Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
Torzsgérdatagok A jó szó, a kézfogás értéke Fontos az anyagi és az erkölcsi megbecsülés Napjainkban sokat vesztett presztízséből a törzsgárdatag- ság. Az emberek nem kötődnek annyira munkahelyükhöz, mint régen. Több fizetésért, kedvezőbb alkalmakért szívesen otthagyják a régi kollektívát, továbbállnak. Három évtized Mostanában néhol divatos úgy felverni a fizetéseket, hogy a dolgozó odaáll a főnöke elé: „Kérem a munkakönyvem” — s továbbáll, új munkahelyre megy, ahol egykét hónap után újra a könyvét kéri. Természetesen akad olyan dolgozó, akinél indokolt és érthető a munkahely-változtatás, aki lakásához közelebbi munkahelyet keres vagy gyermekei ellátásában zavarja a két-három műszak, még a magasabb fizetésért sem olyan nagy bűn az álláscsere, egyszer-kétszer még ez is érthető... Sajnos azonban akad, aki ebből sportot űz, hiába tesz meg mindent a munkaadó, a vezetőség, mégis elmegy, nem törődve a vállalat, az intézmény hátrányaival, amit ha ideiglenesen is, de távozásával okoz. Nem érdekli a kollégák, munkatársak nehézsége, sőt ezen is túlmegyek, nem érdekli, milyen hátrányokat okoz a népgazdaságnak. Ezért is érdemes többet beszélni azokról, akik évekig, évtizedekig hűségesek munkaadójukhoz, kitartanak nemcsak a jóban, a rosszban is vállalatuk, gazdaságuk mellett. A Monori Állami Gazdaságban a közelmúltban adták át 5—10—20, sőt a 30 éves törzsgárdatagoknak járó jelvényt és jutalmakat. Nehéz lenne valamennyiükről szólni, de megemlíthetem például Béres Károlynét és Kalmár Jánost, akik immár harmincadik éve dolgoznak a gazdaságban. Béres Károlyné, a központi pénzügyi osztály főpénztárosa, a kezei között mozgó, papíron bonyolódó forgószámla összege havi 70—80 millió forint, ez ősszel, a nagy betakarítási időszakokban jóval magasabbra emelkedik. A Í iénztárban kezelt be- és kiűzetések összege havonta körülbelül 10—12 millió forint. A csekkeken felvett és kiadott összegek is „átfutnak” a pénztárban, a fizetési napokon pedig kézzel foghatóan 6,5—7 millió forintot szokott megforgatni, illetve kifizetni. Szeret itt dolgozni, jól érzi magát, ezt az eddig eltöltött harminc éve is igazolja... Kalmár János segédmunkásként kezdett 1951-ben, ma a kőművesbrigád dolgozója, keze munkáját sok gazdasági épület őrzi. Nagyági Istvánná, a Monori Állami Gazdaság pénzügyi osztáivának csoportvezetője 20 éves törzsgárdatagságát ünnepelte. Kolléganői segítségével ő végzi a gazdaság ösz- szes pénzügyi bevételével és értékesítésével kapcsolatos munkát. A gazdaság pénzügyi vonalának áttekinthetősége megoldhatatlan lenne, naprakész és pontos munkájuk nélkül. A szakszervezeti bizottság mellett működő számvizsgáló bizottság elnöke — munkája mellett még erre is jut ideje, energiája, ami szintén azt bizonyítja, hogy szívesen tevékenykedik a közös érdekekért, szereti munkáját. Javasol, értékel Kálmán Pál, a dánosi kerület gépjavító műhelyének szerelője már 10 éve a gazdaság dolgozója, munkája mellett társadalmi tisztsége is van. KISZ-titkár, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának tagja, valamint az ifjúsági bizottság elnöke. Évente értékeli a fiatal dolgozók munkáját, tevékenységét, javaslataival „odafigyelésre” készteti az illetékeseket és a vezetőséget. Bimbó József, a dánosi kerület csévi csokoládéüzemének vezetője most vehette át az 5 éves törzsgárdatagsággal járó jelvényét. Ambrus Béla szb- titkárral beszélgetve megtudhattam — gépkocsivezetőként kezdett, közben leérettségizett, tulajdonképpen ekkor figyeltek fel rá, és SZOT-iskolára küldték. Bizalmukra nem fi- . zettek rá, munkájával meg vannak elégedve. Párttag, 1980 óta főbizalmiként is szorgoskodik. A válogató persze akarata ellenére igazságtalan, ha csak néhány nevet említ, de a Monori Állami Gazdaság területén dolgozók közül összesen 88 személy kapta meg az 5 éves törzsgárdatagsággal járó jelvényt, hatvanegyen a 10 éves, tizennégyen a 20 éves, huszonnégyen pedig a 30 éves törzsgárdatagsággal járó anyagi és erkölcsi megbecsülés zálogát vehették át. Hasznosabb a pénznél Fontos és hasznos ez a megkülönböztetett figyelem. Jólesik mindenkinek úgy az erkölcsi, mint az anyagi elismerés. Tudják, hogy munkaadójuk értékeli lelkes, becsületes munkájukat. Eg.y kézfogás, egy jó szó nagyon sokat ér és csodákat művelhet, gyakran hasznosabb, mint a pénz. Monostori Istvánná %o!c jó javaslat Újítások Tavaly a Monori Állami Gazdaságban 11 újítást nyújtottak be. amelyből a bíráló bizottság nyolcat elfogadott, s hasznosításra javasolt. A legnagyobb az újítási kedv a takarmányfeldolgozó üzemben, a további előrelépés érdekében minden évben tervet dolgoznak ki, amelyeket ismertetnek minden dolgozójukkal. A nap kulturális programja Gyomron: a zeneiskola foglalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport próbája. Az úttörőházban, 15-től: sport- és játékmester, valamint krónikásképzés, 16-tól a bábszakkör foglalkozása. Monoron, 15-től és 17-től: szabás-varrás tanfolyam, két csoportban, 18-tól a motorosklub összejövetele (a HNF- székházban) és a Nosztalgia ifjúsági klub foglalkozása. Pilisen, 9.30-tól: logopédiatanfolyam (az 1. számú óvodában), 16.30-tól és 18-tól: német nyelvtanfolyam, 17-től: a sakkszakkör összejövetele. A moziban, 17-től és 19-től: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Ifjúsági előadáson: Jöjjön vendégségbe. Vecsésen: a Csipkerózsika és Kacor kandúr mesejátékok bemutatója a 4. számú általános iskola tanulóinak előadásában, 19-től: if júsági klub- foglalkozás. Pilisen Cibere királyfi A Cibere királyfi című mesejáték kerül bemutatásra április 27-én, kedden délután öt órakor Pilisen, a Móricz Zsig- mond művelődési házban. Huszonkilencedikén. csütörtökön, a Beat-filmklub 4. bemutatóját tartják 19 órakor a filmszínházban, ahol A koncert című filmet vetítik. Az elnök és ötletei Nem eretnek s nem fantaszta így kitüntetés előzményei és háttere Lapunk egyik korábbi számában olvashattuk, Kovács Endre, a sülysápi székhelyű Tápióvölgye Mgtsz elnöke megkapta a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. Mint megtudtuk, összesen hatvanan érdemelték ki ezt a megtisztelő címet. Az átadás után néhány nappal beszélgettem Kovács Endrével, s mintegy fél évtizedes sülysápi tapasztalatai, tervei kerültek szóba. Annak idején, lapunkban örömmel adtunk helyt elképzeléseinek, amelyek ma már megszokott, hétköznapi valóságként élnek a tsz mindennapjaiban. Jobb termés A nagy egyesülések utáni évben lett elnöke a járás egyik legnagyobb területű termelő- szövetkezetének Kovács Endre. Olyan időszak volt, hogy az egyik régi vezető akkor így nyilatkozott: „Nagy téeszünk már van, csak azt nem tudjuk, hogy hová, mit vetünk, vagy egyáltalán vetünk-e?” És vetettek, majd évről évre szebb és jobb termést arattak le. Először csak azt láttuk, mi, laikusok, hogy az a Rába- traktor, amely a televízióban néhány hete még újdonságként szerepelt, az most éjjelnappal könnyedén, parcellá- nyi szélességben dolgozza meg egyszerre maga után a földet. A tsz szíve Aztán jöttek a dominátorok, amiről nem is igen tudták néhányan, hogy mi az. Ezek után persze, hogy kicsi lett a sűrűpusztai telep, amely a tsz szíve kezdett lenni. Olyan műhelycsarnok épült, amelyet messze környéken sem láttak azelőtt az itt lakók, majd — még leírni is elképesztő — a majorság olyan aszfaltutat kapott, hogy az országos főútvonalként nyilvántartott közeli 31-es is csak hosszában különb. Olyan „eretnek” elképzelések is- elhangzottak az elnök szájából, hogy a fiatal szakembernek lakás kell, ha marasztalni akarják. Nem véletlen hát, hogy szolgálati lakások is épülnek a Tápióvölgyé- ben. Ugyancsak az emberekkel való törődés egyik szép példája, hogy olyan öltözők, ebédlők állnak a dolgozók rendelkezésére, amelyért sok pesti cég dolgozói még csak áhítoznak. Egy színes történet is jól mutatja a fejlődést. Kovács Endre ittléte első évétő) minden évben nyolcvan termelőszövetkezeti dolgozó jár külföldön a szövetkezet pénzén. Az első turnusnál még hetven- három útlevelet kellett beszerezni, mert olyannyira ismeretlen és szokatlan volt itt a külföldre járás. Mára megfordult a helyzet, s csak öt-hat útlevelet kell évente kérni. Mindig segítenek Jó szokás vagy nem jó szokás, de bevett gyakorlat ma már a tsz területén, hogy ha a tanácsnak, az iskolának szüksége van fuvarra, gépmunkára, természetesen: „majd segít a Tápióvölgye”. A sülysápi iskolagondnokság gépkocsija tönkrement, így Úriban sem tudták átvinni az ebédet. Amíg az elnök segített az új gépkocsit beszerezni, adA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1982. ÁPRILIS 23., PÉNTEK löfnyezetvédelem Maglódon Új facsemeték utcákon, tereken Segítettek a felnőttek és gyerekek is Ezekben a napokban zajlik járásszerte a lomtalanítási akció, amelyet több településen fásítással, parkosítással is egybekötöttek. Maglódon a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága szervezésében öt évvel ezelőtt fogtak hozzá a rendszeres tavaszi faültetéshez. 1977-ben létrehozták az Egy úttörő — egy fa mozgalmat, egy évvel később megalakult a környezetvédelmi bizottság. A fásítás, parkosítás azóta tervszerűen — az elkészített munkatérkép alapján történik. Felhívás után A közelmúltban befejeződött idei fásítás úgy mennyiségben, mint minőségben igen jól sikerült a nagyközségben. A nagyközségi pártbizottság, a tanács és a HNF felhívással fordult a lakossághoz, amelyben ismertetést adtak az elültetésre váró fákról, annak módjáról. A csemetéket a HNF Pest megyei bizottsága biztosította részükre, figyelembe véve a község korábbi szép eredményeit, amelynek során Maglódot a fásítás terén kiemelt települések közé sorolták. Esténként és hétvégeken ültették el a csemetéket, a Rákosmezeje Tsz automata fúrógépe előre elkészítette a gödröket, így a felnőttek és az úttörők is könnyebben tudták a csemetéket elhelyezni. Segítettek a Ferroelektrika Ipari Szövetkezet helyi telepének szocialista kollektívái is. Amint dr. Móczár István, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke, körzeti orvos elmondta, a közeljövőben megszervezik a .környezetvédelmi őrséget. A társadalmi aktívák feladata lesz a fák védelme, a tisztaság és a környezetvédelem fenntartása, illetve ellenőrzése. Az őrségbe bevonják a tanácstagokat, népfrontaktídig a szövetkezet egyik kocsija hordta az óvodások ennivalóját — ingyen természetesen. Még egy érdekes ötlet Kovács Endre elképzeléseiből: nem sokan hitték volna még tíz évvel ezelőtt sem, hogy annak a néhány „fantasztának” lesz igaza, akik Sülysáp végén el akarják rekeszteni a völgyet, hogy halastó legyen. Ma ez már kész. Beszélgetésünk a Tápióvölgye Mgtsz elnökével úgy zajlott, hogy a fontiekről egy szó sem esett. Állandóan kimutatásokat, kalkulációt, közgazda- sági szemléletet, terméseredményeket, gépórákat és műtrágya-fölhasználást, repülőgépes növényvédő technológiát, gabonaszárító fajlagos költségeit és még sok mást tárt elém az elnök, de a fontiekről nem szólt. Ezekről azonban sokszor olvashattunk már, szinte megszokottá váltak a szép gabonaeredmények, a tejátlagok, az új technológiák, a repülőgép, amelyet hitetlen- kedve fogadtak ezen a dimbes- dombos tájon. Fél évtized Jogos, hogy egy kitüntetés kapcsán, több szó essék azokról az emberekről, akik élvezői, használói a gyors fejlődés eredményeinek, amely a Tápióvölgye Tsz-ben az elmúlt jó fél évtizedben, Kovács Endre elnök nevével fonódott össze. Lukács István vákat, az úttörőket, az ifjúkommunistákat és a helyi gazdasági egységek dolgozóit is. Üde levegő A korábbi igyekezet ellenére is még mindig sok az elhanyagolt utca, tér Maglódon. A nemrég lezajlott fásítási akciónak is akadtak értelmetlen ellenzői, akik üres időtöltésnek tartották a fák ültetését, mondván, hogy az nem haszonfa. Pedig — hangsúlyozta dr. Móczár István — van egy több ezer éves kínai mondás, amely szerint: „Ha gyermeked van és fát is ültettél, érdemes volt élned.” A gáncsoskodók szerencsére kevesebben vannak, egyre többen igyekeznek lakóhelyüket, közvetlen portájuk környékét szépíteni. Ennek nyomán alakultak ki három évvel ezelőtt az Árpád vezér, a Szegfű és az Andrássy utcákban az úgynevezett környezet- védelmi útvonalak. Azóta ezekben az utcákban örökzöldek és egyéb faritkaságok biztosítják a szép környezetet, az üde levegőt. Mindenki vigyáz Mint máskor, így ezúttal is minden dicséretet megérdemelnek azok az aktívák, akik részt vettek a fásítási akcióban. A szervezők bíznak abban, hogy a kiültetett csemetékre mindenki vigyáz majd, s nem lesznek olyanok, akik kitépdesik. Mert sajnos korábban erre is akadt példa. G. J. Színvonalas járőrverseny Felkészült úttörőgárdisták A Gombán megtartott úttörőgárda díszszemle után, színvonalas komplex honvédelmi járőrversenyt rendeztek, amelyre 23 általános iskola úttörőcsapata nevezett be. Egy csapat tíztagú volt, öt-öt fiú és lány versenyzett együtt. o A versenyt két, körülbelül 2 és fél kilométeres kimért pályán tartották, a gombai domb- és völgyhajlatok között. A nehéz, de szép és erdős útszakaszon a csapatoknak különböző, kijelölt állomásokon szakágazati feladatokat oldottak meg. Először a tűzoltóteszt elméleti vizsgakérdéseire kellett válaszolni, utána következtek a sokkal „rázósabb” gyakorlati feladatok, a gránátdobás, a munkásőr- és terepismeretek (tájolás), az egészségügyi ismeretek (elmélet és elsősegélynyújtás), az MHSZ- állomáson a kötélmászás, a kúszás, a KRESZ-elméleti, majd bukóalakra és lőlapra történő lövészet. Végül a csapatok öt tagja a KRESZ-pá- lyán — bent a helyi művelődési ház mögött — ügyességi versenyen adott számot arról, hogyan ismerik az utasítást adó, a tilalmi, elsőbbséget szabályozó jelzőtáblákat. Közben az iskolában tartották meg a Vöröskereszt elsősegélynyújtó és csecsemőápoló csapatversenyt. A komplex honvédelmi járőrversenyt a gombai Dózsa György 4092 úttörőcsapata nyerte, második lett a péteri Petőfi Sándor 1087 úttörőcsapat. Ez a két iskola, illetve úttörőgárdistái képviselik járásunkat május 8-án Százhalombattán, a megyei úttörő- gárda-szemlén. Egyébként a 23 csapatból az első tíz helyezett értékes tárgyjutalomban részesült. A vándorserleget a gombaiak nyerték. o o A Vöröskereszt elsősegély- nyújtásban a monori Ady Endre úti iskola végzett az első helyen, második a ve- csési 2. számú általános iskola, harmadik az üllői általános iskola lett. Csecsemőápolásban a monori Munkásőr úti iskola jeleskedett, első lett, második a gombai, harmadik a sülysápi 2. számú általános iskola. A győztesek szintén megyei versenyen vesznek részt. Lövészet: 1. Szabó Attila Vecsés, 1. számú iskola, 2. Durai Attila, Ecser, 3. Berta János Nyáregyháza. A színvonalas honvédelmi járőrversenyen minden iskola jó felkészültségről tett tanúbizonyságot, vesztese nem volt a vetélkedőnek, akik nem értek el helyezést, azok is dicséretet érdemelnek tanáraikkal, felkészítőikkel egyetemben. Hörömpő Jenő Labdarúgás Büntetőrúgó verseny A járási ÄISB május 1-én Gombán és Gyomron rendezi meg a tizenegyesrúgó versenyt. Gombán 11. Gyomron 14 órakor a sportpályán kezdődik a vetélkedő az általános és középfokú iskolák, serdülő és ifilabdarúgók részére. Iskolánként, egyesületenként 3—3 fiú vagy leány nevezhet be a helyszínen. A résztvevők tízszer lőhet- nejc kapura, s természetesen, az jut tovább, aki a legtöbbször talál a hálóba. A verseny felmenő rendszerű, a győztesek a megyei döntőbe jutnak. Gyömrőn egyébként a tizenegyesrúgó verseny után kerül sor a monori—ceglédi járás— nagykátai járás ifjúsági és fel-' nőtt válogatott mérkőzésre 15, illetve 17 órai kezdettel. Figyelem! Újra iehet gyömrői házi sütésü kenyerei kapni Monoron, a Mátyás király u. 47. sz. alatti üzletben. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap>
