Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

1982. ÁPRILIS 7., SZERDA Nemzetiségi úttörő-találkozó Tegnap Békéscsabán az if­júsági házban megnyílt az 5. országos nemzetiségi úttörő-ta­lálkozó. A háromnapos fesz­tiválon több mint kétszáz né­met, szlovák, délszláv és ro­mán gyermek lép fel nemzeti­sége képviseletében. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége és a négy nemzetiségi szövetség ál­tal közösen szervezett rendez­vényt Haraszti István, az út­törőszövetség titkára nyitotta meg, majd a kétórás román műsorral megkezdődött a nép- művészeti bemutató-sorozat. A békéscsabai találkozón a román nemzetiséget eleki és méhkeréki, a szlovák gyerme­kek műkedvelő mozgalmát a szarvasi, a tótkomlósi, a bé­késcsabai, a sátoraljaújhelyi és a budapesti, a német pajtáso­kat a bonyhádi, a solymári és a mohácsi, a délszlávokat pe­dig budapesti és a kópházi együttesek és szólisták kép­viselik. A nemzetiségenként! összeállításokban a gyermekek Ízelítőt adnak énekes, táncos, zenés népi hagyományaikból. Az úttörőkkel együtt felnőtt népművészek is fellépnek. A hagyományos békéscsabai nemzetiségi találkozón ismét részt vesznek külföldi csopor­tok. :Ma a fesztivál résztvevői Battonyán, Mezőberényben és Tótkomlóson mutatkoznak be a helybeli nemzetiségi lakos­ságnak, csütörtökön pedig szakmai tanácskozással, majd gálával fejeződik be a nem­zetiségi úttörők 5. országos ta­lálkozója. ' Érdekesen, érdekelten Alkalmazkodó ismeretterjesztés Néhány esztendeje futó­tűzként terjedt el az ame­rikai szociológus, Mc Lu- han elmélete. Gutenberg- galaxis című művében a televízió mindenhatóságát jövendölte. Az otthonokba betolakodó szerkezet úgy­mond elkényelmesít, az el­mélyült olvasás, mozi- és színházlátogatás helyett a felnövekvő nemzedék meg­elégszik majd a sekélyes $ ismeretszerzéssel. A jóslat szerencsére ez Idáig nem vált be. Tény, hogy a te­levíziózás mindennapi életünk részeként megváltoztatta a szabadidő-beosztást. Rövid ideig ugyan, de legnagyobb el­lensége volt az élőszavas is- meret térj es zés nek. Mígnem a szakemberek fölismerték: a televíziós műsorokat eredmé­nyesen beépíthetik a közmű­velődés legkülönfélébb for­máiba. Hiszen a készülék előtt ülve, az elindított gondolat­sorra születő kérdésekre a né­ző nem kap feleletet. A köz­vetlen gondolatcsere szellemi mozgalma iránti igény miatt népesülnek be ismét az elő­adótermek, a klubfoglalkozá­sok. Az előszó reneszánsza A TIT tavaszi közgyűlésein elhangzó elemzések tanúsít­ják: megtalálta hangját az élőszavas ismeretterjesztés. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezeteinek szám­vetésén öt esztendő távlatá­ból értékelik: korunkban mely formák kedveznek a sokszínű tartalom közvetíté­sére, s miként izmosodott ma­ga a szervezet. Pest megyében tizennégy területi TIT-szervezetben és huszonkét szakosztályban zaj­lik e tevékenység. A körülte­kintő szervezésre jellemző: még a legkisebb község sem marad szűkebb pátriánkban hatókörön kívül. Míg orszá­gosan az ismeretterjesztés1 negyven százaléka a megye- székhelyeken, húsz százaléka a nagyvárosokban folyik, ad­dig Pest megyében a foglalko­zások hetvenöt százalékát tart­ják a községekben. A főváros közelsége miatt az agglome­rációból a tanfolyamokra je­lentkezők zöme a budapesti József Attila szabadegyetemre iratkozik be. (Az egyetemi elő­készítőkre jelentkezők — Vdc és Cegléd kivételével, ahol van helyi tanfolyam — mind a fő­városba járnak). Így aztán az agglomerációs területeken szinte elmosódik a budapesti szervezet vonzereje és a terü­leti munka. A közgyűléseken számba ve­szik a továbblépés módszereit is. Megtárgyalják, melyek azok a formák, amelyek fö­lött eljárt az idő, s milyen té­makörök feldolgozását kíván­ja a ma embere. Ugyanúgy, Rádiófigyelő PEST MEGYE HŰSZ PERCBEN. Bakonyi Péter •húszperces műsora Pest me­gyében játszódott, pontosab­ban Kisorosziban és Szent­endrén. Jó riport lehetett volna, hiszen meglehetősen sok konfliktust tartalmazó je­lenség kínálkozott témaként, de Bakonyi az általános ösz- szefüggések, a jelenségek be­mutatása helyett egyetlen konkrét történetben igyeke­zett a panaszos igazát keres­ni, és nem jutott el — vagy tán nem is akarta vállalni —, hogy az egyediből általános összefüggéseket mutasson fel. Kisoroszi diplomával ren­delkező népművelője, ő egy­ben az öregek napközi ottho­nának vezetője is, a múlt év vége óta már-már rendszeres fegyelmi eljárásoknak tették ki. Szabóné Laborcz Anna, a dolgozó, mindig fellebbe­MOZBMUSOR ÁPRILIS 8-TÓL 14-IG ABONY 8—11: Újra szól a hatlövetű 11: Háry János 12—13: Konvoj* BUDAÖRS 8— 9: Néhány Interjú magánügyben 10—11: Ellopták Jupiter fenekét 12—13: A vadnyugat hőskora I—II. CEGLÉD, Szabadság 8—11: Start két keréken (du.) Kojak és a Marcus Nelson gyilkosságok I—II.* (este) 12—14: Aranyfej (du.) A remény joga (este) CEGLÉD, Kamara 8—14: Az álmatlan fülesbagoly (du.) Mephisto I—II.* (este) DABAS 8—12: ... és megint dühbe jövünk DUNAHARASZTI 8— 9: Tegnapelőtt 10— 11: Óvakodj a törpétől** 11— 12: A XX. század kalózai (du.) 12— 13: Ellopták Jupiter fenekét DUNAKESZI, Vörös Csillag 8—11: Tegnapelőtt 10— 12: Bob herceg (du.) 12—13: Luxusbordély Párizsban** DUNAKESZI, József Attila 8: Hurrikán* 11— 12: Oz, a csodák csodája Harmadik típusú találkozások I—II.* 14: Seriff az égből ÉRD 8— 9: Majmok bolygója* 11: A dzsungel könyve (du.) Kicsi a kocsi, de erős (este) 12— 13: A kék laguna* FÓT 8—13: A Birodalom visszavág 11: Jégmezők lovagja (du.) GÖDÖLLŐ 8— 11: Egy kis indián (du.) 9— 11: Kóma** (este) 12—14: Modem Robinson és családja (du.) Anna* (este) GYAL 8— 9: Tűzharc* 10— 11: Pukk!* 12—13: A vízesés fia* MONOR 9— 11: A remény Joga | 10—11: Tobi (du.) 12—14: Üjra szól a hatlövetű NAGYKATA 8—11: Abba 12—13: Kabala* NAGYKÖRÖS, Arany János 8—14: A Keresztapa I—II.** NAGYKÖRÖS. Stúdiómozi 8—14: Repülés az űrhajóssal (du.) 8—11: Üzenet az űrből (este) 12—14: Mindhalálig zene** (este) PILISVÖRÖSVAR 8— 9: Szeleburdi család 10—11: A vad hattyúk (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 12: A pogány Madonna POMAZ 8— 9: Csillagok háborúja It-II. 10— 11: Tegnapelőtt 12: Fuss utánam, hogy elkapjalak RÁCKEVE 8— 9: Ellopták Jupiter fenekét 10—11: Csillagok háborúja I—II. 12—13: Éretlenek SZENTENDRE 8—11: Éretlenek 12—14: Egy kis indián (du.) Tegnapelőtt (este) SZIGETSZENTMIKLOS 8—13: A Birodalom visszavág 12—13: Egy kezdő varázsló viszontagságai (du.) TÁPIÓSZELE 8— 9: Robin Hood nyila 10—11: Kabala* 12: Abba VÁC, Kultúr 8— 11: Sivatagi show (du.) Luxusbordély Párizsban** 12—13: Tegnapelőtt 14: A dominóelv* VECSÉS 9— 14: Szamurájok és banditák I—II.** 10—12: Vadállatok a fedélzeten (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. zett. De a járási döntőbizott­ság összevonta az ügyeket és egyszerre tárgyalta a három intést és a három fellebbe­zést. Kisoroszi szakigazgatási szervének vezetője, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kára az egyik teljesen sza­bálytalan fegyelmi eljárást utólag visszavonta. A másik kettőt azonban nem, s a dön­tőbizottság a korábbi figyel­meztetést és a későbbi szigo­rú megrovást helyben hagyta. E sorok írójának lehetősége volt első perctől végigkísérni az eseményeket, s részt ven­ni a döntőbizottsági tárgyalá­son is. És lpizony úgy tűnt, hogy a fellebbező ügye eleve eldöntetett. A rádióműsor felvétele még e döntőbizottsági tárgya­lás előtt megkezdődött, és mindössze egy-'két mondattal utalt rá a később elkészült műsor is. Ebből aztán érthe­tően következett a riport egy­oldalúsága. A komplex prob­lémakört egyetlen kérdésre szűkítette le: miért nem kap­ta meg Szabóné a vb-titkár által írásban is megígért há­romszobás szolgálati lakást. A válasz meglehetősen egyszerű. A lakás életveszélyesen ro­mos volt és a tanácsnak nem is állt rendelkezésére pénz, hogy helyreállítsa. Az öregen napközi otthonának igazgató­ja, a klubkönyvtár és a kü­lönállókon yvtár vezetésével megbízott fiatalasszony egye­dül nevelte gyermekét. S bár a tanács a gyermek megfelelő elhelyezését is megígérte, ezt sem tudta teljesíteni. Az át­menetileg felajánlott két he­lyiségből álló lakrész falai vizesek, egészségtelenek. így Szabóné kénytelen volt a Debrecenben élő szüleinél el­helyezni kétéves kisfiát. Két­hetenként utazhatott hozzá. Természetesen hétvégeken, amikor viszont másod-, illetve harmadállásában kellett vol­na dolgoznia. Ilyen körülmények között természetesen követett el ad­minisztratív hibákat Szabóné. Ráadásul mindennapi munká­ja közben is sok felesleges feszültséggel kellett megküz­denie. Most már odáig jutott az ügy, hogy a fiatalasszony felmondott, még a munkaügyi bíróság döntése előtt. Elmegy a községből, el a megyéből, de a népművelői, hivatásához mégsem lesz hűtlen. az egész műsorhoz érdekes adalék lett volna, hogy évente hány diplomás népművelő helyezkedik el Pest megyében, s hányán tá­voznak nem a több pénz, nem a jobb munkalehetőségek reményében. Kriszt György mint a közművelődés vala­mennyi területén, a TIT-ren- dezvényeknél is a kiscsopor­tos foglalkozásoké a jövő. Azonos érdeklődésűek, azonos gondolkodásúak szívesen hall­gatják az avatott szakemberek fejtegetéseit. Némileg megvál­tozott a résztvevők összetéte­le: a fizikai dolgozók aránya öt esztendővel ezelőtt 59,5 szá­zalék volt, ma 49,5 százalék. Az értelmiségiek számaránya 4,4-ről 6,7-re emelkedett, amelynek az az Oka, hogy a felduzzadt ismeretanyagot ma már igen nehéz áttekinte­ni, az előadók viszont a ki­kristályosított lényeget közve­títik, ily módon adnak fogód­zót egy-egy tudományágban az eligazodáshoz. Gazdag színskála Az utóbbi időkben egyre duzzad a TIT-rendezvenyek tábora. Az elmúlt esztendő­ben több mint kilencézer ren­dezvényt tartottak megyeszer- te. háromszázötvenezer láto­gatóval. Érdekesség és érde­keltség vonzza a hallgatókat. Hogy csak a legjellemzőbbet említsük: a turizmus növeke­désével egyre többen néznek meg vetítettképes útibeszámo­lókat, sikeresek a különféle szakkörök, filmbarátkör-e lő­adások. A kertbarátok közvet­lenül hasznosíthatják az ösz- szejöveteleken elhangzó taná­csokat. Az iskolákban pszi­chológiai, pályaválasztási so­rozatokat indítanak a diákok­nak, szülőknek. Érdekes kísér­let folyt Cegléden, ahol szü­lőknek és pedagógusoknak tar­tottak közös szabadegyetemet. A Dunakanyar üdülőiben rendszeresek a TIT-előadások a vidék régészeti, művelődés- történeti érdekességeiről. A budai járásban a Pest megyei Főügyészség KISZ-esei társa­dalmi munkában tartanak jo­gi előadásokat. Hosszú sora lenne számba venni a megye területét behálózó TIT-es ren­dezvényeket, hiszen a nyugdí­jasklubok egészségügyi felvi­lágosító előadásaitól a bota- nikus napok tudományos meg­mozdulásáig színes a skála. Az előadások többsége a művelődési házakban, iskolák­ban hangzik el. A művelődé­si házak munkájába szervesen illeszkednek a TIT-előadások. A tudományos kutatók, az is­kolák pedagógusai, előadói ré­szesed legtöbbször a munká­nak. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen és a Zsám- béki Tanítóképző Főiskolán a hallgatóknak TIT-előadóképző tanfolyamot szerveznek. Minél korszerűbben A járásokban, városokban folyó közgyűléseken a megtar­tott rendezvények a számsze­rű értékelésén túl kiszűrik a már elavult vonásokat, hogy minél korszerűbben szolgál­hassák az eredeti elképzelést: a tudományos, népszerű isme­retterjesztést. Erdőst Katalin Bekapcsolni Vácot, Gödöllőt Budapest — fesztiválváros Cikert aratott a második budapesti tavaszi fesztivál. ^ Kevesebb volt a kellemetlen emlék, mint az elsőnél. A legtöbb kifogás az utolérhetetlen belépőket illette. Sokan még ki sem gondolták, hogy melyik előadást, programot nézzék meg a szellemcsiklandó kínálatok közül, máris közölték velük: jegyekről ne is reménykedjenek, mert mielőtt kinyitottak volna a pénztárak, máris elfogytak a biléták. Ha csak ennyi lenne a kifogás, akkor alighanem vas­taps prolongálná Budapest immár világvárosi megmoz­dulását. Amiért mégis szordínósabb ez a taps, azért van, mert az az egészen egyedi, majdhogynem unikum kíná­lat, amit tegyük fel a bécsi fesztivál ideje alatt csak Bécsben, a leningrádi alatt csak Leningrádban lehet megtalálni, az sajnos a magyar fővárosban még mindig hiánycikk. Bár egyre jobban kitapintható a fesztivál pulzusa, az ajánlat — erőssége mellett — rendkívül ve­gyes. Az idén például színesnek bizonyult az eszperantó színházak nemzetközi találkozója, a Győri Balett ven­dégszereplése, örvendetes volt Amerigo Tot tárlata és Cziffra György koncertje a Vigadóban, sikeres a Film­glóbus és a Mátyás-templombeli koncertek, ám csak Bu­dapestre jellemző eseményt alig találtunk. A huszonöt helyszín nyolcvanöt eseménye közül csak nagyon kevés­ről mondhattuk el. hogy ezek csak magyar specialitá­sok. Holott éppen azt a kínálatot kellene vonzóvá tenni, amiért a külföldinek érdemes minden egyebet félreten­nie, sőt Budapestre kell utaznia, ha csemegét akar látni, nézni. Erre és ebben bizonyára nemcsak az idegenforgalom szakemberei látnak lehetőséget. Jelen pillanatban azon­ban ők a leglelkesebbek. A főváros illetékesei és a mű­velődési tárca már kevésbé. Mindkettő inkább felkért tá­mogató; nevüket, beleegyezésüket adják, tovább azonban nem lépnek. Szerencsésebb lenne, ha együtt vetnék le a szürke eminenciás köpenyét, s tevékenyen részt vállalná­nak az események szervezésében, irányításában. Hogy miért mondjuk ezt, s mire is gondolunk? A bu­dapesti tavaszi fesztiválra színházainkban például még nem született önálló produkció. Erre az alkalomra még nem terveztek — többek között — a magyar kerámia- művészetet. vagy a világhírű magyar textilművészetet reprezentáló táriatot — természetesen vásárlással egybe­kötve. Ahogyan a finnek skanzenjükben, a Helsinkiben található Seurasaari szigetén élőben mutatják be a fo­nást, szövést, korongozást, ezt tavaszi beköszöntésként akár az új sportcsarnokban vagy a Műcsarnokban is ott­honossá lehetne tenni. Nem úgy, hogy van egy kis ez meg az, hanem valamire építve a népművészetet, a maga gyakorlatában reprezentálva hagyományainkat. Elmúlt ez a fesztivál is, s a leglényegesebb kérdésre: mi az, amivel a külföldieket csalogatjuk, s mi az, ami­vel az itthoniaknak maradandó élményt nyújtunk — nem kaptunk feleletet. Felesleges lenne elválasztani egymás­tól a kettőt: mindenekelőtt igényeket kell kielégíteni. S alighanem ebből kinöveszteni azt a hajtást, amit feszti­válnak, tavaszi. fesztiválnak neveznek, s nemkülönben Budapesten rendeznek meg. Ennek a dokumentálására kellene a legtöbbet fordítani. Bár a főváros ad otthont ennek a rendezvénysornak, ő teszi a legkevesebbet azért, hogy az budapestivé is váljon. Ha a tíz nap alatt pél­dául elmarad a díszkivilágítás — Salzburgban ez elkép­zelhetetlen! — akkor azon mégis érdemes elgondolkodni, hogy vajon csak lelkes idegenforgalmi szakemberekre van-e szükség a szervezőmunkában, nem kellene-e be­vonni mégoly lelkes lokálpatriótákat, művészetbarátokat. A lelkesedés önmagában nem lebecsülendő, de abból be­váltani, a gyakorlatba átültetni valamit csak nagy-nagy akarással, közös elhatározással lehet. A tavaszi fesztivál alkalmából érdemes lenne meghall­gatni magukat a budapestieket is, hogy ők mit kívánnak, mit mutatnának fel ország-világ színe előtt. Az ötletpa­rádék mindig hasznosak, ha élnek is a felkínált lehető­ségekkel. Ha a szervezők mernek lépni, akkor a lakosság bátorítást kap. Éppen ezért jegyezzük meg. hogy meré­szebben támaszkodhatnának az agglomerációra is. Gö-, döllőre éppúgy, mint Szentendrére, de Ráckevét is be­kapcsolhatnák a körforgásba, miként azt Váccal is meg­tehetnék. Ekként olyan kínálatok is kifejleszthetők. ame­lyek nemcsak önmagukért vannak, hanem olyan kultú­rát. értékeket hordoznak, amelyek megismerése után nem kell magyarázkodni. Ezt a valamit azonban még ki kell találni. Annak érdekében, hogy ne általában jöjje­nek külföldről hazánkba, hanem valami ide is kösse a h^'—'ánk érkezőket. lázért aztán nem marad semmi hátra, mint az. hogy drukkoljunk; váljon minél előbb fesztiválvárossá Budapest. A lelkesedés megőrzésével, de nagyobb szak­értelemmel. A közösség nagy-nagy akaratával, kultúránk hírnevének öregbítéséért. Molnár Zsolt Például a hanglemez Talán kevesen tudják, hogy az állami könyvkiadás 19 vál­lalata az idén 626 millió forint állami támogatást kap. (Ötször annyit, mint tíz évvel ezelőtt.) Ennek ellenére a könyvek ára rendszeresen nő, a sikeres könyveket pillanatok alatt el­kapkodják és az utánnyomás évekig várat magára. Nem szorul különösebb ma­gyarázatra, hogy Magyarorszá­gon a könyvkiadás miért tölt be fontos kultúrpolitikai misz- sziót. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem gazdálkodunk a könyvekkel. S minthogy a ki­adó a vállalkozó, ő határozza meg a példányszámot, hiszen egyik fő feladata, hogy fel­mérje az olvasói igényeket. A műfaji kategóriák természete­sen igen fontos minősítő té­nyezői a gazdálkodásnak, s te­kintettel a differenciált tá­mogatás kultúrpolitikai szem­pontjaira, teljesen indokolt, hogy a könyvek árai nem minden esetben arányosak a ráfordítással. De tisztában kell lenni azzal, hogy a könyvki­adás — a Könyvsiadói Főigaz­gatóság funkciói miatt — ál- vállakozlás, hiszen a gazdálko­dás nettó elszámolási formá­ja lényegében tröszti gazdál­kodást takar. Anélkül, hogy elmélyednénk a tröszti gazdál­kodás problémáiban, meg kell mondanom: a kötöfékek lazí­tása feltétlenül a gazdálkodá­si szemléletet erősíti. Jelenleg ezt az gátolja, hogy a támo­gatást vállalatokra adagolják míg a nyereséget központosít­ják, s az alapokat átcsoporto­sítják. A könyvkiadáshoz hasonló tevékenység a hanglemezgyár­tás és -kiadás, amely hazánk­ban egy vállalat monopóliuma. Az elmúlt években a hangle­mezgyártás és -forgalmazás gyorsan fejlődött — mégpedig állami támogatás nélkül! —, s jelentős nyereségek képződ­tek, ami a fejlesztési alapot is bővítette. A hanglemezkiadás jól kom­binálta az üzleti érdekeket és a kultúrpolitikai célokat. A könnyűzene menedzselésével például anyagi fedezetet te­remtettek a komoly- és a folk­lórzene propagálására. Nagyon csábító lenne a könyvkiadás gazdálkodása elé a hanglemezkiadást példaként állítani. Ez azonban a tevé­kenységek eltérő jellege és kö­rülménye miatt nem volna he­lyes. Annyi azonban megál­lapítható, hogy a könyvkiadás jelenlegi rendszere nem ösz­tönöz gazdálkodásra. A kiadás elszakadt a nyomdáktól és a könyvszerkesztéstől; hiány­zik a közös érdekeltség. A könyvkiadók gyakran nem is tudják, hogy az általuk kiadott könyvből mennyi van még for­galomban. / El kell oszlatni egy félreér­tést: az „üzleti” szellem, a gaz­dálkodási szemléletmód nem mond ellent a kultúrpolitikai céloknak. Erre jő példa a hanglemezgyártás, kiadá*- és terjesztés. W. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents