Pest Megyei Hírlap, 1982. május (26. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1982. MÁJUS 9., VASÁRNAP fíözpcnfi major épül ősszel Ä fák megeredfek, cseperednek A Dél-Pest megyei Gyü­mölcstermelő Gazdasági Tár­saság név sokak számára még idegenül hangzik, de ha köz­napi nevét, az EGÉ-t használ­juk, már ismerősebben cseng. Hazánkban a csonthéjas gyü­mölcsök termelése visszafejlő­dőben volt, amit elsősorban a gazdaságtalan termelés, az elég nagy gyakorisággal bekö­vetkező téli és tavaszi fagyok miatti alacsony termésátlag magyaráz. A mezőgazdasági nagyüzemek jó részében a csonthéjas ültetvények — a nem megfelelő termőhely mel­lett még a kis területi és ár­bevételi részesedés miatt is — hátrányos helyzetben voltak — más ágazatokkal szemben. Öten összefogva A Micsurin Tsz vezetősége, támogatva országos szakmai intézmények elképzeléseit, kezdeményezőként lépett fel az előbb felsorolt problémá­kat kiküszöbölő ültetvények megvalósítására, öt szomszé­dos termelőszövetkezettel: a pilisi Aranykalásszal, a volt albertirsai Dimitrovval és Szabadsággal, a ceglédberceli Egyetértéssel és a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátsággal összefogva elhatározta, hogy optimális termelőhelyen, a kedvező közgazdasági körül­ményeket kihasználva, nagy, közös üzemelésű csonthéjas ül­tetvényt létesít. 1977 őszén megkezdődött a beruházás előkészítése és a következő év tavaszán már 97 hektáron meggyoltványok, 35 hektáron kajszioltványok ke­rültek a jól előkészített talaj­ba. A 132 hektár telepítéssel megkezdődött az ország egyik legjelentősebb kertészeti be­ruházása. A kezdeti lendület a következő években csak fo­kozódott, s az 1978—79-es te­lepítési szezonban 327 hektá­ron ültettük el a csemetéket. Tavaly befejeződött az EGE- telepítés, a tervezettnél 12 hektárral nagyobb, 815 hektár­nyi területen. Ebből meggy­ültetvény 211. cseresznye 56, kajszi 182, őszibarack 173, szilva 173 hektár. Négy éve kezdtük kialakíta­ni a gyümölcsös gondozásá­hoz szükséges dolgozó kollek­tívát, az erő- és munkagép­állományt. Most 32 fős az a közösség, 11-en gyalogmunká­sok, 14-en traktorosok és 8-an függetlenített munkakörben dolgoznak. Szervezetileg a Mi­csurin Termelőszövetkezethez tartozunk. A használatunkban levő 14 erőgép, 5 egyéb jármű és 50 különböző munkagép a gazdasági társaság tulajdona. hittak és utak A telepítések befejezésével megindultak a járulékos beru­házások. Készül a csepegtető öntözéshez szükséges vezeték- rendszer, fúrják a kutakat. Ez év második felében kez­dődik a két különálló gyümöl­csös központi majorjainak épí­tése, elbírálásra vár még a közlekedést szolgáló föld- és bekötő utak kiépítésének ké­relme. Tízezer tonna A betakarítás gondjait a KISZ-tábor létesítésével tud­juk enyhíteni. Várhatóan — teljes termés idején — több mint 10 ezer tonna betakarí­tott gyümölcsöt kell kezelni. Trón Miklós EGE-vezető Dal, zene Ceglédi pódium Jegy nélkül tekinthető meg Zeneakadémiai hallgatók tartanak hangversenyt ked­den, május 11-én délután 18 órai kezdettel a ceglédi zene' iskola nagytermében. A kö­zönség Csordás Klára ének és Klukon Edit zongora szakos előadásának részese lehet. Műsorukon Haydn-, Liszt-, Ravel-, Debussy- és Chopin- művek szerepelnek. A hang­versenyre jegyet váltani nem kell. Busz, várostól városig llőrelátó tervezés A Cegléd és Nagykőrös köz­ti útvonalon a 20-as Volán tá­volsági buszai közlekednek. A menetrend tervezésben, a jö­vőre nézve, komoly feladat lesz az úgynevezett kórházi járatok kialakítása, mivel vár­hatóan Nagykőrösről is töb­ben járnak át a ceglédi kór­házba. Gondolni kell arra is, hogy utasaik között lábadozók és járó betegek is lesznek. Egyszemélyes uzsonna Pohárnyi tej a hűtőpultról Szívesen fogyasztja a lakos­ság a tejipari termékeket Ceg­léden: ez lehet az árusító bol­tok, a szállítók és a gyártó üzemek tapasztalata. Naponta több mázsa tejtermék elfogy. Kedvelik a krémsajtokat és a műanyag dobozos túrókréme­ket, kelendő az ízesített jog­hurt, a gyümölcskefir éppúgy mint a Ceglédtej üzemé­ből kikerülő kakaó, sima ke­fir, vagy a nagy ritkán bolt­ba is eljutó poharas tej. Ez utóbbival nagyobb meny- nyiségb.en a májusünnep utá­ni napokban találkozhattak a vásárlók Cegléd városközpon­ti csemegeboltjában. Fo­gyott is gyorsan. Mint kiderült, a poharas tejet nemcsak az is­kolás gyerekek igényelnék, ha­nem a munkahelyeken, város­központi irodákban is kapós Mester lett, a javából Próba naponta reggeltől estig Van gyakorlata a vetélkedőkben Vörös István magas, szőke fiatalember. Sokan ismerik. Boltvezető-helyettes a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat "35-ös számú boltjában Nagykőrö­sön, a Széchenyi téren. Az azonosítás megkönnyítésére ta­lán még annyit, hogy koráb­ban a konzervgyári ABC-áru- házban dolgozott. Ismerik azonban máshol is. Példának okáért a fővárosban, egyebek között a Déli pályaudvari, meg a Batthyány téri ABC- áruházban is. Erőpróba volt — No, az talán túlzás, hogy az ottani vevők ismernek. Mindenesetre voltam már el­adó ezekben az üzletekben is, mert a „Ki minek mestere4’ szakmai-politikai vetélkedő országos döntőjének gyakorla­ti próbáit ezekben az üzletek­ben, meg a pénztárosképző is­kolán kellett kiállnunk. — Ezen a vetélkedőn, az élelmiszer-kereskedők kategó­riájában az első lett. Az or­szág legjobb kereskedője, leg­alábbis a fiatalok között. — így jött ki a lépés. Nyil­ván szerencsém is volt. — Mit kapott jutalmul? — Az első helyezésért öt­ezer forintot. De megkaptam a KISZ KB különdíját is. Ez utalvány egy szabadon vá­lasztható társasutazásra, öt és fél ezer forint erejéig. A ten­gerpartra szeretnék utazni. Bulgáriába vagy Jugoszláviá­ba. Még nem választottam. — Gyorsan híre ment a si­kerének? — Hogyne. Kürti András. az igazgatónk körlevélben tá­jékoztatta a vállalat üzleteit a nagy eseményről. Ez is na­gyon jólesett, de az is, hogy még a verseny előtt sokat se­gített a vállalat. Gyakorlati tanácsokkal, tanulnivalóval. — Mit kellett tennie az el­ső díjért? — Azt hiszem, hogy egészen egyszerűen jól kellett dolgoz­ni. Máskülönben a dolog úgy kezdődött, hogy volt egy vál­lalati válogató verseny, me­lyen az első lettem. így jut­hattam el a megyei versenyre. Ott harmadikként végeztem, s ennek az eredménynek az alapján hívtak meg az orszá­gos döntőre. Ez két napig tartott. Az első nap eladók voltunk a már említett üzle­tekben, s ezen felül díszkosa­rat kellett készíteni, s kira­katrendezésből is vizsgáztunk. Az elméleti vizsgán másnap áruismeretből faggattak min­ket és politikai témákból. Fő­ként a KISZ-ről kérdeztek, tekintettel a jubileumra. Cegléden tanult — Volt már gyakorlata a vetélkedésben? — Valamennyi igen, mert ugyanezen a Ki minek meste­re? verseny, már öt évvel ez­előtt is elindultam. Akkor csak a megyei döntőig jutot­tam el, s ott egy oklevelet kaptam. — A következő vetélkedő ugyancsak öt év múlva lesz. Még azon is elindulhat, hiszen még akkor sem éri el a kor­határt, 35 évet. — Egy év híja lesz, de azért azt hiszem, nem indulok el. Ámbár ki tudja... — Hol tanulta meg ilyen jól a szakmát? — Iskolába Ceglédre jár­tam, a 203-as Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetbe. Közepes tanuló voltam, bár a végén négyessel szabadultam. Aztán ide kerültem a ceglédi vállalathoz, ahol most is dol­gozom. Voltaképpen ezen a két helyen, s ezen belül két boltban, a konzervgyári ABC- ben, meg itt a 35-ösben ta­nultam. Közben két évig ka­tona voltam. Persze azért ott is magamba szívtam egyet s mást, ami hasznára lehet a kereskedőnek. Például a fe­gyelmet. — Mindenesetre a tanulás­nak megvolt a haszna, mert már 1975-től boltvezető-he­lyettes. — S hagy dicsekedjek, kap­tam már egy kiváló dolgozó kitüntetést is, s megszereztem a szakma ifjú mestere címet Megtalálni a hangot — Azért eléggé nehezen fér a fejembe, hogy az ország legjobb fiatal kereskedője, Vö­rös István itt dolgozik Nagy­kőrösön. Egy. nem is túlságo­san nagy boltban ... — Miért nem? A vevők a világon mindenütt egyformák. És mi értük vagyunk. A ke­reskedőnek mindegy, hogy hói van. A szakmáját ugyanúgy kell ismernie, s meg kell hogy találja az udvarias hangot a vevőkkel. A nagyváros sem támaszt nagyobb követelmé­nyeket a kicsinél. A szakmát itt is, ott is meg lehet tanulni. — További jó munkát kí­vánok, s ne haragudjon, ha olykor-olykor próbára teszem az ország legjobb kereskedő­jét... — A próba mindennap reg­geltől estig tart... lenne, tízóraira, uzsonnára, hi­szen számos hivatal már hű­tőszekrényt tart, dolgozói ér­dekét szolgálva. Akik a po­haras tejet a napokban felfe­dezték, bizonyára ezután is keresni fogják az alkalmat, hogy hozzájussanak. Építők dolgoznak a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában, emeletráépítéssel ötszáz négyzetméter alapterületű tanmű­hely készül, a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet kivi­telezésében. Itt igazán korszerű körülmények közt és egészen üzemközeiben tanulhatnak majd a fiatalok. Apáti-Tóth Sándor felvétele Vadász! nevel a görényből Pinty, sirályka társbérletben A házacska, amint az ember bandukolva nézelődik Ceglé­den az Alkotmány utcában, szinte ráköszön az Ősz utca sarkáról. A sok nagy közül előbukkan, rácsos ajtaja tár­va, az üvegezett is, beléphet, aki akar. Betérő pedig van bő­ven. Igaz, az ajtó fölé még nem került ki a tábla hogy fi­gyelem, emberek, itt kisállat­kereskedés van, ae tudják azt jól, akiknek hivatalból egyéb­ként is tudniuk kell és tudják a városbeliek is. A helyiség kicsiny. Nem na­gyobb egy közepes szobánál és valószínű, szoba volt tényleg, valamikor. Most komód, kar­szék és tisztes családi ágy he­lyett polcsor fut körbe a fal mentén. A polcokon rácsos kalickák, akváriumok, ketre­cek. Üresek is, lakóval is. Tar­ka függöny zár el diszkréten egy zugot. Ott a boltos öltö­zője, raktára, irodája, alapte­rülete lehet vagy másfél négy­zetméter. Úszó fényreklámok A boltos, Tóth Sándor nyug­díjas bemutatja a lakóit, a zebrapintyet és a szalagpintye­ket, a bohókás hullámos pa­pagájokat, a kíváncsian les- kelődő kanárit. Bóbitát és sár­ga füldíszt visel a nimfapapa­gáj (elég drága jószág), a gyémántgalámb biccent a fe­jével, mintha köszönne. A zebrapinty társbérlője a si­rályka. Kedves csöpp, pittyegő madár. A kanárival is megél egy kalitban, szeretik egymás társaságát. Mint festménygyűj­tőnél a falat a képek, itt úgy borítják el az egyik falsíkot a polcokra helyezett akváriu­mok. Bennük vígan suhannak a halacskák. Morzsányi fény­reklámok a piros-kék neonha­lak, többsoros vonalban vo­nulnak a guppik és a szifók, sötét pöttyöknek tűnnek az üvegfalon túl a kék guránik és a fekete mólik. A sláger most a vitorlás, az üveghal meg a szumátrai. Ezt a leghű­ségesebb vevőktől, a gyerekek­től tudom. Nagy szakértelem­mel válogatnak, viszik diadal­masan zsákmányukat a vízzel teli nylonzacskóban, iramod­nak haza, a jó vásár örömé­nek tudatában. A boltos most az egyik ak­várium aljára mutat. Meg­jegyzi: háromszáz forint pi- heg a vízben. Ugyanis, eny- nyibe kerül a kabátgomb nagyságú ormányos teknőcke darabja. Nem olcsóbb az ék- szerteknőc sem. Viszont, ha tö­rődnek vele, kedves és hosszú életű, sokáig örömet szerez gazdájának. Éjszakai vadász Mintha turistaszállás volna, átmeneti otthon, néhány üveg- ládika sorakozik az egyik zugban. Fadoboz az egyikben. Nagy szemű, éjszaka vadászó, j hússal-mézzel élő egérmaki ! alussza délutáni álmát. A ma­kimajmok fajtájából való pöt­tömke. Mentegetődzik az el­adó, majomfajügyben még nem készült fel teljesen. A Május 1. Ruhagyár raktárában dolgozott, ott érthetően nem ilyennel foglalkoztak. A szem­közti sarokból fickós képű, sárga barkójú, pislogó szemű majmóca figyeli beszélgeté­sünket. Ügy látom, a népes cerkóf nemzetség tagja lehet. Ám, fajtameghatározása, neve itt nincsen. Csak ára van a majomnak. Ugyan kicsoda-micsoda nyúj­tózkodik kifelé a ládikóból? Kamasz görény, érdeklődő, helyzetfelmérő tekintetű, fe­héregerek társaságában. Tóth Sándor eleséget ad nekik, friss tüdőt Falja az egész trupp, visongva hordják jussukat a piros szemű egerek is. A gö­rényekkel Tóth Sándornak terve van. Vadászásra akarja őket betanítani. Nem is lesz olyan egyszerű dolog, mert neki is lesz mit tanulni seb­tiben, ha alaposan ismerni akarja a fürge mozgású jószá­gok szokásait, képességeit. Több az akvarista Miközben beszélgetünk, cse­rélődik a vevőközönség. Ügy fest, hogy Cegléden akvaristá­ból van a legtöbb, azután ma­darászokból. A rágcsálókat fenntartással szemlélik. — Pedig mini nyuszik Is lesznek, felnőtt korukban is ekkorák, ni — mutatja az ök­lét a boltos. Azután a pult mögé megy, kimér húszért és ötvenért haleledelt. A vevő lelkére köti, hogy tartsa meg­felelő helyen és hőmérsékle­ten, különben hal tőle a hal. Eszes Katalin Pont, a versenyzők után Idegenben nyertek Teke: az NB II. félidényes bajnoksága a hajrához közele­dik. A tizenegyedik fordulóra került sor. melyen a ceglédiek remek győzelmet arattak a Bp. Postás otthonában. KÖZGÉP SE—Bp. Postás 6-2 (2552-2502) A négy egyéni győzelem mellett a ceglédiek további két pontot kaptak azért, hogy ötven fával többet ütöttek a házigazdáknál. A legjobb tel­jesítményt Nyíri nyújtotta, di­cséretes az ifjúsági korú Ri- móczi Zoltán 421 fás eredmé­nye is. Pontszerzők: Nyíri (450), Sütő (436), Pintér (422), Rimóczi (421). Tömegsport: április köze­péig a községekben és az üze­mekben rendezték meg a nyári falusi spartakiád alap­fokú versenyeit, melyeken azt, hogy minél nagyobb tömeget vonjanak a sportba, elérték. A járási döntőt Cegléden június 12-én, a megyei bajnok­ságot Gödöllőn június 26-án rendezik meg, majd ez évben országos szintű versenyre is sor kerül majd. A helyezése­ken túl a résztvevők pontokat kapnak az elindított verseny­zőik száma után is, melyet a község lakosságának számához viszonyítva alakítottak ki. Így Abonyból egy sportoló 1,4, Nyársapátiból pedig 3,0 pontot „ér”. A kétfordulós területi küz­delemsorozatra az együttese­ket hat csoportra osztották. A következő sportágakban mér­hetik össze erejüket: a nők és férfiak kispályás labdarúgás­ban. kézilabdában, lövészet­ben, kötléhúzásban és atlétiká­ban találkoznak, csupán a láb­tenisz az a szám. ahol csak férfiak versengenek egymás­sal. U. L. ISSN 01SS-2SW (Ceglédi Hírlap) Tanműhely lesz az emeleten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents