Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

■ Abonyi krónika Kiváló OTP-fiók Sokat segített a testület / í Népszerű takarékossági formák Az abonyi OTP-fiók mellett működő társadalmi tanácsadó testület megalakulása óta a napokban ülésezett először. A tanácskozáson részt vett Ko­vács Gyula, az OTP Pest me­gyei igazgatója. Kovács Bélá- né fiókvezető a fiók munkájá­ról adott tájékoztatást, majd a testület eddigi működéséről számolt be. Magas betétösszeg A pénzintézet a kiadott be­tétgyűjtési és hitelezési irány­elvek szerint dolgozik. Betét- ál'Qmányukat tavaly az elő­irányzott 5 millió forint he­lyett 10 milliónál is többel si­került növelni. A takarékbeté­tek összege a fióknál 1981 vé­gén meghaladta a 128 milliót, a postánál és takarékszövet­kezetnél elhelyezett összegek­kel együtt pedig a 157 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy Abonyban az egy lakosra eső takarékbetét meghaladja a 10 ezer forintot. Kiemelt feladat volt az if­júsági betétgyűjtés. 1981 vé­gén majdnem ezer betétest tartottak nyílván, s az év fo­lyamán 113-an váltottak betét­könyvet. A múlt esztendőben sikerült először olyan kapcso- " latot teremteni a nagyközsé­gi KISZ-bizottsággal, amely alapján ők is közreműködtek a gyűjtésben és tíz megálla­podást kötöttek. Segítséget nyújtott a helyi postahiva­tal két szocialista brigádja, ők huszonhárom betétest szer­veztek. Hitelezésben a lakásépítési kölcsönök a leggyakoribbak, kilencvennyolc ilyen igényt teljesítettek. Változatlanul az egyéni, családi, illetve csopor­tos, úgynevezett láncházépítés­re vettek fel hitelt. Az igény­léseket figyelembe véve azt tapasztalták, hogy tavaly épp­úgy, mint a korábbi esztenő- ben, csökkent az építkezési kedv, mivel kedvezőtlen a te­lekkínálat, kevés van és igen borsos áron adják. Továbbá magasak az építési költségek. Totó- és lottószelvény-érté­kesítési tervüket 119 százalék­ra teljesítették, a tanáccsal és intézményeivel összefüggő banki feladataikat'is zökkenő- mentesen lebonyolították. Eredményes évet zárt a fiók, amit bizonyít, hogy a munka- versenyben — csoportjukban — a második helyezést érték el és elnyerték a Kiváló fiók címet. A tanácsadás haszna Az alig fél éve működő tár­sadalmi tanácsadó testület be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Az aktivisták közre­működésével a korábbinál jó­val több információt kaptak a lakosság és munkahelyi kol­lektívák köréből, a testület tagjai népszerűsítették a ta­karékosságot és a fiók szol­gáltatásait.- Ennek köszönhe­tően a három tsz-nál 2,5 mil­lió forint takarékbetétet gyűj­töttek, valamint tizenhárom átutalási betétest szerveztek. A fióknak ebben az évben kilencmillió forinttal kell nö­velni betétállományát és tíz százalékkal az ifjúsági betétet. Totó- és lottószelvényből 202 ezer darab vár értékesítésre, népszerűsítik az átutalási be­tétet és a takarékcsekket. A társadalmi tanácsadó testület segítségét az idén ezekhez a feladatokhoz kérik. Gy. CEGLÉDI xjlíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÍ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1982. Április 22., csütörtök Kúsbolt a kocsma helyén Nyársapát jól fejlődő község Az iskolakertben tízezer csemete Nyársapáton az elmúlt idő­szak jelentősebb eseménye az ÁFÉSZ beruházásaként meg­épült Apáti bisztró felépítése volt. Telt ház mellett — ez százhúsz személyt jelent — megrendezték akkor az első műsoros magyarnóta-estet. A 440 négyzetméter alapterületű bisztró hatmillió forintba ke­rült. Az ízes ételeknek, a kul­turált kiszolgálásnak és szóra­kozási lehetőségnek hamar hí­re ment a környéken, így a bisztrót nemcsak a község la­kói látogatják. Hamarabb bővítik A konyhát alaposan kihasz nálják. Naponta háromszáz adag eledelt főznek, közétkez tetésre. Itt ebédelnek az isko­lások, innen viszik az ébédet az óvodába, s kielégítik más gazdálkodó szervek — a Fer- rokémia raktár, a pincegazda­ság, Haladás Tsz — igényét is. Hogy a fennakadást elkerül­jék, a bisztróba előzetesen egyeztetett időpontban érkez­nek csoportosan az ebédven­dégek. Sikerült teljesíteni Nyárs­apáton a tanácsülés által elfo­gadott múlt évi programot, melyben többek között szere­pelt két célcsoportos pedagó­guslakás átadása, a fogorvosi rendelő üzembe helyezése és Tenyésztők szakcsoportja Hasznot hoznak a tapsifülesek Legalább mintaketrec kéne Az Abonyban élő Somogyi * Géza, a KÖZGÉP ceglédi gyá­rának művezetője, szívesen tesz-vesz otthon a két kis nyúlházában. A manapság igen keresett tapsifüleseket gyer­mekkorától kedveli. Tervsze­rűen tíz esztendeje foglalkozik tenyésztésükkel. Huszonöt anyát tart, évente átlagosan négyszáz nyuszit értékesít, de tavaly például hatszázat adptt le a felvásárló telepen. Szép az állomány — Kétfajta nyulat tenyész­tenek, új-zélandit és kalifor­niait, illetve ezek közös leszár­mazottjait — mesélte. — Jól sikerült a keresztezés, az utó­dok gyorsan fejlődnek, egész­ségesek. — Az anyagi befektetésen kivül, mi kell ahhoz, hogy ilyen szép állomány alakuljon ki? — Szeretni kell az állatokat, lényeges a tisztaság, a jó ta­karmányozás, hiszen bajok származhatnak a gondatlan etetésből. — Mivel célszerű etetni? — Míg zöldfélét kaptak, sok bajom volt velük. Körülbe­lül 3—4 éve télen-nyáron szá­raz takarmánnyal etetem őket: nyúltápot árpával keverve, tiszta, bálázott herével, vagy más szénával. Nem is tudna az ember 200—300 állatot zöld­takarmánnyal ellátni, erre a napi munka mellett nincs idő — Mennyi időt fordít a jó­szágok gondozására? — Legkevesebb három órát naponta, de munkanapokon segít a családom, a feleségem és a gyerekek egyaránt. Sze­rencsére mindannyian szíve­sen csináljuk. — Gazdaságos a nyűlte- nyésztés? — Mindent összevetve öt­ven százalék haszon van belő­lük. Pénzt hoz a házhoz Somogyi Géza, a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ abonyi nyúlte- nyésztő szakcsoportjának elnö­ke. További kérdéseinket már a tisztségviselőhöz intéztük. Az abonyi nyúltenyésztö szakcsoport 1964-ben alakult. Ahogy nőtt az állatok iránti exportigény, úgy emelkedett a nagyközségben a tenyésztési kedv, egyre többen csatlakoz­tak a csoporthoz, néhány éve azonban a taglétszám vissza­esett. — Három évvel ezelőtt a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz felvásárlótelepet telepített Abonyba, ahol min­denféle megkötöttség nélkül átveszik a nyulakat — magya­rázta Somogyi Géza. — Ez volt az egyik ok, hogy néhány te­nyésztőt elveszítettünk. Tavaly a környei mezőgazdasági kom­binát szerződést kötött a hely­beli József Attila Termelőszö­vetkezettel, oda is többen át­pártoltak, mert a tsz hereföl­det és kedvezményes áron terményt ad. Az ÁFÉSZ csak a tápellátásban tud segíteni, viszont az igen jó minőségű, továbbá újabban térítésmente­sen kapjuk az oltóanyagot, az állattenyésztők csak az orvosi díjat fizetik. Így szakcsopor­tunk három része szakadt. Je­lenleg húsz tagunk van. de ha hozzászámítjuk a kisebb te­nyésztőket is, akkor negyve­nen értékesítik állataikat az áfésznél. Célszerűnek tarta­nám, ha a két tsz és az ÁFÉSZ együtt tudna működni, mert a nyúltenyésztés az országnak is jövedelmező. Áz elnök javaslatát érdemes lenne tanulmányozni, mert minden vállalkozás csak ak­kor vonzó, ha kedvezők, vagy legalábbis megközelítőleg ked­vezők a feltételek. Kétségte­len előnyös egy tenyésztőnek, ha zöld lucernát kaszálhat ál­latainak, de a távolság, a szállítás sok gondot okoz, pláne, ha nincs valamilyen járműve. Különben, amit a tenyésztő nyer a réven, el­veszti a vámon. Árokparton és kertekben termett fűvel nyulakat etetni veszélyes. A járművekből származó gázok, a fákról lehullott permetlé erősen mérgezi a zöldtakar­mányt. Az elnök egyetlen megfelelő megoldásnak azt látja, ha a felvásárló telepek közelében olyan bolt nyílna, ahol mindenki folyamatosan beszerezhetné a tápot, az ár­pát, a hereszénát Nyúldíj és nyugdíj — Csak táppal nevelni a jószágot túl költséges, tehát valami még kell mellé — folytatta. — Az árpa és here­széna nagyon jó, viszont ta­vasszal az előbbit rendszerint nem kapni. Nyolc terményér­tékesítő helyen jártam, és se­hol sem kaptam. Növekedne’a tenyésztői kedv, ha a vasbolt­ban, vagy gazdaboltban leg­alább ketrecminták lennének, és megtudhatná a tenyésztő, hogy azok, hol szerezhetők be és mennyiért? Sokan azért hagyják abba. vagy el sem kez­dik a nyulászkodást, mert hiányzik a megfelelő ketrec. Pedig a tenyésztés pénzt hoz­na a házhoz. A szakcsoport legutóbbi ér­tekezletén a tenyésztőket ar­ról is tájékoztatták, hogy ezentúl a csoport tagjai az előírt összeg rendszeres befi­zetése alapján nyugdíjjogo­sultságot szerezhetnek. Ez sem lényegtelen szempont. Gyuráki Ferenc az orvosi rendelő átalakítása. Augusztus óta közmegelégedés­re, működik egy zöldségbolt 's. vezetője kiskereskedő. — Mi történt eddig ebben az évben, és melyek azok a fel­adatok, amiket még el kell vé­gezni? — kérdeztük a nyárs­apáti tanács elnökét, Labanca Árpádot. — Az óvoda bővítésének szükségessége égetően jelent­kezett. Kivitelezését a tanács­ülés az 1982—83-as évre előre hozta. További,huszonöt, óvo­dás korú gyermek elhelyezésé­re lesz majd lehetőségünk, me­lyet teljes egészében saját erő­ből oldunk meg. Várhatóan úgy kétmillió forintba kerül. A tanács fejlesztési alapja mel­lett felhasználhatjuk a Hala­dás Tsz és a TSZKER anyagi támogatását, melyhez az ed­digi megbeszélések szerint csatlakozik majd a pincegaz­daság és a nagykőrösi Arany János Tsz is. Ezenkívül a FERROKÉMIA Ipari Szövet­kezet építési anyagokkal segít bennünket. A SZÖVTERV kollektívája társadalmi munkában vállalta a tervdokumentáció elkészíté­sét. A bővítés megvalósításá­hoz egyébként további jelen­tős társadalmi munkát várnak. Szeretnék, ha az új épületrész 1932-ben tető alá kerülne. A munkát kisiparosok végzik. — Anyagi eszközeinket az óvoda bővítésére kell fordíta­nunk, így egyebekben ez évre szerényebbek a lehetőségeink. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem teszünk semmi mást. Igyekszünk segíteni a rászoru­lókon, javítani a szolgáltatást, szebbé tenni közvetlen környe­zetünket — mondja a tanács­elnök. * — Pontosan mikről van szó? — Ebben a hónapban adjuk át a teljesen társadalmi mun­kában felépített tanácsi bérla­kást egy arra rászoruló három- gyermekes család részére. A belső szerelési munkákból van még hátra valami. A régi ital­bolt helyén az ÁFÉSZ hús bol­tot nyitott. Ezzel — szeren­csénkre — szegényebbek let­tünk egy kocsmával, s gazda­gabbak egy üzlethelyiséggel. — A nyúltenyésztők ezentúl helyben adhatják el felnevelt háziállataikat. Eddig Ceglédre vagy Nagykörösre kellett emiatt utazniuk. Lehetősé­geinkhez mérten mi is csatla­kozunk az energiatakarékos­sági akcióhoz. ,Az általános is­kola egyedi olajtüzelésű fűté­sét központi fűtésre alakítjuk át, melyhez közel félmillió fo­rint kell majd. Tslekparceilázás Nyársapáton a Hazafias Népfront akciót indított a ta­nácsházától ötszáz méterre le­vő Csábri erdő pihenőparkká alakításához. Hogy ide mi ke­rüljön, ahhoz közvéleményku­tatást tartottak. — Az általános iskola gya­korlókertjében kísérletképpen tízezer csemetét nevelünk, mályvacserjét és tuját. Ameny- nyiben ez sikeres lesz, a fate­lepítést saját erőből kívánjak megoldani. Ez 1983 tavaszára eldől, a csemeték akkor kerül­nek majd eredeti helyükre. — összegszerűen a nyárs­apátiak 1981-ben milyen érté­kű társadalmi munkát végez­tek. s mennyire számítanak ez évben? — Körülbelül háromszázöt­venezer forint értékű volt az ilyen jellegű tevékenység, r ennyire számítunk most is. Fő­leg az óvoda bővítéséhez vár­juk a lakosság és a gazdálkodó szervek segítségét. — Ki tudják elégíteni a csa­ládi házat építeni szándékozók igényeit? — Belterületen ötven darab, kétszázötven négyszögöl nagy­ságú telek vár gazdára. Ez há­rom esztendőre elegendőnek látszik. A területért az igény­lőknek huszonötezer forintot kell fizetniük. Ez az összeg magában foglalja a megépített kisfeszültségű hálózat költsé­geit is. Más helységekből Az utóbbi években más helységekből is élénk volt az érdeklődés a Nyársapáton vá­sárolható telkek iránt. Remé­lik, ez a folyamat folytatódni fog és akkor még jobban fej­lődhet, gyarapodhat a község. Ungureán László A pártszékházban Koszfa Kozalia képei Igen szép kiállítás nyílik Is­mét a ceglédi pártszékház Rá­kóczi úti épületének aulájában, szombaton, április 24-én dél­előtt 11 órakor. Koszta Rozália, Gyulán élő festőművésznő al­kotásaiban gyönyörködhet a közönség. Ezúttal harmincegy, olajtechnikával készült fest­mény kerül közszemlére, má­gus 11-ig. Koszta Rozália festőművész­nő kiállítását tír. Szilágyi Mik­lós, a budapesti Néprajzi Mú­zeum osztályvezetője nyitja meg. A megnyitón közremű­ködik Felföldi Klára fuvolán és P. Szabó Zoltán gitáron. A kiállításit hétköznapokon 9—18 óráig, szombaton és vasárnap 9—17 óráig lehet látogatni. Virágot ültetnek A sétálók utcája Abonyban a Lenin út az is­kolák utcája. Ott fordul meg naponta a legtöbb kisdiák, mégis sűrű benne az átmenő gépjárműforgalom. A közúti balesetek megelőzése érdeké­ben a nagyközségi tanács má­jus 3-tól az utcának a reformá­tus templomtól a Szenes Imre útig terjedő szakaszát az átme­nő forgalom elől lezárja és sé­tálóutcává minősíti. Az érin­tett szakaszon lakó gépjármű- tulajdonosok az Arany János úton — lassú tempóban — be­hajthatnak. A sétálóutcában virágot ültetnek, hogy hangu­latosabb legyen. Vízilabda Úttörők kettős győzelme A bajnokságon jól játszottak Az úttörő Budapest-bajnok- ságon a BVSC vízilabdázóival mérkőzhetett korcsoportjában a Ceglédi VSE csapata. Ered­ményesen, jól szerepeltek. Ceglédi VSE—Budapesti VSC 6-5 Cegléd: Szabó, Lakatos, Ócsai Sajgál, Tóth, Kiss. Tánczos. Csere: Karsai, Vámosi, Dará­nyi, Csendes. Gábor. Zelei. Ed­zőjük: Kelemen István. Góldo­bók: Kiss S. (4), Sajgál (2). Jók: Szabó. Öcsai, Tóth, Laikatos. Ceglédi VSE—Újpesti Dózsa 14-4 A ceglédi fiatalok kitűnően játszottak, nagy gólarányú győ­zelmük megérdemelt. Góldo­bók: Kiss S. (6), Sajgál (4), Ócsai (3), Lakatos. Jók: Kiss, Sajgál, Gábor, Kartsai. Vámosi. Beck Mihály Nőit az előny Ökölvívók a szorítóban Koríz keze még márka lehet A Pest megyei csapatbaj­nokság második fordulóját Cegléden, a Vasutas sportcsar­nokban rendezték meg. A több mint kétszáz szurkoló előtt húsz pár mérte össze erejét, úttörő, serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban. Leg­többen — huszonötén — a há­zigazda Ceglédi VSE-t képvi­selték, a többi hat szakosz tály 8—10 versenyzőt indított. Most is, az első fordulóhoz hasonlóan, a vasutasok szere­peltek a legeredményesebben, így a csapatbajnokság össze­tett pontversenyében növelték előnyüket. Az állás: 1. Ceglédi VSE 126, 2. Csepel Autó 54, 3. Ve- csés 39 ponttal. A ceglédiek szakosztályveze­tője Pákozdi Benő, aki koráb­ban ifjúsági magyar váloga­tott volt. öt kérték meg, ele­venítse fel a látottakat. — Az úttörők között Tóth János az óbudai Sebestyénnel mérkőzött, s kiegyenlített csa­tájuk döntetlenül végződött. A gyerekek sok szép dolgot mu­tattak, megérdemelték a közön­ség nagy tapsát. Az ifjúságiak között két ökölvívónk találko­zóját emelném ki: Fekete Zol­tán végig nagy iramú küzdel­met vívott Görgényivel IC s. Autó). A nagy ütésváltások­ban Fekete jobbnak, elsősor­ban pontosabbnak bizonyult, megérdemelte a győzelmet. Jól versenyzett Skultéti József is, aki Sarudét (Óbuda) a II. me­netben padlóra küldte, s ezzel nyert is. Az est mérkőzését — az ifjúságiak között — Laka­tos József vívta Rakusz (Mo- nor) ellen. A sportág techniká­ját jól alkalmazó két fiú iga­zán élvezetes összecsapását pontozással Lakatos nyerte. A Ceglédi VSE ökölvívói közül a következők nyerték meg találkozójukat: Orosz, Új­vári (úttörők), Fekete, Skultéti (serdülők), Lakatos, Koncz, Ungvári, Terék (ifjúsági), Föl­di, Vágány (felnőtt). A szakmunkásképző taninté­zetek tanulóinak országos baj­nokságára Szolnokon került sor. A négynapos viadalon kétszázötvennyolc versenyző mérte össze erejét. Ott voltak a ceglédi fiatalok is, akik a csapatok értékelésekor az ötö­dik helyet szerezték meg. Eredmények Serdülők, kisváltósúlyban 2. Fekete Zoltán. Ifjúságiak, könnyűsúlyban 3. Lakatos Vencel József, ö az elődöntő­ben a pécsiek ifjúsági váloga­tottjával került szembe, akit nagy küzdelemre kényszerített, s csak minimális különbségű, 3-2 vereséget szenvedett. Kis­váltósúlyban 3. Fekete András, váltósúlyban 1. Koncz Lajos. A minimumvizsgát — ez előfeltétele annak, hogy valaki ökölvívó-mérkőzésen szerepel jen — csak januárban letév Koncz alaposan meglepte ,e* lenfeleit. Ilyen rövid sportp lyafutás után ebben a sportig ban ugyanis nem az jellemző, amit ő produkált: háromszor döntő fölénnyel, egyszer pedig kiütéssel győzött. így súlycso­portjában első lett. A jelenlevő szakemberek szerint született tehetség a fiú. Tulajdonságait — jellemében és a sportban egyaránt — féltő gonddal kell formálni. Nagyváltósúlyban: 4. Nagy Pál. U. L. ISSN 0133—2500* (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents