Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

Megduplázták a lakossági szolgáltatást Vándorzászló harmadszor Nem először van alkalmunk leírni, hogy ismét igen ered­ményes esztendőt zárt a pécell Vegyesipari Szövetkezet. Nem­csak azért fogalmazhatunk így, mert az elmúlt évtized­ben folytatott következetes szervező és termelésfejlesztő munkájuk megyeszerte elis­mert, hanem most már azért is, mert tavalyi munkájuk aiapján ismét, immár har­madszor nyerték el a KISZÖV- vándorzászlót. Az ünnepségen megjelent Bállá János, a járási pártbizottság első titkára és dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke. A vándorzászlót Bernáth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke adta át. Amint azt tegnap tartott ünnepi küldöttgyűlésük alkal­mával Csermely Gábor, a szövetkezet elnöke elmondot­ta, teljes termelési értékük meghaladta a hatvanmillió fo­rintot, nyereségük pedig a 6,5 milliót. -Éves bérfejleszté­sük mértéke 1980-ban és 1981- ben is kilenc százalék volt, bérszínvonaluk megközelíti a negyvenhétezer forintot. Szo­cialista exportjuk több mint kilenc és fél millió forintot tett ki, lakossági szolgáltatá­suk öt év alatt megduplázó­dott, s ma már eléri az évi másfél millió forintot. A küldöttgyűlésen kilenc dolgozójuk kapta meg a ki­váló munkáért járó elismerést, név szerint: Bajkai László lakatos, Boroven Józsefné könyvelő, Fekete Sándorné te­kercselő szakmunkás, Juhász Mihályné tekercselő, Kutasi Lászlóné árukiadó, Nagy Jó­zsefné tekercselő, Nagy Sán­dor kárpitos, Németh Ferenc- né szabász és Pető Gyula gra­fikus. Részvétel a helyi politikában Egyetem, ifjúság, KISZ Rohamtempóban, alig két hét alatt kellett az agráregye­temen megvitatni a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa által kiadott Egyetem, ifjúság, KISZ című anyagot. A véle­ményeket március 29-én az egyetemi pártbizottság, az egyetemi tanács és az egyete­mi KISZ-bizottság együttes ülése összegezte. Mit mondtak az oktatók, akik talán most először kaptak lehetőséget ar­ra, hogy közvetlenül vélemé­nyezzék a KISZ-t? — kérdez­tük Guth Lászlótól, az ATE KlSZ-bizottságának titkárától. Legyen feladat — Valaki meg is fogalmazta: eddig mindig az ifjúság bí­rálhatta az oktatókat, az ok­tatást, most fordult a kocka. Oktatóink nagyon jól látják gondjainkat. Elsősorban azok­nak a véleménye jelentett szá­munkra sokat, akik maguk is KISZ-vezetők voltak. Bántja őket az ifjúsági mozgalmi élet­ben eluralkodó tespedtség, a bürokratizálódás, a formaliz­mus az egyéni feladatvállalá­sokban, az értékelésben. — De nem szabad elfelejte­ni — ahogy megfogalmazták —. hogy a KISZ üzemzavarai a társadalom üzemzavaraira ve­zethetők vissza. Ha nem ez a kiindulási alapunk, a KISZ- szel szemben támasztott köve­telmények és a KISZ megíté­lése eltávolodik a realitástól. Azt is tudomásul kell venni, hogy az egyetemi ifjúságra nem a KISZ, hanem az oktató­nevelő munka hat elsődlege­sen. És ha ez így van, az igénytelenséget se a KISZ-en kérjük elsősorban számon! De való igaz, hogy mi, a KISZ sem reagáltunk az idők válto­zására. Sokat foglalkoztak ok­tatóink azzal is, hogy az okta­tók hallgatói véleményezése le­gyen feladata a KlSZ-szerve- zetnek. Rendkívül örültem ennek, hiszen köztudomású, hogy erre néhány éve már ki­dolgoztunk egy kezdeménye­zést, amely azonban ellenállás­ba ütközött, olyannyira, hogy eredeti formájában nem is tudtuk bevezetni. Egyetértet­tünk abban, hogy ma a KISZ egyik legfontosabb feladata az érdekvédelem, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy alapvető érdekünk lényegében közös. — A hallgatói alapszerve­zetek hogyan foglaltak állást a vitaanyagról? — A hallgatók véleménye általában negatívabb volt, mint oktatóinké. Ennek szá­mos oka lehet: az egyik bizto­san az, hogy az anyag túlsá­gosan általános egy KlSZ-tag számára, aki a kongresszusi felkészülés óta állandóan vi­tatkozik ezekről a kérdésekről. Tulajdonképpen megismétlőd­tek a kongresszusi és az ifjú­sági parlamentek előtti felké­szülési viták, amelyek két kérdéskört öleltek fel: az egyik a KISZ szerepe a felsőoktatás­ban, a másik az oktatáspoliti­kai kérdések. — Politizálnak-e a hallga­tók? Az egyetemen mozga- lom-e a KISZ vagy inkább in­tézmény? — Azt hiszem, az anyag nagy jelentősége, hogy tisztáz valamit a politizálással kap­csolatban. Egy mondat: A po­litizálást a politikáról való be­szélgetéssel/ helyettesítettük. Ez tévedés volt. A politika mindig valamilyen tevékeny­séget, munkát jelent. Tehát a politikai munkának a KISZ- ben is egy tevékenység-rend­szerben kell megvalósulnia! Ezt vázolja fel á vitaanyag má­sodik része. Három fő terület: az értelmiségiképzés segítése, az oktatás korszerűsítésében való részvétel, ez kezdetleges stádiumban van nálunk, épp­úgy, mint máshol, de vannak eredményeink. A harmadik az érdekvédelem, amiben igazán nem állunk rosszul. Tehát: én úgy érzem, a mi politizálásunk elsősorban a helyi politikában való részvétel. Hogy emellett foglalkozunk társadalmi és ideológiai kérdésekkel, az he lyes és fontos, de nem ezzel demonstrálható, amit úgy hív­hatunk, hogy mi politikánk. És ehhez kapcsolódik a KISZ mozgalmi jellege is. — A helyi politikát azonban el kell tudni helyezni a nagy- politika rendszerében. Tudato­san politizálnak-e a KISZ- tagjaink? — Nem. Sajnos, ez nyilván­való, de ehhez kell felnőnie KISZ-szervezetünknek. Abban gyenge ma a KISZ, hogy nem mi vagyunk a kezdeményezők bizonyos fejlesztési kérdések­ben. Utólag vagyunk kényte­lenek olykor elmagyarázni, hogy igen, ti ezt elmondtátok, csakhogy erre már született egy határozat. A helyes az len­ne, ha a folyamat az alapszer­vezeti javaslattól indulna ki, és így állna össze a határozat. Erre tart Nem lennénk fáziskésésben. De ilyen jellegű munka ma nem nagyon folyik az egyete­mi KISZ-szervezetekben. Ar­ról lenne, szó, hogy a környe­zetünket, a feltételeket figyel­ve és állandóan módosítani próbálva, a magunk helyi po­litikaalakításával vállaljunk szerepet az országos politika alakításában is. — Erre tart a KISZ az egye­temen? — Igen. N. T. LLjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1982. ÁPRILIS 28., SZERDÁ Ganz Árammérőgyár Premier a második félévben Jól vizsgázott a kvarcvezérlésű óra Néhány éve a hagyományos időmérő szerkezeteket az ipar képzeletbeli világversenyén egy csapásra lekörözték azok az órák, amelyek hajtóerejü­ket egy rezgőkristályos kvarctól kapják. Nem meglepő, hogy a kvarcvezérlés alkalmazása mind nagyobb tért hódít a ma­gyar műszeriparban is. A Ganz Árammérőgyár termékszerke­zete is bővült, amikor a svájci Szauter cégtől megvásárolták egy kvarcvezérlésű kapcsoló­óra licencét. Ez az elektromechanikus elven működő kapcsolóóra külsejében is tetszetősebb a gyárban régebben gyártottaké­nál. Kisebb és könnyebb, ke­vesebb a beépített anyag, egy­szerűbb a szerelése és nagyobb a — pontossága. Az óramű alapkivitelében tízesztendei karbantartás nélküli üzemre van tervezve. Rendkívüli tisztaság Az Árammérőgyár régebbi típusú kapcsolóórája háztartá­si bojlerek üzemeltetésére szolgál. Ezt szeretnék helyet­tesíteni a licenc alapján gyár­tandó kvarcvezérlésű kap­csolóórával, amely a már em­lített előnyösebb- tulajdonsá­gain kívül szerelési szempont­ból is egyszerűbb. A gyár mű­szerész I'. nevet viselő műhe­lyében készül. Rögtön beléptünkkor feltű­nik a műhely rendkívüli tisz­tasága. A munkaasztalokon szabályos rendben sorakoznak az alkatrészek, a beépítendő anyagok. Mint megtudjuk, ez a rend és tisztaság elengedhetet­len, hiszen itt naponta 250— 260 darabot gyártanak, s min­den kis porszem befolyásolhat­ja a műszer pontosságát. Balogh Jenő, a műhely fő­művezetője a szerelési tapasz­talatokról tájékoztat. — Az új típusú óra jóval kevesebb élőmunkát igényel a régebbinél. Annak 1,57 óra volt a normaideje, a kvarcve­zérlésűnek 11,75 perc. Jelenleg 250 készül naponta, a későb­biekben 500. Előnyeihez tarto­zik, hogy a beszabályozáshoz | nem kell annyit járatni. A sze­relés után 24 órás ellenőrzés következik, ekkor a meó is fi­gyeli, vizsgálja, utána már szállítható. A korábbi fajtánál ugyanez a folyamat belföldi szállításnál 12 napot, export esetén 18-at vett igénybe. Kettős gyártás — A szereléskor szerzett ta­pasztalataink igen jók. Azok a minőségi igények, amelyeket az órával szemben támasztot­tunk, az eddig összeszerelt csaknem háromezer darab alapján nyugodtan mondha­tom, teljesülnek. Kiváló minő­ségét bizonyítja, hogy a meó az eddig gyártott valamennyi darabot jónak minősítette. — Ehhez persze az is kell, hogy akik ezt az órát szerelik, precízen dolgozzanak, a mun­kafegyelmet messzemenően tartsák be. Pillanatnyilag ket­tős gyártás folyik a műhely­ben, készül a régi és az új. Ar­ra törekszünk, hogy mindkét műszakból valamennyi műve­letet elsajátítsanak műszeré­szeink, s ezért csapatonként napi kétórányi időt a kvarc­vezérlésű kapcsolóóra szerelé­sének megtanulására fordíta­nak. Hogy a dolgozók személy szerint miben látják a különb­séget, arra is választ kap­tunk Deme Mária és Bese Sán­dor műszerészektől, valamint Nagy Zsuzsanna betanított mű­szerésztől. Károm vélemény Deme Mária: — A kvarcvezérlésű kap­csolóóra sokkal praktikusabb, könnyebben szerelhető, mint a régi, de nagy figyelem és tü­relem kell hozzá. Én például már forrasztottam a nyákle­mezeket, akkor is ezt tapasz­taltam. Bese Sándor: — Mindannyian szívesen vállaltuk és örültünk annak, hogy az új kapcsolóórát szerel­hetjük. Persze bizonyítanunk is kell, amihez jó szem, pon­tos kéz és nem utolsósorban a mindent megtanulni akarás szükséges. Lassan minden műveletet elsajátítunk, bármi­kor helyettesíthetjük egymást. Nagy Zsuzsanna: — Én végszereltem, forrasz­tottam és' járatoztam már, de még nem jöttem bele eléggé az újfajta szerelésbe. Igaz, ez nem nagy baj, hiszen az eltelt idő­szak a betanulást szolgálta. Azt már látom, hogy az új óra szerelésénél sokkal jobban kell összpontosítani arra, amit csinálunk. A kvarcvezérlésű kapcsoló­óra szerelésével csupa fiatal foglalkozik, hogy miért, arra válasz a három műszerész véleménye. Jelenleg még svájci alkat­részből szerelik össze az órá­kat, az igazi vizsga majd ak­kor következik, ha már itthon gyártottakat építenek be. A második félévre több mint 42 ezer új típusú órát gyártanak Gödöllőn, s mint mondták, az lesz az igazi premier. G. A. A propagandisták napján Elméleti konferencia Elméleti konferenciával em­lékeztek meg tegnap délután a városi propagandisták Lenin születésének 112. évfordulójá- / ról. A propagandisták napján Müvészetpolitikánk időszerű kérdései címmel Svéd Pál, az MSZMP KB tudományos, kul­turális és közoktatási osztá­lyának munkatársa tartott elő­adást, majd három korreferá­tum következett. Kecskés Jó­zsef, a művelődési ház igazga­tója a művelődéspolitikai irányelvek érvényesüléséről, Bihari Jánosné, a KKMV párt­vezetőségének titkára az ideo­lógiai élet jelenségeiről a mun­kásosztály körében és dr. Farkas József, az Agrártudo­mányi Egyetem adjunktusa napjaink történelmi tudatának néhány ideológiai kérdéséről beszélt. Az előadások után ti­zenhét jubiláló propagandistá­nak átadták az emléklapot, és huszonketten jutalmat kaptak, Galgamácsa Jubileumi kiállítás Jubileumi kiállítást rendez­nek Somogyi István festőmű­vész műveiből Galgamácsán, a művelődési házban. A pálya­futásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett kiállítást dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitja meg holnap, csütörtökön délután négy órakor. Megtekinthető május 2-ig. Kulturális seregsiemle Csaknem százhatvan kisdo­bos és úttörő vett részt a vá­rosi kulturális seregszemle prózai bemutatóin, és három­A vállalat kiválója százharminc a zenein. Mind a gyerekek, mind a felkészítő pedagógusok, úttörővezetők jól vizsgáztak. A zsűri szerint Gödöllőn még nem láttak ilyen színvonalas gyermek­produkciót. Jól választották ki az anyagokat, ötletesek és felkészültek voltak a gyere­kek. A prózai műsorok összeállí­tásáért a városi kulturális szakbizottságot illeti elisme­rés, hiszen ők zsűrizték végig a csapatbemutatókat, nem kis részük volt a szemle, sikeré­ben. Név szerint dr. Szécsi Lászlóné, dr. Galitz Tiborné, Baranyai Gizella, Rudics La- josné, Palágyiné Kollarics Ka­talin. A városi kulturális sereg­szemlén hat aranyoklevelet, két ezüstöt és három bronzot osztottak ki. Kiemelkedőt nyújtott a Petőfi íjiándor út­törőcsapat Diszkótánc és az Erkel Ferenc úttörőcsapat Fü­lemüle című produkciójával. Autós rallye Pontot érő helyezés Gódor Mihály, a Gödöllői Gépgyár egyik leghíresebb brigád­jának« az idén a vállalat kiválója címet elért Petőfi Sándor nevét viselő közösségnek a tagja. Képünkön: korszerű NC-gé- pen tartóbakot munkál meg. Geleta Pál felvétele Start két keréken. Színes, amerikai filmvígjáték. Csak 4 órakor. Ballagás. Magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Jellemző a verseny szorossá* gára, hogy a harmadik és a hatodik hely közötti időkü­lönbség mindössze 28 másod­perc volt. Ez a hatodik hely a bajno­ki összesítésben már pontot jelent, s így Kristályék, akik kezdenek összeszokni a Sko­dával, bizakodva tekinthetnek a hátralevő versenyek elé. A bajnokság következő forduló­ját május végén, Miskolcon rendezik. Sakk Két győzelem Gyömro—Aszód 2-8, Dabas—Gödöllő 3-7. Folytatja sikersorozatát az aszódi sakkozók csapata. A megyei I/A. osztályban szerep­lő együttes a harmadik fordu­lóban idegenben ismét fölé­nyes győzelmet aratott. A ta­lálkozó váratlan eredményét a második táblás Valentinyi és a harmadik táblán játszó Grósz Kornél szolgáltatta — mind­ketten vereséget szenvedtek. Jól szerepeltek a gödöllőiek is, akik az I/B. osztályban ját­szanak, szintén idegenben győztek. A gödöllőiek némi szorongással utaztak Dabasra, mivel nélkülözniük kellett két éljátékosukat, Kaposi Lászlót és Láng Ödönt. Tetézte a ne­hézségeket, hogy az utazás napján kiderült, Gyukin Ist­ván sem tarthat a csapattal. A három újonccal kiálló együttes meglepetésre igen magabizto­san győzte le a dabasiakat. Csak a hetedik táblán Benke kapott ki, a többiek győztek, illetve remiztek. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Polpresszó. Beszélgetés a második gazdaságról. Vendég: Galasi Péter közgazdász. Házi­gazda: Tóth László szocioló­gus, 18 órakor. Szolgáltatás: logopédiai ta­nácsadás 16—18 óráig, fotóla­bor 10—20 óráig, kondicioná­lóterem 10—15 óráig. Agráregyetem, pinceklub: Cseh Tamás Frontátvonulás című előadása 19 órakor. Filmvetítés a filmklub kereté­ben, 22 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) i Gödöllői autó is szerepelt az országos rallye-bajnoksá- gon, a legutóbbi, a Győri Vo­lán SC rendezte első futamán, amin mindkét, a rallye I. és II. osztály versenyzői részt vet­tek. A második osztályban, ahol a gödöllőiek érdekelve voltak, 392 kilométer volt az össztávolság, s 102 kilométert tettek ki a gyorsasági szaka­szok. ' Nem árt tudni, hogy a rallye-versenyeket részben a forgalomtól elzárt közutakon, részint a szintén lezárt válto­zatos burkolatú erdőgazdasá­gi utakon rendezik. Tizedmá- sodperc pontossággal mérik a teljesítményeket, s természe­tesen a szabályokra is ügyel­nek a versenyzők biztonsá­gáért. Kötelező a bukósisak, a négypontos biztonsági öv, a mentő és tűzoltó felszerelés is. Az évadnyitó verseny gyorsa­sági szakaszait a már klásszi- kusnak számító bakonyi pá­lyák, a többi között a hírhedt Farkasgyepű kínálták. Lapunkban is hírül adtuk már, hogy tavaly feloszlását > latolgatta a gödöllői autó-mo­torsport egyesület, de végül mégis inkább beolvadtak a GSC-be. Az persze még kér­dés, hogy ezzel végleg meg- oldódik-e a hosszú éveken keresztül mondhatni csupán lelkesedésből fenntartott egye­sület gondja. Sajnos a fúziót megelőzően a tavalyi bajnok­ság utolsó futamának győzte­sei, a Bakos—Járik kettős át­igazolt az AFIT-hoz. Az idei első bajnoki verse­nyén tehát csak a Kristály— Kristály kettős indult az új színekben. A kezdet nem volt túl biztató: adminisztrációs hiba folytán a hivatalos rajt­listáról lemaradt a gödöllői páros, amit egy sebtében ki­adott végrehajtási utasításnak nevezett pótengedéllyel hoztak helyre a rendezők Az in­fluenza is a verseny előtt lá­togatta meg a gödöllői kettőst, akik ennek ellenére nagysze­rűen helytálltak. Hiszen nem akármilyen verseny volt ez, a szériakocsik 1150 köbcenti­méterig jegyzett osztályának legjobbjai ugyanis nagyon erős tempót diktáltak, s Kris- tályékat ebben a kemény haj­rában csak egy kicsúszás és egy utolért versenyzőpáros sportszerűtlen viselkedése ütötte el a dobogós helytől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents