Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

“xMftm 1982. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK Pest megyeben Zenekari estek Budapest környékén — a Dunatours szervezésében — nyári kamarazenei koncertso­rozatot rendeznek. A hangver­senyeken a Magyar Kamara- zenekart Tátrai Vilmos ve­zényli. A zenekari estek szín­helye: május 22.: ácsai temp­lom; június 12. és 26.: fóti templom; július 31., augusztus 7. és 14.: szabadtéri hangver­senyek a vácrátóti botanikus kertben, és végül szeptember 17. és 18.: hangverseny az ácsai román kori templomban. Úttörővasutasok Szokolyai tábor Csaknem egy évvel ezelőtt Indult meg ismét a forgalom a Verőcemaros-felső és Ki­rályrét között lévő, több mint tíz kilométer hosszú vasútvo­nalon, amely lD75-től úttörő- vasúiként üzemel. Tavaly csaknem 300 pajtás vizsgázott, s szerzett úttörövasutas kép­zettséget. Idén további 200 fia­tal kapcsolódott be a megyé­ben szervezett oktatásba. Ezeknek a gyerekeknek a többsége vesz részt nyáron a szokolyai vasúti szaktábor munkájában. Az első turnus június 10-én kezdi meg a szolgálatot, míg az utolsó au­gusztus 10-én. A vasutas paj« tások csoportonként tíz-tíz na­pot töltenek el a táborban. Első a megyében Gyermekparadicsom születik Álmodozás az élet megron- tója — mondják a költő szép, ám egy kicsit túlságosan is gyakran idézett sorai —, és mi mégis álmodozunk. Kik nyíl­tan, kik titokban, de vala­mennyien megtesszük.' Ügy, ahogy Kovács László iskola­igazgató tette Halásztelken, akinek valóra válnak álmai... — Nyolc évvel ezelőtt kez­dett foglalkoztatni egy olyan nevelési központ létrehozásá­nak elméleti oldala, amely az óvodástól a felnőttig minden korosztály számára tud hasz­nos elfoglaltságot adni. öt éve annak, hogy elképzeléseim — ha úgy tetszik álmaim — meg­valósításához kezdtem — ma­gyarázza az igazgató. — A pedagógiai programba négy éve kapcsolódtak be a tantes­tület tagjai.-Anyagi lehetősé­günk volt egy nyolctantermes iskola megépítésére — s mi ezt egy kicsit átvariáltuk ... Valósággá lesz Az igazgatói irodában pilla­natok alatt tervrajzok borít­ják a nagy tárgyalóasztalt. — Amikor a tervező meg­kezdte a munkát, kértem, hogy beszéljük meg az elkép­zeléseket. Nem tette. így az­tán egy csomó fölösleges dolog Sorra kerül a középkor Az Árpád-kor múzeuma Baranya Árpád-kori temp­lomait állandó kiállításon mu­tatják be az érdeklődőknek. A művészettörténeti kiállításnak — stílszerűen — a hetvehelyi Árpád-kori templom ad ott­hont, amely a jövőben múze­umként fog működni. A Me­csek hegyei között fekvő fa­lucska templomát a XIII. szá­zad utolsó negyedében emel­ték, építtetője világi birto­kos — nemesember — volt. A következő században gótiká­val ékesítették, belsejét pedig freskókkal díszítették. A tö­rök hódoltság utón a pécsi székeskáptalan helyreállíltatta ugyan a romos templomot, a múlt században azonban — az új templom elkészültekor — megszűnt a szakrális haszná­lata és attól fogva gazdasági épületként szolgált. A temp­lomot Schőncrná Pusztai Ilo­na tervei alapján- restaurálta az • Országos Műemlék Fel­ügyelőség és most a közmű­velődésnek adta át a Baranya megyei Tanács. A nyolcszáz éves fal^k között fénykép- és dakumentumkiállítúst ren­deznek a baranyai Árpád-kori templomokról. Katona Klári-koncert a KEK-en Édesebb a csokoládé Katona Klári egy percig sem panaszkodhat arról, hogy balszerencséje van a szerzők­kel. Az énekesnő (maga is igazi talentum) a közelmúltban a kitűnő Demjén Ferenccel dol­gozott együtt, s a közös mun­kából olyan slágerok születtek, mint a Tíz percet az évekből, a Ne sírj, az Egyszemélyes filmszínház, vagy a Savanyú a csokoládé. Meglehet, a csokiszelet azért volt savanyú, mert a Demjén írta Katona-lemezek (sokunk meglepetésére) nem hoztak át­ütő sikert. Nem így Klári újabb albuma, amely már az LGT-vel készült, hiszen a szá­mokat Presser Gábor, Somló Tamás és Dusán Sztevanovity komponálta. A Titkaim című LP-t a na­pokban a Kertészeti Egyetem Klubjában (ahogy az ifjak hív­ják: a KEK-en) is hallhattuk, természetesen élőben. Katona — jó szokásához híven — ezúttal is kitűnő csapattal lépett a színpadra; Szakcsi Lakatos Béla és Papp Gyula kezelte a billentyűs hangsze­reket, Babos Gyula volt a ve­zetőgitáros és Solti János ült a doboknál. A dalköltő Loco- motív-muzsikusokkal együtt Igazán elsőrangú szereposztás! Nem csoda, ha remek kon­certet láttunk, elsősorban Ka­tona Klári jóvoltából (a gárda névsorán végigfutva ez koránt­sem kis dicséret. Az énekesnő egyszer halk volt és törékeny, másszor érdes és kemény, aztán bánatos és fanyár, csapongó és vidám. A jazz-es hangzású számok (a szomorú-szép Miért, fáj a szív. a nagyszerűen elő­adott Helló és az ugyancsak kesernyés hangulatú Egyszer volt) mellett kiválóan meg­fért a kék az-cg és zöld a fű típusú nótákat is megfricskázó, groteszk Gömbölyű dal, vala­mint a kedvesen szabados, jó ritmusú, valóban kitalált slá­ger, a Miért ne? című kompo­zíció. Titkaim — ez áll a lemez­borítón, de egy csöppet sem bánjuk, hogy e titkokat Kato­na Kiári megosztotta velünk. Annál kevésbé, mert nyugod­tan kijelenthetjük: az album az utóbbi idők legsikerültebb hazai korongja. Örönjteli rá­adás, hogy a koncert is mél- i tó volt a lemezhez. Megje- | gyezzük, hogy a KEK-en egy- ! mást követik az érdekes hang­versenyek, a klub zenei ren­dezője, Turbók János módfe­lett gondosan állítja össze a programot. Érthető hát, hogy bár korábban savanyú volt a csokoládé, ma már Katona Klári számára is édesebb a desszert... Hegyi Iván került a tervbe. Az év végére azért mégis olyan integrált in­tézményt vehetünk át, amely egyaránt megfelel a pedagó­giai, a közművelődési és a szo­ciológiai követelményeknek. Mint ilyen, az első lesz a me­gyében. Kovács László szavai nyo­mán értelmet nyernek a ter­ve«, s kibontakozik valami nagyon korszerű, nagyon szép, ami néhány hónap múlva kéz­zel fogható valósággá válik. — Az aulát amíitcátrum- szerűen, süllyesztve építjük. Itt kap majd helyet a köz­ponti ruhatár, itt kerülhet sor minden rendezvényre: tanács­ülésre, színházi előadásra, hangversenyre — s ha kell. akár lakodalomra is. Mind­ezt egy belsőépítész tervezte bútorrendszerrel, az Allmediá- val oldjuk meg, ami kevés helyet foglal, s célszerűen va . riálható. A földszinten a mű­helyek lesznek. A fa- és fém- technika létét nem kell indo­kolnom, de a harmadikét ta­lán igen. Ott ugyanis háztar­tási ismereteket sajátíthatnak el a gyerekek Ezt a termet úgy alakítjuk,' hogy több funkciót is elláthat. Átalakít­ható rövid idő alatt játékszo­bává, lehet benne szabás-var­rás, vagy kézimunka-foglal­kozást tartani — vagy éppen értekezletet. Prospektus kerül elő, amely­ből megismerkedhetem az Allmedia bútorrendszerrel. Tetszetős, sokféleképpen al­kalmazható. Keresem a terv­rajzon az osztályok helyét. Az igazgató ismét egy szokatlan megoldásról tájékoztat. — Nem tantermekben, _ ha­nem pedagógiai, művelődési funkciókban gondolkodtunk: beszélhetünk látás-, hallás-: es mozgásnevelésről. A harmadik és a negyedik osztályosok úgy­nevezett féltörzstanteremben tanulják majd a magyarj és a matematikát. Ezzel a mód­szerrel négy teremben nyolc 'ösztály helyezhető el. A többi tantárgyat a szaktantermekben oktatják. Miután a tanulók közül so­kan reggel fél hattól este hatig tartózkodnak az iskolá­ban. biztosítani kívánjuk szá­mukra, hogy valahol aludni tudjanak. Emellett mód lesz a játékra és a tornaterem órán kívüli használatára is. Családcsoportokban Az asztalokon halomban áll a pedagógiával foglalkozó szakirodalom. Az újdonság va­rázsával hat. hogy a falakon semmi más nincs, csak gye­rekrajz. Ilyesmit még iskola­igazgató szobájában nem lát­tam. — Audiovizuális központot is létesítünk — folytatja Ko­vács László. — Zártláncú stú­dió lesz. amely mindkét épü­letben és az óvodában üze­meltethető. s egyaránt közve­títhető hang és kép is. A könyvtárban nemcsak irodal­mat, hanem folyóiratokat és prospektusokat, is tartunk majd. Az elhelyezett fülhallga­tókból nonstopműsort hallgat­hatnak az érdeklődők. A könyvtár mellett fülkesort he­lyezünk el, s a bent ülők a központi katalógusteremből hívhatják le a képet vagy a hangot a fülkébe. A kézi­könyveket és az olvasótermet külön helyiségbe tesszük, amelyet kamerákkal és han- gosítóval látunk el, s így bár­milyen pedagógiai vagy szo­ciológiai megfigyelést el tu­dunk végezni egy másik he­lyiségből. A parkosítást úgy oldjuk meg, hogy olvasóudvart létesítsünk. Megtudom, hogy valamennyi szolgáltai ást a gyerekek se­gítségével kívánnak megolda­ni. A hetedik, nyolcadik osz­tályosok például gyermek- megőrzést is vállalnak az épü­leten belül, s' ennek motivá­ciós jelentősége van. Érzik, hogy a felnőtt megbízik ben­nük, s egy ilyen alkalommal sok olyasmit is megtanulnak, amire egyébként nem lenne le­hetőség. Az audioyizuális köz­pontot is egy felnőtt felügyele­te mellett a gyerekek kezelik majd. Napközi nem lesz. He­lyette a tanulók egész napi élettevékenységét kívánják megszervezni, tematikus játék formájában. Hét-kilenc tagú családcsoportokat alakítunk, amelyek spontán szerveződnek a különböző korosztályokból. Ezek a kis családok együtt ta­nulják a gazdálkodást, a kör­nyezetvédelmet és a többi' hasznos tevékenységet. Az o életükből ugyanis hiányzik a szociális gyakorlat. Nem is­merik kellőképpen a szülők vagy a társadalmi munkameg­osztás szerepét. Ezzel felnőtt korban kerülnek először szem­be, s bizony sokan nem állják meg a próbát. Azt már most látják, hogy a tornaterem kicsi lesz, de úgy építik, hogy a jövőben bővít­hető legyen. Éppen mellette, a földszinten kap majd helyet az orvosi szoba is, ahol a doktor mellett pszichológus is dolgo­zik majd. A közművelődési te­vékenységet társadalmi aktí­vákkal oldják meg, a gyerekek pedig mindenben segítenek és kabinetszolgálati munkájuk is lesz. Az utolsó akadály Az iskolaigazgató ezután ar­ról beszélt, hogy á régi épüle­tet is át kell alakítani egy ki­csit, s a tanárok a szaktan- termekben kapnak állandó munkahelyet. A pedagógusok életmódvizsgálatokat folytat­nak majd, s fölmérik, milyen kulturális igényekkel számol­hatnak. Sokféle szolgáltatást kívánnak bevezetni az ingye­nes belsőépítészeti tanácsadás­tól kezdve, a barkúcsolási le­hetőségekig. A diákokat is másképp értékelhetik a jövő­ben. A teljes személyiséget ve­hetik figyelembe, elismerhetik a szellemi és a fizikai adott­ságokat is, hiszen néni lesz akadály az órakeret és a tan­terv. Természetszerűleg minden­kiben fölmerül a kérdés, hogy vajon mennyibe kerül ez a gyermekparadicsom? Kovács László elmondotta, hogy a megye a nyolc tanteremre, és egyezer adagos konyhára 28 és fél millió forintot adott. Sajnos, a berendezéshez mint­egy 4 millió forint hiányzik még. Most szaladgál, hogy megszerezze. Ám ha eddig el­jutott, bizonyára nem áll meg az utolsó akadály előtt sem. Körmendi Zsuzsa Hétszáz év Pénzverés aranyból A magyar arany- pénzverés történe­te címmel kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum­ban. Az időszaki kiállítás — ame­lyet Kállai Lajos pénzügyminiszter- helycttcs nyitott meg — az 1300-as évek elejétől nap­jainkig kíséri nyo­mon az arany­pénzverés törté­netét. Heti eilmtegyzet A nagy éjszakai íürdőzés Jelenet A nagy éjszakai fürdőzés című bolgár filmből Mai erkölcsdráma a bolgár rendezőnő, Binka Zseljazkova új filmje, A nagy éjszakai für­dőzés. A történetben, s e tör­ténet hőseiben Zseljazkova ar­ra a nálunk is közismert kér­déspárra keresi (a jelenlegi bolgár társadalom viszonyai kö­zött) a választ: Hogyan élünk? Hogyan éljünk? A film e kérdések köré ke­serű körképet rajzol, s az adott válaszok is keserűek. Hriszto Ganev forgatókönyve nem ta­lál okot a derűre azon a körön belül, melyben a film játszó­dik. s ha némi reményt mégis megcsillant az alapkérdésre vé­gül is megadott válaszban, azt mindenképpen e körön kívüli személyekben látja. Miről is van szó? Egy az úgynevezett közép- nemzedékhez tartozó férfiakból es nőkből álló értelmiségi tár­saság nyaranta a tengerparton együtt szokott tölteni pár he tét. Régi baráti brancs ez. min­denki ismer mindenkit, min­denki tud mindenkiről min­dent. s épp ezért meglehetősen unják is egymást. Év közben nemigen találkoznak, de a nya­ralás napjaiban úgy gondolják, ez nem is számít, hiszen a ten­gerpart úgyis összehozza őket, s minden ott és úgy folytató­dik. ahol az előző évben abba­maradt. Pedig ez a nagy együ­vé tartozás, ez a szoros barát­ság már csak felszín, álca. üres megszokás. Egyre jobban elő­bukkannak a társaság tagjaiból a valódi emberi értékek vagy értéktelenségek. Az elvált szépasszony könnyedséggel, nagyvonalúsággal leplezi fér­fiéhségét, aztán már nem is leplezi, hogy minden valami­revaló férfira igényt tart. Volt férje, aki szintén tagja most is a társaságnak, zsenge lányok szemében játssza az ellenállha­tatlan. unottságában titokzatos szoknyapecért. Egy testvérpár a kiskamasz éveikből vissza­maradj gyermetegséggel idét- lenkedik és jópofáskodik. de mindenki unja már a sületlen vicceiket, csak éppen nem mondja meg nekik senki, hogy ideje lenne felnőniük. Egy nagymenő nagyember elké­nyeztetett, nőiesen puha szép- fiú fiacskája a társaság köz­pontját jelenti addig, míg a pa­pa beosztásának dicsfénye öve­zi. aztán kiderül, hogy gyáva, enervált és jelentéktelen figu­ra. A toronydaru termetű izompacsirta mindenki ked­vence. mert kellemesen buta és szolgálatkész, de azon túl, hogy ő is a szépasszony szere­tője, mással nem dicsekedhet a társaságban. Satöbbi, satöbbi. Ganev — és Zseljazkova is — úgy látja, létezik egy fölényes, anyagi jólétben élő. nem tehet­ségtelen. de semmi belső tar­tással, semmi emberi értékkel, semmi erkölcsi igénnyel nem rendelkező réteg, mely a bol­gár társadalom átlaga fölött elve olyan életvitelt folytat, mintha egy kilátástalan és kiáb­rándult nyugati burzsoá értel­miség képviselője lenne. Akiben a film alkotói érté­ket. becsülendő emberi tulaj­donságokat látnak, az egy a társaságba véletlenül bekeve­redő egyetemista fiú. Vili. Ez a faluról származó, nyílt, becsü­letes, józan gondolkodású fiú, mintegy a katalizátor szerepét tölti be; kicsit rajta múlik, hogy az unatkozó társaságban meg­mozdul valami. De ez a moz­dulás sem vezet jó irányba: a már-már rituálisan megrende­zett úgynevezett nagy éjszakai fürdőzés közben egy szeren­csétlen játékban meghal az egyik fivér, s ezzel egycsapás- ra szertefoszlik a látszat. A gondtalannak hitt kapcsolatok felbomlanak, s mindenkinek szembe kell néznie önmagával, a történtekkel és a következ­ményekkel. Gili. a rokonszen­ves. egyszerű fiú. és szerelme, a szintén egyetemista Mi na, a tragédia után újra találkoznak a fiú falujában, s a lány, aki a tengerparton a legjobb úton volt afelé, hogy ő is a társaság tagjai sorába kerüljön, felis­meri, hogy nem a talmi értékek az igaziak. Nem lesz hepiend a dologból, de Mina legalább le­válik a tartalmatlan, kiürese­dett életet élők köréről. A nagy éjszakai fürdőzés te­hát olyasmit sugall, hogy a romlatlan, majdhogynem falu­sias egyszerűség a követendő, azt kell szembeállítani a rom­lott. rafináltan életélvező cél­talansággal. Lehet, hogy ez va­lódi alternatíva, de lehet, hogy csak a jobb híján történő el­lenpontozás eredménye, mert túlságosan nem győz meg vele bennünket Ganev és Zseljazko­va. A probléma ugyanis bo­nyolultabbnak tűnik, semmint hogy egy ilyen hosszú (kétré­szes) filmben minden elmond­ható legyen róla, s ráadásul minden szépen meg is oldód­jon. helyére is kerüljön. A film így inkább egy nagyon érdekes jelzésnek, egy nyilván létező társadalmi probléma figyel­meztető felmutatásának tűnik a mi szemünkben —, de annak kétségtelenül izgalmas. Mennyei napok Furcsa, érdekes és nagyon megkapó film ez az egy can- nes-i és egy Oscar-díj- jal fémjelzett amerikai alkotás (1979-ben a rendező, Terence Malick Cannes-ban a legjobb rendezés díját kapta, s még ab­ban az évben az operatőr, Nes­tor Almcndros, Oscart kapott a fényképezésért.) Mintha vala­miféle megkésett western len­ne (az 1910-es évek elején ját­szódik, jobbára Texasban), de olyan western, melyet mond­juk John Steinbeck írt, azaz a naturalizmusba hajló realiz­mus jellemzi. Ezzel már a film értékeire is utaltam; Malick. aki a forgatókönyv szerzője is, a történetben a századelő Ame­rikájának „lení”-jét. a hányó­dó. kallódó, a hétköznapi bol­dogságot és a megélhetés mini­mumát egyszerre kereső, de soha e! nem érő kisembereknek a világát túrja elénk. A sztori kemény realizmusa és a költői­nek mondható naturalizmussal fényképezett táj, a tucat-wes- ternekben fel sem tűnő igazi Amerika képe együtt sajátos hangulatú filmet eredményez mely minket valószínűleg Ber­tolucci XX. századára is em­lékeztet —, de ez is az érték jele. Takács István

Next

/
Thumbnails
Contents