Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

8 PEST MEGYEI HfRLAP MAGAZIN 1982. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Óhaj-nóták, több tételben Talán fölépül a házunk Ha felépül végre a házunk..; Ré­gi Illés, régi nóta. Óhaj-nóta. A va­lamikor népszerű dal — természete­sen — nem mostanság született. Ne­kik azóta már felépült a házuk. Va­jon, fölépül-e mindnyájunké? Az utolsó középszintű ifjúsági par­lamentet ma délelőtt tartják a me­gyében. Ezzel azonban nem tehetjük ad acta e fórumok tapasztalatait, hi­szen azok nemcsak a mának, a hol­napnak is szólnak- Vissza-vissza kell hát térnünk egy-egy fontosabb té­mára, nyomon követni a probléma alakulását. Már a munkahelyi par­lamenteken is következtetni lehe­tett — a legtöbbször ez a szó hang­zott el: lakás. A fórumok résztvevői kértek, javasoltak, ötleteket sorol­tak, s persze megint kértek. Telket, kölcsönt, segítséget. Támogatást ah­hoz, hogy mihamarabb megszaba­dulhassanak albérleteiktől, a szülők­kel, apóssal, anyóssal való kénysze­rű, egészségtelen együttéléstől. a telket megfizetni, mert az vidé­ken sem olcsó. Ám van-e elegendő? Az ifjúsági parlamenteken az is elhangzott, hogy a megyei tanács il­letékesei rövidesen fölmérik, mely településen, hány telek parcellázha­tó. S ami már konkrét ígéret: a fia­tal házasok kezdvezményes áron jut­hatnak házhelyhez. 0 © Akik régóta várnak arra, hogy nyugodtan, saját otthonukban élhes­senek, azok érezhették, ha egycsa- pásra nem is oldódik meg mindenki gondja, de most valami mégis elin­dult. Anélkül, hogy rózsaszínűnek képzelték volna a helyzetet, érezhet­ték, apró mozgások, rugalmasabb, és ésszerűbb intézkedések valamicskét enyhítenek gondjaikon. A szövetke­Forradalmi ifjúsági napok zetekben dolgozó munkások most például abban reménykednek, hogy megszűnik a diszkrimináció, és a la­kásvásárláshoz éppen akkora köl­csönt kapnak majd, mint a vállala­toknál alkalmazásban álló munkások. A KISZ Pest megyei Bizottságán még novemberben alakítottak egy érdekvédelmi munkabizottságot, melynek első és legfontosabb fölada­ta a fiatalok lakáshoz juttatásának elősegítése. Tehát: védeni és képvi­selni a rászorulók érdekeit. Harcol­ni jogaikért. Először is; szeretnék elérni, hogy ahol ezidáig a lakásel­osztó társadalmi bizottságokban a KISZ-t nem képviselte senki, ott ezentúl a fiatalok is beleszólhassa­nak, részt vehessenek a döntésekben. A tulajdonosok kijelölésekor folyó vitából nem maradhat ki a KISZ. © © Nyilván a városokban élőknek a legnehezebb, főleg a budapestieknek. Tudjuk, az árak csillagászatiak. Fa­lun könnyebb. Bár, ha a szülők nem tudnak segíteni, a lakásért ott is ke­ményen meg kell dolgozni. S előbb Mának szóló tanulságok Régi tavaszok, a százharmincnégy évvel ezelőtti március 15., a hatvan­három évvel korábbi március 21., s április 4., hazánk felszabadulásának immáron harminchetedik évfordu­lója. A magyar történelem jeles dá­tumai, melyeket a forradalmi ifjúsá­gi napok fognak keretbe. Ország­szerte emlékezünk, tisztelgünk a haj­dan volt tavaszok, nagyszerű napok előtt. E tisztelgés jegyében a KISZ Pest megyei Bizottsága a korábbi esz­tendőkhöz hasonlóan most is gaz­dag programsorozatot szervezett. Az 1848-as szabadságharcra való emlé­kezés nyitja meg a sort. Pest megye központi ünnepsége, március 15-én, Százhalombattán lesz. Fiatalság, for- radalmiság címmel itt a Madách Színház ifjú művészei adnak majd műsort. A nap érdekes eseményének számít minden bizonnyal a Petőfit idéző megyei kulturális vetélkedő. Március 21. nemcsak a Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfordulója, hanem a KISZ zászlóbontásának ne­gyedszázados jubileuma is. Nagykő­rösön. Érden és Gödöllőn már már­cius 15-én sor kerül a szakmunkás- tanulók kórustalálkozóira. Vácott március 18-án rendeznek politikai nagygyűlést, s a megyéből több ezer fiatal részvételére számítanak. Ide várják a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség egykori szervezőit, a szemtanúkat is. Március 21-én he­lyeznek el koszorút a fiatalok Lige­ti Károly szobrának talapzatára az Omszki parkban. Ugyancsak ezen a napon, de Budapesten a Munkásmoz­galmi Múzeumban politikai és kul­turális vetélkedőn vesznek részt a megye középiskolásai is. A rendez­vénysorozat része az az úttörőtörté­neti vándorgyűlés is. melynek már­cius 23-án Cegléd ad otthont. Cegléden április 4-én az ifjú gárda létrehozásának 25. évfordulóját lö­vészversennyel köszöntik. Valameny- nyi járásban, városban kerékpáros csillagtúrát, FIN-Kupa döntőt ren­deznek. Ugyanezen a napon nyílik Vácott az országos sportnapok című program megyei rendezvénye. Gödöl­lőn az Agrártudományi Egyetemen pedig április 16-án a KISZ huszon­öt évvel korábbi zászlóbontására em­lékeznek a megye fiataljai. S mi lesz még? Valamennyi ren­dezvényt nehéz lenne egy csokorba szedni. Ezért csak ízelítőként néhány: FIN filmnapok, FIN Kupa. Azaz mo­zizás és sport. Üttörőcsapatok aka­dályversenye a budai járásban, lö­vészverseny Gödöllőn. Fáklyás fel­vonulás Szentendrén. Szónokverseny Nagykőrösön, emléktúra Isaszegen. Emlékezünk. Nem a látványosság­ara, ra, hanem a tiszteletadásra és napi dolgunkra helyezve a hangsúlyt. Tud­va azt, hogy elsősorban az évfordu­lók jelentőségével kell tisztában len­nünk. Hiszen az a célunk, hogy a forradalmi tanulságokat megszívlel­jük, történelmünk nagyjai, mártír­jaink előtt fejet hajtsunk. Úgy ün­nepelünk. hogy az események felidé­zésén túl megismerjük, telismerjük azoknak nemzeti létünkre tett hatá­sait. A mának szóló, a mában is ér­vényes tanulságait magukévá tegyük. A megyei KISZ-bizottság azt is magára vállalta, hogy — ezidáig két megyében létezik ilyen — tanácsadó irodákat hoz létre. E kis egységek föladata — a tanácsi apparátus tag­jainak segítségével — a magánépít­kezésbe kezdők támogatása lenne. A jo.gi információtól, a tervezésen át egészen az anyagbeszerzésig. Csak az tudja igazán, mekkora segítség len­ne egy-egy ilyen iroda működtetése, aki már a saját bőrén tapasztalta, milyen megpróbáltatásokkal jár a családiház-építés. Még a lakás kor­szerűsítésekor is bőven lehet ősz hajszálakat szerezni hát még egy családi ház tető alá hozatalakor! Visegrádi találkozó Eldől, ki a legügyesebb Szeretsz túrázni, vetélkedni, ját­szani? Ha igen, akkor a Pest megyei ifjúsági turisztikai találkozón a he­lyed! Addigra a jó idő is beköszönt: a zászlóbontás 25. évfordulójának tiszteletére életre hívott találkozóra május 30-án kerül sor. A szervezők már most azon mun­kálkodnak, hogy a visegrádi talál­kozó jól sikerüljön, sok-sok élményt nyújtson. Lerner Henriktől, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárá­tól kapott információ szerint — ha az idő nem szól közbe — tízezer résztvevőre is lehet számítani. Nem csoda, hiszen a helyszín és a programok egyaránt vonzóak. Per­sze a legjobb majd azoknak lesz, akik a háromnapos megyei kemping­találkozó résztvevőjeként már május 28-án, pénteken megérkezhetnek a visegrádi jurtatáborba. Ök futhat­nak. úszhatnak, célba lőhetnek, ve­télkedhetnek, s különféle versenyek­ben vehetnek majd részt. Kiderülhet például az is, hogy ki a legügyesebb és a legerősebb fiatal a táborban. A turisztikai találkozó akadály- versenyére pedig a járások és váro­sok harminc fős csapatokkal nevez­hetnek be. A jelentkezőknek nem­csak arról kell majd számot adniuk, hogyan élnek meg az erdőben, ha­nem az akadályverseny egy-egy ál­lomásán különféle kulturális és po­litikai kérdésekből összeállított mi­nivetélkedőn is sikerrel kell szerepel­niük. Természetesen azok sem unatkoz­nak majd, akik nem neveznek be a versengésbe. Ök délelőtt a nemzeti­ségi együttesek bemutatóját tekint­hetik meg. Délután pedig — vala­mennyi jelenlevő számára — nagy­szabású műsoros összeállítást készí­tenek elő a szervezők. Olimpiai és világbajnokok tartanak majd él­ménybeszámolót, neves együttesek koncerteznek, népművészek kínál- gatják portékáikat, s tartanak bemu­tatókat. A programtervezet jó találkozót ígér! © Az országos átlag sem jó, de ha le­het, a megyei még rosszabb. Pest megyében 100 lakásra 107 család jut, 100 szobára pedig 170 ember (az or­szágos átlag 150). Ezek az adatok is az ifjúsági parlamenteken hangzot­tak el. Mit lehet tenni? A megyei tanács és a KISZ-bizottság illetékesei a nyáron együttes ülést tartanak. A téma: a lakásgazdálkodás és lakás­elosztás. Javulást tehát mindenkép­pen várhatunk e téren, de tudnunk kell, hogy csodákra nem számítha­tunk. A kérdés csak az, hogy mikorra épül föl a házunk? Kis szemcsé Ismét panasz érkezett rád: ott ültél a Nagykőrösről Ceglédre tartó bu­szon, sokadmagaddal, szinte minden ülőhelyet ti foglaltatok el, 11—Í8 éve­sek. Felszálltak öregek, te nem mozdultál, felszállt egy fiatalasszony, kicsi gyerekkel, de neki sem adtad át a helyet. A csöppség állt egy ideig, de ha* mar elfáradt, s anyja karjára kéredzkedett. így állt azután az asszony, kar­ján á tizenhat kilós gyerekkel, a szeméből patakzottak a könnyek — nem is a fáradtság miatt, inkább azért, mert arra gondolt: ő is pedagógus, vaj la az ő volt tanítványai is ilyen közömbösek? S vajon az ő gyereke is ugyanígy ül majd a buszon, s nem lesz senkire tekintettel? Végül mégis leülhetett, de nem a te jóvoltodból, hanem mert egy nagymamakorú néni átengedte az ülőhelyét. Rengetegszer elhangzott már, hogy udvariatlan vagy, nem tiszteled ai időseket, s erre legékesebb bizonyíték, hogy sokszor a legindokoltabb eset­ben sem kínálod fel a székedet. Pedig szüntelenül udvariasságra neveltek* az osztályfőnöki órákpn is megtárgyaltátok, hogy az öregek tiszteletet ér­demelnek, s a tisztelettudó gyerek előre köszön, valamint átadja a helyét a buszon. Akik felett nem múltak el minden nyom nélkül ezek az órák felszólítás nélkül kínálják fel a kényelmesebb helyet annak, akinek nagyobb szüksége van rá, vagy le sem ülnek. Ezzel szemben ti. • • Valóban csak udvariatlanság lenne? Mivel magyarázható, hogy képesek vagytok fél órát várni, ácsorogni a buszpályaudvaron, csak mert a követ­kező buszon ülőhelyetek is lesz? Mit is lehetne kérni tőletek? Nem puszta udvariasságot, inkább megértést, emberséget, s ha nem másokért, hát sa­ját érdeketekben. Mert — kis szerencsével — nektek is lesz gyereketek, akit nehéz lesz karotok i i tartani, míg a másik kezetekkel kapaszkodnotok keU, Végül pedig — mint Goethe jövendölte — lesz még a ti hajatok is fehér. P. M. Az első igazi Vácott volt... Prognózis-est a Ságvári klubban A helyszínre a hátsó bejáraton keresztül juttatott be Papp András, a Ságvári klubkönyvtár gondnoka. Zsebéből kulcsot kotort elő, s az ajtót villámgyorsan zárta vissza, nehogy bárki is beügyeskedje magát utánunk. — A szervező? — kérdez vissza a birkózó külsejű fiatalember. — Hát, a Pataki Sanyit próbáld megkeresni, bár nem lesz könnyű! Valóban, de segítenek, s így rövi­desen, tetőtől talpig krémszínű sze­relésben előttem áll a váci diszkó­karmester. Álig esünk át a bemutat­kozási ceremónián, máris tízfelé húzzák. Egy hosszú hajú lány a pu­lóverét ráneigáija: — Sanyi, csak azt az egy srácot engedd te! —bök rá az egyik üveg­ajtón kívül rekedtre. A szeplős fiú meg azt igyekszik el­érni, hogy a haveroknak ne kelljen kint ácsorogniuk. És így tovább, annyi a könyörgés, hogy még a leg­zordabb cerberus is meginogna. — Nem bánom — szól némi néma közjátékot követően Pataki —, de ígérjétek meg, hogy az előtérben maradtok. A teremben csak százan férünk el és már most többen va­gyunk. — Aztán felém: — Ez a si­ker — nevet, s már húz is befelé —: A fiúkat meg kell ismerned! Tudod, milyen remek együttes ez! Jól kép­zett, fölkészült zenészek! Még kiált valamit, de azt már nem értem. A Lupus együttes zenéjére dobbannak a lábak, P. Mobil hős­korban született muzsikára csattan­nak a tenyerek. Sanyi hihetetlen le­leménnyel tör nekem utat az ember­sűrűben. Aztán átbukdácsolunk a színpadon, vezetékeket kerülgetünk, s végre az öltözőbe jutunk. Vörös István, a Prognózis együttes vezetője egy kis helyet szorít nekem az asztalon. Beszélgetünk. Arról, hogy február 21-én volt a születés­napjuk, egy éve vették föl, a Prognó­zis nevet, előtte, még Baján, a ka­tonaságnál, Hadirocknak hívták a csapatot. Májusban jön ki az első kislemezük, a-oldalára a Hajsza Nyugalom. A képnek akár ezt a címet Is adhatnánk. Érdekessége: a színpadi „firök- mozgók”, a Prognózis-fiúk, csupán a fotós kedvéért választották ezt a csa'nd as pózt. Fáth Péter felvétele közben kerül, hogy a másikon ml lesz, azon még vitatkoznak. Vagy az Ajtók előtt, vagy a Nyári éjszakák. Megtudom azt is, hogy az első iga­zi koncertjük Vácott volt, s azóta gyakran föllépnek a városban. Leg­közelebb például március 28-án, a DCM-ben. közben persze sok helyen. Így Váchartyánban 14-én, aztán áp­rilis 3-án Gödöllőn. És Budapesten: szinte koncert koncertet követ. Beszélgetünk arról is, hogy a kö­zönségük tizenöt és huszonöt év kö­zötti fiatalokból áll, s mindig jobb és jobb zenével szeretnének eléjük állni. A nagyokról, a példaképekről csak néhány szót váltunk. Még nem tudjuk, hogy másnap bemondja a rádió: Szabó Gábor negyvenhatéves korában meghalt... Közben a többiek készülődnek a föllépésre. Idegesek. Rövidesen nyolc óra, kezdődik a koncert. Lupusék már befejezik a játékot, a Prognózi-' son a sor. A fölállás? A szólógitáros Vörös István, Jankai Béla a billen­tyűs hangszereken játszik, basszus- gitárosuk Kormos Gábor, a dobnál pedig: Bártfai György. A publikum már reklamál. A Prognózis a színpadra lép. ... Szegeden az égbolt derült, a hőmérséklet hat fok. Békéscsabán ... Aztán a zene. Milyen rock ez? Besorolhatatlan és igen jó. A szöveg pedig szereletre tanít. Nézem az ar­cokat. Az ajtók előtt biztos siker. Az Álmodó csillagot csöndben hallgat­ja mindenki. Bártfai dobszóíójánál még Jankai is lejön a színpadról, az első sorban ül le, hogy jobban lás­son, halljon. Amikor Vörös szólózik. Kormos teszi ugyanezt. Koncert, után azt mondja egy lány: — Nem kell erről sokat beszélni, jó este volt és kész! Az oldalt írta és összeállította: KOFFÁN ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents