Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

tMii, (ip 1982. MÁJUS 23., VASÄRNAP I AHil VJjJjMJjmAj KiRDjJI Szovjet tárgyalási javaslatok Moszkva és Peking viszonya — A Te! Avivi bizalmi szavazás zálást, mert egyaránt érdeke lenne a szovjet és a kínai népnek és a világnak. MILYEN KÖVETKEZMÉ­NYEKKEL JÁR AZ IZRAEL­BEN LEZAJLOTT BIZALMI SZAVAZÁS? ______________ Eg y év alatt, mióta a ta­valyi rendkívüli választásokon ismét Begin nyerte el a kor­mányalakítás lehetőségét, nyolcadszor került sor bizal­mi szavazásra az izraeli par­lamentben. A Begin vezette koalíció ismét „súrolta a lé­cet”, de egy szavazat segítsé­gével hivatalba maradhat. Helyzete azonban változatla­nul kritikus, vitatható győzel­mét inkább annak köszönheti, hogy az ellenzék még nem volt képes igazán rendezni sorait, s valójában nem áll készen a kormányzásra. így valószínű­nek tűnik, hogy ami eddig nem történt meg, hamarosan bekö­vetkezik, s az év végéig újabb rendkívüli választásokat kell majd kiírni. Mindez izraeli belpolitika lenne, ha nem kötődne elvá­laszthatatlanul a közel-keleti válság egészéhez. Egyrészt igen fontos, hogy az ellenzék, amely maholnap kormányzó erővé alakulhat, mennyiben tud valóban választási lehető­séget biztosítani, azaz mit csi­nálna másként, mint a mosta­ni Begin-kabinet. Másrészt fennáll a veszélye annak, hogy a Begin-kormány egy „nemze­ti veszélyhelyzet" mesterséges kialakításával próbál majd magának voksokat szerezni. A tapasztalatok nem túl bizta­tóak. Emlékezzünk csak: ta­valy az iraki atomreaktor el­leni támadás és Bejrút bom­bázása tette robbanékonnyá a választási kampányt... R. E. Indira Gandhi látogatásai Moszkvában szombaton hi­vatalosan bejelentették, hogy Indira Gandhi indiai kormány­fő ez év szeptemberében hiva­talos látogatást tesz a Szovjet­unióban. Az indiai fővárosban a kül­ügyminisztérium egyidejűleg bejelentette Indira Gandhi szovjetunióbeli látogatását. Be­jelentették továbbá, hogy a miniszterelnök-asszony július utolsó hetében látogatást tesz az Egyesült Államokban. Vendégünk: » Jorge Castaneda Jorge Castaneda mexikói kül­ügyminiszter 1921-ben született Mexikóvárosban. A mexikói nem­zeti autonóm egyetemen szerzett diplomát. 1950-ben külügyi szolgá­latba lépett. 1955—58. között a kül­ügyminisztérium jogi tanácsadó­jaként dolgozott. 1959—60-ig a nemzetközi szervezetek főosztályá­nak vezetője, majd 1961—62-ben Mexikó ENSZ-képviselője volt. 1962—65 között nagykövet Egyip­tomban. Hazatérése után 1965-ben a külügyminisztérium főigazgató­jává nevezték ki. Ezt követően or­szága állandó képviselője volt a Genfben működő nemzetközi szer­vezeteknél, 1958-tól a mexikói au­tonóm jogi főiskolán, majd 1959— 60 között a mexikói nemzeti auto­nóm egyetemen a nemzetközi köz­jog tanára. 1967-től tagja az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának. Számos nemzetközi konferencián képviselte Mexikót, az ENSZ-köz- gyűlés több ülésszakán is. A nem­zetközi leszerelés és tengerjog szakértője. Több országban kép­viselte hazáját, rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetként. 1975-ben külügyminiszter-helyet­tes. Jósé López Portillo elnök 1979 májusában nevezte ki külügymi­niszterré. Több könyvet írt a nem­zetközi kapcsolatok különböző kérdéseiről. További összecsapások várhatók Brit hídfőállás a szigeteken Londoni bejelentés szerint a Falkland- (Malvin-) szige- ken partra szállt brit erők­nek sikerült szilárd hídfőál­lást kiépíteniük Port (Puerto) San Carlos térségében. Ez a kikötő a keleti Falk- land-sziget északnyugati csücskében fekszik. Rajta ke­resztül áramlik most az em­ber- és a hadianyag a sziget belseje felé. Nőtt hadügyminiszter sze­rint több olyan brit komman­dó is a szárazföldön maradt, amely a péntekre virradó éj­jel hajtott végre támadásokat argentin katonai létesítmé­nyek ellen. Londonban hivatalosan azt közölték, hogy a partra szállt egységek — mintegy 2500 fő — szilárdan megvetették lábukat a szigeteken. Ezzel merőben ellentétes a Buenos Aires-i köz­lemény, amely azt hangoztat­ta, hogy csupán 400 brit part- raszállóról van szó, de minden erőfeszítésük hiábavaló, mert az argentin erők „teljes ellen­őrzésük alatt tartják őket”. A hídfő megszerzése — mint John Nőtt közölte — nem üt­között ellenállásba, ugyanak­kor a partraszállásban közre­működő brit hajóegységeket súlyos légitámadás érte. En­nek következtében öt brit ha­Üliisii ciprusi látogatása Erélyes görög tiltakozás dulóját ünneplő Korfu szige­tén tett látogatása során Pa­pandreu jogtalannak és elfo­gadhatatlannak mondotta Ulüsü ciprusi tartózkodását és közölte: Görögország folytatni fogja harcát Ciprus felszaba­dításáért, egy független, el nem kötelezett és demilitari- zált Ciprusért. Ülüsü szerdán érkezett Cip­rus törökök által megszállt részére. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök is éles táma­dást intézett Bülent. Ulüsü tö­rök kormányfő ciprusi látoga­tása ellen, miután Görögország előbb diplomáciai úton Anka­rában, majd NATO-beli és kö­zöspiaci partnereinél is tilta­kozásának adott hangot Ulüsü látogatása miatt. E tiltakozá­sokat az ankarai kormány erélyesen visszautasította. Pénteken, a Görögországgal való egyesülésének 118. évfor­Biztcnsági Tanács A magyar küldött felszólalása A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén, amely Seychelles Köztársaság ellen tavaly no­vemberben megkísérelt zsol­dosakciót vizsgáló bizottság je­lentését tárgyalta, felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvise­lője. Megállapította, hogy a dél-afrikai zsoldosoknak az indiai-óceáni szigetország el­leni agressziója komolyan ve­szélyeztette a nemzetközi bé­két és biztonságot, és rámuta­tott a dél-afrikai fajüldöző re­zsim felelősségére. A magyar képviselő beszámolt arról, hogy az MNK kormánya o leg- erélyesebben elítélte ezt az ál­lamcsínykísérletet és támoga­tásáról biztosította az agresz- szió körülményeit vizsgáló bi­zottság mandátumának meg­hosszabbítását. Clark a fegyverkezés fokozása mellett r Uj washingtoni költségvetés Alig egy héttel azután, hogy Ronald Reagan amerikai el­nök — nem csekély mérték­ben a nemzetközi és a hazai békemozgalom erősödésének hatására — tárgyalási készsé­gét hangoztatta a nukleáris fegyverkezési hajsza megféke­zésére, az amerikai kormány egy magas állású tisztségvise­lője szükségesnek tartotta is­mertetni az elnök új stratégiai irányelveit, amelyeket Reagan a napokban írt alá és pénte­ken megküldött az illetékes kormányhivataloknak. William Clark, Reagan el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, a Georgetown egyetemen pénteken mondott beszédében az irányelveket részletezve hidegháborús hangnemben támadta a Szov­jetuniót és síkraszállt az ame­rikai fegyverkezés fokozásáért. Kimondatlanul, de félreért­hetetlenül a NATO júniusi bonni csúcstalálkozóját szem előtt tartva, Clark hangoztat­ta, hogy Reagan elnök szerint az eredményes stratégiának diplomáciai, politikai és gaz­dasági összetevőkből kell áll­nia. ★ Az amerikai szenátus hat­napos vita után pénteken 19 szavazattal 43 ellenében jóvá­hagyta az amerikai kormány 1983-as költségvetését. A költségvetés a szociális ki­adások újabb radikális csök­kentését, az adóbevételek mintegy 107 milliárd dolláros növelését irányozza elő, az el­következő három év során. A jövő évi költségvetés 784 mil­liárd dolláros kiadással és 668,2 milliárd dollárnyi bevé­tellel számol. A költségvetési deficit így megközelíti a 116 milliárd dollárt. Ez jóval na­gyobb, mint azt a törvényho­zók korábbiakban tervezték. Az előirányzott adóbevételek viszont magasabbak az elnök elképzeléseinél, a katonai ki­adások összegre pedig az elnök által korábban javasolthoz vi­szonyítva, valamelyest alacso­nyabb. jó megsérült, kettő közülük súlyosan. Ugyancsak elveszí­tettek a támadók egy Harrier típusú harci repülőgépet és két könnyű helikoptert. Ami az argentinok vesztesé­geit illeti, a Londonban közzé­tett adatok szerint a Harrie- rek és a flotta rakétái hét Mi­rage, öt Skyhawk és két Pu­cára típusú repülőgépet sem­misítettek meg a levegőben és két helikoptert a földön. Megkezdte — és szombaton folytatta — vitáját a Biztonsá­gi Tanács, amely Argentína kérésére ült össze. A BT-ta- gok Ros argentin külügymi­niszter-helyettes és Parsons brit nagykövet érvelését hall­gatták meg. Mindkét fél a másikat vádolta az előállt helyzetért. John Nőtt hadügyminiszter szombaton délután bejelentet­te, hogy a brit flottacsoporto­sítás „Ardent” nevű fregattja a múlt éjjel a falklandi vize­ken elsüllyedt. Pusztulását ar­gentin bombák és rakéták idézték elő. Ez idő szerint a legénység húsz tagját tartják „eltűntként” nyilván. Nőtt szerint további négy brit hadihajó rongálódott meg, három könnyebben, egy súlyosan. Ez utóbbinak is ép azonban a fegyverzete. A hadügyminiszter „teljes sikernek” nevezte a Port (Pu­erto) San Carlos térségben végrehajtott partraszállást, és biztonságosnak az ott kiépített hídfőállást. Közben Buenos Airesből olyan hírek érkeztek London­ba, hogy a Falkland- (Mal­vin-) szigetek argentin pa­rancsnoka 4500 főnyi katonai egységet indított útnak nyuga­ti irányba, a San Carlosnál magukat beásó britek ellen. Ami a várható fejleménye­ket illeti, Nőtt ezt mondta: „az elkövetkezendő egy-két nap­ban csapataink újabb hadmű­veletekre számíthatnak — minden kétségen felül. Nicanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter szom­batra virradóan Buenos Aires­ből New Yorkba utazott, wa­shingtoni értesülések szerint azzal a céllal, hogy részt ve­gyen a Biztonsági Tanács so­ron levő ülésein, amelyeken várhatóan tűzszüneti felhívást fogadnak el. Kmhasában megnyílt az izraeli nagykövetség Az arab államok felháborodása Pénteken a zairei főváros­ban hivatalosan megnyitották Izrael nagykövetségét, s ezzel egyidőben újabb arab ország, Líbia közölte, hogy bezárja kinshasai követségét. Zaire döntése, hogy rendezi diplomáciai kapcsolatait Iz­raellel, felháborodást keltett az arab világban. Szaúd-Arábia és Katar megszakította diplo­máciai kapcsolatait Zairéval, a kuvaiti parlament hasonló lé­pésre szólította fel az arab országokat, Tunézia és Algéria pedig hazarendelte kinshasai nagykövetét Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint Irak felszó­lította a kőolajexportáló orszá­gok szervezetének (OPEC) se­gélyalapját, hogy függessze fel a Zaírénak nyújtott pénzügyi támogatást és ne folyósítson további kölcsönöket. A partraszállás szimbolikus aktu­saként a katonák azonnal felhúz­ták a hídfőállásoknál a brit lo- bosót. Washingtoni megfigyelők pénteken már hosszú, véres háborút jövendöltek az Atlan­ti-óceán déli részén. ★ II. János Pál pápa szombaton békefelhívással fordult Mar­garet Thatcher brit kormány­főhöz és Galtieri tábornokhoz, az argentin katonai junta ve­zetőjéhez. A katolikus egyház­fő felhívásában „azonnal tűz­szünetet sürget, amely meg­nyithatja az utat a békés ren­dezéshez” a Falkland- (Mal­vin-) szigetek birtoklásáért ki­robbant fegyveres konfliktus­ban. Az afrikai körúton levő Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szombaton Elefántcsontpart fővárosában, Abidjanban nyilatkozott a brit partraszállás nyomán előál­lott helyzetről. Az elnök, aki állandó telefonkapcsolatban áll az Elysée-palotával és a kül­ügyminisztériummal, nyilatko­zatában síkraszállt „a béke helyreállításáért a jog tiszte­letben tartása mellett”. Az olasz kormány aggódik a brit—argentin konfliktus drámai fejleményei miatt — hangoztatja a miniszterelnöki hivatal, a Chigi palota által szombaton délelőtt kiadott közlemény, amelyben először foglaltak állást olasz részről az Atlanti-óceán déli részén dúló háború új fejleményei kapcsán. A kormánynyilatkozat le­szögezi, hogy Olaszország to­vábbra is a Biztonsági Tanács 502. számú határozatának szellemében való megoldást támogatja és kész együttmű­ködni annak érdekében, hogy tárgyalásos úton keressék, a kivezető utat. Ilyen körülmények között különleges jelentőséget kapott a fegyverzetkorlátozási és le­szerelési megbeszélésekkel kapcsolatos kifejezés: a befa­gyasztás. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy a^ két nagy­hatalom — amint ezt Brezs- nyev javasolta — fagyassza be a jelenlegi szinten a fegyver­zetét a tárgyalások tartamára. Ez az indítvány értelemsze­rűen megkívánná a megkö­tött. de nem ratifikált SALT—2 szerződés további hallgatóla­gos betartását is. A befagyasztás javaslata a világméretű békemozgalomban is nagy visszhangot keltett. A SALT—2 tárgyalások, például hét évig tartottak, s a START sem ígérkezik rövidebbnek. Így fennáll a veszély, hogy egy új megállapodás létrejöt­téig tovább fokozódik a fegy­verkezési verseny. A kérdések tehát változatlanul nem egy­szerűek, de nem lehetünk annyira elkényeztetve a nem­zetközi helyzet jelenlegi állá­sától, hogy ne figyeljünk fel a kis jelzésekre is. HOGYAN ÉRTÉKELTE A PRAVDA A SZOVJET—KÍNAI KAPCSOLATOK HELYZE­TÉT? _____________________ Szint e az előző téma folyta­tása: a szovjet—amerikai kap­csolatrendszerre természetsze­rűleg kihat Peking magatar­tása is. Nem titok,_ hogy egy merev, szélsőségesen szovjet­ellenes kínai politika általá­ban megterheli a világbékét és kísértést jelent a hidegháborús nézeteket valló amerikai kö­röknek a „kínai kártya” kiját­szására. Moszkva álláspontja szerint a szovjet—kínai szembenállás nem érdeke egyik félnek sem és káros az egyetemes béke szemszögéből is. Ezért hang­zottak el sorozatos javaslatok, hogy az elvi nézeteltérések el­lenére normalizálják a két ország közötti államközi kap­csolatokat. Nem a szovjet fé­len múlt. hogy erre mindeddig nem kerülhetett sor. Az elmúlt időszakban — a realitások kényszere következ­tében — bizonyos változások, ésszerű kiigazítások történtek a kínai bel- és gazdaságpoliti­kában, ám a külpolitikában még nincsenek lényeges mó­dosulások. Ugyanakkor hang­vételbeli, árnyalatnyi különb­ségek hellyel-közzel jelentkez­nek a korábbiakhoz képest. A szovjet értékelés, amely a hé­ten kiemelt helyet kapott a Pravdában, a kapcsolatok nor­malizálásának közös érdekét hangoztatja. Ugyanakkor — figyelmeztet az SZKP központi lapja — számítani kell zava­ró tényezőkkel is, s fontos, hogy a kapcsolatok esetleges javítása nem mehet más or­szágok, így Mongólia, Viet­nam vagy Afganisztán rová­sára. A szovjet—kínai kapcsolatok normalizálását Moszkvában nem átmeneti körülményektől teszik függővé. E célzás arra utal. hogy a tajvani fegyver- szállítások miatt felhők van­nak az amerikai—kínai kap­csolatok egén. Moszkva — s ezt a lényeget hangsúlyozzuk ismét — nem a Peking— Washington viszony lehűlését akarja kihasználni. hanem azért kívánja ezt a normali­Mintha valamelyest engedne a kelet-nyugati kapcsolatok hónapok óta tartó dermedt mozdulatlansága. Érthető, ha a fogalmazás igencsak óvatos, hisz derűlátásunk aligha lehet túláradó, de a hírek mégis biz­tatóbbak. mint akár a néhány héttel ezelőttiek. MI A JELENTŐSÉGE LEO- NYID BREZSNYEV TÁRGYA- LÁSI JAVASLATAINAK? A NATO luxemburgi tanács­ülésén — hosszú idő után első alkalommal — ismét szó esett a komoly tárgyalások szüksé­gességéről. New Yorkban, az ENSZ leszerelési világfóruma alkalmából, június első napjai­ban találkozni fog Gromiko és Haig amerikai külügyminisz­ter, s lehet, hogy Gromikót a Fehér Házba is meghívják. (Korábban, ha a szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-ben járt, ez mindig összekapcsoló­dott egy washingtoni utazással, s fogadta őt az amerikai elnök. Tavaly viszont elmaradt ez az összejövetel, nyilván a légkör romlása következtében.) Genf- ben újból a tárgyalóasztalhoz ült Kvicinszkij szovjet és Nit- j ze amerikai fődelegátus, hogy az európai nukleáris fegyver­zet korlátozásáról folytassa megbeszéléseit. Egyre több szó esik egy le­hetséges őszi csúcstalálkozóról is, amelyet a Szovjetunió vé­leménye szerint alaposan elő kell készíteni. Nyilván ez is központi témája lesz majd a Gromiko—Haig összejövetel­nek, de elkerülhetetlennek látszik, hogy már addig vala­miféle előrelépés történjen a fegyverzetkorlátozási megbe­szélések ügyében. Reagan — érezve a hazai és a nyugat­európai nyomást, s figyelembe véve az amerikai félidős vá­lasztások közeledtét — két be­szédében is felvetette a SALT új formájának, a START-tár- gyalásoknak lehetőségét. Sza­vaiból kitűnt, hogy változatla­nul egyoldalú előnyökhöz sze­retné juttatni az Egyesült Ál­lamokat, s a kiegyensúlyozott fegyverzetkorlátozás helyett azokon a területeken kívánná megkezdeni a korlátozást és a csökkentést, ahol a Szovjet­uniót véli előnyösebb helyzet­ben. Ahol viszont az ameri­kaiak vezetnek (éppen ez a végső fokon kiegyensúlyozott helyzet jelenti a stratégiai egyensúlyt), ott szabad kezet kíván az amerikai nukleáris erők és hordozóeszközök to­vábbi felfuttatására. Moszkvá­ban mégis felfigyeltek arra, hogy Reagan első ízben be­szélt úgy tárgyalásokról, hogy a korábbi durva sértege­tések helyett elismerte a Szov­jetunió tényleges békeakara­tát, s nem fűzött megengedhe- tethen előfeltételeket a meg­beszélésekhez. Leonyid Brezsnyev, aki a Komszomol-kongresszus szó­noki emelvényét használta fel a gyors válaszra, ezért nevez­te a helyes irányba tett lépés­nek Reagan beszédét, miköz­ben nem hallgatta el, milyen nagy különbségek vannak vál­tozatlanul a témák megközelí­tésében. A Szovjetunió, aho­gyan azt eddig is számtalan­szor kifejezte, hajlandó a köl­csönösen előnyös, a mindkét fél biztonsági érdekeit figye­lembe vevő párbeszédre és megállapodásokra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents