Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1982. ÁPRILIS 2., PÉNTEK Lakásszövetkezeti közgyűlés összefogás összesen hét részközgyűlés | előzte meg azt a. küldöttgyű­lést, melyet a napokban tar­tott meg a Nagykőrösi* Lakás- és Garázsszövetkezet az Arany János Művelődési Központban. A jelenlevőket Tóth Dénes, az MSZMP városi bizottságá­nak gazdaságpolitikai részort- felelőse, az igazgatóság tagja, köszöntötte. Ott volt Kurucz Sándor, a MÉSZÖV képviselő­je is, valamint Csikós Sán­dor, a városi tanács, vb mű­szaki osztályának főelőadója. Ismétlődő panaszok A tavalyi gazdálkodási év­ről Matuska István, a szövet­kezet etnöke adott számot. Bevezetésként elmondotta, hogy sajnálatos módon igen nagy érdektelenség kísérte a részközgyűléseket. Igaz, a ta­gok bármikor bemenetnek a szövetkezeti irodába, előad­hatják gondjukat, bajukat, azonban főként a közgyűlések adnak alkalmat a problémák megbeszélésére, s arra, hogy melyek azok a gondok, melyek kevés anyagi ráfordítással, de társadalmi összefogással meg- szüntethetők. Sajnálattal állapította . meg az elnök azt is, hogy a küldöt­tek közül is többen távolma­radtak a tanácskozásról. El­mondta, hogy a részközgyűlé­seken az igazgatóság tagjai tájékoztatták az ott levőket a tavalyi gazdálkodásról és az idei tervekről. A részközgyű­léseken a csekély érdeklődés ellenére jó tanácskozások ala­kultak ki. Számos észrevétel, javaslat, elismerő és kritikus vélemény is elhangzott. Álta­lános vélemény volt például az, hogy a korábbi időszakhoz képest javult az igazgatóság munkája, mely egyébként 9 tagból áll. A tagok több ülésen felve­tették a társadalmi munka szervezésének szükségességét, annak érdekében, hogy a költ­ségeket kímélve az épületek környékét, valamint a közös létesítményeket tartanák rendben. A szövetkezeti tagok elégedetten szóltak az önálló karbantartó szervezet munká­járól. Viszont, gondként em­legették, hogy még mindig sokan akadnak olyanok, akik nem tartják be a békés együttélés szabályait. A részközgyűlések összegző - tapasztalatai után az igazga­tóság megjelölte a jövő fel­adatait. Egyebek között arra a megállapodásra jutottak, hogy a későbbiek során főként a küldöttek útján, szorosabb kapcsolattartásra kell töreked­ni a tagokkal. Egyébként a szövetkezethez 636 lakás és 180 garázs tarto­zik. A tagok által befizetett összeggel a szövetkezet igye­kezett okosan, körültekintően és takarékosan gazdálkodni. Míg 1980-ban csaknem 50 ezer forint volt a szövetkezeti hiány, addig ez most mindösz- sze 10 ezer forintra apadt. A szövetkezet összes bevétele 1 millió 126 ezer. a kiadása pe­dig 1 millió 136 ezer forint volt 1981-ben. Matuska István a továb­biakban elmondta, hogy a fel­újításra befolyt összegekből milyen munkák elvégzésére telt. A tagok ismétlődő pana­szai nyomán, a tv-vételi le­hetőség javítására teljes fel­újítást végeztettek el a Gyo­pár u. 1—3., a Ceglédi u. 9— 11„ a Ceglédi u. 15—17. és a Farkas u. 3—5. számú épüle­teknél. A költségek több mint 124 ezer forintra rúgtak. To­vább folytatódik a lépcsőhá- -,ak és a közös helyiségek fel­újítása. Visszatérő gondként je­lentkeznek a tetőbeázások. Ezek javítására tavaly 353 ezer forintot költöttek. Az elnök megemlítette, hogy a Ceglédi u. 9—11. szá­mú épületnél súlyos kivitele­zési problémák merültek fel. Az épület teljes tetőszigetelé­si munkáit a kivitelező még az első félévben újból elvég­zi. A különféle állagmegóvási munkákat is beleszámítva, a szövetkezet 1981-ben összesen 653 ezer forintot költött el felújításra. A szövetkezet ta­valy év végén több mint 2 millió 400 ezer forinttal ren­delkezett. Matuska István itt külön is kihangsúlyozta a la­kótársak felelősségét az állag- megóvás érdekében. Sck a hátralék A továbbiakban arról ejtett szót, hogy a szövetkezetnek a felügyeleti és a képviseleti szervekkel mind eredménye­sebb a kapcsolata. Tavaly pél­dául a városi tanács vb mű­szaki osztálya segítségével megkezdték a szövetkezeti la­kásépítési forma szervezését, melyet szeretnének a város­ban vonzóvá tenni. A gazdálkodás értékelése után Matuska István foglalko­zott az idei év feladataival is. Mint mondotta, szeretnék megteremteni a lehetőségét annak, hogy az OTP-társas- házak is a szövetkezethez csatlakozzanak üzemeltetés szempontjából. Ennek alapján a Kossuth Lajos utcai lakóte­lepen kétszer 60 lakás átvé­tele folyamatban van. A szövetkezetnél jelenleg 16 lakás épül, további 22 lakás tervei készen vannak és 16 lakás építése szervezés alatt áll. Természetesen a fő 'fel­adatot a szövetkezetnek a lakások üzemeltetése és fel­újítása adja. Hangsúlyozta, hogy az idei gazdálkodást megnehezítheti * az a tény, hogy a tagok hátraléka meg­haladja, a 90 ezer forintot. Az önálló karbantartó rész­leg munkájáról az elnök el­mondta, hogy az a lakosság megelég'edésére dolgozik. Rendezzék az abpdíjat A küldöttgyűlésen szó esett arról is, hogy pótüzemeltetési díjat kell befizetni a tavalyi tervezett és tényleges költsé­gek miatt. Ugyanakkor java­solta azt is, hogy az üzemel­tetési költségek növekedése miatt az alapdíjakat is ren­dezzék. A küldöttek jóváha­gyólag tudomásul vették a rendezésre vonatkozó terveket. Az órákig tartó küldöttgyű­lésen a zárszámadásról és a tervekről szóló beszámolót el­fogadták. Ugyanakkor számo­sán hozzászóltak az elhang­zottakhoz, illetve újabb prob­lémákat feszegettek. A fel­ügyelő bizottság tavalyi mun­kájáról szóló beszámolót Hor­váth Albert terjesztette a kül­döttek elé. A tanácskozáson felszólalt Kurucz Sándor, a MÉSZÖV képviselője, vala­mint Kovács Ambrus, a me­gyei szövetség felügyelő bi­zottságának a tagjai is. A fel­vetett kérdésekre / Tóth Dénes és Matuska Istváíi válaszolt. K. K. Nemzedéki találkozó A forradalmi ifjúsági napok keretében a minap nemzedéki találkozót rendeztek a Pest megyei Csecsemőotthon nagy­kőrösi intézményében az ott dolgozóknak. A vendégek so­rában megjelent dr. Hubay Fe­renc, a csecsemőotthon igaz­gató főorvosa mint KISZ-ve- terán. Juhász Gizzella részleg- vezető és Bató Istvánná tanár­nő vezetésével a Kossuth La­jos Általános Iskola 7. a. osz­tálya. \ A DlVSZ-induló eléneklése után, Gábor Emese KISZ-tit- kár a KISZ zászlóbontása al­kalmából, méltatta a szövetség negyedszázados munkáját, majd a meghívottak elmond­ták élményeiket a szövetség megalakulásának idejéből. Sztráfkoló segédek A munkásmozgalom kezdetei Pozsgai István kőműves és ácsmester 1892-ben született Nagykőrösön. Ácstanonc 1905—10-ig volt. Abban az időben kezdte tanulni a mes­terséget, amikor 1905 tava­szán az építőipari ácssegédek sztrájkba léptek Nagykőrösön. Emberhez méltóan — Iparostanonc lettem és egyúttal szakszervezeti tag. Nagyon nagy dolog volt szakszervezeti tagnak lenni! Törekedett is mindenki arra, hogy az lehessen! A toborzás úgy történt, hogy felszólítot­tak bennünket, mindenki lép­jen be, a saját érdekében. — Budapestről járt le a szervező titkárunk, de meg­választottuk a helyi vezető­séget is. Biczó Balázs, Tósze­gi József, Váradi Tót lettek a választott vezetőink. Egy ki­csi jelvénnyel járt a szak- szervezeti tagság, két kezet, vagyis az egymást segítő em­berek kézfogását ábrázolta. A kabát hajtókáján viseltük. Ha valakin megláttuk ezt a jelvényt, úgy üdvözöltük, mint barátot, vagy testvért, tudtuk, összetartozunk. — Az erős, érdekvédelmi szervezet az építőiparban dolgozó segédek nevében fel­hívással fordult a város épít­tető közönségéhez, s tájékoz­tatta a lakosságot arról, hogy a tűrhetetlen bánásmód miatt az iparossegédek megszüntet­ték mestereikkel á kapcsola­tot és tőlük független ácste­lepet, az Ácssegédek Szövet­kezeti Iparvállalatát hozták létre. A felhívásban kérték a bizalmat és a támogatást, s ismertette a követeléseket. Bákúltsfő bizottság — A segédek azt követel­ték, hogy a munkaidő 10 órás legyen, 6 órától 6 óráig tartson, de szombaton csak 9 órát kelljen dolgozni. Fizetés óránként 30, 32, 36 fillér, vá­roson kívül 15 százalékkal magasabb legyen. A tanyai munkánál emberhez méltó szállást kértek. Ha a munka­adó az így meghatározott munkaidőn túl dolgoztatni kí­ván — mondta ki a felhívás —, erre az időre a munkabér 50 százalékkal emelkedjék. — Milyen eredményre veze­tett a sztrájk? A brigád Nagykőrösi újságírósko- dásom hat esztendeje alatt éppen hatszor kellett meg­fogalmaznom a következő hírt. „A DÉMÁSZ Nagykő­rösi Üzemigazgatóságának Che Guevara KlSZ-alap- szervezete megkapta a KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászlaját.” A hír tlekopogása ne­kem sincs ellenemre: Che Guevara képmása lóg a fa­lon, az íróasztalom felett. A hír mögé nézni nehe­zebb, mint megfogalmazni. Most azonban könnyű dol­gom van, hiszen a minap az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága éppen azt vizsgálta, hogy milyen a tömegszervezetek pártirá­nyítása az üzemigazgatósá­gon. Tehát azt is, hogy mi­lyen a KISZ-alapszervezet. Ismerem hát a létező leg­hivatalosabb és legilletéke­sebb hivatalos véleményt elektromos szakembereink tömegszervezeteiről és mozgalmairól. Ez a véle­mény nagyon jó. Ez a jó vélemény — elis­merés. Illik mellé a ma­gyarázat. Kezdjük a dolgot kissé messzebbről. A DÉMÁSZ — ezt mindenki tudja — meglehetősen veszélyes munkahely. A kőműves lát­ja a ledőlő falat, ha sze­rencséje van, s még csele­kedni is képes. A villany- szerelőnek ilyen szerencsé­je nem lehet. A vezetékben mozduló elektronok sosem látszanak. A munka qllyan fegyelmet és szervezettsé­get követel, amilyenre hir­telenjében nehéz más pél­dát is találni. Az ember munkálkodó énje azonban nem választható el politi­záló énjétől. Szinte kézzel­foghatóan kitapintható, hogy a DÉMÁSZ dolgozóit tömörítő tömegszervezetek erre a szigorú rendre tá­maszkodnak, ebből meríte­nek. S fordítva is igaz a dolog. Akadnak jobb KISZ­alapszervezetek a város­ban? Kétségkívül igen. Bizonyság erre több maga­sabb kitüntetés is. Az ifjú­sági mozgalmi életnek any- nyi területe van, hogy bő­ségesen nyílik alkalom az áramszolgáltatók szerveze­tének lekörözésére is. Egy dologban azonban verhe­tetlenek. Mégpedig a társa­dalmi és a gazdasági éle­tük összekapcsolásában. Ezt megteremteni, hiába látszik az eredmény termé­szetesnek, egyáltalán nem könnyű. A módszert leírni sem könnyű. Egyéniségek rajzát kellene felvázolni hozzá. Célravezetőbb kö­rülnézni a DÉMÁSZ háza táján. A közvetlen tapasz­talás kedvéért. F. P. — A napi 10 órás munka­időt azzal a megszorítással fo­gadták el, hogy sürgős mun­ka esetén 12 órát kötelező dolgozni, változatlan fizetés­sel. A két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező segé­dek fizetését 28, az ennél idő­sebbekét 30, az ügyes, gyakor­lott emberekét 32—34 filléres óradíjban állapították meg. A sztrájkra nemcsak Pozs- gai István emlékezik. Nyoma van annak az iratokban is. A nagykőrösi Ipartestület elöljá­róságának 1905. évi működé­séről szóló jelentésben, pél­dául, ez olvasható: Ünnepek után .. 1905 tavaszán a kőmű­vessegédek csak akkor fog­tak munkához, amikor bizto­sítva lett az általuk követelt bér- és munkafeltételek telje­sítése. Az ácssegédek 2 heti munkabeszüntetéssel, az asz­talosok munkabeszüntetés nél­kül, a csizmadiasegédek szin­tén 2 heti munkabeszüntetés­sel kényszerítették .a munka­adókat a munkásokra kedve­zőbb munkaidő és bérfeltéte­lek elfogadására.. Brigád a közlekedésért A 21-es Volán Vállalat műszaki üzemegységében dolgozó Kandó Kálmán szocialista brigád tagjai nemcsak arról neve­zetesek, hogy évről évre kiváló eredményeket érnek el a mun­kaversenyben, hanem arról is, hogy igen sok segítséget nyúj­tanak a városi Közlekedésbiztonsági Tanácsnak, főként mű­szaki problémák megoldásában. Varga Irén felvétele Népi hagyományok Dísztárgyat — iparostól Nemrégiben adtunk hírt ar­ról, hogy újabb iparosok vál­tottak engedélyt városunkban. A frissen kiadott engedélyek száma sajnos kevesebb a meg­szűntékénél. Az egyik új iparost, Kőházi Pált. Gyopár utcai lakásán ke­restük meg. Nevezetessége, hogy ő az, aki Nagykőrösön először kért „kézi festésre” iparengedélyt. Rajzai alapján — Miért fogott ehhez a még kevesek által folytatott ipar­hoz? — Gyermekkorom óta raj- zolgatok, festegetek, fúrok, fa­ragok. Már az általános isko­lában jártam a szakkörbe. Majd sokáig látogattam Rácz József festőművész tanár úr cifrakerti rajzóráit. Ám a kö­rülmények úgy hozták, hogy gépipari szakiskolát végeztem, majd a konzervgyárban dol­goztam, azután pedig a a GEV- telepen lettem vezető, de hob­bimat sohasem hagytam abba. — Amikor láttam, hogy a népművészet iránti érdeklődés fokozódik, s a városlakók ka­locsai és egyéb mintákkal fes­tett tányérokkal, kancsókkal és dísztárgyakkal ékesítik a modern lakásokat, én is fo­koztam a íestegetést, kapcso­latokat kerestem a hódmező­vásárhelyi fazekasokkal, akik rajzaim alapján cserépedénye­ket készítettek, melyekre 20— 25 színárnyalatra kevert festé­keimmel, szép rózsákat és egyéb virágokat festegettem. — Munkáimat megmutattam Tóth József tószegi kerámi- kusművésznek, a nagykőrösi Arany János Múzeumban tar­tott kiállítása alkalmából, aki­nek tetszettek a dísztárgyaim. — Több népművészeti aján­dékbolt és műértő is biztatott, hogy komolyan fogjak hozzá a kézi díszítő festéshez. Erre el­határoztam, hogy valóra vál­tom régi álmomat, otthagytam az állásomat, kis műhelyt ren­deztem be és iparengedélyt kértem. Nagy ambícióval Kőházi Pál nagy ambíció­val folytatja a munkát, g igyekszik szigorúan ragaszkod­ni a népi hagyományokhoz. Kopa László Hét végi sportműsor Péntek Atlétika Múzeum-kert, 14 óra: városi általános iskolás mezei futó­verseny. Szombati műsor Asztalitenisz Szentendre: megyei Április 4. Kupa-viadal. Birkózás Nyíregyháza: felnőtt szabad­fogású vidéki egyéni bajnok­ság. Megemlíti a jelentés, hogy a békéltető bizottság 6 ülést tartott, 4 ügyet egyezséggel, 10 ügyet határozattal intéz­tek el. Bíróság elé nem ke­rült egyetlen ügy sem. Beszámol arról is, hogy kis­sé későn, de megalakult az Építőiparos Munkaadók Or­szágos Szervezete, a Szabad­kán tartott első kongresszu­son, két küldöttel képviseltet­ték magukat a helybeli építő vállalkozók is. A megegyezés természete­sen nem oldhatta fel a kibé­kíthetetlen ellentéteket. A határozat szerint kará­csony, húsvét, pünkösd szom­batján délutánra dupla fize­tés járt volna — emlékezik Pozsgai István. Akart is mindenki dolgozni, de azért, hogy ne kelljen fizetni, még délelőtt sem dolgoztattak azo­kon a napokon a mesterek. Ezért ismét megkezdődtek a harcok. Még pedig azzal, hogy mi az ünnepek után nem álltunk munkába ... Végső szükség A korabeli sajtó jogosnak ismerte el a sztrájkolok köve­telését, ......hiszen a végső sz ükség kényszerítette az embereket erre a lépésre ...” — jegyzi meg tudósításában az újságíró. Molnár Elekné. Kézilabda Szombathely: megyei ifjúsá­gi válogatottak tornája. Duna­keszi: serdülő fiú villámtorna. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 10 óra: meghívásos úttö­rő Arany Kupa-viadal. (Szege­di EOL AK, Kecskeméti Hu­nyadi isk., Tiszakécskei isk., Nk. Arany isk.) Vác: Gimná­zium—Nk. Gimnázium, ser­dülő diák és ifjúsági női, ser­dülő diák és ifjúsági férfi me­gyei bajnoki mérkőzés. Teke Kecskemét: felnőtt pároj felszabadulási emlékverseny, Természetjárás Tatabánya—Oroszlány: az Nk. Kinizsi túrája. Vasárnapi műsor Atlétika MAV-állomás—Kossuth La­jos utca—Kossuth-szobor, 10 óra: városi KISZ-es felszaba­dulási váltófutás. Birkózás Nyíregyháza: felnőtt szabad­fogású vidéki egyéni bajnok­ság. Kézilabda Szombathely: megyei ifjúsá­gi válogatottak tornája. Duna­keszi: serdülő fiú villámtorna. Kosárlabda Monor: M SE—Nk. Pedagó­gus, országos női MNK-mér- kőzés, valamint megyei ser­dülő ünneni villámtorna. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra: Nk. Kinizsi serdülők—Üllői KSK serdülők, körzeti baj­noki mérkőzés. Túra: gö­döllői járás—Monori, ceglédi járás, felnőtt és ifjúsági válo­gatott mérkőzés. Gödöllő: a MEDOSZ-osok megyei kispá­lyás döntője. Hétfői műsor Torna Pécs: a középiskolás bajnok­ság országos döntője. ISSN 0X33—2708 (Nagykőrösi Hírlap» / \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents