Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
£ Ma: i. oldal: Hordóba kerül, de milyenbe? 0. oldal: Miért halt meg egy kisfiú? 1. oldal: Az eladók sorába lépnek Bűn lenne visszafogni 8. oldal: Föld alatti kalandozások 11. oldal: Bosszantó Krol-gól • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA , xxvi. Évfolyam, 124. szám Ara: 1,80 forint m2, május 29., szombat Kiváló az Örkényi Béke Tsz Beléptek a hatezresek klubjába Az Örkényi Béke Tsz meglehetősen kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodik. Kormányfők vezetik a delegációkat Budapesti tanácskozás Június 8-án Budapesten kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 36. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően, a tanácskozáson résztvevő delegációkat, a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. FEDEZET T p izénkét hónap alatt 930 millió forinttal emelkedett a megyében a takarékbetét-állomány. Kétkedés nélkül értelmezhetjük ezt a növekedést úgy, hogy volt miből hizlalni a takarékíorin tokát, még akkor is, ha tudjuk, a félretett pénz nagyobb része lakásépítést, lakásvásárlást szolgál majd, ha összegyűlik a szükséges összeg. Nem is itt van a bökkenő, hanem ott, hogy mind 1980-ban, mind 1981- ben a megye anyagi ágazataiban egy valaminek a tervezettel szembeni túlteljesítése volt egyértelmű, és ez a bér- és bérjellegű kifizetések emelkedése. Az ilyen címen kifizetett pénz összege tavaly 4,9 százalékkal volt több a megyében, mint 1980-ban, ám ami látszatra örvendetes, az alaposabb szemügyre vételkor nehéz gondot takar. Nevezetesen: a kifizetett bér fe-‘ dezete olykor hiányzik, a gazdálkodóknál korántsem javult tevékenységük eredménye olyan mértékben, amilyen iramban a forintok áramlottak ki. Elsősorban a gép- és gé- piberendezés-iparhoz, valamint a műszeriparhoz tartozó megyei vállalatoknak sikerült termelésüket növelniük, értékesítési eredményeiket fokozniuk, ám ennek ellenére a gépipar más területein ugyanúgy emelkedtek a bér- és bérjellegű kifizetések, mint az említett két részterepen, sőt, némely cégnél a termeléscsökkenést, az eredményromlást a bérek változatlanul tartó gyarapodása kísérte. Ami a jogszabályok oldaláról nézve mindaddig támadhatatlan, amíg az előírásokkal nem ütközik — és erre ügyelnek a termelőhelyeken —, ám a gazdálkodás erkölcse és még inkább össztársadalmi célja felől közelítve ön- é közveszélyes folyamat, hiszen olyan pénzt juttat be a fogyasztás szektorába, aminek nincsen meg az ellensúlya az árukínálatban, a szolgáltatások körében. Éles viták céltáblája a megyében szinte mindenütt a bér- és jövedelemszabályozás — igaz, csak úgy, hogy rossznak minősítik, ám senki sem tudja megmondani, mi lenne helyette a jó —, a legkedvesebb érv az a rosszaságáról, hogy nem ad módot a dif* ferenciálásra. Ami tetszetősen hangzik, csak éppen nem igaz! Ha ugyanis alaposabban elemezni kezdjük egy-egy cégen belül a tervezettet meghaladó bérkifizetéseket, kiderül, nem a józan költségvetés vezetett ^----------------------------------------------a számítottak túlhaladásá- ra, hanem éppen a mindenkinek egy keveset adni gyakorlata! A tervezettnél is több bér tehát nem kapcsolódik össze szorosan a teljesítmények nagyon kívánatos ösztönzésével, megkülönböztetést alkalmazó elismerésével. Annál inkább kötődik ahhoz a mély gyökerű felfogáshoz, hogy valamennyit adni kall mindenkinek — kivéve a kirívóan fegyelmezetleneknek —, mert máskülönben itthagynak bennünket az emberek. Az így gondolkodókat, úgy látszik, a tények nem befolyásolják. A tények ugyanis azt mutatják, hogy az emberek e bérezési gyakorlat ellenére is elmennek; a megye iparában a létszám folyamatosan csökken. Meggyőződésünk: nem azért mennek el az emberek, mert a majdnem mindenkinek kijáró béremelkedést keveslik, hanem azért távoznak, mert nem látják biztosítottnak — éppen a differenciálás hiánya miatt — a jelentős többlethez jutást, a tetemesen megnövelt teljesítmények ellenértékének kifizetését. Mivel nem ítélik ezt leheséges- nek, a fedezetet, azaz a teljesítményeket visszafogják, pontosan azért, mert úgy okoskodnak: a középszer a leginkább kifizetődő. K íllemetlen igazság, de szembe kell vele nézni: a fedezet nélkül kiáramló forintok sokkal inkább veszélyeztetik az egyensúlyi törekvések sikerét, mint a külpiaci, kétségtelenül kedvezőtlen hatások. Ezeknek a hatásoknak a tetemés részét éppen azért nem tudjuk kivédeni, mert forintjaink bizonyos hányada mögött nincsen fedezet, nemzetközi mércéivel is elismerhető teljesítmény. Idén a népgazdasági terv a nominálbérek 4,5 százalékos emelkedését tartja lehetségesnek. Az. eddig eltelt hónapok arra figyelmeztetnek: a megye iparában ismét fennáll e különleges, nem kívánt, sőt veszélyes túlteljesítés lehetősége. a bér- és bérjellegű kifizetések változatlanul lazán kapcsolódnak a fedezethez. A több és értékesebb munka a több bérrel párban állva a társadalmi érdekeltség megtestesítője, ám a változatlan mennyiségű. értékű munka — a csökkenőről nem szólva — kapcsolódása a több bérhez roppant ingoványos talajra visz. Ezen az ingoványos talajon ugyanis hiába hízik tíz forintra a nyolc, érni csak nyolcat vagy még annyit sem ér. Mészáros Ottó A mindössze 8,6 aranykoronás földekről aligha tudnak rekordtermést learatni. Mégis, a házuk táján évek óta tapasztalható dinamikus fejlődés az elmúlt esztendőben is folytatódott. A legnagyobb terhet az állattenyésztés és az ipari ágazat vállalja magára a gazdálkodás eredményeinek növelésében, de megteszik a magukét a növénytermesztők is. Nem véletlen, hogy tegnap délelőtt a községi művelődési központban megrendezett ünnepségen Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter átnyújtotta a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet Mizser Józsefnek, a gazdaság elnökének. Az eseményen ott volt Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Ádori Károly, a dabasi járási pártbizottság első titkára és Lehel Lászióné, a Pest megyei TESZÖV főtitkárhelyettese. Az elmúlt esztendő gazdálkodásában a főszerepet egyértelműen az állattenyésztés játszotta. Az évek óta tartó tudatos fejlesztés eredményeként a tejtermelő szarvasmarhatartás szép sikert hozott, a gazdaság belépett a hatezresek klubjába, azaz az egy tehénre jutó átlagos hozam meghaladta a bűvös hatezres határt. Az Örkényi termelőszövetkezet a múlt év értékelésénél 300 millió forintos árbevételt, 50 milliós nyereséget könyvelhetett el magának. A termelési érték 235 millió forint volt. Az ipari üzemek tevékenysége nagyban hozzájárult a megfelelő léptékű fejlődéshez. Kell-e mondani, a kellő piackutatással, arugalmasanés jól szervezett ipari tevékenységgel szerzett haszonnal elsősorban az alaptevékenységek — a növénytermesztés és az állattenyésztés — további fejlesztésére törekszenek. Erőteljesen fejlesztik a juhászatot, az ezzel összefüggő melioráció révén pedig a felújított legelőkön a jó minőségű takarmányt, megfelelő zöldnövényeket tudják az állatoknak biztosítani. Fegyelmezett munka, sok-sok jó ötlet, a megfelelő technológiák betartása végül Örkényben is haszonnal járt. G. M. Összehívták az ország A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartottAz alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján u országgyűlést június 17-én, csütörtökön 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és választásáról döntött, valamint egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a belkereskedelmi miniszter beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Megrendelésben nincs hiány Magasra emelték a lécet Az elismerés kötelez, vallják a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatnál. Idei munkájukkal is szeretnék kiérdemelni a kiválóknak járó kitüntetést. A lecke azonban nem látszik könnyűnek. hiszen sportnyelven szólva, magasra emelték a lécet. A tavalyinál 5 millióval több — 275 millió forint —, termelési értéket akarnak elérni. Egy bizonyos, máris az egész esztendőre elegendő megrendeléssel rendelkeznek. Létszámnövelésre természetesen nem számíthatnak, így a munkaszervezést, a műszaki előkészítést és a gazdálkodást igyekeznek a korábbinál magasabb színvonalra emelni. A fejlesztési lehetőségek korlátozottak, tehát alaposan megfontolják, mire költhetnek. A beruházásra fordítható pénzből a minőség javítására szolgáló gépeket vásárolnak. Nyolcszázezer forintba kerül az új SGV—16-os gumihenger és tervezik három aszfalt félvágógép, valamint két mag- mintafúró készülék beszerzését. Utóbbiakkal az anyagvizsgálatot gyorsítják, korszerűsí-! tik. Felavatták a fővárosi szemétégető művet Holnaptól már üzemel is Rákospalotán, az Ifjú gárda úton tegnap ünnepélyesen felavatták az ország első szemétégető művét, amelynek építését 1978-ban kiemelt nagyberuházásként határozta, el a kormány. Az avatóünnepségen megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szépvölgyi ZolNagykörös paradicsomra specializálódik Rövidebb szezonra számítanak Az idén önállósult konzervipari vállalatok felkészültek a termés fogadására. A kései ta- vaszodás miatt a szokásosnál rövidebb szezonra számítanak a gyárak, ezért az eddigieknél is körültekintőbben szervezik meg az áruátvételeket, s a gépek kihasználását, hiszen most több terményt kell egy időben feldolgozniuk. Az üzemek a mezőgazdasági partnerekkel a termelési szerződésüket időben megkötötték — összességében mintegy 840 ezer tonna zöldségre, gyümölcsre —. s ha az időjárás engedi, várhatóan megfelelő mennyiségű nyersanyag érkezik a gyárakba. Az üzemek, élve az önállóság adta nagyobb lehetőségekkel, egész sor új megoldást alkalmaznak. Egyes helyeken termékváltással fokozzák a jövedelmezőséget; olyan készítmények előállítására rendezkednek be, amelyek a környék termelési adottságának a leginkább megfelelnek. A paradicsomkészítményeket például a hatvani és a Nagykőrösi Konzervgyár állítja elő, Rövidesen befejezik a vegyes befőtt feldolgozását a Nagykőrösi Konzervgyárban, amelyből az idén 550 vagonnal készítenek. A termék nagy része szocialista országokba kerül. Képünkön: Hupta Béláné kezeli a március elején üzembe állított levezőgépet. Barcza Zsolt felvétele Máshol a gyárak mezőgazdasági, partnereikkel szorosabb kapcsolatot alakítanak ki, s ezzel kívánják növelni a j övedelmezőséget. Űj készítmények, fajták, gyártási eljárások kifejlesztését is szorgalmazzák az üzeA segélykérő telefont sem tisztelik Amikor megszakad a vonal óvjuk meg a kábelt címmel hálózatvédelmi ankétot rendezett pénteken Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban a Budapest- vidéki Postaigazgatóság és a helyközi távbeszélő igazgatóság. Az ankéton tájékoztató hangzott el egyebek között arról, hogy a posta évek óta jelentős összegeket használ fel a nyilvános telefonhálózatfejlesztésére és rekonstrukciójára. A korszerűsítési munkálatokat azonban rendkívüli módon megnehezítik a rongálók. Tavaly a postaigazgatóság területén a készülékeknek és a hálózatnak, csaknem tíz százalékát kellett javítani, a legtöbb esetben szándékos rongálás miatt. Ez mintegy félmillió forint értékű kárt jelent a postának, az országnak. Az ankét résztvevői megállapították: az anyagiakon kívül, rendkívül nagy erkölcsi kár is éri a postát a tönkretett nyilvános, sok esetben segélykérő telefonok, hálózatok miatt. A rongálások megszüntetése érdekében társadalmi összefogásra van szükség — szögezték le az ankéton. Az ankét alkalmából kiállítás is nyílt a Pest megyei Művelődési Központ előterében: fotók, tönkretett telefonok és szétszakított kábelek dokumentálják a rongálók által okozott károkat. mek. A szellemi befektetés nem egy helyen már az idén kamatozik. tán, a fővárosi tanács elnöke mondott avatóbeszédet. A létesítmény a próbaüzem befejezése után holnaptól kezdve előírásszerűén működik. Az új létesítményben a fővárosban évente keletkező mintegy 4 millió köbméter háztartási és ipari hulladék csaknem 60 százalékát lehet elégetni. Végül Marjai József kitüntetéseket nyújtott át a szemétégető mű megvalósításában ki- emelkedő szerepet játszó építőknek. Tetőzött a Duna Gázlók aélkül jobb hajózás Péntekre virradó éjszaka 488 centiméter körüli vízszinttel tetőzött a Duna kis árhulláma Budapestnél, s némi stagnálás után az apadás is megkezdődött, reggelig 6 centiméterrel mérséklődött a folyó vízszintje. A felső szakaszon, Bécsnél egy nap alatt 17, Du- naremetánél pedig 16 centiméterrel süllyedt a vízszint. A tetőzéssel a Duna több mint egy méterrel maradt el az árvízvédelmi készültség legenyhébb fokozata, az első fok elrendelésére mértékadó 600 centiméteres vízszinttől, tehát nem jelentett árvízi veszélyt. Jelenlegi vízhozama inkább előnyös, mert megszüntette a gázlókat, tehát szabadabb vl- ziutat nyitott a hajózásnak és a parti kutak vízhozamának növelésével elősegíti a folyómenti városok vízellátását. Óvári Miklós Zala megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön és pénteken látogatást tett Zala megyében. A megyei pártbizottság székházában tájékozódott Zala gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. Övári Miklós pénteki programja üzemlátogatással kezdődött. A város ipari fejlődését megalapozó Zalaegerszegi Ruhagyárban rögtönzött termék- bemutatót tartottak, majd Óvári Miklós megtekintette a üzemet. A látogatás következő állomása Keszthely volt, ahol részt vett az Agrártudományi Egyetem dísztermében tartott megyei pártaktíva-érte- kezleten, és időszerű belpolitikai és oktatáspolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Közélet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken fogadta Aso Tarót, a Japán Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselőjét, a párt fiatal aktivistáiból álló, hazánkban tartózkodó vezetőjét. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta az Országos Béketanács vezetőit, a magyar békemozgalom több jeles személyiségét. A találkozón a küldöttség, a magyar nép háborúellenes állásfoglalását, békeakaratát megfogalmazó dokumentumokat nyújtott át, kérve, hogy az ENSZ-közgyű- lés második rendkívüli leszerelési ülésszakán résztvevő magyar kormányküldöttség juttassa el azokat a testülethez.
