Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
«®* 'HfP' T •Kalman 1982. ÁPRILIS 7., SZERDA iTíZ NAP RRNDRI.ETRI RŐT.I A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a belkereskedelmi ágazatban szóló 4/1980. (IV. 4.) Bk. M. számú rendelet módosításáról a 4/1982. (III. 25.) Bk.M. rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 15. száma). A szaktanácsadásról szóló 8/1979. (VI. 4.) MÉM. számú rendelet módosításáról a 6/1982. (III. 25.) MÉM. rendelet rendelkezik ugyanitt. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetben jelentek meg a Magyar Közlöny 15. számában. A szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról szóló 43/1971. (XII. 17.) Korm. számú és a 36/1971. (XII. 17) PM. számú rendelet, valamint az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye most megjelent 7. száma tartalmazza. A kisvállalatok gazdasági ismérveiről a Tanácsok Közlönye 7. száma tartalmazza a 347/1981. PM—IM együttes irányelvet, és ugyanitt találják meg az érdekeltek azt a SZŐ VOSZ tájékoztatót, amely az üresen álló tanácsi értéke- sítésű lakásokkal kapcsolatos teendőket szabályozza. Vitás ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Az elvált férjet kitették A válás kimondása után a házastársak az addigi közös lakás használatában nem tudtak megegyezni, ezért az asz- szony a bérlőtársi jogviszony megszüntetéséért volt férje ellen pert indított. A járásbíróság megállapította, hogy az elvált házaspár ugyanannál a vállalatnál dolgozik, kétszobás vállalati lakásban laknak, amely azonban megosztott használatra alkalmatlan, mert az egyik szobának nincs küJogi tanácsok Ahol korlátozás nélkül foglalkoztathatják a nyugdíjasokat • Nagyobb gyerekek után évi harminc nap • Még egyszer a táppénzről. Nem régen — március 24- én — a Betegállomány esetére érvényes rendelkezésekről írtunk. A Mennyi időre jár táppénz alcímben foglalkoztunk az egyévesnél fiatalabb és annál idősebb gyermekek ápolása címén járó táppénzzel. Akkor külön nem esett szó arról, hogy egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként 60 napon át jár a táppénz. Minthogy olvasóink, úgy tűnik nagyon odafigyelnek a társadalombiztosítási ellátásokra, ezért helyes volt az az észrevétel, hogy az 1 és 6 életév közötti gyermekek után járó táppénz járandóságot bontsuk két részre, mert az felel meg az előírásoknak. Egyik olvasónk gyermeke például kétéves, s nem volt világos előtte, hogy gyermekápolás címén, évenként hány napon át illeti meg a jogosultat a táppénz. Ezért utalunk a társadalombiztosításáról szóló 1975. évi II. törvény 19.§-ára. E szerint a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egyedülálló szülőnek 60 napon át jár táppénz. • Mennyi időre kaphat táppénzt az, aki egy éven belül már részesült táppénzben? Annál a biztosítottnál, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven —, gümőkóros megbetegedés esetén két éven — belül már táppénzben részesült (ez az ún. előzmény), ennek tartamát az újabb keresőiképtelenség alapján járó táppénz időtartamának a megállapításánál figyelembe kell venni. Az előzmény figyelembe vétele a keresőképtelenség különféle eseteitől függően a következőképpen történik: Ha a biztosított betegség — Ide nem értve a gümőkóros megbetegedést —, terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen és e keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt már részesült táppénzben, ennek tartamát — gümőikór miatt folyósított tápénz idejét kivéve — a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Gümőkóros megbetegedés esetén azt az időt kell előzményként figyelembe venni, amely alatt a biztosított a megbetegedést megelőző két éven belül gümőkór miatt részesült táppénzben. Az egyévesnél idősebb beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményként csak azt az időt lehet figyelembe venni, amely alatt a biztosított ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzben részesült. Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása, a vörhenybeteg gyermek ápolása, továbbá a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat címén járó táppézre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet. Közöljük az előbbiekben leírtakra vonatkozó jogszabályt, 1975. évi II. törvény 19. §-a és a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 19—21§-ai. 9 Melyek azok a munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok foglalkoztatási kerete évi 1260 óra, és melyek azok, amelyekben a nyugdíjasok nyugdijuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók? . Március 31-i lapunkban Mennyit kereshet a nyugdíjas munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként címmel cikket írtunk K. F-né érdi lakos kérdésével kapcsolatban. Mivel több olvasónk kérte, hogy egészítsük ki tájékoztatásunkat a korlátozás nélkül foglalkoztatható munkakörökkel, mert az említett jogi tanácsban a korlátozás nélkül folytatható munkaköröket azokkal a munkakörökkel vontuk össze, amelyekben a nyugdíjasok foglalkoztatási kerete évi 1260 óra, és ez félreértésre adhat okot. A fentiekre figyelemmel — a pontosság kedvéért — különválasztva, közöljük azokat a munkaköröket, amelyekben a foglalkoztatási keret évi 1260 óra, és azokat, amelyekben a nyugdíjasok, nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok foglalkoztatási kerete évi 1260 óra. a) Alsó és középfokú oktatási intézményeknél a pedagógus (óvónő), ide értve az óradíjasként foglalkoztatottakat is. (A tanítási órákat kétszeresen kell számítani.) b) Az egészségügyi, gyermek- és szociális intézményeknél, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató (közművelődési, népművelési, művészeti, színház, mozi, stb. intézményeknél, a Rádiónál és a Televíziónál, valamint a sportintézményeknél munkás és kisegítő állománycsoportban dolgozók (szak-, betanított és segédmunkás, hivatalsegéd, vetítőgépész és nézőtéri dolgozó, gépkocsivezető, konyhaszemélyzet, dajka stb.). c) Folyamatosan üzemelő egészségügyi és szociális intézményeknél az ápoló és ápolónő (műtős, altató). d) Kórházi, rendelőintézeti, üzemorvosi, gyógyszertári asz- szisztens, valamint a területi védőnő, a körzeti ápolónő, a területi gondozónő, a csecsemő- és gyermekgondozónő. e) Idényszerűen működő — üdülőkben a gondnok és a fizikai munkás, — élelmiszer-kiskereskedelmi, szállodai és vendéglátóipari, idegenforgalmi, utazási irodai hálózati egységeknél bármely munkakörben alkalmazottak. f) Sütőipari szakmunkás. g) Takarító. h) Mezőgazdasági szövetkezeteknél a fizikai dolgozók (tagok). i) Köztisztasági úttisztító munkás. j) Szakszervezeti jogsegély- szolgálatnál munkaviszonyban foglalkoztatottak. k) A pénzintézeteknél és a postánál a pénzolvasó. l) A postánál a távbeszélőkezelő. m) A mezőgazdasági szövetkezetekben tagként nem fizikai munkakörben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas, ha a nyugdíját 1976. január 1-ét megelőző időponttól állapították meg. Munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. a) Egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú gyógyszertáraknál a takarító. b) A népgazdaság minden területén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr és a rendész (fizikai), valamint a fűtő. c) A mezőgazdasági szövetkezetben tagként fizikai munkakörben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas, ha a nyugdíját 1976. január 1-ét megelőző időponttól állapították meg. d) Az Országos Anyag- és Arhivatal felügyelete alá tartozó vállalatoknál a jutalékos hulladékgyűjtő. Dr. M. J. lön bejárata. A bíróság ítéletében a férjet a lakás elhagyására kötelezte, kimondva, hogy a vállalattól egyszobás komfortos lakásra tarthat igényt. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, de az ellene emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra kötelezte. — Amennyiben a bíróság valamelyik volt hazastarsat a lakas kizárólagos hasznaialá- ra jogosítja lel, a vonatkozu kormányrendelet értelméoen, a távozni köteles fél emelyezé- séröl a latcasúgyi haiosag Köteles gondoskoani — hangzik a határozat, jszert törvénysértő az az ítélet, amely úgy intézkedett, hogy ez a lanastu- lajdonos vunalat íelaaata. Kormányrendelet azt is előírja, hogy ha a lakás — mint ebben az esetben is — komfortos, a távozásra kötelezett nek eggyel alacsonyabb komfortfokozatúval vagy félkom- jortussal is meg keli eiegeünie. Tehát a jarasoirosagnan a volt férj elhelyezésére vonatkozóan új eljárást kell lefolytatnia. A vakok járadékáról Egy világtalan házaspár el vált. Kiskorú gyermeküket a járásbíróság az anyánál helyezte el és a volt férjet minden illetménye húsz százaléké nak, de legalább havi 470 forintnak megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel sőbb Bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a járás bíróságot új eljárásra kötelezte. A határozat indoklása sze rint a gyermektartásdíjat az összes körülmények mérlegelésével, a gyermek szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani. Tekintettel kell lenni a gondozó szülő anyagi körülményeire is. Ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta. Az anya nem áll munkaviszonyban, csak havi 1230 Ft vaksági személyi járadékából él. Ezért a gyermektartásdíjat húsz százaléknál magasabb mértékben kellett volna meg állapítani, aminek nincs akadálya, mert az apa állásban van. Az asszonynak folyósított segély elsősorban azoknak a többletköltségeknek a fedezésére szolgál, amelyek a vak ember életvitele során a látás hiány miatt szükségszerűen felmerülnek. Ezért a vonatkozó törvényerejű rendelet ér- j telmében ez a segély a végre- 1 hajtás alól mentesül. Kinek fizethető, kinek nem? Tudnivalók nyelvpótlékról Bizonyára sokakat érdekel az a rendelet, amelyet a művelődési miniszter az állami nyelvvizsgákkal kapcsolatban adott ki. Eszerint nyelvtudási pótlékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelvek rendszeres használata a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat szerint nélkülözhetetlen. Nyelvtudás! pótlékban lehet részesíteni továbbá azt a dolgozót is, akinek a munkakörében meghatározott idegen nyelvek használata nem nélkülözhetetlen ugyan, de hasznos. Nem fizethető nyelvpótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyelvet oktató), illetőleg a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó részére. Csak a második és a további idegen nyelvekért kaphat pótlékot az, aki munkaideje alatt rendszeresen fordítói, vagy tolmácsi feladatot lát el. Ugyanez a szabály vonatkozik a kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozókra, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóira. A dolgozóknak fizetendő nyelvpótlék mértékét az alap bér meghatározott százalékában a kollektív szerződés írhatja elő, a rendeletben megszabott keretek között. Ezek a következők: a nyelvpótlék európai nyelv után középkofú nyelvvizsgánál 4—8, felsőfokú után pedig 8—15 százalékig terjedhet. Nem európai nyelvek után ugyanezek a határok 8—15, illetve 10—30 százalék A kollektív szerződés a nyelvpótlék mértékét — az említett korlátok között — forint összegben is meghatározhatja. A pótlék mértékének megái lapításánál figyelembe kell venni, hogy a dolgozó nyelv- ismeretének munkaköre ellátásában milyen jelentősége van. A pótlékot minden ténylegesen használt idegen nyelvért külön-külön kell megállapítani és fizetni. Lényeges előírás azonban, hogy nyelvpótlék legfeljebb három idegen nyelv használatáért adha tó és összege nem haladhatja meg az alapbér 45 százalékát. ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Fürdik már az aranyhasú A hazai horgászmozgalmat a szakemberek is túlzottan pontycentrikusnak tartják. Annak ellenére, hogy halfogó versenyzőink nem is akármilyen nemzetközi sikerekkel büszkélkedhetnek, s szinte megszámlálhatatlanul sok a jó rablóhalas vizünk, az aranyhasúnak a szemünkben nincs méltó versenytársa. Kényszerűségből Részben persze a kényszerűség szorítja rá a horgászt a ponty fogására, hiszen a mi általában sekély tavaink, holtágaink e halfajnak kínálnak legkedvezőbb életteret. Tenyésztése, szaporítása, telepítése viszonylag egyszerű. Olcsó (volt?), gazdaságos. A folyóvizek többsége túlságosan is szennyezett ahhoz, hogy mondjuk a süllő nagy kedvvel szaporodna benne. S nem utolsósorban a ponty mellett szól: horgászata, nagy tömegű előfordulásának köszönhetően egyre több embernek szerez örömet, kikapcsolódást, pihentető órákat. Ez évtől — az ötnapos munkahét általánossá válásától — ennek a jelentősége is megsokszorozódik. Tanácsok Két hete írtunk az Antos Zoltán szerkesztette új horgász kézikönyv erényeiről, de csaknem valamennyi halfaj horgászata kapcsán szóba kerül az ő neve. Nagy ponty vadász is. A két éve erről a témáról megjelent könyvét akár a partra is magunkkal vihetjük, hiszen a tavaszi, nyári, őszi, de még a téli hónapokra is találunk benne tanácsokat. Hogy miért ugrik, fürdik stb. a ponty, annak magyarázatát sem ő, sem a szakemberek nem tudják még egyértelműen megfogalmazni, de tény: ahol ugrik, ott biztosan van is hal. Csak kapásra kell bírni. Étlapja egyre bőségesebb, a magam tapasztalatai szerint azonban az idén eddig leginkább a gilisztát részesítette megkülönböztetett figyelemben. Horgászatához a legfőbb tanács: mindig az adott környezet szokásaihoz alkalmazkodjunk, a helybeliek módszereit kövessük. Délegyházán például a pufóka vagy a pufókakukori- ca szendvics a legeredményesebb pontycsali. Együtt Az elmúlt esztendőben kötött először együttműködési megállapodást egymással a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága és a halászati joggal rendelkező Óbuda Termelőszövetkezet. Hogyan értékeli a szerződés teljesítését? — kérdeztük Gerencsér Endrétől, a a megyei tanács halászati felügyelőjétől. — Véleményem szerint az írásban rögzítettek alapvetően teljesültek, s ez jól szolgálta a régebbi ellentétek elcsitulá- sát. Személyesen ellenőriztem, hogy a termelőszövetkezet az általa vállaltakat teljesítette, bár a horgászok és halászok kapcsolata tavaly még nem volt teljesen zavarmentes. Ér,keztek panaszok hozzám is, az intéző bizottsághoz is. Ezeket kivizsgáltuk, s többnyire megnyugtatóan rendeztük. — A szentendrei Dunán horgászoktól például kaptunk olyan jelzéseket, amelyek szerint a téesz nem helyezte ki, vagy nem a jelzett helyen engedte a vízbe az ivadékot. Utánanéztem, s megállapítottam, hogy a panasz nem helytálló. Jelen esetben azonban mindkét félből hiányzott a kapcsolat- felvétel igénye, s inkább az egymásra mutogatást választották. A jövőre nézve mindenképpen helyes lenne, ha a vitás kérdéseket megbeszélnék, s biztos vagyok benne, hogy mindig lehet találni ésszerű kompromisszumot. De hogy a további vitákat megszüntessük, a jövőben a kihelyezéseknél vagy személyesen leszek jelen, vagy képviselőmet küldöm el. — Befejezésül csak annyit kérek a horgászoktól, hogy a szerződésben foglaltakat maradéktalanul tartsák be, s működjenek együtt a termelőszövetkezettel olyan fontos kérdések megvizsgálásában, mint például a lefűződő holtágak halasításának megoldása. Tóépítők (Egy új egyesület alakulásáról, az első hónapok gondjairól és sikereiről számol be gödöllői tudósítónk, Váci Gyula.) A medret mostanában töltötték meg vízzel, s a halakat is nemrég telepítették — röviden így foglalható össze a 67 tagú gödöllői Csendes Völgy Horgászegyesület pillanatnyi helyzete. Az egyesületnek a MÉM Műszaki Intézetben megtartott idei közgyűlésén Tóth József elnök és Tiszai Zolt4n titkár tájékoztatta a tagságot A tízhektáros vízterület és környéke a gödöllői Rákos vízgyűjtőn terül el, sorrendben a nyolcadik tó. Már a megalakulás évében — 1981-ben — a lelkesebb horgászok 50 óránál is többet töltöttek el a tó kialakításával. Tavaly megválthatták a tagok pénzben a munkaórákat, az idén csak rendkívüli és méltányos esetben lesz lehetséges az ilyesmi. A halasítási tervükben erre az évre 3 tonna két- és három- nyaras ponty, több száz kiló busa, amúr és 20 ezer süllőivadék telepítése szerepel. A lehalászást is tervbe vették. Tóépítésük sikerességét az is jelzi, hogy tavaly 18 ezer köbméter földet építettek be a gátakba, s moSt is lesz még mit csinálniuk: kerítéskihúzás, gátol’dal-egyengetés, vízikiemelő műtárgy továbbépítése, nevelőtavi zsilip készítése, parkoló építése, hulladékgyűjtők kihelyezése és természetesen az elmaradhatatlan szogiálit létesítmények átadása szerepel céljaik között. A szakemberek 2,5 millió forintra értékelik a társadalmi összefogás eredményeként létesített horgásztavat Esélyek Áprilisban az előrejelzések szerint folyamatosan emelkedik a napi középhőmérséklet, a borultság foka általában 40 —60 százalék körül várható. Mostantól kezdve ismét köböljük a hold állása, változása alapján készítet úgynevezett szolunáris táblázat előrejelzéseit. Érdemes figyelemmel kísérni, főleg a barométerállással együtt. Ma, holnap, holnáputánra jő kapást, azután április 16-íg gyenge időszakot ígér a táblázat. Nagyon jó periódus 20-tól várható. Furucz Zoltán Vereszki János 1^' Í . J; “| j f—J I Az újhartyánl tó sekély vizének bokrai között is megmozdultak már a pontyok, kárászok, rabol a csuka. Vi’"<* i‘:?,'l jé—« f-ivétele'
