Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Süss fe! nap! Szent György napján ki­hajtom a gulyámat — hang­zik az ismert népdal, a gyer­mekmondóka pedig így szól: Süss fel nap, Szent György- nap, Kertünk alatt a kis bá­rány majd megfagy! Sokan tudják, hogy a régi ^ naptá­rak áprilist Szent György havának hívták. Április 24-ét. György nápját jelen­tős, a természet megújulá­sához, a tavaszkezdéshez kapcsolódó dátumként tar­tották számon a régiek, Megünneplése még az ókorra nyúlik vissza. A ró­maiak ekkor köszöntötték Palist, a pásztoristent. Ki­seperték az istállókat, viz- bemártctt babérgallyakkal meghintették, majd szalma lángjánál megfüstölték ma­gukat és a jószágot, meg­óvandó a bajtól, romlástól. Nálunk ezen a napon haj­tották ki a mezőre az is­tállóban telelt marhát. A jószágot a kapuba fektetett láncon, vagy fejszén, eke­vason, tojáson, a gazdaasz- szony kifordított szoknyá­ján hajtották át. Se szeri, se száma a gazdálkodáshoz kapcsolódó György-napi hie­delmeknek. A régi néphit szerint a Szent György éj­szakáján húzott harmatban van a föld ereje. A bűbájo­sok másnak a földjét fehér lepedővel húzták meg, az így gyűjtött harmatot ott­hon kicsavarták, pogácsát sütöttek vele, s megetették a tehénnel, hogy hízzék és sok tejet adjon. Somfáiéképp védték e na­pon a házat, és főleg az is­tállót a rontástól: zöld ágak kerültek a kapura, seprű, só, gatyamadzag az ajtóba, fokhagyma a tehén szarvá­ra, körülfüstölték az istál­lót. Márk napját, április 25-ét búzaszentelőnek hívták. A szokás minden bizonnyal a római Ambarvalia ünnepé­nek folytatása. Rómában könyörgő körmenetet jár­tak, Robigus istennek áldo­zatot mutattak be, hogy a vetéseket óvja. Még száza­dunk első évtizedeiben is megünnepelték a mezőn » búzaszentelést. A néphit a megszentelt búzakalásznak különös erőt tulajdonított. Nógrádban, Hevesben a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asszonyok könyv­be préselték. Másutt, ha a gyereknek nyilallása tá­madt, belefőzték a teájába, s e főzettel borogatták a fá­jós testrészeket. A Magyar Állami Operaház díszletszállító pótkocsi terve­zésére és gyártására az Autó­ipari Kutató Intézethez for­dult. Az intézet azonban öt- százhuszonötezer forintért csak a tervezést vállalta. A munka elkészülte után benyúj­totta a számlát, amit az Opé- raház rendben levőnek talált, de mégsem fizetett. Ezt azzal indokolta, hogy gyártásra is adott megbízást, amit azonban nem teljesítettek. Az intézet az ötszázhuszonötezer forint meg­fizetéséért a színház ellen pert Indított. A keresettel szemben az Operaház azzal védekezett, hogy az intézet többször is megígérte a pótkocsi gyártá­sát és csak a per megindítása­kor jelentette ki, erre nem hajlandó. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Operaházat a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a felek csak tervezési szerző­dési kötöttek, gyártásit nem. Igaz ugyan, hogy az Intézet ez utóbbira is ígéretet tett, de er­re vonatkozóan ajánlatot nem küldött, elfogadó nyilatkozatot nem adott. Ennek ellenére az Operaház nem intézkedett a tervezés esetleges leállítása iránt, hanem tudomásul vette annak közlését, hogy a tervezési munkát megkezdték, amikor pedig a dokumentációt átvette, ellenértékének kifizetésére a banknak megbízást adott. A kifizetés csak azért nem tör­tént meg, mert a bank — a szerződés előjegyzésének hiá­nya miatt — ezt megtagadta. Vasdarahmric nézte a hangtompítós fegyvert A vadorzó és a zughalász horgász A ceglédi orvvadászper nem volt híján a meghök­kentő fordulatoknak. A furcsaságok már azzal kezdőd­tek, hogy vadorzóvá lett két bejegyzett puskás ember, két vadásztársasági tag. Az igazi tárgyalótermi szenzá­ciót azonban az egyik vádlott, egy vadászmester vallo­mása jelentette. A meglett férfi teljes komolysággal elő­adta a büntetőtanács előtt, hogy jelentéktelen vasdarab­nak nézte az erdőn talált hangtompítős kispuskát. Közben Ceglédtől 60 kilométerre, a Ráckevei Járás- bíróság büntetőtanácsa előtt egy zughalász állt. Akár az alföldi rapsicoknak, a nyugdíjas ladikos embernek is volt engedélye, csak éppen más vizekre. Kiskunlacháza helyett Nagytéténybe. S nem halászásra, hanem horga* szásra. Ügyek, akták, ítéletek mu­tatják, az ilyen céhen belüli kalózkodások nem is olyan ritkák. Miközben a vadásztár­saságok, horgászegyesületek féltékenyen őrzik az idegenek­től erdeiket, folyóikát, egy­szer csak megjelenik valame­lyik szomszédból egy kolléga, és fittyet hány azokra a tilal­makra, amelyek pár kilomé­terrel arrébb az ő privilégiu­mait is őrzik. Az ilyen belső „szabotőrt” gyakran nagyobb indulat kíséri, mint a külső betolakodót. A zughalász aktá­jában olvasható is egy hivata­los levél: „A horgásztársada­lom nagy érdeklődéssel visel­tetik az O. ügy kimenetele irá'nt...” A büntetőeljárások azonban egyelőre tovább foly­tatódnak, s valamennyi vád­lott körömszakadtáig tagad­„Zsugorított" kispuska De idézzük fel a kezdetektől a két történetet! Cegléd, Kőkunyhó dűlő. Augusztusi hajnal. Az erdő­széli hereföldön egy ígéretes agancsú, pompás őz legelészik. Talán egy jómódú Herbert vagy Erhardt már készíti rá puskáját, hiszen a nyolcéves bakot csakis keményvalutás Nimródnak szánják. Ám egyszer csak tompa csattanás vág a csendbe. _ A vadőr, aki rókalesen volt ép­pen a közeli tanyán, gyorsan berúgja öreg Pannóniáját. Ha­marosan feltűnik a dűlőúton két férfival egy szürke Wart­burg. A zöld egyenruhás be­várja őket, majd az utolsó pil­lanatban váratlanul a kocsi elé dobja motorkerékpárját. Igazoltatás után átvizsgálja a kocsit, s negyedórás keresgé­léssel egy „zsugorított” kis­puskát talál. A tust egy rövid, derékszögben behajlított la­posvas helyettesíti, de a hang­tompítóval felszerelt csövet is megkurtították néhány centi- vel. . Hamarosan minden vadasz Az a körülmény, hogy az In­tézet pótkocsi gyártására nem vállalkozott, erre szerződést sem kötött, az Operaházat nem jogosította fel a tervezői díj visszatartására, tehát fizetési kötelezettsége fennáll. tudja a környéken, hogy lövés érte a Kőkunyhónál az őzba­kot. Az állat nem pusztult el, de szemmel láthatóan egyre gyengült, ezért egy héttel ké­sőbb a terület gazdája, a cse- mői vadásztársaság „lefogat­ja”. Sebe menthetetlenül el­gennyesedett. A boncolás so­rán az igazságügyi szakértő megállapította, hogy az őzet 5 milliméteres fegyverrel lőtték meg, pont olyan kaliberű pus­kával, amilyet a szürke Wart­burgban találtak. Vesztegetési kísérlet Az őzbakügyben tehát meg­lehetősen sok támpont volt, be a lövést senki nem látta. A két gyanúsított azonban, akik­ről időközben kiderült, hogy egy-egy szomszédos társaság­nál maguk is vadásztársasági tagok (sőt, egyikük vadász- mester), az adott bizonyítékok köré felépített egy különös történetet. Merthogy a helyzet fölöttébb kínos volt. Eszerint a Kőkunyhó dűlőben a szóban forgó hajnalon autójuk előtt egy másik kocsi haladt- Lé­nyegében ugyanolyan, mint az övék, világos árnyalatú, és szintén Wartburg. Az altere- gó-autó egyszercsak megállt, kilépett belőle egy férfi, és behajított valamit az erdőbe. Ezt a valamit puszta kíváncsi­ságból megkeresték a gyanú­sítottak, s bár közönséges vas­darabnak nézték, betették a kocsiba. Mint tudjuk, éppen a hátsó ülés alá. Állítólag a vadőrtől tudták meg, hogy a lelet egy puska. A Ceglédi Járásbíróság ez­zel kapcsolatban hideg mér­téktartással megállapította, valószínűtlen, hogy egy va­dászmester ne ismerjen fel egy céllövő fegyvert. De ha mégis így lenne, több kérdés adódik. Mindenekelőtt miért ajánlott fel akkor egyikük, a jászkarajenői vadász ezer fo­rintot a vadőrnek, ha hall­gat. Másodszor, miért kísérelt meg ugyanő hamis vallomásra (arra tudniillik, hogy az isme­retlen autóból lőttek az őz­bakra) rábírni egy tanút? Vé­gül a csemői vadásztársaság elnökét miért próbálták meg­környékezni az ügy elsimítása érdekében? Dr. Faragó Sá'ndor büntető­tanácsa a jászkarajenői va­dászt rongálás, vesztegetés és hamis tanúzásra felhívás mel­lett bűnösnek találta lőfegy­verrel való visszaélésben is, mivel a férfinak csak sörétes puskára volt engedélye, de nagyobb teljesítményű céllövő fegyverre nem. Az elsőrendű vádlottat a bíróság végül — nem jogerősen — egyévi bör­tönre, társát, a vadászmestert, hathónapi felfüggesztett sza­badságvesztésre és 3 ezer fo­rint pénzbírságra ítélte. Másfél mázsa lopott hal Semmivel sem egyszerűbb a vadorzó vadászok történeténél a zughalász horgász esete. A Ráckevei-Duna-ág halőrei tavaly hosszú ideig nyomoztak egy férfi után, aki a feltétele­zések szerint kitartóan dézs­málta a halállományt. A gya­núsított egy nyugdíjas nyara­lótulajdonos volt, egy horgász. Engedélye azonban Budapest­re szólt. Éppen egy esztendeje, ápri­lis végén, a halőrök akciót szerveztek az orvhalász tetten érésére. Egy ideig minden terv szerint alakult. A késő éjsza­kai órákban megjelent a ví­zen a ladikos, és halk meríté­sekkel az illegálisan kiterített háló irányába evezett. Hama­rosan csendben munkához lá­tott, majd később egy gépko­csiajtó csapódására felfigyelt. Gyanút fogott, s nem alapta­lanul. Az autó a halőröké volt, a három férfi onnan leste a halászt, aki óvatosságból idő­közben a Duna közepe felé evezett. A halőrök motorcsó­nakkal üldözőbe vették, s amikor tíz méterre megköze­lítették a ladikot, rávilágítot­tak. Mindannyian felismerték a gyanúsítottat. Ekkor azon­ban a motorcsónak propeller­je beleakadt a hálóba, s köz­ben az orvhalász el tudott menekülni a helyszínről. Mire a halőrök elérték a vádlott Angyali-szigeti nyaralóját, a ház már üres volt, a lámpák azonban égtek, s a férfi ladik­jában mintegy másfél mázsa (7 ezer 630 forint értékű) hal, főleg ponty volt. A gyanúsított mindvégig tagadta bűnösségét, sőt azt is, hogy a kérdéses éjjel egyálta­lán Ráckevén volt. Azzal vé­dekezett, hogy este 8 órakor budapesti lakásáról telefon­ébresztést kért, majd másnap reggel felhívta otthonról egyik ismerősét is. A Ráckevei Járásbíróság a Vádlott bizonyítékait nem fo­gadta el perdöntőnek. Dr. Nagy Miklósáé büntetőtaná­csa megállapította, hogy mivel Ráckeve és Budapest között gépkocsival az út mindössze 60—60 perc, a két telefonhí­vás önmagában nem zárja ki, hogy a vádlott éjszaka a Du­nán volt, miként azt a három tanú egybehangzóan állítja. A járásbíróság végül lopás vét­ségéért az orvhalászt nem jogerősen 3 ezer forint pénz- büntetésre és 3 ezer 400 fo­rint kártérítésre kötelezte. Babus Endre Tavasszal nem csupán a hegyekben és a Duna-parton pezsdül az élet. A vizek szerel­mesei széllel, hideggel dacolva, kimerészkednek a Dunára. Vallják, nincsen annál nyug- tatóbb, szebb kikapcsolódás, mint amikor a hullámok hátán evezhetnek, friss levegőt szívnak. S ha a felhők mögül néha a nap is kisüt, teljes a boldogság. Erdős! Ágnes felvétele 1982. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Reméljük, hogy annyi hűvös, szeles, esős hétvége után végre igazi tavaszi melegben indulhatunk túrázni, s az uta­kon sem nehezíti semmi a dolgunkat. Mit mond a szakember? RZ ÚTINFGBM JELENTI Marnitz László: — A csapadékos időjárás várhatóan a hét végét is végigkíséri, ezért továbbra is óvatos, körültekin­tő vezetést kérünk. Ha vizes burkolatra érünk, tartsunk na­gyobb követési távolságot. Megjelentek az utakon — sajnos ott is, ahol tilos —, a kerékpárosok. Sokszor szabálytalanul, egymás mellett kerekeznek; tehát tartsanak nagy oldaltávol­ságot, kerüljék ki őket. A Dunakanyarban, a 11-es főúton csak Visegrádon lesz forgalomkorlátozás. Itt tovább tart a csatornázás, emiatt rö­vid távon csak egy sávon lehet közlekedni. A Duna másik oldalán a 12-es utat — Nagymaros után —, szombat-vasárnap napközben,, többször lezárják öt-tiz percre, sziklarobbantás miatt. Kerülésre nincs mód, várakoz­zunk türelmesen. TEHERAUTÓ fi KERÍTÉSEN A múlt szombaton különös látványban lehetett részünk az egyik Pest megyei nagyközségben; egy teherautó áttért a főútvonal menet­irány szerinti bal oldalára, az árkon, illetve a kocsikih'ajtón át, maga alá gyűrve a vaskerítést, megállt az öreg ház falánál. Szerencsére a házat nem döntötte össze. A legfőbb szerencsének pedig az tekinthető, hogy a baleset pillanatában nem jött szembe jármű, a gyalogjárón s az udvaron nem tartózkodott senki. Elgondolni is szörnyű, hány ember halálát okozhatta volna a gon­datlan gépkocsivezető! Így azonban komolyabb sérülés sem történt, az esemény a baleseti hírek között sem szerepelt. Csupán ennyi lenne a különbség a kis ügyek és nagy ügyek között? A gépkocsivezetőnek egyforma a felelőssége minden esetben. S mindig, mindent meg kell tennie a balesetek elkerülésére. Mi fi TEENDŐ? Mit tegyünk, ha mégis baleset történik? Ezt mindenki el tudja mondani a vizsgán, ám a gyakorlatban annál keve­sebben maradnak higgadtak — pánikba esnek. A baleset ész­lelésekor úgy kell megállni a gépkocsival, hogy szabad hely maradjon a helyszínre érkező mentőknek és a rendőrségnek. Elsőként érkezve a (baleset színhelyére, gondoskodni kell a további balesetek megelőzéséről, ezért a helyszín előtt és mögött veszélyjelző háromszöget kell elhelyezni. Ha a kocsi­nak van vészvillogója, ajánlatos bekapcsolni. A továbbiakban tájékozódjunk a sérültek számáról, a sérülések súlyosságáróL Több sérült esetén az elsősegélynyújtást mindig a legsúlyosabb­nál kell kezdeni. A sérültek igazi, szakmai ellátása a mentők feladata. (Ne tegyünk olyat, amivel nehezítenénk a dolgukat.) Hazánkban 159 mentőállomás működik, s ez a sűrűség bizto­síték arra, hogy rövid időn belül megérkezzék a helyszínre a mentőegység. A mentők hívásakor négy kérdésre kell vá­laszt adni: mi történt, hol történt, hány sérült van, szükséges-e műszaki mentés? Ugyanis a sérülések-súlyossága szabja meg, hogy a men­tők hány gépkocsit riasztanak. Rohamkocsit küldjenek-e, vagy netán mentőhelikoptert? Jó tudni: a mentők hívására minden telefonkészüléket — a magánházakban lévőket is — igénybe lehet venni. Tudvalevő: a mentők értesítését az M7-es autópályán már korszerű segélykérő telefonrendszer biztosítja. KÖL€SDNÖZNI IS ILIMET Ha valakinek elromlik a kocsija, vagy épp eladta, s az újat . még nem vette át; ám közben sürgősen utaznia keil valahová, könnyen juthat kocsihoz. Tudjuk, a legjobb baráttól, családtagtól, ismerőstől is kínos kölcsön kérni az autót. E gondon segít szolgáltatásával a Fővá­rosi Autóiaxi Vállalat. Naponta 400, kifogástalan műszaki állapotban levő személygépkocsival áll azok rendelkezésére, akik bérelni szán­dékoznak. Bérleti feltételek: 21 év fölötti magyar állampolgárnak bejelentett lakása, munkahelye legyen, legalább egyéves vezetői gyakorlattal és vezetői engedéllyel rendelkezzék. A bérleti szerződéskor fizetendő le­tét legkisebb összege az első napra ezer forint, minden további napra ötszáz forint. Kétségtelen: a gépkocsikölcsönzés ma nem olcsó mulatság, ám előfordulhatnak olyan esetek az életünkben, amikor mégis megéri, mert nem találunk más megoldást. MÉTER PEIS MfiSGDPERC Előző heti rovatunkban szóltunk már az új mértékegység­rendszerre történő átállásról. Arról, hogy lóerő helyett fcilo- wattban számítjuk a teljesítményt. És a sebességet? Az Sí-rendszerben a sebesség egysége a méter per má­sodperc, ám a gyakorlatban továbbra is a kilométer per órát használják. Ennek oka az — a megszokottságon kívül —, hogy lehetetlen lenne világszerte a sok millió sebességmérő órát ki­cserélni. És: aj óra, mint törvényes időegység, az Sí mellett továbbra is élhet. A mindennapi életben előforduló nyomásértéket 1980-ig különféle egységekben mértük és fejeztük ki. A keréknyomást például atmoszférában, a meteorológiai jelentésekben szerep­lő légnyomást higanymilliméterben, a tudományos mérések során pedig torrban. Mindezek helyett, több mint két év óta, az Sí-rendszer egyetlen nyomásegységét, a pascalt (ejtsd: pász- kál) kellene használni. Mivel ez igen kis érték — a légnyomás értéke például százezer pascal körül van —, az egyszerűség kedvéért engedélyezett a bar használata, amely voltaképpen nem tartozik az Sí-rendszerhez. Százezer pascal egyenlő egy barral, ez pedig csaknem egy atmoszféra, illetve 750 higany- milliméter, ami gyakorlati szempontból igen jól kezelhető egységnek számít. Az autós a rádióban már millibarban is hallja a meteorológiai jelentésben a légnyomást. A régi és az új egység között az átszámítás nem egyszerű, de: a higany­milliméterben megadott értéket négyharmaddal szorozva meg­kapjuk a légnyomást millibarban. KM&EIDOSZKÓP Türkmén szakemberek (Szovjetunió) napelemek termelte árammal hajtott mikrobuszt készítettek. A rigai autógyárnak még a moszkvai olimpiára készített, elektromos buszokat szerelték fel napelemekkel. Turkméniában, ahol az évi napsütéses órák száma 300, a napelemek megbízható energiaforrásként szolgálnak. Hogy a járművek éjszaka, vagy borús időben is közlekedhessenek, töltőállomásokat szereltek fel, ahol az ugyancsak napelemek termelte áramok nagy akkumulá­torokban tárolják, bármikor lehetővé téve a „tankolást”. A Fcrd-cégnek az NSZX-ban készített új versenyautója, a Ford C—100 típusú gépkocsi csúcssebessége 370 kilométer per óra körül jár, s a cég ezzel a modellel akar részt venni az idén több távolsági autó­versenyen. A japán Micubisi autógyár különlegessége a Minica nevű típus. Hossza 3,1 méter, elrendezése hagyományos. Vízhűtéses, motorja két- hengeres, amelynek két főtengelye van. A vezérműtengelyek henge­renként három szelepet mozgaínak. így válik lehetővé a meglepően takarékos és környezetkímélő üzemmód megvalósííása. Száz kilomé­teren, vegyes üzemmódban — erőltetett vagy kímélő tempó —, csak 3,1 liter benzint fogyaszt. Teljesítménye pemg 23 kilowatt, azaz 31 ló­erő. A japánok odahaza igen olcsón árusítják ezt a törpeautót. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván Paládi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents