Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

1982. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Életet az éveknek Az öregség jövőjéről Életet adva az éveknek — ez volt az egészségügyi világ­nap jelszava, bár az idei esz­tendő nem az idősek éve, az ENSZ most különös figyelem­mel fordul e korosztály felé. Július 26-tól augusztus 6-ig Bácsben tartják majd a szer­vezet öregedési világértekez­letét, melyre jelentést készített az MTA nemzeti előkészítő bi­zottsága. Erről tájékoztatták az újságírókat tegnap a Tu­dományos Akadémián. Szentágothai János, az Aka­démia elnöke, az ENSZ örege­dési világértekezlete nemzeti előkészítő bizottságának elnö­ke bevezetőjében hangsú­lyozta: már ma is népes­ségünk két százaléka idő­sebb 80 évesnél, s 2000-re e korosztály aránya várhatóan 3,5 százalékra nő. A szociális és egészségügyi ellátás ered­ményein, vívmányain kívül nagy szerepe van az idős korú lakosság számbeli növekedésé­ben a betegségmegelőző életmódnak, ezen belül is a mértékletességnek, a dohány­zás és alkoholfogyasztás hát­térbe szorításának, a só- és cukorszegény ételek fogyasztá­sának, valamint az öregkor­ban is folytatódó testi és szel­lemi gyakorlásnak-terhelés- nek. Szalai Sándor, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, az előkészítő 'bizottság ügy­vezető alelnöke ismertette az öregedési világértekezletre ké­szített 24 oldalas jelentést. Ez foglalkozik az öregedés és az idős népesség demográfiai jellemzőivel, a hazai korosz­tály anyagi- és nyugdíjhely­zetével, családi és lakásviszo­nyaival, egészségügyi és szo­ciális gondozásával, az öregek társadalmunkban betöltött szerepével, s az idős korúakat érintő jogszabályokkal. Rész­letesen is taglalja az egész Földre nézve általánosítható tapasztalatokat, a hazai ge­rontológiai kutatásokat, végül ismerteti a jövőre vonatkozó terveket és ajánlásokat. Amiről különösen sok szó esett a tegnapi sajtótájékozta­tón: 1870-től 1980-ig kétszere­sére nőtt hazánk népessége, s ugyanennyi idő alatt tizen­ötszörösére a 80. életévén tú­liak. Nyilvánvaló a tendencia: míg minden korábbi társada­lomban sok fiatal és kevés idős élt, most a mérleg kezd a másik oldalra billenni. Szo­ciológiai szempontból ellent­mond ennek egy másik jelen­ség: szétesőben van a patriar­chális nagycsalád, s bár ma nem ritka, hogy egyetlen csa­lád öt generációja él egyide­jűleg, ezek a famíliák korosz­tályonként különválnak. Így nem vitatható, hogy az átfogó állami szociálpolitika eszközei mellett mind fonto­sabb szerepet kap majd az idősek otthoni, családi gondo­zása. Méd Péter köszöntése Mód Pétert, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar Népköztársaság UNESCO mellett működő ál­landó képviseletének vezetőjét, a munkásmozgalom régi harco­sát párttagsága 50. évforduló­ja alkalmából szerdán Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kö­szöntötte, és átadta a Közpon­ti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Berecz János, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője. Bssifársi találkozó A Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége a második világháború időszakában a szovjet egységek kötelékében, valamint Lengyelország terü­letén harcolt tagjai számára szerdán bajtársi találkozót rendezett a Belügyminiszté­rium művelődési házában. A találkozón Úszta Gyula alel- nök köszöntötte a részvevő­ket, majd Fodor Zoltán, az. országos bizottság tagja mon­dott beszédet. A találkozón megjelent Nyikita Ivanovics Darcsijev, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa. Fedezet a vagyonom Nincs rezsi, nagyobb a hasion Egyszemélyes iroda, egymilliós nyereség? Ha lassacskán is, de egy- re-másra alakulnak me­gyénkben társulások, kis­szövetkezetek, kisvállalko­zások. sokan még csak a lehetőségeket latolgatják, mások tapasztalataira vár­nak. Különösen igaz ez az iparban, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben viszont — ahol az elmúlt évek során egyébként is hozzászokhattak a kocká­zathoz —, már nagyobb a mozgolódás. Így például a Börzsöny Tsz-ben, ahol nem vártak mások tapasz­talataira, hanem elsőként vágtak a dolgok közepébe. Az angyalföldi gyárváros egyik szerény kis utcájában, egyszerű faházacska húzódik meg. Bejáratánál a Börzsöny Tsz Ipari és szolgáltató főága­zatának már-már hivalkodó felirata fogadja a látogatót: B. Consulting Service. Főleg a nagyvállalatok — Nem akartunk nagyké- pűsködni, egyszerű üzleti fo­gásról van szó — mondja Pisztray Géza főágazatvezető. — Magyarul a következőt je­lenti: B, azaz Börzsöny Gaz­dasági Szervező és Tanácsadó Szolgálat. Az előkészületeket tavaly októberben kezdtük, hirdetésünkre mór akkor töb­ben jelentkeztek. Sok fejtö­rés után, az átalánydíjas szer­ződési rendszer mellett dön­töttünk; az egyik ismért köz­gazdász, dr. Asperján János vállalta az egyszemélyes iroda ügyeinek vitelét. A termelő- szövetkezet vezetése felismer­te, hogy az új lehetőségek kö­zött nincs szükség állandó apparátusra — hogy ne mond­jam vízfejre, hanem elegen­dő egy ember, aki esetenként egy-egy megbízásra szerződte­ti a megfelelő szakember- csoportot. Eddigi tapasztala­taink szerint, óriási igény van az ilyen tevékenységre. A nagyvállalatok ugyanis — bár rendelkeznek fejlesztő rész­leggel, de nem tarthatnak a csúcsigényeknek megfelelő ál­landó létszámot, hiszen nem tudnak egy ilyen részleget fo­lyamatosan ellátni munkával. Az iroda január elsején ala­kult, s máris sok megrende­lése van. — Ilyen élénk az érdeklő­dés? — Ilyen formában elsősor­ban a nagyvállalatok érdek­lődnek, eddig elsősorban a gyártmányfejlesztés, innová­ció témájában tárgyaltunk, és kötöttünk szerződést. Hosszú távú terveket is alapozhatunk az eddigi tapasztalatokra. Ráadásul — bár alakultak ha­sonló irodák másutt is —, a piac még nem telített, sokáig nem is lesz az, a konkurren- ciaharc véleményem szerint, csak három-négy év múlva élesedik. Az ügyfeleknek per­sze ez lesz a jó, hiszen a ver­seny árcsökkentésre kénysze­ríti a vállalkozókat. Az újon­nan alakuló, kisebb vállalko­zások közül, mintegy 80—100 érdeklődő járt már nálunk, de ők valóban inkább csak ta­pogatóznak, tanácsokat kér­nek. Volt aki a gazdasági munkaközösség megszervezé­sét bízta ránk. — A termelőszövetkezet, mekkora kockázatot vállalt, és milyen, haszonra számít? Ha nagyot bukik... — Az átalánydíjas szerző­dés értelmében az iroda' veze­tője — ha eredményesen dol­gozott, ha nem —, egy bizo­nyos összeget köteles befizet­ni a termelőszövetkezetnek. Ha nagyot bukik, a felelősség végső soron a szövetkezeté, a kötbért ugyanis nekünk kell fizetni. Ha a számítottnál jóval eredményesebbnek bi­zonyul ez a tevékenység —, amire egyébként az adórend­szer nem túlzottan ösztönzi —, akkor a tsz felemelheti az átalánydíjat. Ez nem jelent kiszolgáltatottságot, hiszen ne­künk sem érdekünk, hogy egy sikeres szakember itthagyjon. Ami a hasznot illeti, nem titok; az idén egymillió forint tiszta nyereséggel számolunk az ötmilliós árbevételből. Ez persze relatív, hiszen csak nyerünk azokkal a munkák­kal, amelyek bevételéből a termelőszövetkezetet fejleszt­jük. illetve azért számolha­tunk húszszázalékos nyereség­gel, mert nincs rezsiköltsé­günk. Hosszú távon 12—15 százalékos nyereséghányadot tervezünk, növekvő árbevétel mellett, mert úgy gátjuk, több átalánydíjas szerződést is köt­hetünk még. Bízom magamban — Vajon mekkora kockáza­tot vállal a szakember? Meg­gazdagodhat-e? Vagy épp el­lenkezőleg? — Hétvégi házam és az in­góságom a fedezet, körülbelül egymillió forintot ér — vála­szol Asperján János. — Vagyis ennyit veszthetek. Meggazda­godni viszont nem lehet, bár ezt sokan nem hiszik el. Az adóhatár 200 ezer forint éven­te, ebből engem 120 ezer il­let, vagyis havi 10 ezer fo­rint. Ha átlépem az adóha­tárt, túlságosan megemelke­dik. Az első százezres árbevé­telt könnyű megcsinálni, a másodikat viszont már na­gyon nehéz, s a nehézségek hatványozottan nőnek. Vagyis, minél nagyobb erőfeszítéseket teszek, annál többet vonnak el... Hogy miért csinálom mégis? Meggyőződésből. Bí­zom a harmincéves gyakorla­tomban; tehát nem fizethetek rá. Kolossá Tamás Jelentős a fejlődés az ellátásban, állami támogatással, a lakosság hozzájárulásával Feszül már a szalagkerláf A ceglédi Közterületfenntartó Vállalat dolgozói — kihasználva a jó időt — a kátyúzás befejezése után már az 56-os kilomé­ternél tartanak.» szalagkorlátok elhelyezésével, a 4-es úton. Erdős! Agnes felvétele Vezetékes víz- és csatornahálózat Csak csökken a lemaradás A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságánál ülése szélyezteti a víz nitráttartalma a csecsemők egészségét. A helyzet megváltoztatására, a részleges vízellátás ■ megoldá­sára programot dolgoztak ki, miközben valamennyi telepü­lésen 1979. július 1-től palac­kos vízzel látják el a kisgyer­mekes családokat. A program első üteme alapján tavaly és az idén részlegesen megoldot­ták a vízszolgáltatást Letké- sen. Pilisszántón, Galgagyör- kön. Püspökhatvanban, Cső­váron és Versegen, s idén jú­nius végén már Pilisszentlász- lón is egészséges ivóvízhez jut­hat a lakosság. Mindez csak­nem 40 millió forintos beru­házást jelent. A végleges meg­oldás mindezeken a helyeken az elkövetkezendő öt-tíz évben várható. A felszabaduló kapacitás fel- használásával palackos víz ju­tott már tavaly Biatorbágyra és Pátyra, idén pedig Sülysáp, Majosháza, Váckisújfalu és Er­dőkertes községekbe. Ez utób­biaknál ezt a megoldást — pénzügyi feltételek hiányában — még hosszabb ideig alkal­mazni kell. És a szennyvíz? Szó esett a végrehajtó bi­zottság ülésén a csatornáéilá­tás és a szennyvíztisztítás problémáiról is. Ebből a szem­pontból Pest megyében nagy a lemaradás. Igaz. hogy a fejlő­dés jelentős, hiszen a lakosság mindössze két és fél százalé­ka élt csatornázott területen 1985-ben, s ez az arány 1980 végére 15 százalékra növeke­dett. Viszont eközben az or­szágos átlag 13,7-ről 32,8 szá­zalékra gyarapodott. A fejlő­désnek nagyobb lendületet adott, hogy több városban és községben megalakult a csa­tornamű-társulat. Az elmúlt tíz évben részben a saját, részben tanácsi beruházásként sike­rült elérni, hogy a kiemelt sze­repkörrel rendelkező telepü­léseken létrejöjjenek a csator­názás és szennyvíztisztítás alapjai, a gerincvezetékek ki­építésével és a tisztítótelepek munkába állításával. Ez utób­biaknál nem mindenütt sike­rült megvalósítani a kívánt ha­tékonyságú technológiát. így Nagykőrösön, Gödöllőn, Száz­halombattán és Érden sem. Illetve ahol a biológiai tisztí­tási fokozat kiépült, ott rövi­desen a túlterhelés jelei mu­tatkoztak. mint Vácott. Ceglé­den. Diósdon és Szentendrén. Több helyen jelenleg is folya­matban van a fejlesztés. A negyedik ötévés tervben 127 kilométernyi csatornát'fek­tettek le. s ezzel 23 településen működött közüzemi csatorna- hálózat. A lassú előrehaladást jelzi, hogy öt év múlva a csa­tornázott községek száma mindössze hárommal növeke­dett. Mindezek alapján Pest megye országosan a legelma­radottabbak közé tartozik, s ez nemcsak a lakosság számá­ra hátrányos, hanem veszé­lyezteti a víznyerőhelyeket is. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban ugyancsak szerény lesz az előrelépés a csatorna- hálózat előrelépésében. A ter­vezett, illetve a folyamatban lévő beruházásokkal ugyan­akkor az adott területen jelen­tős javulásnak lehetünk tanúi, a tisztított szennyvíz mennyi­sége azonban továbbra sem változik lényegesen. Fokozatos tempóban A jelenlegi ötéves tervidő­szak legfontosabb feladatai kö­zé tartozik a megkezdett be­ruházások gyors befejezése, a veszélyeztetett települések el­látását célzó program máso­dik ütemének maradéktalan teljesítése a lakásépítések közműfeltételeinek megterem­tése a megfelelő időben. A csatornázás és a szenny­víztisztítás tekintetében leg­fontosabb a százhalombattai, gödöllői, budaörsi, váci és szi- getszentmiklósi tisztítótelepek építésének befejezése és a Ceg­léd városi komplex tisztító- és öntözőtelep megépítése. .Mészáros János ge. A Galgamenti Regionális Vízmű teljesítménye sem volt mindig kielégítő: koráb­ban ott is előfordult vízhiány. Idén a bagi kutak vasszeny- nyeződésének megszüntetésé­vel s egyéb fejlesztéssel mind a mennyiségi, mind a minő­ségi panaszok megszűnnek. A Monor, Gomba, Bénye víz- műberuházá^nak az év vé­gére kell elkészülnie. így a teljesítménye a jelenleginek több mint harmadával nö­vekszik. Folyamatos a fejlesz­tés a városi vízellátó művek­nél. Százhalombatta, Cegléd, Nagykőrös térségében. Az agglomeráció települései közül — ahol a műszaki fel­tételek lehetővé tették, több a főváros vezetékes hálóza­tára csatlakozott. Budaörsön, ahol ez a megoldás a nyári időszakban többször problé­mát okozott, új, nagy átmé­rőjű vezetéket építenek. Jö­vőre ezáltal kielégítő lesz az új lakótelep ellátása is. A to­vábbiakban még számos szentendrei, monori és rácke­vei járási község kap vizet majd a fővárostól. A Duna alatti vezeték elkészültével Érdre is jut víz a Csepel-szi­geti kutakból. Magas költségek Utal a jelentés arra is, hogy a megye több részén gondot okoz az, hogy a korszerű, ta­karékos üzemeltetés feltéte­leit nem sikerült megteremte­ni. Az is igaz, hogy mindezek nélkül is a beruházási költ­ségek olyan magasak, hogy a lakossági hozzájárulás mér­téke több helyen eléri, sőt meghaladja a húszezer forin­tot. Ebből pedig csak a vízmű költségeinek mintegy 40 szá­zaléka fedezhető, a továbbit állami támogatásból kell biz­tosítani. Bonyolítja a helyzetet, hogy több területen a vezeték- építést nem előzte meg a víz­bázisok fejlesztése, így az igények és lehetőségek között tartós feszültség keletkezett. Ugyancsak gond, hogy a magas lakóépületek telepíté­sekor nem mindig veszik fi­gyelembe a hálózat nyomás- viszonyait, nem építenek be nyomásfokozó berendezést. A társulatok szervezésében épült vízműveknél az OVH irányelvei alapján napi 200 literes családonkénti vízfo­gyasztással számoltak. Ez azonban csak a közkifolyók használata esetén reális. A korszerű lakások esetében az igény családtagonként ugyan­ennyi, ez pedig többszörös kapacitásfejlesztést feltételez. A társulatoknak azonban nincs meg erre a pénzügyi fedezetük. A feszültségek te­hát c=ak fokozatosan oldha­tók fel. A nyári időszakban a csúcs- fogyasztást az is előidézi, hogy az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosok is jelent­keznek igényeikkel. A Duna­kanyarban a probléma legke­vésbé költséges megoldása a fővárosi vízművekhez való fokozottabb kapcsolódás. De ugyanez vonatkozik Tökölre, Nagykovácsira és Ráckevére is. Palack-megoldás Az Állami Tervbizottság ha­tározatának megfelelően a me­gye valamennyi településének víznyerőhelyét megvizsgálták közegészségügyi szempontból. Ennek alapján 13 település a kritikusan veszélyeztetett, egy a veszélyeztetett, huszonkilenc pedig a mérsékelten veszé­lyeztetett kategóriába került. A KÖJÁL vizsgálatai alápján a megyében 14 településen ve­Ugyancsak a tegnapi ülésen tárgyalta meg a vb Fest me­gye vízellátásának és csator­názásának helyzetéről készült előterjesztést, mely kiemelten foglalkozott a közegészség­ügyileg veszélyeztetett telepü­lésekkel. A jelentés bevezető­jében megállapítja, hogy Pest megyében 197u-ig mindössze 75 településen épült vízmű, s ez a lakosság kevesebb mint egyharmadának ellátottságát biztosította. Jelentős fejlődést hozott a víztársuiatok megala­kítása. Az elmúlt tervidőszak végéig a közműellátásba be­kapcsolt települések száma elérte a 114-et, ez az öt év­vel ezelőttinek — az ellátást tekintve — dupláját jelenti. Fontos, hogy ezen belül az agglomerációban a lakosság 77 százaléka jutott vezetékes vízhez, annak ellenére, hogy itt gyarapodott legdinamiku­sabban a népesség. Ugyanak­kor a lakosság kevesebb mint egyharmada nyithatja meg a lakásában a vízcsapot, továb­bi 155 ezren az udvari s több mint kétszázezren a közterü­leten elhelyezett kutakról hordják ma is a vizet. Sok az ellátatlan telepü­lés is: több mint 300 ezer em­ber községi, illetve magántu­lajdonban levő mélyfúrású vagy ásott kutakból nyer vi­zet. Kutak és kapacitások A jelenlegi ellátottságot öt jelentősebb vízellátó rendszer biztosítja. Az egyik a Dunaka­nyar jobb partján helyezke­dik el, 12 település, köztük Szentendre város ellátását te­szi lehetővé. További fejlesz­téssel ez a rendszer hosszú távon is alkalmas a terület kiszolgálására. A Dunakanyar bal partján ugyancsak nagy hozamú kutak helyezkednek el. melyek Vác, Verőcemaros, Göd, Dunakeszi és Fát ellá­tását szolgálják. Innen kap vizet Gödöllő városa is. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy a Gödön nyert víznek jelentős a vas- és mangántartalma, Foton pedig a nitrátszennye­zettség korlátozza a felhasz­nálást. A dunakeszi kutak kapacitása erősen függ a du­nai vízállástól. Sok a gond az Érd térségé­ben kialakított víznyerő rend­szerrel. Ugyanis nem áll ren­delkezésre az az alapközmű, amely hat település zavarta­lan . vízellátását segítené. Itt is problémát jelent a nyári túlfogyasztás és egyes kutak vas- és mangánszennyezettsé­nek és fejlesztésialap-tervé- nek végrehajtásáról szóló je­lentést. A végrehajtó bizott­ság az előterjesztést jóváhagy­ta, s a soron következő ta­nácsülés fórumára utalta. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület a májusi tanácsülés elő­készítéseként megtárgyalta a megye tavalyi költségvetésé­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents