Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

Három évtized Nyelvgyakorlatok és mesék A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Megtalálták a helyes arányokat 1982. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Mindenütt alkalmazható recept Itt készülnek vizsgáikra a szobi diákok, otthonos kör­nyezetben böngészik a kézikönyvek lapjait a nagyközség Ismereteket, információkat gyűjtő lakói. Mándll Gyula felvétele — Jövőre ünnepeljük a szo­bi nagyközségi könyvtár lét­rehozását. Ebből az alkalom­ból nagyszabású kiállítást nyi­tunk a Börzsöny Múzeumban. Láthatók lesznek a könyvtár különböző gyűjteményei — közölte Mándli Gyula könyv­tárvezető. — Hogy jött létre ez az in­tézmény? — Ha most a történetére kí­váncsi, úgy azt kell monda­nom: oldalakat írhatna róla. Ügy tudom, egykor csendőr­laktanya volt a jelenlegi épü­let, de szorongtunk cipészmű­helyben is. Szó, ami szó, köz­ségi könyvtárként indult, az­tán járási könyvtár lett belő­le. 1971-től, amikor a szobi járás megszűnt, ismét a köz­ségi könyvtár feladatát látja el az intézmény, s a váci já­rási-városi könyvtárhoz tarto­zunk. El ne felejtsem, hogy egy ideig a volt járási tanács épületében is működött. — Mióta vannak a József Attila Művelődési Központ­ban? — Ezerkilencszázhetventől. 1979-ben körzeti könyvtár­ként végeztük a munkát. A körzethatár Ipolydamásd. Má- rianosztra, Zebegény, Letkés, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny falukig terjedt, míg idén már csak Ipolydamásd, Mária- nosztra könyvellátása a fel­adatunk. — Könyvállományuk? — Mintegy 14 ezer kötet és 75 féle folyóirat áll olvasóink rendelkezésére. — Milyen szolgáltatásokat nyújtanak? — A zenei gyűjteményünk 560 darabból áll. Van hangle­mezünk és magnószalagunk. A könyvtári felnőtt tagok nyelvi lemezeket, az óvodások meséket hallgathatnak. A helytörténeti gyűjtemény is az érdeklődők rendelkezésére áll. Könyveket, újságcikkeket, tér­képeket, diafilmeket, fényké­peket, képeslapokat, meghívó­kat, plakátokat, mikrofilmes anyagokat gyűjtünk a nagy­község életéről, s fel is hasz­náljuk ezeket az ifjúság ha­zafias nevelésére. Jó lenne, ha a község lakossága támogatná gyűjtő munkánkat, s ajándé­kaikkal bővítené a meglevő gyűjteményünket. — Hány teremben dolgoz­nak? — Mindössze három. Az ol­vasó, a kölcsönzőterem és az iroda tartozik szűkebb kör­nyezetünkhöz. Az olvasóte­remben tartjuk a foglalkozá­sokat a gyerekeknek. Az el­múlt évben több író—olvasó találkozót szerveztünk, s az idén is szervezünk. Jó a kap­csolatunk a Gyümölcsfeldol­gozó Közös Vállalattal. A vál­lalat ifjúsági klubjában tar­tottunk már kulturális estet. — Hogy tagozódik a könyv­állomány? — Van gyermekirodalom-, szépirodalom-, szakirodalom­polcunk. Használható a kézi­könyvtár is, de innen nem le­het könyvet kölcsönözni. Saj­nos a könyvállomány egy ré­szét raktárban kell tárolni, de olvasóink ezekhez is hozzá­juthatnak. A zenei gyűjte­mény kedden, szerdán és pén­teken vehető igénybe, míg a könyvtár hétfő kivételével minden délután várja az ol­vasni vágyó szobiakat. Nagy Péter János A termelőszövetkezetek ma már egészen más felépítésű gazdaságok, mint 10—15 év­vel ezelőtt voltak. Tendencia, hogy az alaptevékenységből, tehát a mezőgazdasági ter- melvények árbevételéből szár­mazó összeg zsugorodik, az ipari szolgáltató ágazatból be­folyó nyereség pedig nő. Van­nak olyan mezőgazdasági .üze­mek a mi járásunkban is, ahol az összjövedelem 30 százalé­kát sem teszi ki a zöldség, a gyümölcs, a kalászosok, a ka­pások, az állattenyésztés együttes volumene. A föld termése Juhász János, az MSZMP járási bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője azt mondja, hogy csak addig kí­vánatos a melléküzemágak térnyerése, amíg az ebből származó nyereséget a terme­lőszövetkezetek az alaptevé­kenység fejlesztésére fordítják. A számadatok azt bizonyít­ják, hogy ez így is történik. Mégis örömmel megy az em­ber olyan helyre, ahol az ár­bevétel 42 százalékát még a föld terméséből nyerik. Let- késen az Ipolyvölgye Termelő- szövetkezetben ez a helyzet. Igaz, ők sem tudnak élni melléküzemágak nélkül, a ref­lektorfényben mégis a föld­művelés áll. Tomár, István el­nökhelyettes és Nagy Zoltán növénytermesztési főágazat- vezetö szerint: — 1976-ban még 1,3 millió veszteséggel gazdálkodott az Ipolyvölgye. Minden ágazat­ban kicsik voltak a hozamok. Annyira leromlott a gazdasá­gi kondíciónk, hogy még a szinten tartás is veszélybe ke­rült. A tagság új vezetőket választott. Megkezdődött a harc a rentabilitás megterem­téséért. A fő feladatokat a tej­Pesscí Jelentés Virágcsokrok a standok között Most már hiába a hűvös, szeles idő, ha kisüt a nap már a tavaszt érzi az ember. Ez a kivirulás látszott a tegnapi he- tipacon is: az őstermelőknek megjött a kedve a piacozás­hoz, a háztájiból ismét behoz­ták a tojást, a fólia alatt ne­velt salátát, sóskát, spenótot, s volt — igaz még drága, az apraja is 5—7 forintba ke­rült — karalábé. Aki akar és megteheti, már készíthet karalábélevest, de legalábbis megbolondíthatja az öregzöldségből készített asztalravalót egy-két fejjel, a jó íz kedvéért; s még főzhet téli menüt, tarkababból, a húsvétról megmaradt füstölt sonkával, tarjával ízesítve. A húsvéti maradékok másik felhasználásaként készíthetünk sonkás tésztát vagy olaszos spagettit, makarónit. Ez utób­bihoz készen kapható, a 10-es- ben láttuk, kpagettikrém, me­lyet darált füstölt hússal, kí­nai gombakonzervvel összeke­verve, reszelt sajttal meghint­ve. sütőben megsütve, gyorsan elkészül a vasárnapi ebéd má­sodik fogása. De akár önálló egytálételként is megállja a helyét. A legszerényebb asztalt is ünnepivé teszi egy-egy cso­kor tavaszi virág. Most igazán bőségben láthattunk a piacon Sárga, fehér, rózsaszín, lila csokrok kínálták magukat és illatukat, már attól is jobban érezte magát az ember, ha rá­nézett. De vitték is, hiszen a kis sárga csokrokat három forintért vesztegették. Padló­vázába vették a virágzó arany­esőt, babarózsa szálakat, s a bukszussal díszített barka csokrokat. Ugyancsak tavaszi színe volt a piacnak a fcnromfiárusok sora. Mindenekelőtt a gyere­kek örömködtek, a pelyhes aprójószág csipogó ládáit cso­dálva. Naposcsibéket is árul­tak és vehetett a kisállatte­nyésztő előnevelt, tollaso­dó példányokat is, meglehető­sen borsos, páronként 45—50 forintos áron. B.H. Az újítások ügyében Tele tarsollyal Induljak Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását meg­előző helyi értekezleteken megállapították, hogy az üzem­ben, intézményekben általában az újítások adminisztratív le­bonyolításában kereshető an­nak az oka, hogy nagyon sok újítás már az ötlet megszüle­tése után elsikkad. A túlsza­bályozás az újítók kedvét sze­gi. Sok újítás azért sem lát napvilágot, mert a dolgozók nagy része nem műszaki felké­szültségű, nem képzett rajzoló, így újításának szakszerű leírá­sát nem tudja elvégezni. Ezek orvoslására érdemes idézni a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál rendezett tanácsko­zás jegyzőkönyvéből. Többen javasolják az újításokkal kapcsolatos felesleges ad­minisztratív munkák megszün­tetését, valamint -ismételten, országosan és szervezetten ve­zessék be !az ötletnapokat. Az itt jónak talált/ötlethez mű­szaki és adminisztratív segít­séget adjon a vállalat. Java­solták még, hogy az országos újítási tervfeladatoknak a sfj- tó, rádió, televízió útján adja­nak nagyobb nyilvánosságot. Mint tudjuk, az utóbbi idő­ben mind többen foglalkoznak városunk, ezen belül főként a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás helységeinek kulturáltságával. A Vác és Környéke Élelmifezer Kiske­reskedelmi Vállalatnál el­hangzott, hogy a balesetek megelőzését szolgáló újítások után az első helyen szerepel­jenek a boltok portalanításá­ra, külső-belső tisztántartásá­ra. kirakatmosásra vonatkozó újítási feladatok. A jegyzőkönyveket olvasva megállapíthatjuk, hogy tele tarsollyal indulnak a váci kül­döttek a május 15-én rende­zendő országos találkozóra. M. Gy. termelés fokozásában, a szán­tóföldek hozamának növelé­sében jelöltük meg. Elvben nem zárkóztunk el a mellék­üzemági tevékenységtől sem, amennyiben olyan nyereségre számíthattunk", amely a mező- gjazdasági beruházások meg­valósítását segítheti. De miből fejlesszünk? — vetődött fel a kérdés. Beléptünk különböző,' többek közöt a szarvas,marha- és a bogyós egyszerű társulás­ba is. Innen és az államtól is kaptunk egy kis pénzt. Az 1977- es évben már a bogyó­sok és a szántóföldek is szé­pen hoztak, ' de részesedést még nem tudtunk fizetni. 1978- ra világossá vált, hogy a mi körülményeink között az (akkori gépesítettségünkkel nem tudunk előrelépni. Hiá­ba, a mi határunkba nem le­het a béltési földeket el­hozni. A szarvasmarhákat a társuláson belüli megosztás alapján tejtermelésre fogtuk. A szántók egy részét a lábas­jószágok tak.armányellátására készítettük elő. 1978-ban a fő­városban lomeltakarító és oarkkarbantartó részleget hoztunk létre. Komplett üze­mek takarítását vállaljuk. Kis eszközértékkel hozzák a pénzt. Jó húzásnak bizonyult a kemenceépítő brigád meg­alakítása is. Azokat a kemen­céket tartiák karban, melyek 1 ezer 200 fokig fűthetők. Ke-, róény a munka, félóránként váltani kell egymást az izzó barlangban. Keresik is a szol­gáltatásukat, mint a cukrot. Csak ők huszonötén 6 millió 498 ezer forint nyereséget hoz­tak. Fejlesztési alap Itt megszakítom a két veze­tő szavait. Tudom, hogy a dol­gok azért nem mentek ilyen egyszerűen. Mert ezt a híres kemenceépítő brigádot ők más termelőszövetkezettől fogad­ták be. Igaz, nem volt nehéz, mert ott nem láttak benne fantáziát. A letkésiek azon­ban tudták, mit csinálnak, összefogták az embereket, munkát szereztek nekik, dif­ferenciált, a nyereségtől füg­gő bérrendszert dolgoztak ki. Aztán már ment minden a maga útján. Arról sem szól? nak, hogy az alapágazatokban is rendet kellett teremteni. Le egészen az egyes emberig. Ke­mény kézzel csaptak a hanya­gokhoz, lógósokhoz. Fizettek, de a pontos, fegyelmezett munkát is elvárták. S figyel­tek la szabályozókra, a lehe­tőségekre. De adjuk vissza a szót To­rnán Istvánnak és Nagy Zol­tánnak. — Az ipari és szolgáltató te­vékenység izmosodásával pár­huzamosan erősödött az alap- tevékenység is. Az 1976. évi 39 millió termelési érték 1980-ra 70 millióra nőtt. Az elvünk to­vábbra is az miaradt, hogy ál­landóan fejleszteni kell. Ma már arra is jutott, hogy 1,5 millióért rázógépet vegyünk. Az sem zavarja a tagságot, hogy a szolgáltató és ipari te­vékenység volumene is a dup­lájára nőtt. 1980-ban 8,2 mil­liós tiszta nyereségünk volt. 1982-re 12 millió 500 ezret ter­veztünk. Kiszámítottuk azt is, hogy ha csak az alaptevé­kenységet folytatunk, 3,5 mil­liós nyereségünk lenne, ami ugyan önmagában szép, de fejlesztésre nem elegendő. — Az adatokból az derül ki, hogy önök 1977 és 1981 kö­zött megháromszorozták a gazdaság nyereségét. Mond­ják el konkrétan, müven in­tézkedések, gazdhsáoi meg­gondolások vezettek ehhez a sikerhez? Értik a dolgukat — Talán a legfontosabb a termelőszövetkezet vezetői­nek példamutatása, s a meg­felelő ellenőrzési rendszer ki­építése volt. Aztán az ágaza­tok élére olyan személyeket állítottunk, akik értik is a munkát, meg szervezni is tudnák. A szakembereket anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljük. Nyereségköz­pontú ösztönzőrendszert vezet­tünk be. A munkaeszközöket az iparban és mezőgazdaság­ban egyaránt korszerűsítettük. Középtávú tervet dolgoztunk ki, melynek lényege a bizton­ságos árbevétel-növelés, a nye­reség szinten tartása, illetve növelése mellett, de nem túl­feszített tervvel. Közöltük mindenkivel, hogy szezonban a munkaerőt átcsoportosítjuk. Például a 100 fős műszerüzem dolgozói málnát, ribiszkét szednek. Én még néhány dolgot hoz­zátennék. Letkésen felismer­ték, hogy az ipari üzemek te­hermentesítik az alaptevé­kenységet az általános gazda­sági költségektől. Sikerült el­fogadtatni azt a gyakorlatot, hogy a munka határozza meg a termelésben eltöltött időt. Nem az órát nézik la tagok, hanem azt, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd hol­napra. íme a recept, csak követni kell! Vicsotka Mihály Versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adjuk a következő üzleteinket: 213. sz. Zsuzsi presszó, Alsógöd, Béke u. 29. 477. sz. Árnyas büfé, Gödöllő, Szabadság tér. 106. sz. Vöröstulipán italbolt, Vác, Mártírok o. 2«. 491. sz. Liget büfé, Sződiiget, országút. 135. sz. Pavilon büfé, Dunakeszi, Spartacus sportpálya. 219. sz. Éva cukrászda, Nagymaros, Kosuth tér 22. 126. sz. Totó büfé. Aszód, Arany János u. 13. , 113. sz. Kerék bisztró, Mogyoród, Gödöllői u. 110. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat a vállalat váci igazgatósága (Vác, Széchenyi u, 19.) ad, április 26-tól. Kérjük, hogy a pályázatokat írásban adják át a vállalat munkaügyi és üzemgazdasági osztályán, május ll-ig, kedden vagy csütörtökön 10 és 13 óra között (cím: Budapest VII., Kertész u. 37.) vagy postán küldjék el a vállalat levélcímére: Budapest, Pf. 1S7. 1389. Az üzletek versenytárgyalását május 20-án 13 órakor tartjuk Dunakeszin, a Pavilon étteremben (Verseny u. 8.). PEST MEGYEI VENDÉGLATÓIPARI VÄLLALAT Budapest, Sleindl Imre u. 7. Jegyzet Másként nem lehet A rend és a rendszere­zettség megnyugtat — hal­lom sokat a leckét. Magam is tudom, hogy megtérülő időtöltés az. ha az ember rendbe teszi a környezetét, helyre rakja a dolgait, s ha lehet, kiiktatja terhei közül azokat, amikkel nem tud megbirkózni. Otthon, ilyenfajta időtöltéssel fog­lalatoskodom. Cakkos szélű régi dossziékat, sárga új­ságlapokat próbálok vissza­préselni a szűk faliszek­rénybe, s elhallgatom, hogy a környezetemben időnként a kacat jelzővel illetik eze­ket azok, akik kénytelenek kerülgetni. Nem hivatalos iratok, hanem mindenféle társadalmi bizottságok, ve­zetőségek tagjaként haza­vitt, otthon kidolgozott iro­mányok másolatai, amikről azt gondolom, hogy valami­kor még szükség lesz rájuk, forrásmunkául szolgálhat­nak az új feladatokhoz. Mert azok is akadnak min­den évben. A társadalmi munkát vállaló ember ka­pós. aki nem tud érzéketle­nül elmenni napi és holnapi közügyeink mellett, arra hamar ráteszik a kezüket a különböző szervezetek, s kezdetben úgy gondolja az ember: — Minek utasítsam vissza, ha már megtisztel­tek, hisz ezt a munkát köny- nyűszerrel elvégzem. Aztán úgy jár, mint ezzel az idei évre szóló munkatervvel is, hogy mikor végre érkezése van fellapozni, kiderül: le­járt a vállalt feladat határ­ideje, lehet miatta piron­kodni. A rendcsináláshoz néhány éve az is hozzá tar­tozik, hogy egy-két funkció­tól meg kell válni, mert nem erkölcsös dolog elfog­lalni a helyet ott, ahol az ember nem hajt hasznot. A munkaterv olvastán most is ezt a lépést fontolgatom, bár tudom, hogy az elnök ismét felteszi a kérdést: — Ki vállalja helyetted? Ezt kérdeztem én is pár éve, mint egy másik szervezet el­nöke. ha valaki le akart mondani, s végül a soraik közé kerültem, mert munka nélkül szégyelltem volna ezt a címet viselni. A társadalmi munka két nagy területe közül az egyikkel, a közös akciók szervezésével, a város, a la­kókörnyezet rendezésével, szépítésével, a szocialista brigádok megmozdulásaival mintha jobban állnánk — itt kézzel foghatóbbak az eredmények —, mint a tár­sadalmi funkciókkal, mely- lyeknek viselői nem akciók­ra, hanem folyamatos köz- szolgálatra vállalkoznak az élet számos területén, ahol kell. És nincs olyan gazdag ország, ahol nem kellene, mert a sportélet, a művelő­dési házak, az egyesületek, a sokféle szervezet vezeté­sét, a társadalom mozgását nem lehet csak fizetett al­kalmazottakkal megoldani- A munkásmozgalom adta a legtöbb példát, de a polgári társadalom szenmzeteiben is sokat megtettek az em­berek a közéleti szereplé­sért. s ilyen megbízatásokat nem osztottak minden nap. A vezető politikai testületek kivételével ma viszont oly­kor úgy tűnik, mintha csak el kellene határozni, melyik bizottságba, vagy egyesület vezetőségébe akarunk be­kerülni. Egy-két testhez álló hozzászólást kell megeresz­teni, s máris kínálják a funkciót. A kép lehet, hogy csalóka, s nem olyan éles, mint amilyennek látszik. — Megesett, hogy az egyik szorgalmasan munkálkodó közéleti embernek feltették a gvanakve kérdést. — Mire hajtasz? Nagyobb lakás kell. vagy hivatali előmene­tel? — Mit mondjak? — tű­nődött a válaszon meglepe­tésében, Valakinek, vala­kiknek ma is, holnap is vállalniuk kell a közös dol­gaink előmozdítását, mert másként nem. lehet, s van­nak. akik másként nem is tudnának élni. Kovács T. István . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents