejelenteni. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a nukleáris anyagot tartalmazó göngyöleg megsérült, a szállítmány a közölt határidőre nem érkezett meg, elveszett, a nukleáris anyagot nem a rendeltetésének megfelelően használják stb.

Tíz NAP . I

Rendeletéiből I

A társadalombiztosításról

szóló, 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet módosításáról a 25/1982. (V. 28) MT. számú rendelet rendelkezik. Ennek végrehajtási szabályzatát a 3/1982. (V. 28.) SZOT sz. szabályzat tartalmazza. (Magyar Közlöny 30. száma.)

A kulturális, valamint a nevelő-oktató munkát végző dolgozók másodállás, mellék- foglalkozás és egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a művelődési miniszter 6/1982. (V. 28.) MM. számú rendeleté.

Az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT. számú rendelet végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) Bk. M. számú rendelet módosításáról ugyanitt intézkedik a 11/1982 (V. 30.) Bk. M. rendelet.

A külkereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásáról szóló rendelkezés kiegészítését ugyanitt tartalmazza a 15/1982. (V. 30.) PM rendelet.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Autóért perelte szüleit

Egy vidéki házaspárnak négy lánya van. Amikor felnőttek, keresetüket átadták u

Budapesti munkahelyeinkre

felveszünk:

villanyszerelőket,

víz- ás jzvezeSék-szereiőket,

központifűtés-szerelőket,

szerkezeti lakatosokat,

kőműveseket,

hőszigetelőket,

mázolókat,

valamint a felsorolt szakmákhoz betanított

és segédmunkásokat,

teljes munkaidősöket és nyugdíjasokat.

Modern munkásszállásunkon, háromágyas szobákban •kényelmes elhelyezés, napi kétszeri meleg étkezés, illetve térítés. Napi 30 Ft különélés! pótlékot és utazási menetjegy-térítést fizetünk.

Szakmai képzésre és továbbképzésre lehetőséget nyújtunk.

FŐSZER

Fővárosi Szerelőipari Vállalat

Budapest IX., Koppány u. 5-11. 1097 Telefon: 336-560, 83-as mellék.

szintén dolgozó szülőknek akik a közös kasszából fedezték a család kiadásait és takarékoskodni is tudtak. Később mindegyik férjhez ment és hozományt is kapott. Az egyik lány nevére ötezer forintot autónyeremény-betét- könyvben helyeztek el. Nászajándékul azonban a szülők nem ezt a betétkönyvet adták hanem bútorokat vásároltak neki.

Évek múlva a betétkönyvvel a szülők nyolcvanezer fo rínt értékű autót nyertek Amikor ezt az a lányuk akinek nevére a betétkönyv szólt, megtudta, szülei ellen pert indított, amelyben tíz autó kiadását, vagy nyolcvan ezer forintot követelt. Arra hivatkozol, hogy a nyertes- betétkönyvnek c a tulajdona sa és csak megőrzésre hagyta szüleinél.

A járásbíróság ítéletében kimondta: a közös gazdáiké dás eredményeként váltott betétkönyv nem a lány kizá rólagos tulajdona, a nyere ményből csak hozzájárulása arányában részesedhet. Ennek megfelelően a szülők tizenhá romezer forintot tartoznak neki fizetni. Fellebbezésre a

megyei bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és a szülőket az autó kiadására kötelezte Álláspontja szerint a betétkönyv a lány különvagyona volt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint az új határozat hozatalára kötelezte.

— A közös háztartásban élő hozzátartozók közreműködésük arányában szereznek cö- zös tulajdont — hangzik a ha tározat. — A lány nem tudta bizonyítani, hogy a szülők az ötezer forintot kizárólag a részére helyezték el betétkönyvben és az a közös szerzeménytől elkülönített vagyona volt. Azt sem tudta meg mondani, hogy a közös jövedelem gyarapításához rendszeresen milyen mértékben járult hozzá. A házasságkötése óta eltelt hosszú évek alatt soha nem követelte a betétkönyvet. Ebből arra lehet következtetni: megelégedett azzal, hogy nászajándékul nagyobb értékű bútorokat ka pott. A betétkönyv a család közös vagyona. A hozzájárulás arányát és a lányt részesedésként megillető összeget a járásbíróságnak újból mea kell állapítania.

—Tallózás»

Üzemi lapokban olvastuk

^ Számvetéshez közeledünk, hiszen gyorsan fogynak a ^ hetek az 1982-es esztendő első feléből. Fölmérik tehát a ^ vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek: jól | terveztek-c, megvalósíthatják-e céljaikat? Az is terítékre ^ kerül természetesen, hol kell jobban megnyomni a gom- | bot, s melyek, az újabb hónapok tennivalói. Tallózásunk- ^ ban néhány Pest megyei gazdaság munkájára, feladati taira irányítjuk ezúttal a figyelmet.

yiUa^ROLCtAff^ ravcsOut^ r ^

Gondokkal küszködik például a Csepel Autógyár 5-ös gyára. Mint olvashattuk: Krónikus a munkaerőhiány és az évek óta példa nélkül álló nagy anyaghiány. A tervet tehát csak több, napi, operatív intézkedéssel és jelentős túlórafelhasználással tudják teljesíteni. Igényben pedig nincs hiány: az Ikarus szeptember végéig megrendelte a szükséges autóbuszpadlóvázakat. Létszámhiány a vállalat más gyáraiban is nehezíti a folyamatos termelést. Pedig tett lépéseket a vállalat- vezetés az emberek visszatartására. Már mostanig 7 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, mégpedig differenciáltan. Figyelembe vették többek között a dolgozók szakmai fel- készültségét és a munkakörülményeket. A Csepel Autógyárnak pedig — az országos átlagtól nagyobb mértékben —, idén 5 százalékkal több terméket kellene előállítania, mint tavaly. Ugyanakkor, összhangban a népgazdasági előírásokkal, fejlesztésre sem jut annyi, amennyit szeretnének. Megkezdődött azért a GMP hidro- mechanikus sebességváltó-alkatrész — és a licenc szervokormány gyártó bázisok kiépítése.

A kiskunlacházi Kiskun Tsz- ben már év elején leszögezték — olvassuk legutóbbi számukban —, hogy ha a tavalyihoz hasonló eredményességgel akarják zárni az 1982-es évet, két alapvető dologra kell ügyelniük. Egyrészt arra, hogy megfelelően bővüljön a termelés és, hogy javítsák a költség- gazdálkodást. Utóbbira néhány példa: új technológia bevezetésével kukoricacső-zúzalékot akarnak előállítani, s ezzel csökkentik a szárítás energia- igényét. A hűtőtárolót pedig egész évben bértárolással hasznosítják, azaz, bérbe adják.

Nem jut bérfejlesztésre sem annyi, mint tavaly. A terv 3,7 százalékot írt elő, s ma még, véli a vezetés, kérdéses, a második félévben vállalhatnak-e újabb, már nem adómentes

1—2 százalékos jövedelemnövelést.

Minden apróságra figyel a Budavidéki Állami Erdő- és

Vadgazdaság. Elsősorban az

energia drágasága miatt kell nagyobb gondot fordítani a vékony tűzifa és a gallyfa korábbinál nagyobb mértékű hasznosítására, állapították meg. Pontosabban: széles körű propagandával szeretnék elérni, hogy a falvakból vállalkozzanak a gallyfa összegyűjtésére. A gazdaság egyik fontos feladata a lakosság ellátása tűzifával. a Budapesti és Pestkörnyéki TÜZEP- nek épp ezért 20 ezer tonna tűzifát ígértek.

Jelentős ágazata azonban a gazdaságnak a fafeldolgozás is Jelzi ezt, hogy az idei összes

árbevételüknek csaknem a felét ettől az ágazattól várják. Ügy határoztak, hogy Budakeszin hőközpontot építenek, és elkezdik a fűrészcsarnok rekonstrukcióját. Vélik, így teremthetik meg a jobb minőségű termékek gyártási feltételeit. Keresi a gazdaság az új utakat is. Első szárnypróbálgatásnak nevezik, hogy a csepeli Duna Tsz-szel létrehozták idén a Nimród Gazdasági Társulást. (Fele-fele alapon.) S hogy mit várnak ettől? Például a gépek, eszközök eddiginél jobb kihasználását — és természe- tesen nyereséget.

Z. Molnár Mihály, a Szitás- menti Tsz elnöke írt vezércikket az üzemi híradó júniusi számában. Ebből idézzük az alábbiakat: „Elmondhatjuk

már, hogy ring gabonatábláinkon a kalásztenger. Igaz, hogy még csak zölden, de rövidesen szürkülten, majd éretten megsárgulva; betakarításra,

aratásra várva. Egy gyenge hónap és feldübörögnek a kombájnok, és az aratási láncba kapcsolódó munkagépek, hogy magtárakba, s majd malmokba kerüljön mindennapi kenyerünk aranynál értékesebb alapanyaga. Addig azonban még sok a tennivalónk. Fel kell készülnie mindenkinek erre a nagy feladatra. Elsősorban a szerelőműhelyek dolgozóira várt most a munka dandárja. Hiszen csak jól felkészített gépekkel érhetjük el a legkevesebb szemveszteséget, s csak akkor, ha minél kevesebbszer hibásodnak meg a gépek. Jól tudjuk, hogy a betakarítással kerül fel arra az

i-betűre a pont, amelyet ősztől rajzoltunk a szántással, a talajelőkészítéssel és a vetéssel ...”

Létkérdés a tehenészetben a technológiaváltás — ezt a kijelentést a kosdi Lenin Termelőszövetkezet legutóbbi híradójában találtuk. Az is kiderült: miért? Trágyázásra és állatkiszolgálásra ma már nemigen akad ember, nem vállalkoznak ilyen munkára. A fajtaváltás azt is szolgálta, hogy az új körülményeknek megfelelő tartásmóddal ne legyen gond. A Holstein-tehén jól tartható fal- kásan, jól bírja a kötetlen tartást, szívesen mozog szabadon. A szövetkezet célja, hogy 400 ilyen tehene legyen, s azok átlagos tejhozama elérje az évi 5 ezer liter tejet. (Már a tavalyi kosdi fejési átlag is elérte a 4 ezer 700 litert, jegyezte meg zárójelben a cikkíró.)

Szó került az írásban a rá- di tehenészetről is. Ott a tömbösített istállót képtelenség átalakítani kötetlen tartásra. A megoldás tehát? Kerestek és találtak. A fóti Béke Tsz-szel szövetkezve, elhatározták, hogy közösen ékítenek Rádon egy új, ezer férőhelyes telepet. S nem is akármilyet. Egy. nyugati cég kínálta föl beépítésre legkorszerűbb fejőházi berendezését hozzá. A szövetkezetek vezetői jó „üzletben” reménykednek.

Dodó Györgyi

>