Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
6 worn Tf Kmmmt 1982. Április 28., szerda TANÁCSOK Mikor lehet és kell nyelvpótlékot fizetni? • Az Idegen nyelvtudái anyagi elismeréséről. Több olvasónk érdeklődött a nyelvpótlékról szóló újabb rendelkezésről. Az érdeklődők elmondták, hogy náluk a kollektív szerződés szabályozza ezt a kérdést, úgy hírlik, hogy a most módosításra kerülő vállalati szabályzatban a korábbiakhoz képest, változtatás történik. Mi az igazság ebből? — kérdezik többen. Valóban — mint ahogy erről rovatunkban már tájékoztattuk olvasóinkat — az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről nemrég jelent meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 12.) ÁBMH számú rendelkezése, amelynek hatálya kiterjed minden munkáltatóra — ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezeteket is, valamint a velük munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra. Az említett renndelkezés alapján a dolgozók nyelvpótlékát legkésőbb 1984. április 30-ig felül kell vizsgálni és a rendelkezés előírásainak megfelelően kell megállapítani. A rendelkezés végrehajtása az érintett dolgozók tekintetében a bérforma megváltoztatásának minősül és szükséges esetben a személyi alapbér módosítására ad alapot. Ha a dolgozó a rendelkezés hatályba lépése előtt jogszabály alapján nyelvvizsgával egyenértékű igazolással rendelkezett, az előző bekezdésen alapuló felülvizsgálat során nyelvtudási pótléka — nyelvvizsga hiánya miatt — nem vonható meg. A rendelkezés hatályba lépésével egyidejűleg március 12-ével hatályát vesztette mindazon rendelkezés, amely korábban az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről intézkedett, amelynek alapján a kollektív szerződésekben, egyéb szabályzatokban a vállalatok, illetve egyéb szervek intézkedtek. A fentiek értelmében tehát, olvasónkat helyesen tájékoztatták, ezért most az érdemi rendelkezéseket ismertetjük. A jogszabály kimondja, hogy melyek azok az esetek, amikor a dolgozót nyelvtudási pótlékban kell részesíteni, és melyek, amikor lehet részesíteni, továbbá meghatározza, hogy mikor nem fizethető nyelvpótlék. Ezek szerint nyelvtudási pótlékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelvek rendszeres használata a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat szerint nélkülözhetetlen. Nyelvtudás! pótlékban lehet részesíteni azt a dolgozót, akinek az előző bekezdés szerint megjelölt munkakörében a magyar nyelv mellett a meghatározott idegen nyelvek használata a munkakör ellátásához hasznos. Nem fizethető nyelvtudási pótlék a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott (idegen nyelv oktatásával foglalkozó), illetőleg a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó részére. Csak a második és további idegen nyelvek rendszeres használatáért részesíthető nyelvtudási pótlékban az a dolgozó, aki munkaideje alatt rendszeresen fordítói (revizori-fordítói) vagy tolmácsi feladatot lát el, továbbá a kutatói munkaköriben foglalkoztatott dolgozó, valamint a felső- oktatási intézmény oktatója. A nyelvtudási pótlék fizetésének feltételeként a kollektív szerződés szakmai anyaggal bővített vizsga letételét is előírhatja. Egyik olvasónk azt mondta el, hogy egyetemen szerzett nyelvvizsgáját nem ismerik el. Részletes tényállást ügyében nem ismerünk, ezért neki azt válaszoljuk, hogy az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról, valamint az azzal — a nyelvtudási pótlék szempontjából egyenértékű okiratokról, igazolásokról a 4/1982. (III. 12.) MM. sz. rendelettel módosított 3/1980. (X. 25.) MM. sz. rendelet rendelkezik, ezért mielőtt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordul panasszal, olvassa el a vállalati kollektív szerződésen felül az említett jogszabályokat. Dr. M. J. A szükségtározó átmeneti megoldás Döntött a Minisztertanács Megjelent a Minisztertanács rendelete az árvízi szükségtározók létesítéséről, felhasználásáról és az elárasztással keletkező károk megtérítéséről. A jogi szabályozást indokolja, hogy még hosszú ideig szükség lesz ilyen tározók felhasználására, mert segítségükkel elejét vehetik annak, hogy az árvíz népes településeket öntsön el, vagy nagyobb kárt okozzon a nemzeti vagyonban. A szükségtározót — amint a rendelet meghatározza — a településektől távol, gyéren lakott vagy lakatlan és a mezőgazda- sági hasznosításban is kevésbé értékes területen létesítik, s a töltés átvágásával, megnyitásával ebbe engedik be a magas árhullámból megcsapolt vizet hogy a folyó többi szakaszain tehermentesítsék a töltéseket. Az árvízi szükségtározókat azoknál a kisebb folyóknál alakítják ki, amelyeknek árvédelmi töltései még nem eléggé magasak és erősek ahhoz, hogy a szokásosnál magasabb és tar- tósabb árhullámok esetén is kellő biztonságot nyújtsanak. A szükségtározó tehát átmeneti megoldás, amelyet azonnal megszüntetnek, ha a teljes biztonságos töltés építése befejeződik. Árvédelmi töltéseinknek azonban csaknem a felénél van még pótolnivaló, ami várhatóan több évtizedig tart. A tervek szerint a Körösök völgyében, a Lajta, a Rába, a Zagyva, a Tárná, valamint a Bana patak mentén összesen tíz árvízi szükségtározót létesítenek, mintegy 24 ezer hektáron, csaknem 400 millió köbméter víz átmeneti befogadására. A rendelet egyebek között intézkedik arról, hogy a szükségiTíZ NAP RENDELETÉIBŐL! A természetvédelemről az 1982. évi 4. tvr. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 8/1982. (III. 15.) Mt.-rendelet a Tanácsok Közlönye ez évi 10. számában jelent meg. Ugyanez a hivatalos lap tartalmazza a védett növényfajok és az állatfajok pénzben kifejezett értékének felsorolását. Egyes nyugellátásoknak és baleseti nyugellátásoknak, valamint egyes nyugdíjszerű egyéb ellátásoknak a kiegészítéséről, továbbá a házastársi ■aótlék összegének felemeléséről a 9/1982. (IV. 15). Mt. szám alatt megjelent rendeletet a Magyar Közlöny 19. száma tartalmazza. A lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek központi fűtéséről és melegvíz-ellátásáról, valamint a vegyes rendeltetésű épületek távhő- és melegvíz-ellátásának díjáról ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a 10/1982. (IV. 15.) ÉVM., és a 6/1982. (IV. 15.) ÁH. számú rendelkezés. Az árformákról kiadott 3/1982. (IV. 15.) ÁH. számú rendelkezést szintén a Magyar Közlöny 19. számában találják meg az érdekeltek. Az elmaradt hagyatéki ügyek ingatlannyilvántartási rendezéséről kiadott 6001/1982. MÉM—IM. sz. együttes irányelvet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 6. száma tartalmazza. A kollektív szerződések 1982. évi módosításához az Építésügyi Értesítő 9. számában jelent meg fontos tájékoztató. tározó céljára kijelölt területen csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával szabad épületet elhelyezni. illetve területfelhasználási és építési engedélyt adni. Ha a magas áradás miatt a szükségtározó felhasználására várhatóan sor kerül, akkor ennek előre látható időpontjáról értesíteni kell az érdekelteket, hogy a károk csökkentése érdekében gondoskodhassanak a lábon álló vagy betakarított termények és egyéb javak mentéséről. A szükségtározó elöntött területén bekövetkezett teljes kár megfizetéséről az érintett vízügyi gazdaság gondoskodik, de nem kell megfizetni a kárnak azt a részét, amely a biztosítási szerződés alapján megtérül a károsultnak. A rendelet a mezőgazdasági üzemeket arra ösztönzi, hogy a tározó vizének leeresztése után másodvetéssel vagy egyéb módon csökkentsék a kárt. Ennek elmulasztása esetén ugyanis nem kapnak térítést a kárnak azért a részéért, amelyet kellő mezőgazdasági hasznosítással pótolhattak volna. Szezon előtti tudnivalók Családosán, SZOT-üdülőkben Hányán üdülhetnek idén családjukkal együtt SZOT- beutalóval? Minden harmadik szakszervezeti beutaló családos üdülésre jogosít. Ebben az évben 27 ezerrel, a főidényben 12 ezer 500-zal többen üdülhetnék családosán. Természetesen ezzel arányban csökkent a felnőttüdültetés száma, összesen 40 ezer család, azaz 129 ezer személy kaphat beutalót. A főszezonban, június elejétől augusztus végéig 22 ezer család, összesen 69 ezer személy nyaralhat. Az igénybevételt befolyásolja az iskolai tanév késői befejezése és korai kezdése. Ezért fontos, hogy a nyári családos üdültetés 6 csoportjából az első és az utolsó turnusra leginkább olyan szülők kapjanak beutalót, akiknek a gyermeke még nem iskolás korú. Megoldást jelentene az is, ha az iskolák a jól tanuló diákokat már a tanév végén az osztályzatok lezárása után elengednék, és a szeptember eleji egy-két napos hiányzást sem vennék rossz néven. A családos beutalók mintegy 60 százalékával két felnőtt és agy gyermek üdülhet, illetve az egyedülálló szülő két gyermekét viheti magával. A szobák mérete és az étterem nagysága miatt kötött a létszám. viszont az új üdülőket már úgy alakították ki, hogy egy családban két felnőttet és két gyermeket tudnak fogadni. Ilyen a tavaly nyáron megnyílt soproni pedagógusüdülő és a júniustól működő gyulai üdülő is. A beutalók mintegy 20 százaléka két, 10 százaléka több gyermekkel való üdülésre jogosít. A nagycsaládosok összkomfortos faházakban nyaralhatnak a Balaton partján, a Bakonyban. Leányfalun, va- mint Szilvásváradon. Családos üdülésben csak két gyermek után kell fizetni, ha többgyermekes a család, akkor két gyermeken felül minden további kis beutalt üdülő jegye térítésmentes. Például egy négy gyermekes házaspár a két hétre összesen 2044 forintot fizet. A nagyobb családok elhelyezésére is nyílik lehetőség, ez esetben — ha szükséges — a több gyermekes szülők két faházat vehetnek igénybe. B. J. Täll OZÁS Üzemi lapokban olvastuk A Telefon című üzemi lap ban azonDan örömmel olvas tünk a nagykátai Lados Irénről, aki a szakszervezeti bizottság tagjaként szervez, rendez és szinte mindenütt jelen van, ahol a fiatalok, igaz, egy megszívlelendő, lényeges gondolatát meg j egyeznénk: „ ... inkább a munkából veszem ki a részt”. Ez igen fontos, mert nem lehet igazán hitele annak a tisztségviselőnek, aki vizet prédiaál és bort iszik. Lados Irén diszpécser jól vizsgázott, mert a munkában is kiváló, több elismerést tudhat magáénak. Win hmhíiui fimulfc Ha az ember munkáját kellően értékelik és elismerik, akkor jó a közérzete. Erről a közérzetről, a munkahelyi légkörről és az egészséges gyári közhangulatról tanácskoztak a diósdi gördülőcsapágygyári bizalmiak. A Gördülőcsapágy című üzemi lap Középpontban a gondoskodás című cikkéből megthudhatjuk, hogy a gyár minden lényeges gondja, feladata terítékre kerül a dolgozók által választott testület tanácskozásain. Jelen esetben éppen a mun- kaverseny-mozgalom teendői, a fluktuáció csökkentése és többek között az a feladat szerepelt napirenden: hogyan segítsék az új dolgozók beilleszkedését. Természetesen az sem mellékes, hogy a régi dolgozók is érezzék a megbecsülést. Éppen ezért arra is gondosan ügyel a szakszervezet valamennyi tisztségviselője, hogy erősödjön az a szemlélet, miszerint a bérezés minden munkahelyen a teljesítmény függvénye. Nem elhanyagolható szempont az sem: milyen körülmények között dolgoznak az emberek, mert ez visszahat A kereskedő garantálja A jótállás és ami mögötte van és televíziókészülékek, a magnetofonok, lemezjátszók, a fényképészeti cikkek, optikai eszközök, a bútorok, a motor- kerékpárok és a személygépkocsik is. A személygépkocsikért a Merkur Vállalat egyévi jótállást vállal. Ennél hamarabb is megszűnik a vállalat jótállási kötelezettsége, ha az autóval már tízezer kilométert megtettek. Érvényét veszti, ha... A jótállás ideje alatt a Merkur csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a kocsi eladása után keletkezett. Megszűnik a jótállás, ha a vásárló a kötelező műszaki átvizsgálásokat elmulasztja és akkor is, ha a kocsival gyorsasági vagy túraversenyen vesznek részt, azt rendszeresen oktatási célokra használják, ami nyilvánvalóan az átlagosnál jóval nagyobb igény- bevételt jelent. Természetesen tilos a kilométeróra ólomzárát megbontani: ez is a jótállás megszűnését vonja maga után. Ezek után milyen jogai vannak a személygépkocsi tulajdonosának a jótállási idő tartama alatt? Ha az autó elromlik, elsősorban díjmentes megjavítását követelheti. Az a teljesítményeikre. A szakszervezetnek pedig nem utolsósorban az is feladata: szorgal- I mázzá a munkakörülmények javítását. A diósdi bizalmiak tanácskozása bizonyára egy csapásra nem old meg mindent. Viszont lényeges: tudják mindig, hogy hol szorít a cipő. S amennyiben minden felvetett gonddal és problémával következetesen foglalkoznak, akkor valóban megtették a lépéseket ahhoz, hogy a gyárban jó legyen a hangulat, a munkahelyi légkör. vujta Pttoierlnju. iav«*tlumtfT A vonyarci bizalmiak és tisztségviselők találkozóját is jó hangulat jellemezte. Mint a Fényszóróban olvastuk, a Csepel Autógyár bizalmijai és tisztségviselői számára ezen a háromnapos tanácskozáson a fő cél: a bizalmi testületek szerepének további tisztázása volt. Sarkadi Károly, a vállalat szakszervezeti titkára elmondta, azért került sor tavasszal a továbbképzésre, mivel így a tisztségviselők egész évben felhasználhatják hasznosíthatják a tapasztalatokat. Az sem közömbös, hogy De- minger Ferenc, az I. gyár főbizalmija szerint: „ami nekem igazán tetszett, az, hogy sok lehetőségem volt kötetlen beszélgetésre.”. A Cement- és Mészművek dolgozóinak lapjában, a Cementiparban szintén a bizalmi testület életéről, munkájáról olvashattunk. Már a cikk címe is meghatározó: Feladatunk: több cementet eladni, és minél olcsóbban termelni. Nem vitatta senki ezen a tanácskozáson, hogy a feladat sokszor erőfeszítést és jó néhányszor rugalmasságot kíván. Mindez a cikkből is kiderül. Feladatként fogalmazódott meg többek hozzászólásában, és szinte jelszó is lehetne, hogy se a második, se a harmadik negyedévben ne legyen cementhiány. A bizalmiak tanácskozása egyéb ügyekben is döntött, megvitatták a vállalati munkatervet is. TEXTILMUNKAS A szakszervezeti tevékenységnek egy egész oldalt szentelt a Textilmunkás című lap. Írtak a szakszervezeti titkár egy napjáról: Társadalmi munkában az emberekért. Ebben a cikkben is képet kaptunk egy olyan fiatalasszonyról, aki felelősséggel szól az emberekért. Ugyanezt teszi Horváth Lajos főbizalmi is. Ügy képviseli társai érdekeit, hogy ez kölcsönös elismerést jelent a vezetők és beosztottak körében egyaránt. Még arra is van a főbizalminak energiája, hogy meggyőzze társait arról, mindenkinek saját érdeke, hogy használja a zajvédő felszereléseket. Ez a főbizalmi nemcsak jogait ismeri, de a kötelességeit is számba veszi. A szakszervezeti titkár szinte valamennyi ember ügyes-bajos dolgát ismeri és foglalkozik vele — erről vall Ferenczi Józsefné titkár a Textilmunkásban. A tisztség- viselők mellé — fiataloknoz — felsorakoztatták a régi, mozgalmi múlttal rendelkező Pesti Lajos tapasztalatait. Azt, hogy nincs olyan kérdés, melyben a szakszervezetnek ne kellene szavát hallatni. Sz. M. üzemképtelen személygépkocsit a tulajdonosnak kell a szerviz telephelyére bevontatnia, utólag azonban — ezt sokan nem tudják! — követelheti ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítését. De ez a lehetőség mindig csak a legközelebbi szervizre vonatkozik. Kivételes esetekben A hibás gépkocsit általában a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell megjavítani. A kocsi cseréjét a tulajdonos akkor kérheti, ha az valamilyen okból nem javítható, vagy a javítás után sem válik a rendeltetésszerű használatra alkalmassá, illetve, ha a javítás oly mértékben elhúzódik, hogy hatvan napnál is tovább tart. Mit tehet a tulajdonos addig, amíg személygépkocsiját a szervizben javítják? Ez a kérdés igen gyakran ad okot vitákra. Vannak, akik úgy vélik, hogy más kocsit bérelhetnek, taxit használhatna!:, s költségeiket utólag a jótállás jogcímén követelhetik. Nos, a jelenlegi joggyakorlat szerint erre csak kivételes esetekben van lehetőség. Például akkor, ha valakinek a foglalkozásához. munkaköréhez a személy- gépkocsi nélkülözhetetlen munkaeszköz. Dr. Deák András A jótállás a termék minőségéért vállalt felelősség. Az eladó azt garantálja, hogy az áru a jótállás teljes időtartama alatt hibátlan lesz, jól fog működni. Ha pedig mégis történik valami baj, akkor ingyenesen gondoskodik javítá- . sáról, az alkatrészek, s ha : szükséges, az egész termék : cseréjéről. S végül a jótállás ; körébe tartozik még az is, hogy az eladó, a kereskedelem megtéríti a vevőnek a termék hibája miatt keletkezett kárát j és költségét is. A szavatosság más Jó tudni, hogy a szavatosság és a jótállás a jogban két tel- ' jesen különböző dolog. A sza- ' vatossági jogok valamennyi 1 vevőt megilletik a törvény erejénél fogva, bármilyen terméket vásároljon is. Ezzel ; szemben a jótállás csak a termékek külön meghatározott ' körére terjed ki. Azt mindenesetre jogszabály írja elő, hogy a viszonylag bonyolultabb szerkezetű, ösz- szetételű, értékesebb termékeket csak jótállással lehet értékesíteni. Ilyenek például a közvetlenül lakossági igényeket kielégítő főző-, fűtő- és vízmelegítő készülékek, az olaj kályhák, a hűtőszekrények, a háztartási varrógépek. Ebbe a körbe tartoznak a rádió- A minap arról panaszkodott az egyik szakszervezeti ^ titkár: egyre nehezebb az embereket elcsalogatni közös ^ rendezvényekre. Bár előfordul, hogy a szakszervezeti munka gyermekei cipőben jár, mert sokszor változnak a tisztségviselők, s felkészítésükre nem mindig kerül sor időben. A szak- e szervezeti munka éppen ezért nélkülözi esetenként az e őt megillető tekintélyt és rangot. Ez nyomon követhető e az üzemi lapokban is — nem mindegyik foglalkozik a e szakszervezeti munkával.
