Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

Meghatározó kis közösségek

Beszerzés és eladás

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA

IX. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM

1982. MÁJUS 29., SZOMBAT

Városi küldöttértekezlet

Egyiittérezve és p Adat mutatva

A boltok, üzletek, áruházak irodáiban járvaolykorfeltűnik egy-egy falra tett oklevél, elismerés, amelyből kiderül, hogy ott szocialista brigád működik. Ilyenről a pultok, a vendéglőasztalok körül megforduló ember ritkán vesz tudomást, hiszen csak kevés helyen verik dobra a nemes célú versengésben részt vevő brigádok nevét.

Nemcsak dicsőség

Mindehhez hozzucehető: a jobb közösségek eredményükhöz képest fölöslegesen szerények, túlzott hivalkodás nélkül is tudtunkra adhatnák a tényt. Méghozzá olyan alapon, hogy ha munkájuk elismerésre méltó, akkor bátran viselhetik a szocialista közösség címét. Aki vagy akik udvariasak a vevővel, az általuk kiszolgált emberekkel, azok ne legyenek szégyenlősek.

A Gödöllő és Vidéke Áfész- nél tavaly például negyvenöt munkahelyen, kereskedelmi, Vendéglátó vagy szolgáltató egységben jelezhették volna valamiképpen, hogy ott szocialista címért küzdő brigád működik. No, nem azért, mivel — mint az később ki is derült — mindenütt csak dicsőség, s jó eredmény követté a szándékot, az év eleji nagy elhatározásokat.

Egy nemrég készült értékelésben ezt őszintén meg is említették. Éspedig úgy, hogy —■ részben rajtuk kívül álló okok miatt — a szövetkezeti célokat nem sikerült maradéktalanul elérni.

A termelőtől

A szocialista brigádok a szövetkezet összes bevételének csaknem a hetven százalékát forgalmazták, illetve termelték meg. Ahogy Jeszenszky Jó- zsejné, a szövetkezetpolitikai ^sojsort vezetője mondta, a brigádok árbevételi tervének teljesítése a legtöbb területen jobb volt az üzemi átlagnál, a brigádok nagy részénél egész évben érezhető volt a terveik teljesítésére való maximális törekvés. Nincs ez másképpen napjainkban sem.

Megmutatkozik ez egyebek mellett abban is, hogy a szocialista brigádok a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a termelőktől való közvetlen árubeszerzésre, az árrés elfogadható mértékű növelésére. Ez utóbbi alatt természetesen a dolgok nehezebbik fele értendő, az, hogy sok mindent elkövetnek azért, hogy á forgalmazott árura fordított kiadások minél kisebbek legyenek. Hiszen a brigádok tagjai közül a legtöbben ismerik azt az elvet, hogy az árrésben van a hasznuk, az egész szövetkezeté éppúgy, mint a sajátjuk.

.. Csodálatos és megfogó érzés hosszú órákon vagy egész napon át együtt lenni egy nemzedék tagjaival, azokkal, akik megélték hetvenedik, vagy éppen nyolcvanadik életévüket. Beszélgetni annak a nemzedéknek tagjaival, mely szenvedéseivel jo'got adott itt nekünk forradalomra, hitre és világépítésre, történelmi honfoglalásra. Hallgatni a hagyományok élő teremtőit, a világháborúkból hozott testi és lelki szenvedések legyőzőit. Hallgatni a történeteket a régi aratásokról, a lövészárokról, a cselédkenyérről, az úgy látszott, hogy soha nem múlik rosszról.

Emlék és búcsú

Vasárnap reggel hétkor indultunk két autóbusszal, amely a bagi művelődési központ nyugdíjasklubjának nyolcvan tagját vitte országjáró kirándulásra. Már az indulás pillanatában megfogott a történelem. A nyolcvankét éves Boda István csendesen mesélt, szavait el-elnyomta a motor monoton zúgása.

— Most megyek utoljára a társaimmal. Hollókőn lakik egykori katonapajtásom. Találkozni akarok vele. EmléFigyelemre méltó az is, hogy — ezt a brigádoknál külön is értékelik mindig — a kollektívákban az utóbbi időben leltárhiány nem volt vagy csak jelentéktelen mértékben. Sőt az úgynevezett normalizált hiányt is sikerült 0,41-ről 0,27 százalékra csökkenteniük egy év alatt.

A brigádok vállalásaihoz tartozik, hogy törekszenek az energiatakarékosságra, ezért

felelősöket jelöltek ki a boltokon belüli villamos és egyéb energiaköltségek figyelemmel kísérésére. Ennek eredménye, hogy nem növekedett az energia-felhasználásuk.

A vevő ellenőriz

A brigádok patronálják, s egyúttal tagjaik is részt vesznek a környezetvédelmi és csinosítási versenyben, amelyet a helyi vezetőségek, igazgató- sági tagok, de legfőképpen a vevők ellenőriznek napról napra. A szépség, a tisztaság is sokba kerül, de megéri. Tavaly a versenyben élen járók között huszonnégyezer forintot osztottak szét jutalom gyanánt. A csinosítási mozgalomban egyébként két egységük kapott a Pest megyei Meszöv-től dicséretet.

Mostanában többször esik szó arról, hogy javítani, segíteni kellene a szocialista brigádok munkáját. Bizonyára felmerül ilyen igény a gödöllői Áfész- nél is. Annak ellenére, hogy részükről az elmúlt években sok jó ötlet megvalósításáról hallottunk, hírt adhattunk. Áttekintve idei fontosabb Céljukat, bízvást elmondható, máris újítottak egynémely dologban.

F. I.

Döntés helyben

Fegyelmi jog

A Kisiparosok Országos Szövetségének tavaly tartott VIII. küldöttgyűlésén új alapszabályt hoztak létre,, amely amellett, hogy újrafogalmazta a szervezet feladatait, a tagsági viszonyok feltételeit, részletezve a tagok jogait és kötelességeit, a fegyelmi eljárás lefolytatásának mikéntjéről is rendelkezett.

Mindebben újdonságnak számít, hogy ezentúl, illetve az Új alapszabály megjelenése óta, az alapszervezeti vezetőségek is a fegyelmi jogkört gyakorló testületek sorába tartoznak. Ilyen a KIOSZ gödöllői alapszervezete is, amely, adandó alkalommal élhet a megrovás, a szigorú megrovás, a szervezet által nyújtott kedvezményekből való kizárás vagy éppen a tagok sorából történő kizárás eszközével.

kezni Isonzóra, aztán elbúcsúzni. Most már örökre.

A katonacimborát nem találta Boda István. Az egykori kenyerespajtás eltávozott, de a felesége még él. Emlékeztek a legjobb férjpe, a poklok- poklát megjárt vitézre.

Megjártuk a történelmi iparvidéket is. Salgótarján a városok sorában külön egyéniség: munkásmozgalmi múltjával és nagyvonalúan építkező jelenével. Bereczki Mihály a főtéren a régi Salgótarjánt keresi, mert csak onnan, az egykori barakklakások közül indulva találja meg a régi laktanyát, ahová negyvenöt évvel ezelőtt berántották. A megkérdezett fiatalok értet- len arccal tekintenek a kíváncsiskodóra.

— Laktanya? — kérdeznek vissza, rántanak egyet a vállukon és ballagnak tovább. Nem tudják.

Batyu és jegy

Másfél óra múltán mosolyogva közeledik csoportunkhoz Bereczki Mihály.

— Megtaláltam. Kórház lett belőle. Ez ennek a rendje.

Kilencen ülünk a hollókői étterem udvarának egyik hatalmas rönkfából készített

öt éve, 1977-ben huszonkét alapszervezetben valamivel több mint kétezer ember tevékenykedett a Vöröskereszt városi szervezeteiben. A mai, szombati küldöttértekezleten arról adhat számot a vezetőség, hogy negyven alapszervezetben jóval több mint háromezren dolgoznak azért, hogy segítsenek megoldani azokat a feladatokat, melyek részben vagy teljes egészében a Vöröskeresztre hárulnak.

Tennivalójuk akadt bőven a legutóbbi kongresszus óta, s lesz az ősszel esedékes újabb előtt és után is. Családvédelem, népességpolitika, az idősekről való gondoskodás, egészségvédelem, a mozgás- korlátozottakkal való törődés, harc a káros szokások, szenvedélyek ellen — címszavakban összefoglalva, ezek jelentették az aktivisták munkájának legfontosabb tereit.

Természet, technika

Szavak és tettek, előadások és tanfolyamok, példamutatás és felvilágosítás, a jobb, az értékesebb, a helyesebb állandó sulykolása, hogy kevesebb legyen a beteg, a sérült, egészségesebb életmódot folytassanak a fiatalok és az idősebbek, a gyerekek, a dolgozók és a nyugdíjasok. . Változatos módszerekkel igyekezték hatni lehetőleg minél többekre. Kerekasztal-beszélgetés, vetélkedő, fórum, kiállítás, a televíziós adásokhoz szervezett foglalkozás, egészségügyi napok, hetek, hónapok.

Ezernyi veszély leselkedik az emberre, betegség, fertőzés, mérgezés, részben a természet oldaláról, részben a maga által létrehozott és működésben tartott technika és technológia oldaláról. Káros szenvedély, alkoholizmus, helytelen életmód, táplálkozási szokások — mind témái a Vöröskereszt- alapszervezeteknek.

asztala mellett. Gergely Sándor klubvezető és mi többiek is az étlapot böngésszük. Van időnk, nagy a forgalom. Megállapodunk. Rendelünk egy- egy palócpecsenyét. Nagy Sán- dorné mesélni kezd:

— Valahányszor leülök a terített asztalhoz, mindig a háborús évek jutnak az eszembe, amikor éppen a legfontosabb létfenntartási cikkekből volt kevés, s aztán kezdődött a batyuzás, a cserekereskedelem, a jegyrendszer, a feketepiac. Most minden van, csak attól félek, a munkáskéz lesz kevés.

Történetek az erdőről

Lanczinger Ferenc okosan próbálja a holnapi lehetőségeket megfogalmazni.

— Ha az utánpótlás számbeli növekedése nem biztosítható is, azért nem lpsz baj, ha bőséget teremtenek a munkakedvnek.

Gyorsan feljegyzem ezt a nagyon szépen fogalmazott mondatot és lopva ránézek asztaltársaim kezére. Bokát próbált, sokat átélt kemény, eres kezek. Rajtuk a munka taplókérge, fóliasátrak palántáinak sötétzöldje, a gyomlált föld gazdagságot hozó feketesége.

Nagyban segítették munkájukat a különböző helyeken dolgozó szakorvosok, a járási-városi egészségnevelő. Űt év alatt 345 alkalommal 15 ezer ember hallgatta meg az előadó orvosok, védőnők, pedagógusok, pszichológusok, gyógyszerészek tanácsait, intelmeit.

Segít a kórház

Minden alkalmat megragadtak, hogy ráébresszék az embereket a szűrések fontosságára. Ennek is tulajdonítható, nogy például a rákszűrésén évről évre többen jelennek meg, nemcsak nők, nanem gyarapodó számban férfiak is. Jelentős segítséget kaptak a kerepestarcsai Kórháztól, ahol a vizsgálatokat lefolytatták.

Az előbbi számok a TIT-tel közösen szervezett ismeretterjesztő előadásokra vonatkoztak. Körülbelül ugyanennyi embert mozgattak meg a tanfolyamok, amelyeken elsóse- géiynyújtási ismereteket, a családi életre neveléshez, a házi betegápoláshoz nélkülözhetetlen tudnivalókat sajátíthattak el a résztvevők.

Nagylányok, nagyfiúk, szülők iskolája, a családi élet iskolája.- Az ebből a szempontból legfontosabb korosztályok mindegyikének lehetőséget tét-émtefték a tanulásra, a felkészülésre.

Család, szülők, gyermek. A társadalom alapsejtjének problémái érthetően kiemelt szerepet kapnak a vöröskeresztesek munkájában, hiszen itt lehet és kell megteremteni a mindennapi élet munkán kívüli idejének eltöltéséhez a jó és kellemes körülményeket, itt lehet megalapozni a személyiség kibontakozását. itt kell ápolni a gyengélkedőt, a beteget vagy a hosszabb időre sérültet.

Figyelemre méltó eredménye a vöröskeresztesek felvilágosító tevékenységének, amit az orvosokkal közösen végezA 22-es úton indulunk Szé- csénybe. A Fő utcán megcsodáljuk az 1700-as évek elején épült Tűztornyot. A For- gách-kastély vadászati kiállításától alig lehet elcsalni az asszonyokat és férfiakat. Mindenki tud valami történetet az erdőről, az uradalmi erdészek kegyetlenségéről, azokról, akik a háton cipelt rozsét is leszedték a szegény asszony válláról. A férfiak a koronauradalom vadászatairól szólnak, a hajtők megalázásáról, a vadász urak felmagasztalásáról.

Két úton Bagra

Emlékeztetem a kirándulókat, hogy a hatalmas park és a várfal maradványai történelmi eseményt idéznek. 1705- ben itt kiáltotta ki az ország- gyűlés Rákóczit vezérlő fejedelemmé. Gergely János egész kiselőadást rögtönöz a közelben található történelmi emlékekről. Az ötvenes években ezen a vidéken pártmunkásként szervezte a budapesti falujárók politikai munkáját.

— De sok idő múlt el azóta — mondják többen is a Rákó- czi-presszó parányi asztala mellett, ahol a hosszú séta után megpihenünk. Balázs János a zenekarhoz lép és elkezdi a nótát. Piros Bagra két úton kell bemenni. Sokan dúdolni kezdenek, mosolygósra váltanak az arcok. Ki tudja, mi juthatott nyugdíjasaink eszébe, amit olyan jó lenne meghallgatni és lejegyezni.

Fcrcsik Mihály

tek, hogy Gödöllőn a jelentős számú cigánycsaládban is kezd tért hódítani a tudatos családtervezés.

Az idősekért

Akiket nevelnek, okítanak, nemcsak a felkészítés, felvilágosítás alanyai, hanem munkatársak is. Például azok a fiatalok, akik segítenék felkutatni a rászoruló időseket, akik támogatják is azokat, bevásárolnak, elviszik nekik az ebédet, ha kell, kitakarítanak. A legutóbbi esztendőben sok szocialista brigád ajánlotta fel segítségét. E közösségek tagjai felváltva igyekeznek megkönnyíteni a beteg, egyedülálló idős emberek napjait.

Gödöllőn jelentős számú cigányember él. Ezeknek a családoknak is szeretnének segíteni a vöröskeresztesek, ami azonban egyáltalán nem köny- nyű, és nem túl eredményes. Arra törekszenek, hogy minél több gyermek menjen óvodába, iskolába. Az erőfeszítések ellenére is csak egy részük jár iskolába, a többség legfeljebb az alsó tagozatot végzi el.

A másik, kevésbé sikeres terület az alkoholizmus elleni küzdelem. Megalakult a járási-városi alkoholizmus elleni társadalmi bizottság, kiállításokat rendeztek a témakörben, filmeket vetítettek. Az alkoholfogyasztás azonban évről évre nő és veszélyes méreteket öltött.

Sikeresen szervezik a városi alapszervezetek a vén adást és az elsősegélynyújtó tanfolyamokat. Ezek is olyan területek, ahol a hívó szóra mindig kifejeződik az embertársak iránti együttérzés, a részvét, a segítő szándék. A Vöröskereszt alapeszméi.

K. P.

h ncp programja

Gödöllő, művelődési központ:

Társasház, családi hétvégi

programok:

10—19 óráig antikvár könyvvásár (vétel — eladás), mesemozi, 10 órakor, az aluljáró kifestése az általános iskolások részvételével, 14 órakor, a kaposvári Csiky Gergely Színház gyermekelőadása. 14.30 és 17 órakor Illyés Gyula: Szélkötő Kalamona, 17 órakor, éjszakai mozi: Trakovszkij: Tükör. Szovjet film, készült 1974-ben.

A Pest megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat és a művelődési központ közös fotó- pályázatának eredményhirdetése, 10 órakor.

Szolgáltatás: játékkölcsönzés, 16—20 óráig, meseszoba,

15—20 óráig, varroda, 10—12 óráig, órás, 16—18 óráig, fényképezőgépjavítás, 16—18 óráig, fotólabor, 10—20 óráig, jogi tanácsadás, 15—10 óráig, kondicionálóterem, 15—18 óráig, könyv- és hanglemezárusítás, 15—18 óráig, szemfelszedés, gombbehúzás, 10—15 óráig.

Erdőkertes, művelődési ház: Kirándulás a Gyöngyvirágosba.

Bag, művelődési ház: Értelmiségi találkozó, 14 órakor;

mmm MoziiÉÉa

Hegyi emberek. Színes, szinkronizált amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor.

■ Szombati jegyzet a

ösztönzés

Kétségtelen, a szocialista• brigádok, megfelelő szervezés esetén, rendkívül sokat tehetnek azért, hogy a vállalat, az intézmény tevékenysége eredményes, munkája hatékony legyen. Gyakran felbukkan az az adat termelési tanácskozásokon, ünnepi üléseken, és így cikkeinkben is, hogy hol, mennyién, a teljes dolgozói létszám hány százaléka a szervezett brigádtag.

Lényeges, fontos lehet ugyan ez a mutató, de valószínű, hogy többnyire nem is a sokaság a fontos, sokkal inkább az a munka — gazdasági, társadalmi, kulturális, sport és egyéb —, amelyet ténylegesen teljesítenek azok, akik valóban szívügyüknek tekintik a vállalat, az üzem vagy éppen csak a brigád előrehaladását, gyarapodását.

Mostanában sok szó esik róla, hogy megújításra, frissítésre szorul a ongad- mozgalom. Vajon miképpen lepjenek előre? Eleg-e pusztán annyi, nogy aitaiá- oan mindegyik ilyen kis közösségben a mostanihoz hasonló, vagy még jobb versenyszellem, tenniaka- ras alakuljon ki, s mellette törődjenek töboet a kulturális, a politikai elvárások teljesítésevei, a sporttevékenység fejlesztésévet? Egyáltalán: miképpen vezessenek be valamijeié kisebb reformot a brigádmozgalomban, s kellenek-e új formák, keretek?

Véleményem szerint, alapjaban veve nem annyira a régen kitalált követelményekkel volt a baj eddig sem. Ha hiányosság sorolható fel, az sokkal inkább a vállalások egyoldalú, teljesítése miatt mutatkozik. Hiszen helyes, hogy elsősorban a munka álljon a középpontban, de kell-e mondani, hogy az eddigiekben megfogalmazott alap- követelmények, elvárások mindegyike olyan, amely ű" teljes embert követeli, illetve annak kialakítását szorgalmazza.

Mert nézzük csak: a politikai követelmények, az ilyenfajta oktatásokon, to-, vabbképzéseken való rész-- vétel az elkötelezettség erősítésének egy fajtája. A kulturális vállalások, teljesítése nem öncélú, a sport hasonlóképpen hozzátartozik, tartozna mindenkihez. Azt, hogy társadalmunk — egyebek közt a szocialista brigádmozgalom révén is — többfajta követelményt támaszt tagjai iránt, az alapjában véve jó dolog, hiszen ebben is az egyénnel, az emberrel való törekvés elsődlegessége mutatkozik meg.

Nem kétséges: ezekben a dolgokban eleve javításra szorul a mozgalom gépezete, s mindaddig ösztönözni kell a többfajta igény teljesítésének egyenlővé tételét, amíg ösztönösen ki nem alakul a hajlamunk. Ebben a tekintetben a mi járásunk, városunk üzemeinek szocialista brigádjai sem túlságosan kivételek. Mert míg a brigádok egy jelentős részénél egészséges versengés alakul ki a munkában, más tevékenység sok esetben csak papíron létezik.

Hogy a brigádmozgalommal kapcsolatosan felállított követelmények említett része nehezebben teljesül, azt persze nem ma és nem tegnap óta tudjuk. Éppen e?ért jó lenne, ha a megújulást hozó újabb elképzelések, köztük — bizonyára erre is szükség lesz — az erkölcsi, anyagi elismerési rendszer kidolgozása mihamarabb megtörténne.

Igaz, már az is haladás, hogy az elmúlt hónapokban fölismertük, egyre többet mondjuk és hangoztatják más fórumokon is a brigádmozgalom másfajta ösztönzésének szükségességét.

Fehér István

ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Jege! ízéé Eiemzsdék

Feljegyzésre érdemes szavak

\