Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
1982. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK Az ífószergyár jó! startolt Nem könnyű megtartani a piacot Szentendre a köztudat ismeretében úgy él, mint kedves, romantikus Duna menti kisváros, amelynek történelme érdekes sőt — két művésztelepe miatt — képzőművészeti központ is, azonkívül sok-sok értékes kincset rejtegetnek múzeumai. Igen, ez valóban igaz, csakhogy ez a város ünnepi arca, ám van egy hétköznapi is, amely mögött Szentendre mindennapi életét tükrözi. Ugyan — leszámítva a helybelieket —. ki ügyel a város iparára? Mert ilyen is van. Mégpedig jelentős. Nagyító alatt Hazai és külföldi piacokra egyaránt termelő ipar. Essék most ezekről is szó, márcsak azért is, mert egy üzemnek, a PEVDI Irószergyárának és a Szentendrei Ipari Szövetkezetnek exporttevékenysége volt napirenden a legutóbbi párt- végrehajtóbizottsági ülésen is. Az MSZMP Szentendre városi Bizottságának vb-ülései- re is az a jellemző, hogy a napirendeket. mindig értő módon, sokoldalúan, a kérdést szinte nagyító alá téve vizsgálja, elemzi. Lényegre tapintó, sokszor kemény kérdések, hozzászólások segítik a valóságos helyzet feltárását, majd együttesen" igyekeznek megtalálni a helyes utat. Mint jeleztük tehát. legutóbb' egy üzem s egy szövetkezet tevékenysége került górcső alá. Mi most csak az egyiket ismertetjük, minden tanulságával egyetemben! A PEVDI lröszergyára exportérdekeltségű vállalat, termékeinek mintegy a felét szállítja külföldre. Az frószergyár a tőkés export értékesítését tűzte célul maga elé, és bár a rubelelszámolású piacokra szállított termékek gazdaságossága volt a legjobb (ma is az), mégis o gyár elsők között kötött szerződést az osztrák Hemos céggel kooperációra. Attól a pillanattól kezdve beruházási lehetőségeiket is a gyártás korszerűsítésének szolgálatába állították, s fokozatosan automatizálták az alapvető gyártási folyamatokat. Mindezek után, ha valaki azt hinné, hogy az írószergyár azóta Is piros szőnyegen lépked — az téved, mert a tőkés piac felé vezető összes út — rögös! Maradjon a léc De milyen rögös. Meg kellett küzdeniük a fejlett nyugati gyárakkal, az importanyagok, alkatrészek 4—6 hónapos beérkezési idejével, az importanyagokra kirótt vámtarifákkal. Aztán a Közös Piachoz tartozó országok ugyancsak magasra emelt védővámjain is át kellett ugraniuk úgy, hogy a léc a helyén maradjon. Aztán a devizaszorzók ..., de ebbe ne bonyolódjunk bele, mert azt alaposan csak a külkereskedők értik. A devizaszorzók a gyárnak gondot, újabb, s újabb legyőzendő akadályokat jelentettek. Csak egy példa: a rostirón. Esztendőkkel ezelőtt a gyár 1 forint 20-at kapott darabjáért, ma 69 fillért. Mindezek ellenére ~a gyár múlt esztendőre 32 millió forint tőkés árbevételt tervezett, amelyben 6 millió értékű Jugoszláviába irányuló export is szerepelt. Az utóbbiból azonban nem lett semmi. Mégis tőkés piacokon értékesített termékeik árbevétele 22 millió 352 ezer forint volt. De azt is el kell mondani, hogy elősegítette ezt a múlt esztendőben hogy több ország leértékelte valutáját' a forinthoz viszO' nyitva. Ilyen volt a francia frank, a belga frank, a svéd korona és az osztrák schilling. A gyár gondjainak csak éppen a felületét is alig érintő írásunk is bizonyítja, hogy másokhoz hasonlóan az írószergyárnak nincs könnyű dől ga. De minden nehézség ellenére is a gyárnak tovább kell dől goznia, sőt talpon maradnia. Igen ám, de hogyan? Gyártmányfejlesztés Indulástól a sikerig Ha szégyellem, akkor összetöröm Ki hallott már a huculokról? Ugyan, ki ? Bévállom, én nem. Nem is sejtettem létezésüket. Pedig élnek, léteznek a zord Kárpátok egy-egy magas bércekkel körbezárt sejtelmes völgyében. Ott élnek, naponta megküzde- nek a vad táj borzongató rejtelmeivel, az időjárás viszontagságaival. Kemény életet élnek, s milyen furcsa, népművészetük mégis tele van naiv bájjal, olykor vaskos népi humorral, máskor lírai melegséggel. A huculok világát — ez is milyen furcsa — Szentendrén, a Füzesparki lakótelep egyik harmadik emeleti lakásában ismertem meg. Itt él, alkot Kása Klára, a Népi Iparművészeti Tanács nívódíjával többször kitüntetett népi iparművész. A beszélgetésből hamar kiderül, hogy a népi iparművész útja, az indulástól a sikerig, hasonlóan a többi művészéhez — rögös. — A néplélök egyszerűsége, humora fogott mög — mondja a művész, s az őző dialektus Kecskemétre, vagy tájékára utal. S valóban ott született, onnan indult, noha tizenhat esztendővel ezelőtt még nem volt divat — fazekasnak lenni. Mégis elindult Mezőtúrra, mert ott működött egy szövetkezet, amely kerámiatárgyak előállításával foglalkozott. Gyakornok, önállóan dolgozó, majd tervező. Ezek a mérföldkövek, s közben rengeteg tanulás, búvárkodás. A néprajzi tudás szélesítése. S miért éppen a huculok? — Mert kedvenc tájegységeim vannak. Kalotaszeg, Vámfalu, s most a huculok ... Érthető! Amint nézem a tányérokat, korsókat, az ólmos mázakat, a sejtelmes színeket, a díszítő motívumokat, a hagymakupolás templomokat, a kétfejű sast, a buggyos nadrágba bujtatott figurákat, a sertéshez törleszkedő kant, valamit megsejtek ebből a világból. A táj miatti elzártságból, s éppen ezért az emberek egymásra utaltságából. És mégis, mindezek ellenére derűs, bizakodó életszemléletükről. Érthető, hogy mindez ösztönzőleg hat egy művészre. Kosa Klára ma már négy-öt helyen, Mezőtúron, Sárospatakon, Hejőszalontán, Miskolcon is dolgozik. A különféle tájegységek ihlette terveit mind a külországokban, mind itthon egyaránt szeretik, keresik. Most lesz Frankfurtban a kerámia- és porcelánkiállítás, amely akkora területet foglal majd el, mint a BNV területének az ötszöröse. Ezeken a kiállításokon mindenki jelen van, aki csak számít a szakmában. Ez alkalommal Kosa Klára is ott lesz. Ott lesz, s a látogatókkal megismerteti majd a legjobb mezőcsáti hagyományokat, s nemcsak a huculok, hanem Kalotaszeg világát is. Kósa Klára otthon sajnos, nem tud dolgozni, mert műhelyhelyisége ugyan még volna, de ipari árama nincs, anélkül pedig nem lehet kemencét fűteni... De erről nem szívesen beszél, inkább a művészetről, a különféle tájegységek népeinek leikéről. Könyvtára is csodálatos. Összegyűjtött minden kiadványt, vaskos régi kötetet, s mai ismertetőt, albumot, ami a témával fog- lälkozik — Mert tudja, nem mindegy, hogy a gránátalma mellé milyen díszítő motívum kerül. Mindennek egységben köll lennie... .. ... , , . . • Az alkotás nem könnyű, sok gyötrődés, keresés, kutatás jár azzal. Egy-egy'motívum feltalálása után mindig az egészben kell gondolkozni. A részletekben is az egészet kell látni. És?... — Színöseknek köll lenni... Ars poéticájáról faggatom. Válasza egy mondat: — Ha kész és szégyöllöm — összetöröm! A szállításokba tetemesebb mennyiséget képvisel a gyárt mányfejlesztés révén kialakított, s a tőkés piacon is keresett Fine-line rostirón. Növelik a fémtollak gyártását, mert. az ugyancsak keresett termék. Ezekhez a toliakhoz esztétikus dobozt készítenek, s úgy tűnik: beválik az újonnan felfedezett piac, Algéria is. Itt megemlítjük. hogy Algériában megjelentek az európai és japán cégek is, de az Irószergyár jól startolt: megnyert egy 231 ezer dolláros nemzetközi tendert. E hónap végére elkészül az új, több színnyomásos teljes katalógus, amit majd még szét kell teríteni az európai országok piacain. Folytatni fogják a gyártmányfejlesztést, nevezetesen az eddig is jól bevált fémtoliakból. S még valami: a gyár azt tervezi, ha egy mód van rá, még ebben az évben, de legkésőbb jövőre önállóan vesz részt a frankfurti nemzetközi írószer-kiállításon. A gyár mögött már sok leküzdött. s előtte még ugyanannyi akadály van. De okos tervezéssel, a piacra figyelve, jó minőséggel, pontos szállításokkal, a keresett termékek gyártásával az írószergyár minden bizonnyal talpon tud majd maradni. SZENTENDREI ^/tírlan A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Drákói szigorral Szeplők a járás arcán ízvizsgálat A szentendrei járás községei kedvelt kirándulóhelyek, az idegenforgalmi szezonban, jelentős az odautazok száma. Csakhogy a községekben levő vendéglátóipari egységek állapota (tisztelet a kivételnek), mint szeplők, csúfítják el a járás arcát. „A Pest megyei Tanács VB. KO. Kereskedelmi Felügyelőség — olvasható egy 1982. február 8-án kelt hivatalos iratban — a vendéglátóipari üzlethálózatot vizsgálta, s megállapította: a vállalatok és sző. vetkezetek — kevés kivételtől eltekintve — nem tájékoztatták az üzletvezetőket a ven- déglátQipari üzletek osztályba sorolásáról szóló 11/1981. (Vili. 15.) BkM. sz. rendelet mellék létében előírt osztályba sorolási feltételekről...” Nem izgalmas sorok, ám mégis csak üdvözölni lehet kiadását, mert a Dunakanyar vendéglátásának kulturáltságát kívánja emelni, s erre bizony már régóta szükség van. A szentendrei járási hivatal, s a KÖJÁL szakemberei most drákói szigorral ellenőriznek, s ha kell, büntetnek is. Legutóbb az ellenőrök Pilis- szentlászlón megvizsgálták az 567-es számú, az áfész üzemeltetésében működő italboltot. Megállapították: „...az egység olyannyira elhanyagolt, hogy a IV. osztályba sorolás feltételeinek sem felel meg ...az üzlet nem üzemeltethető tovább.. Pilisszántón az 549-es italbolt került terítékre. Itt sem jobb a helyzetemért „... az üzlet portálrésze elhanyagolt, düledező vakolatú... és az udvar végén levő, nemenként elkülönített árnyékszék romos, vakolata hullik, fala düledező ...” Innen Csobánkára vezetett az ellenőrök útja, ahol azt tapasztalták, hogy „... mind a presszó, mind a bisztró külső környezete, belső helyiségeik rendkívül elhanyagoltak...” Pomázon, a 70-es számú bisztrót, amely a Pest megyei Vendéglátó Vállalat tulajdona, vizsgálták meg, ahol úgyszintén kifogásolnivalót találtak. Az eddigi vizsgálatok érdekessége az, hogy szemben a korábbi gyakorlattal, most a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére határidőket szabtak. Ezek elmulasztása esetén nemcsak súlyos büntetések kiszabására, hanem a kifogásolt üzlet bezárására is sor kerülhet. A szentendrei Márka-üzem laboratóriumában Kürti Mik- lósné laborvezető irányításával folyik az üdítők szín-, íz- és illatvizsgálata. Levelet hozott a posta Nem tudnak szintezni• Meddig tart a lakásrenoválás? Pinceügyek * Taxi Szentendrén? Városi-járási mozaik Félfogadási rend. A szentendrei járási hivatal hétfőn, 13 órától 16 óráig; szerdán reggel 8-tól 16-ig és pénteken 8- tól 12-ig fogadja ügyfeleit Szombaton ügyfélfogadás nincs, de a hivatal reggel 8-tól 12-ig ügyeleti szolgálatot tart. A községi és nagyközségi tanácsok félfogadási ideje megegyezik a járási hivataléval. MHSZ-hírek. A városi tartalékosok honvédelmi klubja a közelmúltban alakuló közgyűlést tartott, ahol Rádi László alezredes katonapolitikai tájékoztatót tartott. Ezután megválasztották a négytagú klubtanácsot és Madai Gyula személyében a klubtitkárt. A járás és a város MHSZ- klubjai február 20-án a Gyermekvédő Intézet, az MHSZ-lő- terén négy kategóriában lövészversenyt rendezett. A csapatelső helyezett a Városi Honvédelmi Klub; a második a papírgyári és a harmadik a pomázi klub lett. A versenyen a férfigyőztes új pályacsúccsal Tarr Miklós. Itt kell megemlítenünk azt, hogy a versenyre a klubok lelkiismeretesen felkészültek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy nyolcán értek el 90 kör feletti eredményt Falugyűlések. A szentendrei járásban március hónapban a következő helyeken lesz falugyűlés: Szigetmonostoron, március 8-án, 18 órai kezdettel a művelődési házban; Pilisszántón, március 14-én, 16 órai kezdettel a művelődési házban; Kisorosziban, március 15-én 18 órakor a klubkönyvtárban; Pomázon, március 22-én 15 órakor a Munkaterápiás Intézetben; Leányfalun március 25- én 18 órakor, a művelődési házban; Pócsmegyeren, március 28-án 15 árakor a művelődési házban, és Pilisszent- lászlón március 29-én 18 órakor, a klubkönyvtárban. Az utóbbi Időben sok olvasónk keresett meg bennünket levéllel, amelyekben — a címekből is kiderül — sok érdekes problémát vetettek fel. Panaszoltak, javasoltak, s felhívták figyelmünket olyan dolgokra, amelyek szerintük csípik a lakosság szemét. Levelet hozott a posta a Levendula utca 10-ből, a Rab Ráby térről, a Somogyi—Bacsó partról és a Bartók Béla utca 24-ből: lakásrenoválást, piaci ügyeket, a taxi létesítését érintették íróik. Egyszerre természetesen nem tudunk az ösz- szes levéllel foglalkozni, de mindegyik sorra kerül majd, ezért íróiktól kis türelmet kérünk. A Levendula utca 10. számú házból bizony mérges hangú írás érkezett. Már az első mondata is meglepő. Íme: „Útépítés — vagy útrontás milliókért ...” Levélírónk azt panaszolja, hogy a Levendula utcát javítás helyett elrontották, mert dozerral kimélyítették a pályaszerkezetet, s azóta ott áll a víz az utcában. Levélírónk így folytatja: „Ma, az atomkorszakban már nem értünk a szintezéshez?” Hm ... valóban, nem értünk a szintezéshez? E sorok írója nem, ezért felkereste a városi tanácsop Hibbay Alpár kommunális csoportvezetőt, hogy felvilágosítást kérjen. A beszélgetésből a következők, derültek ki: A Levendula utca lakói még a múlt esztendőben kérték, hogy az utca burkolatát, a körzetre jutó pénzből javítsák meg. A kérés jogos volt, ezért a szakemberek a szemrevételezés után megállapították, hogy az útfelület kátyúzása nem volna célszerű, mert az úttest magasabban fekszik, mint a környező telkek. Ezért úgy döntöttek, hogy az úttest szintjét egyszintbe hozzák a telkekével. Ezért kellett megbontani, s lesüllyeszteni a pálya- szerkezetet. A múlt évben csak a süllyesztéssel, s az alap kőleterí- téssel készült el a kivitelező, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat. Az idén viszont várhatóan az első félévben a befejezésre is sor kerül: a felület zárására. Azt is megtudtuk, hogy a Levendula utcával együtt a Möller utcát is felújítják, s ki hinné, nem milliókért, hanem mindössze 190 ezer forintért. Reméljük, válaszunk kielégíti levélírónkat, s a többiektől is türelmet kérünk, mert leveleikre még sorra, rendre visz- szatérünk. A tárgyalóteremből Az erőszak súlyos ára A szentendrei járásbíróság Budai Lajos és Bujdosó Lajos dunabogdányi lakosok ellen 1982. február 2-án megtartott tárgyalásán kemény ítéletet hozott. Friss kenyér a hét végén Az ötnapos munkahét bevezetésé óta sok észrevétel érkezett a városi tanács illetékes osztályára. Sokan panaszolták, hogy egyes üzletek korán bezárnak, a délutáni órákban nem mindig kapható friss kenyér. A termelés-ellátásfelügyele- ti osztály egyeztető tárgyalást tartott a Sütőipari Vállalat és az Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat illetékeseinek részvételével, hogy megvitassák az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó gondokat. A tárgyalások eredményesek voltak, mert ha a sütőüzemben nagyobb arányú műszaki meghi- básodás nem történik, a hétvégi kenyérellátás egyenletesebb lesz. Ugyancsak az ötnapos munkahét bevezetése miatt sok szülő panasza nyomán, a városi tanács művelődési osztálya intézkedése alapján, az általános iskolai tanulókat ezentúl reggel 7.30 órától már fogadják az iskolák úgy. hogy biztosították a tanítási idő megkezdéséig a megfelelő tanári felügyeletet. Budai Lajost és Bujdosó Lajost többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ezért Budai Lajos elsőrendű vádlottat két év és hat hónapi; Bujdosó Lajos másodrendű vádlottat pedig két év és tíz hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, mert mind az első, mind a másodrendű vádlott, valamint védőik is enyhítésért fellebbeztek. ■HH ÜGYELET Március hónapban az alábbi beosztásban tartanak ügyeletet az állatorvosok: Március 6-án, reggel 7-től 8-án reggel 7-ig dr. Bándli József, Szentendre, Vasvári lakótelep F/I. 3. Március 13-án, reggel 7-től 15-én reggel 7-ig dr. Patócs András, Tahitótfalu, Móricz Zsigmond u. 1., tel.: 283. Március 20-án, reggel 7-től 22-én reggel 7-ig dr. Szétag Jenő, Budapest, Kiscelli út 33.. tel.: 889-381. Március 27-én reggel 7-től 29-én reggel 7-ig dr. Erdélyi Géza, Budakalász, Arany János u. 6. sz., tel.: Szentistván- telep, 349. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdős! Ágnes *
