Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

Próbaüzem az új csarnokban ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1982. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP r ( Építők számvetése Nemcsak az anyagi érdekékért A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet monori-erdei la­katosüzemében rövidesen befejeződik a nemrégiben átadott, 600 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok próbaüzeme. Itt készítik a Ganz-MÁVAG megrendelésére a csőrendszereket és a vízgépészeti berendezéseket. Képünkön: Lehoczki János és Varga István hegesztés közben. Barcza Zsolt felvétele Társadalmi munkában A saját hasznukra A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet vezetői gondot for­dítanak a dolgozók munkakö­rülményeinek folyamatos ja­vítására. Tavaly több részle­gükben jelentős felújításokat végeztek, amely szolgálta az ott dolgozók és vendégeik ér­dekeit is. A napokban a gyömrői la­katos részlegben adták át az (új, szépén berendezett étter­met, amelyre 15 ezer forintot biztosított a szövetkezet. Hogy ilyen olcsón kialakításra ke­rülhetett a létesítmény, ab­ban része van a Március 15. szocialista brigádnak, amely társadalmi munkában készí­tette el a falburkolatot és az egyéb bútorokat, továbbá a ta­karítást is maguk vállalták. Kedden Önkéntes véradónap Már hagyománynak számít, hogy Monoron általában áp­rilis közepe táján tartják az önkéntes, térítésmentes vér­adónapot. Évről évre több do­nor jelentkezik eme emberba­ráti cselekedetre, hogy segítsen a bajbajutottakon. Ezúttal április 13-án, ked­den lesz a monori véradás, reggel 8-tól délután 4 óráig. A Vöröskereszt járási veze­tősége és helyi szervezete ez­úton is kéri a 18 éven felüli lakosokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a véradónapon, a József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la földszintjén. Az ipari szövetkezetek gaz­dálkodási mérlege általában egy-két hónappal később ké­szül el, mint a mezőgazdasá­gi üzemeké. Ennek tulajdonít­ható, hogy e járásbeli munka­helyi közösségek csak az el­múlt hetekben tartották meg a tavalyi esztendőt értékelő, az ideire felkészítő közgyűlésü­ket. A mindennapi termelő- munkát természetesen nem befolyásolhatja ez a helyzet: ünneplésre — ha van ok — legfeljebb egy nap jutott... Szabad árak A Monori Építők Ipari Szö­vetkezete, mint több dolgozó is megfogalmazta, több nagy be­ruházásban is „nyakig” ben­ne van. A feladatok évekre előre adottak, meg kell bir­kózniuk velük. — So „birkózás” szó talán nem is túlzás ... — Nem bizony — bólint egyetértőén Geller Nándor, a szövetkezet elnöke. — A köz­gyűlésen úgy foglaltam össze tavalyi mérlegünket, hogy a növekvő termelési eredmények mellett csak közepes nyeresé­get tudtunk elérni. Ezt a megállapítást a számok valóban alátámasztják. Az épí­tők nettó árbevétele ugyanis 95 millióról 114 millióra, ter­melése 92 milllióról 97 millió­ra nőtt. Az egy dolgozóra szá­mított átlagos évi bér összege 46 ezer 18 forintról 48 ezer 101 forintra vagyis 4,5 százalék­kal emelkedett. Korántsem ilyen dinamikus a nyereség növekedése: a tavalyi 4 millió 380 ezer forintról 4 millió 563 ezer forintra. — A szövetkezet vezetői mi­nek tulajdonítják ezt a félol­dalasságot? A válasz előtt Gellér Nán­dor rövid ideig gondolkodóba esik. Mint kiderül, nem az okok miatt, hanem, hogy ho­gyan is fogalmazzon: — A megváltozott gazdasá­gi szabályzók teljes egészében először tavaly éreztették ha­tásukat ... A szabad, és a ma­ximált áras munkák aránya romlott Leendő szakemberek Ez az érv az utóbbi időben gyakran felkubban az építő­ipari szakemberek magyaráza­taiban, nyilatkozataiban. Két­ségtelenül igaz is, hogy kifi­zetődőbb olyan feldatokat vál­lalni, s elvégezni, ahol a szám­lakészítők a szerződés szabta határokon belül kicsit jobban is megnyomhatják a tollat. Csakhogy a maximált áras munkák közé olyan fontos tár­sadalmi tennivalók tartoznak, mint a lakás-, és az iskola- építés. Ezeknek a beruházá­soknak az anyagi haszna az építők szempontjából valóban csekély. Sőt! — Tavaly hatvan lakás épí­tésén dolgoztunk folyamato­san. Közülük Monoron a Mun­kásőr utcában lévő nyolc Ad- ria-lakást, a Deák Ferenc ut­cai 24 lakásos épülettömböt át­adtuk. Az utóbbi helyen még további 26 lakás vár a jú­lius 31-i átadásra — sorolja Gellér Andor. — A Pozsonyi úton pedig elkészítettük a fel­vonulási és az úgynevezett melléklétesítményeket, hogy a második negyedévi kezdés ott is lehetővé váljon. A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetének legnagyobb fel­adata azonban a vecsési, Pe­tőfi téri 16 tantermes iskola oktatási szárnyának megépíté­se volt. Az átadás április 2-án megtörtént... Következik a tornacsarnok, s a különböző kiszolgáló fétesítmények: a második ütem. Persze azért az alapvetően önös érdekeket sem helyezték háttérbe: — Szövetkezetünk telephe­lyén körülbelül Hatmillió fo­rintos költséggel elkészült a Dél-Pest megyei Iparitanuló Központ. Száz leendő szakem­ber oktatására alkalmas. Tavaly egyébként 102 ipari tanulót foglalkoztatott a szö­vetkezet, s az évek tapasztala­ta az, hogy a végzők körül­belül 80 százaléka náluk is marad. A megrendelek javára — Létszám-átcsoportosítás­sal, a szállítókapacitás ki­használásával és az anyag- gazdálkodás ésszerűsítésével, nemcsak a magunk helyzetét akarjuk megkönnyíteni. A mi munkánk minőségének javí­tása a megrendelőink érdeke is. V. J. jövő szombaton Zászlóátadás Fontos és ünnepi esemény­re kerül sor a monori járási úttörőgárda zászlóalj életében a jövő hét szombatján. A munkásőrség országos parancsnoka eddigi eredmé­nyes tevékenységük elismeré­séül zászlót adományoz a pi­ros nyakkendős gárdistáknak. A zászlóalj ebből az alkalom­ból fölveszi H. Kovács János­nak, a munkásmozgalom ré­gi harcosának, a monori di­rektórium egykori elnökének nevét. A zászlóátadásra ünnepélyes keretek között április 17-én, délelőtt 9 órakor, a gombai Fáy András művelődési ház parkjában kerül sor, s ezután rendezik meg a hagyományos járási összetett honvédelmi versenyt. Végsó fewcsá Bihari ikrétől Tragikus hirtelenséggel, vá­ratlanul elhunyt Bihari Imre nyugalmazott honvéd alezre­des, aki hosszú éveken át lát­ta el a járási kiegészítő pa­rancsnokság vezetői tisztét. . A 68* éves korában elhunyt Bihari Imre nyugdíjazása után is több fontos' társadal­mi funkciót töltött be, mindig lelkiismeretesen, legjobb tu­dása szerint végezte munká­ját. Végső búcsúztatása, katonai tiszteletadással április 14-én, szerdán délután egy órakor lesz a monori köztemetőben. Tíz évi (egyház Ünyi újra rács mögött Barangolások a járási székhelyen A műit Ismerete is gazdagít Ősi tájnevek nyomában: Szilhát A monori földrajzi tájnevek közül itt most a Szilhát ne­vet emeljük ki, amely igen régi eredetre vezethető visz- sza. Miért érdekes foglalkoz­nunk a Szil, Szilfás, Szilhát földrajzi tájnevekkel? Mivel ezt a finnugor ősi növényne­vet eredeti jelentésében csak a szilfás területeken lehetett megőrizni a honfoglalás során, ezért a szil igen jelentős a magyarság ősi lakhelyeire vonatkozó feltevések megítélé­sében. ^ m m Magyarország Földrajzinév­tára szerint hazánk 19 megyé­jéből, a szilfával kapcsolatos földrajzi tájnév mindegyiké­ben fellelhető, de a megyéken belüli gyakoriságuk eltérő. Gyakoriság szerint Somogy, Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdu-Bihar és Pest megye területére esik a legtöbb szillel kapcsolatos földrajzi tájnév. A honfoglalás korában és ezt követően is szilfával be­nőtt terület volt a monori Szilhát is. Így maradt meg a mai napig a neve. A közelben Gyömrö és Maglód települé­seken találkozunk még a Szil­hát tájnévvel, tehát a kör­nyék a honfoglalás korában nagyobb kiterjedésű szilfás volt. A szilháti földek Monor leg­magasabb részére, a 190 mé­ter tengerszínt feletti magas­ságra esnek, ezért ez a terület alkalmas volt az egykori őr­hely kialakítására is. Tiszta időben messzire el lehetett lát­ni erről a magaslatról. A mo­nori Szilhátot a Mádi domb­tól a Forrás választja el. Egyébként a Mádi domb neve is régi eredetre vezethető visz- sza. Jelentése: föld, földterület. A Mádi dombot korábban sző­lővel ültették be, ma szántó­föld. Meglehet, hogy a Szilhát, a Forrás és a Mádi domb eleink egykori nyári szálláshelye volt. A nyári szálláshelyhez ivóvíz szerzésre és itatásra a Szilhát és a Mádi domb között hú­zódó tisztavizű Forrás kivá­lóan alkalmas lehetett. A nyári szálláshelyet bizonyítják a Szilhát melletti és a Mádi domb alatti löszben feltárt — a Monori Hírlap 1982. január 13-i számában ismertetett — egykori gabonásvermek is. Eleink csak a tél beálltával vonultak le az északnyugat— délkeleti irányú Kenderesi tó északkeleti partjára, a jelenle­gi főszegi területen levő té­li szálláshelyre. Az egykori jóval nagyobb kiterjedésű Kenderesi tó északkeleti partján felételez­hető téli szálláshely vált vég­leges letelepedési hellyé. Az építkezés a mai napig is az északnyugat—délkeleti irány­vonalat követi. A Kenderesi tó visszahúzódása délkelet felől kezdődött meg, míg az észak- nyugati részének lecsapolása napjainkban fejeződött be. A Kenderesi tó délkeleti ré­szének visszahúzódásával ala­kult ki az A(l) szegi terület, s csak ezt követően építették be a Kistói utca—Pesti utca— Kossuth Lajos utca—Móricz Zsigmond utca által határolt területet. Ez a területrész igen vizenyős volt, helyenként még hosszú időn át nádas borítot­ta. A vizet állandó lecsapolá- sokkal, a kertek közötti víz­elvezető árkok létesítésével ve­zették a Kenderesi tóba, míg a terület végleg szárazzá vált és a közbenső nádas területe­ket is beépítették. Ha jól megnézzük Monor térképét és öreg házait, akkor a leggörbébb utcák és utcai átvágások a főszegi és az A(l) szegi területen láthatók. Még többet tudnánk, ha is­mernénk az 1813. év előtti községi állapotot, amikor le­bontották az össze-vissza épí­tett házak egy részét, ezáltal a területen 21 utcát alakítottak ki. A vasúti síneken túli Új­telep csak 1905-ben létesült, majd 1945-ben a Kistó lecsa- polását követően parcellázták és beépítették a Páskum és a Kistó helyének javarészét. Ma már a Kenderesi tó helyét is beépítették. A Szilhát tájnevet az 1883. évi külterületi kataszteri tér­képen sem találjuk és a Ma­gyarország Földrajzinév-tár adatai közé sem került be, annak ellenére, hogy mind a mai napig közismert név Mo­noron. Már csak a Strázsahegy (illetve Szilhát) felé vezető Szilhát utcai elnevezés őrzi emlékét. A régi Szilhát elnevezést a török idők harcai során ki­alakított szláv eredetű strázsa (őrszolgálat, őrhely) szó váltot­ta fel, s ma már a Strázsahegy használatával a térképekről is kiszorult az eredeti elnevezés. Tavasszal a hóvirág, az ibo­lya és a kökörcsin nyílása ide­jén a gyerekek kedvenc ki­rándulóhelyei a Szilháton ke­resztül a Forrásvölgy, a Mádi és a szomszédos Tete puszta. Ha már műemlékünk nincs, továbbra is őrizzük meg azo­kat a tájneveket, amelyeket parasztságunk évszázadokon át töretlenül megőrzött nyelvé­ben. Ezért tartjuk célszerűnek feleleveníteni a feledésbe me­nő tájneveinket is. Hiszen olyan kevés történelmi anyag maradt fenn, hogy azt kell el­sősorban településünkről meg­őriznünk, ami még rendelke­zésünkre áll, mert csak azzal együtt gazdagodhatunk. Vitálisné dr. Zilahy Lídia Sokszor még ma is beszéd­téma Gyomron Ünyi Ferenc cselekedetsorozata, amellyel évekig rettegésben tartotta a nagyközséget. Mint lapunkban többször is beszámoltunk róla, Ünyi ko­rábban már 7 év 10 hónapot ült börtönben, s 1979. július 1-én szabadult. Hogy meny­nyire dologkerülő volt akt az is bizonyítja, hogy mindössze öt napig dolgozott szabadulá­sa után. Több mint két éven keresz­tül tartotta rettegésben a nő­ket, akik egyedül jóformán ki sem mertek menni az ut­cára sötétedés után. A köz­ség különböző pontjain tűnt fel a 30 éves férfi — főleg az esti, éjszakai órákban. Végül egy nagyszabású akció után, tavaly július 23-án, a strand melletti tőzegesben csattant a kezén a bilincs. A Monori Járásbíróságon dr. Katona Sándor tanácsa előtt, tavaly decemberben há­rom napot vett igénybe Ünyi Ferenc bűnügyének tárgyalá­sa. A bíróság Ünyit bűnösnek mondta ki: egy rendbeli erő­szakos nemi közösülés bűntet­tében, 6 rendbeli közösülés bűntettének kísérletében, egy rendbeli felfegyverkezve elkö­vetett, hivatalos személy el­leni erőszak bűntettében, egy rendbeli maradandó fogyaté­kosságot okozó testi sértés bűntettének kísérletében. Ezért a járásbíróság a gyöm­rői szatírt 10 évi szabadság- vesztésre ítélte, amelyet fegy- házban kell letöltenie. Az ítélet után az ügyész suJ lyosbításért, a vádlott — ne­vetséges módon —, felmen­tésért, a védőügyvéd enyhíté­sért fellebbezést jelentett be. Másodfokon a napokban tárgyalta az ügyet a Pest me­gyei Bíróság dr. Hrabéczy Bé- láné tanácsa. A bíróság helybenhagyta a Monori Járásbíróság ítéletét, tehát Ünyinak le kell töltenie a 10 évi fegyházbüntetést, a közügyektől való eltiltást vi­szont tovább emelték. Az ítélet jogerőre emelke­dett, így Ünyi Ferenc meg­kezdte a büntetés letöltését. Mai fociajánlatunk Idegenben a listavezető Első tavaszi győzelmére készül az Üllő A megyei labdarúgó-baj­nokságban siralmasan gyen­gén szerepelnek a pilisi labda­rúgók. Legutóbb 8-0-ra kap­tak ki Kartalon, s ezzel az utolsó helyre csúsztak vissza a tabellán. Ma délután a szintén kiesőjelön Gödöllőt fogadják hazai környezetben, s bíznak a két pont megszer­zésében. A Sülysápnak is van törlesztenivalója a Pilisvörös- vár ellen. Ősszel ugyanis 6-1- re kaptak ki tőlük, a revans- ra reális esélye van a Tápió- menti gárdának. A megyei II. osztály A-cso- portjában tavasszal remekül szereplő monoriak ezúttal Dányon lépnek pályára. Ősz­szel Monoron is győzni tu­dott a gödöllői járásbeli együt­tes, ezúttal is ők az esélye­sebbek. Albertirsára látogat a listavezető vecsési együttes, s győzelemmel szeretné venni ezt az akadályt. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha si­kerülne a két héttel ezelőtti dányi játékot megismétel­niük. A mi véleményünk sze­rint döntetlen ízű ez az ösz- szecsapás. Az Üllő is úgy tű­nik felébredt Csipkerózsika- álmából, ma bizonyára meg­szerzik a két pontot az igen­csak gyengécske Tápiószecső ellen hazai pályán. Az összevont járási baj- I rxoksásban tegnap játszották le a Nagykörös—Abony és az E cser—Kocsér összecsapást. Ma délutánra is akad azért csemege. Kíváncsian várjuk a bajnokság meglepetéscsapata Péteri, mire lesz képes Dán- szentmiklóson. Szerintünk a döntetlen eredmény a legvaló­színűbb, bár a hazai pálya előnye a dánosiak esélyeit nö­veli. A Mende—Ceglédbercel találkozó nagy küzdelmet ígér, nehéz megjósolni az ered­ményt, a Mende valamivel esélyesebb. Ugyanakkor a Törtei—Maglód meccs döntet­len színezetű, viszont biztos vendéggyőzelem várható a Cs"vharaszton lejátszásra ke­rülő Vasad—Gyömrő össze­csapáson. A serdülőknél a üánszent- miklós—Cegléd VSE találkozó ígér nagy harcot, a többin pa- m'rforma-eredmények várha­tók. A II. osztályban a Vecsés II.—Dánszentmiklós II. és a Gvömrő II.—Üllő II. mérkő­zések hazai győzelmeket ígér­nek. G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírí*.;»

Next

/
Thumbnails
Contents