Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
Jegyzet Lóerők és felelősség Az időjárás szeszélyessége ellenére is itt a jó idő, kezdődik az utakon a motorosok szezonja. Az amúgy is zsúfolt utak még telítettebbek lesznek, törvényszerű, hogy a veszélyhelyzet is növekszik. Mindenki, aki járművet vezet, tudja, hogy a motorkerékpár igen veszélyes közlekedési eszköz. Számos előnye mellett nagy hátránya, hogy az embert nem védi karosszéria, minden ütközés a szó szoros értelmében húsba vág. Egy olyan koccanás, amelytől az autóban ülő meg sem rezzen, a kétkerekű jármű lovasa számára végzetes lehet. Súlyosbítja a dolgot, hogy az MZ-k, a Jáwák, a Simsonok vagy egyéb kismotorok döntő többségét fiatalok vezetik. Most sokan felkapják a fejüket; már megint kezdődik a régi nóta. Eszemben sincs elmarasztalni senkit. Tessék azonban egy csendes májusi koraestén kiállni a város forgalmasabb pontjaira, s megnézni, hogy repesztenek a csillogó-villo- gó masináikon az alig tizennyolc évesek. Az sem árt, ha számolunk egy kicsit. Mint Béresé Lajos, a járműbolt eladója elmondta, egy 350-es Jáwa 22, a 250-es MZ 21,' de még a 152-es is 11 lóerővel röpül. Ezek a gépek tehát abszolúte erősebbek, mint a 65 lovas •1200-as Zsiguli, hiszen egy személyre, s egy kétkerekű könnyű járműre szabadulnak rá. A fentiek miatt kell a védettebb pozícióban lévőknek is ügyelni a motorosokra. A két keréken a súlypont is sokkal magasabban van, ebből következik, hogy a nagy járművek légörvénye képes leborítani a motorost, mintegy felkapja az úttestről. Jó volna bizony, ha az autósok a motorvezetést is értenék, mert akkor nem hajtanának 50 centiméterre a rendszámtáblától, nem előzhetnének egy arasznyira a lábtartóvas mellett. Persze én nem állítom, hogy az MZ. Jawa és egyéb márkák gazdái angyalok. Az azonosság csak annyi közöttük, hogy mindkettő tud repülni. Az előbbiek még hajmeresztő produkciókra is képesek. Lakott területen nyolcvannal, kanyarban szikrázó lábtartóval, va- gányságból egy keréken cikáznak. A felgyorsulásukban bízva veszélyhelyzetet teremtve előznek szembejövő forgalom esetén is. A jelenlegi gazdasági helyzetben a motorközlekedés a reneszánszát éli. Biztos, hogy az olcsó és gyors helyzetváltoztatást keresők egyre többen pattannak nyeregbe. A kocsihoz viszonyítva a költségek a töredé-- keket teszik ki. Az összegek különbsége nem 'elsősorban a benzinfogyasztásban mutathatók ki, hanem inkább az amortizáció óriási különbségében. Ha egy motoros S ezer forintot költ a gépére, az teljesen újjászületik. Egy autótulajdonos ugyanezzel az összeggel a közelébe sem mehet a szerviznek. Csak egyetlen példa álljon itt a fentiek igazolására. Műszaki vizsga esetén két gumiköpeny 600, egy Trabantra ugyanakkor öt valamirevaló külső legalább 4 ezer forint. Igaz, hogy a kényelem sem hasonlítható össze. Különösen a bukósisak bevezetése óta. Pláne, ha valaki külföldi híján a drága és rossz magyar fejvédőkben kénytelen motorozni. Tehát nő a motorkerékpárok száma, nő a baleset- veszély. Anélkül, hogy reklámozni vagy hitelét rontani akarnánk, az acélparipáknak le kell szögezni más előnyeit is. Hiszen a motoros közvetlen kapcsolatban van a természettel, behajthat a kocsi nem járta utakra, könnyen talál parkolóhelyet. De aki motorra ül, legyen fokozottan óvatos. A legkisebb figyelmetlenség, felelőtlenség, vagy koccanás is végzetes lehet. Vicsotka Mihály Kttíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VA'C VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1982. MÁJUS 22., SZOMBAT Tiszta pafakek hús vizéből Ridegtartás a hegyi legelőkön A szarvasmarha-nevelés új tendenciái Márianosztra közelében mintegy háromszáz hektár nagyságú, hat-nyolc aranykorona kategóriájú termőföld van az Alagi Állami Tangazdaság tulajdonában. A fiatalabb korosztály előtt talán ismeretlenül cseng ez a kifejezés, ami a mezőgazdasági szakembereknek és az idősebbeknek keserves emlékeket idézhet fel. Hiszen ezzel a minősítéssel azokat a leggyengébben termő földeket jelölték, melyekről hektáronként nagy erőfeszítések árán is csak 15—20 mázsa termést tudtak betakarítani. Úgyhogy sokszor a befektetett energia és a kiszórt műtrágya ára sem térült meg. Sok gondot okozott ez a tangazdaság vezetőinek, mígnem a szakemberek úgy döntöttek, hogy a silá- nyan termő földjeiken húshasznú szarvasmarha tartására rendezkednek be. Jó üzlet Az elképzelés már azért Is helyén való volt, mivel a háromszáz hektáros területek közel felét ősgyep foglalta el. Ez mellé jó minőségű legelőt telepítettek — másra alig használható földjeiken —, és 1979-ben megvásárolták az első Hereford üsző csoportot. A legelő körbekerítésével mintegy 700 üsző legeltetésének a feltételeit teremtették meg. Ebben az, évben már 1 ezer 50 darab növendék szarvasmarhát tartottak, de további terveikben 1 ezer 200 tenyészállat tartása szerepel. A következő években a szakemberek 1 ezer 100 darab borjú születésére számítanak. A szarvasmarhatartás jó üzletnek bizonyult. A tangazdaság saját maga tenyészti és hizlalja a borjúkat. A felhízott állatokat élő exportként Líbiában és Libanonban értékesítik. Ebből a gazdaságnak 1981-ben már hárommillió forint nyeresége származott. A tangazdaság teljesen szabad állattartásra rendezkedett be. A márianosztrai legelőkön úgy élnek a szarvasmarhák, mintha vadon élő állatok lennének. A nyári kánikulában fa árnyékába húzódnak a tehenek és szomjukat a hegyi patakok hűs vízéből enyhítik. A régebbi nagyfokú istállózással szemben a természetes állattartás új irányzat az állattenyésztésben. Tulajdonképpen csak rá kell jönni arra, hogy gazdasági állataink sem nélkülözhetik a természet jótékony hatását, a mozgást, a napfényt, a friss levegőt. A szabadban tartott állatok sokkal edzettebbek, egészségesebbek, mint az istállóban nevelt társaik. Ezenkívül a természetes tartással jelentősen csökkenthető a kézimunka-szükséglet és az állati termék előállításának önköltsége is. Három a pásztor A márianosztrai legelőkön csak tenyészállatokat tart a gazdaság. A Hereford és magyartarka kereszteződéséből jó hízóképességű borjak születnek. Jelenleg is zajlanak az ellések, eddig 700 kisborjú a szaporulat, de még kétszáznál több' vemhes üszőt tartunk számon. A gulyára mindössze hárman vigyáznak, és egy állatorvos ügyel az ellések zavartalan lefolyására. De csak akkor avatkozik közbe, ha az feltétlen szükséges. Egyébként az újszülött borjú teljesen az anyja gondjára van bízva — tájékoztatott Mjazovszky Károly kerületi igazgató. — Leválasztás után a borjak a váci kukorieatar.lóra kerülnek, ahol közel két hónapot töltenek, majd december elején helyezik el őket a hízóistállóban. Ekkor már 180— 200 kilogramm körül van a súlyuk — mondja Dombi Gyula, a hízómarhatelep vezetője — Máriaudvaron saját tervezésben és kivitelezésben, új technológiával építettük fel az 1 ezer 40 férőhelyes hízóistállót Így egyetlen férőhely nyolcezer forintba került, szemben az országos 15—20 ezer forint férőhelyátlaggal. Az új kötetlen mélyalmos állattartással lehetővé vált az ötnapos munkahét bevezetése is. A trágyázást három havonként végezzük, addig csak almot hordunk a hízómarhák alá. Az etetés' és a trágyázás teljesen gépesített, így a gondozásra mindössze hat embert alkalmazunk, de napközben csak hárman foglalkoznak az állatokkal. Mitől híznak? A bika és üszőborjak nagyság szerint elkülönítve, huszas csoportokban vannak elhelyezve. Minden csoportnak egy hat méter hosszú vályút helyeztek el, amit naponta nyolcszor töltenek fel eleség- gel. Így nem fordulhat elő, hogy az állatok eleszik egymás elől a táplálékot, mivel állandóan kellő mennyiség van előttük. Szálas takarmányt nem használnak a hizlaláshoz. csak jó minőségű kukoricasilóval etetnek, amibe a Monori Állami Gazdaság által gyártott Unikarb-ot kevernek, minden állatra három kilogrammot számítva. Ezzel biztosítják a szarvasmarhák vitamin- és ásványianyag-szük- ségletét. A múlt esztendőben 24 forintos költséggel értek el egy kilogramm élősúly-gyarapodást. Az állatok évi átlagban, havonta 32 kilogrammot híztak. A hízótelepre került szarvasmarhák a jövő őszre elérik az öt-hatszáz kilogrammos élősúlyt, s mire a fiatal borjakat behajtják a kukoricatarlóról, a hízóistálló már kiürítve, előkészítve várja az új csoportokat. Dénes János Vádukai találkozó A Pest megyei nevelőotthonok idei gyermeknapi találkozóját a vácdukai nevelőotthonban tartják május 23-án, vasárnap. Délelőtt 9 órakor Lázárfalvi Antal igazgató és a vácdukai nevelőtestület fogadja a vendégeket. 10 órákor lesz az ünnepélyes megnyitó, amit szórakoztató műsor követ. Egyéni sportversenyek, csapatversenyek, játékos vetélkedők egészítik ki a programot. Épül az oktatási kabinet : * : A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Vácott a 10. számú ABC mellett oktató kabinetet épít. A munkálatokat a gödi Duna- menti Tsz építőbrigádja végzi. A háromszintes épület minden szintjén 2-2 tanterem várja majd a diákokat. A második szinten készülnek a tanári szobák. A mintegy 10 millió forintos beruházással készülő létesítmény mielőbbi elkészítését 6 millió 500 ezer forinttal támogatja a Belkereskedelmi Minisztérium, míg a vállalat 3 millió 500 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez. A tervek szerint az oktató kabinetet magyar gyártmányú berendezésekkel látják el 900 ezer forint értékben, s bevezetik a gáz és melegvíz-szolgáltatást, Városunk felszabadulásának napján — december 8-án adják át rendeltetésének, amikor is 240 vállalati tanuló mellett 100 más vállalat tanulója is megkezdi itt a felkészülést. Mikori kaláka Összefogás a gyermekekért Két évvel ezelőtt került szóba a vámosmikolai általános iskolában a gyermekétkeztetés gondja. A KÖJÁL-ellenőrzés megállapításai szerint az iskola régi konyhája nem felelt meg az egészségügyi követelményeknek. Ma már a községben élő szülők mindegyike dolgozik, a gyerekek másnapra való felkészülése csak a napközi megoldással biztosítható. A KÖJÁL felszólítása utána község, az iskola, párt és állami, társadalmi szervek vezetői tervezgetni kezdtek, számvetést készítettek. A régi étkezdét nem lehetett korszerűsíteni, így hát kérték az új konyhg és étkezde építésének engedélyezését, aminek szükségességéhez az is hozzájárult, hogy az iskolakörzetessel tovább nőtt a napközis gyerekek száma. A döntés többszöri kérelem és sok utánjárással Nyugdíjba ment a szakember Gyúró volt a Fradiban A statisztikai adatok szerint, 395 bajnoki kupa- és nemzetközi mérkőzésen 30 ezer 550 percet töltött a kis- padon Takács József, a Ferencváros gyúrója, aki a napokban meVft nyugdíjba. Május 5-én az egyesület szurkolóinak ezres tömege előtt,9 nyilvánosan megköszönték munkáját. Sok szeretettel nyújtották át ajándékukat, egy szép kristálytálat. Az idős sportembert váci otthonában kerestük fel, arra kérve, hogy beszéljen pályafutásáról. — Hogyan kezdődött? — A Vác NB Il-es labdarúgó-csapatában 15 évig dolgoztam. Aztán a BVSC ugyancsak NB Il-es csapatához kerültem. Itt voltam kilenc évig. Ezután az FTC alkalmazott, az utóbbi «hét évben gyúrónak. Sok szép emlékem van a fiúktól, bárhol is játszottak, mindig figyelmesen és szeretettel vettek körül a mérkőzések előtt. — Melyik volt az első válogatott szereplése? — Ha jól emlékszem, a budapesti főiskolai világbajnokság idején a kosárlabdázóknál dolgoztam. A labdarúgókhoz először 1956-ban kerültem, akkor a magyar ifiválogatott gyúrójaként. 1959-ben a svédországi világbajnokságon volt alkalmam először a nagy válogatott játékosait gyúrni. — Ki a jó gyúró? — Hát... aki ismeri a játékosok izomzatát. Nekem a példaképem Szűcs Ernő volt, Megírtam a város labdarúgótörténetét. Bányavári Pál felvétele akitől a masszírozás titkait tanultam. — Gondolom. sportpályafutása bővelkedett humoros történetekben. Hallhatnánk legalább egyet? — Igen. öt éve az FTC — Kaposvár mérkőzésen edző és gyúró is voltam. Ugyanis Dalnoki Jenő edzőt eltiltották. Mit tehettem? Kiült az irodája ablakába, felvette a telefont, és nekem adta az instrukciókat. Én meg persze a játékosoknak. — Hogy történik a gyúrás? — Annyit elárulok, hogy ismerni kell a játékos igényét. A mérkőzés előtt csak a lábat masszírozom. Hét közben a fürdés után, szappanos vízzel végzem a munkát. — Mire emlékszik a legszívesebben? — Arra, hogy 1976-ban és 1981-ben bajnok volt a Ferencváros. Feláll az asztaltól, s a faltszekrényhez megy, három könyvet emel le róla. — Megírtam Vác város labdarúgó-történetét 1899-től egész 1979-ig. Sajnos, nem találok rá kiadót. Pedig higgye el, olyan sporttörténeti ritkaságokról tudok, melyek bizonyára érdeklik az embereket. A gyűjtőmunkám négy évig tartott, s mintegy 659 oldalon vázolom az itt folyó egykori munkát. Még Dél-Amerikábói is érdeklődtek, miért nem adják ki a váci sportkönyvet? Belelapozok. Megakad a szemem egy adaton: Vácott 1979-ig 4 ezer 300 labdarúgómérkőzést játszottak le. A házigazda otthonában sok tárgy őrzi a neves szakember sportszeretotét. Nagy Péter János született, meg. Hatmillió forint támogatást kapnak. Ebbe minden beletartozik, az épület és a felszerelés is. Hogy ez ’a pénz elég legyen, számítottak a lakosság széles körű segítségére. Az iskola igazgatójának vezetésével társadalmi munkát szerveztek. Az épület tervrajzát és költségvetését társadalmi munkában készítették el. 1981. őszén az épület alapjának kiásása is így történt meg. Ennek elkészítésében a szülőkön k,vül részt vettek a gazdasági egységek szocialista brigádjai, csupán az anyag került pénzbe. 1982 tavaszán, amikor az idő megengedte, ugyancsak a szülők, 8 szocialista brigádok, társadalmi és gazdasági vezetők, irodai dolgozók és pedagógusok, sőt olyanok is részt vettek a munkában, akikre nem is szá- fnítottak. mert a gyerekük már nem jár iskolába. Az üzemek szakemberei, vagy a kisiparosok 2—3 napot dolgoztak az építkezésen szabad szombatokon. Eddig az építésre 400 ezer forintot használtak fel és már állnak a falak, az ablakokat beállították, a gerendákat elhelyezték a falakon, és eddig is csak a felhasznált anyag és bizonyos fuvar került pénzbe. A gépekét a Vörös Csillag Mgtsz és az Alagi Állami Tangazdaság bocsátotta rendelkezésre. A társadalmi munka szervezését tovább is az iskola igazgatója végzi eredményesen, amit az mutat, hogy már a következő' betervezett munkákra. tetőfedésre, villanyszerelésre, vakolásra, festésre, vízvezetékszerelésre, takarításra és a konyhai berendezések szerelésére a társadalmi segítség megvan. Az egész költségvetés beütemezését, az eszközök felhasználását a községi tanács végzi és irányítja és hisznek abban, hogy a korszerű konyhát és étkezdét még ebben az évben, november 7-én a gyerekek rendelkezésére tudják bocsátani. Koroknai Gábor Figyelem! Az Ifjúság! Szálloda- ba. Verőcemarosra felveszünk, azonnali belépéssel: portást, pénzügyi előadót, forgalmi könyvelőt. Érdeklődés: helyszínen. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)
