Pest Megyei Hírlap, 1982. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Egészséges vetőburgonya A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek mindenütt szor­galmazzák a burgonyatermelést. Ehhez igyekeznek a szö­vetkezetek jó vetőgumót is biztosítani. Felvételünk a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ csemői telepén készült, ahol éppen a vető­burgonyát szedték fel a gondosan letakart prizmából. Varga Irén felvétele Új varrógép Együtt a bedolgozókkal Valahányszor a NÍVÓ Ruhá­zati Szövetkezet nagykőrösi üzeméről ejtünk szót, igyek­szünk kihangsúlyozni, hogy rendkívül szűkös körülmények között folyik ott a munka. Mindezt azért tesszük, mert régen kivívta már a vásárlók elismerését az a kis kollektí­va, mely a nehezítő körülmé­nyek ellenére oly derekasan helytáll a munkában, s tevé­kenységével jelentősen hozzá­járul a szövetkezet által elért kimagasló eredményekhez. A napokban ellátogattunk az üzembe, ahol öller János vezetőt és munkatársait éppen a negyedévi hajrá közben ta­láltuk. — Sok a munkánk, de mi ennek örülünk — fűzte hozzá magyarázatképpen öller Já­nos, amikor egy szusszanásnyi időre megállt. — A gyártás munkád mellett az elkészült termékek csomagoláséval és kiszállításával is foglalatos­kodunk. December közepétől március közepéig műbőr, rö­vid és hosszú átmeneti kabá­tokat készítettünk bakfis és női méretben. Ezt követően a rövid műszőrme kabátok gyártását kezdtük meg a bak­fisoknak. Előreláthatólag áp­rilis közepétől osztrák műir- hából varrunk kabátokat. A különféle munkákhoz szüksé­ges anyagokat a ceglédi üzemtől már kiszabottan kap­juk. — Gyártunk többféle színű jersey aljat és nadrágot. A bedolgozóink pedig farmer anyagból aljakat és nadrágo­kat készítenek. .— A gyárt­mányaink eljutnak a Felsőru­házati Nagykereskedelmi Vál­lalathoz, a Kelet-magyaror­szági Textil Nagykereskedel­mi Vállalathoz Szolnokra és a Hajdú-Bihar megyei Kiske­reskedelmi Vállalathoz Deb­recenbe. — A munkánk egész évre biztosítottnak , látszik. Az 1981-es évhez viszonyítva a fizikai állományú dolgozók­nál 5, a nem fizikai állomá- nyúaknál pedig 3 százalékos bérszínvonal-növekedést irá­nyoztunk elő. — Az idén januárban ka­pott kéttűs gép révén gyor­sabban és szebben tudunk varrni. A gép elhelyezése a kettes számú részlegünkben a szűkös körülmények miatt ko­moly nehézségeket okozott. A vasalógépeink is rászolgáltak már a cserére. — A szövetkezetünk veze­tősége június végén 2 napos autóbuszos kirándulást szer­vez Pécs és Harkány környé­kére. A kirándulás a dolgozók részére ingyenes. — A korábbi, jól bevált gyakorlatnak megfelelően, az idén júliusban is felváltva le­állnak a részlegeink, s átad­ják az üzemrészt a karbantar­tóknak. K. K. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Az angyalarcú. Szakmunkás bér­let A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1982. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Árulkodó adatok es közgyűlésről A művelődni vágyók fóruma A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat városi szerve­zete legutóbb 1977. áprilisá­ban tartott közgyűlést. Azóta a szervezet az MSZMP XI. és XII. kongresszusának hatá­rozatai, a TIT országos és me­gyei küldöttértekezletének ha­tározatai, s természetesen a városi küldöttgyűlésen el­hangzottak alapján dolgozott. Sikeres rendezvények A TIT városi szervezete most ismét közgyűlést tart, mégpedig április 5-én. hétfőn délután 5 órakor az Arany Já­nos Művelődési Központ dísz­termében. Megokolhatatlan volna megelőzni ezt a köz­gyűlést, s minősíteni a város ismeretterjesztőinek. munká­ját. A tényeket azonban, me­lyekről a mérlegelők is vitat­kozni fognak, már jól ismer­jük. Például azokat az adato­kat melyek szerint ' 1977-ben 229, a következő évben 217, majd 1979-ben 197, ezután 1980-ban 245 és végül 1981- ben 246 rendezvénye volt a városi szervezetnek. Érdekes vita kerekedhet arról, hogy mi volt az oka az 1979-es hul­lámvölgynek, ha a számok egyáltalán hullámvölgyről tu­dósítanak. Hiszen a fejlődés nem csupán a rendezvények számának gyarapodásában mutatkozhat meg. Vitára adhat okot Kevesebb előadás is hozhat igen jó eredményeket, ha a hallgatók száma gyarapodik vagy az előadások hatása ked­vezőbb. Vitára adhat okot az előadások téma szerinti meg­oszlása. Tavaly például 44 történelmi, 27 egészségügyi, 23 jogi, 20 mezőgazdasági és élelmezésügyi, s 19 pszicholó­giai előadás hangzott el váro­sunkban. Ugyanakkor mind­össze 2 néprajzi, 2 magyar nyelvi. 3 műszaki, 4 nemzet­közi politikai és egy hadtu­dományi. Matematikai előadás pedig utoljára 1977-ben volt Nagykőrösön. A felsorolásból kihagytuk a középmezőnyt, a többi tudományágat. Nos, e számok így is érdekesek, de önmagukban nem, csak súlyo­zottan használhatók. Minden­esetre nehéz dolga lesz a' köz­gyűlésnek, ha ezekből az ada­tokból akar következtetéseket levonni, hiszen közben minő­sítenie kell a közönség ér­deklődésének változásait, épp­úgy mint a szervezet alkal­mazkodóképességét vagy te­hetségét az érdeklődés felkel­tésére. Szervezési gondok Az adatok vizsgálata mel­lett bizonyára szó esik majd az ismeretterjesztés, szervezé­si gondjairól és eredményeiről is a tanácskozáson. Olvasóink talán emlékeznek arra, hogy évek hosszú sora óta, min­den ősszel megjelenik lapunk­ban egyikét írás arról, hogy néhány munkahelyen nem mutatkozik kellő érdeklődés az ismeretterjesztő előadások iránt. Az évad kezdete ezek szerint sosem zökkenőmentes. A közgyűlés nagyszerű alkal­mat kínál arra, hogy a bo­nyodalmak körülményei és okai tisztázódhassanak és' a jövőben simábban folyjék a szervezés. A vitára bocsátható kérdé­seket, témákat szinte lehetet­len felsorolni. Ám enélkülis tudjuk, hogy a közgyűlés jelen­tős esemény, nemcsak a 71 nagykőrösi TIT-tag, hanem a művelődni vágyók népes tá­bora szempontjából is. F. P. Helytörténeti pályázol A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a Pest me­gyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya és a Pest megyei Levéltár a megyei honismereti mozgalom további támogatá­sára helytörténeti és krónika­írói pályázatot hirdetett. A pá­lyázat nyilvános, azon részt vehetnek mindazok, akik Pest megye településeinek múltjá­val foglalkoznak. A meghirde­tők különösen ajánlják pálya­munka készítését a helytörté­nészeknek, krónikaíróknak, pe­dagógusoknak és a honismere­ti szakköröknek. A pályázati hirdetménnyel kapcsolatban városunkban részletes felvilágosítással szol­gál a Hazafias Népfront váro­si irodája (Dalmady Győző ut­ca 5.) a városi tanács vb mű­velődési osztálya és a Pest me­gyei Levéltár nagykőrösi osztá­lya (Hősök tere 4.). A pályamunkák beküldésé­nek határideje 1982. augusztus 31. Sporthírek Kézilabda Toldi Kupa A városunkbeli teremkézi­labda Toldi Kupa mérkőzés­sorozat 8. játéknapján több helyosztó jellegű találkozóra került sor a Toldi sportcsar­nokban. Férfi A-csoportban Abonyi TSZ SK—Nk. Kini­zsi 20-15 (8-9). Nk.: Fejes (1) — Vilcsák, Rónaszéki (1), M. Szűcs, Várkonyi', Varsányi (9), Tóth F. (2); csere: Pécze- li (1), Dobnik, Jónás (1). A megyei I. osztály múlt évi 11. helyezett, mozgékony csapa­tával végig harcos, kemény, változatos, kétperces kiállítá­sokkal bőven tarkított találko­zót vívtak a helyiek. Az iz­galmas mérkőzés hajrája a jobb erőben levő vendégek­nek sikerült jobban. Hernádi TSZ SK—Karate- tétien SE 20-16 (8-6). Karatetétien SE—Albertirsai MTVSK 15-12 (8-3), Tisza- kécskei VEGYÉPSZER—Abo­nyi TSZ SK 28-22 (11-10). A táblázat ezt mutatja: y 1. Abonyi TSZ SK 6 3 1 2 122-118 7 2. Hernádi TSZ SK 5 3 — 2 87- 81 6 3. Nagykőrösi Kinizsi 5 3 — 2 94- 92 6 4. Tiszakécskei VEGYÉPSZER 5 3 — 2 94- 96 6 5. Lajosmizsei KSE 1 2 — 2 70- 69 4 6. Karatetétieni SE 6 2 — 4 108-119 4 7. Albertirsai MTVSK 5 1 1 3 77- 77 3 Nők izgalmas játékot hozott, isko­Hernádi TSZ SK II.—Ceg­lédi VSE 15-8- (8-5), DUTÉP (Kecskemét)—Hernádi TSZ SK I. 14-10 (5-5). A Nk. Toldi DSK II.—Nk. Toldi DSK I. mérkőzést, amely 20-17 (10-9-re) végződött és lai kirándulás miatt később, hétközben játszották. Góldo­bók: Becze (11), Bóbis (4), Kpvács (3), Ali (2), illetve Szakái (7), Szabó (5), Kram (4) és Győri eredmény: (1). A női vég­1. Hernádi TSZ SK II. 5 5------75-37 10 2 . Ceglédi VSE 5 4—1 69-50 8 3. Nagykőrösi Toldi DSK I. 5 2 — 3 70-60 4 4. Nagykőrösi Toldi DSK II. 5 2 — 3 83-76 4 5. DUTEp (Kecskemét) 5 2 — 3 54-62 4 6. Hernádi TSZ SK L 5------ 5 32-98 — Negyvennyolc fő vett részt Dunakeszin, a megyei serdülő fiú kézilabdás felmérő vérse­Társadalmi munkával kezdtem I zottsági tag, s végül alapszer­vezeti titkár. Az MSZMP megszervezésekor, a helyi ké­szítésű , ideiglenes igazolvá­nyok közül az övé volt a ki­lences sorszámú. Ő mentette meg a széthullástól 1956-ban Fekete Józseffel, dr. Rétsági Oszkárral s Bojtos Józseffel együtt a Petőfi Tsz-t. A nagy­kőrösi munkásőrök közül ő volt az első, aki fegyveres szolgálatot teljesített. Mesélhetek nekik — Ez igazán nem érdem, legfeljebb tény. Elsőként rám került a sor: Ennyi volt az egész. A helyi történelem ta­lán feljegyzi az ilyesmit. De akkor azt is, hogy sokszor előrerugaszkodtam, de még­sem csináltam karriert — ha szabad ezt mondani. Talán tanulnom kellett volna, hiszen mindössze négy gimnáziumot, mai mércével nyolc általánost végeztem. De mindig úgy vol­tam vele, hogy ha most elme­gyek tanulni, akkor mi lesz a munkámmal. Tehát marad­tam, s tettem a dolgomat. A siker szempontjából végül is talán lemaradtam. Emberség­ben, hitben, meggyőződésben nem. Talán, ha jobban a hó­nom alá nyúl valaki, talán, ha elmegyek a MADISZ-osokkal Pestre a lőszerrakodás után ... Nem tudom. Belülről nézve az életemet teljesnek mondha­tom. Boldog ember vagyok. S az alapszervezetben annyira várják, hogy nyugdíjas legyek, mert sok a munka, kellene a 50k szabad idő. Addigra az unokáim is nagyobbak lesz­nek, s mesélhetek nekik. Szerencsére van miről. Farkas Péter nyon. A 15 fős megyei válo­gatott keretbe a Nk. Kinizsi 5 fiatalja közül három (Vil­csák, Dobnik és Lázár) került be, s nemzetközi tornán vesz­nek részt. Csütörtöki sportműsor Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Toldi DSK—Kiskunlacházi Szakmunkásképző, diák fiú körzeti bajnoki mérkőzés. Sakk Művelődési központ, 18 óra: a városi nyílt felnőtt egyéni bajnokság döntőjének és vi­gaszversenyének 7. fordulója. S. Z. mm Mon Tegnapelőtt. Színes magyar társadalmi filmdráma. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A legkisebb törpe. Színes szovjet mesefilm fél 4-kor. Harmadik típusú találkozá­sok I—II. Színes amerikai tu­dományos-fantasztikus kaland­film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás csak fél 6- kor. Sebkezeléseik Országszerte gyümölcsöseink­ben igen solfc agresszív gomba- és baktériumbetegség pusztít. Ezek a károsítók nyílt sebfe­lületen keresztül hatolnak a fába. Pusztító hatásuk szaksze­rű, minél későbbi időpontban történő tavaszi metszéssel, a sebek gondos kezelésével, ko- ronaritkítássai, az időjárás okozta sérülések, gallytörések gyors eltávolításával természe­tesen csökkenthető. ISSN 0133—271)8 (Nagykőrösi Hírlap) ■ gyesi Alajossal meg a többiek­kel. Hosszú volna a névsor. A kommunisták egységesen lép­tek fel minden kérdésben. A szociáldemokratákról ugyan­ezt nem mondhatom el. Nem tudom jobban elmagyarázni, de tény; hogy abban a hely­zetben teljesen nyilvánvalóvá vált előttem, hogy csak a kommunisták között lehet a helyem. A mi dchpuik volt — Felvették tehát a pártba, s azonnal munkához látott. — Tagja lettem a rendező­gárdának, aztán új tagokat kellett toboroznom, s a fiata­lokkal kellett foglalkoznom. A párt ^ok munkát bízott a fiatalokra. A mi dolgunk volt például a választási harcok­ban az utcai feliratokat elké­szíteni. Szóval kerítést festet­tünk. Ehhez nagyon kellet­tem, mert nyomdászként ugye, tudtam helyesen írni. Máskü­lönben itt a mozgalomban is­merkedtem meg a feleségem­mel, aki szintén negyvenötös párttag. Hát így kezdődött a szabad élet... S a folytatás? Csete Sándor volt iparitanulóotthon-vezető, munkaerő-gazdálkodási hiva­talvezető, tanácsi csoportveze- 1 tő, nyomdai telepvezető, , Áfész-üzemági csoportvezető, - tsz-könyvelő, konzervgyári lé- i góparancsnok, nyomdász, : gondnok és ismét nyomdász., i Közben volt városi pártbi- i zottsági tag, MHS7 városi ve­zető, városi párt-végrehajtóbi­— Ekkor határozta el, hogy hazajön... — Igen, mert akkor már a front mögött voltam, szabad területen, s lehetett utazni. Kissé bonyodalmasán az igaz, de még vonat is járt. Leg­alábbis április 13-án már igen. Ezzel törekedtem, de most már dél felé. Gödön azonban leszálltam, mert MADISZ-osok jöttek oda és kérték az utasokat, hogy se­gítsenek nekik dolgozni. Se­gítettem hát lőszert rakodni, így töltöttem az első napomat a felszabadult Magyarorszá­gon társadalmi munkával. Másnap aztán hazaértem Kő­rösre, s azonnal beálltam a nyomdába dolgozni. Aztán jött a nevezetes július 14-e, amikor beléptem a Magyar Kommunista Pártba. Az első napon — Pedig a tanítók, az ér­sekújvári munkások, szociál­demokraták voltak. — Ez igaz, de itthon akadt más tanítóm. Például Megyesi Alajos, aki sokat megfordult a nyomdában, mert a koalíciós lapnál ő képviselte a kommu­nista pártot. S lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a kom­munistáknak van jó program­ja. Megragadott az is, hogy a kommunisták mindenütt ott voltak, mindenben benne vol­tak. Akárhova mentem, talál­koztam az akkori kommunista vezetőkkel. Például Barta An­tallal, s a már említett Me­berében mint leventét elvittek a Dunántúlra, Enyingre. On­nan szöktem meg december 1-én, amikor tovább akartak vezényelni minket nyugat felé. Határozott szándékom volt északra igyekezni, hogy ki­jussak a felelősségre vonás szempontjából veszélyes terü­letről, tulajdonképpen ki az országból. A számításom be­vált, mert Érsekújváron, mint a hovatartozás tekintetében akkor már bizonytalan terüle­ten, meg lehetett húzódni. December 11-én értem oda, s még munkát is kaptam a Far­kas-féle nyomdában. Ez az üzem volt az én politikai is­kolám. Azok a nyomdászok tényleg szervezett munkások voltak, s ez újdonság volt, hiszen azelőtt én nem talál­koztam ilyen öntudatos szak­társakkal. Erős szakszerveze­tük volt még azokban az időkben is. Helyesebben őriz­ték a szakszervezeti múlt ha­gyományait. Egyébként pedig többnyire szociáldemokraták voltak. Gondolkodásukat az is meghatározta, hogy ők Cseh­szlovákiában már megkóstol­ták a polgári demokráciát is, amiről nekem semmiféle ta­pasztalatom nem lehetett. Volt ott egy idősebb munkás, Ba- horecz Mihálynak hívták, tő­le tanultam a legtöbbet, mert ő vont be a mozgalmi életbe, ö vitt magával, hogy kő*- szöntsük a felszabadító szovjet csapatokat. De ez már már­ciusban volt, mint mondtam, 31-én. Az ország lakosságának hány százaléka született a felszabadulás után? Meg le­hetne nézni az adatot a KSH valamelyik kiadványában, de enélkül is tudjuk, hogy na­gyon sok emberről van szó. És sokan vannak azok is, akik számára ez a nap az új­jászületésé volt. A végtelen lehetőségekkel, az emberi lét­tel való találkozás napja. Áp­rilis 4-e az ország utolsó négyzetmétereinek felszabadu­lására emlékeztet minket, s ezért közös ünnepünk. Ma­gában mindenki ' más-más napra emlékezik. — Akár több napra is, hi­szen a történelem eseményei bonyolultak. Én például 1945. március 31-én szabadultam fel, méghozzá Érsekújváron. Tehát nem itthon. Az első na­pom a felszabadult Magyaror­szágon április 13-ra esett. Igazán itthon, Nagykőrösön másnap örülhettem a szabad­ságnak. S nekem még neveze­tes nap 1945. július 14-e is. Ekkor vettek fel a kommu­nista pártba. Ekkor néztem tudatosan szembe a történe­lemmel ... Jeles napsk Csete Sándor, akivel a szerkesztőségi szobában igyek­szünk felidézni a jeles napo­kat, nyomdász Cegléden. Még két éve van a nyugdíjig. Na­ponta jár át Nagykőrösről a másik városba dolgozni. Hogy agután, amikor délután haza­ér, újra kezdje a munkát. Az egyik területi pártalapszerve- zet titkára. — Nagykőrösön tanultam ki a nyomdászmesterséget, s itt is dolgoztam. De 1944 októ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents