Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

KÉNYELMESEK KONFLIKTUSA M ennyit és hogyan dol­gozunk? A kérdés el­ső felére könnyebb a vá­lasz. Munkahelyünkön 42 órát hetente és ezen felül — felmérések, becslések szerint — átlagosan vagy két-három órát naponta. Utóbbihoz sokféle tevé­kenység sorolandó, az adat tehát pontatlan és túlontúl általános. Van, akire négy­öt óra is jut, van akire sem­mi. Különben is: mérhető-e és munkával töltött időnek számítjuk-e, ha valaki csak gondolkodik a tennivalói­ról? És vajon hogyan dol­gozunk? Mindannyian lát­tunk már lógósokat, tapasz­taltunk hanyag munkavég­zést, találkoztunk kedvet­lenül, tessék-lássék módon dolgozókkal. És ismerünk munkájukba belefeledkező- ket, sőt megszállottakat is. Kinek van igaza, kit be­csüljünk’többre. Hát persze, hogy a sokat és a jól dol­gozókat. Ilyen egyszerű vol­na? Vélhetően nagyon keve­sen vallanák be akárcsak maguknak is, nemhogy nyilvánosan: nem szeret­nek dolgozni, utálják a munkát. Azt már valami­vel többen, hogy szeretnek ugyan dolgozni, csak éppen azt a munkát nem ked­velik, amiért a fizetésüket kapják. Nyilatkozatok, riportok visszatérő fordulata: sze­rencsés vagyok, mert a munkám hobbim is. Példák sokasága bizo­nyítja, hogy dolgozni igenis lehet szenvedéllyel. És ugyancsak példák, sajnos gyarapodó példák figyel­meztetnek rá, hogy e szen­vedélyünknek is határt kell szabnunk. Mert a túlzott terhelést nem birja szer­vezetünk. Fenyegetően sok az infarktus, a korai halál. Okai összetettek, magyará­zatuk szakembert, orvost illet. Laikus legfeljebb arra vállalkozhat», hogy az okok egyikén töprengjen. Neve­zetesen azon, hogy vajon ki és miért kerül úgyne­vezett konfliktushelyzetbe, miért él feszültségben? Nézzük csak: X. szereti és kiválóan végzi munkáját. Következésképpen mindig valami újat, a korábbinál hasznosabbat akar. És üt­közni kényszerül, amit már-már természetesnek fogadunk el, mondván, az újért meg kell küzdeni, az újat nem értheti meg min­denki azonnal. Ami jól hangzik, csak nem a teljes igazság. Mert az új, a jobb nem mindig bonyolult, nem mindig nehezen követhető. Mindössze a kényelmesektől avagy a kedvetlenektől kí­ván többet, azonosulást a tőlük idegen felfogással. Márpedig a kényelmesség, a kedvetlenség aligha fo­gadható el természetesnek. Az ütközés, a feszültség is elkerülhető'lenne, illetve az volna az ideális, ha 'a ké­nyelmesek ütköznének, mert őket kényszerítené rá a közfelfogás, ha minden esetben az önös érdekük is magatartásuk megváltoz­tatását diktálná. N em állíthatjuk persze, hogy ennek a fe­szültségnek az oldódása mindenkit megóv a túl­hajszoltságtól. Konfliktusok nélkül is lehet két végén égetni a gyertyát. Anyagi javakért, sikerekért, hiúság­ból. Hogy hol az ésszerű határ? Nincs értelme a hajszának, ha gyümölcsét — az anyagi javakat-vagy akár az erkölcsi sikert — nem tudjuk élvezni. Ha életünk minősége — hogy a manapság divatos kifejezés­nél maradjunk — rosszabb, mint amilyennek a lehető­ségét már megteremtettük. Ha nincs módunk feltöltőd­ni, kikapcsolódni. Mennyit és hogyan dol­gozunk? A személyre szóló válaszhoz kinek-kinek egyes szám első személyben kell feltennie a kérdést: meny­nyit és hogyan dolgozom? és mindjárt utána: így he­lyes, így tisztességes vajon? Maros Dénes hetőségeiről folytat tárgyalá­sokat a politikai, gazdasági, kereskedelmi és a pénzügyi élet vezető személyiségeivel. . A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége elutazott Budapestről. A küldöttség ve­zetőit fogadta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A delegáció vidéki programja során töb­bek között Pest megyébe is ellátogatott. Kisvállalkozások és a háttéripar fehér foltjai Szolgáltatástól a taxiig Tegnap, a Godolloi Agrar tudományi Egyetemen tartott országos megnyitó ünnepséggel megkezdődött az egyetemi és főiskolai kulturális napok ren­dezvénysorozata. Az egy hóna­pon át tartó program — im­már hagyományosan — fóru­mot, bemutatkozási lehetősé­get teremt a felsőoktatási in­tézményekben működő önte­vékeny művészeti csoportok, a fiatal amatőr alkotók, előadók számára. Az eseménysoroza­tot Korcsog András művelő­dési államtitkár nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy a kulturális napok több mint 4000 résztvevője produkciói­val, alkotói lendületével bizo­A Minisztertanács csütörtöki ülésén — ahogy azt lapunk tegnapi számában ismertet­tük — az alkatrészgyártás és ellátás kérdéseivel, valamint az üzletek szerződésbe adásá­nak tapasztalataival foglal­kozott. Felhíva az illetékesek figyelmét arra, hogy az eddi­gieknél nagyobb arányban vegyék számba az ily módon feltárható kapacitásokat, va­lamint az új vállalkozási for­mák nyújtotta lehetőségeket. Jankó Zoltántól, a Pest me­gyei Tanács ipari osztályának vezetőjétől arról kértünk tá­jékoztatást, hogy megyénkben szerveződnek-e új gazdasági munkaközösségek, kisszövet­kezetek, s van-e remény ar­ra, hogy segítségükkel sikerül felszámolni a háttéripari szol­gáltatás fehér foltjait. Az első helyre az kívánko­zik, hogy a szakigazgatási szer­vek, tehát a megyei, a váro­siak, a járásiak alaposan fel­készültek, s az érdeklődők bár­hol választ kaphatnak a vállalkozási ' lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. Az ipari osztályra naponta 10—15 ilyen telefonhívás fut be, s még több a helyi .tanácsokhoz. Információt kérnek. Az ügy­intézők felkészítése már jóval a jogszabályok megjelenése előtt megkezdődött. Az alka­lom kézenfekvő, tehát itt mon­dom el: az adóügyekkel kap­csolatos kérdésekre a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Irodájának budapesti, Wesse­lényi utcai központja ad tájé­koztatást. — Két hónap telt el a ren­delkezések megjelenése óta. Leszne-e Pest megyében kis­vállalkozások? — Eddig négy kisszövetkezet alakult. Az egyik Gödöllőn elektromos, ipari és szolgálta­tói feladatokra. A tizenhét szakember korábban a Szilas- menti Termelőszövetkezet ipa­ri melléküzemágában dolgozott. Budaörsön Minipoll néven ipa­ri és szolgáltató szövetkezet jött létre. A 29 tag többsége korábban a budapesti MÜ- TESZ, a többi a Sasad Tsz dolgozója volt. Van' már kis­szövetkezet Pomázon, s egy második ugyancsak Gödöl­lőn. Jó néhányan kértek en­gedélyt fuvarozásra, s műkö­Rajtra kész gépek Álmából ébred a határ Rajtra kész gépekkel várják a mezőgazdák tavasztündér intését, a kedvező időjárást, hogy megkezdhessék az idősze­rű tennivalókat a tén álmából ébredő határban. Most még a sár a korlátlan úr a szántó­földeken. A hernádi Március 15 Tsz- ben pénteken délelőtt össze­gezték a legfontosabb — az el-, következő napokat érintő ten­nivalókat. Miket is? A tervek szerint rövidesen befejezik a trágyaszórást 115 hektár terü­leten, gyors ütemben végzik az utómunkálatokat azon a 80 hektáron is, amelyet a melio­rációs program keretében tet­tek mustártermesztésre alkal­massá. Még szombaton is se­rénykednek, hiszen március harmadik hetében már földbe kell juttatni a magvakat. A vetéseket a hernádi tsz- ben épp úgy megtépázta kissé a kemény tél, a fagy, mint a megye másik vidékén levő fóti Béke Tsz-ben. Templom Jó­zsef, a gazdaság mezőgazdasá­gi elnökhelyettese azt is el­mondta, hogy lényegesen kedvezőbb helyzetből star­tolnak a tavaszi munkák­kal, mint az elmúlt esz­tendőben. A fejtrágyázást 1250 hektáron elvégezték, az ötszáz hektár gyümölcsöst megmetszették, most hordják a szerves trá­gyát a táblák szélére. A húsz hektárnyi szőlőben a metszés felét már letudták, s ezekben a napokban készítik elő a terüle­tet a gyümölcstelepítésre. A csepeli Duna Tsz-ben is akad már tennivaló, különösen a kertészetben és a dísznö­vénytermesztőknél. Az utób­biak különösen nagy forgalmat bonyolítottak le a nőnap előtt, csupán tulipánból 200 ezer da­rabot vittek a fővárosba. A Szilasmcnti Termelőszövetkezet cinkotal Képjavító üzemében rövidesen befejezik a munkagépek téli nagyjavítását. Most a tárcsázógépeket készítik elő a soron következő tavaszi munkákra. Barcza Zsolt felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Ghánái Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Jerry J. Raw- lings-nak, az Ideiglenes Nem­zeti Védelmi Tanács elnöké­nek. Marjai József, a Miniszter- tanács .elnökhelyettese pénte­ken Mexikóba utazott, ahol a kapcsolatok fejlesztésének le­dik már magántaxi is. A gazdasági munkaközösségek száma körülbelül tíz, faipari, építőipari, vasipari tevékeny­ségre kértek és kaptak enge­délyt, hiszen a háttéripart erő­sítik, illetve hasznos szemé­lyi szolgáltatásokat vállalnak. — Hol lesznek új gazdasági munkaközösségek, kisszövet­kezetek? — Budakalászon lakossági szolgáltató szövetkezet, Nagy­maroson fémmegmunkáló, Vá­cott tervező-beruházó szövet­kezet kezdi meg tevékenysé­gét. Az ácsai, a gödi, a far­most , valamint a hernádi ter­melőszövetkezet ipari szakcso­portokat hozott, illetve hoz létre. — Minden jelentkezőnek ad­nak engedélyt? — A kétes célú vagy fölös­leges vállalkozásokra nem. S előfordult, hogy ilyesmivel is próbálkoztak. — Milyen hasznát láthatja Pest megye a vállalkozások­nak? — Jó esetben is csupán né­hány százaléka lehet termelé­sük értéke a megyeinek. De segítségükkel jelentős kapaci­tásokat szabadítunk fel, keve­sebb lesz a hiánycikk, s több a szolgáltatásra vállalkozó jó szakember. Cs. A. Egyetemi kulturális napok Gödöllőn Személyiségformáló erő AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA * XXVI. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM Ára: 1,80 forint 1982. MÁRCIUS 6., SZOMBAT A bánya gyomra adja nyitja: az amatőr művészeti mozgalom közösségteremtő, ismeretszerző és ismeretter­jesztő tevékenységével jelen­tősen hozzájárul az új nem­zedékek személyiségének for­málásához. közművelődési és közélet cselekvőkészségének ki­bontakoztatásához. — E ren­dezvénysorozat elsődleges célja, hogy a haladó szocialista al­kotások, a korszerű művésze­ti törekvések bemutatásával, a népi, nemzeti, munkásmoz­galmi hagyományok ápolásá­val, a diákhagyományok fel­elevenítésével, a forradalmi ifjúsági napok gondolatköré­nek, fiatalságunk életének, problémáinak agitatív erejű megjelenítésével szolgálja mű­velődéspolitikai céljaink való­ra váltását — mondotta Kor­csog András. 7 A kétévenként sorra kerür lő egyetemi és főiskolai kul­turális napok programjában ezúttal elsősorban három mű­vészeti terület — az iroda­lom, a zene és a népművé­szetek — művelői adnak szá­mot felkészültségükről. A gödöllői nyitóprogram mű­sorában irodalmi csoportok, előadók és néptánc-együttesek szerepeltek. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányl andezitbányájából évente mintegy 280 ezer tonna követ bá­nyásznak ki. A kő nagy részét Duna-szabályozásnál, út- éa házépítésnél használják. Belvíz hetvenezer hektáron Éjjel-nappal ügyeletben Az utóbbi napokban az enyhülés és az esőzés gyorsan elolvasztotta a havat az Alföl­dön, főleg a Tiszántúlon. Ám a 20—30 centiméter vasta­gon átfagyott talajnak csupán a felső, tíz centiméteres réte­ge engedett fel, a mélyebb ré­tegekbe nem jutott le a belvíz, összegyűlt a felszínen, s így mintegy 70 ezer hektárt ön­tött el. Ebből 16—16 ezer hek­tár a vetés és a szántó, a töb­bi pedig rét és legelő. A vízügyi igazgatóságok fel­készültek erre az olvadásra, s már hosszú ideje éjjel-nappal dolgoznak a szivattyútelepek, másodpercenként mintegy 150 köbméter vízzel apasztják a belvízcsatornákat. A nagyüzemi gazdaságok Is sok helyen ideiglenes árkok­kal Segítették, hogy a belvíz gyorsan megtalálja útját a tágas gyűjtőcsatornákhoz. Építtetőknek segítenek A gondokkal, a problémák­kal a/onban helyesebb szem­benézni, éppen a megoldás, a jövő érdekében. Ezt tették tegnap délelőtt a nagyüzem növényházában a zárszámadó közgyűlés résztvevői. A fel­szólalók támogatásukról bizto­sították a közös gazdaság új vezetőit, köztük Bódizs Antalt, a tsz új elnökét. Az eseményen részt vett Fekete Antal, az MSZMP ceg­lédi járási bizottságának első titkára és Gyovai Pál, a TE- SZÖV • titkárhelyettese is. Az idei tervfeladatok, teen­dők között kiemelt fontossá­gúnak ítélte meg a tagság a növénytermesztés és a kerté­szet munkájának javítását. Elhatározták azt is, újra jö­vedelmezővé teszik a korábban hasznot hozó virágtermesztést. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ magán épít tetőknek ajánlott ház-, nyaraló- és tár- sasház-építési tervei korsze­rűek, gazdaságosan kivitelez­hetek, ezért egyre többen vá­lasztják a Tájékoztatási Köz­pont ajánlotta terveket. Ta­valy például a családi házak több ■'mint ötven százaléka az ÉTK-dokumentációk alapján készült. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ az ajánlott tervek al­kalmazásához tanácsadó szol­gálatot tart fenn. Az ÉTK irodáiban építészmérnökök díjmentesen adnak felvilágo­sítást. Az egyre szélesedő, szinte az egész országra kiter­jedő tanácsadó hálózat mun­kájában a tanácsok és az OTP szakemebrei is közreműköd­nek. A tanácsadó hálózat szak­emberei segítik kiválasztani az építési terveket, az engedé­lyezési eljárásról, a hitellehe­tőségekről, a tervek adaptálá­sáról tájékoztatnak. Számadás Cegléden Bizalom az új vezetőknek Egy gazdaság történetében soha sem a kudarcokat, inkább a fényes sikereket tartják szívesebben számon az embe­rek. A ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz sok-sok ered­ményes esztendő .után tavaly kritikus helyzetbe került. De­cemberben már nyilvánvalóvá vált, nem lesz nyereséges te­vékenységük. Ma: 2. oldal: A szív és az ész diktálja 3 oldal: Nem akármilyen tsz a miénk 7. oldal: Sárból szedett gyöngyök fénye 8. oldal: Ifjúsági oldal

Next

/
Thumbnails
Contents