Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

1982. MÁRCIUS 31., SZERDA 3 xMlm> KAMATOZIK VAGY SEM? Ä^smyntusck tolják a falisáf Szemét riasztja a turistát Václiget, a szemétdombról nézve Barcza Zsolt felvétele ALAPVETŐ üzleti érdek, piaci törvény, hogy a befekte­tett forintok után hasznot vá­runk. Ennek reményében elő­legezünk például százezreket, milliókat kutatásokra, melyek­nek gyakorlati hasznát mi­előbb szeretnénk látni. Az ipa­ri termelésben éppúgy, mint a mezőgazdasági hozamokban. Tehát egyszerű a képlet: a ku­tatás eredménye köszönjön vissza a termékek eladhatósá­gában, korszerűségében, vagy a nagyobb hozamokban, a faj­ták jobb kiválasztásában. A felsorolást lehetne folytatni, újabb és újabb példákkal elő­hozakodni, de a lényeg egy: megtérülnek-e vagy elfolynak o kutatásokra szánt milliók? Azok. melyeknek hasznát a gyakorlatban, a népgazdasá­gi tervek valóra váltásának szolgálatában szeretnénk állí­tani. A kérdés általános, csak nagyvonalakban megfogalma­zott, bár a lényeget foglalja össze. Ennél azonban sokkal aprólékosabban, minden rész­letre kiterjedően fogalmaznak a népi ellenőrök. A KNEB vizsgálatához kapcsolódva a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság negyven népi ellen­őre március 22. óta — április 5-ig — kérdez, gyűjti a tapasz­talatokat a sikeresen lezárt kutatások hasznosítása ho­gyanjának megfogalmazásá­hoz. Mégpedig Pest megye tizenhárom gazdálkodó egysé­gében néznek körül. A kérdé­sek címzettjei túlsúlyban az élelmiszergazdaság területén dolgozók. Nem kevesebbet akarnak tőlük megtudni, mint­hogy a lezárt és a gyakorlati bevezetésre előkészített agrár­kutatásokat a korábbinál gyorsabban, s jobb hatásfok­kal hasznosították-e, tervsze­rű-e a termelési feltételek, a fogadókészség, a piaci beveze­tés előkészítése. Az öt évet átfogó vizsgálat célja tehát ez. KÖRÜLNÉZNEK a kutató- intézetek háza táján, éppúgy, mint a budaörsi ISG porkohá­szati gyárában. Míg az egyik helyen a kutatási téma kelet­kezésétől az alkalmazhatósá­gig jutnak el, a másiknál a gyakorlati bevezetés részle­teit elemzik. Tehát csupán csak látszat, hogy a befekte­tett pénz, a tőke kamatai után futunk — bár ez sem mellé­kes! — Sokkal többről van itt szó! Az elemzés, a vizsgáló­dás arra is módot ad, lehető­séget kínál: a mezőgazdaság szempontjából fontos tovább­lépés hogyanja is megfogal­mazódjék. Melyik irányba cél­szerű mozdulni, fejleszteni. S ha már a hogyanra tudják a A szakmabeliek — már akik egyáltalán hallottak róla —, kétkedéssel fogadták, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság irányítója akar lenni a te­rületén. folyó turizmusnak. Hozzászoktak ugyanis, hogy az erdők gondozóinak tulajdon­képpen csak kárt, kiadást je­lent a természetjárók serege. A turisták rendszeresen megza­varják az erdő csendjét, sze­metelnek, tüzeket raknak, ká­rosítják a favagyont. Utakat kell számukra építeni, feltárni a forrásokat. A parkerdő cím­mel járó kötelezettség ezenkí­vül az is, hogy az eddigieknél jobbak legyenek a feltételek a természetjárásra. Ezért épültek sorra az esőházak, a tábor- és tűzrakóhelyek, az erdei torna­pályák is. Vállalkozástörténet E program — amelyről rész­ben már beszámoltunk — megvalósításában az egész or­szág számára példát mutatott a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság. Sőt,, mint az elmúlt esz­tendők bizonyítják, nemcsak ímmel-ámmal, hanem sok sze­retettel igyekezett ápolni, alakí­tani az emberek és a termé­szet kapcsolatát. S áz újabb állomás: megalakult a Natours a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság utazási irodája. A szokat­választ, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei szervezetének kétezer nyilván­tartott tagja ezt megpróbálja a gyakorlatban aprópénzre váltani. S nemcsak az agrár- tudományi egyesület siet e fontos vizsgálatban a népi el­lenőrök segítségére, hanem a megye KISZ-esei közül is jó néhányan. Hiszen az sem mel­lékes, hogy ebben a kérdésben a fiatal szakemberek miként vélekednek! A vizsgálódás már .javában tart. Telnek a jegyzetfüzetek, körvonalazódnak a majd vég­leges formába öntendő meg­állapítások. Annyi azonban már is a tapasztalatok között szerepel: régen a mezőgazdák a kutatóintézetektől várták, hogy a fejlődés irányát, a fej­lesztés hogyanját meghatá­rozzák. Ma azonban a terme­lők mozdulnak. Példák erre az üzemi innovációs irodák, vagy a duna varsányiak legújabb kezdeményezése. A dunavar- sányi Petőfi Tsz az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutató Központtal, a MÉM Műszaki Intézetével karöltve Arinnov néven agrárműszaki fejlesztési eredményeket hasz­nosító gazdasági társaságot kí­ván életre hívni. Az elmélet és a gyakorlat házassága ez, melynek létalapját a minisz­tertanácsi rendeletek, hatá­rozatok adják, s nem utolsó­sorban az MSZMP tudomány- politikai irányelvei. A VIZSGÁLÓDÁS koránt­sem öncélú. Kutatási témák, melyek nemzetközi összeha­sonlításban is kiemelkedő eredménynek számítanak; s hazai bevezetésük jelentős ex­portbővítést, illetve az import kiváltását eredményezte. Ezek­ből vajon mennyit tettek le az intézetek, a vállalatok kutatói az asztalra. Figyelembe vet- tók-e a kutatási eredmények alkalmazásának konkrét vál­lalati lehetőségeit, az adottsá­gokat? Kiragadott, de nagy kérdések, éppúgy, mint az, hogy öt év átlagában azonos -területen, miként alakult- a hektáronkénti terméshozam. Az eredmény közreadásától a hasznosításig mennyi idő telik el, s ezt az időszakot milyen vezetési, szervezési és műsza­ki-gazdasági tényezők befo­lyásolják? Kiragadott példák, kérdé­sek, de a lényegre törők, a dolgok elevenébe tapintók. Ér­dekeinket szolgálják, mégpe­dig a közöseket, az elmélet, s a gyakorlat összhangját — mely szolgálja terveink, nép- gazdasági céljaink valóra vál­tását. lan vállalkozás történetéről és terveiről Cémesi Károlynak, az utazási iroda vezetőjének segítségével számolunk be. — Az üzlet minden reménye nélkül törték a fejüket a gaz­daság vezetői, hogyan lehetne a Pilis erdeiben szabályozni a turistaforgalmat, s ily módon védeni a természeti értékeket. Ebbe a programba illik, hogy a költségeket nem sajnálva épültek az erdei utak, a tá­borhelyek. Később már — együttműködve a termelőszö­vetkezetekkel és az idegenfor­galmi cégekkel — programo­kat is szerveztünk. Például lo­vastúrát, kirándulást a gyere­keknek. Személyes élmények — Volt türelme az erdészek­nek a gyereksereghez? — Volt és van. Ügy tapasz­taltuk, hogy valamennyien szí­vesen osztják meg tudományu­kat a gyerekekkel. Természe­tesen nekik nem ez a fő fel­adatuk. E szakemberhiányt PÓ tolandó kerültem én földrajz­tanár létemre a gazdasághoz. Elhatároztuk tehát, hogy a ta­pasztaltakon okulva szervezet­té tesszük a kapcsolatot az if­jabb korosztállyal. Arra gon­doltunk, hogy a jórészt város­ban felnövő gyerekek, már Befejezte ülését a Du ic I ia rftfság A Duna menti államok nem­zetközi szervezete, a Duna Bi­zottság március 23—30. között Budapesten, Benczúr utcai székházában tartotta 40. ülés­szakát, amely a keddi plená­ris ülésen Radovan Urosev jugoszláv nagykövetnek, a bi- zottság elnökének zárszavával és fogadásával befejeződött. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlá­via. Magyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségén kívül részt vettek az NSZK közlekedési minisztériumának szakértői, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és a Nemzetközi Távközlési Szerve­zetnek a képviselői. Az ülésszak plenáris ta­nácskozásain és munkabizott­ságaiban olyan hajózási, hid­rotechnikai és hidrometeoroló- giai kérdésekről, szabályozás­ról tárgyaltak, amelyek a ma­gyar hajózás és a külföldi ha­jóstársaságok számára egy­aránt kedvezőbb feltételeket teremtenek e fontos nemzet­közi vízi út hasznosítására. A bizottság meghallgatta a tag­országok információit az úgy­nevezett alapvető munkák végrehajtásáról, az Ulmtól Szulináig terjedő folyamsza­kaszon a hajózó út fenntartá­sáról és a gázlókról. • Felkészült a tejipar az új tej átvételi rendszer bevezeté­sére, amelyben a jelenlegi gyakorlattól eltérően nemcsak a tej tápanyag- hanem zsírtar­talmát is vizsgálják. Ezzel a korábbiaknál pontosabban ha­tározhatják meg a minőséget, ami a termelőket az ipar igé­nyeinek jobban megfelelő tej előállítására ösztönzi, hiszen az értékesebb tejért magasabb árat kapnak majd. • Most még bonyolult, hosz- szadalmas művelettel ellenőr­zik a tejet. A tröszt a közel­múltban olyan automata mű­szereket vásárolt, amelyek az eddiginél » több információt nyújtanak a tej összetételéről,, és kis számítógép hozzákap­csolásával egyúttal az értéke­lést is elvégzik. Elsőként Veszprémben berendeztek már ilyen műszerekkel egy kor­szerű laboratóriumot, s egye­lőre kísérleti jelleggel az új rendszer szerint vizsgálják a alig-alig széreznek ismerete­ket, tapasztalatokat az igazi élő természetről. Ezért ha mégis kiszabadulnak az erdőbe, nem tudják, hogyan is lássanak hoz­zá megismeréséhez. Kiabálnak, futkároznak, kergetik az álla­tokat, kiszedik a fészekből a tojást, elpusztítják az esetleg nagy értékű, ritka növényféle­ségeket. Pedig ha tudnák, mit tesznek, ha lennének igazi., személyes élményeik, nemcsak a pusztításról szoknának le, hanem igazi természetvédőkké lennének. — Ezért szervezték meg ta­valy az első gyermektáboro­kat. — A visegrádi jurtatábor volt a szálláshely. Biológia- és földrajzszakos tanárjelöltek voltak a csoport vezetői. Velük együtt munkálkodtunk azon, hogy ne maradjanak el a min­den gyermek életében olyan fontos nagy kalandok. Elmen­tünk hajnali vadlesre, magnó­val, csendvadászaton örökítet­tük meg a madarak hangjait. Volt pónilovaglás és sízés a hegyoldalakon rollkával. A nyolcnapos program sikerét bizonyítja, hogy ott helyben, majdnem minden gyerek je­lentkezett az idei turnusokba. — Ennél minden bizonnyal már többre vállalkozhat az új utazási iroda. Akik gyakran utaznak Szob és Budapest között, hetekkel ezelőtt a vasúti kocsi ablaká­ból még hóval borított mező­ket láthattak. Ám a tavaszi verőfénnyel a fehér lepel jó­tékony takarása is eltűnt, s már sokkal csúnyább a kép: a sínek mellett hatalmas sze­métkupacok éktelenkednek, jelezve, hogy a közelben em­beri település van. Az idegen­forgalmi szezon közeledte azonban most égető kérdés­ként veti fel: ki fogja eltaka­rítani — e nemzetközi vona­tok által is sűrűn használt vasúti pálya környékéről a mérhetetlen mennyiségű hul­ladékot? — Azt hiszem, ez a munka végül is ránk marad — mutat ki a sínautó ablakán egy gép­kocsironcsra Baczoni Tamás mérnök tanácsos, a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága építési és pályafenntartási osztályának munkatársa. Mistes kapcsolat A sínauíóvá átalakított öreg Csajka motorjának zajától alig értjük egymás szavát, Du­nakeszin azonban néhány percre mellékvágányra terel­nek minket egy nemzetközi gyors miatt. Folytatjuk hát a beszélgetést. környék tehenészeteiből be­érkező mintákat. Az eredményről folyamato­san tájékoztatják az állattar­tókat, akik ennek alapján pontosan megállapíthatják, hogy hol célszerű a technoló­gia szigorítása. Többi között a higiéniás előírások körülte­kintőbb betartásával és a fris­sen kifejt tej hűtésével ja­vítható a minőség. A veszprémi tapasztalatok felhasználásával jelenleg Deb­recenben készülnek újabb kor­szerű tejminősítési laboratóri­um felállítására, s előrelátha­tóan Szekszárdon is létrehoz­nak hasonló intézményt. Az új rendszer teljes körű beve­zetésére előreláthatóan jövő­re kerül sor. Az új rendszer nyomán a tejipar várhatóan több első osztályú tejet kap majd me­zőgazdasági partnereitől. Az értékesebb alapanyagból pe­dig jobb minőségű tejet, tej­terméket állíthatnak elő. — Egyelőre két természetvé­delmi területre, a Pilisbe és a Hortobágyi Nemzeti Parkba szervezünk különböző utakat gyermekeknek és felnőtteknek, hazaiaknak és külföldieknek. Ehhez az Országos Környezet- védelmi Hivataltól kaptunk je­lentős segítséget. Hosszabb tá­vú tervünk, hogy a hazánk minden ilyen jelentős értéket képviselő, de a vendégjárástól elzárt területét bekapcsoljuk az idegenforgalomba. Az iskolás kordáknak szer­vezünk tanulmányi kirándulá­sokat. Útvonalakat ajánluijk, szakképzett vezetőt biztosí­tunk, gondoskodunk a gyere­kek uzsonnáztatásáról. A pilisi és hortobágyi gyermektáborok­ban nyolc-nyolc napra körül­belül kétezer gyereket várunk. Arra is gondoltunk, hogy a külföldön élő magyarok gyere­kei ily módon ismerkedhetné­nek nyelvünkkel, természeti értékeinkkel. Erdőjárás biciklin — Mit ajánlanak a felnőt­teknek? — Számukra is szívesen szervezünk erdőjárást. Május­tól például az, autós turistákat várjuk a Pilisbe. Akik jelent­keznek ezekre a hétvégi utak­ra. a gazdaság egyébként le­zárt erdei útjain ismerkedhet­nek a hegység legszebb részei­vel. — Az Utazás ’82 kiállításon szafariprogramjaikat is meg­hirdették. — Az expedíciős turizmus — j.\ töltés lábazatától szá­mított egyméteres sáv tarto­zik a MÁV-hoz, de vannak olyan helyek, ahol ennél na­gyobb terület — folytatja Ba­czoni Tamás. — Ezeket rend­szeresen takarítjuk, évente mintegy 2 millió forintot for­dítva Pest megyében az ilyen jellegű munkálatokra. Az idén o legtöbb pénzt a Buda­pest—Szob vonalra fordítjuk: nemrég egy bizottság szemlét tartott, s összeállította a leg­fontosabb teendőket. — Milyen a kapcsolatuk a helyi tanácsokkal? — vetem közibe. — Nincs különösebb kon­taktus velük — állapítja meg a mérnök főtanácsos, s értet­lenségemet látva, néhány esz­tendős történetet mesél el: — Göd környékén egy nagyobb területet, amely a MÁV tulaj­dona, a tanács kérésére par­kosítottunk, mintegy 230 ezer forintért Nem sokkal később az egyik közelben építkező az anyagszállítás közben teher­autóval összetaposta a friss pázsitot. Kértük a tanácsot, vonják felelősségre az illetőt. Ehelyett minket szólítottak fel, hogy hozzuk ismét rendbe a területet — a saját költségün­kön. A vasút tehetetlen Ahogy kocsink halad, egyre kevesebb szó esik köztünk. nem a mi találmányunk, de Idehaza eddig alig akadt szer­vezője. Az Abenteuer Reisen «éggel kötött szerződés alapján fogadunk nyáron külföldi cso­portokat^ A Natours safari résztvevői — óva a természe­tet — lovon, biciklin, csónakon, gyalog és autóbusszal járva is­merkednek meg a Dunaka­nyarral és a Hortobággyal. Ha­sonló programok szervezésére a holtszezonnak ismert téli hó­napokban is van lehetőség. Sok ötletet szeretnénk megvalósíta­ni. Ezek közül az egyik, hogy vendégeinkkel lovak húzta la­kókocsin járjuk be a legszebb útvonalakat. Az első a próbaév — Milyen nyereséget vár a Natours első szezonjától. — Az ideit csak afféle pró- baévnek tekintjük. Be kell ve­zetni, meg kell ismertetni ezt a szolgáltatást idehaza és kül­földön is. A tulajdonos park­erdőgazdaság vezetői — ígér­ték — nem lesznek türelmet­lenek, de ráfizetni se szeret­nénk. — Azok az iskolák, szülők, autós turisták, akik érdeklőd­nek programjaik iránt, hol je­lentkezhetnek? — Egyelőre még a parkerdő- gajdaság visegrádi központjí ban vagyunk, de május elején szervezőirodánk nyílik a nor­mafai síházban. Postacímünk: 1121 Budapest, Eötvös utca 59 A 336—718-as telefonon is adunk felvilágosítást. CS. A. Hallgatagon szemléljük a le­hangoló képet: végig a sínek mellett szemét hátán szemét. A legmegdöbbentőbb látvány Václigetnél tárul elénk, ott a lakók valóságos szeméttelepet nyitottak egy, a töltés lábánál levő mélyedésben. — Nehogy azt higgye, hogy ennél csúnyább területek nin­csenek Pest megyében — le­gyint kísérőnk. — Nézze csak meg egyszer a Kelenföld— Budaörs közötti szakaszt vagy az Erden áthaladó vágányok környékét. Néhány hónapon belül eltüntetjük a hulladékot onnan is, meg innen is, mert végül úgyis ránk marad. Nem várjuk meg, amíg a tanács felszólít minket, inkább ön­ként takarítunk. Václiget. Tulajdonképpen nem is üdülőterület Sem víz, sem villany nincs még beve­zetve a hivatalosan zártkert­nek minősített kis településre^ Sok a hétvégi ház, de hatvan család állandó jelleggel itt la­kik. ­Kiss Jánosné egyedül él ap­ró házikójában. Éppen a kert­ben bóklászik, hagymát ritkít — Tegnap is láttam két dömpert errefelé, odalökték a szemetet, ni — bök a már em­lített gödör felé. — Meg aztán a víkendesek is hordják tali­gákon oda a mocskot. Szomszédja, Kiss Andrásné egyetértőleg bólogat. — Nézze meg, én még a sa­lakot is kis kupacba, ide a ke­rítés elé öntöm — mutatja —, a szemetet meg az új csörögi szeméttelepre visszük kocsi­val. Csak összefogva Telefonon érdeklődtünk a váci kommunális üzemnél, ho­gyan lehetne megoldani a vác- ligetiek gondját. Kérdésünkre Honti János műszaki vezető válaszolt. — Nem túl nehéz, csak az ott lakók összefogására van szükség. Ha megfizetik a da­rabonkénti 25 ezer forintos árat, akkor kihelyezhetünk oda nagy konténereket, ame- 1,”'k ürítését rendszeresen vál­laljuk. a városi tanácson Csoóri Lajos, a műszaki osztály ve­zetője jó hírekről számolt be: — Már felvettük a kapcso­latot a václigetiek tanácstag­jával, Horváth Lászlóval, s arra kértük őt, segítsen a la­kókat meggyőzni, hogy adják össze a konténerek megvásár­lásához szükséges pénzt. Gon­doltunk a terület rendezésére is, s ha a lakók is összefog­nak, megígérem, mi legkésőbb június végéig felszámoljuk azt a szeméttelepet. Ha a lakók is összefognak — mondta Csoóri Lajos, s ez a feltételes mód mindenképpen indokolt. Hiszen ha nem oldó­dik meg az intézményes sze­métszállítás, hiába takarják el földdel a hulladékkupacokat, helyükre újakat öntenek a taligát toló Anonymusok. S kezdődne minden elölről, vé- geláthatatlanul. Furuez Zoltán Varga Edit Szervezi cs Natours Ló húzza a szafarikocsit Jobb minőségű tej Új átvételi rendszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents