Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

1982. Április ie., péntek »"rat W sc/urhm Kitüntetésátadás Felmentés és kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­tert saját kérésére történő nyugdíjazására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkárt e tisztsége alól felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ternek, több évtizedes, ered­ményes szakmai és közéleti te­vékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést csütörtökön a Parlament­ben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi mi­niszterré megválasztotta, egy­idejűleg Andrikó Miklóst bel­kereskedelmi államtitkárrá ki­nevezte. Dr. Juhár Zoltán Lo- sonczi Pál előtt letette a hiva­tali esküt. A kitüntetés átadásánál, va­lamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Juhár Zoltán életátja Dr. Juhár Zol­tán. 1930. január 19-én született a Borsod megyei Hernádnémeti- ben, munkáscsa­ládban, Sátoralja­újhelyen a keres­kedelmi szakkö­zépiskolában érett­ségizett. majd a Marx Károly Köz­gazdaságtudomá­nyi Egyetem tanári szakát 1952-ben vé­gezte el. A Budapesti Műszaki Egyetem marxizmus—leniniz- mus tanszékén dolgozott 1952— 53- ban, innen az Oktatásügyi Mi­nisztériumba került. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapes­ten középiskolai tanárként te­vékenykedett. A Belkereskedelmi Minisztériumba 1957 végén került, ahol főelőadói, osztályvezetői, majd főosztályve­zetői tisztségben dolgozott. Belke­reskedelmi mi­niszterhelyettessé 1969-ben, államtit­kárrá 1976-ban ne­vezték ki. Doktori címet 1959-ben szerzett. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával kétszer tün­tették ki. Egységben, közösen cselekszenek TENNI ÉRTÜK NAPONTA T avaly, a rokkantak nemzetközi évében nagy feladatra vállalkozott a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége és a Ha­zafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága: a szűkebb pátriánkban élő mozgás- korlátozottak felkutatására, életkörülményeik, gond­jaik felmérésére. A Vörös- kereszt Pest megyei vezető­sége megvitatta azt a jelen­tést, mely a városainkban, településeinken élő mozgás- sérültek élet- és munkakö­rülményeit elemzi. Nézzük csak a tényeket! Még ma sem ismert ha­zánkban a pontos szám: hányán is élnek közöttünk mozgáskorlátozottak? Hosz- szú éveken át nem volt ér­dekképviseleti szervezetük a mozgássérülteknek, s ta­valyig az országban húsz. a megyében pedig három körzeti szervezetük műkö­dött: Vácott, Cegléden és Nagykőrösön. Két és fél ezernél több vöröskeresztes aktivista látott munkához tavaly, s most nyilvános­ságra került az eredmény, mely nem csekély. Elsősorban: megállapí­tották, hogy Pest megyében 4268 mozgásában korláto­zott ember él. Tájékozódtak arról, hogyan vélekednek életkörülményeikről? Ki­elégítőnek ítéli az orvosi ellátást a megkérdezettek 95,5 százaléka, de már a gondokra utal, hogy 18 szá­zalékuk kért segítséget ahhoz, hogy bedolgozzon, vagy szociális foglalkozta­tókban munkához jusson. Társadalmi támogatást is várnak 431-en mozgásuk, ellátásuk, gondozásuk javí­tására, s 382-en kérték, hogy a művelődést, szóra­kozást jelentő rendezvé­nyek színhelyét úgy vá­lasszák meg: számukra is megközelíthető legyen. Há- romszázötvennégyen a helyváltoztatást könnyítő eszközt — például elektro­mos tolókocsit igényeltek. Túl a számokon: a tavaly kezdett munka -egyik ered­ménye, hogy a Mozgáskor­látozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége meg­alakulásával szinte egy idő­ben létrejött a Pest megyei szervezet is, s helyi cso­portok alakultak Dunake­szin, Dabason, Érden, Gö­döllőn, Mongron, Ráckevén és Szentendrén. Csupán néhányat még a tények közül: a dabasi és monori járásban vállalkoz­tak arra, hogy beszerzik a tüzelőt, kihordják az ebé­det, óvodába kísérik a rok­kantak gyermekeit. A mo­nori és ceglédi járásban a mozgáskorlátozottak igé­nyei szerint korszerűsítik otthonaikat, másutt — a szentendrei és monori já­rásban, Nagykőrösön és Dunakeszin anyagi támoga­tást nyújtottak. A Pest megyei Tanács nyitotta csekkszámlára 1,4 millió forintot fizettek be, s ebből adnak segítséget Dunakeszin és Gödöllőn a foglalkoztatás intézményei­nek megteremtéséhez. Ami legalább ennyire fontos: felszínre kerültek a mozgásukban korlátozot­tak kérései. Sok helyütt tették szóvá, hogy gyógy­tornát kellene szervezni — a budai járásban, a Rozma­ring Tsz-ben van is már ilyen! — kérték a járdák­nak és a buszmegállóknak a számukra is használható­vá tételét, a továbbtanulási lehetőségek növelését, a díjtalan parkolást, egész­ségügyi vagy szociális ott­honi elhelyezést, s még so­rolhatnánk. N yilvánvalóvá vált im­már: szó sem lehet kampányról. Így foglalt ál­lást a Vöröskereszt megyei vezető testületé: az alap­szervezetek továbbra is fo­lyamatosan tartsák nyilván, s jelezzék a mozgáskorláto­zottak számának és élet- körülményeinek változását, működjenek közre a mun­kaalkalmak keresésében és megteremtésében, segítsék elő társas kapcsolataik ki­alakítását, művelődésüket, szórakozásukat, társadalmi támogatást, s működjenek együtt a mozgássérültek megyei szervezetével és he­lyi klubjaival. V. G. P. Mint az első oldalon beszá­moltunk róla, az MSZMP Szentendre városi és járási Bi­zottsága közös pártértekez­letet tartott, amelyen a 94 vá­rosi és 130 járási meghívott küldött- közül 208 vett részt, és választotta meg — 206 ér­vényes szavazattal — 55 tagú pártbizottságát. A pártértekezleten dr. Arató András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára is­mertette a Politikai Bizottság határozatát és értékelte Szentendre város és járás kommunistáinak taggyűléseit és a tegnap lezajlott pártérte­kezletek jó hangulatú, elem­ző, tartalmas és előremutató beszámolóit, hozzászólásait. Azt, hogy a párt tagjai részé­ről biztató, ahogyan konstruk­tív szellemben támogatják az egyesülést, és javaslataikkal, terveikkel sokoldalúan bizo­nyítják, mennyire a közös ér­deket, a lakosság szolgálatát tartják szem előtt. Öröm volt hallgatni — mondotta dr. Ara­tó András —, hogy a két párt- bizottságot eddig is sokféle szál fűzte össze, nem új kap­csolat megteremtéséről van szó, hanem a két politikai testület közötti eddigi érdemi egyetértés, együttműködés még mélyebb, minden tevé­kenységet átható folytatásáról. A járásban élő párttagok, pártonkívüliek ezernyi szállal kötődnek a városhoz: nem csupán azok a bejáró dolgozók vagy iskolások, akik naponta érintkeznek valamilyen mó­don a város intézményeivel, hanem azok is, akik művelőd­ni érkeznek Szentendrére, akik üzleteit vagy múzeumait látogatják. Szentendre vonzá­sa, hatóköre sokféleképpen ér­Dr. Arató András Ismertette a Politikai Bizottság határozatát. A képen (balról jobbra): Bella Mihá Szentendre város díszpolgára, Szabó János nyugdíjas, dr. Barátb Endre, Nagy István, dr. Arató András Csonka Csaba. 'll vényesült. Csakúgy, mint a járás vonzása a városra: Leányfalu, Visegrád, a Pilisi Parkerdő Gazdaság, de a járás más területe is számos módon befolyásolja a város lakóinak életét, jó közérzetét. Ha csu­pán a város üzemeinek járás­beli érdekeltségét tekintjük — ez is meghatározó, de ezen­kívül is összefügg, semmikép­pen nem elhatárolható a vá­ros-járás lakóinak élete, terü­leti fejlesztésének érvényesü­lése. Ezután is fontos ügyelni arra, hogy a községek, nagy­községek és a város szükségle­teiknek, lehetőségeiknek ará­nyában fejlődhessenek. Dr. Arató András tájékoz­tatta az egybegyűlteket arról a fontos tényről is, hogy az összevonás révén mindenkiről gondoskodtak, s az érintettek­kel egyetértésben oldották meg elhelyezésüket. Az új' pártbizottság tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott saját testületéből. Az első titkár dr. Barát End­re lett. Titkárok: Rozgonyi Er- nőné dr., a Pest megyei Mű­velődési Központ igazgatója, valamint Bugár Nándor párt­alkalmazott. A végrehajtó bizottság tag­jai: Németh Lajosné, a járási hivatal elnöke, Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke, Jeles Sándor, a Vízművek munkása, dr. Juhár János, Po- máz orvosa, Huzsvári Józsefné általános iskolai igazgató, Re- ketye Károly, az LSZV vezér­igazgató-helyettese, dr. Kurucz Albert, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Konta Ferenc, az írószer Szövetkezet munkása. A küldötteket tájékoztatták arról, hogy Csonka Csaba, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetője lesz. Havas Imrét pedig a városi tanácsra javasolják tisztségre megvá­lasztani. Iáit az üzemi termelési moz­galmak segítésében, a környe­zetvédelemben, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésében, a sportmozgalomban. Szentendre az 1981-es tele­pülésfejlesztési versenyben első lett a megye városai között. Említésre érdemes a város lakásépítési és gazdálkodási munkája. Két év alatt 315 la­kást adtak át. Jelenleg 160 ott­hon várja új lakóit. Korszerű városnegyed alakult ki, itt él a lakosság egynegyede. Előtérbe került a társasházépítés, terve, zik a nyugdíjasházat, s felújít­ják a korszerűtlen, régi laká­sok nagy részét is. Sok ezer ember örömére be-' fejezték a város és a járás köz­ségeit ellátó vízrendszer építé­sét. Elkészült a Kő-hegyi víz­tározó. A Felszabadulás-lakó­telepnek és környékének meg­oldódott a szennyvízelvezetése. S sorra fektetik le a gázvezeté­keket. Támogatva a váiros, a Járás lakosságától Mind a járás, mind a vá­ros kommunista küldöttei megelégedéssel adhattak szá­mot a korábbi évek fejlődé­séről, a párt XII. kongresszu­sa óta eltelt két esztendő tel­jesítményéről. Nem szükséges ahhoz Szentendrén élni, elég csak oda kirándulni, szétnézni, s a kívülálló is megállapíthat­ja, mennyire épül-szépül a műemlék város. Ugyanígy nyi­latkozhatunk Visegrádról, Leányfaluról, Pomázról. A vá­ros méltán nyerte el 1980-ban a Hild-érmet, amely elismeré­se volt a városfejlesztési, a művelődési, a műemlékvédel­mi . tevékenységnek. A fejlődés nagyságát, jelen­tőségét külön kiemeli, hogy a szűkén mért anyagi lehetősé­geket társadalmi munkával, a lakosság tehetségével, önfelál­dozásával tudták pótolni. Az üzemek, a termelőszövetkeze­tek, az intézmények is hozzá­járultak közös felajánlásaikkal a sikerhez. A városban rövid idő alatt, több mint 17 millió forintra becsülhető a társadalmi mun­ka értéke. A járásban 23 mil­lió forintot ért a társadalmi összefogás. Ennél nagyobb volt azonban az eszmei, erkölcsi hatás, hiszen a közös munká­val megvalósított tervek, az egymásrautaltság jó hatással van a közösségek formálására is. örömmel nyugtázták azt Is, hogy a városban egyetlen vesz­teséggel gazdálkodó üzem sincs, s valamennyi üzem, vál­lalat jól készült fel a VI. öt­éves terv feladataira is. A járás gazdasági egységei is hozzájárultak a népgazdaság külkereskedelmi mérlegének javulásához, sokat tettek az ott élők jobb ellátásáért. A szent­endrei járás gazdasági egysé­geinek két év alatt tizenkét százalékkal nőtt a termelése. Az állami ipar kezdetben ki­sebb, később meggyorsult ütemben fejlődött. A szövetke­zeti ipar is megfelelt a köve­telményeknek. A mezcrnzda- ság is nyereséggel termelt, biz­tosította a bővített újraterme­lést, még akkor is, ha a sza­bályozók miatt visszafogottabb a beruházás. Mindennek elle­nére a megyei átlag mögött még elmaradt a szentendrei já­rás mezőgazdasága. Az Új feladatokra érzéke­nyen reagáltak az üzemek, ahol erre szükség volt, gyor­san ment végbe a termékszer­kezet-váltás. Gondot okozott néhány üzemben a tőkés ex­port csökkenése, így a Buda­kalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, az Óbuda Terme­lőszövetkezetben, a VÍFA-nál. Ezt még az Írószer Szövetkezet sikerei sem ellensúlyozhatták. Az idei eredmények azonban már számottevőbbek, s bizta­tóbbak a tavalyinál. A hazai és külföldi kooperációk, tár­sulások, termelési rendszerek szervezése újabb gazdasági eredmények forrásai. Évi két százalékra tehető a vállalatok anyagmegtakarítása, s 3—4 százalékkal csőikként az energiafelhasználás — megér­tették a gazdaságok a népgaz­daság igényeit. Az LSZV-ben 23, az Öbuda Tsz-ben 9, az Irószerszövetkezetben 14 mii-' lió forintot takarítottak meg. Mindebben része volt a 400 szocialista brigád 6000 tagjá­nak. Egységben a XII. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtásáért. Ez volt a jelszava, mottója a pártértekezleteknek. S hogy nem csupán jelszóként írták vörös drapériára, szá­mos — már eddig megvalósult — tény bizonyította. Így a töb. bi között mind a városban, mind a járásban kimondhat­ták: pártegység van a kommu­nisták között. Ez tapasztalható a döntések előkészítésében, mind a határozatok meghoza­talában és ellenőrzésében. Ki­mondhatták: a városban ideo­lógiailag és világnézetileg, va­lamint a művészetpolitikai kér­désekben is rend van. Az ide­látogató egy-két millió vendég, turista sem zavarja meg az eszmei egységet. Szentendrén ma csaknem száz párttaggal vannak többen, mint 1980-ban. A pártalapszervezetek kiegyen­súlyozottan dolgoznak. Több párthatározattal segítették a fejlődést. így a többi között foglalkoztak a párt munkamód­szerével, munkastílusával, a munkaverseny-mozgalommal, a szakszervezet pártirányításá­val, a KISZ- és az úttörőmun­kával. Különös figyelmet for­dítottak a lakóterületi életre, a kereskedelmi és az építőipari pártszervek tevékenységére. A megfelelő pártélet, a jó pártirányítás hatására a la­kosság is szívesen támogatta a pártbizottságok tevékenységét. A fiatalság is nagy részt vál­A belső körút megépítés« hasznára válik az egész kör­nyéknek és a látogatóba ide érkezőknek, átutazóknak. Be­fejeződött a Szentendrét VI- segráddal összekötő új pilisi út építése. A naponta ideérke­ző 3000 dolgozó és tanuló, s a városból eljáró 4000 dolgozó és tanuló a megmondhatója, mit jelent a közúti utasforgalom­ban az úthálózat fejlesztése, A napokban átadott posta, a nemrégiben a közösség haszná, ra megnyílt tanuszoda, az óvo­dák, az OTP, a gyógyszertár korszerű épülete, — megany- nyi állomása és jelzése a szün­telen fejlődésnek, a város, de egyben a járás lakói élete jobbá, kényelmesebbé tételé­nek. Nem csupán a párttagság ér­deme ez, hiszen a maroknyi kommunista mindazt, ami a já­rásban vagy a városban épült- szépült nem valósíthatta vol­na meg. De az igaz, hogy nél­külük, az ő kezdeményezésük, szervezésük, lelkesítésük, moz­gósításuk nélkül szintén nem szolgálhatták volna ily sok mindennel az állampolgárokat. Ott vannak a kommunisták a tömegszervezetekben, ott a tanácsokban és munkájukkal, példájukkal igyekeznek mind­azt végrehajtani, amire két év. vei ezelőtt vállalkoztak. S vállalkoznak ezután is. Hi­szen az eredmények számba­vétele mellett temérdek kifo­gást is emeltek, megvalósítan­dó tennivalót soroltak. Fejlesz­teni kell a kereskedelmi háló­zatot, a fehér foltokat el kell tüntetni. Nem is mindig szük­séges új épületet emelni, sok meglevő lehetőség kínálkozik a fejlődésre. Építenek még a meglevőn kívül új tanuszodát. Bővíteni kell a csatornaháló­zatot. a lakások sorára lesz szükség, öregek klubját, nap­közi otthonát tervezik megva­lósítani. A termelés pedig min­dennap új feladatot ad, tem­pót diktál. A feladatokat nem kell mind felsorolni, elég a közös vonásra utalni; mindent az emberért. a lakosságért és mind a járás, mind a város éle­tét úgy irányítani, hogy az egész népgazdaság hasznára váljék. Ezt határozta el a teg­napi pártértekezleten, a most már egv pártbizottsághoz tar­tozó 208 küldött, az újonnan megválasztott 55 tagú pártbi­zottság. támogatva, bizalmat élvezve a járás és a város la­kosságától. S. Á. Megválasztják az új, közös pártbizottságot Halmágyi Péter felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents