Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁC! JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1982. MÁRCIUS 30., KEDD A Börzsöny csúcsain fúl Akik itt élnek, szeretik a falut — Azt mondtam a gyerme­keimnek: elvégzitek az iskolát és mehettek vidékre. Pesten már nincs állás. — De, mama! — ellenkez­tek a csemetéim. — Te is a falut hagytad ott, neked sem tetszett. — Akkor még nem volt komfort, sem televízió, azt az időt a maival nem lehet egy napon említeni. Most talán még én is rágondolom maga­mat. Egy budapesti étteremben zajlott le ez a társalgás, ahol harminckét év után ültek ösz- sze a tiszántúli faluból város­ba került osztálytársak. Ez a beszélgetés cseng most vissza az emlékezetemben, amikor Vámosmikolára érünk. Mi a titka? A szépen rendezett főtér hangulata mindig kellemesen hat rám. Régi falusi hangula­tokat idéz a kertek, házak fö­lött úszó harangszó, s itt más szemmel nézek az udvar vé­géből csaholó kutyára, egy má­sik család alkalmi ‘ vendége­ként megsimogatom a szelíden dörzsölődő cirmost, a falu nyugalma, kiegyensúlyozottsá­ga rám is átragad. Igaz, akik ezt a kiegyensúlyozottságot megteremtik, feltételei fölött őrködnek, azok nem mindig nyugodtak, s számukra más­ként tükröződnek a dolgok, mint ahogy a vendég látja. Szabó Lajos, a nagyközségi tanács vb-titkára mindig el­foglalt, mindig szervez vala­mit, tárgyal valakivel. Most például Papi Gézát találom nála, az ABC-áruház vezető­jét. Így legalább megkérdez­hetem, mi a titka, hogy egé­szen Vácig jutott már a híre annak a kulturált kiszolgálás­nak, a bőséges választéknak, ami itt található. Jönnek ide a szomszéd falvakból, megáll­nak a turisták és itt szerzik be, amit máshol nem kapnak meg. — Titok? — mosolyodik el az üzletvezető. — Az nincs. Én 16 éve dolgozom a községben, ismerem az embereket, ötven ember szerzett itt azóta keres­kedelmi oklevelet, a vevőktől minden csúcsforgalom idején megkérdezem: — Megkaptak-e mindent, amit kerestek? A boltban most is nagy a forgalom. Néhány percre be­térünk, mert úgy illik, hogy megszemléljük azt a vándor- serleget, amely nem vándorol többé, mert végleg itt marad, ahol harmadszor nyerték el „A legtakarosabb ABC” cím­mel együtt. A kereskedelem és szolgáltatás az egyik kulcsa az emberek közérzetének, s ez a megállítója a városoktól viszonylag távol eső települé­sek némelyikén tapasztalható elvándorlási . folyamatnak. Ehhez persze még sok minden egyéb is kell. Csábító és marasztaló A központi településen mű­ködő közös tanácson három község ügyeit intézik jelenleg. Itt közel 1 ezer 800, Perőcsény- ben 730, Tésán 200 ember la­kik. — Növekszik vagy fogy a népesség? . — Mikolán stagnál, a másik két helyen csökken — mondja Szabó Lajos. — Az emberekre még mindig vonzó hatást gya­korolnak a közlekedési fővo­nalak mentén fekvő települé­sek, főként Szob, Vác és Esz­tergom. Pedig a számításukat itt is megtalálhatják a különböző életkorúak. Munkát és jó jö­vedelmet szerezhetnek a perő­csényi termelőszövetkezetben az Alagi Állami Gazdaság üzemegységeiben, főként a kö­zeli István majorban, a Váci Kötöttárugyár kihelyezett üze­mében és a Lavatherm kis­ipari szövetkezetben. Azt csak mellékesen említi meg a vb- titkár, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik a hetet a fővárosi munkahelyeken töl­tik, s csak péntek este jön­nek haza. Régebben erre szük­ség volt, ma már jó a közleke­dés, sokan járnak el dolgozni a szomszéd településekre, s főként a közeli Szobra. A háztáji jövedelem, a mál­na, a bogyós gyümölcsök olyan kiegészítőnek számítanak, ami inkább lehet marasztaló, mint elvándorlásra ösztönző ténye­ző. Jó lenne tudni, mi várha­tó a soron következő eszten­dőkben; hogy milyen irány­ban változik majd a' kép? Van, aki azt mondja: inkább keressek kevesebbet, de hadd éljek igényesebben. Nehéz megfejteni, ki mire gondol, mit ért ez alatt, de a szabad idő eltöltéséhez nyújtott lehetősé­geknek bizonyára szerepük van ebben. Itt élni — A sok szép ház, a rende­zett környék összhangját ki­rívóan bontja meg a külsőre is lehangoló képet mutató mo­zi — mondom Szabó Lajosnak, aki kedvetlenül legyint. — Ne is említse! Most éppen a rendbehozásnál tartanak, kí­vül, belül tatarozzák, ameny- nyire lehet. Persze, a Mozi­üzemi Vállalatnak is kevés a pénze, nekünk is. Azt sem bá­nom, ha megírja, amit gondo­lok; A legjobb lenne egy kö­zösen felépített új művelődési ház, mert akkor a falu nyerne vele. A községi művelődési házat is felújítjuk, bár meg­lehetősen kicsi. A színházi elő­adásokat a perőcsényi nagy­teremben szoktuk rendezni. Ilyenkor a tsz autóbuszai szál­lítják át a közönséget. Készül egy tanulmányterv is arra az esetre, ha sikerülne pénzt sze­rezni egy új művelődési ház építéséhez. Ez bizony nagyon elkelne itt, éppúgy, mint a főállású népművelő, aki majdnem min­dig hiányzik a község életéből. Mert alig jön, már megy is, ugyanis viszik, hívják másho­vá, vagy éppen az előírt főis­kolai végzettséget nem tudja megszerezni. Kétszobás, kom­fortos lakás és jó fizetés vár­na a jelentkezőre, s rengeteg szép, önálló alkotó feladat ahogy az a nagykönyvben ír­va van a hivatásáért élő em­ber számára. Egyelőre azon­ban nincs jelentkező. Ügy tapasztaltam, hogy akik itt élnek, szeretik a falujukat. 'Egy példa: a kétmillió forint fejlesztési alapot az idén az is­kola napközi otthonára költi a tanács, ahol konyhát és ebéd­lőt építenek. Igaz, ez közel 4 milliót emészt majd fel, s a differenciát a lakosság társa­dalmi munkája, a helyi gaz­dasági intézmények segítsége jelenti. Szombaton és vasár­nap 20—30 ember serénykedik az épület körül. Amikor ott jártam, azon a héten a spor­tolók következtek bizonyítani, hogy nemcsak a focipályán küzdenek a falujukért. Kovács T. István Iskolai krónika Az okleveles trió Március 15-én Gödöllőn ren­dezték meg a kisegítő iskolá­sok megyei kulturális sereg­szemléjét. A váci pajtások kö­zül a kisdobos trió (Nagy Mó­nika, Forgács Hajnalka, Bacsa Csilla) az ének kategóriában ezüst oklevelet nyert. Március 19-én délelőtt az iskolában 5—8. osztályos út­törők részvételével a komplex vetélkedőre került sor. A paj­tások elsősegélynyújtásból, nagy ünnepeinkre vonatkozó és nyelvi ismeretekből vizs­gáztak. Két aranyérem talált gazdára a szoros küzdelemben. Az 5. csapat tagjai: Tóth László, Tóth Béla, Borz Ág­nes, Szivák Szilvia. A 3. csa­pat tagjai: Széplasz István, Martinusz Sándor, Csiszár Zoltán, Frits Mónika. A két győztes csapatból kerül kivá lasztásra az a négy pajtás, akik a megyei tanulmányi versenyen városunkat képvi­selik. Számlát kell adniuk Április elsejétől június vé­géig lehet beváltani a tüzelő­anyag-telepeken a kedvezmé­nyes tüzelőutalványokat. Vá­cott már az előző szezonban is tizenöt forintért szállították a tüzelő- és építőanyag mázsá­ját a szekérfuvarozók. Ezért tesszük közzé a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és műszaki osztálya vezetőjének, Doszpod Béla főmérnöknek a szekérfuvarozók által felszá­mítható díjakról hozott hatá­rozatát. mely március elején lépett életbe. Eszerint a tüzelő- és építő­anyagok mázsájának szállítá­sáért díjövezetenként felszá­mítható díjak az alábbiak sze­rint alakulnak: 0—3 kilométerig mázsán­ként 14 forint, 3—5 kilométe­rig 16, 5—10 kilométeres öve­zeten belül 19 forint, és 15 ki­lométer között 22 forint, 15 és 20 kilométeres övezetben 25 forint a szállított áru mázsán- kénti szállítási díja. Járási TIT-program A márianosztrai általános iskolában április 3-án termé­szettudományi előadás hang­zik el a Világnézeti nevelés­ről. Kemencén az általános iskolában április 5-én a család és az iskola szerepéről beszél Kaipfer Árpád pedagógus. A gyermek- és ifjúságvédelemről tart tájékoztatót Gödön a Né­meth László Általános Isko­lában április 19-én Mosonyi Mária pedagógus, majd a szü­lői munkaközösség feladatait ismerteti Rákóczi Ferencné tanárnő. Szödligeten az általános is­kolában április 19-én Czer- mann Lászlóné pedagógus az egészséges és kulturált élet­módról ad áttekintést a szü­lőknek. A család és az iskola szerepéről ad tanácsot április 19-én a szülőknek Pencen az általános iskolában Kovács Tibomé. 20-án Foton a 3-as számú általános iskolában a kettős nevelés hátrányait is­merteti Robotka Judit. Egy nappal később Letkésen a közélet és közösségi élet- lesz a témája annak az előadásnak, amelyet az általános iskolában Jarábka Pál tanár tart. A gyermek- és ifjúságvédelemről esik szó Rádon április 22-én az általános iskolában Luk- szics Józsefné tanárnő közre­működésével. Nakrai László április 22-én a közösségi és közéleti nevelés gondjaira hívja fel a figyelmet Szobon az általános iskolában. Az egészséges és kulturált élet­mód kialakítása ma is nagy gond. Erről szól dr. Rákóczi Mária orvos előadása. Szoko- lyán április 26-án dr. Bar- vincz János orvos beszél 'a leggyakrabban előforduló be­tegségekről. N. P. J. Ha különösen nehezek a te­repviszonyok, például a lej­tőemelkedő meghaladja a 10 százalékost, illetve 20 kilomé­teres távolság felett az öveze­ti díjon felül megkezdett kilo­méterenként további két fo­rintot számíthat fel a fuvaros. A fuvardíj fejében köteles ellenőrizni a szállított anyag számlázását és mérését, s az ő feladata a tüzelő- és építő­anyag fel- és lerakása, ez utób­bi csak öt méteren belül és másfél métert meg nem hala­dó szintkülönbségig. Á bi­zonylatok kezeléséért további negyven forintot számíthat fel. Ugyancsak pótdíj jár a fuva­rosnak, ha a szállítás idejéről előre értesíti a megrendelőt és tizenöt percnél tovább tétle­nül kell várakoznia. Mégpe­dig minden megkezdett fél­óránként 40 forintot, ha rako­dót is visz magával, utána 25 forintot kérhet. Az a fuvarozó, aki önkénye­sen felemeli a» díjat — erre az elmúlt esztendőben több íz­ben is volt példa —, szabály- sértést követ el. Ezért, ha va­laki úgy érzi, hogy többet szá­mítottak fel neki, kérjen szám­lát. A fuvarozó köteles szám­lát adni, s ennek birtokában szabálysértési eljárást kezde­ményezhet. De bizonyára az ellenőrzésre hivatott szervek is figyelnek majd az új díjsza­bás betartására. B. H. Veferániemetés Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára hétfőn a Vác- alsóvárosi temetőben Horváth Sándort, a párt és a munkás- .mozgalom 87 évesen elhunyt veteránját, a kisváci párt- alapszervezet tagját. Az első világháború után internacio­nalista harcosként fegyverrel védte a fiatal Szovjetuniót; ezért a közelmúltban magas szovjet kitüntetést kapott. Szokolyai és váci pártmun­kásként megkapta a Felszaba­dulási Emlékérem kitüntetést. Mostohagyerekek ? Kollégium helyett albérlet VÁCOTT GYORS- és GÉP­ÍRÓ ISKOLA is működik a közgazdasági szakközépiskola kebelében. A tanítási órák megtartását tekintve, hol a Babák, féláron Nagymaroson is a piac diktál Az elvándorlás gyakori jelenség Nagymaroson a Dunakanyar Ruházati és Háziipari Szövet­kezet központjában az ipari társulás három árutermelő egységében a nagymarosi kon­fekció-, a felsőgödi kötő- és a sződligeti játékkészítő részleg­ben, valamint a szövetkezet valamennyi egységében kü- lön-külön is megünnepelték a tavalyi eredményeket. Legény Sándorné elnök né­hány beszédes adatot ismertet. Export és bérmunka A nettó árbevétel összesen 28 millió 215 ezer forint volt. Ez a tervezett érték 102,7 szá­zalékát jelenti. A korábbi évek eredményeivel arányo­san, a nyereség összege az 5 millió 689 ezer forint is jónak mondható. így a termelési ér­tékre kivetített nvereségszint 20,3 százalék lett. A szövetkezet jelenlegi gaz­dasági helyzetéről, az esélye­ket latolgatva Szirtes József­né főkönyvelővel beszélget­tünk. — A nagymaros) konfekció­üzemünkben a legmodernebb nyugati gépeken szorgos asz- szonykezek varrják bérmun­kában, főként tőkés exportra a női és gyermek felsőruha­neműt. Az üzem ‘ létrehozásá­nak költsége a gépberuházás­sal együtt meghaladja a 8.5 millió forintot. Tavalv a Hun- garocoop Vállalat közreműkö­désével lebonyolított tőkés bérmunkából kereken 2 millió forintos termelési értékkel számolhattunk — mondta, majd hozzátette: — A tőlünk kilépők főleg a váci textilüze­mekben helyezkednek el. A szövetkezetünk bérszínvonalá­nak 8,56 százalékos emelkedé­se ellenére is tovább fokozó­dott. Nem volt tehát könnyű a terveket teljesíteni. Az új beruházásokra kapott kölcsönt idejében törleszteni. — A témánál maradva —, csatlakozott a beszélgetésünk­höz az elnöknő —, összeha­sonlíthatatlanul kevesebb volt a kilépők aránya a sződligeti játékkészítő és a felsőgödi kö­tőrészlegben. Hogy mégis mi az oka annak, hogy 5—10 éves munkaviszonnyal is állást vál­toztatnak az emberek? A vá­lasz úgy gondolom egyszerű: ma már mindenki ott vállal munkát, ahol jobbak a körül­mények és kereseti lehetősé­gek. Tapasztalatból tudjuk, hogy olykor pár száz forintnyi különbség is csábító lehet. A csábítók azonban, minden bi­zonnyal a gyorsabb termék­szerkezet-változtatással, piac­kutatással tehettek előnyre szert. Praktikusak, időállók — A piaci igények állandó változásai gyors és dinamikus termékváltást igényelnek — ez dr. Schneider Tibomé bel­ső ellenőr véleménye Is. Egye­bek között a sződligeti játék­készítő részleg kapcsán, n tex­tilhulladékokból szériában gyártott állatfigurákról, ba­bákról megállapította, hogy azok nemcsak praktikusak —- moshatók és időtállók —, ha­nem elfogadható áron kínál­ják azokat. (Egy-egy nagyobb mackó ára például 300—350 forint, de ízlésesen és szépen hímzett ajándék babát a vá­sárló újában már fele eny- nyiért is kaphat). Butikforgalom Ajándék számba mennek az exportból visszamaradt termé­kek is. A szövetkezet boltjai­nak, Vácott a Divatárunak, Nagymaroson a Gréti butik­nak a forgalma az utóbbi év­ben több mint 50 százalékkal emelkedett. Havi értékbevéte­lük olykor 150 ezer forintra rúg. A változás a bolti eladó­kat dicséri, akik nemcsak el­adni tudnak, ízlésük is van. És hogy teljes legyen a kép. nem árt tudni; főként az ün­nepeiteknek : a szövetkezet újabb részlegekkel bővült. Nagymaroson fodrászattal és kozmetikával, Vácott pedig két általánydíjas gebinnel. ahol méret után a legdivato­sabb női ruhákat is elkészíti. Végül nem is olyafa könnyű pontosan megfogalmazni, mi tartozik és mi tartozhat még profiljukhoz. Amikor az el­nöknőt erről kérdeztem,-kissé kitérő fejtegetésbe kezdett. — Ha az .előirányzott ter­veknek megfelelően zárhatjuk az idei évet, akkor, a nehéz­ségeket most leszámítva jövő­re is nagyszerű hangulatban ünnepelhetünk. N. P. M. Lőwy Sándor Szakközépisko­lában, hol az anyaiskolában vannak a tanulók. Mindössze egy harminchárom tagú osz­tály. Ok a mostohagyerekek. Nem azért, mert bárki is ha­ragudna rájuk, vagy kész­akarva hátrányos helyzetbe hozná őket, hanem azért, mert a dolog valahogy így alakult. Miért? — Mert a gépírósok nem kö­zépiskolások, csak tanfolyam­nak számít az a két év, amit itt töltenek. Ebből több hát­rányuk származik. Például az, hogy a „normál” középiskolá­sok „lenézik őket”. (Az osztály tagjainak egyöntetű vélemé­nye.) Sehol sincsenek igazán otthon, nem kötődnek szoro­san egyetlen közösséghez sem. Kérni kell, hogy ballagást tarthassanak. A felsoroltak azonban — mondhatja valaki — lehetnek vélt sérelmek is ezért térjünk rá a nagyon is kézzelfogható hátrányokra. A 33 lány közül 23 a bejáró. P. E. Galgagyörkről utazik napi há­rom órát. Reggel fél hattól délután ötig van távol. Ha­vonta kétszer — iskolai elfog­laltság miatt — este tíz órára ér haza. Egy másik kislány Csővárról jár, osztálytársa Né- zsáról, mások meg Szobról. Átlagosan két és fél, három órát töltenek járműveken. Hogy mikor tanulnak? Vala­mikor este hét-nyolc óra felé. De ez még korántsem min­den. Ezek a lányok nem le­hetnek kollégisták. Nem téve­dés. Nem lehetnek! Mert nem is jelentkezhetnek. Ök nem középiskolások, a kollégiumok pedig csak a középiskolások számára épültek. Molnár Sándor, a Komócsin Zoltán Középiskolai Kollé­gium igazgatója: — Nem’ volt még példa rá, hogy gyors és gépíró tanuló jelentkezett volna. Rendtartás ide vagy oda, ha volna sza­bad helyem, én felvenném. (Megjegyezzük, hogy általá­ban akad 3—4 szabad hely, mert év közben vannak kima­radók.) A bejárók közül P. E., P. É. és C. R. szeretett volna bent­lakó lenni. — Jelentkeztetek? — Nem, mert hallottuk, hogy hiába. Marad tehát az albérlet. M. I. a Sztáron Sándor utcában la­kik. Vacsorát és reggelit kap, fürdőszobát használhat. Ki- lencszázat fizet, ahogy számol­ja, a szüleinek megközelítőleg havonta 1 ezer 600 forintjába kerül. Mások a Bacsó Béla úton laknak. Teljes ellátást kapnak ezer, illetve 1 ezer 500 forintért. P. E. a Báthori út egyik házának lakója. Enni nem kap, a szállásért 900 fo­rintot fizet. Romhányi lakos, a Géza király téri iskolában ebédel. Minden héten haza kell utazzon, (hét végén nincs főzés), úgy számolja, hogy 2 ezer forintba van a havi re­zsije. De fölösleges is tovább sorolni. Világos, hogy a többi bentlakóval, vagy váci hason­ló korúval szemben hátrányos a helyzetük. Van olyan iskola, például az egészségügyi, ame­lyik nem engedi meg tanulói­nak az albérletet. De ez csak elmélet, mert a valóságban vannak ilyen hallgatók. HOGY MIÉRT HOZTAM SZOBA mindezt? Mert hason­ló helyzetben vannak a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző tanulói is. Az a véleményem, hogy ha a tanulók nem fogadnák el az évek óta kialakult helyzetet, s felhívnák az illetékesek figyel­mét a nehéz helyzetükre, a legsúlyosabb esetekre, lenne megoldás. Az 1982—83-as tan­évben a gépírósok is beadhat­ják a jelentkezési lapjukat a kollégiumba. Vicsotka Mihály Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a testvé­reknek. rokonoknak, ismerősök­nek. jó barátoknak, a Könnyűipa­ri öntöde dolgozóinak, a Gumi­gyár munkaügyi kollektívájának, a Strandfürdő dolgozóinak és a Fieszl halászbrigád dolgozóinak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Lányi Ferenc te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek, fájdal­munkban osztoztak. A gyászoló család. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents