Pest Megyei Hírlap, 1982. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. MÁRCIUS 26., PÉNTEK A képviselők elfogadták az Igazságügy-miniszter beszámolóját — Jelentés a közművelődési törvény végrehajtásáról — Pest megyei képviselő felszólalása Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben össze­ült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államha­talmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti kül­képviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páho­lyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülés­szakot. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi válasz­tásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudo­másul vett, s a választási jegy­zőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választó- kerületben megválasztott Szá­lai Gyula országgyűlési kép­viselő megbízólevelét. A bi­zottság megállapította: a meg­bízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben meg­felel, ezért javasolja a képvi­selő igazolását. Az országgyű­lés az Országos Választási El­nökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula ország- gyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről, majd' el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát: O Az igazságügy-minisz­ter beszámolója a jog­alkotás helyzetéről. © A művelődési minisz­ter beszámolója a köz- művelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. Interpelláció. A napirendnek megfelelően ezután dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter emelkedett szólásra. MACKÓJA IMRE: A kodifikátios reform megteremti a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait Az igazságügy-miniszter be­vezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, ar­ról az útról, melyet megtet­tünk a szocialista törvényesség helyreállítása, - megszilárdítá­sa és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a leg­utóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagy arányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasz­nosan segítette és segíti pár­tunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó je­lentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, de­mokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk kor- szeresítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövő­ben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek kö­zött olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökélete­sítése, demokratizmusának el­mélyítése, vagy az alkotmá­nyos elvek érvényesülését szol­gáló garanciarendszer tovább­fejlesztése. Folytatódik a köz- igazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló mun­ka. A bűnüldözést és igazság­szolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerül­nek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodiíikációs célki­tűzés a népgazdaság ' további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kere­teinek megújítása. Változatla­nul, napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gaz­daságirányítás komplex to­vábbfejlesztése. A jogi szabá­lyozások közül a legnagyobb volumenű az új Munka Tör­vénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor ke­rül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésé­vel, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás el­leni eredményesebb fellépés­hez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre, az állam- polgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság ré­szese az emberi jogokkal kap­csolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a leg­több esetben olyan tőkés or­szágokat megelőzve csatlakoz­tunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmaz­zák a szocialista országókat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többsé­gében jóval fejlettebb színvo­nalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilye­nek a nemzetközi szabályozá­Pest megyei képviselők egy cso­portja. folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabályterve­zetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes; ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottsá­got. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egye­sek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat meg­oldásában csupán a jogi sza­bályozásra gondolnak. Jelen­tős szerepet fog játszani a jo­gi túlszabályozottság megszün­tetésében, a joganyag rendezé­sében és áttekinthetővé tételé­ben a kormánynak az az el­határozása is, amely előírja a jogszabályok korszerű számí­tógépes nyilvántartási rend­szerének megteremtését. Az igazságügyminiszter be­számolóját vita követte. Dr. Antalffy György (Csong- rád m. 9. vk.), a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának titkára, a napi­Versenyben a piacokért Nyereségmilliókat hozott a szovjet exportszállítás — Az elmúlt esztendőben túlteljesítette termelési tervét a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat váci gyára. Tavaly 17 millió forintos nyereséget ér­tek el. Legfontosabb termé­kük a szovjet exportra kerülő, a szövőgépek összeszereléséhez nélkülözhetetlen, úgynevezett SZTB-részegység, amelyből a múlt évben 4400 darabot ké­szítettek. Ezzel gyakorlatilag megfe­leltek a követelményeknek, de elégedetlenek viszont a tő­kés export teljesítésével. A gyáriak a nyugati piacokon immár hagyományos termé­keikkel jelentkeztek az. elmúlt esztendőben is: öntött csator­na- és vízelvezető fedelek­kel. Ám a tervezett 31 millió forintnyi árbevétellel szem­ben csak 28 milliót értek el. A gyárban nagy reményeket fűznek a várhatóan idén befe­jeződő öntödei rekonstrukció­hoz. Jelenleg a farmázóteret korszerűsítik. Ebben az évben a szovjet partnerek kérésére már 500 SZTB-részegységet szállítanak a Szovjetunióba, de szeretnék növelni tőkés eladásaikat is. A költségek csökkentése érde­kében átfogó programot dol­goztak ki, ettől várják-, a termékek gazdaságossá­gának javulását. Az olvasztóhoz például elő- gyűjtőt építenek. Ennek segít­ségével a már megolvasztott, de fel nem használt fémet nem hagyják kihűlni, tehát nem kell újra energia felhasz­nálásával folyékonnyá tenni. F. Z. Ma: 3. oldal: Tiszteljük is törvényeinket 4. oldal: Sztárparádé szombattól 6. oldal: Most jön a harmincötödik 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Tégla zsugorfóliában Hat év után egy év haszon Az agyagbányászok tizenhá­rom-tizenhat méter mélység­ből hozzák felszínre a híres kiscelli agyagot, a durva kerá­mia alapanyagát. Havonta át­lag egymillió Uniform tégla készül belőle a Tégla- és Cse­répipari Vállalat solymári egységében. Ebben a fiatal, 1974-ben te­lepített gyárban az elmúlt években már két alkalommal volt rekonstrukció, melynek eredményeként a termelési fo­lyamatot sikerült teljesen au­tomatizálni. A gombnyomásra működő berendezésről emberi kéz érin­tése nélkül kerül a nyerstég­la a gázzal működő 900 Cel- sius-fok hőmérsékletű alagút- kemencébe, majd égetés után ugyancsak gépesített eljárással csomagolják zsugorfóliába. Márciusban már megkezdő­dött a főszezon, de egyelőre még két-három hétig ki tud­ják elégíteni az igényeket. A sláger a múlt évben beveze­Benépesült az Országház a parlament tavaszi ülésszakán. tett új cikk — az Uniform termékcsalád egyik változata — a Poröton tégla. Gyártás­kor a nyersanyagba 30 száza­lék polisztirol gyöngyöt kever­nek, és ezáltal a tégla hőszige­telő képességét erősen javít­ják. Az új cikk 28—30 százalék­kal drágább a hagyományos­nál, de a költség hosszabb tá­von az energiatakarékosság­ban megtérül. A Poroton tég­lából készülő családi házak- fűtésénél hat esztendő alatt egy év fűtési energiáját lehet megtakarítani. G. J. Közélet Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese . csütör­tökön az NSZK-ba utazott, ahol részt vesz a hamburgi magyar gazdasági napok meg­nyitó rendezvényein. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki Stockholmban tárgyaláso­kat folytatott Birgit Friggebo lakásügyi miniszterrel, tegnap hazaérkezett Budapestre. Ulla Tillander svéd közok­tatási miniszter vezetésével március 22. és 25. között kül­döttség tartózkodott hazánk­ban. A delegáció tegnap el­utazott a fővárosból. Fotios-John Xydas, a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön foga­dást adott a rezidencián, ame­lyen részt vett Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter, valamint a politikai, a tár­sadalmi és a kulturális élet több személyisége. Dr. Eugene Pickett, az ame­rikai unitárius egyház elnöke és kísérete csütörtökön láto­gatást tett Straub Istvánnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesénél. A fogadá­son jelen volt dr. Ferencz József, a magyarországi uni­tárius egyház püspöke. rend bizottsági előadója el­mondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyet­értettek abban: jogalkotásunk (Folytatás a 3. oldalon.) Ai eli@ napirend vitája sok normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és kö­vetkezetes. A továbbiakban arról be­szélt az igazságügyminiszter, hogy a lezajlott és a most fo­lyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremt­jük a fejlett szocialista társa­dalom építésének korszerű jo­gi alapjait. A jogszabály­előkészítés és a jogalkotás de­mokratizmusáról szólva min­denekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az or­szággyűlés bizottságaiban el­hangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai prob­lémák készülő szabályozásai­val, azok fő irányaival a dön­tés előtt a parlamenti bizott­ságok előzetesen megismer­kedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, ja­vaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége —

Next

/
Thumbnails
Contents