Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

1982. MÄRCIUS 31., SZERDA 6 au B»TÍZ N AP li RNnFI.F.TK mö LBta Döntött a Legfelsőbb Bíróság Használt autó hibával A természetvédelemről a Magyar Közlöny 14. száma tartalmazza az * 1982. évi 4. tvr-t, és ennek végrehajtásá­ról szóló 8/1982. (III. 15.) MT. sz. rendeletet. A védett és fokozottan vé­dett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, egyes vé­dett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról ugyanez a hivatalos lap tartalmazza az 1/1982. (III. 15.) OKTH. rendel­kezést. A vám- és pénzügyőrség szervezeti és szolgálati sza­• Üzemi balesetet szenvedett dolgozót, ha nem minősül rok­kantnak, terhell-e kárenyhí­tési kötelezettség? Olvasónkat munkahelyén baleset érte. Ennek következté­ben, 50 százalékos munkaké­pesség-csökkenést állapítottak meg nála. Korábban nehéz fi­zikai munkán dolgozott, most az orvos könnyű munkakörben való foglalkoztatását ajánlot­ta. Olvasónk a munkaképes- ség-cáökkenés alapján, balese­ti járadékot kap. Nem fogadta el azt a munkakört, amit neki munkahelyén felajánlottak. Egyéb kárát a munkáltató megtérítette. Ez utóbbi azon­ban csak a betegség ideje alatt kiesett munkabért érintette, olvasónk viszont követeli r> já­radék összegén felül, azt a pénzt is, amelyet a megmara­dó munkaképességével eddig, és ezután megkereshet. A baleset előtt, havi keresete átlagban ötezer forint volt, most a járadék összege és az a munkahely, amit részére fel­ajánlottak, összesen kb. 3500— 4000 forint jövedelem elérését biztosítja. Követelte a munkál­tatótól — minthogy a felaján­lott állást nem fogadta el, a járadék és az eredeti kereset közötti különbözeiét. Ezt a ké­rését a munkáltató és a mun­kaügyi döntőbizottság, is eluta­sította, illetve, havi ezer forint megfizetésére kötelezte a mun­káltatót, .viszont a dolgozó kár­enyhítési kötelezettségére te­kintettel, nem ítélte meg azt a havi kétezer forintot, amelyet a dolgozó azért nem keresett meg, mert nem fogadta el a felajánlott munkahelyet. Olva­sónk panaszának ez a lényege. Vagyis, terheli-e őt kárenyhíté­si kötelezettség? A dolgozó életének, testi ép­ségének vagy egészségének sé­relmével kapcsolatos károk megtérítéséről, a 26/1980. (XII. 20.) Mü.M. sz. rendelet intéz­kedik. Ennek 9. §. d.) alpontja azt mondja, hogy a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni, amit a dolgozó munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megke­reshetett volna, kivéve a rend­kívüli munkateljesítménnyel elért keresetet. E jogszabályra figyelemmel az a vélemé­nyünk, hogy helyesen döntött a munkaügyi döntőbizottság. A kárenyhítési kötelezettség elbí­rálásánál az összes körülmé­nyeket gondosan és alaposan kell felderíteni. Szükség esetén még az orvosszakértőt is be kell vonni annak tisztázására hogy az olvasónk életkorára. Iskolázottságára. szakképzet­lenségére, és nagyfokú mozgás­korlátozottságára tekintettel milyen munkakörök betöltésé­re alkalmas. Ezért azt taná­csoljuk. hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata el­len a « munkaügyi bíró­sághoz nyújtson be kere­setlevelet. A keresetlevelet a vállalati munkaügyi döntőbi­zottságnál kellő példányban — legalább 5-ben — kell benyúj­tani, a munkaügyi bíróságnak címezve. • Mennyit kereshet a nyug­díjas munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagként? K. F.-né érdi lakos nyugdi jazása előtt az iparban, később a tsz-ben dolgozott. Jelenleg takarít. Azt szeretné tudni. hány órát dolgozhat egy hó­napban? Munkaviszonyban vagy szö­bályzatáról a 104/1982. (PK. 2.) PM. számú utasítás rendel­kezik, amelyet a Pénzügyi Közlöny 2. száma tartalmaz. A közművelődési alap léte­sítéséről szóló 1041/1974. (VIII. 7.) Mt. h. számú határozat végrehajtásáról, a 25 001/1982. OKTE. számú határozat ren­delkezik, amely a Művelődési Közlöny március 18-i számá­ban jelent meg. Külföldi tanulmányutakra szóló pályázati felhívás jelent meg ugyanebben a 6. számú Művelődési Közlönyben az egyetemi, főiskolai oktatók, hallgatók és kulturális szak­emberek számára. vetkezeti tagként a nyugdíjas minden naptári évben általá­ban 840, egyes munkakörökben 1260 órán át foglalkoztatható — fizikai munkakörben a kereset nagyságától függetlenül — nyugdíjának korlátozása nél­kül. A nyugdíjazás évében a 840 órás foglalkoztatási keret any- nyiszor 70 órával, az 1260 órás foglalkoztatási keret pedig annyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Korlátozás nélkül foglalkoz­tatható, illetőleg dolgozhat — akár egész évben is. — az a nyugdíjas, aki vak, akinek a nyugdíja 1982-ben havi 1920 forintnál nem több, akit az alábbiakban felsorolt munka­körben foglalkoztatnak: a) Alsó- és középfokú okta­tási intézményeknél a pedagó­gus (óvónő), ideértve az óradí­jasként foglalkoztatottakat is. (A tanítási órákat kétszeresen kell számítani.) b) Az egészségügyi, gyer­mek- és szociális intézmények­nél, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató (köz- művelődési, népművelési, mű­vészeti, színház, mozi stb.) in­tézményeknél munkás- és ki­segítő állománycsoportban dol­gozók (szak-, betanított és se­gédmunkás, hivatalsegéd, ve­zető gépész és nézőtéri dolgo­Az idén 76 új kiadvánnyal bővíti a szakmai és ismeret- terjesztő könyvek kínálatát a Közgazdasági és. Jogi Könyv­kiadó. Fő törekvésük az, hogy az újdoinságokkal a társada­lom, a népgazdaság életében előtérben álló feladatok meg­oldásához kapcsolódjanak, s úgy elégítsék ki az olvasói igényeket, hogy a kézbe adott MAGÁNÜGYVÉD-IRODA továbbra sem nyílik Magyar- országon, de az ügyvédi kar elmúlt évtizedekben kialakult szervezeti rendszerén belül (munkaközösség—megyei ka­mara—országos tanács) bizo­nyos korrekciók várhatók. El­készült az új ügyvédtörvény tervezete (a kodiíikációs bi­zottság a szakma és az Igaz­ságügyi Minisztérium öt-öt képviselőjéből állt), r a ren­deletet várhatóan r...g idén hatályba lépteti az Elnöki Ta­nács. Az új ügyvédkódex az 1945. utáni törvényalkotásnak ahhoz a második hullámához tartozik, amely fokozatosan felváltja az 50—60-as években, hozott első szocialista alapjog- szabályokat, természetesen nem valamiféle fundamentális változás, hanem o korszerűsí­tés, bizonyos részletreformok jegyében. Az 59 paragrafusból álló ter­vezet, amelynek szakmai vitá­ját a napokban rendezte meg a Pest megyei Ügyvédi Kama­ra a decentralizálás szelle­mében született. Bővíti a munkaközösségek, kamarák és Országos Ügyvédi Tanács jog­körét, ugyanakkor az állami Az egyik Pest megyei köz­ségben lakó tisztviselő magán- személytől hetvenezer forin­tért használt autót vásárolt. A szerződés megkötésekor ötven­ezer forintot nyomban kifize­tett, a hátralékos összeget pe­dig két hónap alatt volt köte­les megtéríteni. A vevő azon­ban ennek nem tett eleget — hanem — az autó különböző hibáira hivatkozva — a meg­állapodás érvénytelenségének kimondása iránt az eladó el­len-pert indított. A váci járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság ellentétes ítéletei el­zó, gépkocsivezető, konyhasze­mélyzet, dajka, stb. c) Folyamatosan üzemelő egészségügyi és szociális intéz­ményeknél az ápoló és ápoló­nő (műtős, altató). d) Kórházi, rendelőintézeti, üzemorvosi, gyógyszertári asz- szisztens, valamint a területi védőnő, a körzeti ápolónő, a területi gondozónő, a csecse­mő- és gyermekgondozónő. e) Idényszerűen működő üdülőkben a gondnok és a fi­zikai munkás, élelmiszer-kis­kereskedelmi, szállodai és ven­déglátóipari, idegenforgalmi, utazási irodai hálózati egysé­geknél bármely munkakörben alkalmazottak. f) Sütőipari szakmunkás. g) A takarító. h) Mezőgazdasági szövetke­zeteknél a fizikai munkás ta­gok. i) A köztisztasági úttisztító munkás. j) A szakszervezeti jogse­gélyszolgálatnál múnkavi- szonyban foglalkoztatottak. k) A pénzintézeteknél és a postánál a pénzolvasó. T) A postánál a távbeszélő­kezelő. m) A mezőgazdasági szövet­kezetben tagként nem fizikai munkakörben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas, ha a nyug­díját 1976. január 1-ét meg­előző időponttól állapították meg. Dr. M. J. szakkönyvek még nagyobb tu­dásvágyra, további olvasásra ösztönözzenek. Ami az új könyvek kínálatát illeti, a szociológiai műfajba tartozik például Kulcsár Kál­mán: Gazdaság, társadalom, jog és Ferge Zsuzsa: Társa­dalmi újratermelés és társada­lompolitika című tanul­mánygyűjteménye. felügyeletet gyakorló Igazság­ügyi Minisztérium hatásköre csökkent, de az alapvető kér­désekben a döntés továbbra is a tárca kezében marad. EZENTÚL IS az igazságügyi kormányzat határozza meg az ügyvédek és ügyvédjelöltek létszámát, s a miniszter az Ügyvédi Kamara szerveinek működését rendkívüli esetben felfüggesztheti és miniszteri küldöttet rendelhet ki. Nincs még végleges döntés arról, hogy a vagyoni és sze­mélyi kérdésekben (például új tagok felvételekor) a munka- közösségek vagy a kamarák legyenek illetékesek. A Pest megyei ÜMK-k közül a nagy­kőrösi a decentralizálás mel­lett foglalt állást, néhány más munkaközösség viszont cél­szerűbbnek tartja, ha ilyen ügyekben a kamara jár el, megkímélve ezzel az alsó szin­tet a szervezeti élet terheitől. A tervezet szerint az ügyvédi munkadíj — az igazságügy-mi­niszter által megállapított díj­szabás keretei között — sza­bad megállapodás tárgya. Üj, garanciális rendelkezésnek Számít, hogy ügyvédet őrizetbe venni, vagy vádemelés előtt le­ien emelt törvényességi óvói­ra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondta ki: Szakvélemény szerint az adásvételi szerződés megköté­sékor az autó üzemképes volt. de forgalmi értéke csak ötven­kétezer forintot tett ki, tehát a vételárnál jóval kevesebbet. A szolgáltatás és az ellen­szolgáltatás közötti ilyen /el­tűnőén nagy értékkülönbség folytán a vevő jogosan támad­ta meg a szerződést. Ennek következményei alól az eladó nem vonhatja ki magát azzal, hogy a bírósági tárgyaláson bejelentette: a hátralevő vé­telárból tízezer forintot elen­ged. A vita úgy dönthető el, hogy a vevő az autót meg­tartja és csak az ötvenkétezer forint forgalmi értéket fizeti ki. Tekintettel arra, hogy öt­venezret már átadott, még kétezer forintot kell megtérí­tenie. A lakásügyi hatóság köteles gondoskodni A válás kimondása után a házastársak az addigi közös lakás használatában nem tud­tak megegyezni, ezért az asz- szony a bérlőtársi jogviszony megszüntetéséért volt férje ellen pert indított. A járásbí­róság megállapította, hogy az elvált házaspár ugyanannál a vállalatnál dolgozik, kétszobás vállalati lakásban laknak, amely azonban megosztott használatra alkalmatlan, mert az egyik szobának nincs külön bejárata. A bíróság ítéletében a férjet a lakás elhagyására kötelezte, kimondva, hogy a vállalattól egyszobás komfor­tos lakásra tarhat igényt. Az ítélet fellebbezés hiá­nyában jogerőre emelkedett, de az ellene emelt törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet ha­tályon kívül helyezte és a bí­róságot új eljárásra kötelezte. Amennyiben a bíróság va­lamelyik volt házastársat a lakás kizárólagos használatá­ra jogosítja fel, a vonatkozó kormányrendelet értelmében a távozni köteles fél elhelye­zéséről a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni — hang­zik a határozat. Ezért tör­vénysértő az az ítélet, amely úgy intézkedett, hogy ez a la­kástulajdonos vállalat felada­ta. Kormányrendelet azt is előírja, hogy ha a lakás — mint ebben az esetben is — komfortos, a távozásra köte­lezettnek eggyel alacsonyabb komfortfokozatúval vagy fél- komfortossal is meg kell elé­gednie. Tehát a járásbíróság­nak a volt férj elhelyezésére vonatkozóan új eljárást kell lefolytatnia. tartóztatni csak a megyei fő­ügyész előzetes jóváhagyásával lehet. A PEST MEGYEI Bíróságon megtartott vitában több érde­kes észrevétel is elhangzott. Volt, aki túlságosan általános­nak, keretjogszabálynak talál­ta a tervezetet, mások az ügy­védi alkalmatlanság kérdésé­vel foglalkoztak. A javaslat egyik pontja szerint az ügyvéd annál a bíróságnál vagy ha­tóságnál, ahol korábban bíró, ügyész vagy más érdemi ügy­intéző volt, két éven át nem járhat el. A tanácskozáson in­dokoltnak tartották e kivárási idő öt évre történő felemelé­sét. Dr. Kenéz Tibor, a me­gyei kamara elnöke emlékez­tetett arra. hogy az elfogulat­lanság érdekében külföldön milyen szigorú intézkedéseket hoztak. Az NSZK-ban például nem lehet egy tartományban ügyvéd az, akinek házastársa ugyanabban a tartományban bíró. A megyei munkaközösségek állásfoglalását a Pest megyei Ügyvédi Kamara írásban ter­jeszti fel az Igazságügyi Mi­nisztériumhoz. B. E. Jogi tanácsok Gyakorlati eszközök Bővül az ÜMK-k jogköre Vita a törvény tervezetéről ■Tál LÓZÁS Üzemi lapokban olvastuk Az utóbbi két hét üzemi­lapjainak böngészése során jó néhány érdekes hírre, a na­gyobb nyilvánosságot is érdek­lő újdonságra, vagy éppen olyan ötletre találtunk, me­lyeknek megvalósítása talán másutt a megyében is haszon­nal járhat. Ezekből a friss üze­mi és szövetkezeti hírekből választottunk egy csokorrava- lót. VILÁG PRQLE+ÁRJ'At, EGYESÜLJÉTEK! lasmenti Tsz-ben is készülnek a következő házivásárra. S ki tudja? Lehet, hogy ötletük máshol is követőkre talál. A Csepel Autógyár dolgo­zóinak lapja arról számol be, hogy egyre több hazai és kül­földi kiállításon mutatkozik be a vállalat. A hír már csak azért is érdemes az okulásra, mert jó néhány cég — sze­rintünk rosszul értelmezett — takarékosságból a korábbinál kevesebbet áldoz e célra. Már­pedig a nehéz külgazdasági helyzetben, jól tudja ezt min­den közgazdász, külkereske­dő,' nagyobb hírverés szük­séges ahhoz, hogy gazdára ta­láljanak a termékek a piaco­kon. A részleges önálló külkeres­kedelmi joggal is rendelkező Csepel Autógyár értékesítési kilátásait minden bizonnyal javítja, hogy ismét résztvevői lesznek a BNV-nek, bemutat­koznak a szegedi vásáron, ott lesznek a bajai és a bábolnai gépbemutatón. A külföldi vásárok közül szinte minden hónapra jut egy. Kairóban, Belgrádban, Da- masziküszban, Lipcsében és még néhány más jelentős nem­zetközi bemutatón láthatók a Csepel emblémájú árúszerszá­mok, főegységek és különleges rendeltetésű teherautók. Újságcikkek sokasága fog­lalkozott az elmúlt hetekben a szerződéses formában műkö­dő vendéglőkkel. Vajon elgon­dolkodtak-e az olvasók azon is, hogy az új 'módszer eredmé­nyeként nemcsak az ellátás­nak, a kiszolgálásnak kell ja­vulnia, hanem — nem lévén szoros értelemben vett közpon­ti felügyelet és* irányítás —, csökkennie kell az adminiszt­rációnak is. Ha pedig keve­sebb a papírmunka — logikus a következtetés —, csökken az íróasztalt koptatok száma is. Hogy valóban- ez történik-e, annak nézett utána a MÉSZÖV munkatársa. Zsolnai Anna. ■ Véleménye szerint elvben hét megalakuló szerződéses vendéglő (cukrászda, eszpresz- szó, borozó) tesz feleslegessé egy-egy igazgatási, ügyviteli dolgozót, mert az üzletvezetők önállóan intézik az árubeszer­zést. az értékesítést. Nem kell náluk rendszeresén leltároz­ni, készletet megállapítani, át­vezetni az árváltozásokat, és így tovább. A helyzet egyelőre az, hogy a boltvezetők többsége mégis­csak a központ segítségével szerzi be az árut, a könyvelési tételek alig csökkennek. A szerző véleménye szerint a kö­zeljövőben nem is várható változás az adminisztrációban. Az utóbbi hat esztendőben majdnem 10 millió forintot fordított fejlesztésre az ivóvíz- ellátással, a szennyvízelveze­téssel és -tisztítással, vala­mint a mezőgazdasági terüle­tek öntözésével foglalkozó Da­namenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat. Nem számítva az igazgatósági épületeket, csak a Dunaka­nyarban 36 új telefonállomást szereltek fel, melyek segítik az üzemek közötti kapcsolatot Több száz alállomással gyara­podott a házi telefonrendszer is. Jó szolgálatot tesz a 13 te­lexkészülék, s még biztonsá­gosabbá teszi az információ- továbbítást, hogy 19 munka­helyüknek és 15 gépkocsijuk­nak van URH adó-vevő ké­szülékre. Miért van minderre szük­ség? Természetesen azért, hogy még kiegyensúlyozottabb le­gyen a megye ivóvízellátása, s ha valahol mégis baj történ­te, gyorsan segíthessenek a szakemberek. Hogyan fogadták a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárában az ötnapos munkahetet? Balga kérdés, ter­mészetesen kitörő örömmel. Mégis, igazat kell adnunk azoknak az asszonyoknak, akik i.miatt elégedetlenkednek, hogy sok bosszantó apróság árnyékolja be a több szabad idő miatti örömüket. Az elve­szett szombati időt hét köz­ben kell ledolgozni, ezért ko­rábban kezdődik a műszak, s sok budakalászi asszony nem tudja, hová tegye az iskolába készülő gyermekét. Érthetően nem merik egyedül hagyni csemetéiket a lakásban, az is­kola előtt viszont egy órát várhatnak, amíg kinyitják a kapukat. Az adminisztratív te­rületen dolgozók azt fájlalják, hogy a boltok délután négy­kor bezárnak, pont akkor, amikor nekik letelik a mun­kaidejük. Szombaton pedig egyetlen ABC kivételével — legalábbis Budakalászon — minden zárva van. még újsá­gért is Budapestre kell men­ni. A cikkíró — összefoglalva az asszonyok véleményét '— így summázta a tapasztalta­kat: Egyszóval sok még a bosz- szúság a szabad szombatok miatt. Jó volna, ha a keres­kedelem és a többi szolgálta­tóegység igazodna végre a megváltozott körülmények­hez”. Érdekes kezdeményezéssel lepte meg a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zet nőbizottsága a tagságot. Olyan vásárt hirdettek, ame­lyen gazdát cserélhettek a la­kásokban már csak lomot je­lentő, de egyébként még hasz­nálható ruhaneműk, könyvek, háztartási cikkek. Nem is re­mélt sikere lett a börzének. Több mint százan hoztak be különböző tárgyakat, s min­den másodikon sikerült is túl­adni. Összesen 85 ezer 700 fo­rint értékű áru talált új gaz­dára. Pontosan ennyi olvasható az újságban, de a1 szervezőkkel együtt valamennyien tudjuk, hogy a cserebere akció érté­ke ennél sokkal nagyobb. Oly­annyira így van ez, hogy a Szi­SZIGETCSEPI LENIN MGTS7 ÜZEMI LARift Rövid hír a szigetcsépi Le­nin Termelőszövetkezet dol­gozóinak lapjából: Közös gaz­daságunk baromfitelepén az átalakítás az eddigi tapaszta­latok szerint 30 százalékos megtakarítást eredményezett. Az ólakban lévő légcserélő ventillátorokon kellett módo­sítani. A különböző munkákat kívánó módszer lényege: té­len. amíg kicsik a csirkék, a kürtőket egy lappal lezárják, így kisebb lesz a hőlépcső, ke­vesebb energia kell a fűtés­hez ... Jól értettem? Az ólak falá­ban van egy kürtő. Benne elektromos áram hajtotta ven­tillátor forog. Ha a kürtőket lezárjuk, nem forgatjuk a Ven­tillátort, akkor fűténi se kell annyit, mert nem szökik meg a levegő. Így adódik a har­minc százalék megtakarítás. Ennél már csak egy jobb mód­szert tudok újítás gyanánt el­képzelni. Nem vágunk kürtőt, s nem is fűtünk. A megtaka­rítás 100 százalékos. Legfel­jebb a csirkék pusztulnak el. Csillák András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents