Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

A városi tanács januári ülésén Jenei József, a 63-as választókerület tanácstagja interpellációt adott be, amely­re a múlt héten tartott testü­leti ülésen válaszoltak a szak- igazgatási szerv illetékesei. A kérdés a Thököly és a Kiss Ernő út kereszteződésével volt kapcsolatos. Ez a rész a terü­let legmélyebben fekvő sza­kasza, a csapadékvíz rendsze­resen elönti. A körzetben nincs csapadékvízelvezető. Jenei József többször jelen­tette a dolgot a műszaki osz­tálynak, amely mindig meg­ígérte a megfelelő segítséget, ami azonban elmaradt. A múlt év októberében ki­ástak egy körülbelül negyven méter hosszú vizesárkot, a kitermelt földet a Thököly út 14-es számú ház kerítésé­hez rakták, amit az interpel­láció idejéig sem hordtak el onnan. A házban lakók két szál pallón jártak át az ár­kon, köztük egy 84 éves em­ber. A Kiss Ernő utca keresz­teződésében 5 darab 300 mil­liméter átmérőjű csövet rak­tak le (a szükségesnél kettő­vel kevesebbet), amiért a jár­dán közlekedőknek a mély árkot, valamint az utcai vi­lágítás szabadon hagyott földkábeljét kerülgetniük kell. ami szintén balesetveszélyes. Az átfolyó különben már el- tömődött, mert nem megfele­lően helyezték el, a vizesárok­nak nincsen elfolyója, a de­cemberi olvadásnál színültig telt, s a víz elöntötte a 14-es ház udvarát. Az interpelláló több esetben kérte, hogy a mindössze 200 méter hosszú­4 ságú Kiss Ernő utcáról vezes­sék el a lezúduló csapadékvi­zet. A műszaki osztály vezetője az írásos interpellációra a kö­vetkező választ adta: Tavaly a Kiss Ernő utcát a tanács által biztosított anyag­ból a lakók társadalmi mun­kában rendbehozták. Az utca burkolatának megvédésére, ideiglenes jelleggel (pénzügyi fedezet hiányában), nyílt ár­kot készítettek a keresztező­désben. Megfelelő befogadó, illetve annak nagy távolsága miatt a víz elvezetését szik­kasztással oldották meg. Ter­mészetesen ez a megoldás eső­zések idején nem kielégítő. .A helyszíni szemlén azonban megállapították, hogy a Kiss Ernő utcát a kimosás ellen megvédte. Hosszabb távon a Thököly utca vízelvezetését az árok nem oldja meg. A benne ösz- szegyűlő víz alámossa az út­pálya burkolatát és a vele közvetlenül érintkező ingat­lanok kertjét is. A terület víz- elvezetését zárt csapadékcsa­torna kiépítésével lehetne megoldani, amit a Thököly, -a Rónai Dezső és a Kiss Ernő utcákon, körülbelül 200 méter hosszban kellene kiépíteni. Ebben az évben ehhez nincs meg a pénzügyi fedezet, abban az esetiben, ha az utca lakói vállalják a csatorna földmunkáinak az elvégzését, kiéníthetik a csatornát. A je­lenlegi nyílt árok rendezését az időjárástól függően e hónap végéig elvégezhetik. A választ a tanácsülés elfo­gadta. Bródy a pódiumon Befejeződött a Pódium-bér­let öt részből álló előadássoro­zata a gödöllői művelődési központban.' Vasárnap az utolsó előadáson Bródy János lépett fel nagy sikerrel. Barcza Zsolt felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1982. ÁPRILIS 20., KEDD Érdek és szükség Aki gazdálkodik — boldogul Takarékoskodni mindenütt lehet Tanácsi döntés Egymillió a strandra Gödöllőn évek óta kiemelke« dő eredményeket érnek el a társadalmi munkában. A múlt évben a megyei településfej­lesztési versenyben a városok kategóriájában a harmadik he­lyezést nyerte el a város, amiért egymillió forint jutal­mat kapott. A városi tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy ezt az összeget a szintén társadalmi összefogással meg­újuló blahai strandfürdőre for-* dítja. A nap programja Gödöllő, művelődési köz« pont: Vértes Éva külpolitikus elő­adása, 15 órakor. Táncház, 18 órakor. Többször említettük már, vagy nyilatkozták a fogyasztá-' si szövetkezeteknél, hogy ki­adásaik jelentősen nőnek, ha megfelelő, folyamatos áruellá­tást kívánnak nyújtani: igen sok esetben maguknak kell az áruért elmenni a nagykeres­kedelmi vállalatok raktárai­hoz. Noha, a legtöbb áru hely­színre szállítása, elosztása ép­penséggel azok feladata volna. Mindezt ma már tényként lehet, s kell elfogadni, legalább­is az élet, a gyakorlat ezt bi­zonyítja. Például a Gödöllő és Vidéke Áfész esetében is több millióra rúg a kiadás, amivel — csakúgy, mint más költsé­gekkel — ez évben is takaré­koskodnunk kell. Erre vonat­kozóan vezetőségük felhívást intézett az egységvezetőkhöz, a szocialista brigádok tagjai­hoz és minden dolgozóhoz. Adóteher Vannak természetesen olyan költségeik, amelyekkel nem tudnak spórolni. Tizenhárom tehergépkocsijukra mintegy 440 ezer forint adó a teher, az üzemanyagárak emelkedése következtében több mint het­venezer forinttal, a biztosítási díjak növekedése miatt mint­egy tizenháromezer forinttal nőnek kiadásaik. Ahogy ezzel kapcsolatban Tóth Mihályné, az áfész el­nökhelyettese fogalmazott: számításba kell venniük még azt is, hogy a Volán tarifája átlagosan mintegy 15 százalék­kal növekedett a tavalyihoz képest, s minthogy tudják az évente igényelt gépkocsik fu­táskilométereit, úgy kalkulál­tak, hogy csaknem 260 ezer forint többletkiadásuk lesz a Volán-fuvarokra. Ha min­dent összeszámolnak: a szállí­tások egésze csaknem 800 ezer forinttal kerül többe, mint tavaly. Mi következik ebből? Egy­értelműen az, hogy ne enged­jék vagy tényleg egészen mi­nimálisra csökkentsék a gép­kocsik üresjáratait, és azok rakodási idejét. S ugyancsak ehhez tartozik, hogy a jármű­vek kapacitását maximálisan kell kihasználni. Világos, hogy e néhány követelmény közül több tulajdonképpen nem új. de megtartásuk, lehetséges megvalósításuk immár elodáz­hatatlan a gödöllői áfésznél éppúgy, mint másutt. Szállítási költség Arra is felhívták az üzletve­zetők figyelmét, hogy csak a valóban szükséges esetben rendeljenek áruszállító teher­gépkocsit, a nagykereskedelmi vállalatoktól pedig minden sa­ját fuvar esetén kérjék a szál­lítási költségek megtérítését. Közületek részére 9 forint 50 fillérre nőtt a fűtőolaj ér­téke. Kiszámították, hogy ha csupán a tavalyival azonos mennyiségűt fogyasztanak el akkor az idén ez majdnem kétszázezer forintos többlet- költséggel jár. Hogy ez semmi­képpen se legyen több, sőt ha lehet, csökkenjen, arra törek­szenek, hogy elsősorban a köz­ponti fűtőberendezéssel ellá­tott egységeiknél kell jelentő­sebb megtakarítást elérni, mert ezeknél a készülékek be­szabályozása, rendszeres kar­bantartása eleve lehetőséget nyújt ehhez. Fontosnak tartiák azt is, hogy a raktárak fűté­sét megszüntessék. Minden területen A karbantartás, a saját gé­pek jobb műszaki állapotá­nak megőrzése révén is költ­ségkímélést, takarékosságot irányoztak elő. Világos, hogy ez első meggondolás azt mu­tatja, hogy költeni kell mind­erre, de a karbantartási költ­ségek minden forintja, ha a gépek, eszközök lehetséges ja­vítását szakszerűen, figyelem­mel végzik — a ráfordított fo­rintok megtérülnek. Nyilván ezt belátva intézkednek, hogy a karbantartási fegyelem to­vább javuljon. A karbantartá­sokra különben munkatervet is kidolgoznak. Persze a takarékosságnak a gödöllői áfésznél sem, má­sutt sem csak ez a né­hány eset a lehetséges te­rülete. Ám bárhol eszé­be jut a gazdálkodó embernek, takarékoskodni sehogy, sehol sem szégyen, kőt: ma úgy tű­nik, hogy a kor, a gazdasági helyzet szülte szükségesség. Ez is igaz, de azért nem árt belegondolni: a gazdálkodás alapvető követelményei az ilyen dolgok természetes vol­tát is sugallják. Legföljebb eddig nem sikerült mindenben ennek eleget tenni. F. I. Szolgáltatás: fotólabor, 10—í 20 óráig, kondicionálóterem,' 10—15 óráig. ■H Mozi A vadhattyúk. Színes japáni rajz-játékfilm. Csak 4 órakor.1 Luxusbordély Párizsban; Színes francia filmszatíra, 6 é* 8 órakor. Csak 16 éven feliig lieknek! , ­Tanári hangverseny Tanárok adnak hangver­senyt ma este a gödöllői Kör­zeti Állami Zeneiskolában. A 18 órakor kezdődő esten Co­relli, Mozart, Frank, Schu­mann és Schubert műveit szólaltatják meg a tanárok. Városi óvodák Szervezeti változás Szervezeti változás történt a városi óvodákban, amelynek lényege, hogy néhány intéz­ményt összevontak. Az intéz­kedés célja a közoktatás szer­vezetének egyszerűsítése, az intézmények szétaprózottságá­nak és az ezzel járó admi­nisztráció csökkentése, vala­mint a nevelői munka ered­ményességének fokozása. Az óvodák összevonására még 1979-ben készítettek intézkedé­si tervet Gödöllőn, amelyet a tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyott. A vb által most hozott dön­tés értelmében, amit a tanács, ülése tudomásul vett, júniusi határidővel a következőképpen alakul a városi óvodák szer­vezete: a Szabadság úti és a János utcai óvoda II. számú óvodaként működik, a Korvin körúti és a Mosolygó Antal körúti III. számúként, a Marti­novics úti az I., a Stromfeld sétányi a IV. és a Szabadság úti az V. számú óvoda. Egyetemi pinceklub Érdekes foglalkozások Méltó helyen a gyűjtemény Befejezés előtt a felújítás Siker koronázta a fáradozást Szavak a sötétben, Frontátvonulás Sokan hódolunk valamilyen szenvedélynek. Ki bélyeget, szalvétát, régi pénzeket gyűjt, ki márkás italokat az üveges­szekrényben. Gyűjtjük, őriz­zük kis tárgyainkat, amelyek­hez sok esetben személyes múltunk egy-egy piciny ked­ves darabocskája kötődik. Muzeális értékek A városokba költözött ifjú házaspárok lakásában is sok­szor szemünkbe tűnik a nagymama padlásáról előbá­nyászott korsó, rokka, ami az elődökre, azok sorsára, s raj­tuk keresztül arra a világra emlékeztet, amit az új nemzedékek már csak köny­vekből és hallomásból ismer­nek. Számos régi eszközzel, tárggyal könyvben, televízió képernyőjén találkoznak az újabb nemzedékek először, noha három évtizeddel ezelőtt még szinte minden portán föl­lelhető, szükséges kellékek voltak. Az életforma változását is tükröző új házak felépülésével párhuzamosan e tárgyak hely­foglaló, haszontalan kocátok­ká értéktelenedtek, s ekkor megjelentek a fonák helyze­tet felismerő ügyes üzletelők, csencselők és álgyűjtők, akik legtöbbször fillérekért szaba­dították meg a tulajdonosokat az ócska jelzővel megbélyeg­zett holmijuktól. Járásunkban is akadtak azonban olyanok, akik félteni kezdték az életükkel összenőtt holmikat, s nemcsak nem vol­tak hajlandók eladni, de ma­guk is gyarapítják a megle­vőt. Zsámbokon Lapu Istvánná és a honismereti szakkörbe tömörültek lelkes tevékenysé­ge eredményeként halmozó­dott föl mind több muzeális emlék. Lapu Istvánná ezek egy részét a lakásán és az udvarán helyezte el. Kinn a szabadban sütötte a nap, ver­te az eső az öreg, ritkaság- számba menő, házilag készí­tett faprést, szátvát csakúgy, mint a kocsit, ekét és más gazdálkodási eszközöket. Százados emlékek A kisebb tárgyak egy ódon, örökölt ház szobájában kaptak helyet. Eleinte ez az egyetlen helyiség töltötte be a szoba, konyha, kamra szerepét, így próbálták meg legalábbis el­rendezni a közösség javára megszerzett kincseket. Az idő múlásával" azonban ez egyre kevésbé sikerült, a folyton gyarapodó gyűjtemény kinőt­te a szobát. A hatvanas évek végétől gyűjtögetett anyag sokrétű és igen gazdag. A bútorfélék kö­zött akad több száz éves gyer- mekállóka, dohányvágó szék, egy szög nélkül összeállított móringláda, amelynek alkotó­elemeit a hajdani ügyes ké­szítő csapolással fogatta egy­be. A gyűjtők azt is kiderítet­ték a paraszti remekről, hogy a mintákat késsel rótták bele, s oldalait, tetejét üveggel csi­szolták simára. A ruhaneműk között is van­nak érdekesek. A vőlegényru­hák nadrágja bélelt volt, za­kójuk borsókás nyakú, a múlt század közepéről fennmaradt ing pedig mellközépig gom­bos. Az asszonyok viseleté­nek jellegzetes kelléke volt a fékető, amiből hatot-nyolcat is tartottak, s mindig az al­kalomnak megfelelőt vették fel. A' fejkendők jelentős részé­nek az a sajátossága, hogy csak egyetlen sarkába hímez­tek. Valószínűleg a szegény­ség szülte praktika alakította ki ily módon a fejrevaló divat­ját, hiszen ezt a kendőtípust ünnepeken és gyász alkalmá­val egyaránt fel lehetett köt­ni, csak az utóbbi esetben a hímzést befelé fordították. (Itt jegyzem meg: a két vi­lágháború között gyönyörű menyasszonyi fátylak készül­tek a községben, a leggyö­nyörűbb darabokból még kül­földre is jutott, többek kö­zött Olaszországba is.) Összefogással Kerültek a múzeumba órák, festmények, pipák, könyvek, köztük a Vasárnapi Újság 1859-es számai bekötve, őrlő­kő, amellyel házilag őrölték lisztté a búzát. A zsámboki múzeumról már sokan hallottak . s tekintették Még a nyitás előtt számol­tunk be az Agrártudományi Egyetem pinceklubjának tava­szi terveiről, tájékoztatva egyszersmind arról a lehető­ségről is, hogy a városi fiata­lok milyen feltételek mellett lehetnek tagjai a klubnak. A februári és a márciusi prog­ram, a részvétel bizonyította a klub életképességét s továb­bi sikereket ígér a műsorelő­zetes is. Hogy csak a legérdekeseb­beket említsük: a rendszeres diszkóprogram mellett április 23-án Szavak a sötétben cím­mel Ladányi Mihály művei­Kiváló ötlet bői összeállított műsorral sze­repel Erdélyi György szín­művész, akit Binder Károly zongorán, Benkő Róbert bő­gőn kísér. Binder Károly emellett jazztörténeti előadást is tart, április 26-án, Cseh Ta­más lesz a vendége a klubnak április 28-án, ekkor a Front­átvonulás című műsorát mu­tatja be. Nagy érdeklődésre tarthat számot az április 22-re meg­hirdetett beszélgetés is: a té­ma Lengyelország, vitavezető Stumpf István, a Társadalom- tudományi Intézet munkatár­sa. Honismereti kerékpároskor Lehetőség minden korosztálynak meg, amikor még az valójá­ban nem is volt múzeum. Kezdetben maga Lapu István­ná is arra gondolt, hogy a gyűjteményt átadja az aszódi múzeumnak, csak később érle­lődött meg helyi múzeum lé­tesítésének gondolata, amely­nek valóra váltása sok utána­járásba került. j A kitartó fáradozást végül is siker koronázta: 1980-ban az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a tanács megvá­sároltak egy parasztportát, majd hozzáláttak a szükséges felújítási és átalakítási mun­kálatokhoz. Tavaly a gyűjte­mény így méltó helyre került, de a porta még nincs teljes egészéljen berendezve, mert a felújítás egy része áthúzódott erre az évre, de hamarosan befejeződik. B. M. Alighanem az országban is egyedülálló klub ötlete fogal­mazódott meg a gödöllői mű­velődési központban: megala­kítják a honismereti kerék­pároskört. Az elnevezésből is kitűnik, hogy a klubot azok­nak szervezik, akik nem autó­val s egyéb közlekedési esz­közök kényelmes igénybevéte­lével, hanem saját erejükkel, de e gyaloglásnál mégis gyor­sabban szeretnék bejárni elő­ször szűkebb, majd távolabbi hazai tájainkat. A klub felhívása úgy fogal­maz, hogy tizennégytől het­venéves korig várják az ér­deklődőket, de — gondoljuk — semmi akadálya a tagságnak, ha valaki már a nyolcvanas esztendeit tapossa, de egyben a pedált is. A tervek szerint kéthetente gyűlnének egybe a klub tagjai a művelődési köz­pontban, ahol előkészítenék a túrákat. Akik kacérkodnak a gondolattal, nem árt ha tud­ják: a jelentkezésnek nem feltétele a saját kétkerekű, sőt: olyanokat is várnak, akik értenek a túrák szervezésé­hez. ISSN 0133—1357 (Gödöllőt Hírlap) > Válasz intcrpsílációra Árok és csatorna Ka a lakók összefognak

Next

/
Thumbnails
Contents