Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1982. MÁRCIUS 30., KEDD Nem akadémikus színvonalon Jói működő tudománybaráti körök A TIT-ben — úgy tűnik — már hagyomány, hogy egy-egy nagyobb jelentőségű eseményt némi történeti visszatekintés­sel kezdenek. Így volt ez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási-városi szerve­zetének közgyűlésén is. ame­lyen elsőként dr. Pecznik Já­nos egyetemi tanár, a szerve­zet elnöke arról szólt, hogy immár 141 éve annak, hogy 1841-ben megalakult a Termé­szettudományi Társulat. Ezt 1953-ban átszervezték, s nevé­be a társadalomtudomány is belekerült, amely természete­sen tartalmi változásokat is hozott. Végleges, illetve mai nevét 1958-ban vette fel a TIT. Népszerűség Ami pedig a helyi szervezet ötévi munkáját illeti, arról is részletesen hallhattunk a köz­gyűlésen, olvashattunk elnök­ségük írásos beszámolójában. Dr. Pecznik János egyebek mellett elmondotta, hogy ma már szinte minden iskolában megtalálhatók az audiovizuá­lis oktatás legfontosabb kellé­kei. Sokfelé igen jól működ­nek a tudománybaráti körök, igaz, mivel viszonylag behatá­rolt témákkal foglalkoznak, s némi részvételi díjat is kell fi­zetni, ez a forma kevésbé nép­szerű, mint például a szakkö­rök. Egyébként nem feltétlenül látszik fontosnak az, hogy a tudományos ismeretterjesztés a megszokott módon történ­jék: részben változást jelent az is, hogy valamelyest csök­kent az egyedi, esetlegesen megtartott előadások száma: ezzel szemben előtérbe került, s ma már egyre gyakoribb az előadássorozatok, tanfolya­mok, szabadegyetemek tartá­sa. Vagy például a fórum, a vita, az országjáró program, a kiállítás, s a már említett au­diovizuális műsorok bevezeté­sének ma már számokkal is mérhető eredményei vannak. Fontos Sorra vehetjük a TIT ötéves munkáját úgy is, ha bizonyos területeken, közösségeken be­lüli tevékenységet értékeljük, mint tette azt a TIT-szerve- zet elnöke, aki egyértelműén jónak minősítette a szakmun­kásképző intézetek közül a pécelit és a gödöllőit, mind­két helyen rendszeresek a programok. A gimnázium kö­zül az aszódiaké a legjobb. Felsőfokú oktatási intézmé­nyünk, az egyetem sajátos helyzetben van. Itt a hallgató­ságnak is külön TIT-csoportot alakítottak, ez már hagyomá­nyos, a hallgatói TIT-alapszer- vezet munkája azért is olyan nagyon fontos, hiszen fontos, hogy az egyetemet elvégzők részt kérjenek a falusi értel­miség közösségi életéből, a ke­vésbé képzett emberek tudá­sának gyarapításából. Járásunkban és városunk­ban nem lehet panaszkodni a szervezet munkája iránti kö­zömbösségre: hacsak a számo­kat nézzük, megállapítható, hogy évi tíz százalékkal nö­vekszik a tagok száma, ami az országos átlagnál kétszer több. Egyre több fiatalt tud­nak megnyerni a tudományos ismeretterjesztésnek, különö­sen Gödöllőn, ahol a művelő­dési központ belépésével ug­rásszerűen gyarapodott a ren­dezvények száma, úgy becsü­lik, hogy rövid időn belül két­szerese lesz a réginek. Elő­mozdítja ezt az a tény is, hogy megyénkben elsőként itt ala­kították ki a természettudo­mányi laboratóriumot. Előadók Dr. Mélykúti Csaba, a TIT megyei szervezetének alelnö­ke, a MÉM Műszaki Intézet osztályvezetője a beszámoló fe­letti vitában arról szólt, mi­szerint nálunk ezer lakosra több értelmiségi jut, mint más járásokban, városokban: ez persze, két dolgot határoz meg. Előadót viszonylag könnyű ta­lálni, másrészt magas színvo­nalú előadást igényelnek az itt élők. Ami viszont nem akadé­mikus színvonalat jelent itt, hiszen a TIT szinte mindenki­hez kell hogy szóljon. Sokat tesznek ezért például Pécelen is, az ottani szervezet tevé­kenységéről, újításairól, Kap- lonczay Zoltánné beszélt rész­letesen, aki elmondotta, hogy ismeretterejsztő tevékenysé­gük fő színtere az általános is­kola, ahol két korosztály ér­deklődését is felkeltik. Kiss János, a gödöllői TIT- csoport tagja: az egészségne­velés fontosságát hangsúlyoz­ta, s kérte, hogy erről azok a fiatalok se feledkezzenek majd meg, akik a mezőgazdaságba, falusi közösségekbe kerülnek ki az egyetemről. Felszólalásában dr, Tóth Al­bert, a megyei pártbizottság osztályvezetője elismeréssel szólt a városi-járási TIT-szer- vezet munkájáról, s egyebek közt a világnézeti nevelés fon­tosságát, a munka tartalmi ré­szének erősítését hangsúlyoz- ta. Aktívan A közgyűlésen elismerésben ♦részesítették azokat, akik hosz- szú ideje aktívan részt kér­nek a szervezet munkájából. Ezt követően újabb öt évre megválasztották a helyi szer­vezet vezetőségét. Elnöknek is­mét dr. Pecznik Jánost válasz­tották, a TIT járási-városi szervezet titkára újból Hajnal Irén lett. F. I. Kerepestarcsa Kész a megálló Meglehetősen régóta figyel­jük a HÉV kerepestarcsai kór­házi megállójának építését. Most már viszont itt a jó hír: az új helyen március 29-én, hétfőn üzemkezdettől már meg­állnak a szerelvények. Ünnepélyesen Az első okmány Bensőséges ünnepségre ke­rült sor tegnap délután a mű­velődési központban. A szín­házteremben csaknem három­százötven ünneplőbe öltözött fiatal foglalt helyet, azok a ti­nédzserek, akik már átlépték vagy hamarosan átlépik a felnőttéválás kezdetének kü­szöbét: 14 évesek letted! Őket köszöntötte a hagyo­mányoknak megfelelően Danes Antal nyugalmazott rendőrőrnagy, majd hivatásos művészek műsora szórakoztat­ta a megjelenteket. Ezután a fiatalok átvették személyi iga­zolványukat. Ma délután Szolidaritási nagygyűlés A palesztin néppel való szolidaritás jegyében tartanak nagygyűlést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Művelődési Minisztérium, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság, a népfront Pest megyei és gödöllői bizottsága rende­zésében ma délután 15.30 órakor a művelődési központ­ban. Beszédet mond Harmati Sándor, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöke és Abdullah Hijazi, a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti képviselője. A műve­lődési központban Életjél cimmel rendeztek kiállítást Kuteba A1 Janabi fotóművész alkotásaiból, amit szintén ekkor nyitnak meg. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: , Táncház, 18 órától. Klubnapközi. Az Erkel Fe­renc általános iskola 3—4. osztályos tanulóinak, 13.30 órakor. A Kertbarátok körében Sző­lőtermesztési tudnivalók cim­mel előadás, 18 órakor. A palesztin nép élete című fotókiállítás megnyitója, 16 órakor. nsn Mozi Keresztapa I—II. rész. Szinkronizált amerikai társa­dalmi filmdráma, 4, 7 órakor. Szoboravatás előtt Ismét városunkban a megyei ünnepség Szokatlan, hogy két egy­mást követő esztendőben ugyanabban a városban tart­ják a megyei kiemelt felsza­badulási megemlékezést. Ta­valy a várva várt művelődési ház megnyitása alkalmából lehetett Gödöllő a megyei ün­nepség házigazdája, az idén a Lenin-szobor avatásával kötik egybe az április negyedikének jelentőségét méltató politikai nagygyűlést. A szobor leleplezésével egy jelentős szakasz fejeződik be a városfejlesztés történetében. Kialakul a városközpontnak az a része, amely Gödöllő ar­culatának meghatározó je­gyeit viseli magán. A 30-as út itteni szakaszának felújításá­val, megnyitásával újabb lépést tesznek az építők a város leg­fontosabb csomópontjának végleges kialakítása felé. Ha az út innenső oldaláról indul el, az aluljáróból feljövő pillantása a művelődési házat érintve vetődik az ülő Lenint mintázó szoborra, majd ami­kor már szélésebb ívet képes befogni, kitárul előtte a patak és az út közötti tér. Balra a ház együttese, csupa üveg fa­Tangazdaság Jóléti és kulturális alap A gödöllői tangazdaság szakszervezeti bizottsága az idén 1 millió 850 ezer forin­tos jóléti és kulturális alappal rendelkezik. Ebből hozzávető­leg csaknem egymilliót költe­nek az üzemi étkeztetésre, mintegy 190 ezer forintot a gyermekintézmények működ­tetésére. A tartós betegségen levők, a nagycsaládosok, a gyerme­keiket egyedül nevelők és d gyesen levők segélyezésére, támogatására együttesen kö­rülbelül 170 ezer forint jut idén. Terrhészetesen gondos­ba j nos, borzasztó elképe­déssel kellett megállapítanom, hogy ez a kiállítás nagyban el­tér a civilizált ifjúság képze­letétől. Borzasztó, hogy szinte gyerekek is részt vehetnek ezen a kiállításon, ahol olyan képe­ket láthatnak, amelyek nem felelnek meg a fantáziájuk­nak.” Az Aktfotográfia című, a gödöllői művelődési központ emeleti galériájában látható, szerényen műhelykiállításnak titulált tárlat vendégkönyvé­ben olvasható bejegyzés Írója aligha pszichológus, s még ke­vésbé szexológus. Mert ha az lenne, nem mert volna ilyen kategórikusan vélekedni a fia­talok, a gyerekek témába vágó képzeletéről, fantáziájáról. Véleményét mégis tisztelet­tel idézem, akkor is, ha össze­kötő szavaival sem értek egyet. De a többi, még felhasznált be­jegyzés gazdáját sem kívánom kigúnyolni vagy magasztalni, még ha kedvem volna hozzá, akkor sem. Mert ha semmi más, annyi bizonyosan tanul­sága ennek a kiállításnak, hogy olyan ritka területéről van szó életünknek, amelyről minden­kinek van véleménye, de amelyről mégis talán a legke­vesebbet írunk, gondolkodunk nyilvánosan. Még a társalgás nyelvezete sem alakult ki iga­zán: hogyan is írjuk le például azt, hogy mit látunk a kiállí­tás képein. Hiszen a legegy­szerűbb fogalmazás: meztelen női és férfitesteket, esetleg máris tiltakozást kelthet, mondván, még ilyen kifejezé­sek sem illenek közforgatás­nak kitett, mindenkihez szóló sajtótermékbe. Legfeljebb az irodalmi oldalra. AEiffotográfia Ami természetes és mégsem az így hát műelemzést írni is nagyon nehéz próbálkozás, s abban sem vagyok biztos, hogy értelmes dolog volna. Hiszen a téma további tulajdonsága, hogy a felőle való gondolko­zásra még az általánosnál is inkább jellemzőek a kövületek, a személyes meggyőződés meg- ingathatatlansága, a minden­kinél jobban tudás, a saját íz­lésbe, felfogásba vetett vakhit — méghozzá mindkét oldalon. Ezért aztán az is igazságta­lan lenne, ha műkritika he­lyett a személyes véleménye­met írnám meg, hiszen rosszul festene, hogy nekem módom van rá, de ugyanakkor vita­cikkeket, hozzászólásokat csak erős szemezgetés után tehet­nénk közzé. Mert az olvasók, sejtésem szerint, igen nagy ré­szét zavarná már maga a tény is: hogyan lehet erről vitatkoz­ni? Vagy ahogy az egyik szen­vedélyes bejegyzés fogalmaz: Hogyan fordulhat elő ilyesmi a XX. században, tudniillik egy ilyen tárlat. Mi hát a teendő? Utaljuk az elemzést az eleve célzott réte­geknek szóló folyóiratokba? Mert bár a kiállítás szervezői nyilván megdöbbenve állnak majd az emlékkönyv néhány bejegyzése előtt, de maguk is sejtették, . hogy csínján kell bánni a dologgal. A szokástól eltérően ugyanis nem rendez­tek ünnepélyes megnyitót, nem hangzott el dicsérő, értékelő beszéd sem, és attól is megkí­mélték az ilyenkor protokollá­risán meghívandó vendégeket, hogy a nyitott, bejegyzésre kö­telező vendégkönyvvel zavarba hozzák őket. Mit írhatok hát akkor? Azon kívül például, hogy további részleteket idézek: „... elis­merjük, hogy művészet az akt­fotózás, de szerintünk bizonyos képek nem illenek ide. A ter­hes nőt lefényképezni ízléste­len.” vagy: „A terhes hölgy fo­tója az a női nem megszégye­nítése.” Aztán: „Bravó a ter­hesfotók bátorságáért...!” Hát ennyit a műkritikáról, az ízlések különbözőségéről, a felfogások ellentmondásossá­gáról. Van aki felháborítónak, erkölcsrombolónak, közönsé­gesnek, vagy csak felesleges­nek tartja ezt az aktfotograf á- lást. Mások éppen ellenkező­leg : mint progresszív tettet ün­nepük, mint a tabuk lerombo­lását üdvözlik, s a polgárpuk- kasztásnak tapsolnak. De ha mégis megengedhető a személyes állásfoglalás ezen egyenlőtlen formája, hadd mondjak ellent mindkét sarkí­tott vélekedésnek. Mert az em­beri test meztelen ábrázolása éppen csak annyiban lehet er­kölcstelen, Ízléstelen vagy fe­lesleges, amennyiben az lehet bármily más művészi téma. S a kiállító huszonhárom fényképész, gondolom, nem mint forradalmár, s nem is mint az új erkölcsi felfogás él­csapatának tagja készítette el fotóit. Polgárpukkasztásról pe­dig végképp nem lehet szó. A klasszikus stílusúnak semmi esetre sem nevezhető felvéte­lek többsége inkább mintha természetesnek venné azt, amit ábrázol, nem csinál nagy dol­got a meztelen emberi testből, semmiképpen sem nagyobbat, mint amilyen nagyszerű, mint amennyire gyönyörködtetésre, játékra, kifejezésre, művészi átfogalmazásokra alkalmas. így hát, minden lelkiismeret- furdalás nélkül ajánlhatom a még április 1-ig nyitva tartó kiállítást mindenkinek, azok­nak is, akit fenntartások és előítéletek nélkül érdekel. De azoknak is, akik szeretnek szörnyűlködni az ilyen lát­ványban — különben mi má­sért néznék végig? S eltekint­ve e csipetnyi iróniától, aján­lom elsősorban azoknak, akik megértik a tárlat, ha már min­denképpen ilyent kell neki tu­lajdonítani, üzenetét: az egy­más külalakja, formája, s fő­ként gondolkodása iránti tü­relmet, a másság megértésének minden vitán felül álló kívá­nalmát. O. Z. kodnak a dolgozók üdülteté­séről is: az időszakosan bérelt csopaki, siófoki és hajdúszo- boszlói üdülőkért 270 ezer fo­rint bérleti díjat fizetnek ki. Ifjúsági célokra 25 ezer forin­tot terveztek be. laival, szenmyugtató barna kupolájával, jobbra a felfris­sített műemlék jellegű épület, amely kicsinosítva nem töri meg a látványt, inkább sze­rény, de érdekes színfoltnak tűnik. A mellette levő ház szintén a múltat idézi, s há majd ez is megszépül, magá­tól értetődően illeszkedik a térbe. Itt, Gödöllőnek ezen a min­den bizonnyal kedveltté váló J helyén, ahol ezrek fordulnak meg ma is, a kultúra hajléká­ba igyekezve, vagy onnan jö­vet, ahol majdan a padokon jólesik megpihenni, sütkérez­ni, nézelődni, jó levegőt szív­ni, ahol a műemlék házak ké­sőbb megnyíló közintézmé­nyeiben vásárolni, felüdülni lehet, itt tartják az idei me­gyei felszabadulási megemlé­kezést, pénteken, április 2-án, délelőtt 10 órakor. A megye minden részéből érkeznek a meghívott vendé­gek, a gödöllőieket azonban anélkül is várják, hiszen ami itt készült, látható és élvezhe­tő, ami a közösség forintjai­ból és a társadalmi munkából teremtődött, az péntektől a vá­ros lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, minden korosz­tálynak használatára és óvó kezére bízatik. Labdarúgás Úttörő-olimpia Az úttörő-olimpia járási lab­darúgó selejtezőinek első for­dulóját ma. kedden játsszák le. A további fordulókat kéthetes szünetekkel rendezik. Társadalmi munka Ásóval, lapáttal Rendezik a terepet a művelődési központ környékén Ursinyi György felvétele A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója tiszteletére ez­úttal társadalmi munkaakciót szervezett a hét végére a KISZ gödöllői városi bizottsága. Munkával ünnepeltek tehát a város üzemeinek, intézmé­nyeinek fiataljai, de nemcsak ők, mivel az ifjúsági szövet­ség alapító tagjait is meghív­ták. De ott láttuk a művelő­dési ház környékét rendbete­vők között a város párt és ál­lami szervezeteinek vezetőit, az intézmények dolgozóit, akik szintén lapátot, csákányt, ásót fogtak. A mérleget nem nehéz el­készíteni: ugyanis elkészítet­ték ezen a napon azt a jár­dát, amely Lenin szobrához vezet az Ady Endre sétányról. A járda mellett a kábelárkot is kiásták, belehelyezték a közvilágítás vezetékeit, majd el is földelték a kábelt. Az említett területen több mint kétszázan dolgoztak szombaton reggeltől kora dél­utánig, de nemcsak itt folyt a városszépítő munka: mint­egy hatvan-hetven ember az Alsópark északi részén tisz­tította a csalitost, irtotta a cserjéket, ápolta a fákat, ge­reblyézte a terepet. Tizenöten pedig a művelődési ház és a Stromfeld sétány közötti jár­da előkészítéséhez fogtak hoz­zá, s tisztították meg a pa- takhíd környékét. Könnyűipari üzemünkbe felvételre keresünk ruhaipari technikust vagy több éves gyakorlattal rendelkező szakmunkást, technológus! munkakör betöltésére. Bérezés: 3600—4200 Ft 4- prémium. Gödöllőn vagy környékén lakók előnyben. Jelentkezés személyesen vagy levélben: ZÖLDMEZŐ MGTSZ, Vácszentlászló, Fő u. 13. Személyzeti o. Telefon: Vácszentlászló 6 vagy 13. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents