Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1982. MÁJUS 22., SZOMBAT Maguk építik a raktárt Sarkat sorjáznak Solymárnak Ünnepség, rendelésre Örömszerzéssel nem fukarkodnak Testvérhívogató verssel, muzsikával Akár az élet vidám színpadának lehetne nevezni a házasságkötő termeket. Van itt mosoly és boldogság, meghatottság könnyétől csillogó szempár, vannak kívülről tudott szép szavak, rögtönzések, -percnyi értékű őszinte vallomások és örök életre szólók, van díszlet, alkalmi szép öltözék, virág és pezsgő, hol kisebb, hol nagytermet is betöltő statisztéria, zene, dal. Mikebudán évtizedes múltra tekint vissza a kaptafagyártás. Harmincán készítették a Bőripari Vállalattól félkész állapotban hozzájuk szállított műanyag kaptafákat A jelenleg is működő új üzemet néhány éve építették, öltözővel, fürdővel és kisebb raktárhelyiséggel. A központi fűtés olajtüzelésű, melyet szén- tüzelésűre állítanak majd át. Női munka Az üzemrész tavaly a PEMÜ solymári gyárának részlege lett. A váltás után a létszám több mint a duplájára emelkedett, a két műszakban ott dolgozók kilencvenöt százaléka nő. Többségében mikebu- dai lányok, asszonyok állnak a gépek mellett, s végzik látszólag könnyű, ám mégis fárasztó munkájukat. Időközben megváltozott' a munka tárgya is, most már műanyag sarkakat formáznak, sorjáznak. Kis csiszológépekkel dolgoznak, és nagyon kell ügyelni a helyes méret kialakítására, mert különben selejt csökkentheti a teljesítményt. A nemes céhek, nagy tekintélyű atyamesterek emléke már a múlt homályába vész, ám a néprajzkutatók jóvoltából sikerült megőrizni hagyományaikat, a mesterségek eszközeit, az iparosokat tömörítő testületek rekvizitumait, s így évszázados távlatból is képet alkothatunk egykori szervezetükről, árukészítő és -értékesítő munkájukról. Cifra cégérek A múzeumok között meghonosodott, hasznos gyakorlat, hogy az intézmények cserekiállításokat vándoroltatnak, s ily módon szélesebb közönség ismerkedhet meg egy-egy bemutatásra érdemesnek tartott témával. Most a váci Vak Bottyán Múzeum Váci céhek — váci iparosok című anyagát tekinthetik meg a ceglédi Kossuth Múzeum látogatói, amelyet Korkes Zsuzsa rendezett. A termekben jól áttekinthető elrendezésben sorakoznak a céhes élet tartozékai, a mesterségek szerszámai és termékei. Díszes kovácsoltvas cégéren lópatkó utal a kovács, félméteres, cirkalmas tollú kulcs a lakatosipar gyakorlóira. De bepillanthatunk a korabeli kovácsműhelybe is, ahol a kohó elrendezése olyan élethű, hogy akár be is gyújthatnánk és a sípolva lihegő lóbőr fúj tatóval élesztgethetnénk a tüzet. Figyelmet érdemel a csizmadiaműhely, amelyben a panglin ott sorakoznak a di- kicsek és az árak, mellette a háromlábú suszterszék, a sarokban a ványológép, meg a sámfák regimentje, valamivel arrébb azok a hatalmas vasalt, pántos, fogantyús ládák, amelyekkel vásárra szekerez- tek a mesterek. Felütötték néhány hétre a múzeumi teremben a váci Hidasi József csizmadiamester uram sátrát is, ahol remekbe készült, vadonatúj csizmák lógnak, mintha ma is vevőre várnának. A megboldogult mester aligha gondolta valaha, hogy a ponyva alatt mézeskalácsot kínálnak majd egykor a múzeumi fehérnépek. Egy jó ötlettől vezérelve az ugyancsak váci eredetű mézeskalácsformákat kipróbálták. Hiteles — és természetesen Mindenki gép mellett működik — kivéve természetesen a fiatalkorúakat, akik csak sorjáznak. Van néhány tartalékgép is, amelyet pár perc alatt fel tudnak szerelni, ha a szükség úgy kívánja. Mellék- foglalkozásban egy villanyszerelő javítja a helyben kiküszöbölhető, kisebb hibákat. Ha erre nincs lehetőség — főleg a csapágyak cseréjénél — a csiszolót a Solymárról naponta érkező járműre rakják, ahol aztán a nagyjavításokat is elvégzik. A gépkocsi egyébként nap mint nap hozza és viszi a sarkakat, melyeket — mielőtt még a cipőgyárba kerülnek — Solymáron le is festenek. r Áldozatkész emberek A használat során az öntő kopik és így a sarok kialakításánál felesleg keletkezik, bár van már néhány olyan szerszám, amelyből sorjamen- tes munkadarab kerül ki. Ezeket a feleslegeket kis késsel távolítják el az ügyes kezű betanított munkások. Egy személy naponta nyolc-kilencszáz sarkat képes rendbe tenni, mellyel a szoros normák elletitkos — recept szerint sütötték a sokfélé bábut, s a nagyérdemű közönség akár meg is vásárolhatja a katalógus mellé a huszárt vagy a menyecskét, a pólyás babát, kardot, puskát, virágot, nyulat formázó finom csemegét, amelyek friss illata betölti a termeket. A nézelődő alaposan szemügyre veheti a kékfestő nyomódúcokat, s a vászonra nyomott minták szépségében is gyönyörködhet. Néhány lépéssel arrébb a kötélgyártó ipar szerszámait veheti számba, ahol megtalálni a lehr névre hallgató összeeresztőt éppúgy, mint a hengerstanglit, vagy a kendert fésülő gerebent. A falon függnek a termékek; borjúkötél, nyakló, kötőfék, istráng formájában. Kancsó, zászló, pecsét A céhek virágkora a XVIII— XIX. századra esett. Kemény regulákkal, szigorú szabályokkal fél évezreden át megszabták valamely település egy-egy iparágának tevékenységét és határozataikat senki sem szeghette meg büntetlenül. Most már múzeumban a szűcsök céhbehívó táblája, a valamikori vándorlókönyv, valamely csizmadialegény mesterremeke. Díszes céhládák láthatók, amelyeket; a tanácskozások alkalmával kinyitottak, s csak addig lehetett érdemben szólni, amíg ‘fedelét be nem csukták, mintegy be- rekesztvén a tanácskozást... Ott lógnak a sokat megélt céhzászlók, selymükön a szentek festett képével, akikhez oltalomért fohászkodtak, templomi Mária-zászlók, amelyek alatt körmenetekben haladtak. Nem hiányoznak a pecsétnyomók, meg a céhkancsók sem. Utóbbiak közül egy 1745-ből való habán korsó érdemel figyelmet, amelyből valaha a bőtorkú csizmadiák kortyolták a hegy levét. Jó elrendezésű, áttekinthető, sok hasznos ismeretet adó kiállítást láthat június végéig Cegléden a múzeumlátogató közönség. S ha a rámás csizmát nem is veheti meg, mézeskalácsbábut vihet magával emlékül. Tamasi Tamás nére 3—3,5 ezer forintot tudnak megkeresni. Havonta 650 ezer sarok fordul meg Mike- budán. A három szocialista brigád egyike, amelyik a legrégebben alakult, már harmadszor nyerte el az arany fokozatot, a másik kettő a bronz fokozat tulajdonosa. A brigádok patronálják az iskolát, óvodát, az idősebbeket, szorosan együttműködnek a tanáccsal és a Hazafias Népfronttal. A brigádoknak most egyéb társadalmi munkájuk is van. Vállalásuk alapján — a részlegvezető, Szatmári János irányításával — maguk bővítik a raktárhelyiséget. Az építési anyagot a központjuktól megkapták, beépítésükre az ő kétkezi munkájukkal kerül sor. Tomasovszki Gézáné azok közé tartozik, akik az üzem megalakításától kezdve ott tevékenykednek. Nagy tapasztalattal rendelkezik, az eltelt több mint tíz év is bizonyítja, szereti munkáját. Mindig más fazon — Először gyógyfatalpakat csiszoltam, majd jött a műanyagsarok, amit másfél éve csinálok. A művelet egyforma, de mivel mindig más és más fazont készítünk, változatos és ezért érdekes is. Fárasztó ez a feladat, hiszen nyolc órán keresztül a gép mellett ülünk, a sorjázásnál pedig a kést fogjuk, az idő múlásával, az izmok fáradásával egyre szorosabban, görcsösebben. Szerencse, hogy minden anyag másféle munkát igényel — mondta érdeklődésünkre a törzsgárda egyik tagja. A ceglédi családi ünnepségeknek, a házasságoknak és névadóknak rendezője, forgatókönyvírója és műsorvezetője is van: a Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda. Mamák, vendégségben Ez a hétvége igen mozgalmas. Délidőben lezajlott három esküvő, délutánra hét névadó ünnep és öt holtomiglan- holtodiglan maradt. A folyosó terem előtti szakaszára és a főbejárattól az emeleti teremhez vezető lépcsősorra futószőnyeget terítettek. A hivatali szobában a stáb: az anyakönyvvezető Tényi Gyuláné, Posztor Pálné, aki a hivatalos bejegyzéseket „könyveli”. Győré Lászlóné, az ünnepségrendező iroda ügyeletes munkatársa, velük néhány segítő. A két esemény közti szünetben itt posztói az előadócsoport: a muzsikustrió, amelynek tagja Farkasházi István, a művelődési központ munkatársa — itt gitáros —. Hajdú Gábor, az érettségi előtt álló gimnazista szinte egyenesen a ballagásról jött, délelőtt búcsúztatták őket iskolájában), és a Kossuth Gimnázium harmadikosa. a fuvolás Fölföldi Klára, Négy vidám lányka csivitel mellettük, a Táncsics Mihály Általánas Iskola zenei tagozatos ötödikesei: Gőz Anett. Veres Éva, Tatár Angéla és Márta. Kivételesen épp nincsen szolgálatban, de bekukkant a rendező iroda vezetője. Ottohál Vilmos, ö mondja: — Épp jókor jött, mert ma egy kis kiegészítő ünnepet is ülünk. Május elején anyák napja lévén, meghívtuk a szereplő gyerekek mamáit, hogy mint közönség, vegyenek részt egy olyan családi ünnepségen, amelyen csemetéik fellépnek. Hadd lássák, hova járnak a lányok hétvégeken és milyen szép feladatot teljesítenek, milyen lelkesen. És, mi is szeretnénk nekik ez alkalommal kőszönetet mondani, hiszen mindig frissen vasalt ruhában, gondosan öltöztetve-fésülve engedik el a gyerekeket. Az ünneplők most családnyi kis csapat. Az ünnepelt, ka- ronülő. érdeklődő tekintetű szöszke lány. apja-anyja sze- mefénye, most kapja meg hivatalosan az Andrea nevet. A Molnár szülők megilletődöttek. Általában ilyen lesz mindenki, aki ebbe a kellemesen berendezett, hangulatot árasztó kisterembe belép, helyet foglal. Csak van, aki jobban, van, aki kevésbé titkolja. Szép szavakkal Tényi Gyuláné kosztümika- bátját átlósan fogja át a hivatali tisztségét jelölő, aranyos hímzésű nemzetiszín szalag. Egyszerűen, szépen szól a szülőkhöz, kedvesen a pöttömhöz, aki figyel, mintha értené, hogy róla van szó. A nagy nap alkalmából emléklapot kap. a lapon szép rézkarc. A városi tanács épületét és a rendező iroda emblémáját ábrázolja, gyermekkel, nőalakkal, igényes-szépen. Az irodavezető az imént említette: most, első ízben történik, hogy a nevet kapott kis ünnepeiteket fehér kendővel ajándékozzák meg. A batiszton ott a város címerének arany oroszlánja és a felirat: „Cegléd — névadásod emlékére”. A trió halk muzsikája most vidám, élénk hangra, vált. Beperdülnek az iskolás lányok. Mintha saját testvérük volna, oly közvetlen vidámsággal sü- rögnek-forognak, csevegnek, szólnak Andreához. (Mint megtudom, ez a Il-es program, vagyis a testvérhívogató. Akkor esik erre a választás, ha már van testvére az ünnepeltnek.) A verseket, dalokat, monológokat és párbeszédeket Jaksics Györgyné állította össze, ö szintén az iroda régi munkatársa. Fiatalasszony, két kislány mamája, érti a hullám- hosszát-módját az ilyen műsorszerkesztésnek. — Fenn a hegyen körbe- körbe körtáncot jár három törpe — dalolják a lányok elmenőben. — A szép szó és az érzelem összhangját keressük erre a Az elmúlt napok meleg időjárása miatt egyre jobban szárad az erdei növényzet, köny- nyebben lobbannak lángra a gyúlékony anyagok. „Előzzük meg a tüzeket, de ha már tűz van, oltsuk el gyorsan, hogy a kár kisebb legyen!” Ennek a gondolatnak a szellemében rendezték meg a minap Törteién az Üttörő erdei sportpályán a hagyományos járási-városi tűzol tóversenyt, amelyen a járás községeinek önkéntes tűzoltó egyesületei, valamint a város 11 üzemének önkéntes tűzoltó rajai álltak rajthoz. — Ragyogó időben folyt a verseny, nagy számú érdeklődő előtt — tájékoztatott Pásztor József városi-járási tűzoltóparancsnok, aki a hivatásos tűzoltók élén szervezte, irányította a versenyt. — Az utóbbi időben nagyon elszaporodtak a tűzesetek. Ezért is örvendetes az önkéntes tűzoltó csapatok állományának megerősödése és teljesítménybeli javulása. Sokat segítenek nekünk, főleg a megelőzésben, de az összeszokott, jól riasztható rajok a tényleges tűzoltásban is. Emellett ellátják a községi, üzemi rendezvényeken az ügyeletet. Egész évi munkájuk csúcspontja a járási verseny, amelyen bizonyíthatják ügyességüket. gyorsaságukat. A rendezvény tekintélyét jelzi, hogy valamennyi járásbeli község tanácselnöke és a résztkis időre, míg a rendezvény tart — mondja Ottohál Vilmos. — A család boldogságát támpontul használva igyekszünk hangulatot teremteni. Észrevehetően sikerrel jár az igyekezet. Seregnyi kép A következő névadó csoport tos, ám igen családias. A kétéves Józsa Gábor és az egyéves Emese, valamint Nagy Peti köszöntésére jókora ajándékpa/k- kokkal érkeztek az ünneplők, a szülők munkahelyéről. Azután változik a szín, múlik a délutárí. következnek az esküvők/ Öltözékéhez maxi'szok- nyát vesz fel az anyakönyvvezető és a rendező iroda munkatársnője is búzamezőzöld, földig-szoknyás ruhát ölt. Dzsesszorgona szólal, az orgo-. nánál, Varga Pál. Most a tanácsháza dísztermének széksorait tölti be az ünneplő sereg. Üj dallamra vált a gitárosfuvolás trió is, érkezik a pár virágcsokorral, talpig fehérben. Édermayer Mihály, a rendezőiroda hivatásos fényképésze a sokadik tekercs színes filmet cseréli gépében. Megörökített minden pillanatot, a magától ajánlkozót és a megrendeltet egyaránt. — Hát ilyen egy szombat délutánunk — mondja azután két esküvő között Tényi Gyuláné. — Alkalom szerint igen sokat kell improvizálni. Ha valaki nem hiszi el, hogy ez fárasztó, próbálná velünk csinálni. A következő héten a II. stáb a soros. Hasonlóan hangulatos, színvonalas műsorral, gördülékenyen. A ceglédiek, sőt mások is. szívesen kérik a város Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Irodájának szolgáltatását. Legutóbb nagy öröm érte a lelkes kis csapatot: példás elismerést szereitek a szentendrei nagy bemutató alkalmával. E. K. Hétfőn Tanácsülés Május 24-én, hétfőn délután 2 órai kezdettel ülést tart a városi tanács. A testület a város 1981. évi költségvetési és fejlesztési tervének végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság működéséről tárgyal. Beszámoló hangzik el a titkársági osztály tevékenységéről is. vevő üzemek többségének vezetője is személyesen részt vett, é\ jelenlétével is buzdította csapatát. A verseny ügyességi számokkal kezdődött. A versenyzők akadályokkal tűzdelt pályán jutottak el a feltételezett tűzig. A vetélkedő második részében motoros fecskendő segítségével ezer liter víz fel- használásával kellett eltalálniuk a képzeletbeli tűz fészkét, s eloltani azt. Három kategóriában adták ki az erre az évre alaposan felemelt összegű díjakat: a községek közötti versenyben első lett Ceglédbercel csapata, mögötte Csemő és Abony került a második, harmadik helyre. Az üzemek versenyében az ÉVIG ceglédi gyára, a KÖZGÉP és az AFIT volt a sorrend. Különösen örvendetes, hogy női csapatok is indultak és jó teljesítménnyel mutatkoztak be. Közülük az esélyesebbnek tartott Mechanikai Művek abonyi gyáregységének csapata csak a második lett a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat ceglédi csapata mögött. A díjakat Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke adta át a győzteseknek. Füzes Szilárd ISSN 0133—asoe (Ceglédi Hírlap) Ungureán László Autón Jött a friss retek A Zöldért ceglédi kirendeltségére mind gyakrabban és nagyobb mennyiségben érkezik a zöldáru. Nem időzik ott, továbbítják az üzletekbe. A képen: Fábián László termelő, Kiskunfélegyházáról autózott Ceglédre, hónapos vajretket és fehér nyári retket hozott. Apáti-Tötb Sándor felvétele Sátrat vert a csizmadia Mintha vevőre várnának Tűzoitóverseny Törteién Rajthoz álltak a rajok Megelőzésben, oltásban számíthatnak rájuk i
