Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
Három évtized Nyelvgyakorlatok és mesék A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Megtalálták a helyes arányokat 1982. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Mindenütt alkalmazható recept Itt készülnek vizsgáikra a szobi diákok, otthonos környezetben böngészik a kézikönyvek lapjait a nagyközség Ismereteket, információkat gyűjtő lakói. Mándll Gyula felvétele — Jövőre ünnepeljük a szobi nagyközségi könyvtár létrehozását. Ebből az alkalomból nagyszabású kiállítást nyitunk a Börzsöny Múzeumban. Láthatók lesznek a könyvtár különböző gyűjteményei — közölte Mándli Gyula könyvtárvezető. — Hogy jött létre ez az intézmény? — Ha most a történetére kíváncsi, úgy azt kell mondanom: oldalakat írhatna róla. Ügy tudom, egykor csendőrlaktanya volt a jelenlegi épület, de szorongtunk cipészműhelyben is. Szó, ami szó, községi könyvtárként indult, aztán járási könyvtár lett belőle. 1971-től, amikor a szobi járás megszűnt, ismét a községi könyvtár feladatát látja el az intézmény, s a váci járási-városi könyvtárhoz tartozunk. El ne felejtsem, hogy egy ideig a volt járási tanács épületében is működött. — Mióta vannak a József Attila Művelődési Központban? — Ezerkilencszázhetventől. 1979-ben körzeti könyvtárként végeztük a munkát. A körzethatár Ipolydamásd. Má- rianosztra, Zebegény, Letkés, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny falukig terjedt, míg idén már csak Ipolydamásd, Mária- nosztra könyvellátása a feladatunk. — Könyvállományuk? — Mintegy 14 ezer kötet és 75 féle folyóirat áll olvasóink rendelkezésére. — Milyen szolgáltatásokat nyújtanak? — A zenei gyűjteményünk 560 darabból áll. Van hanglemezünk és magnószalagunk. A könyvtári felnőtt tagok nyelvi lemezeket, az óvodások meséket hallgathatnak. A helytörténeti gyűjtemény is az érdeklődők rendelkezésére áll. Könyveket, újságcikkeket, térképeket, diafilmeket, fényképeket, képeslapokat, meghívókat, plakátokat, mikrofilmes anyagokat gyűjtünk a nagyközség életéről, s fel is használjuk ezeket az ifjúság hazafias nevelésére. Jó lenne, ha a község lakossága támogatná gyűjtő munkánkat, s ajándékaikkal bővítené a meglevő gyűjteményünket. — Hány teremben dolgoznak? — Mindössze három. Az olvasó, a kölcsönzőterem és az iroda tartozik szűkebb környezetünkhöz. Az olvasóteremben tartjuk a foglalkozásokat a gyerekeknek. Az elmúlt évben több író—olvasó találkozót szerveztünk, s az idén is szervezünk. Jó a kapcsolatunk a Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalattal. A vállalat ifjúsági klubjában tartottunk már kulturális estet. — Hogy tagozódik a könyvállomány? — Van gyermekirodalom-, szépirodalom-, szakirodalompolcunk. Használható a kézikönyvtár is, de innen nem lehet könyvet kölcsönözni. Sajnos a könyvállomány egy részét raktárban kell tárolni, de olvasóink ezekhez is hozzájuthatnak. A zenei gyűjtemény kedden, szerdán és pénteken vehető igénybe, míg a könyvtár hétfő kivételével minden délután várja az olvasni vágyó szobiakat. Nagy Péter János A termelőszövetkezetek ma már egészen más felépítésű gazdaságok, mint 10—15 évvel ezelőtt voltak. Tendencia, hogy az alaptevékenységből, tehát a mezőgazdasági ter- melvények árbevételéből származó összeg zsugorodik, az ipari szolgáltató ágazatból befolyó nyereség pedig nő. Vannak olyan mezőgazdasági .üzemek a mi járásunkban is, ahol az összjövedelem 30 százalékát sem teszi ki a zöldség, a gyümölcs, a kalászosok, a kapások, az állattenyésztés együttes volumene. A föld termése Juhász János, az MSZMP járási bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője azt mondja, hogy csak addig kívánatos a melléküzemágak térnyerése, amíg az ebből származó nyereséget a termelőszövetkezetek az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. A számadatok azt bizonyítják, hogy ez így is történik. Mégis örömmel megy az ember olyan helyre, ahol az árbevétel 42 százalékát még a föld terméséből nyerik. Let- késen az Ipolyvölgye Termelő- szövetkezetben ez a helyzet. Igaz, ők sem tudnak élni melléküzemágak nélkül, a reflektorfényben mégis a földművelés áll. Tomár, István elnökhelyettes és Nagy Zoltán növénytermesztési főágazat- vezetö szerint: — 1976-ban még 1,3 millió veszteséggel gazdálkodott az Ipolyvölgye. Minden ágazatban kicsik voltak a hozamok. Annyira leromlott a gazdasági kondíciónk, hogy még a szinten tartás is veszélybe került. A tagság új vezetőket választott. Megkezdődött a harc a rentabilitás megteremtéséért. A fő feladatokat a tejPesscí Jelentés Virágcsokrok a standok között Most már hiába a hűvös, szeles idő, ha kisüt a nap már a tavaszt érzi az ember. Ez a kivirulás látszott a tegnapi he- tipacon is: az őstermelőknek megjött a kedve a piacozáshoz, a háztájiból ismét behozták a tojást, a fólia alatt nevelt salátát, sóskát, spenótot, s volt — igaz még drága, az apraja is 5—7 forintba került — karalábé. Aki akar és megteheti, már készíthet karalábélevest, de legalábbis megbolondíthatja az öregzöldségből készített asztalravalót egy-két fejjel, a jó íz kedvéért; s még főzhet téli menüt, tarkababból, a húsvétról megmaradt füstölt sonkával, tarjával ízesítve. A húsvéti maradékok másik felhasználásaként készíthetünk sonkás tésztát vagy olaszos spagettit, makarónit. Ez utóbbihoz készen kapható, a 10-es- ben láttuk, kpagettikrém, melyet darált füstölt hússal, kínai gombakonzervvel összekeverve, reszelt sajttal meghintve. sütőben megsütve, gyorsan elkészül a vasárnapi ebéd második fogása. De akár önálló egytálételként is megállja a helyét. A legszerényebb asztalt is ünnepivé teszi egy-egy csokor tavaszi virág. Most igazán bőségben láthattunk a piacon Sárga, fehér, rózsaszín, lila csokrok kínálták magukat és illatukat, már attól is jobban érezte magát az ember, ha ránézett. De vitték is, hiszen a kis sárga csokrokat három forintért vesztegették. Padlóvázába vették a virágzó aranyesőt, babarózsa szálakat, s a bukszussal díszített barka csokrokat. Ugyancsak tavaszi színe volt a piacnak a fcnromfiárusok sora. Mindenekelőtt a gyerekek örömködtek, a pelyhes aprójószág csipogó ládáit csodálva. Naposcsibéket is árultak és vehetett a kisállattenyésztő előnevelt, tollasodó példányokat is, meglehetősen borsos, páronként 45—50 forintos áron. B.H. Az újítások ügyében Tele tarsollyal Induljak Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását megelőző helyi értekezleteken megállapították, hogy az üzemben, intézményekben általában az újítások adminisztratív lebonyolításában kereshető annak az oka, hogy nagyon sok újítás már az ötlet megszületése után elsikkad. A túlszabályozás az újítók kedvét szegi. Sok újítás azért sem lát napvilágot, mert a dolgozók nagy része nem műszaki felkészültségű, nem képzett rajzoló, így újításának szakszerű leírását nem tudja elvégezni. Ezek orvoslására érdemes idézni a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál rendezett tanácskozás jegyzőkönyvéből. Többen javasolják az újításokkal kapcsolatos felesleges adminisztratív munkák megszüntetését, valamint -ismételten, országosan és szervezetten vezessék be !az ötletnapokat. Az itt jónak talált/ötlethez műszaki és adminisztratív segítséget adjon a vállalat. Javasolták még, hogy az országos újítási tervfeladatoknak a sfj- tó, rádió, televízió útján adjanak nagyobb nyilvánosságot. Mint tudjuk, az utóbbi időben mind többen foglalkoznak városunk, ezen belül főként a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás helységeinek kulturáltságával. A Vác és Környéke Élelmifezer Kiskereskedelmi Vállalatnál elhangzott, hogy a balesetek megelőzését szolgáló újítások után az első helyen szerepeljenek a boltok portalanítására, külső-belső tisztántartására. kirakatmosásra vonatkozó újítási feladatok. A jegyzőkönyveket olvasva megállapíthatjuk, hogy tele tarsollyal indulnak a váci küldöttek a május 15-én rendezendő országos találkozóra. M. Gy. termelés fokozásában, a szántóföldek hozamának növelésében jelöltük meg. Elvben nem zárkóztunk el a melléküzemági tevékenységtől sem, amennyiben olyan nyereségre számíthattunk", amely a mező- gjazdasági beruházások megvalósítását segítheti. De miből fejlesszünk? — vetődött fel a kérdés. Beléptünk különböző,' többek közöt a szarvas,marha- és a bogyós egyszerű társulásba is. Innen és az államtól is kaptunk egy kis pénzt. Az 1977- es évben már a bogyósok és a szántóföldek is szépen hoztak, ' de részesedést még nem tudtunk fizetni. 1978- ra világossá vált, hogy a mi körülményeink között az (akkori gépesítettségünkkel nem tudunk előrelépni. Hiába, a mi határunkba nem lehet a béltési földeket elhozni. A szarvasmarhákat a társuláson belüli megosztás alapján tejtermelésre fogtuk. A szántók egy részét a lábasjószágok tak.armányellátására készítettük elő. 1978-ban a fővárosban lomeltakarító és oarkkarbantartó részleget hoztunk létre. Komplett üzemek takarítását vállaljuk. Kis eszközértékkel hozzák a pénzt. Jó húzásnak bizonyult a kemenceépítő brigád megalakítása is. Azokat a kemencéket tartiák karban, melyek 1 ezer 200 fokig fűthetők. Ke-, róény a munka, félóránként váltani kell egymást az izzó barlangban. Keresik is a szolgáltatásukat, mint a cukrot. Csak ők huszonötén 6 millió 498 ezer forint nyereséget hoztak. Fejlesztési alap Itt megszakítom a két vezető szavait. Tudom, hogy a dolgok azért nem mentek ilyen egyszerűen. Mert ezt a híres kemenceépítő brigádot ők más termelőszövetkezettől fogadták be. Igaz, nem volt nehéz, mert ott nem láttak benne fantáziát. A letkésiek azonban tudták, mit csinálnak, összefogták az embereket, munkát szereztek nekik, differenciált, a nyereségtől függő bérrendszert dolgoztak ki. Aztán már ment minden a maga útján. Arról sem szól? nak, hogy az alapágazatokban is rendet kellett teremteni. Le egészen az egyes emberig. Kemény kézzel csaptak a hanyagokhoz, lógósokhoz. Fizettek, de a pontos, fegyelmezett munkát is elvárták. S figyeltek la szabályozókra, a lehetőségekre. De adjuk vissza a szót Tornán Istvánnak és Nagy Zoltánnak. — Az ipari és szolgáltató tevékenység izmosodásával párhuzamosan erősödött az alap- tevékenység is. Az 1976. évi 39 millió termelési érték 1980-ra 70 millióra nőtt. Az elvünk továbbra is az miaradt, hogy állandóan fejleszteni kell. Ma már arra is jutott, hogy 1,5 millióért rázógépet vegyünk. Az sem zavarja a tagságot, hogy a szolgáltató és ipari tevékenység volumene is a duplájára nőtt. 1980-ban 8,2 milliós tiszta nyereségünk volt. 1982-re 12 millió 500 ezret terveztünk. Kiszámítottuk azt is, hogy ha csak az alaptevékenységet folytatunk, 3,5 milliós nyereségünk lenne, ami ugyan önmagában szép, de fejlesztésre nem elegendő. — Az adatokból az derül ki, hogy önök 1977 és 1981 között megháromszorozták a gazdaság nyereségét. Mondják el konkrétan, müven intézkedések, gazdhsáoi meggondolások vezettek ehhez a sikerhez? Értik a dolgukat — Talán a legfontosabb a termelőszövetkezet vezetőinek példamutatása, s a megfelelő ellenőrzési rendszer kiépítése volt. Aztán az ágazatok élére olyan személyeket állítottunk, akik értik is a munkát, meg szervezni is tudnák. A szakembereket anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljük. Nyereségközpontú ösztönzőrendszert vezettünk be. A munkaeszközöket az iparban és mezőgazdaságban egyaránt korszerűsítettük. Középtávú tervet dolgoztunk ki, melynek lényege a biztonságos árbevétel-növelés, a nyereség szinten tartása, illetve növelése mellett, de nem túlfeszített tervvel. Közöltük mindenkivel, hogy szezonban a munkaerőt átcsoportosítjuk. Például a 100 fős műszerüzem dolgozói málnát, ribiszkét szednek. Én még néhány dolgot hozzátennék. Letkésen felismerték, hogy az ipari üzemek tehermentesítik az alaptevékenységet az általános gazdasági költségektől. Sikerült elfogadtatni azt a gyakorlatot, hogy a munka határozza meg a termelésben eltöltött időt. Nem az órát nézik la tagok, hanem azt, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. íme a recept, csak követni kell! Vicsotka Mihály Versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adjuk a következő üzleteinket: 213. sz. Zsuzsi presszó, Alsógöd, Béke u. 29. 477. sz. Árnyas büfé, Gödöllő, Szabadság tér. 106. sz. Vöröstulipán italbolt, Vác, Mártírok o. 2«. 491. sz. Liget büfé, Sződiiget, országút. 135. sz. Pavilon büfé, Dunakeszi, Spartacus sportpálya. 219. sz. Éva cukrászda, Nagymaros, Kosuth tér 22. 126. sz. Totó büfé. Aszód, Arany János u. 13. , 113. sz. Kerék bisztró, Mogyoród, Gödöllői u. 110. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat a vállalat váci igazgatósága (Vác, Széchenyi u, 19.) ad, április 26-tól. Kérjük, hogy a pályázatokat írásban adják át a vállalat munkaügyi és üzemgazdasági osztályán, május ll-ig, kedden vagy csütörtökön 10 és 13 óra között (cím: Budapest VII., Kertész u. 37.) vagy postán küldjék el a vállalat levélcímére: Budapest, Pf. 1S7. 1389. Az üzletek versenytárgyalását május 20-án 13 órakor tartjuk Dunakeszin, a Pavilon étteremben (Verseny u. 8.). PEST MEGYEI VENDÉGLATÓIPARI VÄLLALAT Budapest, Sleindl Imre u. 7. Jegyzet Másként nem lehet A rend és a rendszerezettség megnyugtat — hallom sokat a leckét. Magam is tudom, hogy megtérülő időtöltés az. ha az ember rendbe teszi a környezetét, helyre rakja a dolgait, s ha lehet, kiiktatja terhei közül azokat, amikkel nem tud megbirkózni. Otthon, ilyenfajta időtöltéssel foglalatoskodom. Cakkos szélű régi dossziékat, sárga újságlapokat próbálok visszapréselni a szűk faliszekrénybe, s elhallgatom, hogy a környezetemben időnként a kacat jelzővel illetik ezeket azok, akik kénytelenek kerülgetni. Nem hivatalos iratok, hanem mindenféle társadalmi bizottságok, vezetőségek tagjaként hazavitt, otthon kidolgozott irományok másolatai, amikről azt gondolom, hogy valamikor még szükség lesz rájuk, forrásmunkául szolgálhatnak az új feladatokhoz. Mert azok is akadnak minden évben. A társadalmi munkát vállaló ember kapós. aki nem tud érzéketlenül elmenni napi és holnapi közügyeink mellett, arra hamar ráteszik a kezüket a különböző szervezetek, s kezdetben úgy gondolja az ember: — Minek utasítsam vissza, ha már megtiszteltek, hisz ezt a munkát köny- nyűszerrel elvégzem. Aztán úgy jár, mint ezzel az idei évre szóló munkatervvel is, hogy mikor végre érkezése van fellapozni, kiderül: lejárt a vállalt feladat határideje, lehet miatta pironkodni. A rendcsináláshoz néhány éve az is hozzá tartozik, hogy egy-két funkciótól meg kell válni, mert nem erkölcsös dolog elfoglalni a helyet ott, ahol az ember nem hajt hasznot. A munkaterv olvastán most is ezt a lépést fontolgatom, bár tudom, hogy az elnök ismét felteszi a kérdést: — Ki vállalja helyetted? Ezt kérdeztem én is pár éve, mint egy másik szervezet elnöke. ha valaki le akart mondani, s végül a soraik közé kerültem, mert munka nélkül szégyelltem volna ezt a címet viselni. A társadalmi munka két nagy területe közül az egyikkel, a közös akciók szervezésével, a város, a lakókörnyezet rendezésével, szépítésével, a szocialista brigádok megmozdulásaival mintha jobban állnánk — itt kézzel foghatóbbak az eredmények —, mint a társadalmi funkciókkal, mely- lyeknek viselői nem akciókra, hanem folyamatos köz- szolgálatra vállalkoznak az élet számos területén, ahol kell. És nincs olyan gazdag ország, ahol nem kellene, mert a sportélet, a művelődési házak, az egyesületek, a sokféle szervezet vezetését, a társadalom mozgását nem lehet csak fizetett alkalmazottakkal megoldani- A munkásmozgalom adta a legtöbb példát, de a polgári társadalom szenmzeteiben is sokat megtettek az emberek a közéleti szereplésért. s ilyen megbízatásokat nem osztottak minden nap. A vezető politikai testületek kivételével ma viszont olykor úgy tűnik, mintha csak el kellene határozni, melyik bizottságba, vagy egyesület vezetőségébe akarunk bekerülni. Egy-két testhez álló hozzászólást kell megereszteni, s máris kínálják a funkciót. A kép lehet, hogy csalóka, s nem olyan éles, mint amilyennek látszik. — Megesett, hogy az egyik szorgalmasan munkálkodó közéleti embernek feltették a gvanakve kérdést. — Mire hajtasz? Nagyobb lakás kell. vagy hivatali előmenetel? — Mit mondjak? — tűnődött a válaszon meglepetésében, Valakinek, valakiknek ma is, holnap is vállalniuk kell a közös dolgaink előmozdítását, mert másként nem. lehet, s vannak. akik másként nem is tudnának élni. Kovács T. István . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
