Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-30 / 125. szám

WEST MEGYEI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A > s‘ XXVI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Ar«: 1,40 forint 1982. MÁJUS 30., VASÁRNAP Kalúszoi a búza, kaszálják a lucernát Vasárnap sem állnak a gépek / A KGST-országok integ­rációs programjának elfogadása, vagyis 1971 óta a KGST-ülésszakok jelen­tősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcsága­zatainak hosszú távú fej­lesztési kérdéseit tűzik na­pirendre, szoros .együttmű­ködést, jó feltételeket te­remtenek a kiegyensúlyo­zott fejlődéshez. Az ülés­szakokon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szin­ten vitatják meg a nagy jelentőségű kérdéseket, és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülés- szakainak napirendjei is kifejezik, hogy a tagálla­mok az együttműködés ha­tékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés kö­zös új forrásainak megte­remtésére törekednek, s kölcsönösen előnyős koope­rációk termelési és mű­szaki-tudományos együtt­működések kiépítésére ösz­tönzik a vállalatokat, intéz­ményeket. Az ülésszakokon elhatá­rozott feladatok végrehaj­tása a. magyar népgazdaság számára is döntő fontossá­gú eredményeket hozott. Nélkü'özhetetlen a már mecAoült. Barátság-vezeté­ken érkező kőolaj, az orén- buroi vezetéken hozzánk íu- tó földgáz, a 7őt) kilovoltos távvezeték útián importált villamos energia. A Szov­jetunióból évente mintegy 3,5 milliárd köbméter föld­gáz, 6—7 millió tonna olaj, mintegy 8 milliárd kilo­wattóra villamos energia érkezik, a hazánkban fel­használt villanyáramnak körülbelül 25 százaléka. A szocialista országokból származik az importált be­ruházási javak 64 százalé­---------­--------------------------------------­ka , az energiahordozók 93, a nyers- és alapanyagok 58 százaléka. Mi viszont a szocialista országokban ér­tékesítjük az exportált gé­pek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élelmiszerek 51 szá­zalékát. Külkereskedelmi forgalmunknak a fele a KGST-országokra jut. A gazdasági együttmű­ködések legkülönbözőbb formái fontos stabilizáló szerepet játszanak a KGST-országok gazdasági fejlődésében, s.egyre hatá­rozottabban kibontakoznak a szocialista gazdasági in­tegráció előnyei. Ennek az együttműködésnek a biz­tonsága, stabilitása, a mű­szaki-tudományos eredmé­nyek hasznosítása azt is lehetővé teszi számunkra, hogy a tőkés piac konkur­enciájában is helytálló termékek mind nagyobb körét fejlesszük ki. A vi­lággazdasági konjunktúra további romlása, a tőkés piacokon hozott kíméletlen diszkriminációs intézkedé­sek most különösen ki­emelik a szocialista integ­ráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesztési feladatot kell közösen megoldani. E z az együttműködési fórumok, a KGST- ülésszakok jelentőségét is növeli, mert nagy segítsé­get nyújthatnak a nemzeti érdekek egyeztetéséhez, ne­hezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehajtásához, a két- és több oldalú együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezések­hez. Bizonyos, hogy a június 8-án a magyar fővárosban összeülő 36. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű feladatokat lát majd el. Fővédnökök: Losoncai Pál és Mauno Kosvisto Magyar—finn barátsági hét A GYEREKEK NAPJA Dunakeszin az idén megszüntetik a vasúti személykocsik gyártását. Az utolsó ötven darabos szériából már huszonötöt legyártottak. A személykocsi-gyártás megszüntetése után a Járműjavítóban csak a négytengelyes vasúti személykocsik fővizsgájával és főjavításával fog­lalkoznak majd. Az idén egyébként több mint ezerszáz vasúti személy- kocsi fővizsgáját oldják meg. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzemében keményen meg kellett dolgozni ahhoz, hogy május végén elmond­hassák: összességében teljesí­tették a tervet. Az év első négy hónapjában 25 új kocsit készítettek, valamint 525 kocsi javítását fejezték be. Ha az utolsó napok eredményeit is hozzászámítjuk, akkor a vas- útikocsi-javítások száma 640 fölé emelkedik. Az év elején tíz jij kocsival maradt adós a dunakeszi kol­lektíva. Egyrészt, mert kellő időben nem kapták meg a szükséges anyagokat és alkat­részeket, másrészt munkaerő- hiány okozta a kiesést. Ezért került sor az átcsoportosítá­sokra, melyek eredményeként már 12 kocsival többet javí­tottak ki. Az intézkedések kö­vetkeztében az év első négy hónapjában a munka terme­lékenysége majdnem két szá­zalékkal növekedett. Még arra is futotta erejükből, hogy a MÁV vezérigazgatóságának kérésére soron kívül eleget te­gyenek azoknak a feladatok­nak, amelyek a május 23-án életbe lépett új menetrenddel kapcsolatban szükségesek voltak. A legfontosabbak ezek közül: a vezetőállásos ko­csik, az utasellátó vállalat ál­tal üzemelő háló- és étkező­kocsik javítása, valamint a bisztró- és étkezőkocsik fel­újítása. Június 11-én 250 finn ven­déget fogadnak hazánkban, s ugyanennyien utaznak Ma­gyarországról Helsinkibe, hojjy a barátság diplomatáiként részt vegyenek a magyar— finn, illetve finn—magyar ba­rátsági hét rendezvénysoroza­tán. Hatodszor rendezik meg a két országban az immár hagyományos találkozót, amelynek során Budapest, il­letve a finn települések ma­gyar testvérvárosainak vendé­gei ismerkednek a mai Ma­gyarország valóságával, né­pünk életével, kultúrájával, kifejezve azt a közös szándé­kot, hogy a népek közötti kapcsolatok erősítésével is hozzájáruljanak az európai béke, biztonság és együttmű­ködés ügyéhez. Azonos célok jegyében, s hasonló program elé tekintve utazik a magyar küldöttség is Finnországba. A hagyományoknak megfe­lelően a barátsági hét fővéd­nöki tisztét hazánkban Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, finn részről pedig Mauno Koivisto köztársasági elnök vállalta. A barátsági hét alkalmá­ból június 7-én magyar poli­tikai küldöttség utazik Finn­országba, a delegáció P-án és 9-én részt vesz Espoo városá­ban a második testvérvárosi konferencián. A tanácskozá­son a városépítésről és -fej­lesztésről, a környezetvéde­lemről, a testvérvárosi kap­csolatok jelenéről és fejleszté­sük lehetőségeiről cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők. A két nép közötti testvérváro­si kapcsolatok fejlődésére jel­lemző, hogy míg az első ba­rátsági hét idején hat magyar, illetve finn város állt testvér- kapcsolatban egymással, ma már 16 város ápolja a köz­vetlen együttműködés e for­máját. Púja Frigyes Kanadáira utazik Kultivátorral járatják meg a kukoricát a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben is. Az egyszerre hét sort kapáló gép elpusztítja a vegyszerektől „megmenekült” gyomokat, és jótékony hatással van a talaj életére is. Halmágyi Péter felvétele it sem. A monori Kossuth Tsz-ben péntek reggelig mind­össze 7 milliméter csapadék hullott. Búzáik biztatóak, de a talajban felhalmozódott ned­vesség mindössze 5—10 napra elegendő a kalászosok számá­ra. A napraforgót és a kuko­ricát más gazdaságokhoz ha­sonlóan gépi kapákkal, kulti- vátorokkal járatják meg. Ez hozzájárul a talaj levegőseb­bé tételéhez, és jól kiegészíti a vegyszeres gyomirtást. A törteli Dózsa Tsz-ben, eb­ben a nagyszámú állatot tar­tó gazdaságban , különösen nagy gondot fordítanak a lu­cernatermesztésre. Minden mozgósítható kézi és gépi erőt bevetnek annak érdekében, hogy minél hamarabb és ez­által minél jobb minőségben rakhassák kazalba a szénát. A műszak a lucernaföldeken és a szérűkben hajnalban kez­dődik és nincs pihenés szom­baton, vasárnap sem. A szövetkezet műszaki gárdája most a kombáj­nok aratásra való felkészí­tésével van elfoglalva. A gépeknek 900 hektárról kell majd a búzát levágniuk. Ami a gyümölcsösöket ille­ti, az országossal megegyező­en befejeződött a virágzás, az almát általában negyedik, a csonthéjasokat harmadik íz­ben permetezik. A paradicsom és a paprika szántóföldi ki­palántázásának is a végére ér­tek az üzemek. V. B. Púja Frigyes külügyminisz­ter Mark Macguigan kanadai külügyminiszter meghívására május 31-én látogatásra Ka­nadába utazik. Kanadai tár­gyalásait követően a magyar külügyminiszter New York.ia utazik, ahqj részt vesz az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakán. Kisipirffis — exportra? Hitellel, kölcsöngéppel ösztönzik Innováció, marketing, me­nedzser — egyre divatosabb, egyre többet hallott kifejezé­sek. Mintha mindezt csak ma. napság találnánk ki. Pedig ha­zánkban már 1955-től létezik a kisipari Termeltető Vállalat, amelynek feladata éppen ezek­kel a fogalmakkal jelölhető. A magán- és kisvállalkozásokról szóló rendelkezések új lehető­ségek elé állították a vállalatot; innovációs és marketingtevé­kenységüket a konkurrcncia felbukkanása is ösztönözheti. Neufeld György kirendelt­ségvezető — a Pest megyei illetékes — szobájában három Dunakeszin pótolják a lemaradást Soron kívül vállalták üveges szekrény tartalmazza a legfőbb termékeket, köztük a megszokott, a szabványos, de főként hiánycikkeket. A vállalat ors'zágszerte 3200 áru­termelő kisiparossal tart kap­csolatot. A tavalyi árbevétel meghaladta a 800 milliót, s ebből 100 millió forint értékű áru került exportra. Ez utób­bi adat jelzi: országos szem­pontból is szükség van a vállalatra, egyébként hogyan dolgozhatna egy magánkisipa­ros — exportra? , A legfontosabb exportcikk gyártását a kisiparosok koope­rációs együttműködésével szervezték meg. A megrende­lés után a hulladékégető ka­zán gyártására kőművesekké', lakatosokkal, festőkkel kötöt­tek 10 millió forint értékű szerződést. A patkószeget ha­zánk sokáig kemény valutáért szerezte be; ma már a KTV partnerei gyártják. A Gyár­tót keresünk akció egyik leg­gyakoribb látogatója, érdeklő­dője a vállalat; a kisiparoso­kat hitellel, gépkölcsönzéssel, anyagbeszerzéssel támogatják, hogy minél kevesebb legyen a hiánycikk. Egyedülálló a fize­tési rendszer. Az elkészült ter­mék árát egy hónapon belül megkapja a vállalkozó, füg­getlenül attól, hogy a meg­rendelő mikor hajlandó fizet­ni. A" KIOSZ égisze alatt mű­ködő iroda egyfajta érdekvé­dői mi funkciót is betölt. A vállalkozók szempontjából hátrányos, hogy exportra mindössze egymillió forint értékig dolgozhatnak. Ez hát­rány a vállalatnak is, céljuk tehát, hogy — akár deviza­visszatérítéssel — legális ke­retek között, még inkább ki­használhassák a kisiparosok érdekeivel egyező lehetősége­ket. Nincsenek megyehatárok, a hat területi és két országos részleg bárhol felkeresheti mind a kisiparosokat, mind a megrendelő vállalatokat. így pontosan csak azt lehet tud­ni, hogy Pest megyében több mint kétszáz kisiparossal van szerződésük, illetve jó part­nernek számít az ikladi Ipari Műszergyár, a Pestvidéki Gépgyár és a Csepel Autó­gyár. Sajnos azonban, akad olyan vállalat is. ahol még ma sem fogadják szívesen a „ma­szekot”. K. T. A szerkesztőség ablakán ki­tekintve e sorok írója öröm­mel látja, május utolsó heté­nek szombatján csendes, ka­lászhizlaló, növénynevelő eső hullik. Jókor, ha nem az utol­só pillanatban jött a csapa­dék a kalászosokra, a kikelt kukoricára, napraforgóra, cu­korrépára. S már írná is, me- gyeszerte felüdült a határ, szemlátomást fejlődik a vege­táció. Különösen, hogy az ér­di Bentavölgye Tsz elnöke Dé- kány István is megerősíti eb­ben a véleményében: csodála­tosak a vetéseink, szép a bú­za, s már kalászok Remek a kukorica is, nagy termést ígér az őszibarack. Valóban aranyat érő volt a tegnapi és mai májusi eső — örvend az elnök. Mondom, írnám az örömhírt, ha nem csengene közben egy másik készülék mellettem, s a vonal másik végéről, az abonyi Ság- várl Endre Tsz-ből nem kap­nék lehangoló tájékoztatást. Igen, a mezőgazdaság még ma is kísértő réméről, az aszályról, érkezik jelentés. Repedezik a föld, szürkül a búza az abonyi határ­ban. Sínylődik a kukorica is. Az ember mégis teszi a dolgát, s reménykedik. így van ez Abonyban is: nem álltak le a gépek. Vegyszerezik a kukori­cát és cukorrépát, permetezik a szilvafákat a levéltetű, a szőlőt a peronoszpóra ellen. Nem kényezteti el az időjá­rás a monori járás gazdasága­Ma: 3. oldal: Megöntözve 4. oldal: KÖNYVHETI ÖSSZEÁLLÍTÁS A valóság tanulságos tükrei Nemzeti klasszikusok A magyar szabadságharcról 5. oldal: Postabontás 7. oldal: Készülődés a Mundialra 8. oldal: Nincs sérültjs a tűznek SZOCIALÍSTA INTEGRÁCIÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents