Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

1982. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP *“*” 'ájps W K/fmav 3 Évről évre képesek megújulni Megpályázták a kiváló vállalat címet Már szinte hagyománynak számít a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat­nál, hogy a szocialista brigádvezetők ta­nácskozását összekötik a nemzetközi nő­nap megünneplésével. A hatezer dolgozó többsége ugyanis asszony és leány. Tegnap, a budakalászi művelődési ház­ban ez alkalommal is ünnepélyes külső­ségek között rendezték meg a szocialista brigádvezetők tanácskozását, melyen részt vett dr. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Bu- gár Nándor, a szentendrei járási pártbi­zottság titkára és dr. Kallós Ödön, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara társelnöke. A tanácskozást rövid ünnepi műsor és nőnapi köszöntő vezette be. Külföld »tán Hilton is A könnyű, ceruza formájú, hajlítható műanyagból készült golyóstoll, a SZIGNETTA — a pomázi írószer Szövetkezet legújabb terméke — már ki­állta a próbát. Tavaly novem­berben szerelték föl a nyolc­millió forint értékű svájci gyártósort és decemberben már egymillió tollat szállítot­tak Ausztriába. Azóta már Kuvaitban is írnak Szignettá- val. Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigaz­gatója számolt be a munka- verseny-vállalások sikeréről, mely a tervezettnél 22 millió forinttal nagyobb nyereséghez segítette a vállalatot. Jelentős megtakarítás A Budaflax tavalyi gazdál­kodásában elért kedvező ered­mények jelentős része annak a szorgalmas, áldozatkész munkának köszönhető, melyet a vállalat szocialista brigád­jai — a termelési feladatok végrehajtása mellett — mun- kaverseny-vállalásaik teljesí­tésével értek el. Az elmúlt esztendőben a szocialista mun­kaverseny keretében, a válla­lati szintű megtakarítások együttesen 40 millió forintot tettek ki; ezek fő forrását az anyaggal való takarékoskodás jelentette. A mozgalomban ki­tűntek jó munkájának válla­lati, erkölcsi és anyagi elisme­résén túlmenően, méltán ér­demelte ki két-két közösség a Magyar Népköztársaság kivá­ló brigádja és a szakma ki­váló brigádja kitüntető címet. Tavaly 124 új termék előál­lítására került sor. és egyide­jűleg megszüntették 122 olyan cikk gyártását, amely nem bi­zonyult elég gazdaságosnak. A termelékenység 6,3 százalékkal nőtt átlagosan. Az újítók szá­ma csaknem 20 százalékkal emelkedett, megközelítőleg a vállalat minden tizedik dol­gozója újított. Sajnálatos azonban, hogy kevés volt kö­zöttük a nő. Az újítások utó­kalkulált gazdasági eredménye meghaladta a 10 millió forin­tot. Fontos feladat volt a fel­készülés az önálló külkereske­delmi jog gyakorlására. Jó alapot teremtettek Az 1982. évi feladatokra rá­térve, Beck Tamás vezérigaz­gató hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádok jó mun­kája szilárd alapot teremtett az idei célok valóra váltásához. Legfontosabb ezek közül a termelés fejlesztése, a termék- szerkezet további korszerűsíté­se. Készszóvettermelésüket a tavalyi 26,5 millió négyzet- méterről 27,2 millió négyzet- méterre növelik, főként a fel­sőruházati szövetek, a sza- badidő-termékcsalád, a Ví- kend és a Trapper márkájú cikkek választékának bővíté­sével. Továbbfejlesztik a sá tor és egyéb kemping cikke k gyártását is. Terveik szerint a szocialista exportot kétszere­sére, a nem rubelelszámolású kivitelt — a vállalat saját külkereskedelmi irodájának közvetítésével —, 32 százalék­kal emelik. Beruházási cél­jaik közül a fonodák, a kiké­szítő üzemek technológiai fej­lesztése, valamint az energia­felhasználás korszerűsítése áll az első helyen. Továbbra is nagy gondot fordítanak a munkakörülmények javításá­ra és az üzemegészségügyre. Növelik a lakásépítéshez és a gyermekintézmények fejlesz­téséhez történő hozzájárulás mértékét. A szocialista munkaverseny 1982. évi irányelveit a vállalat gazdasági célkitűzéseivel össz­hangban dolgozták ki. Részle­tesen meghatározták az egyes termelőegységek — így a rost­kikészítő üzemek, a fonodák, a szövödék, a kikészítőüze­mek, a pozdorjabútorlap-gyár és a kempingcikkgyár, — fel­adatait. Beck Tamás vezériagazga+ó megköszönte a szocialista bri­gádok eredményes munkáját, és további segítségüket, ja­vaslataikat kérte a feladatok maradéktalan végrehajtásá­hoz. Dr. Martos Istvánné, a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára hozzászólá­sában köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit, és hangsú­lyozta: sokra • értékelik azt, hogy a Budaflax évről évre képes megújulni. és egyre bet nyújtani. Számíthatnak rájuk Ünnepélyes keretek között kerül sor a kiváló újító ki­tüntetések átnyújtására, majd a szocialista brigádvezetők' megszavazták a kiváló vál­lalat cím megpályázását, és jóváhagyásuk alapján tizenegy közösség elnyerte a vállalat kiváló brigádja, egy pedig a kiváló ifjúsági brigád címet. A tanácskozáson tizennyolc hozzászólás hangzott el. A brigádvezetők egyebek között hangoztatták, hogy nagy tar­talékok vannak még az anyag- és energiafelhasználás további ésszerűsítésében, a gazdálkodási és a munkafe­gyelem megszilárdításában. Többen beszéltek a vállalati munkaszervezés előnyeiről és hiányosságairól, valamint az egyes gyárak közötti együtt­működés javításának szüksé­gességéről. Végezetül hangsa lyozták, hogy vállalásaikkal idén is támogatói és kezde­ményezői lesznek a közös cé­lok megvalósításának. Gál Judit Az idén hatmillió a hazai boltokba kerül. A négy-öt fo­rint közötti áron kínált toll négy színben készül, élettarta­ma hosszabb a szokásosnál. Ha kifogyott belőle a festék, el kell dobni. TAVASICSALiGáTÓ Kezdődik a iagylaltszezon. Sor a kattogó píaz;ár"í?nél. Kora reggel az M3-ason. HÉT HIRE FALAK ES FALAK $ Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a kül- kerzske&elmi tevékenység aktuális kérdéseit tekintette át. % A Magyar Nők Országos Tanácsának ülésén közművelődési feladatokról tárgyaltak. % Kétnapos országos termelésfejlesztési tanácskozást rendezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Pécsett. @ Nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás volt Oros­házán. @ A hét híre az is, hogy a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesületben az építőipar fejlesztésének a 2000. évig szóló fő irányait elemezték. Hullámvasút kocsijaként fut már egy ideje az építőanyag­ipar szekere; hol le, hol fel, hol sürgetve, hol csitítva. A megye ad otthont e terület legnagyobb cégei egyikének, a Cement- és Mészmúveknek, a megyében lelhető a néhány, valóban korszerű — mert magas fokon automatizált — téglagyár közül az egyik, a Finomkerámiaipari Művek Örbottyánban, s itt soványít- ják a hegyeket a _ kőbányák, amint sóderban sém számí­tunk a kistermelők közé. Rá­adásul a sokat építő megyék közé tartozunk — mivel pél­dául az országban itt kerül tető alá a legtöbb magánerős családi ház —, azaz az igé­nyek, szükségletek piaca is tágas, van hová — gyakran: lenne hová! — szállítani az árut, ha volna belőle elég. Néhány zsák cementhez, pár ezer téglához, halomnyi ho­mokhoz igazodó köznapi — családi — mércéinkkel nehe­zen tudjuk, megítélni, mennyi is az a 200—220 ezer tonna cement, 65—66 ezer tonna mész, 10—12 millió darab cse­rép, 200—210 millió darab — hagyományos méretűre számí­tott — tégla, amely a leg­utóbbi években esztendőnként elkelt a megye tüzelőanyag­telepein. Holott mindezek csupán lényeges, de nem egyetlen alkotóelemei azoknak az építőanyagoknak, amelye­ket fölhasznál a lakosság, s altkor még hol vannak a kö­zületik, a jelentős beruházá­sok...?! Irdatlan mennyiségű építő­anyag — így a többi között egymillió tonna cement, 230 millió tégla, másfél millió tonna terméskő, 1,1 millió köbméter kavics, 110 ezer tonna építési homok — áramlik ki a megye üzemei­ből, bányáiból. Ami már ér­tékelteti: az építőanyag-ipar a nagy tömegű, nagy súlyú áruk előállítója, amihez — törvényszerű — sok energiát használ fel, drága eszközök tekintélyes táborát veszi igénybe. Amint azt szaksze­rűen fogalmazzák: ez az ipar­terület eszköz- és energia- igényes. Nem egyszerű döntés tehát arról határozni, milyen irány­ban, mekkora léotekkel, mer­re haladjon a fejlődés, mert itt minden beruházáshoz fo­rintok tízmilliói kellenek,' ugyanakkor ezeknek a nagy pénzeknek a megtérülése sok más döntés, fejlesztés függ­vénye. Elég itt utalni arra, milyen tekervényes utakra kényszerült — éppen akkor, amikor új gyárai sorra ké­szültek el — a cementipar, mert míg korábban az egész ország a cementhiány miatt méltatlankodott, addig a ké­sőbbiekben egyik hónapról a másikra már-már tárolhatat- lanul felduzzadtak a készle­tek, annyira visszaesett a ke­reslet. Nem a cement- és mészipar különlegessége ez, hiszen semmivel sem volt ke­vésbé tekervényes a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára termelésé­nek alakulása, amint a tégla­iparban úgyszintén fölfedez­hetjük az éles kanyarokat, termelésben, fejlesztések ha­logatásában, gyárak fölszá­molásában és újak létesítésé­ben egyaránt. jelkép ezer évek óta a há­zát építő, a falat rakó ember, ám ezeket a falakat olykor másféle falak is kerítik, ke­resztezik, némelykor már- már labirintust hoznak létre, amiből nehéz kitalálni a vi­lágosságot kínáló napfényre. Amint más iparterületek sor­sa, úgy az építőanyag-iparé sem mentes makacs ellent­mondásoktól, feszültségektől, következetlenségektől, megta­karítható, de meg nem taka­rított vakvágányon futásoktól. Éppen ezért a fejlesztések je­lene és holnapja nem egysze­rűen egy terület majdani ar­culatának formálása, hanem döntés arról is, más területek kinézete milyen lesz, his2«n bárhol, bármit építenek majd, ahhoz anyag kell. Ez ad kü­lönleges jelentőséget, fontos­ságot az építőanyag-iparnak; nélkülözhetetlensége nem a belátás függvénye, hanem ob­jektiv jellemző, amit sem megkerülni, sem kisebbíteni nem érdemes. Nem érdemes, mert amikor erre próbálkozá­sok történtek — így a megye téglagyárainak erős leromlá­sát említve példaként —, ak­kor nagy összegekkel, nagy sietségekkel kellett a fölhal­mozódott hátrányokat kiseb­bíteni, eltüntetni. A' kemény leckéből tanulni, okulni illik.' Mészáros Ottó A GONDOLKODÓ EMBER FELELŐSSÉGÉVEL K iút a már lassan felen­gedő, de még fagyos rö­gök tetejéről hordja a port a szél, az ajtó mögött kellemes a meleg. Vadidegenként toppan­tam be a gombai Fáy András Termelőszövetkezet agronó­miájára, s most a kíváncsisá­gomat méricskélő tekintetek között fontolgatom: valóban olyan bizarr volt a kérdés, hogy ekkora csend köves­se?... Szerettem volna meg­tudni, mit tartanak vezető­jükről, a termelőszövetkezet elnökéről a szakemberek, akikkel együtt munkálkodnak a gazdaság boldogulásán. Elő­zőleg jó ideje beszélgettünk Szászik Károllyal, a szövetke­zet elnökével. Azt is mondta: az öt esztendő, amely alatt nemcsak, hogy talpraálltak, de szilárd alapot is teremtettek, elsősorban annak köszönhető, hogy stabil szakvezetői gárda segíti a- munkát; már méretes feladatokat lehet szabni rá­juk, s lehet is, jó is együtt dolgozni velük. S ez a igárda most hallgat. Lassan szivárog­nak a szavak. — Szabad kezet ad. . Érez­zük, hogy jó a légkör, önál­lóan dönthetünk. — Mint vezető? ... Szigorú és következetes. — Jó embernek, jó veze­tőnek ismertem meg. Egymásra nézünk, hallga­tunk. Egyikük tréfás indulat­tal ‘megtöri a csendet: — Ha a háta mögött elkez­denénk dicsérgetni, nem örül­ne neki, az biztos. Mi az ilyesmit szemtől-szembe szok­tuk elintézni. A kritikát ugyan­így! M osolygunk kudarcomon az ejnöki irodában. A port­ré alapszínét megadták a munkatársak: kevés szöveg is takarhatja a lényeget, s az őszinteség itt nem idegen. Nem is lehet az: a jelenlegi szigorú szabályok közepette a termelőszövetkezet nem en­gedheti meg magának a vesz­teséges tevékenységet. Már­pedig ehhez nem csupán biz­tos alapokra, de mindig meg­újuló stratégiára is szükség van, amelyet közösen és kri­tikusan kell, hogy kialakítson a vezetőség. — Voltak gondjaink — mondja Szászik Károly —, melyeket megszüntetéssel, át­szervezéssel kiszűrtünk, de kevésnek tartom az árbevételi nyereséget, amely a gazdálko­dás egyértelmű mutatója. Idei stratégiánk fontos eleme az eddig tartósan hiányzó, pon­tos, naprakész belső informá­ció, s annak hasznosítása a napi munkában. Mit 'jelent ez a napi munka az , elnök számára? Mi minden­nek kell beleférnie munkaide­jébe, s azon túl is? Nem vá­rom, hogy Szászik Károly ele­ven határidőnaplóként sorol­ja a tennivalókat. Nem az az ember, aki adatokká változ­tatja óráinak. tartalmát. Friss, fiatal, energikus, van humora. Bár néha szigorú ráncok sza­ladnak a homlokára. A mun­káját hittel végző embert meg a hivatást ő sem választhatja szét, ugyan szavai egyszer sem szigorodnak számokká. — Jó ideje nincs gondom vele, hogyan is teljék egy-egy napom. Péteriben élek, tizen­hat kilométert autózom reg­gelenként Gombára, az ép­pen elég ahhoz, hogy rend­szerezzem magamban a napi feladatokat. A délelőtt általá­ban a vezető munkatársakkal való megbeszéléssel, a hiva­talos eligazítással telik el. Jó, hogy számíthatok rájuk, ön­állóan dolgozik mindenki, miután a lényeget megbeszél­tük. Értekezletek akadnak bő­ven, bár egy-két funkciótól, megváltam. Nem mondom, hogy nem szívesen dolgoztam a területi szövetség egyik bi­zottságának vezetőjeként vagy községi -tanácstagként, de — sok volt. Büntetlenül az em­ber nem aprózódhat el. A fontosabb funkciók meg­maradtak: Szászik Károly tagja az MSZMP monori Já­rási Végrehajtó Bizottságának, elnöke az ÉSZKV (régi ne­vén a gyömrői TÖVÁL) igaz­gatótanácsának, tagja a járá­si pártbizottság gazdaságpo­litikai bizottságának. Politikai főiskolán diákoskodik — s mindemellett családapa, ahogy tréfásan fogalmazza, három és fél gyerekkel. A három kislány mellé májusban vár­ják a negyedik apróság érke­zését. Nem lehet félember a munkahelyén, sem a közélet­ben,' sem a családban. — Nem szeretem azokat az embereket, akik folyton ro­hannak. Jó időbeosztással él­ve arra is marad idő, ener­gia, hogy az ember meg-meg- álljon beszélgetni, tájékozód-' ni, pihenni. A hét vége pél­dául mindig a gyerekeké. A feleségem is természetesnek találja életmódunkat, azt, hogy hét közben kevesebbet vagyok otthon. A szerencsé- s.k közé tartozom: olyan hát­országból indulok naponta, ahová szívesen térek vissza. — Gyermekkoromban azt mondtam, erdész leszek vagy kertész. Agronómus lettem, majd annak egy elfajzott vál­tozata, 26 évesen elnök a Pé­teri Rákóczi Tsz-fcen. Szüleim parasztemberek voltak. Amit örököltem — a föld, a termé­szet szeretetét —, az ma sem idegen tőlem. Néha-néha el­fog valamiféle nyugtalanság, olyankor elég egy szép nö­vény, egy jól gondozott szán­tóföld látványa, hogy meg­nyugodjak. Czászik Károlyt elnöki mandátuma lejártával most újraválasztották. Űjabb esztendőket áldoz a bizonyí­tásra — a gondolkodó ember felelősségével. Koblencz Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents