Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1982. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP Vetélkedő diákok Csecsemőápolás és elsősegély Ismét érdekes esemény szín­helye volt a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézet aulája. Ezúttal a váro­si elsősegélynyújtási és cse­csemőápolási verseny résztve­vőinek gyülekezőhelye volt. Az ünneplő ruhába öltözött általános és középiskolás diá­kok, összesen 90-en, 5 tagú csapatonként sorakoztak fel és a csapatkapitányok jelentést tettek Tóth Imr énének, a Magyar Vöröskereszt városi ifjúsági titkárának. Ezt köve­tően pedig Tóth Imréné tett jelentést Bodrogi Istvánnénak, a Magyar Vöröskereszt városi titkárának arról, hogy a csa­patok a küzdelemre készen állnak. Érdekes kérdések Bodrogi Istvánná a verseny­re az engedélyt megadta és sikeres részvételt kívánt vala­mennyi csapatnak. Egyben kö­szöntötte az ott megjelent Nyerges Józsefné megbízott úttörőelnököt, valamint a vendéglátó iskola igazgatóját, dr. Bognár Gyulát és a diák­jaikat elkísérő vöröskeresztes tanárelnököket. A verseny tisztasága érde­kében a csapatok számokat húztak és nem iskolájuk ne­vén, hanem a számok alapján versenyeztek. A vetélkedő színhelyéül az első emeleti tantermek szol­gáltak. A kilenc általános és kilenc középiskolás csapat tagjainak első dolga az volt, hogy kitöltötték a 13+1 kér­dést tartalmazó totószelvényt. A kérdések érdekesek, de nem túlságosan nehezek lehet­tek, mert a diákok arcán a kitöltésre szánt rövid idő után elégedettség volt látható, s jelezték, hogy minden rend­ben van. Ezután -a gyakorlati felada­tokat oldották meg a verseny­zők. Horzsolás nyomai A csecsemőápolási verseny­ben részt vevők egyebek kö­zött a csecsemő fürdetéséről, öltöztetéséről adtak számot, s az elmondottakat be is mu­tatták. A csapat más tagjai pedig a csecsemő táplálásáról, a védőoltásokról és a lázcsil­lapítás módjáról szóltak. A feladat megoldását Balog Ka­talin védőnő bírálta el kedve­sen, de szigorúan. A követel­mény érthető is, hiszen a vá­rosi versenyre az iskolai ver­senyek legjobbjai kerülhettek. A küzdelemben a csak fiúkból álló csapat is derekasan meg­állta a helyét. Hasonlóan kedvező légkör­ben folyt az elsősegélynyújtási verseny. Ott a csapatok dr. Kovács Zsigmond orvosnak adtak számot felkészültségük­ről. A tanterembe belépő ta­gokat egy földön fekvő és egy ülő kislány fogadta. (Persze, hogy ne fázzanak, takaró is került alájuk.) Az ügyesebbjei mindjárt rá­jöttek, hogy az egyik sérült le­forrázta magát, majd pedig elesett, s elvesztette az eszmé­letét. Ezt a szerepet K. Kiss Tímea vállalta magára, s ját­szotta rendkívül meggyőzően. A másik „sérült” Tóth Anikó volt, akinek a karján horzso­lás nyomait mutatkoztak. Egyébként mindketten 6. osz­tályosok voltak, s a II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskolába járnak. Végül is a verseny befeje- ződöt és eldőlt a helyezések sorsa is. Az elsősegélynyújtási verseny városi győztese a kö­zépiskolásoknál a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézet csapata lett. A tagjai voltak: Demeter Erzsé­bet, Horváth Ildikó, Becze Ilona, Schuszter Irén és Holo- vitz Éva. A második lett az Arany János Gimnázium lánykollégiuma, a harmadik pedig a 224. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet csapata. Az általános iskolásoknál az első lett a Kossuth Lajos isko­la csapata, melynek tagjai vol­tak: Hasúr Erzsébet, Szabó Katalin, Kozma Ida, Radios Attila és Bujdosó Balázs. Sorrendben a II. Rákóczi Fe­renc és a Petőfi Sándor álta­lános iskolai csapatok követik. A városi csecsemőápolási versenyt ugyancsak a Toldi iskolások nyerték meg, Csapó Ildikó, Pántya Zsuzsa, Takács Judit, Bódis Erika és Űri Ko­vács Ildikó révén. A második helyen az Arany János Gim­názium, míg a harmadikon a 224. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet csapata végzett. Az általános iskolások ver­senyében a legjobbnak a II. Rákóczi Ferenc iskola diákjai bizonyultak. A győztes csapat tagjai voltak: Kovács Erika, Fajka Éva, Holéczy Erzsébet, Pavolek Ildikó és Fokti Pál. A második lett a Kossuth La­jos és a harmadik pedig az Arany János Általános Iskola csapata. További erőpróba A versenyek során igen szoros mezőny alakult ki. Ugyanakkor az értékelésből az is kitűnt, hogy az elsősegély­nyújtási versenyen részt ve­vők felkészültsége lehetett volna jobb is. Az okleveleket és a jutalma­kat Bodrogi Istvánné adta át. Egyben megköszönte a zsűri és valamennyi közreműködő munkáját. A győztes csapatok erőpró­bája az áprilisban megrende­zésre kerülő megyei versenye­ken folytatódik tovább. Az Encsi utca elején egy kis házon névtábla hirdeti, hogy ott lakik Juhász Géza késes- és köszörűsmester. A műhelybe belépve hallom az acél pengé­sét, az üllő csengését, látom a köszörű nyomán mint hull a szikraeső, készül az a híres­neves Juhász-féle kés. Juhász Géza késesmester le­állítja a villanymotort, leveszi a védőszemüveget. Enyvszagú levegő — Milyen idős ez a ház és a késesműhely? — Valamivel több, mint 120 éves lehet — feleli. — Erede­tileg Papp Áron és fia, Papp Sándor késesmesterek tulaj­dona volt. Apám névnapot jött köszönteni Nagykőrösre a testvéréhez, Juhász Sándor asztalosmesterhez 1928-ban. Ekkor tudta meg. hogy ez a műhely bérbe kiadó. Apám bérlőként kezdett itt dolgoz­ni. — Régen milyen lehetett ez a műhely? — Eredeti állapotában, ere­deti helyén van itt csaknem minden. A padláson ma is használható a kohófújtató az eredeti helyén, valamint az ül­lő. a kalapács, a ráverőkala- pács. — A két és fél méter átmé­rőjű faküllős fakerék földtől a mennyezetig ért. áttétellel hajtotta a csiszolókorongot és a köszörűkövet. A csiszolóko­rong házilag készült, a fára bőrt. erre pedig enyvvel csi­szolóport ragasztottak. A csi­szolópor hamar lekopott, állan­dóan főzni kellett az enyvet, ezért mindig enyvszagú volt a levegő. Ma vízüveget hasz­Évszázcdos szerszámok Ma nálunk ragasztóanyagként. Vé­gül a rongykorongon tükörfé­nyesre fényesítették a késeket. A resicai üllő, a gépek, né­hány köszörű, az öreg prés­gép, meg a szerszámok, a fo­gók és kalapácsok minden a régi és az eredeti helyén talál­ható. Egyetlen korszerűsítés a köszörű elektromos meghajtá­sa. Ezt még Papp Sándor ve­zette be. Nshsz batyuval Az egykori, eredeti ablak zsebkendőnyi, a mennyezet ge­rendás. A gerendában kam­pók, szögek helyei. Azokra a gerendából kiálló kampókra farácsok voltak felkötözve, ezeken a függőágyakon itt a műhelyben aludt a 4—5 se­géd és a 2—3 inas. ki hol ta­lált magának fekvőhelyet eb­ben az 5x3 méteres helyiség­ben, már amennyire alvásról lehet beszélni, hiszen éjjel­nappal folyt a munka. ­— Apám bérelte a műhelyt és az udvaron egy fabódéban lakott. Bácsmonostoron szüle­tett apám 188.6-ban, 12 évesen lett Szabadkán inas. Háromévi tanulás után, az akkori szokás szerint, a vándorévek követ­keztek. Bécsben töltött egy évet, Zentán 3 hónapot. Belg- rádban. Újvidék környékén éveket. Volt Prágában is, de dolgozott az ország minden számottevő késesmesterének a műhelyében is, például Győr­is cseng az ben, Baján, Mohácson. Ez volt ám az igazi tapasztalatcsere! Ahány város, annyi műhely, annyi szokás! Mikor apám 1909-ben önálló lett, megnősült. A Szeged kör­nyéki tápéi szélmalmos lányát. Török Rozáliát vette felesé­gül. Ekkor úgy tűnt, talán fel­hagy mesterségével a molnár­munka kedvéért, mert apám is molnár családból szárma­zott. A katonaélet a háború után mégis a szakmát folytatta. — Miért jöttek el Tápéról? — Apámék huszonheten vol­tak testvérek, ebből tizenhá­rom érte meg a felnőtt kort, szétszóródtak a világba, hogy megélhetésüket biztosítani tud­ják. Apám először Szeged kör­nyékén próbálkozott. Hal ala­kú gyöngyházberakásos bics­káin Szeged környékén is meg­található apám védjegye, a botjára támaszkodó juhász. Anyám járta a vásárokat, a vállára akasztott késekkel megrakott nehéz batyukkal 18 —20 kilométert is gyalogolt, Dorozsmára. Pusztaegresre. Egyedül maradt — Amikor Nagykőrösre ke­rültek, a hetipiacokról és -vá­sárokról nem hiányozhatott a sátra, mert védjegyes bicskáit, késeit messze vidékek lakói ke­resték. — A nagykőrösi múzeum őr­zi azt a 37 darabból álló Emlékek a keidéiről Szívesen jöttek a fiatalok A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából, különösen pedig az Ifjúkommunista cí­mű lap felhívására városunk­ban is sok fiatal kereste fel azokat, akik a KISZ megala­kulása körül érdemeket sze­reztek. Sokáig töprengtem, hogy kivel kellene e történelmi eseményről beszélgetni. Sze­rencsémre eszembe jutott, hogy Nagy László, egykori szakoktató tanárom a Nagy­kőrösi Konzervgyár első KISZ- titkára volt 1957. április 3-tól 1958 novemberéig. Nagy László nekem már Laci bácsi, a következőket mondta el a KISZ megalakulásának körül­ményeiről. Akik méltóak — A Nagykőrösi Konzerv­gyár pártszervezete 1956 no­vemberében szerveződött új­já, a régi megbízható kommu­nisták kezdeményezésére. Éreztem, hogy ott a helyem a párt soraiban. Jelentkeztem is, de még nem volt kellő út­mutatás az új tagok felvéte­lére és az alapszervezet a ré­gi tagok szervezésével volt elfoglalva, nem tudtak fel­venni. — Mészáros István, az ak­kori párttitkár azt mondta: „Ide figyelj fiam! Egyelőre nem tudunk felvenni párt­tagnak, de gyere el közénk és figyeld a munkánkat, tanulj! Lesz a pártnak ifjúsági szer­vezete, nem tudjuk, hogy mi lesz a neve, de az biztos, hogy meg fog alakulni és jó volna ha a fiatalokat, akik arra méltók, te összefognád.” Tu­lajdonképpen ezzel az utasí­tással kezdődött a KISZ-mun- kám. — Aztán elkezdődött a tény­leges szervezés ideje ... — Erre 1957 februárjában került sor — folytatja az em­lékezést Nagy László. A vá­rosi pártbizottságtól jött egy felhívás, hogy a gyár kommu­nistái küldjenek egy olyan lelkes fiatalt, aki az ifjúság szervezésével foglalkozik. Rám esett a választás. Március 10-e körül megalakult a KISZ városi szervező bizott­sága. Ezen a megbeszélésen ott volt Tóth Mária, a későb­bi városi KISZ-titkár, vala­mint Sulyok Zoltán, Verbó Zoltán, és hát én is. Ezen az ülésen megkaptuk a feladato­kat és Tóth Máriával együtt én is tagja lettem a megyei szervező bizottságnak. — Elérkezett március 21-e... — Ez a nap örökké emléke­zetes marad számomra — mondja Nagy László. — Nem­csak azért, mert zászlót bon­gyöngyháznyelű étkészletét, mellyel a párizsi világkiállítá­son szerepelt. — Hányféle kést, bicskát ké­szített? — Legalább harmincfélét. Ez a „kis-halász”. Ez meg a „rác bicska”, ez a legkeske­nyebb pengéjű. A „vögyelt” nevű elöl csapott, és pörge. A „juhász” nevűt a juhászok körmölésre, állatgyógyításra használták. Ez a „szúró”, ez a „bontó”, ez a „tőke”-kés. — Juhász István tudását to­vábbadta, több mint 25 ké­sest nevelt, köztük két fiát is. Sajnos, apám is, testvérbá- tyám is elhalálozott, egyedül maradtam. Szikraeső hull — A gyöngyházat honnan szerezték be? — Hamburgból hozattuk a tengeri kagylót. A kagyló mindkét felének azonos helyé­ről kell kivágni a bicska nye­lét díszítő gyöngyházat, azért, hogy az erezet azonos legyen. Csak fémfűrésszel vágható, könnyen törik, pattan, mint az üveg, ezért is olyan drága. Ju­hász Géza apja mellett dolgo­zott, mint családtag, önálló 1958 óta. Peng az acél, cseng az üllő, szikraeső hull, ma is készül a Juhász-kés a 120 éves műhely­ben. Molnár Elekné tott a KISZ, hanem mert ezen a napon vettek fel párttag­nak. A KISZ története azzal folytatódott, hogy március 23- án megalakult a KISZ Pest megyei Bizottsága. töagy szó volt — Ezután már onnan kap­tuk a feladatokat, nevezete­sen azt, hogy szervezzük meg a Cegléd járási KISZ Bizott­ságot és a területen élő fia­talok KISZ-szervezeteit. Ez a járási bizottság március 25- én alakult meg. Sok segítsé­get kaptunk az akkori járá­si úttörőtitkártól, Varró Dé- nestől. Ö nagyon ismerte a járást és útmutatást tudott adni abban, hogy kiket keres­sünk fel és kire támaszkod­junk a szervező munkában. — Mi történt Nagykőrösön? —' Március 28-án megala­kult a KISZ városi Bizottsá­ga. A legelső feladatunk az volt, hogy hozzunk létre a városban alapszervezeteket. Elsőként a konzervgyárban, majd a gimnáziumban és az állami gazdaságban. A kon­zervgyári alapszervezet 14—15 taggal április 3-án alakult meg. — Az ekkor rendezett gyű­lés előadója Antal László fő­mérnök volt, aki még most is nagy támogatója az ifjúsági mozgalomnak. A pártvezető­ség javaslatára ő patronált minket. A vezetőség tagja lett Tóth János, Varga And­rás, Somodi Katalin és Szent- péteri Katalin, engem pedig megválasztottak az alapszer­vezet titkárának. — Milyen volt akkor a mozgalmi élet? — Délutánonként bejártunk a KISZ-helyiségbe, s ott kü­lönböző csoportokat hoztunk létre. Például néptánc, szín­játszó és fotószakkört. Na­gyon jó testvéri közösség ala­kult ki. Azért, hogy pénzünk is legyen, fém- és papírhul­ladékot gyűjtöttünk. Pacal-va­csorákat is rendeztünk, me­lyek nagyon jól sikerültek. — Az így összegyűli pénz­ből vettünk például egy rá­diós lemezjátszót, amely ak­kor igen nagy szó volt. A klubdélutánokon nagy barát­ságok és nagy szerelmek szö­vődtek, melyekből házasság is lett. Most már az akkori KISZ-tagoknak felnőtt gyere­keik vannak. Persze politikai előadásokat is tartottunk. Ezeken nem volt kötelező a részvétel, de mégis mindig szép számmal akadtak érdek­lődők, mert sikerült jól meg­választanunk a témákat. A szíve diktálta — Szívesen vállaltunk tár­sadalmi munkát is. Például parkot építettünk a Kossuth- szobor körül. Ez a munka jó pár hétig eltartott. Az akko­ri tanácselnök, Bartha Antal sokszor odajött hozzánk és gratulált a lelkes munkánk­hoz. — A lényeg az, hogy na­gyon jó volt a programunk, sokat kirándultunk, színház­ba jártunk — ami akkor nagy szó volt — s ezért szívesen jöttek közénk a fiatalok. A megalakulás után egy évvel már 80-an voltunk. S aztán még többen. Hát valahogy így kezdődött. ★ Nagy László, az engem szak­munkássá nevelő Laci bácsi, mint mondja, nem oldott meg különösen nagy feladatokat, csak tette, amit kértek tőle és amit a szíve diktált. Ügy ér­zem, ezzel nagyon vonzó pél­dát mutatott, s ezt köszönöm neki. Szigetvári Dénes Az űrhajózásról Brigódklub Az Arany János Művelődési Központ szocialista brigád­klubjában március 29-én hét­főn délután 6 órakor Dobos Tibor tart előadást Az űrha­józás jelentősége címmel. hbSporthírek^hi Férfi és női mérkőzések Kosárlabdanyitány Az 1981—82. évi megyei ko­sárlabda-bajnokság tavaszi nyitányán kétszer is kettős ta­lálkozóra került sor városunk­ban, a gimnáziumi labdajáték­teremben. Ifjúsági férfi: Monori Gim­názium—Nk. Gimnázium 36-17 (20-12). A helyiek tartaléko­sak voltak, veretlen ellenfe­lükkel szemben. Legjobb do­bók: Horváth T. (8) és Molnár B. (6). Serdülő és diák fiú: Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 66-49 (35-22). A vendégek job­bak voltak. Ld.: Molnár B. (20) és Horváth T. (8). Ifjúsági női: Monori Gim­názium—Nk. Gimnázium 52-37 (27-21). Főleg serdülők szere­peltek a körösi csapatban. Ld.: Fischer (20) és Dombi Zs. (13). Serdülő és diák leány: Nk. Gimnázium—Monori Gimná­zium 39-34 (13-21). A helyiek szünet után. jó játékkal for­dítottak. Ld.: Plavecz (10) és Bán (7). Elmaradt a Budaörsi Gim­názium—Nk. Gimnázium if­júsági férfi és női mérkőzés, mert az ellenfélnek az időpont nem volt megfelelő. A 2 pont így a körösieket illeti. A megyei női ifjúsági kosár­labda-bajnokság állása: 1. Budaörsi Gimn. 5 5 — 337:195 10 2. Ceglédi Gimn. 5 4 1 240:102 9 3. Monori Gimn. 5 3 2 294:258 8 4. Váci Gimn. 5 2 3 230:258 7 5. Nagyk. Gimn, 5 1 4 188:270 6 6. Váci Eü. DSK 5 — 5 178:328 5 Városi leány tornaverseny A XVIII. nyári úttörő-olim­pia városi leány tornadöntő­jét a Kossuth-iskola tornater­mében tartották, közepes szín­vonallal. de az előző évinél nagyobb létszámmal. Az úttö­rők 3. a kisdobosok szintén há­rom szeren előírt gyakorlato­kat mutattak be. Ű ttörők, csapatversenyben: 1. Arany isk. (Lengyel Barba­ra Vass Szilvia. Dávid Anita. Dér Gabriella. Kulin Ágota, Fischer Renáta) 121.6; 2. Rá­kóczi isk. 117,3 ponttal. Egyéni összetettben (12 induló): 1. Fischer (A), 2. Kulin (A); 3. Dér (A). Kisdobos, csapatban: 1. Kos­suth isk. (Vass Tünde, Vígh Zsuzsa, Veszprémi Anikó, Jó­zan Gizella. Hartyányi Kata­lin) 84,3; 2. Arany isk. 82,9 pont. Egyéniben (11): 1. Har­tyányi (K) és Csányi Ildikó (A) holtversenyben. 2. Halmi Ani­kó; 3. Józan (mindkettő Kos­suth). A városi győztes csapatok jutottak tovább a megyei via­dalra. Hétfői sportműsor Sportlövészet Tormási lőtér, 15 óra: váro­si úttörő légfegyveres Rákóczi Kupa-viadal. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Az Angyalarcú. Móra-bérlet. Mozi Kabala. Színes, magyar tár­sadalmi filmdráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás 3, 5, és 7 órakor, A stúdiómoziban Robinson Crusoe. Színes, szovjet film, fél 4-kor. Szabatlgyalog. Színes ma­gyar társadalmi dráma. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Éretlenek. Színes, szinkro­nizált, francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Veszélyes játékok. Színes magyar—NDK film, fél 4-kor. Főúr, tűnés! Színes,szinkro­nizált csehszlovák filmvígjá­ték, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents