Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
Béke emlékplakeft a vád Forte kollekfívájának Az emberiség legszebb szava Tegnap Vácott, a Fortegyár dolgozói körében került sor a béke- és barátsági hónap városi megnyitó ünnepségére. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében ott volt Kádár 3 enőné, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője és István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának Ma 3. oldal: Szorosabb legyen a kunkötésnél «. oldal: Úttörőélet és a hét vége 6. oldal: Jogi összeállítás 7. oldal: Sportrepülők tragédiája titkára, valamint Valcrij Kra- jevszkij őrnagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport tisztje. Vásárhelyi Józsefnek, a HNF városi elnöksége tagjának megnyitója után Kováesne Pölcz Piroska, a HNF váci városi bizottságának elnökhelyettese mondott beszédet. Utalt arra, hogy az elmúlt hetek ünnepségei, szocialista évfordulói szoros összefüggésben vannak ezzel a nappal, hiszen mindennek alapja békénk és biztonságunk. Az emberiség legszebb szava és törekvése a béke, majd hangsúlyozta: azokat az erőfeszítéseket, melyeket a szocialista országok népei — élen a Szovjetunióval —, valamint a kapitalista országok haladó erői fejtenek ki a feszültségek csökkentésére, a béke és biztonság megőrzésére. Ezután Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz, méltatva a Forte-gyár kollektívájának munkáját, s a népek barátságáért, a békéért kifejtett tevékenységét. Egy-egy ilyen közös akciójukat — hangsúlyozta — az Országos Béketanács Elnöksége is nagyra értékeli. Ennek elismeréseként nyújtotta át az országos testület magas kitüntetését — a Béke emlékplakettet az üzem kollektívájának, melyet dr. Lenyó László, a Forte-gyár igazgatója vett át. Egyéni kitüntetésben részesült Kettlér László üzemvezető, aki az Országos Béketanács elismerő oklevelét kapta meg. Bcr.bon - saját meggyből Behozzák a lépéshátrányt A termelőszövetkezetekben és a mezőgazdasági szakemberek között a hatvanas évek JOBB KÉSŐN... A z elnéptelenedett falu, Gyűrűfű nevét már lassan elfelejtette az ország, amikor a televízióból — a nagy Kék-túrát bemutató, jól sikerült sorozatban — értesült egy hasonló sorsú településről, a Vértesben megbúvó Kápol- náspusztáról, amelynek már csupán egyetlen állandó lakosa van. Afféle eső után köpönyeg módra elmondták ott páran, miként kellett volna, mit kellett volna, hogy ne jusson erre a sorsra. A szomszédos kisközség elhagyatott házainak immáron akadt szép számmal gazdájuk, rendbe is vannak téve takaroson, nyaranta szuszogó, napozó, éppen semmit tevő emberek jelennek meg a kertjeiben, hogy ősszel szedjék a cókmókjukat s visszatelepüljenek a fővárosba, ahonnan néhány hétre, egy hónapra kirajzottak. A nyaralók kedvéért aztán apránként megépül az út, a vízvezeték, kijár még a busz is, van hús meg friss kenyér a boltban. Lassacskán megjelenik mindaz, aminek már akkor is lennie kellett volna, amikor még az eredeti őslakosság népesítette be az utcákat. A képlet persze korántsem ilyen egyszerű. Egyrészt a hiányos infrastruktúrán kívül számos egyéb oka lehet az elvándorlásnak, másrészt ahol korábban nem volt lehetőség e hiányok pótlására, ott ritkán adódik később, az üdülők kedvéért. Az elvándorlás jelenségével azonban mindenképpen számolnunk kell. s küzdeni ellene, elsősorban úgy, hogy felmérjük, hol, mi válthatja ki. Ha megszüntetjük az okokat, nem kényszerülünk kínlódni a tüneti kezeléssel. Így tesznek például Albertiján és környékén is. Míg korábban aggasztóan csökkent a lakosság létszáma például Ceglédbcrcel, Dánszentmiklós, Csemö, Nyársapát, Mikebuda községekben. ma elmondhatjuk, megállt ez a folyamat. Jó néhány esztendeje már, hogy nem kívánkoznak el az emberek erről a tájról. Miért? Elsősorban azért, mert megerősödtek a termelőszövetkezetek. A mezőgazdaság fejlesztésének intenzív szakaszában egyre több iDari szakmával rendelkező munkavállalóra is szükség van e falvakban, egyre kvalifikáltabb képzettséggel. Kisebb lett hát a főváros vagy Cegléd vonzereje. Jelenleg ugyan még több mint háromezren eljárnak Alberti rsára dolgozni. Nem kétséges azonban, hogy a hűtöhíz felénttése. a hozzá csatlakozó málmfermesztés megszervezése után ez a nagyközség is további munkaerőt tud lekötni, s ami ugyancsak nem mellékes, az eddig nem foglalkoztatottak körének a környék egyik legjobb jövedelemszerzési lehetőségét kínálja majd. Nem feltétlenül az ipari munkahelyek számának növelése jelenti a települések népességmegtartó erejének fokozását. Gondoljunk csak az előbb említett málnatermesztésre, amit úgynevezett családi alapon kíván megvalósítani az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet. Az elképzelések szerint egy-egy három-négy tagú családnak kétszáz négyszögölnyi területet adnának ki művelésre, a telepítést, a gépi munkákat, a növényvédelmi feladatok ellátását a szövetkezet vállalja. A család nyújtja mindehhez a kézi munkaerőt, amiről a bogyós gyümölcsöket termesztők körében közismert, hogy nem is kevés energiát igényel. Az integráló közös gazdaság azonban garantálja, hogy megéri a környező lakosságnak belefektetni a munkába ezt az energiát. Ugyanakkor a tartalék munkaerő bevonása újabb sikeres hadművelet az elvándorlási kedv csökkentésének ügyében. És mi a helyzet a szintén emlegetett infrastruktúrával? Erről is hallottunk. A Micsurin Tsz — hasonlóan a Szabadsághoz — vágóhidat akar építeni, még ebben az évben. Ezzel tovább javul a húsellátás a körzetben. Ám azt is tudják itt, hogy az ember csak akkor ragaszkodik a lakóhelyéhez, ha azt valóságosan a magáénak érzi. Nos, a falugyűlések tanulsága: a szocialista demokrácia kiteljesedése ezeken a településeken biztató eredményeket sejtet. Mert legyen szó akár kóbor kutyákról, vagy az olyan nagyon égető telekkeresletről, a szemétlerakó helyek kijelöléséről — s a társadalmi munka megszervezéséről, minden és mindenki szóba jöhet, szót kérhet. K iknek fülük van erre a szóra, azok tudják: naponta igényesebbek lesznek — és joggal — a falvak népei. Hiába van tele az áruház, ha senkinek sem kell az, amit kínál. Hiába nyílt a szép étterem, ha nem azt tálalja, amit várnak tőle. s nem úgy, ahogy illene. Ha valaha igaz volt, akkor ma nagyon: az élet alapvető feltételeit — s nem is akármilyen színvonalon — meg kell teremtenünk minden olyan teleoü- lésen, ahol dolgozó emberek élnek. Jobb későn, mint soha ... Bálint Ibolya végén, a hetvenes évek elején még folyt a vita, hogy szükség van-e a közös gazdaságokban a melléküzemágakra, vagy elegendő, ha az alaptevékenységgel foglalkoznak csupán. Napjainkban már mindenki előtt egyértelmű, hogy az eredményes ipari és szolgáltató tevékenység jó alapot ad a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséhez. A gombai Fáy András Ter- melőszövetkeben a szakemberek vitája meglehetősen későn, a hetvenes évek közepén zárult le. Ennek következtében lépéshátrányba kerültek, s csak 1977-ben létesítették az első kisebb üzemeket. Kezdetben egy faipari üzemet alakítottak ki, majd nem sokkal később — elsősorban az asszonyok, lányok foglalkoztatására — létrehoztak egy édesipari termékeket csomagoló részleget is. Itt eleinte Negrót, majd kakaóport, rágógumit, különböző desszerteket és pasztillákat dobozoltak. Emellett — a sikereken felbuzdulva — elvállalták a logikai játékok szerelését, csomagolását is. Ottjártunkkor éppen a Poly- tois által gyártott bűvös kígyó volt a sláger. A termelőszövetkezet a fővárosban is létrehozott ágazatokat. Jól dolgozik a takarítószolgálat, míg az építőiparival meglehetősen sok gondja volt a téesz vezetőségének. Ezért döntöttek úgy. hogy az idén január elsején összevonják ezeket a részlegeket, s tevékenységüket nem fejlesztik tovább. Az Akkumulátorgyárral kötött szerződés alapján viszont az általuk adott gépeken különböző alkatrészeket készítenek, s lehetséges, hogy az összeszerelésben is besegítenek majd. Ezenkívül jól alakulnak a szövetkezet kapcsolatai a PEVDI gyömrői gyáregységével is: számukra különböző fürdőszoba-berendezéseket, autóalkatrészeket szintereznek, azaz bevonják műanyaggal. Újdonság, hogy augusztustól a közös gazdaság gyümölcsösében termett meggyből készítenek majd konyakos bonbont az édesipar megrendelésére. Mint Szászik Károlytój!, a téesz elnökétől megtudtuk, az új vállalkozások eredményeként arra számítanak, hogy a tavalyi 4,6 millió forintos nyereségnél az idén sokkal többet, összesen mintegy 17 millió forintot érnek el. F. Z. üKözélet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkárának és Cornel Onescu- nak, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsa elnökének vezetésével tegnap Budapesten megkezdődtek a magyar—román szakszervezeti tárgyalások. A küldöttségek tájékoztatták egv- mást hazájuk szakszervezeteinek tevékenységéről, a szak- szervezetek előtt álló feladatokról. •• • = »*»!-r-j.r , ; i-u AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA E$ A v. _____i ■___ • ' ' PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. MÁJUS 12., SZERDA Tegnap Sasodon, ma Cegléden és környékén Minden forintnak megvan a helye Losonczi Pál kétnapos látogatása Pest megyéken Jó, hogy nem tiszta a profi!... Eszmecsere a látó gatók és a tsz vezetői között. (A képen jobbról balra: Losonczi Pál, Cservenka Ferencné, Krasznai Lajos, Bálint Ferencné, Csiki György szb-titkár. Szemben: Czincok György, Bukvai József. Tegnap délután Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Pest megyébe látogatott. Tapasztalatszerző útja két részre tagozódik: tegnap a budai járás, ezen belül Budaörs Sasad mezőgazdasági nagyüzemének megtekintése volt a célja; ma pedig Cegléd város és a ceglédi járás gazdálkodásával, politikai, társadalmi életével ismerkedik. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megyei pártbizottság tikárai és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadták. Cservenka Ferencné röviden tájékoztatta a vendégeket Pest megye életéről, fejlődéséről. A VI. ötéves terv és a XII. pártkongresszus határozatainak eddigi megvalósításáról számolt be. Arról, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági nagyüzemek többsége tavaly sikeresen, jövedelmezően gazdálkodott. A termelési érték 12 százalékkal haladta meg a tavalyi vagy azt megelőző évekét. Ezen belül a hústermelés három, a tejtermelés pedig mintegy 10 százalékkal nőtt. Idén is tovább folytatódik az üzemek termékszerkezetének korszerűsítése, az export növelése. Megvan arra a lehetőség, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok termelési értéke idén is tíz százalékkal, az árutermelés négy-öt százalékkal nőjjön. A tavalyi teljesítmények alapján 46 ipari és mezőgazdasági üzem szerezte meg a kiváló címet. A megyei első titkár tájékoztatója ntán a vendég útja Budaörsre vezetett, ahol Cservenka Ferencné és dr. Mondok Pál társaságában először az új lakótelepet tekintette meg. Losonczi Pál elismeréssel adózott a nagyközség határában emelkedő városnyi településről, amely sokezer állampolgárnak nyújt egészséges, korszerű otthont. Ezt követően a látogatás a Sasad Termelőszövetkezetben folytatódott, ahol Krasznai Lajos, az MSZMP Budai járási Bizottságának első titkára, dr. Kertai Tamás, a járási hivatal elnöke, valamint a tsz párt-, gazdasági vezetői fogadták az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét, Losonczi Pált Czincok György, a tsz elnöke tájékoztatta a nagyüzem életéről, de a beszélgetésben részt vett a többi között Bukvai József mérnök, a tsz pártbizottságának titkára, a társadalmi szervek vezetői, a gazdaság több szakmai vezetője és két kiváló szocialista brigád vezető: Cservényük Péterné, valamint Bálint Ferencné. Losonczi Pál utoljára tavaly januárban járt a Sasad Tsz- ben. Erre az Elnöki Tanács elnöke beszélgetés közben utalt is, mondván, hogy akkor több tsz-ben megfordult, kutatva, hogy a szabályozók szigorítása nem roppantja-e össze a gazdaságokat. Czincok György őszintén válaszolt: nehéz volt helytállni. Ki kellett gondolni számos új dolgot, hogy megértve a népgazdaság helyzetét, de a tsz jövőjét is biztosítva felülkerekedjenek a nehézségen. Sikerült. A hatezer dolgozót foglalkoztató (ebből 4200 tsz-tag) nagyüzem nemcsak megőrizte, de tovább is fejlesztette eredményeit. Nőtt a termelési eredménye, az árbevétele, a tiszta nyeresége. Egy főre eső kereseti átlag 54 500 forint. Természetesen ennél több a tsz-tagok jövedelme, mert aki évi 2300 órán felül dolgozik, háztáji gazdaságban is részesül, és uz további jövedelem forrása. A Háztáji szervesen kapcsolódik a nagyüzemhez, integrálódik a gazdasággal. A főváros árnyékában Felhívták az Elnöki Tanács elnökének figyelmét, látni kell, hogy a Sasad Tsz az országos átlag alatti minőségű földön gazdálkodik, földrajzi adottságai miatt széttagolt, nem is szólva arról a gondról, amit az agglomeráció jelent számára. A főváros árnyékában, a nagyüzemi ipar hatása mellett kell megtartani a dolgozóikat, fegyelmezett, szervezett, jövedelmező munkát követelni. Mindez együtt dolgozóit számos ötlet megvalósítására. A lényege ennek az, hogy a termelés, a feldolgozás, az értékesítés összhangja — szaknyelven: a vertikális integráció biztosítása üzemen belül meghozta az eredményt. Példa erre a szarvasmarhatenyésztés, a tejtermelés és a -feldolgozás. Talán nincs olyan fővárosi, de budai járási dolgozó sem, aki ne ismerné és ne dicsérné a Budatej termékeit. Itt gyártották az országban először a Leo jégkrémet. Ki hinné,. milyen szép, korszerű üzemben készítik, (Folytatás a 3. oldalon.) Ez a talajnedvesség-mérő. Hiripl Lajos, Szántó Dénessel, a műszókényszerítette a tsz vezetőit, rész üzem vezetőjével mutatja a vendégnek az érdekes műszert.
