Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1982. MÁJUS 22., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A dinamikus továbbfejlődés kulcsa A községi pártbizottságok politikai munkájában kiemelkedő helyet foglal el a községi tanácsok pártirányítása. Pest megye községeinek közigazgatási szerkezete a Politikai Bizottság 1973. május 22-1 irányelveiben foglaltak szerint alakult. A nagyközségek dinamikusan fejlődnek, közös jellemzőjük: a felgyorsult urbanizálódás.. Ennek eredményeként több megközelítette a városi jogállás feltételeit. Dunakeszi 1977-ben, Érd 1979-ben lett város. A megye nagyközségei jellegüket tekintve attől függően különböznek egymástól, hogy járási székhelyek vagy üdülő jellegű települések, vagy agglomerációs körzetben terülnek el. Jó néhány, mindhárom jegyet magán hordja. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajátosságokhoz alkalmazkodva és a nagyközségek és községek megnövekedett jog- és hatáskörét figyelembe véve irányítják. A proletárdiktatúra rendszerének mechanizmusában a társadalmi feladatok megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a párt által irányított állami szervezet. Ez határozza meg a községi pártbizottságok tanácsokat irányító politikai munkáját is. Az a tapasztalat, hogy a szocialista állam törvényeit, intézkedéseit az állampolgárok általában elfogadják, illetve betartják és végrehajtják. Természetesen amennyiben szükséges, az állami szervek a törvényes rendet, a jogszabályok végrehajtását határozatokkal és más törvényes eszközökkel is megkövetelik. Figyelembe veszik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak Végrehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A pártbizottságok feltárják a végrehajtás során a községekben jelentkező politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottságok testületének állásfoglalását az elvi-politikai tartalom jellemzi és a gyakorlati végrehajtás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák. Igen eredményes az ilyen irányú munka Budaörs, KisJcunlacháza, Solymár, Ráckeve, Dabas és Vecsés községekben. Kialakulóban van az egészséges munkamegosztás a községi párt- és tanácsi szervek között, fejlődött a mur.katervek összehangolási módszere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevékenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a tanácsoknak minden év decemberében egy évre szóló munkatervet kell készíteniük, míg a községi pártszervek csak az azt követő év márciusától készítenek munkatervet fél évre. A községi pártbizottságok testületéi egyre inkább helyesen választják ki azokat a fő kérdéseket, amelyekben határozni kell a községi tanácsok pártirányítása tekintetében. Ám a számottevő változás ellenére helyenként még ma is előfordul a tanácsok munkájába való aprólékos beavatkozás, ami szétaprózza a pártszerv tevékenységét és csökkenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségét, esetenként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszervezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavatkoznak a konkrét ügyek intézésébe. Ezzel szemben a helyesen felfogott operativitás azt jelentené, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nem kívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait és összefüggéseit és a tanácsi illetékes szerveket késztetik a szükséges intézkedések megtételére. A káderpolitikai elvek következetes érvényesítése a tanácsok pártirányításának fontos eszköze. A községi pártbizottságok ennek megfelelően segítik az állami személyzeti munka végrehajtását és ellenőrzik annak megvalósulását. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműködnek a káderek kiválasztásában, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésükről, segítik nevelésüket. A községi pártbizottságok megfelelő figyelmet fordítanak arra (ezt a megyében a tanácsi községi tisztségviselők összetétele igazolja), hogy az irányító tisztségeket a községi tanácsoknál a párt politikáját értő, azt végrehajtani képes, tapasztalt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak úgy tudnak eredményesen dolgozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas információt kapnak. A pártirányítás viszont feltételezi az állami élet főbb területein folyó munka ismeretét. Az informálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül (igen kevés a párton kívüli) tagjai a községi párt-végrehaj tóbizottságoknak és így első kézből ismerik a legfontosabb politikai döntéseket. Továbbá a községi párt-végrehajtóbi- aottságok megfelelően élnek jogaikkal és rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit a pártfórumok előtt a munkájukról. Az irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi és gazdasági szervek tevékenységét összehangolják. E téren fejlődés tapasztalható, ma már megfelelően elhatárolják a feladatokat, ésszerű a munkamegosztás, a község fejlesztési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártcllenőrzés a tanácsokat Irányító munkában jelentős helyet foglal el. Ennek során mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a tanácsoknál és a szakigazgatásban miként érvényesül a párt politikája. Több nagyközségi pártbizottság megfelelő színvonalon vállalkozott arra, hogy ellenőrizze a jogpolitikai elvek megvalósítását, továbbá a tanácstörvény végrehajtását, a népképviseleti, Illetve az önkormányzati jelleg érvényesülését és hatékonyságát. Természetesen, vannak még a megyében olyan községi pártszervek, mindenekelőtt községi pártvezetőségek, amelyek a pártellenőrzést leszűkítik a tanács ■ vezetőinek beszámoltatására, a községpolitikai fel-' adatok egy-egy részterületének megoldásáról, például: iskolai tanterem- bővítés, bizonyos személyi ügyekben hozott határozatok felülbírálása és a többi. A községi pártbizottságok a megyei és járási pártszervek határozatait figyelembe véve állásfoglalások, határozatok kialakításával és ezek elfogadtatásával irányítják a községi tanácsok munkáját. Ezek az állásfoglalások mindenekelőtt a távlati községpolitikai koncepciók kidolgozására, az éves fejlesztési tervekre és a jogpolitikai elvek alkalmazásának feladataira irányulnak. A pártélet demokratizmusa, továbbá a pártirányítás hatékonysága, a gyakorlati élettel való szoros kapcsolata szükségessé -teszi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. E téren a megyében még igen sokszínű és gyakorlati a megvalósulás. Azt tartjuk helyesnek, hogy minden olyan községben, ahol pártbizottság, illetve pártvezetőség működik, a községi tanács pártirányítását ez a politikai szerv lássa el. Alapjában ez így is van. Azonban vannak községi pártvezetőségek, amelyek úgy fogják fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (elnök, titkár) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a községterületi pártalapszervezeteknek. Ez természetesen helytelen felfogás, még ha abból indulnak is ki, hogy legyen a községterületi pártalapszer- vezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. Elvileg is helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mechanikus szétválasztása. Nem tevékenykednek szervezetten a községi tanácsoknál a kommunista tanácstagi csoportok. Évente egykét alkalommal azonban összehívják a választott kommunista tanácstagokat, egyrészt az éves községfejlesztési tervek és célok előzetes egyeztetésére és megvitatására, másrészt minden olyan esetben, amikor a községben valamilyen okból tisztségviselők megválasztására, illetve cseréjére kerül sor. A községi tanácsok apparátusának kis létszámára tekintettel a megyében mindössze 10 nagyközségi tanács apparátusában van önálló párt- alapszervezet. Ezek, mivel kis közösséget képviselnek, részben bátortalanságból, ritkán élnek a XI. kongresszus óta hozott határozati joggal, ami szerint o hivatali párt- szervezetek is beszámoltathatják a vezetőket és ellenőrizhetik a hivatali munkát. Ez legtöbbször csak a községi irányító pártszerv külön kérésére történik meg. A községi tanácsok apparátusának párttagjai tehát a legtöbb községben a területi pártalapszer vizetekben tevékenykednek, mint kommunisták. Ennek vannak kedvező tapasztalatai is, mivel az egyébként elöregedő tagságú pártalapszervezetek munkájában erőt jelentenek, másrészt megfelelő érvanyaggal rendelkeznek a község lakossága körében felmerülő téves nézetek, vélemények \ helyes irányba tereléséhez. Az állami munka, a tanácsi fejlesztés társadalmi követelményei a községi pártbizottságok és pártvezetőségek figyelmét a tanácsok felé fordították és egyre magasabb színvonalon foglalkoznak a községi tanácsok munkájának elemzésével. Pest megyében a községi pártszervek a jelenlegi felépítés keretei között, a növekvő követelményeket is figyelembe véve, megfelelően oldják meg a tanácsok pártirányításának és pártellenőrzésének feladatait. Elismerésre ' méltóan dolgoznak Abony, Pécel, Budakeszi és Tápió- szele községi pártbizottságai! Külön figyelmet érdemel a megyében a közös tanácsú községek pártirányítása. A közös tanácsú községek több mint 170 pártalapszerve- zetéhez mintegy 4500 párttag tartozik. A járási pártbizottságok kiemelten kezelik a közös tanácsú községek pártirányításának fejlesztését. Megfelelő segítséget adnak az irányító pártszerveknek és felkészítik azokat a fokozottabb követelmények teljesítésére. Az az elv is általában érvényesült, hogy a tisztségviselők a közös tanácshoz tartozó különböző településeken — a társadalmi tanácselnökhelyettesek, néhol a vb-titkárok is, általában a társközségekben — lettek tanácstagok. A közös tanácsok munkája alapvetően eredményes, tervszerű. Igazolja, hogy létrehozataluk szükséges volt és ennek során figyelembe vették a helyi sajátosságokat (a székhelyközség vonzáskörzete, útviszonyok stb.). A községi közös tanácsok létrehozásában és működési területükön természetesen még ma is jelentkeznek eltérő érdekek. Még gyakran fölmerül, hogy a? adott létesítmény, iskola, óvoda vagy út megépítése miért nem a községünkben történt. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése és megoldása, közmegelégedésre. E szemlélet megváltoztatása érdekében a községi pártbizottságok irányító munkája során több módszert alkalmaznak. Örködnek azon, hogy lehetőleg a lakosság lélekszámának megfelelően legyenek képviselve a székhely- és társközség állampolgárai, a közös községi tanácsban. Másrészt úgy szervezik, hogy a közös tanácsú község társközségeinek tanácstagjai önálló tanácstagi csoportot alkossanak, amely negyedévenként ülésezik és kifejezetten az adott társközség fejlesztési feladataival foglalkozik. A társközségek pártalapszerveze- tei irányítsák minden esetben a területükön működő népfront- és KISZ-szervezeteket, valamint a sportkört, a tanácstagi csoportot, az általános iskolát, az ott dolgozó párttagok révén. A társközségekben működő pártalapszervezeteknek politikai irányítóvá kell lenniük a községfejlesztési és társadalompolitikai munka valamennyi kérdésében. Igen jók a tapasztalatok, Szob, Örkény, Aszód és Vácszentlászló székhelyű közös tanácsoknál. A tömegkapcsolatok erősítése szempontjából kedvező, hogy számos közös tanácsnál a tanácsülést meghatározott időközönként, vagy esetenként a társközségben tartják. E módszer kiterjesztése valamennyi olyan közös tanácsra, ahol ez az igény a társközség részéről felmerül és a tanácsülés megtartásának rAmos Odion szobra Óriás körforgás Óvári László műve technikai feltételei biztosítottak, helyes, alkalmazható. A közös tanácsok végrehajtó bizottságainak tevékenysége is fejlődik, tervszerű. A tanácsülés! előterjesztéseket alaposan elemzik. Törvénysértő vb-határozat elenyésző számban fordul elő. A járási pártbizottságok figyelembe veszik, hogy a hatáskörök decentralizálásának következtében a pártirányítást ellátó p; szerveknek megfelelő figyelmet kel fordítaniuk a tanácsok munkájának fejlesztésére, az önállóság növelésére. Politikai eszközökkel segítik a közös tanácsú községek fejlesztését, megfelelő figyelmet fordítva a társközségek fejlesztésével kapcsolatos gondokra. A helyi pártszervek felkészítése a járási pártbizottságok részéről következetes és tudatos tevékenység. A párt-végreha jtóbizottsági üléseken beszámoltatnak pártszerveket, titkári értekezleteken foglalkoznak a közös tanácsú községek pártirányításának kérdéseivel. A járási területfelelősök a helyszínen adnak politikai és gyakorlati segítséget. A közös tanácsok tevékenységének segítése a jövőben is kiemelt feladat, ezért indokolt, hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat napi feladatnak tekintsék. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára A községi tanácsok pártirányítása Megújulás
