Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

OR! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1982. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Leggobb, legszebb, legdrágább Versenyezni kevés — nyerni kell A AHE1ÍCÉP ssbseü! morod szemlélő Ennek az évnek is legalább akkora sóhajtással kezd­tek neki az üzemek, vállalatok, mint a tavalyinak. Bár­mennyire nem volt is könnyű, tudomásul kellett ven­niük, hogy az új és újabb szabályzók szoros gyeplőjé­nek jelzéseihez alkalmazkodva kell dolgozniuk. Kinek így, kinek úgy, de összességében a járás ipari egységei­nek az első hónapok tapasztalatai szerint sikerült ez az Igazodás. Ha nem is volt könnyű... — Nem, nem könnyű — folytatja tulajdonképp a fen­ti gondolatot Sándorfi László, a monori MEZŐGÉP Vállalat igazgatója. — Komoly prob­lémát jelentenek számunkra a részben a szabályozóváltozá­sokból adódó költségtöbbletek, s ugyanakkor a nyomott pia­ci árak is. Aki ezekkel a vál­tozásokkal nem tud lépést tar­tani, nemcsak a többiektől, hanem saját, eredetileg test- reszabottnak tűnt tervétől is elmarad. Hét gépen — Ilyenkor azt szokás mon­dani: fel kell tárni a tarta­lékokat. Csakhogy már évek óta ez a gyakorlat. — Ahol ez valóban gyakor­lat is... Van még a vállala­toknál tartalék. Persze nem kell feltétlen beruházáson gondolkodni, hiszen az is pénzt visz el. Igazi eredményt az élőmunka-ráfordítás csök­kentése hozhat. Én úgy szok­tam mondani már a tervező­asztalon eldől, takarékos, gaz­daságos lesz-e a termelés. — Ahhoz a szakmát jól is­merő, gyakorlatiasan gondol­kodó tervezőket is kell ke­resni. — Ilyen embereket nem lehet szerezni — hangsúlyoz­za az utolsó szót az igazga­tó. — A meglévők gondolko­dását kell formálni, jó irány­ban befolyásolni. A szellemi tőke minél jobb kihasználása, tervezése, s a fizikai, termelő munka hatékonyabbá tétele nem frázis, kampány, hanem gyakorlat kell hogy legyen. — Ezt sem könnyű végig­vinni. — Valóban nem, s érde­kes módon a magasan kvalifi­kált szakemberek esetében a nehezebb. Néhány műhe­lyünkben például már beve­zettük, s jól működik az úgy­nevezett többgépes rendszer. A 2. számú gyárunkban pél­dául akad olyan dolgozónk, aki hét gépot kezel. A fi­zetése ugvam nem növekedett hétszeresére, de megéri neki. Egyébként épp itt szemmel látható a szellemi és a fi­zikai munka kapcsolata: a gépi időket, a befogási, mű­veleti sorrendet úgy kell ki­számolni, tervezni, hogy míg mondjuk a marógép megy, addig a szakember beállíthas­sa az esztergagépet, s így to­vább. .. Sándorfi László egyébként a költségcsökkentésre is mon­dott egy példát. A piac kényszere szorította rá őket, hogy a világszerte legjobbnak legszebbnek, ugyanakkor leg­drágábbnak elismert és már kifejlesztett húsipariasztal- családot aprólékosain és kö­nyörtelenül megcsonkítsák. Ezekben az asztalokban ugyan­is a vevők szerint több anyag van és többet is tudnak a szükségesnél. — A tervezőknek azt mond­tuk: a leggyakrabban előfor­duló szabványos méretű le­meztáblákra gondoljanak. Az határozza meg az asztal nagy­ságát. így kevesebbet kell majd vágni, hajlítani, csökken a hulladék és az élőmunka­ráfordítás. A teleszkópos lá­bak is egyszerűbb kivitelben készülnek, s a felületkikészí­tésnél is gépi megoldást al­kalmazunk majd. Részben e módszerekkel körülbelül 30— 35 százalékos költségcsökken­tést szeretnénk elérni, mert a tőkés piacon csak akkor tu­dunk versenyben maradni, ez­zel a termékünkkel. Negyedévi mérleg Természetes ez az igény, hiszen a monori MEZŐGÉP Vállalat az utóbbi években, mint az eredményei igazolták, nemcsak állta, hanem gyakran nyerte is a versenyeket. így aztán csaknem gondok nélkül kezdhették ezt az évet. — A múlt esztendő sikerei­nek tulajdonítható, hogy min­den gyárunknak van bőven munkája. Lehet, hogy a ter­helés nem mindig egyenletes, de tétlenségre senki sem pa­naszkodhatott az első negyed­évben. A rákoskeresztúri gyá­runkban például pályázatot kellett hirdetnünk a kollektí­vák között, hogy vállalkozókat találjunk a targoncákhoz szük­séges Csepel-motorok felújí­tására, mert a gyártásuk meg­szűnt. Eddig kooperációban kiszolgáltak minket, most a magunk erejéből kell megol­dást találnunk — mondja Sándorfi László. A MEZŐGÉP Vállalat az el­ső negyedévben 220—230 mil­lió körüli termelési értéket állított élő. Gyártmányaink 38—40 százaléka a MEGÉV megrendelésére készült mező- gazdasági pótalkatrész, rész­egység, 8—10 százaléka ko­vácstermék, 10—11 százaléka pedig kislakáskazán. — Bár a fűtési szezon a vé­géhez közeledik, de más okok miatt sokakat érdekel, mi a helyzet a takarékos új TER- MONOR kazánnal? ÜGYELET Gombán, Bányán és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kanitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-crdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, a járási rendelőintézet­ben). Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pili­sen és Nyáregyházán: közpon­ti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Tiba Mariann (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Túry István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. , Ügyeletes állatorvos: dr. Or­bán Zoltán Vecsés, Steinmetz kapitány u. 38. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton ás vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az állatorvos cí­mén. — A közelmúltban befeje­ződtek a tartósüzemű vizsgá­latok, gyors értékelés követ­kezik, s a szükséges módosítá­sokkal megkezdjük a soro­zatgyártásukat. Az új fűtési szezon előtt már legalább ezer darabot szeretnénk piacra dobni. A vállalat I. negyedévi ter­mékeinek további 40 százalé­ka hús- és baromfiipari gép, berendezés volt, azoknak 5—6 százaléka indult tőkés export­ra. — Ezek a gyártmányok mind a törzsgyárban készültek — mondja az igazgató. — Mo- norról januárban már rész­egységeket és alkatrészeket küldtünk a nyugati piacra. Az itteni leterheltség is 95—105 százalékos, igaz gyakran hul­lámzó volt. Válogathatnak — Hol tart a rekonstruk­ció? — Júniusra befejezzük. A baromfiipari gépgyártás kor­szerű technológiáját valósít­juk meg holland, belga, szov­jet és magyar gépekkel. Itt készülnek majd a holland licencen alapuló baromfiipari berendezések. Az utóbbi idő­ben úgy látszik rohamosan terjed a jó hírünk, mert erős létszámnövekedés indult meg. Sok ingázó jön haza, úgy, hogy már válogatni is tu­dunk. Mi munkát, jó kereseti lehetőségeket adunk a járási székhely lakóinak, s azt sem titkoljuk, szeretnénk a nagy­község bázisvállalatává nőni. A kölcsönös előnyök úgy gon­dolom közös hasznunkra ka­matozhatnak. Vereszki János Egy vassas cb sok Scoiiíl A szakma türelmes hírverője Bajban lennék, ha fel kel­lene sorolnom, milyen alkat­részeket látok a nagy szerelő- csarnokban szép sorban lerak­va. Vasreszelék- és olajszagú a levegő, itt vasasok dolgoznak, ez félreismerhetetlen — de a többi...? Mint jól megtanult lecke rémlik fel bennem az, amit a monori üzemek között valamirevaló tájékozottsággal bíró helybélinek kötelező tud­ni: itt, a Monori Vasipari Szö­vetkezetben hajtóműveket gyártanak. Volt idő, amikor e munkahelyre bekerülni rangot jelentett. Megválogatták, mi­lyen szakmunkás kerülhet kö­zéjük. S volt annak idején egy jó hírű tanműhelyük is, ahon­nan a vasasutánpótlást nem­csak a maguk számára bizto­sították, de jó néhány más üzemben is lehetne a szakmát itt elsajátító munkással talál­kozni. — Hogy mondjak egy ne­vet...? — hümmög Bokros István, a szövetkezet elnöke. — Egy régi, hűséges, becsület­tel helytálló szakemberünkét? Van ilyen, de várjon csak ... Hangosan teszi fel a kérdést újra a körülötte állóknak: ki legyen az? A válasz egybe­hangzó: Fehér Kálmán. Erős a kézfogása. Arca, sze­me fiatal. Akad itt a csarnok­ból nyíló kisebb helyiségben egy asztal is, amellé telep­szünk. — 1955 februárjában jöttem ide dolgozni, harmincévesen. Pestre jártam addig, egy kő­bányai üzemben voltam üzem­lakatos. Nehéz idők jártak ak­kor, nem részletezem, nem szívesen gondolok vissza rá, tény az, hogy bizonyos körül­mények kényszerítettek: hagy­jam ott a gyárat. Itt, a szövet­kezetben, amely akkor még Vegyesipari Ktsz néven műkö­dött, a bátyám vezetőségi tag volt. Segített, hogy ide kerül­hessek — s itt is ragadtam. Annyi év után elmondhatom, nem bántam meg. A kezdet: varrógép-alkatré­szeket készítettek a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnak, majd lánckerék-lehúzót motor- kerékpárokhoz, később sör­ipari alkatrészeket, s most már jó ideje a hajtóműgyártás a szövetkezet profilja, exportra is szállítanak. — Az én munkahelyi beosz­tásom: fejlesztő. A hajtómű­vek jó néhány változata ké­szül nálunk, ezek lehetőség szerinti fejlesztése, korszerűsí­tése lenne a feladatom, de a mindennapos gyakorlati mun­kám nem csupán ebből áll: ott vagyok, ahol a termelésben éppen szükség van rám. Fehér Kálmán tanult szak­mája a géplakatosság, s ő a szövetkezet pályaválasztási fe­lelőse is, hosszú évekig pedig az ipari tanulók szakmai okta­tója volt. »» — Hogy én hogyan válasz­tottam annak idején? Anyám azt mondta: lakatos leszel. A bátyám már az volt, kellett, hogy kedvem legyen hozzá, megkövetelte a megélhetés is. Nemigen tépelődtem, s később sem értem rá gondolkozni, szeretem-e a szakmámat. Örö­met okozott minden, ami jól működött a kezem nyomán. Mióta fiatalokkal is foglalko­zom, erősödött bennem a meg­győződés: a gyerekek többsé­gében nem él elhivatottság bi­zonyos pályák iránt, a legerő­sebb orientációt a szülők kép­viselik. Elsősorban rajtuk mú­lik, hogy autószerelő, szoba­festő, kereskedő lesz-e a fiuk, lányuk. Azt,, hogy lakatos le­gyél. fiam, manapság mintha senki sem mondaná ... Jártam a járás iskoláiban, akadt olyan osztály, ahonnan tizenhármán szobafestőnek készültek. . A vasipari szövetkezetben pedig, néhány sikeres év után, megszűnt a tanműhely, ahon­nan pedig egy-egy esztendő­ben 15—18 ifjú szakember is kikerült. — A monori szakmunkás­képzőben nem képeznek vasa­sokat, nem jön össze 10—12 olyan tanuló, akik esztergályo­sok, forgácsolók vagy lakato­sok szeretnének lenni. Ha egy- kettő akadna is, azoknak Ceg­lédre kellene átjárniuk, de a vonatozást nem vállalják, hát átirányíttatnak más szakmára. Az ember elgondolkodik néha: mi is hiányzik hát? A kedv a gyerekekből? Az is. A tájé­koztatás, a propaganda? Az is. Tapasztalatom szerint egy ide­je abból áll a pályairányítás a gyakorlatban, hogy a taninté­zetekbe kikerül 1—2 plakát... S hiányzik, persze még sok más is, de erről sokáig beszél­hetnénk ... Fehér Kálmán azt mondja: jó tudni, hogy akik az ő keze alatt nevelődtek, megállják a helyüket a szakmában. De ki áll majd e generáció helyére? — Három év múlva nyug­díjba megyek. Jó előre tudom, hogy vissza-visszajárok majd, huszonhét esztendő köt ide, minden nappal, hiszen az em­ber életének nagyobb felét tölti a munkahelyén. Itt a bri­gádom, a Dózsa brigád, a kö­zös munka, a kirándulások, a sportrendezvények, a napi nyolc, vagy annál több óra minden perce összeköt ben­nünket. És látom: azok is be- benézegetnek sűrűn, akik már innen mentek nyugdíjba. Ér­dekli őket. mi van velünk? »» Kisüzem az Ady Endre ut­cában, \ üvegezett bejáróval, szürkére mázolt vaskapuval. Mögötte brigádok, munkások teszik a dolgukat, mint min­denütt — ennyit lát az idegen, ök tudják, hogy a többségük ide „hazajár”, amikor dolgoz­ni jön. Koblencz Zsuzsa A panaszok orvoslói Fellebbezés, egyezség A munkaügyi döntőbizott­ságok egyre nagyobb szerep­hez jutnak a termelőszövetke­Két sportágban Gyömrői vereségek — A gyömrői öregfiúk lab­darúgócsapata is megkezdte a tavaszi szezont a Keleti cso­Jegyzet Határ-esetek JJideg van, de tavasz ez J-L már. Megyünk barkát szedni, tapossuk a pedált, melegszünk az erőfeszítés­től. A kanyarban, a monori malomforduló után meg­állunk néhány percre egy tábláját vesztett, csupasz karó mellett. A tábla ott kuporog a karó tövében. Böngésszük a feliratot: ez nem szemétlerakóhely, a hulladékot kéretik a sze­métbányába szállítani, ide tilos! Visszanézünk: a ha­talmas mélyedés, a nagy gödör szélén szeméthalmok. Minden, ami nem ide való, papírzsáktól a rossz lá­basig. Gyerünk tovább. Ez már a határ. A Kossuth Tsz Pé­teri úti majorjával szem­ben dülőút, nem messze tőle egy gyönyörködtető fü­zes, tele-tele barkával. Pár szálat hazavinnék, meg aztán hadd lássák a gyere­kek, hogy a barka nem a piac elárusítóasztalán te­rem csokrokba kötve, ha­nem itt, a természet ölén, a nádas, zsombékos szige­ten. Ballagunk a dülőúton, s éktelen bűz vág orrba. Nézem, honnan ered, pilla­natokon belül meg is ma­gyarázhatom: a közelben van ugye a tsz zöldségtisztí­tó üzeme. Onnan származik a hagymahéj, a sárgarépa­kockák, amik így ideöntö- getve, kupacokban áraszt­ják az „illatot”. A fűrész­por meg alighanem az asz- talosüzemböl... És le­het, hogy ez trágyának ki­váló, és azért hozták ide a barkás közelébe. Pótolja a szerves anyagot. Magyará­zok, mentegetőzöm. Az egyik gyerek eldob ** egy papírzsebkendőt, rászólok, vegye fel. Nem érti, miért? K. Zs. A nap kulturális programja Gyomron, 14 órától: balett­tanfolyam, 15-től: a nőik klub­jának foglalkozása. Az úttörő­házban: 15-től: a modellező szakkör összejövetele. Monoron, 15-től: Arany Já- nos-szavalóverseny és a Zsi­bongó gyermekklub; 18-tól: a Nosztalgia ifjúsági klub fog­lalkozása. A moziban, 16-tól: Lúdas Matyi, 18-tól és 20-tól Nevem: Senki. Pilisen, 9-től 17-ig: korsze­rű bútorok és képzőművésze­ti alkotások bemutatója és vá­sára, 14-től: szabás-varrás tan­folyam, 15-től: a cigánygyerek­klub összejövetele, 19-től: táncest. A moziban, 17-től és 19-től: Szenzáció. Vecsésen, 15-től: A tündérek a szívben laknak — rendha­gyó irodalomóra alsótagozato­soknak. portban. Ősszel 2-0-ra legyőz­ték a Kőbányai Sörgyárat ide­genben, ezúttal hazai pályán ugyanilyen arányban a ven­dégek bizonyultak jobbnak. Pedig a helyzetek alapján a gyömrőieknek kellett volna győzni, de a csatárok a leg­kecsegtetőbb lehetőségeket is kihasználatlanul hagyták. A megyei I. osztályú sakk­csapatba) nokság A-csoportjá- ban továbbra is gyengén sze­repel a gyömrői együttes. Legutóbb hazai környezetben szenvedtek súlyos, 8-2-es ve­reséget az aszódiaktól, örven­detes viszont, hogy a csapat elsőtáblás sakkozója, Fábián Béla továbbra is jól szerepel a megyei egyéni versenyben. G. J. zetekben is. A maglódi Rákos­mezeje Tsz-ben a testületnek tavaly sem volt több dolga, mint a választást követő esz­tendőkben. 1981-ben tizenkét fellebbe­zés érkezett hozzájuk, amely­nek alapján tíz tsz-tag és két alkalmazott kért a bizottság­tól ügyére orvoslást. A beérkezett panaszokat B döntőbizottság határidőn belül megtárgyalta. Hat esetben a panaszt elutasították, öt eset­ben részben helyt adtak a pa­nasznak, egy ügy pedig egyez­séggel zárult. A döntőbizottság határoza­tai megalapozottak voltak és összhangban voltak az alap­szabállyal. Ezenkívül elmond­ták véleményeiket minden olyan fórumon, ahol azt kér­ték egy-egy esetben. A bi­zottság tagjai megfelelő segít­séget kaptak munkájukhoz a szövetkezet jogi és igazgatási osztályától is. A jövőben is számítanak erre a támogatás­ra. Idegenben a listavezető Vasárnapi labdarúgás MEGYE II. OSZTÁLY: Süly­sáp—Fót, Sülysáp, 15 óra, ve­zeti: Kálmán P. (partjelző: Kapitány, Oláh T.), Pilis—Tá- piószentmárton, Pilis; 15 óra, Halász (Mészáros, Surman). Az ifjúsági előmérkőzések 13 órakor kezdődnek. MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Üllő—Hernád, Ül­lő, 15 óra, Balia J. (Veres A., Födi), Dány—Vecsés, Dány, 15 óra, Debre (Tóth L., Gá­dor), Vácszentlászló—Monor, Vácszentlászló, 15 óra, Kiss E. (Lózs). Az ifjúsági előmérkő­zések 13 órakor kezdődnek. JÁRÁSI I. OSZTÁLY: Mag­lód—Ceglédbercel, Szuda (Csanaki),' Mende—Nyáregy­háza, Mészáros Mihály (Lits), Ecser—Vasad, P. Szabó (Fe­jes), Nagykőrös—Péteri, Hö- römpő János (Vándor, Szóró), Dánszentmiklós—Gyömrő, Sá­rost (Zsuzsandor), Törtei— Abony, Eperjesi (Ágoston). Valamennyi felnőttmérkőzés 15 órakor kezdődik az elöl ál­lók otthonában, megelőzően az ifjúsági csapatok lépnek pályára 13 órakor. SERDÜLÖK: Péteri—Ve­csés (P. Szabó), Monor—Ceg­lédi VSE (szükségjátékvezető), Gyömrő— Pilis (Lits), Üllő- Maglód (Csanaki), Dánszent­miklós—Nagykőrös (Szóró), Albertirsa—Abony (Zsuzsan­dor). Valamennyi találkozó délelőtt 9 órakor kezdődik, az elöl álló csapatok a pályavá­lasztók. II. OSZTÁLY: Gyömrő II. —Gomba, 10.30 (Fejes), Ve­csés II.—Kecskéscsárda. 10.30 (szükségjátékvezető), Pilis II. —Dánszentmiklós II. 10.30 (szükségjátékvezető). J3SN 0133—2651 (Monori Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents