Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Bővül az aszódi múzeum Kiállítás kilenc teremben A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1983. MÁJUS 15., SZOMBAT A nyitott ház eszméje Kötetlen, baráti beszélgetés Sportegyesiiäetek és művelődési otthonok Jövőre ünnepli fennállásá­nak huszonötödik évfordulóját az aszódi Petőfi Múzeum. Az intézmény erre az alkalomra megifjúhodik, s ami még ennél is fontosabb: alapterülete a je­lenleg is folyó átalakítási mun­kák befejeztével száznyolcvan négyzetméterrel gyarapodik. A nagyja kész Felújítják a villanyhálózatot, vízvezetéket szerelnek az épü­letbe. csatornáznak, az udva­ron egy 1770-es évekből szár­mazó barokk stílusú kutat állí­tanak fel. A főépületben a munkálatok zömmel készek, belül csak a parkettázás marad júniusra, kívül pedig a vakolás. Ezt kö­vetően a főépület teljes egé­szében a kiállításoknak ad he­lyet, korábban ugyanis az eme­leti helyiségeket iroda, raktár és könyvtárterem foglalta el. A nagyközségi tanács támo­gatása révén raktárgondokkal sem kell küszködnie az intéz­ménynek, e célra újabb helyi­ségeket bocsátottak a múzeum rendelkezésére a melléképület­ben. Ahhoz még hosszú időre van szükség, hogy megnyissák a kapukat a nagyközönség előtt. Dr. Asztalos István igazgató becslése szerint, ha minden időben valósul meg. legko­rábban jövő májusra várható a kapunyitás, legkésőbb pe­dig a múzeumi hónapra. A látogatók fogadására már hónapokkal ezelőtt megkezdő­dött a felkészülés, a kőműves- és egyéb munkák amúgy sem tették lehetetlenné a belső mú­zeumi tevékenységet, folyama­tosan kialakul a raktári rend, sérült edényeket, tárgyakat .restaurálnak, s az igazgató el­készítette a jövőre megnyíló állandó kiállítás tématervét. Helyi ásatás Ennek elbírálása után össze kell állítania a forgatókönyvet, kiválasztani a megfelelő rep­rezentatív anyagot, tárgyakat, fotókat, ami körültekintő tu­dományos elmélyülést igényel, időben pedig talán egy évnél is többet, hiszen kilenc termet kell berendezni. Asztalos István elképzelése ezerint Aszód és környéke tör­ténetének emlékeit három fő Könnyű-e manapság után­pótlást találni a munkásőr­ségbe? Az egyik járásban azt válaszolják a parancsnokok, hogy igen, mert jóval több a jelentkező, mint ahányat a zászlóaljba vagy önálló szá­zadba felvehetnek, a másik- .ban meg úgy nyilatkoznak, hogy a pártszerveknek olykor hosszan kell agitálni az ügy sikere érdekében. Van°e ellentmondás? Sokszor elgondolkoztam már azon, mondja például Gö­döllőn Imre József századpa­rancsnok, milyen ellentmon­dásosnak tűnik, hogy számos, egyébként minden tekintetben megfelelő munkatársunk majdnem ugyanolyan nehezen vállalkozik erre a pártfeladat­ra, mint amilyen nehezen határozza majd el magát öt, tíz vagy esetleg még több év múlva a leszerelésre. De hát valóban ellentmon­dás ez? A parancsnokkal való beszélgetés során is ki­derül, hogy nem az. Eléggé köztudott a munkás­őrökről, hogy kiképzésük, gyakorlataik, szolgálatadásuk nagyobb része szabad idejük­ben történik. Ütközhet családi programokkal, háttérbe szo­ríthat otthon elvégzendő mun­kát, szórakozási lehetőséget. Szíve mélyén ilyen kötöttsé­gekre nem sok ember vágvik. Ámde amikor már valaki esküt tett a munkásőrségben, mindezt egészen más szemmel nézi. Először is tapasztalja, hogy enu olyan fegyveres ba­ráti közösség fonadt.a be; amelyre még magánéletének nehéz sorsfordulóin is bízvást számíthat. A gödöllői Ganz Árammérőgyárban például nyolc év múltán is beszélik, témakör fogja össze. Az első a távoli múltba vezet, e tájon élt idegen kultúrák, népek éle­tébe engedi bepillantani a lá­togatókat. Itt helyet kap töb­bek között az európai jelentő­ségű, helyi ásatás során előke­rült leletegyüttes is. Az állandó kiállítás máso­dik fő témakörének középpont­jában a múlt századi aszódi diák, Petőfi áll. A korábbi Petőfi-kiállítás anyaga bővül, emellett, s ehhez kapcsolódóan a gimnázium kétszázötven éves történetéről is átfogó ké­pet nyújt az intézmény. Módszertani útmutató A harmadik nagy egységet a népi kultúra képezi. A nép­viselet bemutatására a ko­rábbiakban is akadt egy kis zug, jövőre azonban az öl­tözködés hagyományai mel­lett a paraszti gazdálkodás eszközei, a letűnt világ élet­módjának jellegzetes tárgyai, kellékei is folyamatosan meg­tekinthetők lesznek. A jövő évi kapunyitás után a látogatók számának az elő­ző évieknél is gyorsabb ütemű fejlődése várható. Az aszódi kőkori leletek külföldi tudóso­kat, kutatókat vonzhatnak, a kiállítások pedig még fokozot­tabb érdeklődést kelthetnek az iskolákban, mert a diákok nem csupán egy-egy kor emlékeit láthatják maguk előtt, hanem a bagiak a Bagról, a domo- nyiak a Domonyról előkerült tárgyak alapján ismerkedhet­nek meg a történelem egyes szakaszaival. Az ilyen célú lá­togatásokat módszertani útmu­tató, s tárlatvezetés teszi még eredményesebbé. B. M. Három szövetkezet Divatbemutató Fodrász-, smink- és divatbe­mutatót tart három gödöllői szövetkezet a városi-járási mű­velődési központban, május 16- án délelőtt 10 órai kezdettel. A Gödöllő és Vidéke Áfész, a Háziipari Szövetkezet, a Ve­gyesipari Szövetkezet műsoros rendezvényén a bemutatott ter­mékek a helyszínen megvásá­rolhatók. hogy egy szívinfarktus követ­keztében elhunyt munkásőr családját a szakasz a ház kö­rüli munkák elvégzésével és anyagiakkal mindaddig segí­tette, amíg az elhunyt gyer­mekei fel nem nőttek. S aki sok éven át tapasztalja a szá­zadban az egy mindenkiért, mindenki egyért elv érvénye­sülését, az bizony, nehéz szív­vel vesz búcsút attól a közös­ségtől. Ehhez az általánosságokban mozgó elmélkedésünkhöz al­kalmat ád, hogy a pártalap- szervezetekben véglegessé vált azoknak a névsora, akik — a szükséges elméleti és gya­korlati ismeretek elsajátítása után — a jövő év elején es­küt tesznek a zászlóalj színe előtt. Ki kiért vállalta ezt a szép, de nehéz pártfeladatot? — ezt kérdeztük a Ganz Árammérő- gyár műhelyeiben három dol­gozótól. Legyen a szó először Sáfár László gyárkarbantartó műve­zetőé, annál is inkább, mivel ő januárban már esküt tett a munkásőrségben. — Tizenkét évi házasságom után elmondhatom; munkánk­kal mindent megszereztünk, amire szükségünk van. Ezt ez a társadalmi rendszer tette számunkra lehetővé. Így hát nekem is illik tenni eayet s mást ezért a társadalomért. Amikor a vállalati pártbizott­ságon megkérdezték, hogy vállalom-e. habozás nélkül igent mondtam. Persze ahhoz, hogy gyors elhatározásom ne tűnjék affé­le szalmalángnak, még el kell mondanom néhány dolgot. Először is azt, hony olvan családban nevelkedtem, fel, amelynek tagjai, a felszabadn- lás előtt is részt vettek a A gödöllői családi hétvégék eddigi tapasztalatai és ered­ményei mar mutatnak olyan értékeket, amelyeket a kisebb intézmények is eredményesen alkalmazhatnak. A gödöllőiek felismerték, hogy a szülők többsége a hét végén szívesen van együtt a gyerekekkel. Eb­ből a felismerésből született a gödöllői ötlet: szervezzünk családi programokat az intéz­ményben, s azok sokszínűsé­gével segítsük a szülőket, hogy a hétvégi szabad időt gyermekükkel együtt tartal­masán tölthessék el. Pénteken este kezdődik a hétvégi Tár­sas-ház, az ifjúsági rendezvé­nyeket zömmel szombatra szervezik. Ennek a napnak a központjában az ifjúsági kjub áll. Ezeken az estéken van az éjszakai filmvetítés, ekkor in­dul a kirándulóbusz is a csa­ládokkal az ország szép tájai­ra. A gödöllői minta Vasárnap délelőtt népművé­szeti kirakodóvásár fogadja a sétálókat, délután pedig vál­tozatos a kínálat: van gye­rekműsor, felnőttvetélkedő, közönség és művész találko­zója, népi sportjátékvetélke­dő, vagy éppen farsangifánk- sütés. És mindezek mellett sokféle szolgáltatás vehető igénybe. A leírtakból is látható, hogy a gödöllői családi hétvége va­lóban gazdag rendezvénysoro­munkásmozgalomban. Felesé­gem szintén ilyen családból való. Aztán meg az is igaz, hogy sohasem idegenkedtem a katonás fegyelemtől. A sereg­ben meg is kaptam a kiváló katqna címet. Sok munkásör barátom mondogatta már korábban is: itt a helyed közöttünk. Várja­tok, válaszoltam, befejezem politikai tanulmányaimat és megyek. Így is történt. Családom helyeselte a mun­kásőrségbe való jelentkezése­met. Kilencéves fiam, a Lég­szesz utcai általános iskola kitűnő tanulója, nagyon büsz­ke rám és a legszívesebben máris magára öltené az acél­szürke egyenruhámat. Újabb szavazás Szűcs Attila szerszámkészí­tő köszörűst úgy ismerik mun­katársai, barátai, mint akinek a műveltsége messze az átlag fölé emelkedik. Beszélgetésünk során kiderül a. világtörténe­lemben való jártassága, ami­kor azt bizonyítja, hogy a po­litizálás mindannyiunk köte­lessége. Az ókori görög de­mokrácia minden szabad em­ber kötelességévé tette a vá­rosállam ügyeiben való rész­vételt, s ennek ellenében biz­tosította jogait — fejtegeti —, a szocialista demokrácia sem képzelhető el kötelességek nél­küli jogok halmazataként. Egyébként egy japán népi böl­csesség is azt tartja, hogy akinek kötelessége nincs, an­nak súlya sincs. Ennyi bevezető után válik személyesebb jellegűvé a vá­lasza : — A munkásőrségbe való jelentkezésemet újabb szava­zásnak tekintem a párt politi­kája mellett, azt akarom vele zat és ad a községekben is használható ötleteket, igaz, a viszonyok, lehetőségek mások az egyes településeken, mint Gödöllő városában. Miben le­hetne egységes a községekben dolgozó népművelők elképze­lése és tervezése? Az ötnapos munkahét beve­zetése miatt elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosz­tály érdeklődésére számítha­tunk, az ő részükre kell létre­hoznunk a művelődési ottho­nokban a hasznos időtöltés sokféle lehetőségét, és az el­foglaltságoknak olyan for­máit, amelyek feloldják a fia­talok hétközbeni fokozottabb terhelését. A felnőttek Legalkalmasabbnak látszik erre a játszóházak működteté­se. Ahhoz' viszont, hogy szom­batonként, vasárnaponként a játszóház a gyermekeket fo­gadhassa, megfelelő szakem­berre van szükség, s éppen «ért a játszóházvezetők járá­si képzését, amíg nem késő, gyorsan meg kellene szervezni. Jó kezdeményezésnek tűnik a művelődési házak és a köz­ségi sportegyesületek közele­dése, mert ezzel az együttmű­ködéssel emelkedhet a kirán­dulások, a sportversenyek száma. Sok szó esik a felnőtt kor­osztályok és a művelődési ott­kifejezni, hogy ezt a politikát nemcsak elfogadom, nemcsak helyeslem, hanem cselekvőén támogatom is. Ezt igyekeztem tenni egyébként eddig is az ezüstjelvénnyel kitüntetett Le­nin szocialista brigád vezető­jeként. A fegyveres szolgálat már gyerekkoromban vonzó volt előttem, érettségi után katona- tiszti pályára akartam jelent­kezni. de a szemészeti vizsgá­lat után az orvos eltanácsolt. Most majd a fegyverfajtákkal való megismerkedés bizonyára feledtetni fogja akkori csaló­dottságomat. Mint egy nagy család Somogyi Lajos raktári ki­adó szavait nehéz lenne közö­nyösen hallgatni. — Fiatal pápai diákként ak­tiv KISZ-es voltam. Aztán sorscsapás is, üresjárat is volt az életemben. Első feleségem a gyerekszülésbe belehalt, a gyerekemmel együtt. Máso­dik feleségem gödöllői, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet dolgozója. Ezért kerültem Pápáról Gödöllőre. Az ember szeret tartozni valahová. Eddig a feleségem és tízhónapos kislányom, no meg a munkahelyem kötött ehhez a városhoz, januártól a munkásőrség is, amely, mint a testülethez tartozó munkatár­saim elmondták, olyan, mint egy nagy család. A három munkásember sza­vaiban ismétlődött, hogy a szolgálatra azért is vállalkoz­nak, mert azt feleségük is he­lyesli. S ez a helyeslés jelenti azt is, hogy többletmunkát vállalnak magukra a család­ban. Sáfár László és Szűcs Attila párttag. Somogyi Lajos is ha­marosan az lesz. Egyszóval olyan emberek, akik elkötelez­ték magukat a munkáshatalom szolgálatára. Munkával, fegy­verrel és felvilágosító szóval egyaránt. Cseri Sándor honok közötti kapcsolatról. Igaz, hogy akinek otthona van, felnevelendő gyerekei vannak, vagy éppen az évtize­denként ismétlődő lakásfelújí­tás anyagi feltételeinek meg­teremtéséért hajt, s így ideje jelentős részében maszekol, nehezebben indul el a műve­lődési ház felé. De miért ne kínálhatna a népművelés közhasznú isme­reteket nyújtó és azokat cse­lekvő módon alkalmazó mű­velődési alkalmakat? Miért ne szervezhetne két-három köz­ség együttesen például mű­helyszerű, szabad igénybevé­telre alkalmas lehetőségeket. Nem kívánna óriási beruhá­zást egy barkács-, fa- és fém- megmunkáló műhely kialakí­tása. De miért ne lehetne hétvé­geken megszervezni a hobbi­kertek tulajdonosai részére a helyszíni tanácsadást a gyü­mölcsfák metszése, vagy ép­pen a permetezések idején? Hogy ezek távolesnek a köz- művelődéstől? Nem hiszem. A mindennapok kultúrájának Alakítása napjaink művelődé­sének szerves része kell hogy legyen. És még valamivel megpróbálkozhatnánk. A mű­velődési otthonoknak kellene megteremteniük azokat a fel­tételeket, melyek a kötetlen, baráti beszélgetésekhez szük­ségesek. hz emberért A nyitott ház sokszor meg­fogalmazott óhaja a legkisebb településen is lehetséges. Az elképzelések közös erőfeszítés­sel megvalósíthatók, ha nem is egyik napról a másikra. Tenni kell értük, hogy a sza­bad szombatok valóban az embert szolgálják. F. M. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Mesemozi, 10 órakor. Stúdiómozi: Scorsese: Az utolsó valcer. Amerikai film, készült 1976-ban, 20 órakor. Munkahelyek, szocialista bri­gádok közművelődési program­jai: Arany János költészete, I. 18 órakor. Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10 —18 óráig, olcsó könyvek vásá­ra, 10—19 óráig. Galgahéviz: művelődési ház: Kodály-emlékünnepség: ki­állításmegnyitók 10 órakor. A Pest megyei népdaléneklési verseny döntője, 10.30 órakor. Játékos zenei vetélkedő Kodály életéből és munkásságáról, 15 órakor. Gálaműsor: A palóc nyelvterület tánc- és dallam­kincse, 18 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó — A zenét a Trio szolgáltatja. Mogyoród, művelődési ház: Táncest a Meteor együttes közreműködésével, 19 órakor. Isaszeg, művelődési ház: Úttörők akadályversenye, asztalitenisz-, sakk-, ultiver­seny 9 órakor, 16 órakor kiál­lítás, a Csata táncegyüttes mű­sora 18 órától. Kerepestarcsa, 2-es számú ál­talános iskola: Hét vége a Szilas mentén: megnyitó délután kettőkor. Bábszínház: 15 órakor. A GT 80’ bemutatója, 17 órákor. Takács Roland: Mókavár, gyermekműsor 18 .órakor. Marosi Júlia estje 19 órakor. Prognózis-koncert, utána szabadtéri diszkó, 21 órától. ■ Szombati jegyzet■ Kevesebb Változnak az idők. Vagy azért mondjuk olykor ezt, mert magunk is tapasztal­juk némely dolog módosu­lását, vagy mert hallottuk másoktól, láttuk képeken, olvastuk régi újságokban, vagy talán még nyomda- szagú könyvekben, mikép­pen módosít az idő, de még inkább a dolgozó, a gondol­kodó, az alkotó ember kör- nyezetében sok mindent. Példának okáért szóljunk ezúttal a közlekedésről, amely a technikai haladás­ban valóban soha nem lá­tott mértékben változott, fejlődött. Vele kapcsolatban hármas tényezőt szoktak emlegetni; az embert, az utat és a gépet. Ami a köz­lekedési kultúrát, morált illeti, annak elmaradottsá­gáról tudunk manapság a legtöbb rosszat mondani, vegyük a példát közvetlen környezetünkből, a járás­ból, a városból vagy éppen távolabbról. A minap egyebek közt azt irtuk, hogy tavaly bizo­nyos intézkedésekkel sike­rült a helyben történt bal­esetek számát csökkenteni, noha a gépjárművek és a járművezetők száma növe­kedett. Ez a sikerült persze nem olyan, mintha azt mondanánk; ötszáz mérő­órával többet voltak képe­sek gyártani. Nem, ez a si­ker, ez az eredmény — mármint a viszonylag ke­vesebb tragédia — szintén magában hordoz egy kicsit a véletlenszerűségből, az esetlegességből is, túl azon, hogy vannak olijan szerve­zetek, hivatásos intézmé­nyek, amelyek őrködnek azon, hogy lehetőleg minél kisebb legyen a balesetek száma; gyors, rugalmas, ud­varias legyen a közlekedé­sünk. Mindnyájunké, hiszen bár a gépjármüvek és a jó utak száma emelkedett az elmúlt évtizedekben, amit különösen, ha a minőségü­ket is nézzük, örömteli összehasonlítani a múltbeli­vel. Mondom, mindezek el­lenére szükség van s még lesz is sokáig az olyan szer­vezetre, mint a nálunk is meglévő járási, városi köz­lekedésbiztonsági tanács. E társadalmi szervezet, segít­ve a közlekedésrendészet munkáját is, sokrétű tevé­kenységet folytat, igaz, nem látványosat. Hogyan is lehetne az, amikor általában nem az út, az autó, a motor hibájá­ból, hanem a közlekedő em­beréből van a baj. A gyalo­goséból is persze, aki á fel­festett gyalogátkelőtől tíz méterre oson át az úttes­ten, aki pityókásan tánto­rog a szabályosan közleke­dő jármű elé. Vagy itt van­nak azok, akik talán már el is felejtették, hogy főútvo­nalon keresztülhajtani nem szabad, csak a biciklit tolva lehet átmenni a túl­oldalra. Mennyien mennek másképp át Gödöllőn is, csupán ebben az egy ke­reszteződésben, itt a Sza­badság téren. A statisztika egy kicsit mindig csalás, ha a közle­kedési eseményekről tudó­sít, akkor is. Bár nem csap be, hiszen a járásban és a városban tavaly történt húsz halálos és száz súlyos közlekedési baleset hallatán aligha kell magyarázat, ösz- szevetés, elemzés, emlékez- tetés a tavalyelőtti hasonló statisztikára! * Tenni is kell természete­sen azért, hogy még keve­sebb legyen a baleset. A szervezőkön, a forgalombiz­tonsági szakembereken is sok múlik. Régi vágyuk például a dányiaknak, hogy a tanácsháza, valamint a tsz-iroda előtti útszakaszon legyen felfestett gyalogát­kelő. Ilyen és hasonló kí­vánsággal többen is kiruk­koltak a KBT legutóbbi ta­nácskozásán. Dicsértek is, mint például az incsői fa- feldolgozó vezetője, aki el­mondotta: érzik jótékony hatását annak, hogy a fate­lep kijáratánál rendezték az illetékesek a harmincas út forgalmát. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllgl Hírlapi Eskütétel előtt, eskütétel ufón Ki miért vállalta a szolgálatot?

Next

/
Thumbnails
Contents