Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

1982. MÁRCIUS 31., SZERDA Zenei panoráma Haydnra emlékezünk Ma ünnepli a világ Joseph Haydn születésének 250. év­fordulóját. Tavaly a Bartók-, idén a Kodály-centenárium kapcsán került hazánk a ze­nei élet előterébe. Eközben talán kissé elsikkadt a köztu­datban az a zenetörténeti tény, hogy Haydn életének hetven­hét, zeneszerzői munkásságá­nak hatvan esztendejéből Ma­gyarországon töltött harminc évet. Szárnypróbál gatás Közel a magyar határhoz, egy alsó-ausztriai faluban, Rohrauhan 1732. március 31- én született. A zenével már a szülői házban kapcsolatba ke­rült, erről a későbbiek során Így emlékezik: Megboldogult apám bognármester volt, Har- rach gróf jobbágya, a zenének természettől fogva igen nagy kedvelője. Hárfázott, anélkül, hogy egyetlen kottafejet is­mert volna, én meg ötéves fiúcska koromban rendre utá­naénekeltem egyszerű, kurta darabjait. Ez késztette apámat arra, hogy Haimburgba adjon, az ottani rokon iskolamester­hez, hogy nála a zene alapele­meit, a fiataloknak szükséges többi dolgokkal egyetemben elsajátítsam. Első tanítójáról mondta: A síron túl is hálás leszek ennek az embernek, amiért oly sok mindenre rá­szorított, még ha közben több verést kaptam is, mint ételt. Életében az 1740-es eszten­dő hozott fordulatot, amikor a bécsi-Stephansdom karmeste­re új kórusénekesek után ku­tatva, tehetségének alapos ki­próbálása után felvette a kol­légiumba. Haydn a kórus leg­kiválóbb szoprán szólistája lett, hangja azonban a mutá- lás következtében elmélyült, s a szólóéneklésre immár al­kalmatlan fiatalember 1749 őszén az utcára került. A kö­vetkező tíz évben kottamáso­lással, átírással, tanítással, templomi orgonálással, tánc­zenéléssel tartja fenn magát. Padlásszobát bérel, s egy köl­csön zongorán elkezdi kom­ponista tevékenységét. Rend- szertelen, hézagos elméleti ta­nulmányainak pótlására szor­galmasan hozzákezd más szer­zők kottáinak tanulmányozá­sához. A komponista Növekvő zenei hírnevének köszönheti első zeneigazgató­ságát Csehországban 1759- ben, Morvin gróf lukaveci kas­télyában. Az önálló zenekar, anyagi helyzetének stabilitá­sa jótékonyan hat zeneszerző tevékenységére is. Ekkor kom­ponálja első szimfóniáját. Haydn 1761. május 1-én, de már valószínűleg hónapokkal korábban az Esterházyak szolgálatába szegődött. Elő­ször másodkarmester Pál An­al hercegnél Kismartonban, majd annak halála után test­vérénél. Esterházy Miklós, az akkori legnagyobb magyar hű­béri birtok ura. nagy koncep­ciójú, művészbarát egyéniség volt. Felismerve Haydn rend­kívüli és sokoldalú tehetségét, messzemenően támogatta, bi­zalmába fogadta. 1766-ban ze­nekarának megüresedett első karmesteri helyére állította, majd a Fertő-tó melletti bir­tokán, eszterházi kastélyának elkészültével, a Muzsikaház vezetője lett. Pezsgő élet zajlott a mai Fertődön akkoriban, mely na­gyon sok kötelezettséget rótt Haydnra. Tanított, dirigált, operákat, hangszeres és zene­kari műveket egyaránt kom­ponált. Bár vidéken élt, kap­csolatban maradt a világ ze­nei áramlataival, sőt korának egyik zenei megújítója lett'. Gazdájának 1790-ben bekövet­kezett halálával megnyílt előtte Európa. Bécs, majd két ízben huzamosabb ideig Ang­lia volt az otthona, ahol pályá­jának csúcsán fejedelmek ver­sengtek művészetéért. 1795- ben végleg visszaköltözött Bécsbe, misék és oratóriumok komponálásával koronázta meg életművét. Sikercsúcs A halála előtti néhány év­ben már nem írt muzsikát. Könyvtárának, műveinek jegy­zékét rendszerezte. Otthona látogatókkal telt meg, megér­hette műveinek olyan magas elismerését, amely igen kevés szerzőnek adatott meg életé­ben. 1809. május 31-én halt meg. Nyughelye Kismarton­ban van. Magyarországi életé­nek dokumentumait, opuszai- nak néhány kéziratát a Szé­chényi Könyvtár őrzi kegye­lettel. Az utókor több mint egy századig méltatlanul bánt mű­vészetével, de századunk szá­mos jelentékeny muzsikusá­nak köszönhető, hogy1 ma már a géniuszát megillető helyet foglalja el a világ zenei életé­ben. Pintér Emőke Az évforduló napján a Nép­színház operatársulata ma a Fertődtől nem messze eső Körmenden adja elő A pa­tikust. A Goldoni librettójára készült vígoperát Haydn Esz- terházán, a mai Fertődön írta, ezzel a művével avatták a kas­tély operaépületét. A Népszín­ház operatársulata ez alka­lommal hetvenötödször tűzi műsorára e darabot. Ugyancsak március 31-én es­te Haydnra emlékeznek Bu­dapesten is; a Zeneakadémián az Évszakok című oratóriu­mát szólaltatja meg a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezénylésé­vel, valamint a Budapesti Kó­rus és neves szólisták közre­működésével. Ünnepi hangversennyel em­lékezik a Magyar Nemzeti Múzeum is. Az április 3-án este fél 7-kor kezdődő kon­certen a nagy komponista öt barytontriója csendül fel ne­ves hazai hangszeres művé­szek tolmácsolásában, A hang­verseny alkalmából a mú­zeumban kiállítják Haydn hangszerét, a barytont. Jegyek a múzeum pénztárában vált­hatók. Művelt nyelv A nyelvet — halljuk, ol­vassuk, de vajon tudjuk-e? — naponta művelni kell. Ösztönös cselekedet ez, hisz észre sem vesszük, hogy minden kimondott szavunkkal, leírt betűnk­kel egy országos nyelvmű­velő (avagy nyelvrontó) mozgalom részesei va­gyunk. Olyannyira lankadt a figyelmünk, hogy már- már föl sem kapjuk fejün­ket a szem- vagy fülbántó kifejezések olvastán, halla­tán. Kiváltképp váratlan lehet a dolog, ha hivatalos tes­tület hivatalos anyagában kapunk ízelítőt nyelvműve­lésből. Pedig ez történt Ér­den, a városi tanács végre­hajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén. Ahol is a Költségvetési Üzem • éves beszámolóját dicsérő fel­szólalók között szót kérő Dizseri Sándor, a Vörös­marty Gimnázium címzetes igazgatója az írott anyag tiszta nyelvezetéért, he­lyes magyarságáért mon­dott elismerő szavakat. Ügy lehet, nem ezért fo­gadta el egyhangúlag és dicsérettel a testület az üzem beszámolóját, de hogy az elismerésben a művelt nyelvnek is szerepe Volt, annyi bizonyos. m. á. Tízesztendős a SZÉT Jól vizsgázott a gyakorlatban I • Fórum az Agrártudományi Egyetemen ü .Idén tíz esztendeje alakult meg a szakmunkások egyete­mi-főiskolai előkészítő tanfo­lyama, rövidített nevén a SZÉT. Az agrár-felsőoktatás­ban is meghonosodott — most hét éve — a korszerű metó­dus, melynek lényege; levele­ző, illetve bentlakásos formá­ban egyetlen esztendő alatt készítik fel a szakmunkásokat — akad közöttük szép számmal, aki még nem tett érettségi vizsgát — az egyetemi, illetve főiskolai felvételire. Legtöbben Pest megyéből Tegnap délelőtt 11 órakor háromszázan gyülekeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a fórumra, ame­lyen a tanfolyamra most je­lentkezők,’ a kurzust e napok­ban még végzők, a SZET-et járt egyetemisták, főiskolások, a már diplomázott' agrár- szakemberek, továbbá a SZOT, az ÉDOSZ és a MEDOSZ ve­zetői, munkatársai, az egye­tem oktatói, a TOT, valamint az agráregyetém tanfolyami Helytörténészek, krónikaírók ázati felhívás Pály; A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Pest megyei Levéltár a megyei honismereti mozgalom további támogatására hely- történeti, krónikaírói pályázatot hirdet. A pályázat nyilvános, azon részt vehetnek mindazok, akik Pest megye településeinek múltjával foglalkoznak, különösen a Pest megyei helytörténészek, krónikaírók, pedagógusok és a honismereti szakkörök. A pályázaton nem vehetnek részt hivatásos kutatók: történészek, levéltárosok, muzeológusok. Csak olyan munkák nyújthatók be, amelyeket előzőleg — kü­lönböző célból — még senki sem lektorált. Kiadóhoz, szer­kesztőségékhez korábban eljuttatott írásokkkal, továbbá dok­tori értekezésekkel, főiskolai, egyetemi szakdolgozatokkal, dip­lomamunkákkal nem lehet pályázni. Pályázni a következő témákban lehet: Beadható megyetörténeti ta- ^^nulmány, továbbá a nemzeti­ségek, a munkásmozgalom és a népfrontmozgalom megyei és he­lyi történetét feldolgozó munka, a történelemstatisztikai feldolgozás, az adott Pest megyei község (vá­ros), üzem, vállalat, szövetkezet, intézmény, egyesület és mozgalom története, illetőleg a felszabadulás­tól napjainkig terjedő időszakot átfogó elbeszélő krónika és köz­életi személyiség visszaemlékezé­se. A nemzetiségek története — részben, vagy egészben — a nem­zetiség nyelvén is megírható. Ebben a kategóriában pályázni csak jegyzetekkel ellátott és leg­alább egy szerzői ív terjedelmű (32 gépelt oldal) pályaművel le­het. Díjak: I. díj: 3500 forint; II. díj: 2500 forint; ni. díj: 1500 forint. O Benyújtható a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának a megyei helytörténeti munkát támogató 5/1976. sz. hatá­rozata nyomán elkészített — első­sorban az 1980. és 1981. évi — fa­lu (város) -krónika, valamint az adott üzem, vállalat, szövetkezet és intézmény, egy vagy néhány esztendejéről szóló munkahelyi krónika. A krónika legalább egy szerzői ív terjedelmű kell, hogy legyen és az a megyei nemzetisé­gek nyelvén is 'megírható. Díjak: I. díj: 3000 forint; II. díj: 2000 forint; III. díj; 1200 fo­rint. A pályázat történelmi Jellegű munkákra vonatkozik. A bíráló bizottság nem veszi figyelembe a múltról szóló szépirodalmi jelle­gű vagy a régészeti és néprajzi munkákat, de elfogad forrásérté­kű visszaemlékezéseket. A pályaműveket a Pest megyei Levéltárnak (1364. Budapest, Sem­melweis u. 6., vagy Pf. 30.) kell megküldeni. A pályamunkán fel kell tüntetni a pályázó nevét, foglalkozását és címét. A pálya­munkát egy példányban kell be­nyújtani ; a bíráló bizottság a gépelt szöveg jó minőségű papí­ron készült első példányát fogad­ja csak el. A pályamunkák beküldésének határideje: ez év augusztus 31. A pályázat eredményét november 7- én közlik. A pályadíjakat az erre a célra összehívott bíráló bizottság ítéli oda. A bíráló bizottság a pályázat anyagának ismeretében a díjak számát felemelheti; a díjak ösz- szegét megemelheti; díjat meg­oszthat. összevonhat, vagy nem ítéli oda; és egyes munkákat ju­talomban részesíthet. A pályázaton részt vevő mun­kák kézirati példányai a Pest megyei Levéltár tulajdonává vál­nak. A müvek egészének vagy részleteinek publikálási joga két évig a pályázatot meghirdető szer­veket illeti meg. Ha a pályázók igénylik, kinek-kinek szakmai, módszertani tájékoztatást szíve­sen nyújt a Pest megyei Levéltár. SZIVÁRVÁNY — A KÉP­RŐL. A rádió a közeljövőben — tekintettel a megnövekedett hét végi szabad időre, mint megírtuk — új műsorrendet vezet be. A szerkesztők min­den bizonnyal eme átszerve­zés során azt vették figyelem­be, hogy a hétvégeken, szom­baton és vasárnap sokkal több ember figyelmével kell szá­molniuk. Az eddigieknél is több olyan programról kell gondoskodni, amely nemcsak -gy-egy réteg érdeklődésére, lanem a legkülönbözőbb fog- alkozású, műveltségű és korú ;mber figyelmére számíthat. E kívánalmaknak évek óta magas színvonalon felel meg a szivárvány című vasárnap lélelőttönként hallható össze­állítás, melynek legutóbbi mű­sorát Szigethy Anna szerkesz­tette. Minden hasonló összeállítás­nak van szerkesztője akkor is, ha — mint oly gyakran pana­szoljuk — szerkesztetlenn ík érezzük a műsort,- E kritika RADIÓ FIGYE LŐ nem érheti a Szivárványt, hi­szen éppen a gondos, tervsze­rű előkészítés és válogatás az, ami a sok témájú riportokat végül is egységes műsorrá for­málja. A riportok ez alkalommal is az élet szebb és árnyékosabb oldalait kalandozták be. Rácso­dálkozhattunk a csillagos égre, eltűnődhettünk egy idős asz- szony szomorú sorsán, képkoc­kává formálódott a képzőmű­vészet. Külön-külön hallgatva a riportokat, vagy egységes egészként befogadva azokat, ismét kerek képet nyertünk napjaink kellemes és sötétebb eseményeiről. A SZIVÁRVÁNY KÉPEI. Megtörtént már, hogy gyen­gébb idegenforgalmi alap­anyagból született a rádió stú­diójában remekmű, s fordítva is. Silány történetet kiáltot­tunk volna, de emlékeztünk rá, mennyivel jobb volt az erede­ti. író, rendező, színész, s a rádióra alkalmazás kényes munkájának eredménye, hogy végül is hogyan sikerül a hangszalagra átírt mű. A remek alapanyag azonban kevés, a rádió műsorideje meg sok, így azután természetes, hogy az irodalmi értékkel ugyan bíró, de halhatatlan­ságra nem pályázó munkák is sorra kerülnek. Mint vasárnap délelőtt volt a Nyár című Kaffka Margit-novella rádiós átdolgozása. Mint oly sok Kaffka-törté- netben, ebben is a századelő szüffrazsettje vívódik: válasz- ha már ők sem voltak képesek sza az önmegvalósítás oly rö- magukra venni hőseik ruháját, gös útját, vagy engedve saját miért dobogtatta volna meg a érzelmeinek és a kor szokásai- nii szívünket az önmegvalósí- nak, legyen a vidéki értelmisé- tás és a szerelem hálójában gi felesége, s ami ezzel egyet kapálódzó ifjú höigy esete, jelent, masodrangu ember. * Kissé belepte a por ezt a no- Gs, A­vellát. Nem mintha a női egyenjogúság területén minden a legnagyobb rendben találtat­nék. Csak az elmúlt hetven év­ben alaposan átformálódott a világ. Klára, a festőnő már senkiben sem keltene borzon­gást azzal, hogy turistabakan­csot húz a lábára, az egyete­meknek, főiskoláknak ma már több a hölgy-, mint a férfi­hallgatója. Mindez azonban nem ma­gyarázza, hogy ezt a női eman­cipáció védelmében írt elbe­szélést miért lebegte körül a naftalin illata? Alighanem azért, mert a közreműködők velünk együtt nem érezték ott­hon magukat ebben a század­elői, messze tűnt világban. S kérdéseikkel foglalkozó szak­emberei találkoztak. Mint bevezetőjében dr. Szendrő Péter dékánhelyettes elmondotta, 1975 óta 322 szak­munkás jelentkezett, s tett si­keres felvételi vizsgát az elő­készítő kurzuson. Közülük 168-an eredményesen tovább­tanultak az ország agrár­felsőoktatási intézményeiben. Ma már 83 a korábban Gö­döllőn előkészítőt végzett dip­lomások száma. A tanfolyamra jelentkezők személyes indítékaikon kívül a munkahelyek — termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok, vállalatok — támogatását is élvezik, hiszen az egyéves kurzus idején is megkapják átlagfizetésüket, Ha pedig egyetemen, főiskolán folytat­ják tanulmányaikat, ösztön­díjban részesülnek. Dr. Csizmadia Béla, a tanfo­lyam referense arról számolt be, hogy a munkáltatók, sőt az egyes megyék között is nagy különbségek vannak atekintet- ben; mennyire ösztönzik a szakmunkásokat a továbbta­nulásra. Ez évben a legtöbb jelentkező Pest megyéből ke­rült ki, s a sorban Bács-Kis- kun és Borsod következett. Egy felmérés szerint korábban a hallgatók zöme saját kezde­ményezésére jött a tanfolyam­ra, idén 75 százalékuk már a munkahely javaslatára. Nyolc vörösdiplomás Dr. Fekete László adjunk­tus, az előkészítő tanfolyam vezetője elmondotta: a 83 dip­lomázott egykori SZET-hall- gató túlnyomó többsége (75 százalék) közepes vagy annál jobb eredménnyel zárta főis­kolai, egyetemi éveit, nyol­cán vörösdiplomát kaptak. Ugyancsak a többségük — három kivétellel mindenki — a tanulmányi szerződést kötő munkahelyen maradt, s anya­gilag sem járt rosszul: 60 százalékuknak a szakmunkás­fizetésnél több a keresete. Akad a végzettek között, aki rövid két év alatt vezető be­osztásba került. Kérdésözön A tájékoztatók után kezde­tét vette a- igazi fórum. El­sősorban a tanfolyamra idén jelentkezők kérdeztek sokat. Vajon tanulhat-e levelező ta­gozaton is a SZÉT után a diák, vagy csak nappalin? Mikor kell beküldeni a jelent­kezési lapokat? Hol tanulhat-' nak tovább, milyen munkakö­röket tölthetnek be a kurzus után? Miből áll a felvételi vizsga? Mennyi az ösztöndíj, s ki fizeti a diáknak? Ha ön­költséges lesz az egyetemi menza, a kollégium, miből fi­zessék? Átvállalhatja-e a szerződést egy másik munka­hely, ha az egyetemi évek után az eredetinél nem kap képesítésének megfelelő fel­adatot a diplomás? S jár-e a tanulmányok idején a családi pótlék? Sorolhatnánk még, egy azonban bizonyos: a kérdések is mutatják — s a válaszok­ból is kiderült —, hogy ki­váltképp a jogi tudnivalók fontosak a fiatalok számára. Nem maradhatott kétség: a magukban tehetséget érző, ambiciózus ifjú szakmunkások lelkesen s a diploma reményé­ben vállalkoztak az egyéves intenzív ismeretszerzésre. A fórumon pedig nemcsak vá­laszokat kaptak, hanem több esetben ígéretet is: a tanfo­lyam vezetői, az egyetem ok­tatói segítséget nyújtanak to­vábbtanulásukhoz. V. G. P. ABONY MOZIMŰSOR ÁPRILIS 1-TÖL 7-IG NAGYKÖRÖS, Arany János 1—2: Mágnás Miska 3—4: óvakodj a törpétől** 4: A Hótündér (du.) 5—6: Tegnapelőtt BUDAÖRS 1—6: A birodalom visszavág CEGLÉD, Szabadság 1—7: A keresztapa I-*II.** CEGLÉD, Kamara 1—7: A kis sün és a bocs (du.) 1—4: Transzszibériai expressz (este) 5—7: Először férjnél (este) DASAS 1—2: Requiem* 3—4: Piedone Afrikában 5: A kétéltű ember DUNAHARASZTI 1—6: Szamurájok és banditák I—II.“ 4: A tizedes meg a többiek (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—4: Üjra szól a hatlövetű 3—4: Az arany ember (du.) 5—6: Anna* DUNAKESZI, József Attila 1: Mephisto I—II.* 4: Tűzharc* 5: Start két keréken 7: Jesse James balladája* ÉRD 1—2: A vízesés fia* 4: Az égigérő fű (du.) Pukk!* (este) 5—6: Ballagás* FŐT 1—2: Kabala* 3—4: Csillagok háborúja I—II. 5—6: Üjra szól a hatlövetű GÖDÖLLŐ 1— 4: Éretlenek 5—7: Vadölő GYAL 1: Egri csillagok I—n. 2: A Tenkes kapitánya I—II. 3: Fekete város I—II. 4: Szerelmi álmok I—II. 5: Fekete gyémántok I—II. 6: Egy magyar nábob H- Kárpáthy Zoltán MONOR 2— 4: A terasz I—II. 3— 4: Vadállatok a fedélzeten (du.) 5—7: Az amatőr* NAGYKATA 1—6: A biredalem risszerég 1—4: Tegnapelőtt 5—7: Majmok bolygója* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 1—7: A legkisebb törpe (du.) 1—4: Harmadik típusú találkozások I—II.* (este) 5—7: A zsarnok szíve** (este) PILISVÖRÖSVÁR 1—2: Abba 3—4: Az egér és a macska 5: A frontvonal mögött I—II. POMAZ 1—4: A 3. számú űrbázis* 4: Ezek a fiatalok (du.) 5: A pogány Madonna RÁCKEVE 1—2: Ballagás* 3—4: A kék laguna 5—6: Ezek a fiatalok SZENTENDRE 1—4: Vadölő 5—7: A XX. század kalózai (du.) Ellopták Jupiter fenekét (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 1—2: Ezek a fiatalok (du.) * Kramer kontra Kramer* (este) 3—4: Csalogány (du.) Kettévált mennyezet* (este) 5—6: A kék laguna TAPIÓSZELE 1—2: A pogány Madonna 3—4: Fuss utánam, hogy elkapjalak 5: Manhattan* VÁC, Kultúr 1— 4: Start két keréken (du.) Anna* (este) 5—7: Végzetes aranyrögök (du.) Csillagok háborúja I—n. (este) VÁC, Madách Imre 2: Korai darvak 3: Uvegtörők** VECSÉS 2— 4: Luxusbordély Párizsban** 3— 4: A XX, század kalózai (du.) 5—6: Éretlenek * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 15 éren fs

Next

/
Thumbnails
Contents