Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

VAGI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1982. MÁJUS 5., SZERDA Ha a védőkesztyű sem véd... Kevesebb a baleset a hajógyárban Jön az új típusú Ségszűrős sisak / A vállalatok többsége álta­lában nem szívesen veszi, ha a munkavédelem helyzetéről, a balesetek alakulásáról ér­deklődünk, s olykor bizony előfordul, hogy nagyon nehéz egy-egy beszélgetést összehoz­nunk. Azért vannak kivételek Is! A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárában egyszer csengettük fel telefonon a munkavédelmi vezetőt és máris egyeztetni tudtuk be­szélgetésünk időpontját. Amikor a hajógyárba indul­tam, már-már arra gyanakod­tam, hogy nem is lesz miről Írni. Később meggyőződtem róla, van mit feljegyezni a no­teszomba. — Az elmúlt években ho­gyan alakult a balesetek szá­ma? — érdeklődtem Nagy Frigyes munkavédelmi vezető­től. — Az utóbbi hat évben nagy hullámzást mutat. A leg­több, 47 eset 1976-ban történt, a legkevesebb pedig 1977-ben volt, huszonhárom. Az utolsó két évben egyenletesen csök­ken a balesetek száma, annak ellenére, hogy 1981-ben már a munkahelyre jövet­menet történő, tehát az úti balesetek is közéje számíta­nak. Ilyen hat Ízben fordult elő. A kiesett munkanapok számát tekintve az 1979-es év emelkedik ki 1 ezer 410 nap­pal, de ebben sok volt az előző évből folyamatosan áthúzódó betegállományi napok száma. A kiesett munkanapok száma jelentősen csökkent 1981-ben, amikor összesen 589 napot jegyeztünk fel, de ebből 185 nap már az úti balesetekre esik. A gyógyulási idő — úti balesetek nélkül — megközelítőleg 15 nap, ez az érték az úti baleseteknél lé­nyegesen magasabb: 31 nap körül van. Üzemi baleset miatt vállalatunk kártérítést nem fizetett és rehabilitációs áthelyezés sem történt, ami egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi években súlyos sérülés nem volt. — Milyen jellegű balesetek történnek a gyárban? — Az acélkonténerek he­gesztési varratait pneumatikus vésővel és légköszörűvel tisz­títják, ami nagy szikraképző­déssel jár. Ebből gyakran adódnak szemsérülések. Sok a kézsérülés is, amihez elég egy sorjás lemez, egy rossz mozdulat és máris megvan a baj. Sokszor a védőkesztyűn keresztül sérül meg a dolgozó keze, mert a vaslemez átvágja a kesztyűt is. Sok balesetet okoz a dolgozók fegyelmezet­lensége. A múlt évben nyolc ilyen esetünk volt. Ezért két dolgozót fegyelmi úton von­tunk felelősségre. Az egyéni védőeszköz minősége vagy használatának hiánya négy esetben okozott sérülést. Ér­dekes és elgondolkodtató, hogy csak 1981-ben 22 olyan dolgo­zónk sérült meg, aki egy év­nél régebben van a vállalat­nál. Vajon mi okozza ezt? A veszélyhelyzet megszokása vagy talán a nem megfelelő gyakorlati oktatás? Nem tud­juk pontosan eldönteni. — Milyen gondjaik vannak a munkavédelemben, és mit tesznek a balesetek megelőzé­sére? — A kereskedelemben saj­nos, nem mindig kapható megfelelő minőségű egyéni védőeszköz. Ilyen gondunk van a festőműhelyben, ahol új, jobb minőségű, a dolgozók ál­tal könnyen használható vé­dőeszközt keresünk. A szemsérülések megelő­zésére igen jó minőségű, teljesen zárt, archoz si­muló, védőlappal ellátott angol védősisakot rendel­tünk, amelynek beérkezését a má­sodik negyedévre ígérte a MUÄRT. Ebben a sisakban beépített légszűrő van, így a porártalom ellen is védelmet nyújt. Használata egyszerű és teljesen kiküszöböli a szikra okozta szemsérüléseket. — A munkavédelmi őrmoz­galom is — néhány műhely kivételével — csak formálisan működik. Ez persze nemcsak a munkavédelmi őrtől függ, hanem a műhely dolgozóinak aktivitásától is. A múlt évben kétszer rendeztünk munka- védelmi hónapot, az egyik jól sikerült, a másik nem, akkor négy baleset történt. Az MHD-n belül a váci gyáregység kétszer nyert egymás után a munkavé­delmi versenyben. Az ezért járó pénzjutalmat a balesetvédelmi aktívák kö­zött osztottuk szét. — Gyárunk tíz vasas válla­lattal kötött biztonságtechni­kai együttműködést, melynek keretén belül, folyamatosan tájékoztatjuk egymást a mun­kavédelem helyzetéről, a bal­esetek alakulásáról, és felhív­juk egymás figyelmét a veszé­lyekre. így olyan veszélyforrá­sok válnak ismertté, amelyek könnyen elkerülhetnék az em­ber figyelmét, és csak akkor vennénk észre, amikor már bekövetkezett a baleset. A munkavédelemben csak közö­sen, összefogva érhetünk el tartós eredményt. Felelőtlen álláspont a munkavédelmet külön kezelni a termeléstől, azt csak együtt lehet — mond­ja a munkavédelmi vezető._— S ebben nagy felelősség hárul a közvetlen termelésirányítók­ra. A legnehezebb az embere­ket meggyőzni, nem értik meg, hogy a balesetvédelmi intézkedések, a védőeszközök használata — még ha kicsit kényelmetlenek is — nem el­lenük, hanem értük van! Dénes János Hajlott háttal foltoz, cinez Ki hogy érzi: miért szép? A tmk-műhely zaját messziről megismerni Gyermekkoromból visszazeng a kalapácsütés hang­ja, a reszelő sivítása, a forrasztópáka sercegése. Más­nak talán durva zaj, nekem gyermekálmaimba ringató muzsika. Mert ezek a zajok édesapám munkáját idézik. Azóta sokszor mondogatta édesanyám, ha unokái alvá­sát féltve, halk szóra, csendre intették a beszélőt: Minek az? Valamennyien nagyon jól tudtatok aludni apátok kalapácsának koppanásánál. Ezért aztán ma is, ha egy műhely mellett haladok el, édesapám árnyképét látom. Hajlott háttal javít­gatja éppen a lábasokat, cinez, foltoz, gépet javít. Sok apró fogást nekünk, gyerekeknek is megmutatott. Jót nevetett, amikor egy lakatot hajlított dróttal kinyitot­tam. Fiúnak kellett volna születned, akkor jó lakatos lennél — mondotta. Örökké munkálkodó De lakatos nem lett közülünk egy sem. Valamennyien to­vább jutottunk a műhely le­vegőjénél, tanultunk. De ma is valamennyiünk számára pél­da az örökké munkálkodó, szakmáját kiválóan értő édes­apánk. Igaz, csak most kez­dem érteni, hogyan is mond­hatta egy elnézett lábasra, egy foltozott tálra, egy hely­repofozott kályhára, „Látod, milyen szép?” Miért szép? Okoz-e örömet a munka? Ezeket a kérdése­ket teszem fel manapság sor­ban, jártomban-keltemben. A postás ezt felelte: — A mosolyért szép, amit a jóhírért kapok. Laci úr, a fodrász örökké vidám. Állhat a világ legcsú­nyább hölgye mellett, ha ezt a kérdést felteszem neki, már tudom előre, mit tesz. Egy szálat még eligazít a hölgy frizuráján, s így felel: — Hát látott valaki ennél csodálatosabb fejet? A siker, a kudarc... Kérdéseimmel a tarsolyom­ban Vácra indulok. Legna­gyobb örömömre a kocsiban Tibor, a kedvenc pilótánk ül. Lénye már önmagában is megnyugtató. Róla szinte rá­kérdezés nélkül tudom, hisz számtalanszor jelét adta, meny­nyi szépség vár a volán mö­gött ülőre. Mi pedig örömmel Növekszik a taglétszám Bővülő kapcsolatok Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út Robert Retford című színes, 58.): május 6-tól 9-ig délután 4 órakor az Egy kis indián című színes, szinkronizált, amerikai kalandfilmet játssza. — 6 órától vetítik a Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok című, kétrészes, amerikai, bűn­ügyi filmet, 14 éven felüliek­nek. Rendezte: Joseph Sargent. Főszereplő: Telly Savalas. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): május 7-én és 8-án a amerikai kalandfilmet mutat­ják be, Il-es helyárral. Fősze­replő: Paul Newman. DCM Ságvári Klub (Deák­vár): május 10-én, délután 3 órakor ifjúsági előadásban ve­títik a Rally című szovjet fil­met. — Este 18 órakor a Mondd, hogy mindent megte­szel értem című olasz filmvíg­játék a műsor, Il-es helyárral. A Magyar Vöröskereszt vá­ci II. számú területi alapszer­vezete egyike a hozzá hasonló társadalmi szerveknek. Miért hallunk többször róluk, mint a többi rokonszervezetről? Az adottságok egyenlők, s ők igyekeznek a megadott kere­tet, a lehetőséget mind tartal­masabban kitölteni. Elnök: dr. Áfra Tamás or­vos, titkár: Siliga Ferencné. Hét asszony még a vezetőség tagja. Amikor legutóbb szá­mot adtak öt év munkájáról, örömmel jelentették, hogy a taglétszám 293-ról 350-re nö­vekedett. Munkájuk egyik súlypontja az egészségvédelem és -neve­lés. Élőszóval, írásos anyaggal propagálják az egészségvéde­lemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. To­vábbra is szorgalmazzák a Tiszta udvar, rendes ház moz­galmat, s nem eredménytele­nül, mert körzetükben feltű­nően sok a házak előtti virá­goskert, a szépen tatarozott lakóépület. Népszerűek a II. számú te­rületi alapszervezet időközön­ként meghirdetett előadásai. Dr. Áfra Tamás három elő­adást tartott a betegségek megelőzéséről, az egészséges életmódról, összesen 610 hall­gatónak. Száznál több hallga­tója volt a családvédelemmel, az időskorúak helyzetével kapcsolatos előadásokon is. Nemcsak beszélnek: rendsze­resen látogatnak 11 idős és két egyedül élő, beteg embert. Többször segítettek a szociális otthonokba történő elhelyezé­seknél. Elsősegélynyújtó helyet ren­deztek be a Köztársaság úti iskolában, bekapcsolódtak a polgári védelem munkájába. Támogatták a fóti Ifjúsági Otthon felépítését, ruhaado­mányokat juttatnak el sok- gyermekes és rászoruló csalá­dokhoz. A közelmúltban újjáválasz­tott vezetőség munkaterve idé­zi a Vöröskereszt 1982. évi világnapi jelmondatát — Gon­dozzuk a rászorultakat! —, és az idei egészségügyi világnapi jelszót: Életet az éveknek! Folytatják a tavaly kezdett segítségadást, bővítik kapcso­lataikat a rokkantak váci szö­vetsége vezetőségével. Köz­vetlenebb kapcsolatot építe­nek ki az idős, egyedülálló vöröskeresztes tagokkal, segí­tik problémáik megoldását. Végül bővíteni szeretnék a házi szociális gondozói háló­zatot olyin aktívák felkutatá­sával, akik vállalják ezt a szép, emberbaráti feladatot. P. R. utazunk vele legtöbben, mert minden körülmények között rendületlenül végzi a dolgát, nem kiabál, nem hisztizik, nem kapkod, hanem „csak” vezet. Mi a titka? — Szeretem amit csinálok — mondja csendesen. Hasonlóan fogalmazott a Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyárában Nóg- rádiné Fogarassi Erzsébet fő­könyvelő is. A fiatal, csinos asszonyt váratlanul érte a kérdés. Ilyet egy gyári főköny­velőtől ritkán kérdeznek: mi­lyen szépséget talál munkájá­ban? S ha jól belegondolok, nehéz lett volna válaszolnom helyette, ö azonban mégis tud­ja, s magyarázza is. Amióta önállóbbak, jobban mérhető munkájuk eredménye. — Évek óta szinte először tudjuk pontosan, hogy gyá­runk mennyit teljesít a válla­lat egészéhez viszonyítva. Na­gyobb szabadságot kaptam én is. önállóan dönthetek, így azután sikereim és kudarcaim nyilvánvalóbbak. Az a típus vagyok, akit nem tud letörni egy-egy kudarc. Olyankor ala­posan magamba nézek, hol hi­báztam, s többszörös energiá­val igyekszem helyrehozni azt. Gerstner Károlynénak a sze­me kikerekedik, amikor tőle is megkérdezem, számára meny­nyire okoz örömet a munkája. Szőke fürtjeit megrázva fe­lel: — Nekem minden munka örömet okoz. Még tizenöt éves sem voltam, amikor dolgozni kezdtem. Heten voltunk test­vérek és kellett a pénz. Vol­tam először cselédlány, taka­rítónő és szinte minden. A fiúk tanulhattak csak nálunk, így az álom örökké csak álom maradt. Mert gyereklányként én a csecsemőgondozást tar­tottam a világon a legszebb munkának. De szövőnő lettem. Megmutatni, mit tudok A húgom került végül is egészségügyi pályára. Én pe­dig itt a gyárban meg akar­tam mutatni, hogy ha falusi vagyok is, helytállók. Azt már a történetéből tu­dom, amikor egyszer az igaz­gatónő lent járt a műhelyben, ez a szőke kislány eléperdült, s megkérdezte: „Itt tényleg tanulni is lehet?” így került Margitka szövőipari techni­kumba, ahol jelesen végzett. Ma ő a gyár technológusa. Huszonöt éve dolgozik már a gyárban. — Ha ki is nevetnek érte. csak azt mondhatom, szere­tem a munkám — bizonygat­ja. — Változatos, eredményét mindig látom. Egy új cikk beindításától egészen az utolsó simításig minden fázist nyo­mon követek. Ha valami, hát csak az okoz keserűséget, ami­kor mások hibáit szóvá kell tennem. A fűződében varázslatos viszkózaszálakat rendeznek ügyes kezek szigorú rendbe. Viszus Ferencnének a szeme már kicsit piros a megerőlte­téstől. A gép mellett találom őt is. Csoportvezető ugyan, de hogy sok a beteg, ő is be­állt a partiba. Fürge kezei na­ponta közel hétezer szálat raknak rendbe. Alakítani a vasat — Minden munkában van valami szép — így felel kér­désemre. — Ebben az, hogy a gépnél lévőnek olyan precí­zen kell dolgoznia, hogy még véletlenül se kerüljön egy szál sem rossz helyre. Nagy a fe­lelősség, az ember érzi, hogy igen fontos, hogyan dolgozik. Ha hibásan fűz fel egy szálat is valaki közülünk, akkor a szövődében legalább hét órát kell állnia a gépnek. Miattam ugyan nem áll le, s számom­ra ez a legfőbb öröm — teszi még hozzá. Kurdi PáIné szövőnőt a za­josan kattogó szövőgépek kö­zött látom. Álmait is belesző- heti egy-egy darabba. S szin­te hihetetlen, mikor mondja a fiatalos, barnapiros asszony, hogy már huszonhárom éve éjjel-nappal, három műszak­ban szövi a szálakat a mosta­ninál sokkal zajosabb gépek mellett. Csodálkozik kérdése­men, tőle még azt senki sem tudakolta, hogy örömet je­lent-e számára munkája. A mellettem lévő technológusra tekint, s úgy kérdi, csak nincs vele valami baj? Megnyugta­tom, csupán választ szeretnék kérdésemre kapni. Rebbenő szemmel válaszol: — Hogyne szeretné az em­ber, amit csinál, hisz úgyis el kell végezni — szögezi le —. Hogy szép-e, ezen nem gondol­kodom. Inkább arról, hogy jó lesz, ha hamarabb nyugdíj­ba mehetek. Itt ugyanis kor- kedvezmény jár. S ez jókedv­re derít. Dolgozni addig per dig kell, mit lehessen tenni? A tmk-műhely zaját mesz- sziről megismerni a sivító re­szelő és a köszörű egymásnak felelgető hangzavaráról. Amint belépek, látom lakatosok, esz­tergályosok serénykednek. Ar­cukon elmélyült figyelem. Az esztergagéphez lépek, ahol egy magas, erős alkatú fér­fi csendesen fütyörészve fi­gyeli, hogyan alakul keze alatt az anyag. Gyanakvón néz rám, amikor kérdésem felteszem neki. Szemüvegét homlokára tolja. — Már hogyne lelnék őrö­met! — feleli Hlatky István esztergályos. — Hisz a kezem­ben lévő alaktalan vasdarab­ból végül formás alkatrész lesz. Kell ennyi nagyobb gyö­nyörűség? Gép mellett nem tudnám mindig ugyanazt a darabot csinálni. Na persze, az is előfordult már velem, hogy „rossz cipő volt a lába­mon", de ez a munkámban ak­kor sem befolyásolt. Hiszen emberekre, főnökökre hara­gudtam valamiért. Ezt a mun­kát magam választottam. Nem lehet megunni. Ahány darab, annyiféle, annyi gond, annyi vesződség és annyi gondolat. Szalai Mária Eltemették Daróczy Györgyöt Kedden délelőtt katonai tisz­teletadással eltemették Da­róczy György nyugalmazott rendőr őrnagyot. Utolsó beosz­tásában a Váci Járási-Városi Rendőrkapitányság közbizton­sági és közlekedési osztályá­nak volt a vezetője. ...." ' ........ ' 1 '■ . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Tízéves a Dunakanyar Áruház Minden kedves vásárló, aki május 28-ig ÍOOO Ft feletti értékben vásárol, ajándéksorsjegyet kap Sorsolás: május 29-én de. 10 órakor a Dunakanyar Áruházban, Nyeremények: egy 10 OOO Ft-os, négy 5000 Ft-os, öt 2000 Ft-os és tíz 1000 Ft-os vásárlási utalvány. CSAK NYERHET, HA A DUNAKANYAR ÁRUHÁZBAN VÁSÁROL!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents