Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1982. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Vetélkedő diákok Csecsemőápolás és elsősegély Ismét érdekes esemény színhelye volt a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet aulája. Ezúttal a városi elsősegélynyújtási és csecsemőápolási verseny résztvevőinek gyülekezőhelye volt. Az ünneplő ruhába öltözött általános és középiskolás diákok, összesen 90-en, 5 tagú csapatonként sorakoztak fel és a csapatkapitányok jelentést tettek Tóth Imr énének, a Magyar Vöröskereszt városi ifjúsági titkárának. Ezt követően pedig Tóth Imréné tett jelentést Bodrogi Istvánnénak, a Magyar Vöröskereszt városi titkárának arról, hogy a csapatok a küzdelemre készen állnak. Érdekes kérdések Bodrogi Istvánná a versenyre az engedélyt megadta és sikeres részvételt kívánt valamennyi csapatnak. Egyben köszöntötte az ott megjelent Nyerges Józsefné megbízott úttörőelnököt, valamint a vendéglátó iskola igazgatóját, dr. Bognár Gyulát és a diákjaikat elkísérő vöröskeresztes tanárelnököket. A verseny tisztasága érdekében a csapatok számokat húztak és nem iskolájuk nevén, hanem a számok alapján versenyeztek. A vetélkedő színhelyéül az első emeleti tantermek szolgáltak. A kilenc általános és kilenc középiskolás csapat tagjainak első dolga az volt, hogy kitöltötték a 13+1 kérdést tartalmazó totószelvényt. A kérdések érdekesek, de nem túlságosan nehezek lehettek, mert a diákok arcán a kitöltésre szánt rövid idő után elégedettség volt látható, s jelezték, hogy minden rendben van. Ezután -a gyakorlati feladatokat oldották meg a versenyzők. Horzsolás nyomai A csecsemőápolási versenyben részt vevők egyebek között a csecsemő fürdetéséről, öltöztetéséről adtak számot, s az elmondottakat be is mutatták. A csapat más tagjai pedig a csecsemő táplálásáról, a védőoltásokról és a lázcsillapítás módjáról szóltak. A feladat megoldását Balog Katalin védőnő bírálta el kedvesen, de szigorúan. A követelmény érthető is, hiszen a városi versenyre az iskolai versenyek legjobbjai kerülhettek. A küzdelemben a csak fiúkból álló csapat is derekasan megállta a helyét. Hasonlóan kedvező légkörben folyt az elsősegélynyújtási verseny. Ott a csapatok dr. Kovács Zsigmond orvosnak adtak számot felkészültségükről. A tanterembe belépő tagokat egy földön fekvő és egy ülő kislány fogadta. (Persze, hogy ne fázzanak, takaró is került alájuk.) Az ügyesebbjei mindjárt rájöttek, hogy az egyik sérült leforrázta magát, majd pedig elesett, s elvesztette az eszméletét. Ezt a szerepet K. Kiss Tímea vállalta magára, s játszotta rendkívül meggyőzően. A másik „sérült” Tóth Anikó volt, akinek a karján horzsolás nyomait mutatkoztak. Egyébként mindketten 6. osztályosok voltak, s a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába járnak. Végül is a verseny befeje- ződöt és eldőlt a helyezések sorsa is. Az elsősegélynyújtási verseny városi győztese a középiskolásoknál a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet csapata lett. A tagjai voltak: Demeter Erzsébet, Horváth Ildikó, Becze Ilona, Schuszter Irén és Holo- vitz Éva. A második lett az Arany János Gimnázium lánykollégiuma, a harmadik pedig a 224. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet csapata. Az általános iskolásoknál az első lett a Kossuth Lajos iskola csapata, melynek tagjai voltak: Hasúr Erzsébet, Szabó Katalin, Kozma Ida, Radios Attila és Bujdosó Balázs. Sorrendben a II. Rákóczi Ferenc és a Petőfi Sándor általános iskolai csapatok követik. A városi csecsemőápolási versenyt ugyancsak a Toldi iskolások nyerték meg, Csapó Ildikó, Pántya Zsuzsa, Takács Judit, Bódis Erika és Űri Kovács Ildikó révén. A második helyen az Arany János Gimnázium, míg a harmadikon a 224. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet csapata végzett. Az általános iskolások versenyében a legjobbnak a II. Rákóczi Ferenc iskola diákjai bizonyultak. A győztes csapat tagjai voltak: Kovács Erika, Fajka Éva, Holéczy Erzsébet, Pavolek Ildikó és Fokti Pál. A második lett a Kossuth Lajos és a harmadik pedig az Arany János Általános Iskola csapata. További erőpróba A versenyek során igen szoros mezőny alakult ki. Ugyanakkor az értékelésből az is kitűnt, hogy az elsősegélynyújtási versenyen részt vevők felkészültsége lehetett volna jobb is. Az okleveleket és a jutalmakat Bodrogi Istvánné adta át. Egyben megköszönte a zsűri és valamennyi közreműködő munkáját. A győztes csapatok erőpróbája az áprilisban megrendezésre kerülő megyei versenyeken folytatódik tovább. Az Encsi utca elején egy kis házon névtábla hirdeti, hogy ott lakik Juhász Géza késes- és köszörűsmester. A műhelybe belépve hallom az acél pengését, az üllő csengését, látom a köszörű nyomán mint hull a szikraeső, készül az a híresneves Juhász-féle kés. Juhász Géza késesmester leállítja a villanymotort, leveszi a védőszemüveget. Enyvszagú levegő — Milyen idős ez a ház és a késesműhely? — Valamivel több, mint 120 éves lehet — feleli. — Eredetileg Papp Áron és fia, Papp Sándor késesmesterek tulajdona volt. Apám névnapot jött köszönteni Nagykőrösre a testvéréhez, Juhász Sándor asztalosmesterhez 1928-ban. Ekkor tudta meg. hogy ez a műhely bérbe kiadó. Apám bérlőként kezdett itt dolgozni. — Régen milyen lehetett ez a műhely? — Eredeti állapotában, eredeti helyén van itt csaknem minden. A padláson ma is használható a kohófújtató az eredeti helyén, valamint az üllő. a kalapács, a ráverőkala- pács. — A két és fél méter átmérőjű faküllős fakerék földtől a mennyezetig ért. áttétellel hajtotta a csiszolókorongot és a köszörűkövet. A csiszolókorong házilag készült, a fára bőrt. erre pedig enyvvel csiszolóport ragasztottak. A csiszolópor hamar lekopott, állandóan főzni kellett az enyvet, ezért mindig enyvszagú volt a levegő. Ma vízüveget haszÉvszázcdos szerszámok Ma nálunk ragasztóanyagként. Végül a rongykorongon tükörfényesre fényesítették a késeket. A resicai üllő, a gépek, néhány köszörű, az öreg présgép, meg a szerszámok, a fogók és kalapácsok minden a régi és az eredeti helyén található. Egyetlen korszerűsítés a köszörű elektromos meghajtása. Ezt még Papp Sándor vezette be. Nshsz batyuval Az egykori, eredeti ablak zsebkendőnyi, a mennyezet gerendás. A gerendában kampók, szögek helyei. Azokra a gerendából kiálló kampókra farácsok voltak felkötözve, ezeken a függőágyakon itt a műhelyben aludt a 4—5 segéd és a 2—3 inas. ki hol talált magának fekvőhelyet ebben az 5x3 méteres helyiségben, már amennyire alvásról lehet beszélni, hiszen éjjelnappal folyt a munka. — Apám bérelte a műhelyt és az udvaron egy fabódéban lakott. Bácsmonostoron született apám 188.6-ban, 12 évesen lett Szabadkán inas. Háromévi tanulás után, az akkori szokás szerint, a vándorévek következtek. Bécsben töltött egy évet, Zentán 3 hónapot. Belg- rádban. Újvidék környékén éveket. Volt Prágában is, de dolgozott az ország minden számottevő késesmesterének a műhelyében is, például Győris cseng az ben, Baján, Mohácson. Ez volt ám az igazi tapasztalatcsere! Ahány város, annyi műhely, annyi szokás! Mikor apám 1909-ben önálló lett, megnősült. A Szeged környéki tápéi szélmalmos lányát. Török Rozáliát vette feleségül. Ekkor úgy tűnt, talán felhagy mesterségével a molnármunka kedvéért, mert apám is molnár családból származott. A katonaélet a háború után mégis a szakmát folytatta. — Miért jöttek el Tápéról? — Apámék huszonheten voltak testvérek, ebből tizenhárom érte meg a felnőtt kort, szétszóródtak a világba, hogy megélhetésüket biztosítani tudják. Apám először Szeged környékén próbálkozott. Hal alakú gyöngyházberakásos bicskáin Szeged környékén is megtalálható apám védjegye, a botjára támaszkodó juhász. Anyám járta a vásárokat, a vállára akasztott késekkel megrakott nehéz batyukkal 18 —20 kilométert is gyalogolt, Dorozsmára. Pusztaegresre. Egyedül maradt — Amikor Nagykőrösre kerültek, a hetipiacokról és -vásárokról nem hiányozhatott a sátra, mert védjegyes bicskáit, késeit messze vidékek lakói keresték. — A nagykőrösi múzeum őrzi azt a 37 darabból álló Emlékek a keidéiről Szívesen jöttek a fiatalok A forradalmi ifjúsági napok alkalmából, különösen pedig az Ifjúkommunista című lap felhívására városunkban is sok fiatal kereste fel azokat, akik a KISZ megalakulása körül érdemeket szereztek. Sokáig töprengtem, hogy kivel kellene e történelmi eseményről beszélgetni. Szerencsémre eszembe jutott, hogy Nagy László, egykori szakoktató tanárom a Nagykőrösi Konzervgyár első KISZ- titkára volt 1957. április 3-tól 1958 novemberéig. Nagy László nekem már Laci bácsi, a következőket mondta el a KISZ megalakulásának körülményeiről. Akik méltóak — A Nagykőrösi Konzervgyár pártszervezete 1956 novemberében szerveződött újjá, a régi megbízható kommunisták kezdeményezésére. Éreztem, hogy ott a helyem a párt soraiban. Jelentkeztem is, de még nem volt kellő útmutatás az új tagok felvételére és az alapszervezet a régi tagok szervezésével volt elfoglalva, nem tudtak felvenni. — Mészáros István, az akkori párttitkár azt mondta: „Ide figyelj fiam! Egyelőre nem tudunk felvenni párttagnak, de gyere el közénk és figyeld a munkánkat, tanulj! Lesz a pártnak ifjúsági szervezete, nem tudjuk, hogy mi lesz a neve, de az biztos, hogy meg fog alakulni és jó volna ha a fiatalokat, akik arra méltók, te összefognád.” Tulajdonképpen ezzel az utasítással kezdődött a KISZ-mun- kám. — Aztán elkezdődött a tényleges szervezés ideje ... — Erre 1957 februárjában került sor — folytatja az emlékezést Nagy László. A városi pártbizottságtól jött egy felhívás, hogy a gyár kommunistái küldjenek egy olyan lelkes fiatalt, aki az ifjúság szervezésével foglalkozik. Rám esett a választás. Március 10-e körül megalakult a KISZ városi szervező bizottsága. Ezen a megbeszélésen ott volt Tóth Mária, a későbbi városi KISZ-titkár, valamint Sulyok Zoltán, Verbó Zoltán, és hát én is. Ezen az ülésen megkaptuk a feladatokat és Tóth Máriával együtt én is tagja lettem a megyei szervező bizottságnak. — Elérkezett március 21-e... — Ez a nap örökké emlékezetes marad számomra — mondja Nagy László. — Nemcsak azért, mert zászlót bongyöngyháznyelű étkészletét, mellyel a párizsi világkiállításon szerepelt. — Hányféle kést, bicskát készített? — Legalább harmincfélét. Ez a „kis-halász”. Ez meg a „rác bicska”, ez a legkeskenyebb pengéjű. A „vögyelt” nevű elöl csapott, és pörge. A „juhász” nevűt a juhászok körmölésre, állatgyógyításra használták. Ez a „szúró”, ez a „bontó”, ez a „tőke”-kés. — Juhász István tudását továbbadta, több mint 25 késest nevelt, köztük két fiát is. Sajnos, apám is, testvérbá- tyám is elhalálozott, egyedül maradtam. Szikraeső hull — A gyöngyházat honnan szerezték be? — Hamburgból hozattuk a tengeri kagylót. A kagyló mindkét felének azonos helyéről kell kivágni a bicska nyelét díszítő gyöngyházat, azért, hogy az erezet azonos legyen. Csak fémfűrésszel vágható, könnyen törik, pattan, mint az üveg, ezért is olyan drága. Juhász Géza apja mellett dolgozott, mint családtag, önálló 1958 óta. Peng az acél, cseng az üllő, szikraeső hull, ma is készül a Juhász-kés a 120 éves műhelyben. Molnár Elekné tott a KISZ, hanem mert ezen a napon vettek fel párttagnak. A KISZ története azzal folytatódott, hogy március 23- án megalakult a KISZ Pest megyei Bizottsága. töagy szó volt — Ezután már onnan kaptuk a feladatokat, nevezetesen azt, hogy szervezzük meg a Cegléd járási KISZ Bizottságot és a területen élő fiatalok KISZ-szervezeteit. Ez a járási bizottság március 25- én alakult meg. Sok segítséget kaptunk az akkori járási úttörőtitkártól, Varró Dé- nestől. Ö nagyon ismerte a járást és útmutatást tudott adni abban, hogy kiket keressünk fel és kire támaszkodjunk a szervező munkában. — Mi történt Nagykőrösön? —' Március 28-án megalakult a KISZ városi Bizottsága. A legelső feladatunk az volt, hogy hozzunk létre a városban alapszervezeteket. Elsőként a konzervgyárban, majd a gimnáziumban és az állami gazdaságban. A konzervgyári alapszervezet 14—15 taggal április 3-án alakult meg. — Az ekkor rendezett gyűlés előadója Antal László főmérnök volt, aki még most is nagy támogatója az ifjúsági mozgalomnak. A pártvezetőség javaslatára ő patronált minket. A vezetőség tagja lett Tóth János, Varga András, Somodi Katalin és Szent- péteri Katalin, engem pedig megválasztottak az alapszervezet titkárának. — Milyen volt akkor a mozgalmi élet? — Délutánonként bejártunk a KISZ-helyiségbe, s ott különböző csoportokat hoztunk létre. Például néptánc, színjátszó és fotószakkört. Nagyon jó testvéri közösség alakult ki. Azért, hogy pénzünk is legyen, fém- és papírhulladékot gyűjtöttünk. Pacal-vacsorákat is rendeztünk, melyek nagyon jól sikerültek. — Az így összegyűli pénzből vettünk például egy rádiós lemezjátszót, amely akkor igen nagy szó volt. A klubdélutánokon nagy barátságok és nagy szerelmek szövődtek, melyekből házasság is lett. Most már az akkori KISZ-tagoknak felnőtt gyerekeik vannak. Persze politikai előadásokat is tartottunk. Ezeken nem volt kötelező a részvétel, de mégis mindig szép számmal akadtak érdeklődők, mert sikerült jól megválasztanunk a témákat. A szíve diktálta — Szívesen vállaltunk társadalmi munkát is. Például parkot építettünk a Kossuth- szobor körül. Ez a munka jó pár hétig eltartott. Az akkori tanácselnök, Bartha Antal sokszor odajött hozzánk és gratulált a lelkes munkánkhoz. — A lényeg az, hogy nagyon jó volt a programunk, sokat kirándultunk, színházba jártunk — ami akkor nagy szó volt — s ezért szívesen jöttek közénk a fiatalok. A megalakulás után egy évvel már 80-an voltunk. S aztán még többen. Hát valahogy így kezdődött. ★ Nagy László, az engem szakmunkássá nevelő Laci bácsi, mint mondja, nem oldott meg különösen nagy feladatokat, csak tette, amit kértek tőle és amit a szíve diktált. Ügy érzem, ezzel nagyon vonzó példát mutatott, s ezt köszönöm neki. Szigetvári Dénes Az űrhajózásról Brigódklub Az Arany János Művelődési Központ szocialista brigádklubjában március 29-én hétfőn délután 6 órakor Dobos Tibor tart előadást Az űrhajózás jelentősége címmel. hbSporthírek^hi Férfi és női mérkőzések Kosárlabdanyitány Az 1981—82. évi megyei kosárlabda-bajnokság tavaszi nyitányán kétszer is kettős találkozóra került sor városunkban, a gimnáziumi labdajátékteremben. Ifjúsági férfi: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 36-17 (20-12). A helyiek tartalékosak voltak, veretlen ellenfelükkel szemben. Legjobb dobók: Horváth T. (8) és Molnár B. (6). Serdülő és diák fiú: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 66-49 (35-22). A vendégek jobbak voltak. Ld.: Molnár B. (20) és Horváth T. (8). Ifjúsági női: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 52-37 (27-21). Főleg serdülők szerepeltek a körösi csapatban. Ld.: Fischer (20) és Dombi Zs. (13). Serdülő és diák leány: Nk. Gimnázium—Monori Gimnázium 39-34 (13-21). A helyiek szünet után. jó játékkal fordítottak. Ld.: Plavecz (10) és Bán (7). Elmaradt a Budaörsi Gimnázium—Nk. Gimnázium ifjúsági férfi és női mérkőzés, mert az ellenfélnek az időpont nem volt megfelelő. A 2 pont így a körösieket illeti. A megyei női ifjúsági kosárlabda-bajnokság állása: 1. Budaörsi Gimn. 5 5 — 337:195 10 2. Ceglédi Gimn. 5 4 1 240:102 9 3. Monori Gimn. 5 3 2 294:258 8 4. Váci Gimn. 5 2 3 230:258 7 5. Nagyk. Gimn, 5 1 4 188:270 6 6. Váci Eü. DSK 5 — 5 178:328 5 Városi leány tornaverseny A XVIII. nyári úttörő-olimpia városi leány tornadöntőjét a Kossuth-iskola tornatermében tartották, közepes színvonallal. de az előző évinél nagyobb létszámmal. Az úttörők 3. a kisdobosok szintén három szeren előírt gyakorlatokat mutattak be. Ű ttörők, csapatversenyben: 1. Arany isk. (Lengyel Barbara Vass Szilvia. Dávid Anita. Dér Gabriella. Kulin Ágota, Fischer Renáta) 121.6; 2. Rákóczi isk. 117,3 ponttal. Egyéni összetettben (12 induló): 1. Fischer (A), 2. Kulin (A); 3. Dér (A). Kisdobos, csapatban: 1. Kossuth isk. (Vass Tünde, Vígh Zsuzsa, Veszprémi Anikó, Józan Gizella. Hartyányi Katalin) 84,3; 2. Arany isk. 82,9 pont. Egyéniben (11): 1. Hartyányi (K) és Csányi Ildikó (A) holtversenyben. 2. Halmi Anikó; 3. Józan (mindkettő Kossuth). A városi győztes csapatok jutottak tovább a megyei viadalra. Hétfői sportműsor Sportlövészet Tormási lőtér, 15 óra: városi úttörő légfegyveres Rákóczi Kupa-viadal. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Az Angyalarcú. Móra-bérlet. Mozi Kabala. Színes, magyar társadalmi filmdráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 3, 5, és 7 órakor, A stúdiómoziban Robinson Crusoe. Színes, szovjet film, fél 4-kor. Szabatlgyalog. Színes magyar társadalmi dráma. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Éretlenek. Színes, szinkronizált, francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Veszélyes játékok. Színes magyar—NDK film, fél 4-kor. Főúr, tűnés! Színes,szinkronizált csehszlovák filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlapi
