Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
LEjOI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1982. MÁRCIUS 31., SZERDA BarnopSés a város utcáiban Betonkorlát, aszfaltos út Városunk lakosságának figyelme minden bizonnyal most a művelődési központ környékének munkálataira irányul, de ' azért érdemes szétnézni egyéb területeken is, miképpen halad az utak. utcák rendbetétele, a parkosítás. A városi tanács két munkatársával, Jakus L ászióné, szervezési és Szuppinger Piter, műszaki főelőadóval indultunk városnézésre. A Kandó Kálmán utca felső részén álltunk meg legelőször ahol elég nagy kátyúk éktelenkednek. Ezek eltüntetéséről mihamarabb gondoskodni kell. Hengereit kő A Toldi utcában járdát építettek, az utca határos a temetővel, amelynek kerítés^ mellett rengeteg szemetet hordtak már össze, igen rossz látvány. A Szőlő utcában vontatottan halad a Rákos-patak feletti híd építése. A műszaki főelőadó megjegyzi, hogy hamarosan elkészül a korlát betonozása, az úttest aszfaltozása, és akkor majd köav- nyen közlekednek rajta a nagyobb járművek is. A Béke utca stabilizációja jól sikerült, a hengerelt kövesút jól bírja a forgalmat. A Béke és a Kobzi utca sarkán levő ingatlan előtt felhalmozott szemét miatt a járdán nem lehetett közlekedni. Hetvenkét évesen A Bocskai utcában az úttest kátyúzása szükséges, a Hámán Kató utcában nagyon kellene már a járda, az úttest stabilizációja megtörtént. Az imént jegyeztem fel, hogy a Somogyi utcában rázkódva haladt kocsink a kővel szórt úton, a Bacsó Béla utat szintén fel kell javítani és folytatni a munkát az Észak utcában. Egy helyi háztulajdonossal beszélgetnek társaim, aki közli, hogy ő szívesen megépíti a járdát, de ne kívánják, hogy hetvenkét évesen az utca végéből talicskáz- za a nehéz betonlapokat. A Ságvári és a Jókai utca végén átereszeket épített a Városgazdálkodási Vállalat. De nézzünk szét az Alvégen is. Javaslom és már haladunk arrafelé. A Lovarda utca sáros, alig tudunk rajta közlekedni. A Batsányi új településű utca, amelyen ugyancsak sok még a tennivaló. Visszatértünk a tanácsházára, hogy értékeljük a látottakat. Szuppinger Péter elmondta, hogy a városnak száznyolcvanhét utcája van, ezek hosz- sza meghaladja a százhúsz kilométert. A KPM ebből tizenkét kilométer szilárd burkolatút kezel, a városnak harminckét kilométer aszfaltos útja van, az elmúlt nyolc évben összesen éppen harminckét kilométer út kapott szilárd burkolatot. Segítők, bedolgozók Amikor utakról beszélünk, nem hagyhatjuk ki az Illés István és a Babati utcát, amely aránylag rövid idő alatt épült meg, sok társadalmi munkával. Városunk útjainak korszerűsítését, járhavállatóvá tételét különféle latok is segítik. Szépüljön a város Tanácstagjaink jó hozzáállása és a lakosság megértése teszi lehetővé, ezt a fejlődést. Említsük meg példának néhány szervező nevét: Török Sándor, Tasi Gyula, Juhász Istvánná, Maszlagh Károly is sokat tett, hogy szépüljön a város, és dicséretet érdemel Molnár Árpádné, aki a vezetékes vízhálózat bővítésén fáradozott. Csiba József Agrártudományi Egyetem Nemzetközi együttműködés Élénken vesz részt a nemzetközi tudományos-gazdasági életben az Agrártudományi Egyetem, ötéves együttműködési szerződést írtak alá például legutóbb: a bulgáriai Plovdivi Vaszil Karolov Mezőgazdasági Főiskolával. A szerződés mellékleteként az 1982—85-ös időszakra részletes munkatervet állítottak össze, amelyben az oktatók, kutatók csereutazásait rögzítették. Az is nemzetközi hír, hogy két hallgató. Lukács Péter és Mészáros Mihály, valamint dr. Gilly Gyuláné egyetemi adjunktus március elején részt vettek a szovjetunióbeli Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia tudományos diákköri konferenciáján. Dr. Magyart András, egyetemi tanár, az állattenyésztés- tani tanszék vezetője, a Ter- impex vállalat megbízásából ugyancsak március elején utazott ‘ Franciaországba, a párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás szakmai anyagának tanulmányozására. Havannába utazott dr. Pál István egyetemi tanár, aki a magyar—kubai mezőgazdasági együttműködés keretében szaktanácsadói feladatokat lát el a Karib-tengeri országban. Reischl Gábor tudományos segédmunkatárs viszont Kambodzsában töltött két hetet a KISZ Központi Bizottsága által szervezett kambodzsai szolidaritási akció keretében. (5 a Kork-Trop falu melletti gyermekváros újjáépítésének szaktanácsadójaként működött, közre. Minden anyagot várnak Fotótörténeti kiállítás Kiállítást rendez Gödöllő fotótörténetéből augusztusban a helytörténeti gyűjtemény és a művelődési központ. A tavalyi nagy sikerű fotótörténeti kiállításon már láthattak az érdeklődők jó néhány különösen értékes helyi anyaEgészségügy Növekvő részesedés A költségvetési mutatók szerint az idén több mint ötvenmillió forintra rúgnak a városi egészségügyi kiadások, ez 3,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi mérleghez képest. A központi árintézkedések okozta többletköltségeken kívül rendelkezésre áll a gyógyszerek áremelésére és a szociális segélyek 2 százalékos emeléséhez szükséges pénz is. Magasabb a kiadás tervezett összege az Egyesített Egészségügyi Intézményben is, ami tartalmazza a központi sterilizáló fenntartási kiadásait, a már megvalósult fejlesztések költségvetési szükségleteit s a gyermekfogászat tervezett korszerűsítését is. Az utóbbihoz a belső tartalékok feltárásával is hozzájárul az intéztet. Növekedtek a városi bölcsődék kiadásai is, 2 és fél millió forintos többletet jelent például az energiaárak elmúlt évekbeli emelése. A bölcsődék jelenlegi kihasználtsága 120 százalékos. Az idén is hatvanhat rászoruló részesedhet a városban állandó szociális segélyben. Ezenkívül lehetőség lesz arra is, hogy rendkívüli segélyeket utaljanak ki, miközben emelkednek a szociális otthonok kiadásai. Kiolvasható az is a költség- vetés tervezetéből, hogy az ágazat bérelőirányzata egymillió-hétszázezer forinttal magasabb a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy az egészségügy dolgozói átlagosan ötszázalékos béremelésben részesülhetnek az idén. A MaSonyay--hagyaték / Pótolhatatlan munkát adott közre Nyilván sokan nem tudják, így volt ezzel a krónikás is, hogy ki az a Malonyay Dezső, akinek hagyatékából kiállítás nyílt a gödöllői művelődési ház galériájában. Talán többen gyanakodnak arra. hogy ő is, miként annyian, valamilyen formában kapcsolatban állt Gödöllővel, szűkebb pátriánkkal. A rendhagyó tárlatnak valóban akad hely} vonatkozása, méghozzá azáltal, hogy Kórösföi Kriesch Aladár is szerepel a kiállításon, de aki ismeri az egykori gödöllői művésztelep alkotóinak, köztük a vezéregyéniség, Kriesch érdemeit, ezen nem is csodálkozik. Hiszen ők annak idején valóban minden progresszív törekvésbe bekapcsolódtak. Öt kötet Aki pedig többet akar tudni a tárlat névadójáról, Malonyay Dezsőről, ajánljuk azt a díszes, igaz elég drágán kínált ismertetőt, amelynek képei népi motívumokat tartalmazó mintái mellé Bodor Ferenc, az Iparművészeti Múzeum munkatársa írt* alapos, szakmai erényei mellett ráadásul olvasmányos, szép bevezetőt. Ebből megtudhatjuk, hogy Malonyay aki 1866-ban született, a századelő népművészettel, néprajzzal foglalkozó, egyik nagy amatőr gyűjtője, feltáró úttörője, egyébként kritikus, író, műfordító volt. Neki az adta az ötletet a maga nemében páratlan vállalkozáshoz, hogy határainkon túl a valóságnak megfelelő képet nyújthasson a magyarság életéről, népi kultúrájáról. Társaival együtt, akik között a már említett Kriesch Aladár is ott volt, máig is értékes s különösen visszatekintve hasznos és pótolhatatlan munkát adott közre abban az öt kötetben, amelynek első darabja éppen háromnegyed évszázada jelent meg. Páratlan gazdagság A kritika vegyes fogadtatása, majd a köteten kívüli em- lexek, fotók, rajzok, festmények és összegyűjtött tárgyak méltatlan sorsá eredményezte azt, hogy ma csak a szakmai berkekben ismert a neve. Ahogy az ismertető írja: Divat fitymálva lenézni ezt az ötkötetes könyvsorozatot. Jobb azonban mind a mai napig még nem került ki a könyvesboltokba. Árveréseken, feketepiacokon irreális áron kel el egy-egy teljes sorozat. A hosszú hányattatás után végül többségében az Iparművészeti Múzeumba került hagyatékot, amely csak töredéke lehet az eredetinek, Bodor Ferenc állította össze, rendezte. A gödöllői művelődési központot pedig az dicséri, hogy helyt adott e nagyszerű tárlatnak, amely valóban szenzációs látvánnyal szolgál, elénk varázsolva a századforduló erdélyi magyar világát, a kalotaszegi népélet sok-sok fotográfiáját. Rajtuk például Antal István János magakita- lálású oldalas ekéjét Magyar- bikalon, a legrégebbi csűrt és udvart, Péter Pál Palkó munkáját, vagy a bánffyhunyadi református templomot. Megannyi, sok-sok évtized után is kiváló minőségű felvételen csodálkozhatunk el azon a gazdagságon, amit e táj népe megalkotott: mindennapi eszközei, hajléka, gazdálkodási tárgyai, ruhái díszítésében, formálásában. Malonyayék azt kívánták rögzíteni, amiről a szerző így írt: Először is, ez a szó, művészet ismeretlen a faluban: ahol már művészetet emlegetnek, oda be se menjünk, ott már a városi hatás garázdálkodik ... Szemügyre vesszük a falu fekvését, kazlat, boglyát, a kalangyákat, a falu határában a külső kertelést; szóba állunk itt-ott egy- egy tipikus alakkal, megismerkedünk természetével, eszejárásával, lcikérdezgetjük a dolga felől, eztán sorra járunk a faluban templomot, házat, temetőt, megnézünk minden apróságot, ami mind arra való, hogy szeretetét, szépségét és ösztönszerű díszítő és alkotó kedvét töltse rajtuk a magyar ember, anélkül, hogy a művészet esze ágában is volna. S meglehet az akadémikus tudomány fanyalogva fogadta a tényanyagot, ma mégis hálásnak kell lennünk a gyűjtőknek, akik megőrizték számunkra a hajdani világot. Mint ahogy az egyik lefényképezett sírkövön olvashatjuk: Itt alussza örök álmát Albert János Sz 1883 MH 1881 nov. 9. E követ egyetlen gyermekök emlékére a szülők, Albert János és Ferkó Kati emelték így emel tudományos, művészi és emberi emléket ez az anyag s a kiállítás, mindannak, ami egykor voltunk. Nem öncélú Figyelmeztetve egyszersmind, hogy a múlt megismerése nem öncélú feladat. De az sem az. ha a jelenkorban magunk segítjük majdani utódaink munkáját; idejekorán mentve, gyűjtve a múlt és a jelen dokumentumait. A tárlat, amely április 21-ig tart nyitva,. így kapcsolódik sokak törekvéseihez, azokéhoz, akik itt a városiján, a járás községeiben is elkötelezettjei a gyűjtőmunkának, a helytörténetnek. G. Z. Egy kép a kiállítás anyagából:Péter Pál Palkó portája Magyarkerekén got, de akkor ez ,ésak egy része lehetett a tárlatnak. A tervezett kiállítás viszont módot ad arra, hogy a már ismert felvételek, fotóeszközök, ereklyék mellett azokat is szám- bavegyék és közszemlére tegyék, amelyek eddig nem kerültek elő az otthon gondosan őrzött albumokból vagy éppen az elfelejtett szekrény- fiókokból. A szervezők arra kérik a fotózás iránt érdeklődő gö- döllőieket, hogy minden olyan fényképet, családi albumot, képeslapot, negatívot, fényképezőgépet, tárgyat, újságot, könyvet, ami az elmúlt 100 év fotótörténete szempontjából jelentős lehet, gödöllőieket ábrázol vagy gödöllői fényképészek — Csonka. Forchet, Hirling, Kalántai-Krummer, Rétfalvi vagy Czangár — készített, juttassák el a rendezőkhöz: a Helytörténeti Gyűjteményben Polónyi Péterhez, a művelődési házban Kincses Károlyhoz. A kiállításra átvett tárgyakat gondosan kezelik, s a bemutató után visszaadják tulajdonosaiknak. Azokra a képekre is igényt tartanak, amelyekről gazdája nem tudja eldönteni vajon értékes emlék-e. Lehet, hogy a benyújtott tárgyakról, felvételekről kiderül, hogy különösen értékes darabok. Érdemes tehát venni a fáradságot, amivel a fotótörténeti emlékek megmentéséhez, összegyűjtéséhez is hozzájárulhatunk. Figyelem Imponáló adat: a végső összesítés szerint hatezren látták a gödöllői művelődési központban a Lehetetlen tárgyaink című kiállítást. A szokatlanul nagy érdeklődés nyilván annak az újító érzékenységnek, kritikus és önkritikus felfogásnak szólt, amellyel a kiállítás gazdái, elsősorban Varga Kálmán, a ház munkatársa az „amatőr” kiállítókkal ösz- szefogva a közönség elé tárta azt, amiről leginkább csak az újságok panaszrovatai szoktak beszélni, s ami annyiszor téma a magánbeszélgetéseken, az egyszerű fogyasztók, vásárlók között. Nem lett igazuk azoknak, akik attól féltek, a hibás, rosszul gyártott, a minőségellenőrzésen mégis átkerülő, s a vásárlókat alaposan megkárosító, bosz- szantó termékek lejáratják az ipart, az érintett vállalatokat, gyártókat. A siker most arra ösztönzi a kiállítás rendezőit, mégpedig a segítő, jobbító szándéktól vezéreltetve, hogy jövőre is hasonló témájú kiállítást szervezzenek. Akik az idén szándékuktól függetlenül a tárlat szégyenpadjára kerültek, igyekezhetnek: jövőre ne szolgáltassanak kiállítási tárgyat! Csak ez lehet a hasonló tárlatok egyetlen, bárminemű előzetes vagy utólagos bírálatának alapja. De mégis félő: jövőre sem marad üres a gödöllői galéria kiállítóterme, pedig a jó érzékkel rátapintó szervezés, az akaratlanul is országossá bővüli/ érdeklődés és visszhang elég figyelmeztetés lehet: a fogyasztó, a vásárló igenis figyel. A művelődési központ pedig helyet ad a figyelem megnyilvánulásainak. Aligha vállalhatna ennél nagyobb közművelődési szerepet. G. Z. Mozgássérült gyerekeknek Figyelemre méltó tervvel állt elő a Vöröskereszt városi szervezete. A blahai napközis tábor épületeinek bővítésével kellene a -fnozgássérült gyerekek napközis elhelyezését megoldani. Mindehhez jelentékeny társadalmi összefogásra volna szükség. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: William Shakespeare: III. Richárd. 15 órakor a Középiskolás bérlet előadása, 19 órakor bérletein kívül. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, a színházteremben. Móser Zoltán: Hetvenhét című fotókiállítása. Megnyitja: Nagy Gáspár költő. Közreműködik: Király Györgyi ifjú népművész. 18 órakor. A kiállítás megtekinthető május 3-ig. Iklad, Ipari Műszergyár: Szocialista brigádklub. Hazánk felszabadulására emlékeznek. Vendég: a domonyi iskola Gárdonyi Géza úttörőraja. Mozi A keresztapa. I—II. rész. Szinkronizált amerikai társadalmi filmdráma, 4 és 7 órakor. Árammérőgyár Üzemi bajnokságok Az idén is gazdag programot ígér a Ganz Árammérőgyár tömeg sportnaptára. A mozgalom a hetvenes évek végén élénkült meg, 1979-ben például már hat sportágban rendeztek házi bajnokságot. 1981-ben ugyan mutatkozott némi visszaesés, de az egész gyárban népszerű szervező, Lajkó István visszatérésével ismét megerősödött a tömegsport. Még csak az esztendő negyede telt el, s már a harmadik sportágban kezdődik az üzemi bajnokság. Eddig a sakkozók és az asztaliteniszezők vetélkedtek, most megkezdik a pontgyűjtést a te- kézők is. Közben nem tétlenkednek a természetjárók szervezői sem, még március végén újabb kirándulásra invitálják a túrázókat Az idei részletes esemény- naptárt idejekorán elkészítették és el is juttatták az érdekeltekhez. Minden rendezvény időpontját gondosan rögzítették. így ki-ki már előre beillesztheti a családi programok sorába a szervezett mozgást. ML G. Könnyűipari Üzeműnkbe felvételre keresünk ruhaipari technikust .vagy több éves gyakorlattal rendelkező szakmunkást, technológus! munkakör betöltésére. Bérezés: 3600—4200 Ft + prémium. Gödöllőn vagy környékén lakók előnyben. Jelentkezés személyesen vagy levélben: ZÖLDMEZŐ MGTSZ, Vácszentlászló, Fő u. 13. Személyzet! o. Telefon: Vácszentlászló 6 vagy 13. ISSN 0133—1D57 (Gödöllői Hírlap* \
