Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

Kis üzlet - nagy forgalom Bővítik a választékot Az ünnepek előtt több mint ezer húsvéti képeslapot adott el Üllőn a kultúrcikkbolt, pe­dig a postahivatal és az élel­miszerboltok is árusították a keresett üdvözlőlapokat. A község központjának kis üzle­te a papir-játék- és kozmeti­kai cikkek mellett havonta 7—8 ezer forint értékű köny­vet is értékesít. A hónap közepétől pedig Fejes Gáborné üzletvezető tá­jékoztatása szerint üveg- és porcelánárukat is értékesí­tenek majd. A választékból nem hiányoznak majd a mű­vészi értékű kerámia tárgyak sem. Kulturális program Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport pró­bája. Az úttörőházban: az úttö­rőtanács-titkárok járási érte­kezlete, 16-tól: a bábszakkör foglalkozása. Monoron, 15-től és 17-től: szabás-varrás tanfolyam két csoportban, 18-tól: a Nosztal­gia ifjúsági klub összejövetele és a motoros klub foglalkozá­sa (a HNF-székházban). Pilisen, 9.30-tói: logopédiai tanfolyam (az 1. számú óvodá­ban), 16.30-tól; 18-tól: német nyelvtanfolyam, 17-től a sakk­szakkör foglalkozása. A moziban, 17-től és 19-től: .. és megint dühbe jövünk. Vecsésen, 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás. Az autósok közös érdeke Keveset hallatott eddig ma­gáról a Magyar Autóklub ceg­lédi szervezetének monori cso­portja. Talán ez az oka annak is, hogy az elvárhatónál lénye­gesen kevesebben léptek tag­jai sorába, hiszen bizonyos, hogy Monoron nem 90 autó, illetve autós van. — Bizony jelen pillanatban inkább olyan mérleget tud­nánk készíteni, amelynek ser­penyőjében több a terv, az el­képzelés, mint az eredmény — mondja Kajli Ferenc, a helyi csoport titkára, aki körülbe­lül egy esztendeje tölti be ezt a társadalmi tisztséget. — Nem tudom, hogy tájékozatlanság, érdektelenség vagy közöny lehet-e az oka, hogy nincs több jelentkező. Pedig a Magyar Autóklub általános szolgáltatásairól va­lószínűleg elegendőt tud az autósok többsége, hiszen pla­kátjaik, propagandaanyagaik a legkülönbözőbb helyeken fel­lelhetők. S a legkonkrétabb megnyilvánulása segítő szán­dékuknak a főutakon cirkáló sok-sok „sárga angyal”. A klub tagjainak gépkocsijai nemcsak útközben, hanem a korszerű műszaki állomásai­kon is, valamint a városi se­gélyszolgálatainál is kedvez­ménnyel, önköltséges térítés­sel javítják, illetve vizsgálják felül. — Szervezhetnénk közös ki­rándulásokat, úgynevezett „csináld magad” tanfolyamo­kat, háziversenyeket — mond­ja kicsit rezignáltan Kajli Fe­renc — ha lenne elegendő je­lentkező. A nagyobb létszám termé­szetesen más előnyökkel is járna, amelyről persze a tiszt­ségviselő nem beszélhet. Kö­rülbelül 200 tagú helyi csoport már jogosult arra, hogy a be­fizetett tagdíjak java részét helyben, saját — közös — cél­jaira használja fel. Lenne is mire fordítani ezt a pénzt. Kajli Ferencék a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának támogatásával beje­Sporthírek Labdarúgás A Gyömrő növelte előnyét A Vasad öngólokkal győzött Az összevont járási labdarú­gó-bajnokság eredményei: Nagykőrös—Abony 1-1, Men- de—Ceglédbercel 2-0, Dán- szentmiklós—Péteri 1-1, Kara­tetétien—Nyáregyháza 0-3 (já­ték nélkül), Törtei—Maglód 1-1, Vasad—Gyömrő 3-6, Ecser —Kocsér 2-0. A bajnokság állása: 1. Gyömrő 18 13 2 3 50-11 28 2. Péteri 18 11 3 4 25-15 25 3. Mende 18 11 3 4 36-21 25 4. Abony 18 9 5 4 42-17 23 *. Nagykőrös 17 9 5 3 40-10 23 6. Dánszent­miklós 18 9 3 6 26-26 21 1. Maglód 18 6 6 6 29-32 18 t. Cegléd­bercel* 18 9 2 7 31-20 18 I. Nyáregy­háza** 18 7 5 6 27-22 15 M. Vasad 18 6 1 11 32-83 13 11. Törtei 18 4 5 9 32-33 13 12. Kocsér 17 5 2 10 23-31 12 13. Ecser** 18 3 3 12 16-34 5 11. Karatetétien* 18 — 1 17 14-37 — (Egyenlő pontszám esetén az Ifjúsági csapatok Jobb helyezése dönti el a sorrendet. * = két bün­tetőpont levonva, «* = négy bün­tetőpont levonva.) IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Nagykőrös—Abony 1-0, Men­de—Ceglédbercel 7-1, Dán- szentmiklós—Péteri 2-2 (!), Karatetétien—Nyáregyháza 0-3 (j. n.), Törtei—Maglód 0-0, Va­sad—Gyömrő 2-1 (!), Ecser— Kocsér 0-1. Az élmezőny: 1. Abony 18 15 1 2 76- 6 31 2. Péteri 18 13 3 2 61-17 29 3. Gyömrő 18 13 2 3 49-24 28 «.Nagykőrös 17 13 1 3 61-15 27 5. Mende 18 10 2 6 40-27 22 6. Magien 18 10 2 6 43-33 22 SERDÜLŐ EREDMÉNYEK: Abony—Péteri 2-0 (j. n.), Mo- nor—Albertirsa 3-1, Gyömrő —Vecsés 2-0. Dánszentmiklós —Ceglédi VSE 0-0, Üllő—Pilis 14-0. II. OSZTÁLY: Gyömrő II. —Üllő II. 2-2. ★ Csévharaszton bokáig érő homokban játszottak a csa­patok. Bizony, a játéktér alig- alig alkalmas labdarúgó-mér­kőzés lejátszására, A kapuk mögé fel kellene szerelni egy labdafogó hálót, mert az ellőtt pettyes a környező házak cse­repeit, ablakait veszélyezteti. Jó lenne, ha minél előbb fel­szerelnék a dróthálót, s akkor kevesebbet bosszankodnának az ott lakók. Egyébként a baj­nokaspiráns gyömrőiek akár több gólt is lőhettek volna. Viszont a Vasad mindhárom gólja öngólból esett. Csirkó J., a gyömrői balhátvéd kétszer is „eredményes” volt, ennyiszer talált a saját hálójába... ★ Remek mérkőzést vívtak a csapatok a Nagykőrös—Abony találkozón. Kemény, férfias küzdelem folyt a pályán, de a sportszerűtlenség határait nem lépte túl a küzdelem. A bíró azonban „megfogta” a mérkőzést, mert négy sárga la­pot is kiosztott a két csapat­nak. Dánszentmiklóson a Pé­teriekből egy játékost kiállí­tottak, négyen sárga lappal „gazdagodtak”. A maglódiak tartalékosán utaztak Törteire, a kapuba a veterán Rakita állt be. Balszerencséjére a hazaiak egyenlítő gólja az ő lelkén szárad, egy belőtt lab­da a melléről pattant a gólvo­nalon túlra. ★ Megyei csapataink továbbra is gyengélkednek, a Pilis ott­hon kapott ki 2-1-re a Gödöl­lőtől, a Sülysáp remizett — 0-0-ra játszott a Pilisvörösvár ellen. A Pilis már biztos ki­esőnek látszik, de a Sülysáp­nak is kapaszkodnia kell a hátralevő fordulókban. ★ Gazdag lesz a hét végi sportműsor Gyömrőn. Szom­baton délután öt órakor a helyi öregfiúk a Vasas old boy-gárdájával játszanak, va­sárnap pedig három bajnoki találkozó is lesz. ★ A szövetségi napon több sportkör közösen megegyezett, hogy a vasárnapi találkozó­kat előbb játsszák le a tévé­ben is közvetítésre kerülő Ma­gyarország—Peru válogatott összecsapás miatt. Gér József lentették ugyanis igényüket a közeli hónapokban a vásártér mellett megüresedő jelenlegi Volán-telep egyik szerelőcsar­nokára. Elképzeléseik szerint itt az autóklub helyi és kör­nyékbeli tagjai hétközben sa­ját maguk javíthatnák, kar­bantarthatnák kocsijaikat, nét végén pedig másodállásban foglalkoztatnának egy szere­lőt, aki már a több szakértel­met igénylő hibák kijavításá­ban segítene. Természetesen ez még csak elképzelés, mert mint dr. Zimányi Gyulától, a monori nagyközségi közös ta­nács elnökétől megtudtuk, a szerelőcsarnokok megüresedé- sekor számba kell majd venni az autóklub helyi csoportjának igényén túl azt a lehetőséget is, hogy esetleg ide költöztetik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kirendeltségét, vagy az ecetházban levő bútorrak­tárt, sőt a helyi költségvetési üzemnek is szüksége lenne egy ilyen csarnokra. Júniusig ner- sze még van idő, véleményünk szerint azonban az autóklub helyi csoportja javára dönt­het az a tény, hogy ők min­den átalakítás nélkül, tehát kevés pénzből továbbra is ren­deltetésszerűen tudnák hasz­nálni a szerelőcsarnokot. V. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1982. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Hasznos adatok A múltról s a Száztizeikké! év — tízezer üllői Száztizenkét esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy Üllőn a lakosság lélekszáma megközelítse a tízezret. 1870- ben, a népszámlálás adatai szerint a községben ugyanis 2 ezer 200 helybeli lakott. Har­minc évvel később, 1900-ban 4 ezer, 1920-ban 5 ezer 800 la­Példát mutatnak Helytállásukon sok múlik Társadalmi munkát is vállalnak Az építőiparban különösen fontos a különböző munkabri­gádok helytállása. Egy-egy ki­sebb beruházáson gyakran mindössze egy vagy két kol­lektíva dolgozik, sok múlik azon, hogy mennyire össze­forrott, s lelkiismeretes a kö­zösség. A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetében 250-re tehető a törzsgárdatagok száma, több­ségük a 22 szocialista brigád­ban dolgozik. Ezek a címet ki­érdemelt, rangot szerzett munkacsapatok szinte húzzák magukkal azokat, akik eddig esetleg gyengébbnek bizonyul­tak. Különösen elismerésre méltó az Alkotmány gépko­csizó, a József Attila nevét vi­selő asztalos- és adminisztra­tív dolgozókból álló Egyetér­tés szocialista brigád tevé­kenysége, amelyek már az ezüst koszorús jelvényt is ki­érdemelték. A szövetkezet vezetősége el­sősorban a szocialista közössé­gek helytállásának tulajdonít­ja, hogy lényegesen javult a munka minősége. Bizonyítja ezt, hogy míg például a vecsé- si lakótelep építése után fel­vett hiányjegyzék 2 ezer 500 hibapontot tartalmazott, Mo­noron ez a szám már két­százhetvenre csökkent. Ezek a hiányosságok egyébként is ki­sebbek, könnyebben kijavítha­tok. nem akadályozzák az át­adott lakások rendeltetésszerű használatát. Természetesen nemcsak a közösségek, hanem az egyének jutalmazására is gondot for­dítanak az építőipari szövet­kezet vezetői. Tavaly 19 dol­gozó kapott a Szövetkezet ki­váló dolgozója kitüntetést, egy személy pedig. Nagy János kubikus betonozó, a Magyar építőipar kiváló dolgozója lett. ★ Idei feladataik az építőknek semmivel sem lesznek köny- nyebbek a tavalyiaknál. Jú­lius 31-re át kell adniuk Mo­noron a Deák Ferenc utcában épülő 26 lakást, meg kell kez­deniük a Pozsonyi úti lakóte­lepen 128 OTP-lakás építésé­nek első ütemét. S természete­sen folytatódik a vecsési 16 tantermes iskola beruházása. A szocialista brigádok saját munkaterületükön, de a járási székhely és a környékbeli te­lepülések több iskolájában, óvodájában is gyakran nyúj­tanak ingyenes segítséget. Ta­valy összesen 3 ezer 100 tár­sadalmi munkaórát dolgoztak, az idén ezt túl szeretnék szár­nyalni. kosa volt a községnek, 1944- ben már 7 ezer 300. Korosztályok A háborús események azon­ban megritkították a front­község lakosságát, 1949-ben az összeíró biztosok csupán 7 ezer 100 lakost számláltak. A következő tíz évben 1960-ig 2 ezer 200 személlyel gyara­podott a község lakossága. 1970-ben már 9 ezer 700 la­kos szerepelt az íveken, az 1980- as népszámlálás alkalmával pedig még mindig 3—4 sze­mély hiányzott ahhoz, hogy elérhető legyen az óhajtott tíz­ezres lélekszám. A hiteles tájékoztatást nyúj­tó színes grafikonok a szűk iroda falain függnek, amelye­ket Somogyi Lajos pénzügyi csoportvezető készített, aki nem ismeretlen a tanácsi ap­parátusban. A németek „frontot rövidítő”, vert serege még a főváros határában építette a bevehetetlennek hitt frontvo­nalat, amikor a halk szavú pénzügyi szakember a vecsé­si községházán 1945. január 2-án már szervezni kezdte a hivatali munkát és a közellá­tás megteremtésén fáradozott. Hat évig elnöke is volt az or­szág egyik legnagyobb közsé­ge tanácsának. Most Üllőn, a pénzügyi cso­port irodájának íróasztala mellett magyarázza a színes ábrák jelentőségét. — 1981-ben négyéves ko­rig a legapróbbak hétszáz- nyolcvankilencen voltak, a 15—19 évesek csupán ötszáz­négyen, a 25—29 éves korosz­tály a legnépesebb, számuk 868, 60—64 év között 395 sze­mély szerepelt a népmozgalmi nyilvántartásban, 65—70 éves 506, 80—85 között már száz- tizenkilencre csökkent a lé­lekszám, a 85 évet meghaladó korban élők száma 58. A lakások száma Üllőn je­lenleg 3 ezer 105, ezek közül beszélnek egyszobás 916, kétszobás 1 ezer 467. Az országos átlagnál kedvezőbb a lakásokban élő családtagok kényelmi állapo­ta. Száz lakásban ugyanis há- romszázhuszonketten laknak, az országos átlag viszont négy­száz fölött van. Több fürdőszoba 1900 előtt a községben csu­pán 236 házingatlan létezése szerepelt a nyilvántartások­ban, a következő húsz évben 229 családi ház épült, 1920 és 1940 között volt legélénkebb az építkezési kedv: 745 új há­zat vettek birtokba a fészek­rakó családok. A felszabadu­lást követő tizenöt évben csu­pán 474 új ház létesült, ebben az időszakban inkább a bom­batámadások során megsérült lakóházak javításán volt a hangsúly, amelyet az is bizo­nyít, hogy a következő évti­zed alatt 653, majd 1980-ig 768 új lakóházba költözhettek be a boldog családok. Nem kis örömet vált ki a szűk hivatali szobában is az a tény, hogy 100 lakásra már 50 fürdőszoba jut. Tehát a régen épült házak átalakítása, korszerűsítése is megkezdő­dött, ahol már nagyobb abla­kok napfényben fürdetik a parkettás, padlós lakást, s nem isszák az ásott kutak nitráttal és más kórokozókkal fertőzött vizét. A tervezésnél is... A tanácsi költségvetések ké­szítésénél, az ágazatokon be­lüli felhasználás elemzésénél, új beruházások tervezésénél szinte nélkülözhetetlen a hite­les adatok felhasználása, amely tagadhatatlanul bizo­nyítja, hogy lassan bár, de szépül, fejlődik ez az ezeréves község is. K. S. Akikral keveset beszélünk Ezüstös drótszáiak a magasban Akácpózna helyett betonoszlop A pókhálókkal tarkázott, le­vegőtlen pincékhez hasonló, dohos szaggal átitatott cseléd­lakásoknak már a helyét sem lelni Vecsés határában, a volt Halmi-uradalom majorjában. Ahol négy családnak jutott egy közös konyha, amelynek sanyarú, szomorú emlékét is feledni akarta Moravecz Fe­renc, aki 30 hosszú éve már az Elektromos Művek üllői körzetének tmk-főszerelője. Szülei ugyanis ott cselédesked- tek. A feledés egyetlen és hatá­sos módja, úgy gondolta, sza­badulni a családot rabságban tartó földtől, amelyet a fel- szabadulás adott ajándékba. Lekaparni, hogy annyi se maradjon, ami a cipőtalpára ragadt. Az utat azonban nem fedte flaszter, nem színes vi­rágok szegélyezték, amíg odáig jutott, hogy 1945. má­jus elsején, mint a Kispesti Elektromos Művek öntudatos villanyszerelő tanulója meg­lobogtathatta a tavaszi nap­sütésben fürdő zászlót az ün­nepi felvonuláson. Alig telt el néhány év, s az ügyes kezű, igyekvő fiatal szerelő kabát­jának hajtókáján nem kis büszkeséggel Élmunkás-jel- vényt viselhetett. 1952-ben került Üllőre, ahol akkor még galycsos akácfaoszlopok hátán húzódott két szál madzagvékonyságú, telicsomózott vezeték, s az utcasarkokon pislákolt csu­pán a 15 wattos „fényerejű” lámpa. Ma azonban már 5—6 —7 szál drótban fut a fény a testes, tartós betonoszlopok csillogó csigáin, s a legvéko­nyabb is ujjnyi vastagságú, minden oszlopon pedig nap­pali fényt adó neonok nyújt­ják karjaikat ölelően az út­test fölé. A nagy kiterjedésű község elektromos hálózatát Gombai Andrással ketten gondozták, kezelték, a közlekedési eszköz persze a kerékpár volt csu­pán, amelynek a kerekei a nagy terheléstől úgy illegtek, billegtek, mint a részeg em­ber fizetési napokon. Cipel­tek rajta ugyanis súlyos dróttekercseket, fű észfogaza- tú mászóvasakat. Arról „nyer­geitek” át arra a rozoga oldal­kocsis motorkerékpárra, amely most lapos gumikkal ott rozs­dásodik a bokrok árnyékában, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még a Kispolgárok Körének kuglizója állott. Ilyen jár­műveken siettek, ha valahol sötétbe borult a lakás. . Nem is érte panasz a házuk táját. Most mintha valahogy las­súbbá vált volna a tempó. Pedig nagy teljesítményű daruskocsi, nehéz oszlopokat cipelő szállítókocsi, hidrauli­kus létra, gödörfúró segíti, végzi a munka nehezét és kis teherbírású autó. Igaz, 1972 óta megnőtt a terület is, nyolc község zavartalan áramszolgáltatása mellett a hálózat karbantartása, egyre gyarapodó bekötések terhét is viselniük kell. A munkáskéz pedig kevés. A bejelentések nyomán az előforduló hibákat a lehetősé­gekhez képest még aznap ki­javítják. Háztartási gépek, hűtőapparátusok, rádiók, te­levíziók működése nélkül szinte süket a ház. A kétszeresen kiváló dolgo­zó főszerelő elmondta, hogy a látszólagos áramerősség-csök­kenést transzformátorproblé­mák okozzák. Az 50-es évek­ben csupán egy transzformá­torállomás volt Üllőn, a könyvtár előtt csúfította a fej­lődő község harmonikus szép­ségét, most pedig 27, ahhoz azonban, hogy a növekvő be­kötési igényeknek a kirendelt­ség eleget tudjon tenni, a transzformátorok megduplázá­sára lenne szükség, hiszen az állomás körzetében jelenleg mindössze hét lakás bekötésé­re van lehetőség. És több, mint tízszer ennyi van. A beszélgetés rövid ideje alatt állandóan cseng a tele­fon, hibabejelentések egész sorát jegyzik fel, csupán az a kérés, hogy a nap folya­mán legyen otthon valaki. A felhőket piszkáló URH-tor- nyon ót a központ is gyakori jelentéseket vár, utasításokat ad. s a terület lakossága ér­dekében sok áldozatot is vállaló Moravecz Ferenc áll­ja a rohamot. Ö egyben la­kóterületén Üllő nagyközség tanácsának szervezésben élenjáró tagja, s a társadalmi munka végzésében is mindig példát mutat. Ott is akad mindig jócskán tennivaló. Kiss Sándor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) \ I

Next

/
Thumbnails
Contents