Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

IX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1982. ÁPRILIS 21., SZERDA ix&t an P PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Kulturális ágazni A fenntartás növekvő költségei Emlékezetes viták a tetemes kiadásokról Év végén, év elején gyak­rabban esik szó a költségvetés, a fejlesztés városi terveiről, eredményeiről, év közben vi­szont kevesebb, holott igazá­ból a mindennapok, a fenntar­tás, a működés a fejlesztés ál­landó kiadásai, bevételei ad­ják ki az összesítéseket. Az idén év elején például azt, hogy a kulturális ágazat­ban a tanácsi költségvetés majdnem kilencmillió forint­tal többet tett ki, mint az elő­ző évben. Ez a 13,6 százalé­kos növekedés, amellett, hogy fedezi az évenként szükséges szokásos kiadásokat, mint pél­dául a béremeléseket, elegendő volt ahhoz, hogy a már koráb­ban megdrágult fűtőanyagok és a világítás se legyen gond a közintézményekben. Viszont ha figyelembe vesszük a mostani újabb áremeléseket, alighanem átcsoportosításokra lesz szük­ség. f r Óvoda, iskola De milyen területek tartoz­nak a kulturális ágazatba? Zsámbokon ebben az esz­tendőben több tanácsi fenn­tartású intézmény részleges felújítására, korszerűsítésére kerül sor. Cserére szorul az általános iskola elavult vil­lanyvilágítása, de a korszerű­sítés szükséges a megfelelő fényerő biztosítása végett is. Tatarozni kell a művelődési házat, s a harmadik kulturá­lis intézményen, a falumúzeu­mon is akad még munka. Az I Nem kell államigazgatási szak- 1 embernek lennünk, hogy Kua­lái juk; a költséghelyeken az óvodák, az iskolák, a könyvtár, a művelődési ház, s ráadásnak a sport szerepel. A számok mögött tehát fontos társadal­mi feladatokat hordozó létesít­mények, szervek zavartalan működését kell látnunk. Takarékos gazdálkodás Például az óvodákét, ame­lyek hosszú évek után végre kedvezőbb képet mutatnak, mint korábban. Amint az ösz- szesítésből kiderül, tavaly va­lamennyi jelentkezőt fel tud­ták venni, s így több mint ezer kisgyerek részesül óvodai ellá­tásban. Méghozzá megfelelő szintűben, hiszen csökkent a zsúfoltság, az átlagos kihasz­náltság 121 százalékos, s a 37 óvodai csoportban átlagosan 28 gyerek van. Az a pénz, amelyet a költségvetésben az óvodák részére különítettek el, a jelenlegi szint tartására ele­gendő. Tovább növekedett az álta­épület tetőzete már kész, ha­marosan befejezik az egyéb kisebb tatarozási munkálato­kat is, s azt követően az épü­let teljes egészében berendez­hető lesz. Szükség van a községben új járdák építésére is. Ehhez az anyagot a tanács adja, de a tényleges járdaépítés a -lakos­ság bevonásával, társadalmi munkában történik. lános iskolások létszáma, s így lesz ez még az elkövetkező né­hány évben is. S bár a tan­termekből jóval több is elkel­ne, még mindig tűrhető a hely­zet. Ami az idén gyarapodást jelent, hogy az Erkel Ferenc Általános Iskolához tartozó műemlék ház rekonstrukciója után itt újabb két tantermet és szertárt alakíthatnak ki. Nem kevés költséget jelent az sem, hogy az általános iskolások több mint fele részesül napkö­zis ellátásban. Az idén már a művelődési központ teljes kiadási költség- vetése a tanácson fut keresz­tül. Emlékezetesek azok a viták, amelyek még a ház meg­nyitása körüli időben zajlottak arról; hogyan fedezzék a tete­mes kiadásokat. A város és a járás legnagyobb közművelő­dési intézménye az idén több mint 5 millió forintból gazdál­kodik, ami bár több mint az első évben volt, továbbra is ta­karékosságra ösztönöz. Nemrégiben gyermekkönyv­tárral bővült a járási-városi Juhász Gyula-könyvtár, az idén pedig ismét felújításra kaptak többletkeretet, amiből az olva­sótermet, s a kölcsönzők által legtöbbet használt helyiségeket lehet szebbé varázsolni. Több pénz jut az idén is könyvbe­szerzésre, a fonotéka bővítésé­re. Felújítják a pályát A GSC, a város sportköre, amelynek helyzetéről nemrégi­ben a városi tanács testületé is tárgyalt, 500 ezer forintot kap a tanácstól, hogy kiegé­szítve saját bevételeit, ne csak szinten tartsa működését, ha­nem például a pályafelújítás befejezésével, az új szakosztá­lyok megteremtésével növelje is a sport népszerűségét. G. Z. Zsámbok Járdaépítés összefogással Megújhodás VácszentlászSón A lakók Igényeire alapozva A vácszentlászlói művelődé­si ház élére 1979 szeptemberé­ben Bűnné Faragó Erzsébet személyében új igazgató ke­rült. Elkeserítő állapotokat ta­lált: az emberek elszoktak a művelődési háztól, a munka­naplóban a kluboknak, szak­köröknek csupán az emlékét lelte, az ismeretterjesztő elő­adásokról még azt sem, a nép­művelés irányítói az érdeklő­dés elemi hiányával küzdöt­tek, s megérkezésekor már pénze sem volt az intézmény­nek. Huszonháromféle kör Ilyen körülmények között mindent elölről kellett kezde­nie, s helyrehoznia mindazt, amit elődei elrontottak. Ehhez önmagában kevés lett volna gazdag népművelői tapasztala­ta — korábban a monori já­rásban tevékenykedett hat évig —, hiszen a módszereket lehetetlen mechanikusan al­kalmazni, s területen is alap­törvény. hogy az adott telepü­lés sajátosságait, hagyomá­nyait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Munkáját a lakosság igé­nyeire alapozta: stencilezett levelet juttatott el a felnőt­tekhez, amelyben bemutatko­zott; s huszonháromféle szak­kör, klub választási lehetősé­gét kínálta fel, s várta a helybeliek ötleteit, javaslatait is. A következő évi munka­tervet már a felhívásra érke­zett visszajelzések alapján ál­lította össze. Au'ósok tanfolyama Az igényfelmérések egyik gyakran visszatérő kívánsága volt a segédmotorvezetői tan­folyam megszervezése. E jár­műfajta gyors térhódítása miatt szükségessé vált, hogy a többségükben már motortu­lajdonos jelentkezők minél hamarabb elsajátítsák a köz­lekedés szabályait. Évente két tanfolyamot indított számuk­ra az igazgatónő. Tavaly száz- huszonnégyen tették le sike­resen a vizsgát. Az elmúlt esztendőben már a gépjárművezetői jogosít­ványra vágyóknak sem kellett távoli autósiskolákba iratkoz­niuk, itt helyben teremtettek lehetőséget autóvezetői tanfo­lyamra. Német nyelvtanfolyamot in­dítottak, amelyre húszán irat­koztak be, s befej eztéig né­gyen morzsolódtak le. A to­vábbhaladásra egyelőre várni kell. mert a tanfolyam veze­tőjét baleset érte. Szintén ta­nárprobléma, pontosabban ta­nárhiány miatt nem kezdőd­hetett társastánc-tanfolyam, noha azt is sokan igényelték. Szervezéséről természetesen nem mondott le a ház igazga­tónője. Az asszonyok által kívánt szabás-varrás tanfolyamra vi­szont nem kellett sokat várni. A foglalkozásokra, huszonki­lencen járnak rendszeresen, akik eljutottak arra a szintre, hogy a különböző hétköznapi ruhákat önállóan kiszabják és megvarrják. Heíyi jslleg Bánná Faragó Erzsébet megérkezésekor szünetelt a modellező szakkör, de rövid idő alatt ismét életre kelt, Ko­vács György iskolai igazgató­helyettes vezetésével, majd egy másik csoport is szerve­ződött. A két kör tagjai he­lyiség híján az iskola poli­technikai műhelyében tartják foglalkozásaikat, ahol a repü­lő- és hajómodellek építése mellett lehetőség van egyéb dolgok barkácsolására is. Ugyancsak az iskola egyik kis helyiségében működik a fotószakkör. Itt zömmel álta­lános iskolások ismerkednek a filmelőhívás és a papírkép- készítés fortélyaival. A kört alkalomszerűen felnőttek is látogatják. Tavaly amatőrfil­mezéssel is megpróbálkoztak. Elsőként a nyári táborozás él­ményeiről készítettek össze­foglalót, a második filmen a falusi életmód, ezen belül a kétlakiság és a vallásosság helyi jellegzetességeit örökí­tették meg, a harmadik pedig Könnyű szerkezet — lomha szervezet Találnak jobb üzletet Ugyanezzel a feleimmel 1981. oktoOer 25-i számunkban ar­ról írtunk, hogy a gödöllői AFIT-szerviz könnyűszerkeze­tes épületének felállításával, berendezésével alaposan el­maradtak a lomha építőszer­vezetek. Az átadás első határ­ideje 1981. szeptember 1. volt, a második december 31., s ak­kor február végére ígérték a várva várt megnyitást. Most azonban április derekán já- j árunk — s a könnyűszerke­zetes típusszerviz környékén továbbra sem tüsténkednek a munkások. Újra felhívtuk te­hát az AFIT fejlesztési főosz­tályának vezetőjét, Rákos Mi­hályt. — A januári és februári nagy hidegek megdöntötték az építők, a Fémmunkás Vállalat és a Csőszer terveit — szólt a válasz. — Mínusz tíz fok alatt nem megy a betonozás, sőt több helyütt tönkrement a be­ton. A csőszerelvények hegesz­tése sem megbízható ilyen kö­rülmények között, ezért az erősen csökkentett munka­tempót csak nemrég — a jobb idő érkeztével — váltotta fel némi mozgás. Üjabb ígéretük­ben az építők április elejét emlegették, de mint az várha­tó volt, ezt sem teljesítették. Két hete műszaki átadásra hívtak minket, ismerve azon­ban a kivitelezők érdekeltsé­gét, műszaki átvevőinket nagyfokú óvatosságra intettük. Nem szeretnénk ugyanis — ahogy az másutt szokásos — átvállalni az utólagos javítá­sok, hiánypótlások terheit. S valóban; az átadás csak rész­ben sikerült, a májusi nyitás a következő napok küzdelmei­nek eredményétől függ. Sok még tehát a bizonytalansági tényező, minden — ahogy ed­dig is — az alvállalkozóktól függ. Az ilyen maximált áras, állami támogatásos építkezé­seket nem nagyon szeretik, mert találnak jobb üzletet is. — Az AFIT tudomásom sze­rint kötbérigényt jelentett be. Az építők ezt nem hárítják át az alvállalkozókra? — Feltéve, hogy erre szerző­déseik lehetőséget nyújtanak. Amikor ugyanis a Fémmunkás és a Csőszer elvállalta ezt a munkát, valószínűleg sok al­vállalkozóval a szerződés még nem volt megkötve. S hogy ez utóbbiak milyen határidőre szerződtek, azt senki nem köti az orrunkra, ez az építők belső ügye. Előfordult, hogy az al­vállalkozó egyszerűen félbe­hagyta, lemondta a munkát. Véleményem szerint ez ügyet­len beruházáspolitika... Megjegyzésünk: az „ügyet­len beruházáspolitika” kifeje­zés mögött emberek, s hozzá felelősségre vonandó emberek állnak. Vagy mégsem... ? Kolossá Tamás Propagandisták napja Tegnap tartották meg a já­rási propagandisták napját. A községekben, szövetkezetekben üzemekben dolgozó propagan­disták először a nemrégen fel­avatott Lenin-szobornál tiszte­legtek. Szilágyi Attila, az aszó­di gimnázium tanulója mond­ta el Majakovszkij Vlagyimir lljics című versét, majd a pro­pagandisták elhelyezték a szo­bor talapzatánál a megemlé­kezés virágait. Ezután a párt- bizottság épületének nagyter­mében Vonsik Gyula, a Propa­gandista című lap főszerkesz­tője tartott előadást A propa­gandamunka időszerű felada­tai címmel. Az előadás után átadták a jutalmakat a kivá­lóan dolgozó propagandisták­nak. Szülők az iskoláért Személyenként ezer forint megtakarítás A kartaliak az egy főre eső társadalmi munka értékét te­kintve előkelő helyet foglal­nak el járásunkban. Járdák, utak épültek a lakosság össze­fogása révén, jelen voltak a sportöltöző és más hasonló épületek szak- és segédmun­káinál. Tavaly már az óvoda is élt a szülők bevonásában rejlő lehetőségekkel, legutóbb pedig az általános iskola kérte támogatásukat. A segí­tőkészség ezúttal sem hiány­zott. Az alsó iskola osztályaiban tönkrement a padlózat, ha ugyan padlózatnak lehetett nevezni azt a ragacsos, csúnya és alig takarítható masszasze­rűséget, amelyről még szak­ember sem tudta megállapíta­ni, hogy az valamikor beton volt-e vagy csak habarcs, esetleg más. Volt — már múlt időben kell róla beszélni, mert Füzé- resi István az elmúlt hetek szombatjain, vasárnapjain a padlózat megfelelő előkészí­tése után linóleummal ra­gasztotta le a tantermeket. Az új iskolában is elkelt a A társadalmi munka, mert a fo­lyósokon, feljárókon, mintegy fél méter magsságban a nyá­ri meszelés után hamarosan elcsúnyultak a falak, imitt- amott még a vakolat is meg­sérült. Az intézmény szebbé tételére az iskolavezetés el­határozta a falak alsó részének csempézését. E célra négyezer darab csempét vásároltak, felragasz­tásuk viszont már a szülőkre várt. Az elmúlt hétvégeken háromezer romhányi lapocska került a helyére, a fennma­radt ezret a nyári szünetben fogják felragasztani. A mint­egy tizenötezer forint értékű munkát tizenhatan végezték: Bakhi György, Bratkovics István, Kondor István, Berki Géza, Székely József, Módi János, Varga László, Pongó Endre, Lányi József, Pethő László, László István, Zámbó András, Miilei Lajos, Májer Sámuel, Tóth Sándor és Fe­hér Mihály. Személyenként tehát mintegy ezer forintot takarítottak meg az iskolának, amit más szükséges dolgokra lehet fordítani. Nehéz győzelem Hazai pályán szerepeltek a megyei Kézilabda-bajnokság második fordulójában a GSC csapatai, de sajnos sem a fel­nőtt, sem pedig az ifjúsági fér­fi társaság nem tudtla megis­mételni a premieren nyújtott teljesítményét. Az első gárda ugyan szoros mérkőzésen meg­szerezte a két pontot, de a já­az iskola életéből ad ízelítőt. A kör tagjainak legsikerül­tebb fotóit május elsején lát­hatják az érdeklődők. Éledezik egy általános isko­lásokból álló színjátszó cso­port. Az ösztönzést a Bagón lezajlott kulturális seregszem­le adta, ahol ők is szerepel­tek. Az igazgatónő bízik ab­ban, hogy szereplésvágyuk tartós marad. A KISZ-korosztályúak csü­törtökön délutánonként jön­nek össze, de nemcsak hely­beliek, hanem valkóiak és zsámbokiak is. Rendszeresen negyven fiatal látogatja az if- júságiklub-szerűen zajló fog­lalkozásokat, amelyeknek zö­mét a vetélkedők jellemzik. December óta a gödöllői Pol- kaszinó is színesíti program­jaikat. Nem maradt magára ték elmaradt a várakozástól. A fiatalok viszont megsemmi­sítő vereséget szenvedtek a nagyszerű képességű Csepel Autótól. Mindkét t mérkőzés elején egyperces gyászszünet­tel emlékeztek a játékostársak a tragikus körülmények között elhunyt Paksy Péterre. GSC—Csepel Autó 25-23 (12-10). GSC: Kolesza — Béres B. (4), Szabó (8), Horváth (2), Ur- bán (1), Szlifka (1), Vági (1). Csere: Koza, Malizs (5), Hegyi (3), Kecskés, Pozsonyi. Az első öt perc elmúltával kétgólos vezetéshez jutott a hazai gárda,, de a félidő köze­pén már az ellenfél vezetett egy góllal. Bizonytalian táma­dások, kifogásolható védeke­zés jellemezte ebben az idő­szakban a GSC játékát, s ki­maradt három büntető is. Két gólnál nagyobb előnyre nem is sikerült szert tenni, s már ekkor feltűnt, hogy a csúszós salak mennyire zavarja, fő­ként a technikás játékosokat: nem sikerültek a cselek, az indulások és a helyzetváltoz­tatások is nehézkesek voltak. Gyakran hibáztak a kulcsjá­tékosok is, s feltűnően sok volt az eladott labda. A második félidőben vala­melyest kedvezőbb lett a kép, hiszen nyolc perc alatt négy gólra nőtt a GSC előnye. Ám a szívós ellenfél, kihasználva a megingásokat, megint ledol­gozta a tetemesebb hátrányt. A mérkőzés hajrájában Szabó és Béres jókor jött találatai­val sikerült végül kiizzadni az elején biztosabbnak tűnő győ­zelmet. Jók: Béres, Szabó, Hegyi. Csepel Autó ifi—GSC ifi 33-6 (18-5) GSC ifi: Zsámbéry — Kle- ment, Tóth Zs., Meggyes (1), Hrustinszky (2), Tóth T., Nagy (2). Csere: Kovács, Szabó (1), Rusiai, Pocsai, Bátori. A minden csapatrészében klasszissal jobb vendégek oly­kor túl kemény harcmodora ellen alakulóban lévő fiatal csapatunknak nem sikerült megtalálni az ellenszert. Szo­morú jellemzője a mérkőzés­nek, hogy a második játék­részben mindössze egy gólt sikerült elérni a GSC fiatal­jainak. Rutintalan játékosaink sokat hibáztak, a védekezés­ben feleslegesen szabálytalan­kodtak. Öröm az ürömben, hogy Zsemberi Tamás szemé­lyében nagyon tehetséges ka­pus került az ificsapatba, s annak ellenére, hogy most több gólt is kapott, mégis biz­tatóan védett. Rajta kívül mindössze Szabó egy-két ügyes megoldása érdemel em­lítést. A hét végén ismét nehéz erőpróba vár a GSC-gárdák- ra: a tavaly ezüstérmes Buda­kalász otthonába látogatnak. M. G. A nap programja Nagyobb szabású rendezvé­nyekre, estekre évente két- három alkalommal kerül sor. A rendezvények átlagosan kétszáz érdeklődőt vonzottak. Szép számmal jelentek meg rajtuk a középkorúak és idő­sek is, akik két évvel ezelőtt még azt hangoztatták, hogy a művelődési ház a fiataloké, a magukfajtának nincs ott semmi keresnivalója. Bánná Faragó Erzsébet lel­kesedése töretlen, sikerült élettel megtöltenie a házat, becsalogatni azokat is, akik két évtizeddel ezelőtt az épít­kezésben is részt vettek. Elé­gedett, mert gazdag tapaszta­latai alapján a helyi igények szerint tűzött maga elé felada­tokat, s azok megoldásában nem maradt magára. Bene Mihály Gödöllő, művelődési központ. János vitéz. Az Állami Báb­színház vendégjátéka, óvodai csoportoknak 10 órakor, 14 és 15.30 órakor iskolai csopor­toknak. A Malonyai-hagyaték (Kalo­taszegi textilek és fotógrafikák a századfordulóról) című kiál­lítás megtekinthető 15-től 20 óráig. Sándor Pál: Régi idők foci­ja című magyar film vetítése a PÁÉV munkásszállón, IS órakor. Szolgáltatás: Lopogédiai ta­nácsadás 3—18 éves korig. Fo­tólabor, 10—20 óráig, kondíció, nálóterem 10—15 óráig. Gödöllő, Agrártudományi Egyetem pinceklubja: Dozwald diaporáma 20 óra­kor, filmvetítés a filmklubban 22 órakor. A vadhattyúk. Színes japán rajz játékfilm. Csak 4 órakor. Luxusbordély Párizsban. Szí­nes francia filmszatíra, 6 és 8 órakor. 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents