Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
6 x/lirmv 1982. Április i4„ szerda Jogi tanácsok Amit az éves szabadságról tudni kell rőt. Az új szabadságrendeletAz ez év január 1-től érvényes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi jogszabályok tartalmazzák: 1981. évi 32. tvr., 74/1981. (XII. 29.1 Mt rend. valamint az ÁMBH 5/1981. (XII. 29.), 6/1981. (XII. 29.) és 7/1981. (XII. 29.). A munkaviszonyban álló dolgozók szabadságára az általános munkajogi jogszabályok az irányadók. Az államigazgatási dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket a 15/1974. (VII. 1.) MüM. számú rendeletben előírt kiegészítésekkel kell alkalmazni. A tsz-ek tagjaira az 1967. évi III. törvény 62. §-a, a 7/1977. (III. 12.) MT. számú rendelet 78—79. §-a, a 12/1977. (III. 12.) MÉM. sz. r. 31—35. §-a az irányadóik. A fentieken kívül eltérések vannak az ipari szövetkezetek tagjai, és a szövetkezetek alkalmazottai, a jegyveres erők, jegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjainak szabadságáról szóló rendelkezésekben. A bedolgozókra vonatkozóan is külön rendelkezések vannak. Ezekről majd a későbbiekben — amennyiben olvasóink érdeklődnek e témák iránt — adunk ismertetést. Több olvasónk azért nem ismeri ki magát a rendelkezésekben, mert sokszor nem tudja, hogy a jogi szavak mögött mit értsen. Egyik olvasónk például keveri a rendes és rendkívüli szabadság fogalmát, egy másik levélírónk pedig alapszabadság alatt érti az őt munkaviszonyban töltött idő arányában megillető pót- szabadságot is. Mindenesetre ezeknek a fogalmaknak a megmagyarázása nem fér bele egy cikk keretébe. Elégedjünk meg azzal, hogy röviden csak annyit mondjunk erről: a dolgozót munkaviszonya vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonya alapján rendes szabadság illeti meg. A rendkívüli szabadság lehet fizetett, vagy fizetés nélküli. Ez utóbbiak közül vannak olyanok, amelyeknek megadását jogszabály írja elő, mint pl. a szülési, a gyermekgondozási, a tanulmányi szabadságot. Az alapszabadság minden dolgozót megillet, függetlenül a munkaviszonyban töltött időtől, munkakörtől. A pótszabadság különböző címeken illetheti meg a dolgozót: munkaviszonyban töltött idő, vagy munkakör alapján. Ezen kívül megilleti pótszabadság a jiatalkorúakat, a dolgozó anyákat, gyermeküket egyedül nevelő apákat, a jóid alatti munkahelyen, a sugárártalmas munkahelyen dolgozókat. Jogosultak a pótszabadságra a tartós küljöldi szolgálatot teljesítők, az öregségi, nyugdíjra jogot szerzett továbbdolgozók, és ezen kívül a vak dolgozók is. Az év január 1. napját megelőzően, az alapszabadság minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap volt, most az alapszabadság mértéke IS munkanapra emelkedett. • Mennyi az egyes pötsza- badságfajtáknál a pótszabadság mértéke. Elöljáróban azt kell az új szabályok közül kiemelnünk, hog - a pótszabadság, alapszabadságon felül és többféle pót- szabadság, egymás mellett is megilleti a dolgozót, kivéve a munkaköri. és a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pót- szabadságát. Nézzük tehát sorjában a kérdéseket: Minden munkaviszonyban töltött 3 év után egy, de ilyen címen évenként maximum kilenc munkanap, a fiatal korú dolgozóknak 16 éves korig évi 10 munkanap (2 hét), 16 éves kor felett évi 5 munkanap (1 hét) pótszabadság jár. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát egy gyermek után évi két munkanap, két gyermek után évi 5 munkanap, három vagy több gyermek után évi 9 munkanap pótszabadság illeti meg. A dolgozó nő a 18 éven aluli (munkaviszonyban nem álló) három gyermeke után további évi 2 munkanapra minden további 18 éven aluli, munkaviszonyban nem álló gyermeke után, évi 2—2 munkanapra, legfeljebb azonban összesen 12 munkanapra jogosult, pótszabadság címén. Az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerzett dolgozó, ha fizikai munkakörben és teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben 3 munkanap, mniden további naptári évben 5 munkanap pótszabadság. jár. A bányászatban az állandó jelleggel föld alatt dolgozóknak az ilyen munkahelyen eltöltött évek számától és beosztásuktól függően évi 2—10 munkanap, a villamos energia- ipari teherelosztókban és a karsztkutakban föld alatt dolgozóknak az ilyen munkahelyen eltöltött évek számától függően'1 évi 2—5 munkanap, ionizáló Sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozóknak az ilyen munkahelyen eltöltött évek számától függően évi 5 —10 munkanap, a vak dolgozónak évi 5 munkanap, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozónak évi 5 munkanap. A magasabb vezető állású dolgozóknak, bíróknak, ügyészeknek, közjegyzőknek, külön jogszabályban érintett művészeknek, tudományos dolgozóknak, újságíróknak évi 5 munkanap, a vezető állású dolgozóknak évi 3 munkanap a munkaköri pótszabadsága. A bölcsődék, óvodák, csecsemőotthonok, az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató-nevelő munkát végző dolgozókat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, munkakörüknél fogva. Dr. M. J. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL A házadóról és a ház értékadóról szóló 2/1975. (II. 21.) MT. számú rendelettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 7/1982. (III. 12.) MT. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 13. szám.) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról a 28/1981. (XII. 30.) MÉM számú rendelet mellékletét, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 5. száma tartalmazza. A jogalkotásról a Magyar Közlöny 17. számában jelent meg a 7/1980—85. s?ámú országgyűlési határozat. A külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról szóló 24/1966. (IX. 25.) Korm. sz. rendelet végrehajtására kiadott 4/1966. (IX. 25.) BM számú rendelet módosítását a 2/1982. (IV. 2.) BM rendelet tartalmazza, amely szintén a Magyar Közlöny 17. számában jelent meg. Az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök díjazásáról a 3/1982. (III. 8.) Bk. M. rendelet a Művelődési Közlöny 7. száma tartalmazza. Ugyanitt található az a jogi iránymutatás is, amely a nyugdíjfolyósítás korlátozása alóli mentesítésből adódó egyes munkáltatói feladatokról ad tájékoztatást. Döntött a Legfelsőbb Bíróság A törzsgárdajutalomról Egy vállalat alkalmazottja harmincéves megszakítás nélküli szolgálata után járó törzsgárda jutalom kifizetését kérte. Ennek teljesítését az igazgató azzal az indokolással utasította el, hogy jegyelmi eljárás folyik ellene, amelynek befejezéséig a jutalmat visszatartja. Ezek után az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely arra hivatkozva, hogy az igény elbírálására jogosultsága nincs, a keresetet elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és az ügy érdemi tárgyalására kötelezte. Ebben a perben azt kellett eldönteni, hogy a törzsgárda tagság jennáll-e vagy sem. A felperes ugyanis a törzsgárda tagságból eredő jutalom kifizetésének megtagadása miatt indított pert. Tehát a munkaügyi bíróságnak be kellett volna szereznie a vállalati törzs- gárdaszabályzatot és a kollektív szerződést. Amennyiben ugyanis a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) vagy a törzsgárdaszabályzat szerint a dolgozót az egyes fokozatok elérése esetén meghatározott juttatások illetik meg, ettől a jogától csak a törzsgárda tagság soraiból történő kizárás következtében lehet megfosztani. A munkaügyi bíróságnak tehát tisztáznia kell, hogy a felperest a törzsgárda tagság soraiból kizárták-e? H. E. Ügyészségek vizsgálták a megyében Igazi rehabilitáció a munka Az ENSZ-közgyűlés . XXXI. ülésszaka az 1981-es évet a „mozgássérültek nemzetközi évének” nyilvánította. Ezzel az volt a célja, hogy elősegítse a rokkantak problémáinak megoldását, teljes részvételüket a társadalmi és aszűkebb közösségi életben. Az említett céltól vezéreltetve vizsgálták Pest megyében az ügyészségek az 19.81. évre vonatkozóan azt, hogy egyes ipari üzemekben a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására, rehabilitációjára vonatkozó jogszabályokat hogyan hajtják végre. A vizsgálatok 21 munkahelyre terjedtek ki, amelyek között olyan nagyvállalatok voltak, mint a Ganz Árammérő Gyár, az ikladi Ipari Műszergyár Vagy a Csepel Autógyár. A régi kollektívában Az ügyészségi vizsgálatok megállapításai szerint a vállalatok rehabilitációs tevékenysége elsősorban a náluk csökkent munkaképességűvé vált dolgozók foglalkoztatására terjed ki. Ezeket a dolgozókat — akiknek munkaviszonya a munkaképesség csökkenése után sem szűnt meg — a lehetőségekhez képest eredeti munkakörükhöz hasonló munkakörben foglalkoztatják, csupán megváltoztatott munka- körülmények mellett. Ilyen törekvések voltak tapasztalhatók a Pestvidéki Gépgyárnál, a Szerszámipari Műveknél, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnál, vagy a Víz- és Csatornamű Vállatainál. Ez utóbbi vállalatnál van olyan rehabilitált, aki korábban negesztóként dolgozott, és továbbra is megmaradt ebben a munkakörben, csupán könnyebb munkafeladatokat lát el. A Csepel Autógyárban, ahol viszonylag nagy számban dolgoznak rehabilitáltak, arra törekednek, hogy eredeti munkakörükbe helyezzék vissza a dolgozókat, és egyben léhetővé teszik a munkafeltételek megváltoztatását. Amennyiben má;s munkakörbe kell helyezni a dolgozót, akkor is ugyanabban az üzemrészben alkalmazzák. Megoldják ezzel azt, hogy a megszokott kollekt: ától ne kelljen elszakadnia. A Nagykőrösi Konzervgyárban is hasonló a helyzet, így pl. olyan formában, hogy a három műszakos dolgozót mentesítették az éjszakázás alól, és kizárólag délutáni műszakba osztották be. A csökkent munkaképességű raktári dolgozó is maradhat korábbi munkakörében, csak meghatározzák a számára engedélyezett emelés súlyhatárát. Általában rend van A vizsgálatok során arra vonatkozóan nem merült fel információ, hogy szükségtelen munkával bízták volna meg a rokkant dolgozókat. Egyöntetűen azt lehetett megállapítani, hogy a kijizetett bér mögött mindenütt munkateljesítmény van. Általában az a tapasztalat, hogy a vállalatok érre irányuló törekvésük ellenére sem tudják hiánytalanul betölteni a csökkent munkaképességűek részére fenntartott munkahelyeket. Magatartásukat tehát nem a tartózkodás jellemzi, hanem inkább az, hogy a munkaerőhiány enyhítése érdekében a már alkalmazásban állókon kívül további csökkent munkaképességű dolgozókat is felvennének. Tapasztalták az ügyészségek azt is, hogy a vállalatok gondoskodnak az eredeti munkájuk ellátására alkalmatlanná vált dolgozóik vállalaton belüli foglalkoztatásáról. Egyetlen esetben sem került sor arra, hogy a csökkent munkaképességű dolgozót más vállalathoz kellett volna átirányítani. Minden esetben messzemenően szem előtt tartják azt, hogy a dolgozót egészségi állapotának megfelelő munkahelyre irányítják. A vállalatok általában megtartják a csökkent munka- képességű dolgozók munka- szerződésének módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Helyenként azonban a rehabilitációs bizottság és a dolgozó között létrejött megállapodást nem rögzítik írásba, csupán a bérkartonon vezetik keresztül a változást. A csökkent munkaképességű dolgozók csoportos átképzése és rehabilitációs üzem csupán elvétve fordul elő. Jól megszervezett munkát végez ezen a téren a Nagykőrösi Konzervgyár, ahol lehetőséget nyújtanak a csökkent munka- képességű dolgozóknak arra, hogy szakmunkásbizonyítványt szerezzenek. Erre a Toldi Miklós Szakmunkásképző Intézetben 2 éves kihelyezett képzés keretében nyílik lehetőség. Lehetőségek birtokában A vállalatnál egyébként a csökkent munkaképességűek az egészséges dolgozók részére rendezett tanjolyamokon is részt vehetnek. Ilyenek egyebek között a villamos targoncavezetői, gépszerelői tanfolyamok. Az említett vállalatnál egyébként a csökkent munka- képességű dolgozók részére külön címke- és kartonjavító üzemet is létrehoztak.' A Mechanikai Műveknél a csökkent munkaképességű, otthon dolgozók részére külön üzemrészt létesítettek. Az Ikladi Ipari Műszergyárnál a berceli gyáregységben többségében csökkent munkaképességű, otthon dolgozók részére külön üzemrészt foglalkozatnak. Vácott különböző vállalatok által biztosított pénzösszegből rehabilitációs üzemet hoztak létre. Erre a célra a vállalatok kétmillió forintot adtak. összességében tehát az ügyészségek azt állapították meg, hogy a vizsgált vállalatok törekednek a csökkent munkaképességű dolgozók problémáinak megoldására. A kanott információk szerint nem ilyen kedvező a helyzet a tanácsi válalatoknál és a kisebb szövetkezeteknél. Ezeket azonban az ügyészségek vizsgálatai most nem érintették. Dr. Varga Emil Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Tévedés ne essék, nem csillagközi repülő csészealjak közeledése várható a közeljövőben. A Magyar Népköztársaság gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb, legégetőbb tennivalója, a hatékonyság növelése érdekében hívja össze a kormány május 15-i kezdettel az Újítók és feltalálók V. országos konferenciáját, melynek rövidítése az UFÓK. Az esemény- sorozattal és annak előkészítésével szinte kivétel nélkül foglalkoznak a megyei üzemi lapok is, hiszen az újítómozgalom és a feltalálói tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalók gyakorlati kérdései, problémái az egyes termelő egységekben, vállalatoknál, üzemekben érzékelhetők. den ügyben az újítás jelentőégét megillető szinten történem döntés. A kiváló újító ki- Lintetések odaítélésénél szigo- ábbak lesznek a feltételek, zzel — a központi irányéi- , ekhez igazodva — e kitüntetések társadalmi rangját kívánta a vállalat a megfelelő szintre emelni. Á OANZ MOSZEft MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA A Ganz Műszer Művek dolgozóinak lapjában Földi Károly tudósítása arról számol be, hogy nagy érdeklődés és feszült figyelem jellemezte a GMM újítóinak és feltalálóinak tanác-kozását, ezen belül elsősorban Kovács Antal műszaki igazgató vitaindító előadását. Az előadó hangsúlyozta- a vállalatnál a gyárak, gyáregységek önálló újítási tevékenységet folytatnak, ami azt jelenti, hogy az újításokról ott döntenek, ahol azok szükségességét és hasznosságát a legjobban tudják elbírálni. Az elmúlt 5 esztendőben 376 újítást fogadtak el. A vállalat dolgozóinak 6 százaléka újító. A benyújtott javaslatok műszaki színvonala emelkedett, és ezáltal nőtt a hasznosításból származó gazdasági eredmény is. Az újítási javaslatok témakörüket tekintve évek óta azonos összképet mutatnak: az újítások zöme — körülbelül 70 százaléka — technológiai problémákkal, foglalkozik. A műszaki igazgató elmond*- ta: a vállalatnál lezajlott szervezeti változások figyelembevételével új vállalati újítási szabályzat készült, amelyet az Országos Találmányi Hivatal megvizsgált és megfelelőnek talált. Nagyobb újítási kedv várható attól az új. 1982-ben bevezetett szabályozástól, amelynek értelmében az újításokat az adózatlan részesedési alapból lehet fizetni. Ez véget vet annak az áldatlan állapotnak, amely inkább fékje, mint rugója volt a mozgalomnak, hiszen eddig a díjakat a részesedési alapból, illetve a bérből kellett kifizetni, úgyhogy a dolgozók körében akaratlanul is olyan közhangulat alakult ki, mintha az újítók másoktól vonnák el a pénzt. MauTtu» MamuM« | A Magyar Gördülőcsapágy Művek üzemi lapjában Horváth Ferenc arról számol be hogy a szakszervezeti bizalmi testület jóváhagyta az MGM 1985-ig érvényes újítási szabályzatát. A változtatást az indokolta, hogy a régi szabályzat érvényességi ideje közben megváltozott néhány olyan jogszabály is, amely valamilyen formában érintette az újítómozgalmat, ezért — a vállalati sajátosságok szem előtt tartásával — szintén be kellett építeni a szabályzatba Ezen túl sor került olyan korszerűsítésekre is. amelyek következtében az újítómozgalom — a vállalat, az újítók érdekeit és a megváltozott gazdasági körülményeket is figyelembe véve — igazodik a vele szemben támasztott követelményekhez. Ennek megfelelően szélesedett az egysze mélyi elbírálók jogköre: szin tenként 500 ezer forinttal, illetve 1 millió forinttal több lett az elbírálás illetékességé re korábban megjelölt hatái Ezzel természetesen nagyobb felelősség hárul az egyszemé lyi elbírálókra, de jobban ér vényesíthető az elv, hogy min viuta MOLrrídJAi. laYisOumxr Jobb hírekről tájékoztat a / Csepel Autógyár dolgozóinak lapja. Uhr Viktória cikkében beszámol egy sikerült kezdeményezés tapasztalatairól. A vállalatnál harmadik alkalommal megrendézett ötlet- és újítási nap azt igazolta, hogy sokan kíváncsiak az újítómozgalom mindennapos gondjaira és eredményeire, — és talán még többen hoznak szerényebb, vagy jelentősebb ötleteket a találkozókra. Azt, hogy az elmúlt évben fellendült az újítási kedv, az a 15 millió forintos tiszta nyereség igazolja, amire a vállalat tett szert tavaly. Az ötletnap hatékonyságát viszont az a tény bizonyítja, hogy nem egészen egy óra leforgása alatt 32 javaslat hangzott el szóban, vagy fogalmazódott meg papíron. A legjobb ötleteket már a helyszínen honorálták pénzjutalommal. A jelenlevők . között akadt olyan is, aki nemcsak az ötlettel jelentkezett, hanem már az elkészített modellt i# prezentálta. Kifelé az állóvízből — ezt a címet adta a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem újságjában a szerző az újítók tanácskozásáról írott cikkének. Mint ez az. írásból is kiderül, a GATE-n akad még tennivaló az újítómozgalom berkeiben. Az egyetemi tanácskozáson Petrasovits Imre professzor szólt az újítások, szellemi haladáson alapuló innováció gondjairól. Vitaindítójában a tudományos rektorhelyettes egyértelműen kifejtette, hoev az egyetem jelenleg nem képvisel a tudományos-fejlesztő munkában olyan súlvt, mint amilyet szellemi és anyagi lehetőségei indokolnának. Márpedig ha a helyzet nem változik, ez veszélyeztetheti a jelenleg elismerten jó oktatási színvonalat és az egyetem hírnevét is. A professzor utalt arra, hogy az elégtelen innovációs munkában szerepe van néhány jogszabályi tisztázatlanságnak, de a szervezettséggel, informáltsággal sincs minden rendben, és a motiváció sem tökéletes. A tanácskozáson az információáramlással kapcsolatosan általános volt az a vélemény, hogy szükség lenne egy szellemi termék marketinggel foglalkozó iroda létrehozására. Végezetül a tanácskozók megválasztották az agrár- felsőoktatás küldöttjét az V. kongresszusra. Beer György “gyetemi tanár személyében. L. Zs. »
