Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

6 wZrtt -fi/fir f K/unan 1983. ÁPRILIS 31., SZERDA »JOGI TANÁCSOK W Ha kárt okoz a növényvédő szer • A gyermekágyi segélyről • Lemondható a gyes javára • Az élővilágra veszélyes nö­vényvédő szer kiszórása kör­nyezetkárosító hatással járhat, amelyért a kiszóró gazdálkodó szervezet veszélyes üzemként felel. Olvasónk szántóföldjén az állati kártevők ellen különféle vegyszerekkel védekezik. Föld­je közvetlenül szomszédos egy víztárolóval, ahol halastó ki­alakítása van folyamatban. Ab­ban az esetben, ha a halastó létrejön, veszélyeztetné a hal­állományt, ezért olvasónkat már jó előre figyelmeztették az óllati kártevők elleni megfelelő és a halakra nem mérgező Vegyszer használatára. Az a Veszély is fennáll — írta ol­vasónknak a halgazdaság —, hogy nemcsak a szél viheti át a permetlevet a vízre, és okoz­hat fertőzést, hanem az eset­legesen lehullott jelentős mennyiségű csapadék a veszé­lyes, mérgező anyagot bemos­sa és nagyarányú halpusztítást okozhat Olvasónk azt válaszolta a halgazdaságnak, hogy őt az esetleges kórért nem terheli felelősség, mert az állati kár­tevőkkel szemben alkalmazott védekezését nem lehet környe­zetszennyezésnek minősíteni, tekintettel arra is, hogy a vegyszerezést a mezőgazdaság­ban a népgazdasági érdek in­dokolja. A korszerű kémiai eszközök alkalmazása a mezőgazdaság­ban valóban népgazdasági kér­dés. Egy hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, fontos követelmény viszont az Is, hogy a növényi kultúrák­nak kémiai anyagokkal való kezelése a környezetvédelem érdekében kiadott különleges rendelkezésekben előírt techno­lógia szerint történjék. Mint­hogy azonban a növényvédel­mi tevékenységet szubjektív (emberi gondatlanság) és ob­jektív (természeti) tényezők befolyásolják, nem zárható ki teljes mértékben e tevékeny­ség környezetkárosító hatása. Olvasónk nem hivatkozhat arra, hogy az általa kötött biz­tosítási szerződés kizárta a környezetszennyeződéssel oko­zott kárért való felelősséget. Vita esetén a bíróság feladata lesz annak tisztázása, hogy ilyen szerződési feltétel nem áll-e ellentétben a szerződés más rendelkezésével, illetve kikötésével. Ha a biztosító nem is vállal ezért felelősséget, véleményünk szerint gondat­lanság esetén fennáll olvasónk kártérítési felelőssége. Azt tanácsoljuk, a halgaz­dasággal, a biztosító társaság­gal alaposan és körültekintően tárgyalják meg az ügyet. • Mennyi a terhességi, gyer­mekágyi segély mértéke (össze­ge) ? A terhességi, gyermekágyi segély o napi átlagkereset tel­jes összege, ha a nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. En­nél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetén, a ter­hességi, gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százalé­ka. Kórházi ápolás idejére a terhességi, gyermekágyi segély kilencven százaléka, a kórház­ból való távozás napjára azon­ban már a teljes összegben jár. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, a kisiparos­nak és a magánkereskedőnek a terhességi, gyermekágyi se­gély ötvein százaléka jár arra az időre, amely alatt a tevé­kenységét alkalmazott vagy közeli hozzátartozója közre­működésével folytatja. Az alkalmi fizikai munkás, a gazdasági dolgozó, valamint a háztartási alkalmazott ter­hességi, gyermekágyi segé­lyének az összege, ha előzetes 270 napi biztosítási ideje van, napi 65 forint, ha előzetes 180 napi biztosítási ideje van, na­pi 42 forint. A terhességi, gyermekágyi segély kétharma­da jár a háztartási alkalma­zottnak arra az időre, amely alatt munkáltatójánál lakik és a teljes természetbeni ellátást megkapja, tehát 270 napi elő­zetes biztosítási idő esetén na­pi 43,32 forint, 180 napi előze­tes biztosítási idő esetén pe­dig 28 forint. Annak, aki gazdasági dolgo­zóként, illetőleg háztartási al­kalmazottként mellékfoglalko­zásban áll, 270 napi előzetes biztosítási idő esetén napi 32,50 forint, 180 napi előzetes biztosítási idő esetén napi 21 forint terhességi, gyermekágyi segély jár, ha főfoglalkozása alapján is jogosult terhességi, gyermekágyi segélyre. • Lemondhat-e a szülő nö a terhességi, gyermekágyi segély­ről? Igen. A jogosult a gyermek- gondozási segély igénybevétele céljából a terhességi, gyermek­ágyi segélyről lemondhat Elő­fordulhat például az az eset, hogy a gyermekgondozási se­gély folyósításának a tartama alatt az anya újból szül, és a két gyermek után járó gyer­mekgondozási segély összege magasabb, mint amennyi a terhességi, gyermekágyi segé­lyének az összege lenne. Egy elhunyt idős ember után ház, telek és nyaraló maradt. A házban özvegye: második felesége lakik, de az épületben üzlethelyiség is van, amiért a bérlő vállalat havi használati díjat fizet A vagyont — özve­gyi használati joggal terhel­ten —, fia örökölte. Az illető mostohaanyja haszonélvezeti joga korlátozásának kimondá­sáért pert indított. A kerese­tet a járásbíróság elutasítot­ta, fellebbezésre azonban a megyei bíróság, a lakóházra vonatkozó haszonélevezeti jo­got az ingatlan fele részére korlátozta, továbbá úgy dön­tött, hogy az üzlethelyiségért járó bérleti díj, az örököst il­leti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság a megyei bíró­ság ítéletét hatályon kívül he­lyezte, és új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára utasította. A döntés Indokolása szerint a törvény módot ad arra, hogy a leszármazó a túlélő házas­társ haszonélvezeti jogának korlátozását kérje. Ez azonban TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL Az óvadék céljára elhelye­zett betétekről a Pénzügyi Közlöny 2. száma tartalmaz fontos tájékoztatót. Az állami költségvetési szer­veknél történő helyettesítés egyes kérdéseiről, a családala­pító fiataloknak nyújtandó kedvezményes áruvásárlási kölcsönökről ugyanitt talál­nak az érdekeltek fontos köz­leményt. Az erdőkről és a vadgazdál­kodásról kiadott alaprende­let kiegészítésekkel és módo­sításokkal, a jelenleg hatá­lyos szöveggel a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Értesítő 2. számában jelent meg. i Egyes előfizetői távgépíró díjszabási rendelkezések hatá­lyon kívül helyezéséről a 3/1982. (IV. 6.) KPM-rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 18. sz.). A fogyasztási szolgáltató vállalatok (szövetkezetek) és egyéb gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételéről szóló 3/1979. (XI. 1.) OT. számú ren­delet módosításáról az 1/1982. (IV. 6.) OT. sz. rendelet intéz­kedik. (Magyar Közlöny 18. szám). csak olyan mérvű lehet, hogy a haszonélvező szükségletei biztosítva maradjanak. A túl­élő házastársat nem szabad korábbi környezetéből kira­gadni, és szükségletei fedeze­tét annyira korlátozni, hogy az jelentős életszínvonal-csökke­néssel járjon. A perben nincs tisztázva, hogy az özvegy és elhunyt fér­je, milyen anyagi körülmények között, és milyen igények meg­valósításával élt — hangzik to­vább a határozat —, de az sem, hogy az asszonynak élet- körülményeire és egészségi ál­lapotára való tekintettel, a szükséges kiadásai később nem növekednek-e. Csak ezek meg­állapítása után lehet dönteni, hogy milyen összegű jövede­lem az, ami az özvegy szük­ségleteit megfelelően biztosít­ja, és az rendelkezésére áll-e. Egészségi állapotát sem vizs­gálták abból a szempontból, vajon a közeli vagy távolabbi jövőben képes lesz-e a kert művelésére, és ebből milyen jövedelemre számíthat. H. E. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az özvegyi haszonélvezet Az ügyvédi gyakorlatról Készül a törvényerej ű rendelet Az ügyvédi tevékenység a Szocialista igazságszolgáltatás szerves része. Ilyenformán az ügyvédek — az állampolgári Jogok és kötelezettségek érvé­nyesítésével — fontos társa­dalmi szerepet töltenek be. Kifejeződik ez az ügyvédség­ről rövidesen megjelenő — ezekben a hetekben társadal­mi vitával is véleményezett új, magas szintű jogszabály­ban is. Ezek voltak a legfőbb gondolatok az Országos Ügy­védi Tanács legutóbbi teljes ülésén — az ügyvédség legma­gasabb szintű választott tes­tületének tanácskozásán. A magánérdek Az Országos Ügyvédi Ta­nács elmúlt évi munkájának értékeléséről dr. Kárpáti Lász­ló elnök terjesztette elő az el­nökség beszámolóját. Az ügy­védi hivatás — mondta — po­litikai elkötelezettséget jelent, s egyben közéleti tevékenység is. Az ügyvédek letéteménye­séi a jogtudat formálásának. Hivatásuk maradéktalan be­töltéséhez széles körű politi­kai felkészültségre, a társadal­mi és gazdasági kérdésekben raló tájékozottságra van szük- égük. így — a jogi szaktudás birtokában is — hozzájárul­nak a törvényesség érvényesü­léséhez, az állampolgári jogok gyakorlásához, az igazságszol­gáltatás munkájának előmoz­dításához. A jogai érvényesí­téséért fellépő vagy a jogainak csorbítását kiküszöbölni igyek­vő állampolgárokkal elsősor­ban az ügyvéd kerül kapcso­latba. Neki kell először meg­szűrnie, hogy ezek az igények megalapozottak-e, megfelel­nek-e a társadalmi, a csoport­vagy az egyéni érdeknek, fi­gyelembe véve azt is, hogy a jogos magánérdek érvényesü­lése társadalmunk egészének érdekét jelenti. A beszámolót követő elemző vitában többen várakozással szóltak arról a születőben levő törvényerejű rendeletről, amely tovább szilárdítja az ügyvédi hivatás gyakorlását. Nyomatékkai aláhúzták az ügyvédi etika makulátlanságá­nak fontosságát Az etika Elhangzott, hogy a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek új működési szabályzata szerint ezután — régi óhajnak eleget téve az ügyvédek is szakszervezeti tagok lehetnek. Hasonló várakozás előzi meg nyugdíjazásuk rendezését is. Több felszólaló kitért arra, hogy az ügyvédi pályára lépő fiataloktól a magas fokú jogi felkészültség mellett megfele­lő politikai érettséget, külön­leges emberi kvalitásokat kell megkövetelni. A felkészültség Dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter is felszólalt az ülésen. Áttekintést adott bel­politikai helyzetünkről, a jog­alkotásról, a jogalkalmazás időszerű feladatairól, s az igazságszolgáltatás egészén be­lül részletesen elemezte az ügyvédség növekvő szerepét, feladatait. Egészében pozitívan értékel­jük az ügyvédek munkáját — hangsúlyozta —, hiszen túl­nyomó többségük politikailag tudatosan, szakmailag pedig színvonalasan dolgozik, és so­kan kiveszik részüket a köz­életből, az állampolgárok jo­gi neveléséből is. Fokozott kö­vetelmény az ügyvédekkel szemben, hogy minden tekin­tetben kifogástalan legyen a munkájuk. Az állampolgárok ugyanis — számukra nem lé­vén kis ügy vagy nagy ügy — az igazságszolgáltatás egészéről alkotnak véleményt, esetleg éppen az ügyvédi közreműkö­dés nyomán. A társadalom igénye az, hogy — ha szükség van rá — a mostaninál töb­ben lássanak el ügyvédi tevé­kenységet. Hiszen kiszélesedő­ben van a jogi hozzáértést igénylő tevékenységi terület, például az ígéretes kisvállal­kozásokkal. Az viszont szük­ségtelen, hogy — miként tör­téntek kezdeményezések — jogtanácsosok hozzanak létre jogi munkaközösséget. Sokkal­ta inkább arra van szükség, hogy maga a hivatásos ügyvé­di kar készüljön fel kellőkép­pen és mihamarabb az új le­hetőségekkel együtt jelentkező új feladatok szakszerű ellátá­sára. A követelmények Az ügyvédi munka föltéte­leiről szólva a miniszter kije­lentette: a politikailag és szak­mailag egyaránt magasabb kö­vetelmények teljesítéséhez a hazánkban működő mintegy 1600 ügyvédnek arra van szüksége, hogy önkormányzati szerveik — ideértve az Orszá­gos Ügyvédi Tanácsot, annak elnökségét, továbbá a megyék­ben és a fővárosban működő kamarákat — a jelenleginél jobban funkcionáljanak. Az elnökségi beszámoló és az elnöki vita-összefoglaló el­fogadásával fejeződött be az Országos Ügyvédi Tanács tel­jes ülése. I Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL n Jó kapást remélhetünk A délegyházi III. és IV. tó közötti kisebb vizeken is megy már a hal. A legutóbbi jelentkezésünk óta eltelt két hét a hírek sze­rint nem bővelkedett horgász­zsákmányban. Ezen tulajdon­képpen nem csodálkozhatunk, hiszen a lassú tavaszodás mi­att a vizek sem melegedtek fel még annyim, mint a ko­rábbi évek áprilisaiban. Kellemetlenkedők A vizek partján az ember — akarva-akahatlan — sok min­dent lát, hall. Sajnos, olyasmit is, amire nem feltétlenül kí­váncsi, vagy ami legfeljebb a két beszélgető, esetleg a hor­gász és a vízbe hangos jókí­vánságokkal visszahajított re- túrponty magánügye... Szá­mos horgászegyesület szerve­zett a tavasszal tisztasági ak­ciót, nagytakarítást. Nem ár­tana szókészületünkből is ki­söpörni a szemét-szavakat, még a szezon elején megregu- lázni azokat, akik magatartá­sukkal szennyezik a vizek partját, elrontják mások szó­rakozását, pihenését, s lejárat­ják a horgászmozgalmat. Hogyan? Mivel? A S2)abad vízterülethez ké­pest sokan vagyunk, s való­színűleg egyre többen leszünk. Így azután azzal is számolni kell: több hal kerül ki a vi­zekből, s alkalmanként töb­ben lesznek olyanok is, akik zsákmány nélkül kénytelenek hazatérni. Sajnos, épp emiatt számolni kell azzal is, hogy megszaporodnak a viták, a vezetőségeket érintő kritikák. A szakkönyvekben egyértelmű válasz található arra a kér­désre, hogy melyik víznek mi­lyen a haleltartó képessége, stb... Azt azonban már ne­hezebb megérteni, hogy két, egymás mellett ülő horgász közül miért csak az egyik fog halat? Legalábbis a másik­nak ... A vád kézenfekvő: nincs hal a vízben. Amelyik épp horogra került, az úgy­szólván az utolsók közül va­ló... Az így hangoskodó han­gulatkeltők elhallgattatására jó módszert láttam egy idős sporttárstól. A morgolódó szomszéd először csak ráült a helyére. Azután kért egy ma­rék etetőanyagot, majd sorra mindenféle csaliból kikönyör- gött valamennyit. Semmit sem fogott. Az öreg akkor odahív­ta, kivtte a szerelését: 24-es zsinór, egyetlen keszegező ho­rog az önetető közelében. A szomszéd 40-es damiljta, öblös kampói kikötői tartozékoknak tűntek mellette. Csöndesen el­kezdte lecserélni... Abonyiak ötlete Abonyi tudósítónktól, Gyu- ráki Ferenctől értesültünk ar­ról, hogy az egykori agyagbá­nya helyén kialakított helyi halastóban szépen fejlődnek a Százhalombattán vásárolt pontyok, amurok, compók, és keszegfélék. Egy jó ötletről is hírt adott: az egyesület kuko­ricát is termeszt majd a ha­lak etetésére. A több mint száz horgásznak módja nyílik a ta­nyaépítésre is, a tervek már elkészültek. Az egyesület egyik legújabb tagja, Juhász Istvánná, 6 az első abonyi nő. aki horgászbotot vett a kezé­be. Fiatal sporttársak Csaknem mindannyian úgy kezdtük, mint az a képen lát­Gyerekek a péteri tó partján. ható. Egy vízparton tört faág, pár méter damil, talált, vagy gombostűből magunk hajlítot­ta horog, mlttjd az első kapas izgalmas, felejthetetlen pilla­natai ... A második ' képen látható gyerekeknek, akikkel a péteri tó partján találkoztunk, nem volt engedélyük, de már legalább annyira megfertő­ződtek, mint akik vasárnap Szigetszentmiklóson részt vesznek az országos ifjúsági horgászvetélkedő megyei elő­döntőjén. ök a maguk kor­osztályában és egyesületében már a menők közé számíta­nak, s remélhetőleg később is számít rájuk a horgászmozga­lom. Versenyekre készülve A napilapokban — lapunk­ban is — és a horgászújság­ban már megjelent a MO­HOSÉ Pest megyei Intézőbi­zottságának közleménye a a tassi alsó vízen június 6-án rendezendő nyílt horgászver­senyről. Úgy véljük, nem árt itt is megismételni: a verseny a HOKEV által alapított ván­dorserlegért, valamint más ér­tékes horgászfelszerelésekből álló díjakért folyik majd. Ne­vezni előzetesen kell. A cím: MOHOSZ Pest megyei IB, Szi- getszentmiklós, Pf.: 36 (2311 az irányítószám). A nevezés elfogadásáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak, an­nak mellékletében találják meg a részletes versenyszabá­lyokat, valamint a 200 forintos nevezési díj befizetésére szol­gáló postautalványt. A rende­zők csak azok nevezését fo­gadják el, akik írásban vál­lalják, hogy valamilyen HO- KÉV-horgászeszközzel verse­nyeznek majd. A nevezések­nek legkésőbb május 10-ig kell az IB-hez megérkezniük. A Gyömröi Dolgozók HE viszont május 8-án rendezi hagyományos tavaszi horgász­versenyét. Nevezni április 24- ig lehet, ötven forint befizeté­sével egy időben. Szolunáris naptár Elmúlnak a szűkös napok —• legalábbis ezzel biztat a szolu­náris naptár. Április 26-ig ki­fejezetten jó időszak várható, de jó kapásra számíthatunk még 30-án is. Persze, bizto­sabbak lehetnénk a dolgunk­ban, ha végre az időjárás is megemberelné magát. Kép és szöveg: Vereszki János

Next

/
Thumbnails
Contents