Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
Bővül az aszódi múzeum Kiállítás kilenc teremben A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1983. MÁJUS 15., SZOMBAT A nyitott ház eszméje Kötetlen, baráti beszélgetés Sportegyesiiäetek és művelődési otthonok Jövőre ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját az aszódi Petőfi Múzeum. Az intézmény erre az alkalomra megifjúhodik, s ami még ennél is fontosabb: alapterülete a jelenleg is folyó átalakítási munkák befejeztével száznyolcvan négyzetméterrel gyarapodik. A nagyja kész Felújítják a villanyhálózatot, vízvezetéket szerelnek az épületbe. csatornáznak, az udvaron egy 1770-es évekből származó barokk stílusú kutat állítanak fel. A főépületben a munkálatok zömmel készek, belül csak a parkettázás marad júniusra, kívül pedig a vakolás. Ezt követően a főépület teljes egészében a kiállításoknak ad helyet, korábban ugyanis az emeleti helyiségeket iroda, raktár és könyvtárterem foglalta el. A nagyközségi tanács támogatása révén raktárgondokkal sem kell küszködnie az intézménynek, e célra újabb helyiségeket bocsátottak a múzeum rendelkezésére a melléképületben. Ahhoz még hosszú időre van szükség, hogy megnyissák a kapukat a nagyközönség előtt. Dr. Asztalos István igazgató becslése szerint, ha minden időben valósul meg. legkorábban jövő májusra várható a kapunyitás, legkésőbb pedig a múzeumi hónapra. A látogatók fogadására már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a felkészülés, a kőműves- és egyéb munkák amúgy sem tették lehetetlenné a belső múzeumi tevékenységet, folyamatosan kialakul a raktári rend, sérült edényeket, tárgyakat .restaurálnak, s az igazgató elkészítette a jövőre megnyíló állandó kiállítás tématervét. Helyi ásatás Ennek elbírálása után össze kell állítania a forgatókönyvet, kiválasztani a megfelelő reprezentatív anyagot, tárgyakat, fotókat, ami körültekintő tudományos elmélyülést igényel, időben pedig talán egy évnél is többet, hiszen kilenc termet kell berendezni. Asztalos István elképzelése ezerint Aszód és környéke történetének emlékeit három fő Könnyű-e manapság utánpótlást találni a munkásőrségbe? Az egyik járásban azt válaszolják a parancsnokok, hogy igen, mert jóval több a jelentkező, mint ahányat a zászlóaljba vagy önálló századba felvehetnek, a másik- .ban meg úgy nyilatkoznak, hogy a pártszerveknek olykor hosszan kell agitálni az ügy sikere érdekében. Van°e ellentmondás? Sokszor elgondolkoztam már azon, mondja például Gödöllőn Imre József századparancsnok, milyen ellentmondásosnak tűnik, hogy számos, egyébként minden tekintetben megfelelő munkatársunk majdnem ugyanolyan nehezen vállalkozik erre a pártfeladatra, mint amilyen nehezen határozza majd el magát öt, tíz vagy esetleg még több év múlva a leszerelésre. De hát valóban ellentmondás ez? A parancsnokkal való beszélgetés során is kiderül, hogy nem az. Eléggé köztudott a munkásőrökről, hogy kiképzésük, gyakorlataik, szolgálatadásuk nagyobb része szabad idejükben történik. Ütközhet családi programokkal, háttérbe szoríthat otthon elvégzendő munkát, szórakozási lehetőséget. Szíve mélyén ilyen kötöttségekre nem sok ember vágvik. Ámde amikor már valaki esküt tett a munkásőrségben, mindezt egészen más szemmel nézi. Először is tapasztalja, hogy enu olyan fegyveres baráti közösség fonadt.a be; amelyre még magánéletének nehéz sorsfordulóin is bízvást számíthat. A gödöllői Ganz Árammérőgyárban például nyolc év múltán is beszélik, témakör fogja össze. Az első a távoli múltba vezet, e tájon élt idegen kultúrák, népek életébe engedi bepillantani a látogatókat. Itt helyet kap többek között az európai jelentőségű, helyi ásatás során előkerült leletegyüttes is. Az állandó kiállítás második fő témakörének középpontjában a múlt századi aszódi diák, Petőfi áll. A korábbi Petőfi-kiállítás anyaga bővül, emellett, s ehhez kapcsolódóan a gimnázium kétszázötven éves történetéről is átfogó képet nyújt az intézmény. Módszertani útmutató A harmadik nagy egységet a népi kultúra képezi. A népviselet bemutatására a korábbiakban is akadt egy kis zug, jövőre azonban az öltözködés hagyományai mellett a paraszti gazdálkodás eszközei, a letűnt világ életmódjának jellegzetes tárgyai, kellékei is folyamatosan megtekinthetők lesznek. A jövő évi kapunyitás után a látogatók számának az előző évieknél is gyorsabb ütemű fejlődése várható. Az aszódi kőkori leletek külföldi tudósokat, kutatókat vonzhatnak, a kiállítások pedig még fokozottabb érdeklődést kelthetnek az iskolákban, mert a diákok nem csupán egy-egy kor emlékeit láthatják maguk előtt, hanem a bagiak a Bagról, a domo- nyiak a Domonyról előkerült tárgyak alapján ismerkedhetnek meg a történelem egyes szakaszaival. Az ilyen célú látogatásokat módszertani útmutató, s tárlatvezetés teszi még eredményesebbé. B. M. Három szövetkezet Divatbemutató Fodrász-, smink- és divatbemutatót tart három gödöllői szövetkezet a városi-járási művelődési központban, május 16- án délelőtt 10 órai kezdettel. A Gödöllő és Vidéke Áfész, a Háziipari Szövetkezet, a Vegyesipari Szövetkezet műsoros rendezvényén a bemutatott termékek a helyszínen megvásárolhatók. hogy egy szívinfarktus következtében elhunyt munkásőr családját a szakasz a ház körüli munkák elvégzésével és anyagiakkal mindaddig segítette, amíg az elhunyt gyermekei fel nem nőttek. S aki sok éven át tapasztalja a században az egy mindenkiért, mindenki egyért elv érvényesülését, az bizony, nehéz szívvel vesz búcsút attól a közösségtől. Ehhez az általánosságokban mozgó elmélkedésünkhöz alkalmat ád, hogy a pártalap- szervezetekben véglegessé vált azoknak a névsora, akik — a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után — a jövő év elején esküt tesznek a zászlóalj színe előtt. Ki kiért vállalta ezt a szép, de nehéz pártfeladatot? — ezt kérdeztük a Ganz Árammérő- gyár műhelyeiben három dolgozótól. Legyen a szó először Sáfár László gyárkarbantartó művezetőé, annál is inkább, mivel ő januárban már esküt tett a munkásőrségben. — Tizenkét évi házasságom után elmondhatom; munkánkkal mindent megszereztünk, amire szükségünk van. Ezt ez a társadalmi rendszer tette számunkra lehetővé. Így hát nekem is illik tenni eayet s mást ezért a társadalomért. Amikor a vállalati pártbizottságon megkérdezték, hogy vállalom-e. habozás nélkül igent mondtam. Persze ahhoz, hogy gyors elhatározásom ne tűnjék afféle szalmalángnak, még el kell mondanom néhány dolgot. Először is azt, hony olvan családban nevelkedtem, fel, amelynek tagjai, a felszabadn- lás előtt is részt vettek a A gödöllői családi hétvégék eddigi tapasztalatai és eredményei mar mutatnak olyan értékeket, amelyeket a kisebb intézmények is eredményesen alkalmazhatnak. A gödöllőiek felismerték, hogy a szülők többsége a hét végén szívesen van együtt a gyerekekkel. Ebből a felismerésből született a gödöllői ötlet: szervezzünk családi programokat az intézményben, s azok sokszínűségével segítsük a szülőket, hogy a hétvégi szabad időt gyermekükkel együtt tartalmasán tölthessék el. Pénteken este kezdődik a hétvégi Társas-ház, az ifjúsági rendezvényeket zömmel szombatra szervezik. Ennek a napnak a központjában az ifjúsági kjub áll. Ezeken az estéken van az éjszakai filmvetítés, ekkor indul a kirándulóbusz is a családokkal az ország szép tájaira. A gödöllői minta Vasárnap délelőtt népművészeti kirakodóvásár fogadja a sétálókat, délután pedig változatos a kínálat: van gyerekműsor, felnőttvetélkedő, közönség és művész találkozója, népi sportjátékvetélkedő, vagy éppen farsangifánk- sütés. És mindezek mellett sokféle szolgáltatás vehető igénybe. A leírtakból is látható, hogy a gödöllői családi hétvége valóban gazdag rendezvénysoromunkásmozgalomban. Feleségem szintén ilyen családból való. Aztán meg az is igaz, hogy sohasem idegenkedtem a katonás fegyelemtől. A seregben meg is kaptam a kiváló katqna címet. Sok munkásör barátom mondogatta már korábban is: itt a helyed közöttünk. Várjatok, válaszoltam, befejezem politikai tanulmányaimat és megyek. Így is történt. Családom helyeselte a munkásőrségbe való jelentkezésemet. Kilencéves fiam, a Légszesz utcai általános iskola kitűnő tanulója, nagyon büszke rám és a legszívesebben máris magára öltené az acélszürke egyenruhámat. Újabb szavazás Szűcs Attila szerszámkészítő köszörűst úgy ismerik munkatársai, barátai, mint akinek a műveltsége messze az átlag fölé emelkedik. Beszélgetésünk során kiderül a. világtörténelemben való jártassága, amikor azt bizonyítja, hogy a politizálás mindannyiunk kötelessége. Az ókori görög demokrácia minden szabad ember kötelességévé tette a városállam ügyeiben való részvételt, s ennek ellenében biztosította jogait — fejtegeti —, a szocialista demokrácia sem képzelhető el kötelességek nélküli jogok halmazataként. Egyébként egy japán népi bölcsesség is azt tartja, hogy akinek kötelessége nincs, annak súlya sincs. Ennyi bevezető után válik személyesebb jellegűvé a válasza : — A munkásőrségbe való jelentkezésemet újabb szavazásnak tekintem a párt politikája mellett, azt akarom vele zat és ad a községekben is használható ötleteket, igaz, a viszonyok, lehetőségek mások az egyes településeken, mint Gödöllő városában. Miben lehetne egységes a községekben dolgozó népművelők elképzelése és tervezése? Az ötnapos munkahét bevezetése miatt elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztály érdeklődésére számíthatunk, az ő részükre kell létrehoznunk a művelődési otthonokban a hasznos időtöltés sokféle lehetőségét, és az elfoglaltságoknak olyan formáit, amelyek feloldják a fiatalok hétközbeni fokozottabb terhelését. A felnőttek Legalkalmasabbnak látszik erre a játszóházak működtetése. Ahhoz' viszont, hogy szombatonként, vasárnaponként a játszóház a gyermekeket fogadhassa, megfelelő szakemberre van szükség, s éppen «ért a játszóházvezetők járási képzését, amíg nem késő, gyorsan meg kellene szervezni. Jó kezdeményezésnek tűnik a művelődési házak és a községi sportegyesületek közeledése, mert ezzel az együttműködéssel emelkedhet a kirándulások, a sportversenyek száma. Sok szó esik a felnőtt korosztályok és a művelődési ottkifejezni, hogy ezt a politikát nemcsak elfogadom, nemcsak helyeslem, hanem cselekvőén támogatom is. Ezt igyekeztem tenni egyébként eddig is az ezüstjelvénnyel kitüntetett Lenin szocialista brigád vezetőjeként. A fegyveres szolgálat már gyerekkoromban vonzó volt előttem, érettségi után katona- tiszti pályára akartam jelentkezni. de a szemészeti vizsgálat után az orvos eltanácsolt. Most majd a fegyverfajtákkal való megismerkedés bizonyára feledtetni fogja akkori csalódottságomat. Mint egy nagy család Somogyi Lajos raktári kiadó szavait nehéz lenne közönyösen hallgatni. — Fiatal pápai diákként aktiv KISZ-es voltam. Aztán sorscsapás is, üresjárat is volt az életemben. Első feleségem a gyerekszülésbe belehalt, a gyerekemmel együtt. Második feleségem gödöllői, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet dolgozója. Ezért kerültem Pápáról Gödöllőre. Az ember szeret tartozni valahová. Eddig a feleségem és tízhónapos kislányom, no meg a munkahelyem kötött ehhez a városhoz, januártól a munkásőrség is, amely, mint a testülethez tartozó munkatársaim elmondták, olyan, mint egy nagy család. A három munkásember szavaiban ismétlődött, hogy a szolgálatra azért is vállalkoznak, mert azt feleségük is helyesli. S ez a helyeslés jelenti azt is, hogy többletmunkát vállalnak magukra a családban. Sáfár László és Szűcs Attila párttag. Somogyi Lajos is hamarosan az lesz. Egyszóval olyan emberek, akik elkötelezték magukat a munkáshatalom szolgálatára. Munkával, fegyverrel és felvilágosító szóval egyaránt. Cseri Sándor honok közötti kapcsolatról. Igaz, hogy akinek otthona van, felnevelendő gyerekei vannak, vagy éppen az évtizedenként ismétlődő lakásfelújítás anyagi feltételeinek megteremtéséért hajt, s így ideje jelentős részében maszekol, nehezebben indul el a művelődési ház felé. De miért ne kínálhatna a népművelés közhasznú ismereteket nyújtó és azokat cselekvő módon alkalmazó művelődési alkalmakat? Miért ne szervezhetne két-három község együttesen például műhelyszerű, szabad igénybevételre alkalmas lehetőségeket. Nem kívánna óriási beruházást egy barkács-, fa- és fém- megmunkáló műhely kialakítása. De miért ne lehetne hétvégeken megszervezni a hobbikertek tulajdonosai részére a helyszíni tanácsadást a gyümölcsfák metszése, vagy éppen a permetezések idején? Hogy ezek távolesnek a köz- művelődéstől? Nem hiszem. A mindennapok kultúrájának Alakítása napjaink művelődésének szerves része kell hogy legyen. És még valamivel megpróbálkozhatnánk. A művelődési otthonoknak kellene megteremteniük azokat a feltételeket, melyek a kötetlen, baráti beszélgetésekhez szükségesek. hz emberért A nyitott ház sokszor megfogalmazott óhaja a legkisebb településen is lehetséges. Az elképzelések közös erőfeszítéssel megvalósíthatók, ha nem is egyik napról a másikra. Tenni kell értük, hogy a szabad szombatok valóban az embert szolgálják. F. M. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Mesemozi, 10 órakor. Stúdiómozi: Scorsese: Az utolsó valcer. Amerikai film, készült 1976-ban, 20 órakor. Munkahelyek, szocialista brigádok közművelődési programjai: Arany János költészete, I. 18 órakor. Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10 —18 óráig, olcsó könyvek vására, 10—19 óráig. Galgahéviz: művelődési ház: Kodály-emlékünnepség: kiállításmegnyitók 10 órakor. A Pest megyei népdaléneklési verseny döntője, 10.30 órakor. Játékos zenei vetélkedő Kodály életéből és munkásságáról, 15 órakor. Gálaműsor: A palóc nyelvterület tánc- és dallamkincse, 18 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó — A zenét a Trio szolgáltatja. Mogyoród, művelődési ház: Táncest a Meteor együttes közreműködésével, 19 órakor. Isaszeg, művelődési ház: Úttörők akadályversenye, asztalitenisz-, sakk-, ultiverseny 9 órakor, 16 órakor kiállítás, a Csata táncegyüttes műsora 18 órától. Kerepestarcsa, 2-es számú általános iskola: Hét vége a Szilas mentén: megnyitó délután kettőkor. Bábszínház: 15 órakor. A GT 80’ bemutatója, 17 órákor. Takács Roland: Mókavár, gyermekműsor 18 .órakor. Marosi Júlia estje 19 órakor. Prognózis-koncert, utána szabadtéri diszkó, 21 órától. ■ Szombati jegyzet■ Kevesebb Változnak az idők. Vagy azért mondjuk olykor ezt, mert magunk is tapasztaljuk némely dolog módosulását, vagy mert hallottuk másoktól, láttuk képeken, olvastuk régi újságokban, vagy talán még nyomda- szagú könyvekben, miképpen módosít az idő, de még inkább a dolgozó, a gondolkodó, az alkotó ember kör- nyezetében sok mindent. Példának okáért szóljunk ezúttal a közlekedésről, amely a technikai haladásban valóban soha nem látott mértékben változott, fejlődött. Vele kapcsolatban hármas tényezőt szoktak emlegetni; az embert, az utat és a gépet. Ami a közlekedési kultúrát, morált illeti, annak elmaradottságáról tudunk manapság a legtöbb rosszat mondani, vegyük a példát közvetlen környezetünkből, a járásból, a városból vagy éppen távolabbról. A minap egyebek közt azt irtuk, hogy tavaly bizonyos intézkedésekkel sikerült a helyben történt balesetek számát csökkenteni, noha a gépjárművek és a járművezetők száma növekedett. Ez a sikerült persze nem olyan, mintha azt mondanánk; ötszáz mérőórával többet voltak képesek gyártani. Nem, ez a siker, ez az eredmény — mármint a viszonylag kevesebb tragédia — szintén magában hordoz egy kicsit a véletlenszerűségből, az esetlegességből is, túl azon, hogy vannak olijan szervezetek, hivatásos intézmények, amelyek őrködnek azon, hogy lehetőleg minél kisebb legyen a balesetek száma; gyors, rugalmas, udvarias legyen a közlekedésünk. Mindnyájunké, hiszen bár a gépjármüvek és a jó utak száma emelkedett az elmúlt évtizedekben, amit különösen, ha a minőségüket is nézzük, örömteli összehasonlítani a múltbelivel. Mondom, mindezek ellenére szükség van s még lesz is sokáig az olyan szervezetre, mint a nálunk is meglévő járási, városi közlekedésbiztonsági tanács. E társadalmi szervezet, segítve a közlekedésrendészet munkáját is, sokrétű tevékenységet folytat, igaz, nem látványosat. Hogyan is lehetne az, amikor általában nem az út, az autó, a motor hibájából, hanem a közlekedő emberéből van a baj. A gyalogoséból is persze, aki á felfestett gyalogátkelőtől tíz méterre oson át az úttesten, aki pityókásan tántorog a szabályosan közlekedő jármű elé. Vagy itt vannak azok, akik talán már el is felejtették, hogy főútvonalon keresztülhajtani nem szabad, csak a biciklit tolva lehet átmenni a túloldalra. Mennyien mennek másképp át Gödöllőn is, csupán ebben az egy kereszteződésben, itt a Szabadság téren. A statisztika egy kicsit mindig csalás, ha a közlekedési eseményekről tudósít, akkor is. Bár nem csap be, hiszen a járásban és a városban tavaly történt húsz halálos és száz súlyos közlekedési baleset hallatán aligha kell magyarázat, ösz- szevetés, elemzés, emlékez- tetés a tavalyelőtti hasonló statisztikára! * Tenni is kell természetesen azért, hogy még kevesebb legyen a baleset. A szervezőkön, a forgalombiztonsági szakembereken is sok múlik. Régi vágyuk például a dányiaknak, hogy a tanácsháza, valamint a tsz-iroda előtti útszakaszon legyen felfestett gyalogátkelő. Ilyen és hasonló kívánsággal többen is kirukkoltak a KBT legutóbbi tanácskozásán. Dicsértek is, mint például az incsői fa- feldolgozó vezetője, aki elmondotta: érzik jótékony hatását annak, hogy a fatelep kijáratánál rendezték az illetékesek a harmincas út forgalmát. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllgl Hírlapi Eskütétel előtt, eskütétel ufón Ki miért vállalta a szolgálatot?
