Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
4 "kMiÍiip 1982. MÁRCIUS 30., KEDD Művelődési alközpontok Érden A parkvárosiak kezdeményezése Kiállítótér MEKBÖL A természet vonzáskörében Bemutató az Oktatási Igazgatóságon Parkváro's, mesélik, egyszer köztársaság akart lenni, önállósága (különállása?) létéből fakad. Igaz, ugyanígy eredezteti jogát a település nevére az őshonos Ófalu, az arisztokratikus Érdliget, a kertművelő Tusculanum, s a postások lakta Postástelep. Idefönn, mondják Parkvárosban, átértékelődnek a dolgok. S ha van is az állításban némi büszkeség hajtotta túlzás, hazánk egyedülálló településtere.nt- vényében nem kevésbé egyedüli a városrész sorsa. Az indulás Története a század harmincas éveire nyúlik vissza: akkor kezdték parcellázni a Károlyi-birtokot. Ingyen autóbusz szállította Érdre az ügyfeleket, kispénzű kishivatal- nokokat. Olcsón, heti egyetlen doboz Mirjam cigaretta háromévi megspórolása árán — így hirdette ötven évvel ezelőtt a korabeli sajtó, az Érd és Vidéke — vásárolhattak telket. Igaz, nagy ára volt az olcsóságnak: a leleményes ügynökök az akkor már virágzó Érdliget fotóival reklámozták a vidéket, s lajtkocsikkal töltötték fel a kutakat, hogy a vevő legalább az alku idején lásson vizet. Az akkori betelepedési hullámot a II. világháború után újabb, s a hetvenes években még egy követte. Az újonnan jövők: bukovinai székelyek, szabolcsi almásemberek, a munka vagy csak a főváros után indulók máig itt kötnek ki Érden. Sorsukban közös a gyökértelen- ség, életükben a nehézség: a városban itt hiányzik a legtöbb otthonból a víz és a villany. S amikor a tanács fiatal közművelődési felügyelője megkérdezte a parkvárosi diákokat: kinek nem lesz sáros a lába iskolába jövet, egyetlen tanuló sem tette föl a kezét. A betelepüléseket kísérte egy másik mozgás: a menekülőké. Még javában folyt az amerikai méretű (pontosabban: panamai) parcellázás, amikor megjelentek az első hirdetések: Jól kereshet, ha telkeimet eladja. A földtől való szabadulást akkor a pénzszerzés vágya hajtotta, a mai elmenők mozgatója (kis kivétellel, más. Egy helybéli, öreg nyugdíjas harminc év után ment vissza szülőföldjére, az ország másik sarkába. —• Itt nem tudhattam, hogy ha megszomjazom, lesz-e egy pohárra való vizem? Ha megbetegszem, ki megy mentőt hívni, s mentő, ha jönne is, nem akad-e el valahol a sárban? Otthon nyűgöd tabban halok meg. Parkváros szerencséjére az elmenők helyébe mindig akadnak újak. Az útkeresés Rétvári Sándor, a parkvárosi (érdi számozás szerint: a nyolcas) általános iskola igazgatója messziről jött. A Haj- iúságban volt igazgató, onnan került a Hazafias Népfront megyei bizottságához. A Vinceliéri (hetes) iskola vezetői székét érintve jutott föl Parkvárosba. — Mást jelent-e igazgatós- Jtodni Parkvárosban, mint a Város többi iskolájában? — Mást-e? Mintha egy más világba érkeztem volna! Nem a gyerekekkel van baj, engem Is meglepett, hogy nehezebb sorsú diákjaink semmivel sem tehetségtelenebbek, mint jobb körülmények között élő társaik. Hanem hát a fegyelem! Itt naponta olyan nevelési feladatokkal kell szembenéznünk. amelyekből odaát ió, ha egy évben egy akadt. Aztán a családok! Tudjuk, má sutt is így van ez, ha a gyerekhez el akarunk jutni, először el kell jutnunk a családhoz. Ez pedig másképp nem megy. minthogy az iskola részt vállal az oktatáson túli, az egész településrész életét meghatározó tennivalókból. — Hogyan? — Ezt keressük mi magunk Is. A szakirodalom ad tanácsokat: a pedagógus ne csak szaktanár legyen, képletesen és a valóságban is nyissuk ki az iskola kapuját. Ez a mai. legmodernebb pedagógiai elmélet. Csakhogy nekünk nem jódolgunkban kell keresni a legkorszerűbb formákat, hanem kényszerből. Ahhoz, hogy egyáltalán tanítani tudjunk vállalnunk kell a többletmunkát. A kettősség Parkváros nincs egyedül ezzel a kettősséggel. Érd valahány iskolájának úgy kellene megfelelnie az oktató-nevelő munka követelményének, hogy közben magára vállaljon a város tennivalóiból is. Művelődési háznak kéne lennie, mert az egyetlen művelődési központ kicsi és rosszul tervezett, távol is esik a városlakók otthonától. Otthonnak kéne lennie, nem is másodiknak: elsőnek, mert a szülők többsége elutazza a gyerekkel tölthető időt, másodállást vállal, épít. kertészkedik. Vagy ha idejéből jutna is, éppen a gyerekre nem ér rá. Aztán az érdi iskoláknak — mint egykoron minden valamirevaló oktatási intézménynek — szellemi erőnek kéne lenniük: mozgatni egy-egy településrészt a hiányzó mozgatók helyett, betölteni az űrt, amit az értelmiség hiánya ad. Csakhogy Érd nyolc iskolája közül aligha akad egy is, amelyik tervezésében megfelelne a követelményeknek. Érdligeten, például, az oktatás három műszakkal fenyeget, a kettes számú (köznyelven: zárda) iskolában a tanítást csak a gyerekek részbeni áttelepítésével tudták megoldani. — Elvárható-e ilyen körülmények között, hogy az érdi iskolák kultúrközpontok, a közösségi élet mozgatói legyenek? Muskovits Lászióné, a város tanulmányi felügyelője: — Az iskolaélet jellemzői Érden nem mások, mint amelyek megmutatkoznak a városélet minden területén. Aki itt dolgozik, az az oktatásban is nagyobb közegellenállást talál, nagyobb követelményeknek kell nehezebb feltételek között megfelelnie. MégA Waterlooi csata. A hazai televíziózás gyermekkorában volt szokás az akkor még oly gyakori színházi közvetítések megmagyarázása. Tehát az történt, hogy mielőtt felgördült volna a függöny, egy hozzáértő és felkészült kritikus néhány summás mondattal tudatta: kitől és mit látunk. Afféle szellemi fogódzót kapott tehát a képernyőre még mint műszaki csodára meredő néző,- és így megalapozottabb lett számára az okulás, az élvezet. Nos, ezek a kis fejtágítók elmaradtak, s helyettük a műsorújság előzeteseiből értesülhetünk, hogy mely cím után mi következik. Már ha értesülhetünk, mert jaj de mennyivel több az adás, mint a hasáb, s így aztán gyakran megesik, miszerint csak tanakodik a fel- világosítatlan néző, nem tudván, kit tiszteljen az éppen pergő darab papírra vetőjében, vagy pedig — ha van neki — házi könyvtárában próbálja kibúvárkodni az illető életmű adatait. Nem volt ez másként most, vasárnap este sem. amikor Lengyel Menyhértnek, A Waterlooi csata című színműve került sorra. Bizony elő kellett venni a lexikont, s megnézni benne, hogy a manapság immár csak a neve révén ismert színműíró és hollywoodi librettista 1924-ben, immár amerikai élményeinek birtokában ötlötte ki ezt a komédiát Ezért sorakoztathatis jó pedagógusközösségekkel alkotó szellemű vezetéssel, iskoláinknak vállalniuk kell ezt a munkát, A megérkezés Ebből a gondolatból kiindulva került papírra, majd elfogadásra (később megyei dicséretre) a művelődési alközpontok terve. Az elképzelt első színhely Parkváros. Talán mert ez Érd legmostohább területe, s talán mert igyekezetével megelőzte a gondolatot: nyelvet tanuló, sportoló kisközösségek évek óta sikerrel működnek az iskolában. Igaz, jobbára a fiatalokat toborozzák. A felnőtteket először a szülőklub hívta be az iskolába. Rétvári Sándor: — Amikor az év elején közös tanár—szülő szalonnasütést hirdettem, sokan bizalmatlanul fogadták az ötletet. Később egyre többen csatlakoztak hozzánk: a szülői választmányt négyszázas részvétellel tartottuk meg, a bálra minden család váltott jegyet Akkor úgy éreztem: most már dolgozhatunk. Az iskola önmagán túl nyúló igyekezetéhez társult a művelődési központ: vállalják kiscsoportok foglalkoztatását, közös rendezvények szervezését az iskolában. A városi könyvtár helyben tervez könyvtárat, s ami ezzel jár: előadások, vetítések, irodalmi órák megszervezését. A város vezetése pedig pénzzel segíti az alközpont építészeti kialakítását. Urbán László, a művelődési központ igazgatója: — Magam sem hittem, mekkora lehetőség van ezekben a kulturális alközpontokban. Azzal, hogy az iskolák bizonyos feladatokat átvállalnak, a művelődési háznak több ereje marad saját munkájának kialakítására. S azzal, hogy egy-egy területen hozzuk létre ezeket az újfajta formákat, a város művelődésének többféle arculatát is kialakíthatjuk. Az első arculatformálás megkezdődött. ta fel benne a jellegezetes, világpolgárrá lett alapokat olyan jól karakterizálva, s ezért érezhettük azt, hogy e kalamajkának a végkifejlete egyáltalán nem volt lehetetlen. Bizonyára sok filmtekercs és sztárjelölt járt be hasonlóan képtelennek tetsző utat. Tabi László jóvoltából, aki az átdolgozást vállalta, az eredeti mű láthatóan televíziós fazont kapott — itt-ott azonban még kísértett a jelenetekre épülő színpadiasság —, a közreműködő színészeknek köszönhetően pedig egy olyan elemi erejű komédiázás lett belőle, amilyet mostanában nemigen látni. Már hogyne kerekedett volna azzá, amikor legjava színészeink pompásnál pompásabb alkalmat kgptak arra, hogy alakítási képességeiket amúgy, istenigazából kiélhessék. Ott volt például Kállai Ferenc Brown-ja! Hát ennek a jámbor szűcsnek az alakjában az együgyű papucsférjtől kezdve a botcsinálta vállalkozón át egészen a jó vásárt kötő üzletemberig mindenkit bemutathatott. Ja, és közben szí- nészkedett is, hiszen a forgatás végén ő lett Napóleon. Sulyok Mária, mint Brown úr zordon hitvese? Ki tudja, mikor tették lehetővé, hogy így komédiázzon. Csakúgy Sinko- vits Imre is. akinek elég volt néhányat fintorítania és néhányat harsognia, hogy kifessen, micsoda egy nagy hólyag ez a szívtipró Boleszláv. Rácz Edit bronztáblái a ráckevei Acs Károly művelődési házban tekinthetők meg április 19-ig, Érden Jóna János mutatkozik be Plasztikai átköltések Rácz Edit 1962-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, azóta tizenkét köztéri szobrát avatták fel. tizenhárom kiállítása nyílt itthon és külföldön. Jelentős szobrász. Munkásságának jellemző vonása. hogy többnyire bronztáblákat készít és ezen domborművek rajzai, grafikai izgalmakat tükröznek, élményekkel hitelesített világszemléletét. Művei gondolatokat és felismeréseket közölnek bő vonal- hálózottal. Felidézi a természet sok-sok epizódját, a vadont, az erdőt, a tengert, az ember teljes környezetét plasztikai átköltésekben. Leleményes és mély vizuális fogalmazásban, az Évszakokat női figurák testesítik meg. a Tündér diadalív alakzatban jelenik meg. Nem ismeri a konvenciók kényszerét, fantáziája kötetlenül szabad, más-más arányokkal ötvözi a leíró formákat és az asszociatív elemeket. A naturális alakzatokat mélyreható szelekcióval használja fel: bogáncsot, krumplivirágot. boltívet, mezei szöszöket. Valamennyi műve a világ rajzolata és saját önarcképe egyben. Eredetien gondolkodik. bátran keresi és találja meg eszméihez szobrászi eszközeit. Mégis a születés szertartását ünnepli leginkább, mert ezt érzi. tartja a létezés egyetemes törvényének. Rácz Edit formái drámaiak, lendületes küzdelemmel vívja ki művészetében az esztétikum fokait. Fliozófiai alapon áll szobrászi munkássága, ő is gyakorolja a prometheuszi küldetést. mint Mesterházi Lajos, akiről hiánytalan portrét készített. Ez az arcmás nem egyszerű tisztelgést jelentett a Prometheusz-rejtély írójának nagysága előtt, hanem önarc- képi elemeket is magába fogApropó, harsogni! Nem társ nélküli talán az a vélemény, hogy ezt a különben búfeledtető és kacagtató Waterlooi csatát szinte mindegyik közreműködő végigkiabálta. Akárha csak színpadon ágáltak volna, úgy eregették a hangjukat, néha egészen a fülrepesz- tésig. Lengyel György rendező, aki nyilván már eleget dolgozott a stúdiókban, úgy látszik, azt még nem vette tudomásul, hogy a televízió fénylő négyszöge az nem egy több tucat négyzetméternyi pódium, hanem annál sokkalta intimebb mutatványoshely. ahol egy bizonyos határon túl nagyon tud zavarni a fölös vehemencia. Az a dirigálás például, amit Körmendi János rendezőként produkált, önmaga ellentétébe csapott át: handabandázása nem hogy vidított volna, hanem egyszerűen zavart. Amerigo Tol. Hogy a képernyő tökéletes betöltéséhez mennyire elegendő egyetlen szinte csak alig mozduló arc. arra kitűnő példával szolgált a magvar származású szobrászművészről. Amerigo Tótról készült portréfilm. Jószerivel csak a szája nyílt, csukódott, hiszen az erős fényben még a szemét is eltakarta, mégis tökéletesen elegendő volt ennyi részlet belőle, mert megnyilatkozásának őszinteségéhez nem illettek volna holmi látványos gesztusok. És mi mindenen ment keresztül, és milyen gazdag" életművet teremtett, és micsoda szépen beszél édesanyja nyelvén, magyarul ... Akácz László festményeivel a művelődési házban, Cegléden a járásivárosi párbizottság székházában április elejéig Marosi Ilona képei láthatók. lal. Ugyanolyan rejtjeles több- szólamúsággal, mely minden bizonnyal jellemezni fogja Mesterházi-emlékművét is. melyet a tervek szerint 1982 végén avatnak fel Ráckevén. Fegyelmezett fogalmazás Jóna János tehetségét bizonyítja, hogy 1977-es monori kiállítása óta szemmel láthatóan fejlődött. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, nagyobb ökonómiával, fegyelmezettebben fogalmazza meg képeit. Színben, formában egyre inkább birtokolja műveit, nemcsak használja eszközeit. Az alkotó mindenekelőtt balatoni élményeit festi, hiszen a tó mellett nevelkedett. Ezt a látomásos ifjúságot nem feledi még akkor sem. ha jelenleg Vecsésen él. Feltámad képzeltében a Balaton-part számtalan idillje. Tihany és a parti sziklák, délutáni fények, halak. távoli tanya és domb. Jóna János készülődése tovább tart, indokolt megtalálnia figura és táj festői kapcsolatát, a legnehezebb képi, feladatot. Életműve így gazdagodhat a megtett állomások után, magaslatok előtt. Hatékony festői eszközök Az esztétikum egyik törvénye a különleges. Marosi Ilona messze minden általánosságtól. egyéniségével arra törekszik, hogy létrehozza a világ nagy tartalékaiból azt, ami soha sehol nem ismételhető. ami maradandóan egyedi. ami különleges. Rendkívül tudatosan minden gesztusa. A z ország leggyorsabban fel- épített szállodája a Hotel Menthol. Csak néhány nap kellett hozzá, s már állt a csillogó-villogó épület — a Budapest Sportcsarnok színpadán. A vendégfogadó a Hun- gária-koncertre készült, hogy mutatós és igazán nem mindennapos díszlete lehessen a rock and roll zenekar hét végi hangversenyének. Ebben a szállodában (Fenyőék így éneklik) a dolce vita tombol. De tombolt a közönség is; a jampifrizurás ifjakat elfogta a szombat esti láz. s a sportcsarnokban — stílusosan — arénahangulat uralkodott. Több mint tízezer ifjú rajongó mulatott együtt a Hungáriával! A krónikást kevésbé nyűgözte le a koncert. A műsor ahhoz a tréfához hasonlított, amelynek csattanóját már számtalanszor hallottuk, s egy viccnek ugyebár nem használ, ha örökzöld. Emlékszem, amikor 1979-ben először láttam a Hungária nosztalgia- show-ját, remekül szórakoztam a kitűnően kidolgozott programon. Sőt, a rock and roll paródia később is hatásos volt; a tökéletesen korhű, az 50-es. 60-as évek koncerthangulatát egy az egyben visszaidéző program mindig új ötletekkel bővült, gagesebb, színesebb lett. Ugyanezt ma már nem mondhatjuk el. Amíg az első Hungária-album szellemes és (amennyire egy nosztalgiaműsor lehet) eredeti volt, addig a második nagylemez nem más. mint másolata a korábbi korongnak. Ráadásul gyengébb kiadásban .., A fő ok: elfogytak a poénok. A Hungária eddig sem azért volt nagy szám, mert különleges muzsikával jelentkezett. Sokkal inkább azért, mert a zenéhez mulatságos szövegefüggetlenül attól, hogy képei álomvilágot járnak be. Érdekes, izgalmas csiga-sorozata. E növényi alakzatú állatok Achilles fegyverzetükkel képeznek teljes egészet a létért vívott küzdelemben. Mindezt a megtalált forma jelzi különös színkörnyezettel. A növényformátum és a Bartók zenére komponált Sirató emberi világunkat értelmezi hatékony rajzi, festői eszközökkel. Marosi Ilona rendkívül nagy összpontosítással. akarattal, szorgalommal törekszik az egyre tisztázottabb értékrend irányába. Jó úton halad. Üdvözlendő az a tény is, hogy a ceglédi pártbizottság épületében. a Kossuth Lajos művelődési központ közreműködésével egyre sikeresebb tárlatokat szerveznek. Meglepetést keltett a mostani megnyitón megjelent nagy létszámú közönség, mely Cegléd kulturális sikere ugyanúgy mint a kórházban és a gimnáziumban rendezett kiállítások egész sora. Losonci Miklós Új szobortárlat Szoborkiállítás nyílt tegnap, hétfőn kora délután az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának emeleti előcsarnokában. A Marosits István szobrászművész kisplasztikáit és nagyméretű alkotásait bemutató tárlatot Jurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész nyitotta meg. A Marosits művészetét bemutató kiállítás egy abból a sorból, amellyel a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek Szövetségének pártáiapszerve- zete az Oktatási Igazgatósággal közösen közkinccsé teszi a szocialista művészt számottevő produktumait." Az új szobortárlatot április 18-ig tekintheti meg a közönség naponta reggel 8-tól, délután 6 óráig. két írt, s a dalokat úgy találta, hogy a mód felett közvetlen. derűt fakasztó előadásmódon még a blazírtak is mosolyogtak. De. ha nincs poén, vagy csupán erőltetett tréfákat hallunk? Nos. akkor vége a show-nak. És bár a Hotel Mentholban, a Hulla hully- gully-ban. vagy a Teddy bárban akad egy-két jó ötlet, a többi számból hiányzik a szellemesség. Duci Juci, Randi Andi, Szaxi Taxi: egymás után ez bizony unalmas ... És akad még egy megjegyzésünk. A Hungária-program — amíg paródiának készült — telitalálat volt. Most viszont úgy tűnik, a zenekar túlságosan is komolyan veszi, amit csinál. Fenyőék úgy lépnek a színre, mintha stílust teremtettek volna, pedig csupán a rock and roll. a twist, a mambó, a csa-csa-csa sémákat dolgozzák át. Hungária-módra. A hallgató nem sok különbséget fedezhet fel az Üjra itt a nyár, a Micsoda buli és az Isztambul, vagy az Örült szerelem és a Várni rád között (a példákét sorolhatnánk tovább). Az alap rendszerint ugyanaz, legfeljebb a szöveg és a hangszerelés változik. Csakhogy ezeket az alapokat már réges-rég eljátszották. egyebek közt a Hungária műsorán is szereplő Dianában, Speedy Gonzalesben, Twist Againben. Paródiához felhasználhatok az ismerős fordulatok — de ha a műsor már r'°m paródia ...? 17 rezignált véleményt persze nem osztja a Hungá- ria-tábor. Magam is kíváncsi vagyok, meddig lesz még szu- persiker e fáradni látszó program? Mert úgy vélem, a Lim- bó-hintó előbb-utóbb defek- tet kap, ha csak egy úi jobb show val nem rukkol ki az elegáns járművön most még vígan kocsikázó zenekar ... Hegyi Iván Major Árvácska ITv-figyelqb Randi Andi, Duci Juci... Döcög a Hungária-hintó
